<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://grantha.io/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Chandrashekars</id>
	<title>Grantha - User contributions [en]</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://grantha.io/api.php?action=feedcontributions&amp;feedformat=atom&amp;user=Chandrashekars"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/Special:Contributions/Chandrashekars"/>
	<updated>2026-04-17T14:29:09Z</updated>
	<subtitle>User contributions</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.44.5</generator>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.css&amp;diff=4891</id>
		<title>MediaWiki:Common.css</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.css&amp;diff=4891"/>
		<updated>2026-04-17T07:21:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;@font-face {&lt;br /&gt;
  font-family: &amp;quot;Adishila&amp;quot;;&lt;br /&gt;
  src: url(&amp;quot;/resources/fonts/adishila/Adishila.ttf&amp;quot;) format(&amp;quot;truetype&amp;quot;);&lt;br /&gt;
  font-weight: normal;&lt;br /&gt;
  font-style: normal;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@font-face {&lt;br /&gt;
  font-family: &amp;quot;Adishila&amp;quot;;&lt;br /&gt;
  src: url(&amp;quot;/resources/fonts/adishila/AdishilaBold.ttf&amp;quot;) format(&amp;quot;truetype&amp;quot;);&lt;br /&gt;
  font-weight: bold;&lt;br /&gt;
  font-style: normal;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-parser-output,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output *,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output pre,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output code,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output tt,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output kbd {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-parser-output {&lt;br /&gt;
  font-size: 22px;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.75;&lt;br /&gt;
  color: #555;&lt;br /&gt;
  max-width: 100%;&lt;br /&gt;
  width: 100%;&lt;br /&gt;
  margin: 0;&lt;br /&gt;
  padding: 0;&lt;br /&gt;
  box-sizing: border-box;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
h1.firstHeading,&lt;br /&gt;
#firstHeading,&lt;br /&gt;
.mw-page-title-main {&lt;br /&gt;
  display: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-parser-output h1,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output h2,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output h3,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output h4,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output .mw-heading h1,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output .mw-heading h2,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output .mw-heading h3 {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  border-bottom: none !important;&lt;br /&gt;
  padding: 0 !important;&lt;br /&gt;
  background: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-parser-output .mw-heading {&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  border-bottom: none !important;&lt;br /&gt;
  margin: 0; padding: 0;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-doc-title {&lt;br /&gt;
  font-size: 1.6em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  color: #1a1a1a;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.4;&lt;br /&gt;
  margin: 0 0 16px;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-doc-teekas + p:empty {&lt;br /&gt;
  display: none !important;&lt;br /&gt;
  margin: 0 !important;&lt;br /&gt;
  height: 0 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.adhyaya-block h2,&lt;br /&gt;
.adhyaya-heading,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output .mw-heading2 h2,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output h2 {&lt;br /&gt;
  font-size: 1.2em !important;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500 !important;&lt;br /&gt;
  color: #f57c00 !important;&lt;br /&gt;
  line-height: 2;&lt;br /&gt;
  margin: 28px 0 4px !important;&lt;br /&gt;
  padding: 0 !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 2px dotted #f57c00 !important;&lt;br /&gt;
  width: 75%;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-parser-output .mw-heading3 h3,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output h3 {&lt;br /&gt;
  font-size: 1em !important;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500 !important;&lt;br /&gt;
  color: #e65100 !important;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.6;&lt;br /&gt;
  margin: 30px 0 10px !important;&lt;br /&gt;
  padding: 0 !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 1px dotted #e65100 !important;&lt;br /&gt;
  width: 55%;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-heading .mw-editsection,&lt;br /&gt;
.adhyaya-block .mw-editsection { display: none !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-parser-output p { margin: 0 0 0.85rem; }&lt;br /&gt;
.mw-parser-output p:empty,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output &amp;gt; div &amp;gt; p:empty,&lt;br /&gt;
.mw-heading + p:empty,&lt;br /&gt;
.mw-heading2 + p:empty,&lt;br /&gt;
.adhyaya-block + p:empty,&lt;br /&gt;
.verse-block + p:empty {&lt;br /&gt;
  display: none !important;&lt;br /&gt;
  margin: 0 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.shloka-block {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  text-align: left;&lt;br /&gt;
  margin: 10px 0 0;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.shloka-line {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  font-style: normal;&lt;br /&gt;
  color: #333;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.6;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.verse-block {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  margin: 10px 0 0;&lt;br /&gt;
  text-align: left;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.verse-block .shloka-block {&lt;br /&gt;
  text-align: left;&lt;br /&gt;
  margin: 0;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.verse-block .shloka-line {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  font-style: italic;&lt;br /&gt;
  color: #c65;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.6;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.verse-block + p { display: none !important; margin: 0 !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.uvacha-block {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  font-weight: bold;&lt;br /&gt;
  color: #c65;&lt;br /&gt;
  margin: 1.2rem 0 0;&lt;br /&gt;
  padding: 2px 0 2px 12px;&lt;br /&gt;
  border-left: 3px solid #c65;&lt;br /&gt;
  text-align: left;&lt;br /&gt;
  font-style: normal;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.uvacha-block + .verse-block {&lt;br /&gt;
  margin-top: 4px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.bhashyam-block {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  font-size: 1em;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.85;&lt;br /&gt;
  color: #555;&lt;br /&gt;
  margin: 0.55em 0 0.8em 60px;&lt;br /&gt;
  padding: 0;&lt;br /&gt;
  border: none;&lt;br /&gt;
  background: transparent;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Padya block (bhashyam that is verse — red italic) ──────────*/&lt;br /&gt;
.padya-block {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  font-size: 1em;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.85;&lt;br /&gt;
  color: #c65 !important;&lt;br /&gt;
  font-style: italic;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  margin: 0.55em 0 0.8em 60px;&lt;br /&gt;
  padding: 0;&lt;br /&gt;
  border: none;&lt;br /&gt;
  background: transparent;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.teeka-block {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  background: #f6f6f7;&lt;br /&gt;
  border: 1px solid #e2e2e6;&lt;br /&gt;
  border-radius: 8px;&lt;br /&gt;
  padding: 10px 14px 12px;&lt;br /&gt;
  margin: 0.7em 0 0.7em 0;&lt;br /&gt;
  font-size: 0.93em;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.8;&lt;br /&gt;
  color: #555;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.teeka-title {&lt;br /&gt;
  font-family: system-ui, -apple-system, sans-serif !important;&lt;br /&gt;
  font-size: 0.78em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 600;&lt;br /&gt;
  letter-spacing: 0.06em;&lt;br /&gt;
  text-transform: uppercase;&lt;br /&gt;
  color: #777;&lt;br /&gt;
  margin-bottom: 6px;&lt;br /&gt;
  padding-bottom: 5px;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 1px solid #ddd;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.teeka-body { font-family: inherit; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.teeka-block .shloka-block {&lt;br /&gt;
  margin: 0 0 0.6em;&lt;br /&gt;
  text-align: left;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.teeka-block .shloka-line {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  font-style: italic;&lt;br /&gt;
  color: #be100e;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.6;&lt;br /&gt;
  font-size: 1em;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.adhyaya-block {&lt;br /&gt;
  margin: 0 0 4px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.adhyaya-trans {&lt;br /&gt;
  font-size: 0.9em;&lt;br /&gt;
  color: #666;&lt;br /&gt;
  margin: 2px 0 0;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.adhyaya-intro {&lt;br /&gt;
  margin-top: 10px;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.85;&lt;br /&gt;
  color: #555;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.nyaya-block {&lt;br /&gt;
  margin: 40px 0;&lt;br /&gt;
  padding-top: 14px;&lt;br /&gt;
  border-top: 1px solid #eee;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.nyaya-title {&lt;br /&gt;
  font-size: 1em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  color: #e65100;&lt;br /&gt;
  margin-bottom: 0.4rem;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 1px dotted #e65100;&lt;br /&gt;
  width: 50%;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.nyaya-title span { display: block; font-size: 0.85em; color: #666; }&lt;br /&gt;
.nyaya-body { color: #555; line-height: 1.85; margin-top: 0.5rem; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.prasna-block {&lt;br /&gt;
  margin: 40px 0;&lt;br /&gt;
  padding-top: 14px;&lt;br /&gt;
  border-top: 1px solid #eee;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.prasna-title {&lt;br /&gt;
  font-size: 1em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  color: #e65100;&lt;br /&gt;
  margin-bottom: 0.4rem;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 1px dotted #e65100;&lt;br /&gt;
  width: 50%;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.prasna-title span { display: block; font-size: 0.85em; color: #666; }&lt;br /&gt;
.prasna-question, .prasna-answer { color: #555; line-height: 1.85; margin-top: 0.5rem; }&lt;br /&gt;
.prasna-answer { margin-left: 60px; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.verse-actions {&lt;br /&gt;
  display: flex;&lt;br /&gt;
  flex-direction: row;&lt;br /&gt;
  align-items: center;&lt;br /&gt;
  gap: 6px;&lt;br /&gt;
  margin-top: 6px;&lt;br /&gt;
  padding-left: 2px;&lt;br /&gt;
  justify-content: center;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.verse-action-btn {&lt;br /&gt;
  display: inline-flex;&lt;br /&gt;
  align-items: center;&lt;br /&gt;
  justify-content: center;&lt;br /&gt;
  padding: 4px;&lt;br /&gt;
  border-radius: 6px;&lt;br /&gt;
  cursor: pointer;&lt;br /&gt;
  opacity: 0.75;&lt;br /&gt;
  transition: all 0.2s ease;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.verse-action-btn:hover { opacity: 1; background-color: rgba(0,0,0,0.05); }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.icon {&lt;br /&gt;
  display: inline-block;&lt;br /&gt;
  width: 18px; height: 18px;&lt;br /&gt;
  background-repeat: no-repeat;&lt;br /&gt;
  background-position: center;&lt;br /&gt;
  background-size: contain;&lt;br /&gt;
  transform: translateY(2px);&lt;br /&gt;
  pointer-events: none;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.icon-copy { background-image: url(&#039;/images/copy.svg&#039;); }&lt;br /&gt;
.icon-commentary { background-image: url(&#039;/images/commentary.svg&#039;); }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.copy-tooltip {&lt;br /&gt;
  position: absolute;&lt;br /&gt;
  bottom: calc(100% + 8px);&lt;br /&gt;
  left: 50%;&lt;br /&gt;
  transform: translateX(-50%) translateY(4px);&lt;br /&gt;
  white-space: nowrap;&lt;br /&gt;
  pointer-events: none;&lt;br /&gt;
  z-index: 9999;&lt;br /&gt;
  display: inline-flex;&lt;br /&gt;
  align-items: center;&lt;br /&gt;
  padding: 2px 8px;&lt;br /&gt;
  border-radius: 999px;&lt;br /&gt;
  font-size: 0.75rem;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  background: rgba(30,30,30,0.82);&lt;br /&gt;
  color: #fff;&lt;br /&gt;
  backdrop-filter: blur(6px);&lt;br /&gt;
  opacity: 0;&lt;br /&gt;
  transition: opacity 0.2s ease, transform 0.2s ease;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.copy-tooltip.copy-tooltip-visible {&lt;br /&gt;
  opacity: 1;&lt;br /&gt;
  transform: translateX(-50%) translateY(0);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
pre, code, .mw-code, tt, kbd {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
  background-color: transparent !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  padding: 0.3em 0 !important;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.75;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-collapsible,&lt;br /&gt;
.mw-collapsible-content,&lt;br /&gt;
blockquote,&lt;br /&gt;
.quotebox {&lt;br /&gt;
  background-color: transparent !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  font-style: normal !important;&lt;br /&gt;
  padding: 0 !important;&lt;br /&gt;
  margin-left: 0 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.cargo-store-only { display: none !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── TOC — inline box ────────────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
.toc {&lt;br /&gt;
  display: block !important;&lt;br /&gt;
  background: #fffdf5;&lt;br /&gt;
  border: 1px solid #e8c88a;&lt;br /&gt;
  border-radius: 8px;&lt;br /&gt;
  padding: 12px 16px;&lt;br /&gt;
  margin: 0 0 24px 0;&lt;br /&gt;
  width: fit-content;&lt;br /&gt;
  min-width: 220px;&lt;br /&gt;
  max-width: 420px;&lt;br /&gt;
  font-size: 0.9em;&lt;br /&gt;
  line-height: 2;&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.toc h2,&lt;br /&gt;
.toc .toctitle {&lt;br /&gt;
  font-size: 0.85em !important;&lt;br /&gt;
  font-weight: 600 !important;&lt;br /&gt;
  color: #5a3a00 !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  border-bottom: none !important;&lt;br /&gt;
  width: auto !important;&lt;br /&gt;
  margin: 0 0 6px !important;&lt;br /&gt;
  text-transform: uppercase;&lt;br /&gt;
  letter-spacing: 0.05em;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.toc ul {&lt;br /&gt;
  margin: 0 !important;&lt;br /&gt;
  padding-left: 1.2em !important;&lt;br /&gt;
  list-style: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.toc li { margin: 0; padding: 0; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.toc a {&lt;br /&gt;
  color: #7a4a10 !important;&lt;br /&gt;
  text-decoration: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.toc a:hover { color: #f57c00 !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.toc .toclevel-1 &amp;gt; a { font-weight: 600; color: #5a3a00 !important; }&lt;br /&gt;
.toc .toclevel-2 &amp;gt; a { color: #7a4a10 !important; }&lt;br /&gt;
.toc .toclevel-3 &amp;gt; a { color: #9a6020 !important; font-size: 0.95em; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.tocnumber { color: #aaa; margin-right: 4px; font-size: 0.85em; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Vector 2022 sticky sidebar TOC ─────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
.vector-toc {&lt;br /&gt;
  font-size: 1.1em !important;&lt;br /&gt;
  line-height: 2 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* Adishila only on text, not icons */&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-link,&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-text,&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-numb {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-title {&lt;br /&gt;
  font-size: 0.85em !important;&lt;br /&gt;
  font-weight: 600 !important;&lt;br /&gt;
  text-transform: uppercase;&lt;br /&gt;
  letter-spacing: 0.06em;&lt;br /&gt;
  color: #888 !important;&lt;br /&gt;
  font-family: system-ui, sans-serif !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* TOC list item — let Vector&#039;s default block layout handle rows.&lt;br /&gt;
   We only need the toggle to sit inline with the link, which Vector&lt;br /&gt;
   already does via its own flex. We avoid overriding display/flex-wrap&lt;br /&gt;
   here because that was collapsing link text to single characters. */&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* Toggle button — fixed px size, immune to parent font-size: 1.1em */&lt;br /&gt;
.vector-toc .cdx-button.vector-toc-toggle {&lt;br /&gt;
  background: none !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  box-shadow: none !important;&lt;br /&gt;
  outline: none !important;&lt;br /&gt;
  padding: 0 !important;&lt;br /&gt;
  margin: 0 !important;&lt;br /&gt;
  min-width: 0 !important;&lt;br /&gt;
  min-height: 0 !important;&lt;br /&gt;
  width: 24px !important;&lt;br /&gt;
  height: 24px !important;&lt;br /&gt;
  cursor: pointer !important;&lt;br /&gt;
  opacity: 0.5;&lt;br /&gt;
  display: inline-flex !important;&lt;br /&gt;
  align-items: center !important;&lt;br /&gt;
  justify-content: center !important;&lt;br /&gt;
  vertical-align: middle !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc a,&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-link {&lt;br /&gt;
  color: #5a3a00 !important;&lt;br /&gt;
  text-decoration: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc a:hover,&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-link:hover {&lt;br /&gt;
  color: #f57c00 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* Active highlight */&lt;br /&gt;
.vector-toc li.vector-toc-list-item-active &amp;gt; a,&lt;br /&gt;
.vector-toc li.vector-toc-list-item-active &amp;gt; .vector-toc-link,&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-list-item-active .vector-toc-link,&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-level-1-active &amp;gt; .vector-toc-link {&lt;br /&gt;
  color: #f57c00 !important;&lt;br /&gt;
  font-weight: 700 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-level-1 &amp;gt; .vector-toc-link {&lt;br /&gt;
  font-weight: 600 !important;&lt;br /&gt;
  color: #3a1f00 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-level-2 &amp;gt; .vector-toc-link {&lt;br /&gt;
  color: #5a3a00 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-level-3 &amp;gt; .vector-toc-link {&lt;br /&gt;
  color: #7a5010 !important;&lt;br /&gt;
  font-size: 0.95em !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* Let Vector control .vector-toc-link height/display — we don&#039;t override it. */&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-doc-teekas { margin-bottom: 1em; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Main page ───────────────────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
.gr-home {&lt;br /&gt;
  max-width: 1080px;&lt;br /&gt;
  margin: 0 auto;&lt;br /&gt;
  padding: 0;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-page-title {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
  text-align: center;&lt;br /&gt;
  font-size: 1.8em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  color: #1a2e40;&lt;br /&gt;
  margin: 24px 0 32px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-grid {&lt;br /&gt;
  display: flex;&lt;br /&gt;
  flex-wrap: wrap;&lt;br /&gt;
  gap: 20px;&lt;br /&gt;
  margin-bottom: 32px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-card {&lt;br /&gt;
  background: #fff;&lt;br /&gt;
  border: 1px solid #e8e4df;&lt;br /&gt;
  border-radius: 10px;&lt;br /&gt;
  box-shadow: 0 2px 8px rgba(0,0,0,0.07);&lt;br /&gt;
  padding: 18px 20px 20px;&lt;br /&gt;
  flex: 1 1 280px;&lt;br /&gt;
  min-width: 240px;&lt;br /&gt;
  max-width: 360px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-card-title {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
  font-size: 1em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 600;&lt;br /&gt;
  color: #1a2e40;&lt;br /&gt;
  text-align: center;&lt;br /&gt;
  padding-bottom: 10px;&lt;br /&gt;
  margin-bottom: 12px;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 1.5px solid #c0392b;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-card ol {&lt;br /&gt;
  margin: 0;&lt;br /&gt;
  padding-left: 1.4em;&lt;br /&gt;
  list-style: decimal;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-card li {&lt;br /&gt;
  font-size: 0.95em;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.85;&lt;br /&gt;
  color: #333;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-card li a { color: #c0392b; text-decoration: none; }&lt;br /&gt;
.gr-home-card li a:hover { text-decoration: underline; }&lt;br /&gt;
.gr-home-card li a.new { color: #c08080; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-note { font-size: 0.82em; color: #888; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-group-label {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
  font-size: 1.1em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 600;&lt;br /&gt;
  color: #1a2e40;&lt;br /&gt;
  text-align: center;&lt;br /&gt;
  margin: 36px 0 16px;&lt;br /&gt;
  padding-bottom: 8px;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 2px solid #c0392b;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Modals ──────────────────────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
.grantha-new-btn {&lt;br /&gt;
  background: rgba(255,255,255,0.1);&lt;br /&gt;
  border: 1px solid rgba(255,255,255,0.3);&lt;br /&gt;
  color: white;&lt;br /&gt;
  padding: 6px 14px;&lt;br /&gt;
  border-radius: 20px;&lt;br /&gt;
  cursor: pointer;&lt;br /&gt;
  margin-right: 10px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.grantha-modal {&lt;br /&gt;
  position: fixed; inset: 0;&lt;br /&gt;
  background: rgba(0,0,0,0.35);&lt;br /&gt;
  display: flex; align-items: center; justify-content: center;&lt;br /&gt;
  z-index: 10000;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.grantha-modal-box {&lt;br /&gt;
  background: white; padding: 20px;&lt;br /&gt;
  border-radius: 10px; width: 300px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.gm-title { font-weight: bold; margin-bottom: 10px; }&lt;br /&gt;
.gm-actions { display: flex; justify-content: flex-end; gap: 10px; margin-top: 12px; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Main page sidebar hide ──────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
body.page-Main_Page #mw-panel,&lt;br /&gt;
body.page-Main_Page .vector-sidebar-container { display: none !important; }&lt;br /&gt;
body.page-Main_Page #footer { display: none !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Responsive ──────────────────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
@media (max-width: 600px) {&lt;br /&gt;
  .mw-parser-output { font-size: 16px; }&lt;br /&gt;
  .mw-parser-output h2,&lt;br /&gt;
  .mw-parser-output .mw-heading2 h2 { width: 100% !important; }&lt;br /&gt;
  .mw-parser-output h3,&lt;br /&gt;
  .mw-parser-output .mw-heading3 h3 { width: 100% !important; }&lt;br /&gt;
  .nyaya-title, .prasna-title { width: 100%; }&lt;br /&gt;
  .bhashyam-block, .teeka-block { margin-left: 10px; }&lt;br /&gt;
  .toc { max-width: 100%; }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ════════════════════════════════════════════════════════════════&lt;br /&gt;
   VECTOR 2022 HEADER&lt;br /&gt;
   ════════════════════════════════════════════════════════════════*/&lt;br /&gt;
.vector-header-container {&lt;br /&gt;
  background: #b5451b !important;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 1px solid rgba(255,255,255,0.12);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.vector-header {&lt;br /&gt;
  background: transparent !important;&lt;br /&gt;
  max-width: 100% !important;&lt;br /&gt;
  display: flex !important;&lt;br /&gt;
  align-items: center !important;&lt;br /&gt;
  justify-content: space-between !important;&lt;br /&gt;
  padding-left: 20px !important;&lt;br /&gt;
  padding-right: 20px !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.vector-header-start {&lt;br /&gt;
  flex: 0 0 auto !important;&lt;br /&gt;
  display: flex !important;&lt;br /&gt;
  align-items: center !important;&lt;br /&gt;
  gap: 12px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.vector-header-end {&lt;br /&gt;
  flex: 0 0 auto !important;&lt;br /&gt;
  display: flex !important;&lt;br /&gt;
  align-items: center !important;&lt;br /&gt;
  gap: 16px;&lt;br /&gt;
  margin-left: auto;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.mw-logo { display: flex !important; align-items: center; opacity: 1 !important; }&lt;br /&gt;
.mw-logo-wordmark { color: #ffffff !important; font-weight: 700; font-size: 18px; }&lt;br /&gt;
.mw-logo-icon { content: url(&#039;/favicon.ico&#039;); width: 24px; height: 24px; }&lt;br /&gt;
.vector-header .vector-icon { filter: invert(1); opacity: 0.9; }&lt;br /&gt;
.cdx-search-input .vector-icon,&lt;br /&gt;
.cdx-search-input svg,&lt;br /&gt;
.cdx-search-input path,&lt;br /&gt;
.cdx-search-input__end-button .vector-icon,&lt;br /&gt;
.cdx-search-input__end-button svg,&lt;br /&gt;
.cdx-search-input__end-button path {&lt;br /&gt;
  filter: none !important; fill: #202124 !important; opacity: 1 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.vector-header-end &amp;gt; *:not(#p-search) { color: rgba(255,255,255,0.9) !important; }&lt;br /&gt;
.vector-user-links a { color: rgba(255,255,255,0.9) !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Search ──────────────────────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
#p-search { margin-left: 8px; }&lt;br /&gt;
.vector-search-box,&lt;br /&gt;
.vector-search-box-expanded,&lt;br /&gt;
.vector-search-box-auto-expand-width {&lt;br /&gt;
  min-width: 0 !important; flex-grow: 0 !important;&lt;br /&gt;
  position: relative !important; margin: 0 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.cdx-search-input__input,&lt;br /&gt;
.cdx-text-input__input {&lt;br /&gt;
  background: #ffffff !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  border-radius: 8px !important;&lt;br /&gt;
  color: #202124 !important;&lt;br /&gt;
  padding: 6px 10px !important;&lt;br /&gt;
  font-family: system-ui, sans-serif !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.cdx-search-input__input::placeholder,&lt;br /&gt;
.cdx-text-input__input::placeholder {&lt;br /&gt;
  color: rgba(32,33,36,0.5) !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.cdx-search-input__end-button { background: transparent !important; border: none !important; }&lt;br /&gt;
.cdx-typeahead-search,&lt;br /&gt;
.cdx-typeahead-search__menu,&lt;br /&gt;
.cdx-menu {&lt;br /&gt;
  background: #ffffff !important; color: #202124 !important;&lt;br /&gt;
  border-radius: 10px !important;&lt;br /&gt;
  box-shadow: 0 6px 24px rgba(0,0,0,0.2) !important;&lt;br /&gt;
  filter: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item, .cdx-menu-item * { color: #202124 !important; filter: none !important; }&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item:hover,&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item--active,&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item--selected { background: #f1f3f4 !important; }&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item__icon,&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item__icon svg,&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item__icon path { fill: #202124 !important; filter: none !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Script switcher bar ─────────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
.gr-script-bar {&lt;br /&gt;
  margin: 0 0 20px;&lt;br /&gt;
  font-size: 0.8em;&lt;br /&gt;
  color: #888;&lt;br /&gt;
  display: flex;&lt;br /&gt;
  align-items: center;&lt;br /&gt;
  gap: 12px;&lt;br /&gt;
  flex-wrap: wrap;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-script-label {&lt;br /&gt;
  font-family: system-ui, sans-serif;&lt;br /&gt;
  color: #aaa;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-script-btn {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif;&lt;br /&gt;
  color: #c0392b !important;&lt;br /&gt;
  text-decoration: underline dotted !important;&lt;br /&gt;
  cursor: pointer;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-script-btn.active {&lt;br /&gt;
  color: #888 !important;&lt;br /&gt;
  text-decoration: none !important;&lt;br /&gt;
  cursor: default;&lt;br /&gt;
}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.css&amp;diff=4890</id>
		<title>MediaWiki:Common.css</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.css&amp;diff=4890"/>
		<updated>2026-04-17T07:17:15Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;@font-face {&lt;br /&gt;
  font-family: &amp;quot;Adishila&amp;quot;;&lt;br /&gt;
  src: url(&amp;quot;/resources/fonts/adishila/Adishila.ttf&amp;quot;) format(&amp;quot;truetype&amp;quot;);&lt;br /&gt;
  font-weight: normal;&lt;br /&gt;
  font-style: normal;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
@font-face {&lt;br /&gt;
  font-family: &amp;quot;Adishila&amp;quot;;&lt;br /&gt;
  src: url(&amp;quot;/resources/fonts/adishila/AdishilaBold.ttf&amp;quot;) format(&amp;quot;truetype&amp;quot;);&lt;br /&gt;
  font-weight: bold;&lt;br /&gt;
  font-style: normal;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-parser-output,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output *,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output pre,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output code,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output tt,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output kbd {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-parser-output {&lt;br /&gt;
  font-size: 22px;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.75;&lt;br /&gt;
  color: #555;&lt;br /&gt;
  max-width: 100%;&lt;br /&gt;
  width: 100%;&lt;br /&gt;
  margin: 0;&lt;br /&gt;
  padding: 0;&lt;br /&gt;
  box-sizing: border-box;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
h1.firstHeading,&lt;br /&gt;
#firstHeading,&lt;br /&gt;
.mw-page-title-main {&lt;br /&gt;
  display: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-parser-output h1,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output h2,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output h3,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output h4,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output .mw-heading h1,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output .mw-heading h2,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output .mw-heading h3 {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  border-bottom: none !important;&lt;br /&gt;
  padding: 0 !important;&lt;br /&gt;
  background: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-parser-output .mw-heading {&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  border-bottom: none !important;&lt;br /&gt;
  margin: 0; padding: 0;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-doc-title {&lt;br /&gt;
  font-size: 1.6em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  color: #1a1a1a;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.4;&lt;br /&gt;
  margin: 0 0 16px;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-doc-teekas + p:empty {&lt;br /&gt;
  display: none !important;&lt;br /&gt;
  margin: 0 !important;&lt;br /&gt;
  height: 0 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.adhyaya-block h2,&lt;br /&gt;
.adhyaya-heading,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output .mw-heading2 h2,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output h2 {&lt;br /&gt;
  font-size: 1.2em !important;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500 !important;&lt;br /&gt;
  color: #f57c00 !important;&lt;br /&gt;
  line-height: 2;&lt;br /&gt;
  margin: 28px 0 4px !important;&lt;br /&gt;
  padding: 0 !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 2px dotted #f57c00 !important;&lt;br /&gt;
  width: 75%;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-parser-output .mw-heading3 h3,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output h3 {&lt;br /&gt;
  font-size: 1em !important;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500 !important;&lt;br /&gt;
  color: #e65100 !important;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.6;&lt;br /&gt;
  margin: 30px 0 10px !important;&lt;br /&gt;
  padding: 0 !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 1px dotted #e65100 !important;&lt;br /&gt;
  width: 55%;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-heading .mw-editsection,&lt;br /&gt;
.adhyaya-block .mw-editsection { display: none !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-parser-output p { margin: 0 0 0.85rem; }&lt;br /&gt;
.mw-parser-output p:empty,&lt;br /&gt;
.mw-parser-output &amp;gt; div &amp;gt; p:empty,&lt;br /&gt;
.mw-heading + p:empty,&lt;br /&gt;
.mw-heading2 + p:empty,&lt;br /&gt;
.adhyaya-block + p:empty,&lt;br /&gt;
.verse-block + p:empty {&lt;br /&gt;
  display: none !important;&lt;br /&gt;
  margin: 0 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.shloka-block {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  text-align: left;&lt;br /&gt;
  margin: 10px 0 0;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.shloka-line {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  font-style: normal;&lt;br /&gt;
  color: #333;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.6;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.verse-block {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  margin: 10px 0 0;&lt;br /&gt;
  text-align: left;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.verse-block .shloka-block {&lt;br /&gt;
  text-align: left;&lt;br /&gt;
  margin: 0;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.verse-block .shloka-line {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  font-style: italic;&lt;br /&gt;
  color: #c65;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.6;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.verse-block + p { display: none !important; margin: 0 !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.uvacha-block {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  font-weight: bold;&lt;br /&gt;
  color: #c65;&lt;br /&gt;
  margin: 1.2rem 0 0;&lt;br /&gt;
  padding: 2px 0 2px 12px;&lt;br /&gt;
  border-left: 3px solid #c65;&lt;br /&gt;
  text-align: left;&lt;br /&gt;
  font-style: normal;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.uvacha-block + .verse-block {&lt;br /&gt;
  margin-top: 4px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.bhashyam-block {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  font-size: 1em;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.85;&lt;br /&gt;
  color: #555;&lt;br /&gt;
  margin: 0.55em 0 0.8em 60px;&lt;br /&gt;
  padding: 0;&lt;br /&gt;
  border: none;&lt;br /&gt;
  background: transparent;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Padya block (bhashyam that is verse — red italic) ──────────*/&lt;br /&gt;
.padya-block {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  font-size: 1em;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.85;&lt;br /&gt;
  color: #c65 !important;&lt;br /&gt;
  font-style: italic;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  margin: 0.55em 0 0.8em 60px;&lt;br /&gt;
  padding: 0;&lt;br /&gt;
  border: none;&lt;br /&gt;
  background: transparent;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.teeka-block {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  background: #f6f6f7;&lt;br /&gt;
  border: 1px solid #e2e2e6;&lt;br /&gt;
  border-radius: 8px;&lt;br /&gt;
  padding: 10px 14px 12px;&lt;br /&gt;
  margin: 0.7em 0 0.7em 0;&lt;br /&gt;
  font-size: 0.93em;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.8;&lt;br /&gt;
  color: #555;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.teeka-title {&lt;br /&gt;
  font-family: system-ui, -apple-system, sans-serif !important;&lt;br /&gt;
  font-size: 0.78em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 600;&lt;br /&gt;
  letter-spacing: 0.06em;&lt;br /&gt;
  text-transform: uppercase;&lt;br /&gt;
  color: #777;&lt;br /&gt;
  margin-bottom: 6px;&lt;br /&gt;
  padding-bottom: 5px;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 1px solid #ddd;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.teeka-body { font-family: inherit; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.teeka-block .shloka-block {&lt;br /&gt;
  margin: 0 0 0.6em;&lt;br /&gt;
  text-align: left;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.teeka-block .shloka-line {&lt;br /&gt;
  display: block;&lt;br /&gt;
  font-style: italic;&lt;br /&gt;
  color: #be100e;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.6;&lt;br /&gt;
  font-size: 1em;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.adhyaya-block {&lt;br /&gt;
  margin: 0 0 4px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.adhyaya-trans {&lt;br /&gt;
  font-size: 0.9em;&lt;br /&gt;
  color: #666;&lt;br /&gt;
  margin: 2px 0 0;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.adhyaya-intro {&lt;br /&gt;
  margin-top: 10px;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.85;&lt;br /&gt;
  color: #555;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.nyaya-block {&lt;br /&gt;
  margin: 40px 0;&lt;br /&gt;
  padding-top: 14px;&lt;br /&gt;
  border-top: 1px solid #eee;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.nyaya-title {&lt;br /&gt;
  font-size: 1em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  color: #e65100;&lt;br /&gt;
  margin-bottom: 0.4rem;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 1px dotted #e65100;&lt;br /&gt;
  width: 50%;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.nyaya-title span { display: block; font-size: 0.85em; color: #666; }&lt;br /&gt;
.nyaya-body { color: #555; line-height: 1.85; margin-top: 0.5rem; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.prasna-block {&lt;br /&gt;
  margin: 40px 0;&lt;br /&gt;
  padding-top: 14px;&lt;br /&gt;
  border-top: 1px solid #eee;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.prasna-title {&lt;br /&gt;
  font-size: 1em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  color: #e65100;&lt;br /&gt;
  margin-bottom: 0.4rem;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 1px dotted #e65100;&lt;br /&gt;
  width: 50%;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.prasna-title span { display: block; font-size: 0.85em; color: #666; }&lt;br /&gt;
.prasna-question, .prasna-answer { color: #555; line-height: 1.85; margin-top: 0.5rem; }&lt;br /&gt;
.prasna-answer { margin-left: 60px; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.verse-actions {&lt;br /&gt;
  display: flex;&lt;br /&gt;
  flex-direction: row;&lt;br /&gt;
  align-items: center;&lt;br /&gt;
  gap: 6px;&lt;br /&gt;
  margin-top: 6px;&lt;br /&gt;
  padding-left: 2px;&lt;br /&gt;
  justify-content: center;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.verse-action-btn {&lt;br /&gt;
  display: inline-flex;&lt;br /&gt;
  align-items: center;&lt;br /&gt;
  justify-content: center;&lt;br /&gt;
  padding: 4px;&lt;br /&gt;
  border-radius: 6px;&lt;br /&gt;
  cursor: pointer;&lt;br /&gt;
  opacity: 0.75;&lt;br /&gt;
  transition: all 0.2s ease;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.verse-action-btn:hover { opacity: 1; background-color: rgba(0,0,0,0.05); }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.icon {&lt;br /&gt;
  display: inline-block;&lt;br /&gt;
  width: 18px; height: 18px;&lt;br /&gt;
  background-repeat: no-repeat;&lt;br /&gt;
  background-position: center;&lt;br /&gt;
  background-size: contain;&lt;br /&gt;
  transform: translateY(2px);&lt;br /&gt;
  pointer-events: none;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.icon-copy { background-image: url(&#039;/images/copy.svg&#039;); }&lt;br /&gt;
.icon-commentary { background-image: url(&#039;/images/commentary.svg&#039;); }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.copy-tooltip {&lt;br /&gt;
  position: absolute;&lt;br /&gt;
  bottom: calc(100% + 8px);&lt;br /&gt;
  left: 50%;&lt;br /&gt;
  transform: translateX(-50%) translateY(4px);&lt;br /&gt;
  white-space: nowrap;&lt;br /&gt;
  pointer-events: none;&lt;br /&gt;
  z-index: 9999;&lt;br /&gt;
  display: inline-flex;&lt;br /&gt;
  align-items: center;&lt;br /&gt;
  padding: 2px 8px;&lt;br /&gt;
  border-radius: 999px;&lt;br /&gt;
  font-size: 0.75rem;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  background: rgba(30,30,30,0.82);&lt;br /&gt;
  color: #fff;&lt;br /&gt;
  backdrop-filter: blur(6px);&lt;br /&gt;
  opacity: 0;&lt;br /&gt;
  transition: opacity 0.2s ease, transform 0.2s ease;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.copy-tooltip.copy-tooltip-visible {&lt;br /&gt;
  opacity: 1;&lt;br /&gt;
  transform: translateX(-50%) translateY(0);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
pre, code, .mw-code, tt, kbd {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
  background-color: transparent !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  padding: 0.3em 0 !important;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.75;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.mw-collapsible,&lt;br /&gt;
.mw-collapsible-content,&lt;br /&gt;
blockquote,&lt;br /&gt;
.quotebox {&lt;br /&gt;
  background-color: transparent !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  font-style: normal !important;&lt;br /&gt;
  padding: 0 !important;&lt;br /&gt;
  margin-left: 0 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.cargo-store-only { display: none !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── TOC — inline box ────────────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
.toc {&lt;br /&gt;
  display: block !important;&lt;br /&gt;
  background: #fffdf5;&lt;br /&gt;
  border: 1px solid #e8c88a;&lt;br /&gt;
  border-radius: 8px;&lt;br /&gt;
  padding: 12px 16px;&lt;br /&gt;
  margin: 0 0 24px 0;&lt;br /&gt;
  width: fit-content;&lt;br /&gt;
  min-width: 220px;&lt;br /&gt;
  max-width: 420px;&lt;br /&gt;
  font-size: 0.9em;&lt;br /&gt;
  line-height: 2;&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.toc h2,&lt;br /&gt;
.toc .toctitle {&lt;br /&gt;
  font-size: 0.85em !important;&lt;br /&gt;
  font-weight: 600 !important;&lt;br /&gt;
  color: #5a3a00 !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  border-bottom: none !important;&lt;br /&gt;
  width: auto !important;&lt;br /&gt;
  margin: 0 0 6px !important;&lt;br /&gt;
  text-transform: uppercase;&lt;br /&gt;
  letter-spacing: 0.05em;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.toc ul {&lt;br /&gt;
  margin: 0 !important;&lt;br /&gt;
  padding-left: 1.2em !important;&lt;br /&gt;
  list-style: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.toc li { margin: 0; padding: 0; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.toc a {&lt;br /&gt;
  color: #7a4a10 !important;&lt;br /&gt;
  text-decoration: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.toc a:hover { color: #f57c00 !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.toc .toclevel-1 &amp;gt; a { font-weight: 600; color: #5a3a00 !important; }&lt;br /&gt;
.toc .toclevel-2 &amp;gt; a { color: #7a4a10 !important; }&lt;br /&gt;
.toc .toclevel-3 &amp;gt; a { color: #9a6020 !important; font-size: 0.95em; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.tocnumber { color: #aaa; margin-right: 4px; font-size: 0.85em; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Vector 2022 sticky sidebar TOC ─────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
.vector-toc {&lt;br /&gt;
  font-size: 1.1em !important;&lt;br /&gt;
  line-height: 2 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* Adishila only on text, not icons */&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-link,&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-text,&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-numb {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-title {&lt;br /&gt;
  font-size: 0.85em !important;&lt;br /&gt;
  font-weight: 600 !important;&lt;br /&gt;
  text-transform: uppercase;&lt;br /&gt;
  letter-spacing: 0.06em;&lt;br /&gt;
  color: #888 !important;&lt;br /&gt;
  font-family: system-ui, sans-serif !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* TOC list item — flex so link and toggle sit on same line.&lt;br /&gt;
   flex-wrap: nowrap prevents rows from stacking/overlapping. */&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-list-item {&lt;br /&gt;
  display: flex !important;&lt;br /&gt;
  align-items: center !important;&lt;br /&gt;
  flex-wrap: nowrap !important;&lt;br /&gt;
  min-height: 0 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-list-item &amp;gt; .vector-toc-link {&lt;br /&gt;
  flex: 1 1 auto !important;&lt;br /&gt;
  min-width: 0 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* Sublist takes full width on its own line */&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-list-item &amp;gt; .vector-toc-list {&lt;br /&gt;
  flex: none !important;&lt;br /&gt;
  width: 100% !important;&lt;br /&gt;
  display: block !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* Toggle button — fixed px dimensions so it&#039;s immune to the parent&#039;s&lt;br /&gt;
   large font-size (1.1em) and line-height (2). align-self: center&lt;br /&gt;
   ensures it vertically centres in the flex row regardless of how&lt;br /&gt;
   tall the link text is. */&lt;br /&gt;
.vector-toc .cdx-button.vector-toc-toggle {&lt;br /&gt;
  flex: 0 0 auto !important;&lt;br /&gt;
  background: none !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  box-shadow: none !important;&lt;br /&gt;
  outline: none !important;&lt;br /&gt;
  padding: 0 !important;&lt;br /&gt;
  margin: 0 !important;&lt;br /&gt;
  min-width: 0 !important;&lt;br /&gt;
  min-height: 0 !important;&lt;br /&gt;
  width: 24px !important;&lt;br /&gt;
  height: 24px !important;&lt;br /&gt;
  align-self: center !important;&lt;br /&gt;
  cursor: pointer !important;&lt;br /&gt;
  opacity: 0.5;&lt;br /&gt;
  display: inline-flex !important;&lt;br /&gt;
  align-items: center !important;&lt;br /&gt;
  justify-content: center !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc a,&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-link {&lt;br /&gt;
  color: #5a3a00 !important;&lt;br /&gt;
  text-decoration: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc a:hover,&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-link:hover {&lt;br /&gt;
  color: #f57c00 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* Active highlight */&lt;br /&gt;
.vector-toc li.vector-toc-list-item-active &amp;gt; a,&lt;br /&gt;
.vector-toc li.vector-toc-list-item-active &amp;gt; .vector-toc-link,&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-list-item-active .vector-toc-link,&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-level-1-active &amp;gt; .vector-toc-link {&lt;br /&gt;
  color: #f57c00 !important;&lt;br /&gt;
  font-weight: 700 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-level-1 &amp;gt; .vector-toc-link {&lt;br /&gt;
  font-weight: 600 !important;&lt;br /&gt;
  color: #3a1f00 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-level-2 &amp;gt; .vector-toc-link {&lt;br /&gt;
  color: #5a3a00 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.vector-toc .vector-toc-level-3 &amp;gt; .vector-toc-link {&lt;br /&gt;
  color: #7a5010 !important;&lt;br /&gt;
  font-size: 0.95em !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* min-height (not fixed height) so the link can grow with its content.&lt;br /&gt;
   The toggle no longer inherits this as a constraint. */&lt;br /&gt;
.vector-toc-link {&lt;br /&gt;
  min-height: 2rem;&lt;br /&gt;
  display: flex;&lt;br /&gt;
  align-items: center;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-doc-teekas { margin-bottom: 1em; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Main page ───────────────────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
.gr-home {&lt;br /&gt;
  max-width: 1080px;&lt;br /&gt;
  margin: 0 auto;&lt;br /&gt;
  padding: 0;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-page-title {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
  text-align: center;&lt;br /&gt;
  font-size: 1.8em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 500;&lt;br /&gt;
  color: #1a2e40;&lt;br /&gt;
  margin: 24px 0 32px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-grid {&lt;br /&gt;
  display: flex;&lt;br /&gt;
  flex-wrap: wrap;&lt;br /&gt;
  gap: 20px;&lt;br /&gt;
  margin-bottom: 32px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-card {&lt;br /&gt;
  background: #fff;&lt;br /&gt;
  border: 1px solid #e8e4df;&lt;br /&gt;
  border-radius: 10px;&lt;br /&gt;
  box-shadow: 0 2px 8px rgba(0,0,0,0.07);&lt;br /&gt;
  padding: 18px 20px 20px;&lt;br /&gt;
  flex: 1 1 280px;&lt;br /&gt;
  min-width: 240px;&lt;br /&gt;
  max-width: 360px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-card-title {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
  font-size: 1em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 600;&lt;br /&gt;
  color: #1a2e40;&lt;br /&gt;
  text-align: center;&lt;br /&gt;
  padding-bottom: 10px;&lt;br /&gt;
  margin-bottom: 12px;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 1.5px solid #c0392b;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-card ol {&lt;br /&gt;
  margin: 0;&lt;br /&gt;
  padding-left: 1.4em;&lt;br /&gt;
  list-style: decimal;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-card li {&lt;br /&gt;
  font-size: 0.95em;&lt;br /&gt;
  line-height: 1.85;&lt;br /&gt;
  color: #333;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-card li a { color: #c0392b; text-decoration: none; }&lt;br /&gt;
.gr-home-card li a:hover { text-decoration: underline; }&lt;br /&gt;
.gr-home-card li a.new { color: #c08080; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-note { font-size: 0.82em; color: #888; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-home-group-label {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif !important;&lt;br /&gt;
  font-size: 1.1em;&lt;br /&gt;
  font-weight: 600;&lt;br /&gt;
  color: #1a2e40;&lt;br /&gt;
  text-align: center;&lt;br /&gt;
  margin: 36px 0 16px;&lt;br /&gt;
  padding-bottom: 8px;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 2px solid #c0392b;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Modals ──────────────────────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
.grantha-new-btn {&lt;br /&gt;
  background: rgba(255,255,255,0.1);&lt;br /&gt;
  border: 1px solid rgba(255,255,255,0.3);&lt;br /&gt;
  color: white;&lt;br /&gt;
  padding: 6px 14px;&lt;br /&gt;
  border-radius: 20px;&lt;br /&gt;
  cursor: pointer;&lt;br /&gt;
  margin-right: 10px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.grantha-modal {&lt;br /&gt;
  position: fixed; inset: 0;&lt;br /&gt;
  background: rgba(0,0,0,0.35);&lt;br /&gt;
  display: flex; align-items: center; justify-content: center;&lt;br /&gt;
  z-index: 10000;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.grantha-modal-box {&lt;br /&gt;
  background: white; padding: 20px;&lt;br /&gt;
  border-radius: 10px; width: 300px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.gm-title { font-weight: bold; margin-bottom: 10px; }&lt;br /&gt;
.gm-actions { display: flex; justify-content: flex-end; gap: 10px; margin-top: 12px; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Main page sidebar hide ──────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
body.page-Main_Page #mw-panel,&lt;br /&gt;
body.page-Main_Page .vector-sidebar-container { display: none !important; }&lt;br /&gt;
body.page-Main_Page #footer { display: none !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Responsive ──────────────────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
@media (max-width: 600px) {&lt;br /&gt;
  .mw-parser-output { font-size: 16px; }&lt;br /&gt;
  .mw-parser-output h2,&lt;br /&gt;
  .mw-parser-output .mw-heading2 h2 { width: 100% !important; }&lt;br /&gt;
  .mw-parser-output h3,&lt;br /&gt;
  .mw-parser-output .mw-heading3 h3 { width: 100% !important; }&lt;br /&gt;
  .nyaya-title, .prasna-title { width: 100%; }&lt;br /&gt;
  .bhashyam-block, .teeka-block { margin-left: 10px; }&lt;br /&gt;
  .toc { max-width: 100%; }&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ════════════════════════════════════════════════════════════════&lt;br /&gt;
   VECTOR 2022 HEADER&lt;br /&gt;
   ════════════════════════════════════════════════════════════════*/&lt;br /&gt;
.vector-header-container {&lt;br /&gt;
  background: #b5451b !important;&lt;br /&gt;
  border-bottom: 1px solid rgba(255,255,255,0.12);&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.vector-header {&lt;br /&gt;
  background: transparent !important;&lt;br /&gt;
  max-width: 100% !important;&lt;br /&gt;
  display: flex !important;&lt;br /&gt;
  align-items: center !important;&lt;br /&gt;
  justify-content: space-between !important;&lt;br /&gt;
  padding-left: 20px !important;&lt;br /&gt;
  padding-right: 20px !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.vector-header-start {&lt;br /&gt;
  flex: 0 0 auto !important;&lt;br /&gt;
  display: flex !important;&lt;br /&gt;
  align-items: center !important;&lt;br /&gt;
  gap: 12px;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.vector-header-end {&lt;br /&gt;
  flex: 0 0 auto !important;&lt;br /&gt;
  display: flex !important;&lt;br /&gt;
  align-items: center !important;&lt;br /&gt;
  gap: 16px;&lt;br /&gt;
  margin-left: auto;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.mw-logo { display: flex !important; align-items: center; opacity: 1 !important; }&lt;br /&gt;
.mw-logo-wordmark { color: #ffffff !important; font-weight: 700; font-size: 18px; }&lt;br /&gt;
.mw-logo-icon { content: url(&#039;/favicon.ico&#039;); width: 24px; height: 24px; }&lt;br /&gt;
.vector-header .vector-icon { filter: invert(1); opacity: 0.9; }&lt;br /&gt;
.cdx-search-input .vector-icon,&lt;br /&gt;
.cdx-search-input svg,&lt;br /&gt;
.cdx-search-input path,&lt;br /&gt;
.cdx-search-input__end-button .vector-icon,&lt;br /&gt;
.cdx-search-input__end-button svg,&lt;br /&gt;
.cdx-search-input__end-button path {&lt;br /&gt;
  filter: none !important; fill: #202124 !important; opacity: 1 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.vector-header-end &amp;gt; *:not(#p-search) { color: rgba(255,255,255,0.9) !important; }&lt;br /&gt;
.vector-user-links a { color: rgba(255,255,255,0.9) !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Search ──────────────────────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
#p-search { margin-left: 8px; }&lt;br /&gt;
.vector-search-box,&lt;br /&gt;
.vector-search-box-expanded,&lt;br /&gt;
.vector-search-box-auto-expand-width {&lt;br /&gt;
  min-width: 0 !important; flex-grow: 0 !important;&lt;br /&gt;
  position: relative !important; margin: 0 !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.cdx-search-input__input,&lt;br /&gt;
.cdx-text-input__input {&lt;br /&gt;
  background: #ffffff !important;&lt;br /&gt;
  border: none !important;&lt;br /&gt;
  border-radius: 8px !important;&lt;br /&gt;
  color: #202124 !important;&lt;br /&gt;
  padding: 6px 10px !important;&lt;br /&gt;
  font-family: system-ui, sans-serif !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.cdx-search-input__input::placeholder,&lt;br /&gt;
.cdx-text-input__input::placeholder {&lt;br /&gt;
  color: rgba(32,33,36,0.5) !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.cdx-search-input__end-button { background: transparent !important; border: none !important; }&lt;br /&gt;
.cdx-typeahead-search,&lt;br /&gt;
.cdx-typeahead-search__menu,&lt;br /&gt;
.cdx-menu {&lt;br /&gt;
  background: #ffffff !important; color: #202124 !important;&lt;br /&gt;
  border-radius: 10px !important;&lt;br /&gt;
  box-shadow: 0 6px 24px rgba(0,0,0,0.2) !important;&lt;br /&gt;
  filter: none !important;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item, .cdx-menu-item * { color: #202124 !important; filter: none !important; }&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item:hover,&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item--active,&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item--selected { background: #f1f3f4 !important; }&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item__icon,&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item__icon svg,&lt;br /&gt;
.cdx-menu-item__icon path { fill: #202124 !important; filter: none !important; }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
/* ── Script switcher bar ─────────────────────────────────────────*/&lt;br /&gt;
.gr-script-bar {&lt;br /&gt;
  margin: 0 0 20px;&lt;br /&gt;
  font-size: 0.8em;&lt;br /&gt;
  color: #888;&lt;br /&gt;
  display: flex;&lt;br /&gt;
  align-items: center;&lt;br /&gt;
  gap: 12px;&lt;br /&gt;
  flex-wrap: wrap;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-script-label {&lt;br /&gt;
  font-family: system-ui, sans-serif;&lt;br /&gt;
  color: #aaa;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-script-btn {&lt;br /&gt;
  font-family: &#039;Adishila&#039;, &#039;Noto Serif Devanagari&#039;, serif;&lt;br /&gt;
  color: #c0392b !important;&lt;br /&gt;
  text-decoration: underline dotted !important;&lt;br /&gt;
  cursor: pointer;&lt;br /&gt;
}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
.gr-script-btn.active {&lt;br /&gt;
  color: #888 !important;&lt;br /&gt;
  text-decoration: none !important;&lt;br /&gt;
  cursor: default;&lt;br /&gt;
}&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.js&amp;diff=4889</id>
		<title>MediaWiki:Common.js</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.js&amp;diff=4889"/>
		<updated>2026-04-17T07:16:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;/* MediaWiki:Common.js — grantha.io&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * Responsibilities:&lt;br /&gt;
 *  1. Transliteration engine (Devanāgarī → IAST / Kannada / Tamil).&lt;br /&gt;
 *  2. Tag all transliteratable text nodes once per page load.&lt;br /&gt;
 *  3. Apply the script stored in localStorage(&#039;grantha_reader_script&#039;)&lt;br /&gt;
 *     so every page opens in the user&#039;s preferred script automatically.&lt;br /&gt;
 *  4. Listen for the &#039;gr-script-change&#039; CustomEvent dispatched by the&lt;br /&gt;
 *     ReaderToolbar dropdown and re-apply the new script immediately.&lt;br /&gt;
 *  5. TOC active-item highlight via MutationObserver (unchanged).&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * The script-switcher bar/buttons previously built here are removed —&lt;br /&gt;
 * the ReaderToolbar extension now owns the dropdown UI.&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * localStorage key shared with ReaderToolbar: &#039;grantha_reader_script&#039;&lt;br /&gt;
 */&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
( function () {&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  var LS_SCRIPT_KEY = &#039;grantha_reader_script&#039;;&lt;br /&gt;
  var currentScript = &#039;deva&#039;;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── IAST transliteration ────────────────────────────────────────&lt;br /&gt;
  function devanagariToIAST( text ) {&lt;br /&gt;
    var CONSONANTS = {&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;k&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;kh&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;g&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;gh&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ṅ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;c&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ch&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;j&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;jh&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ñ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ṭ&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ṭh&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ḍ&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ḍh&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ṇ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;t&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;th&#039;,&#039;द&#039;:&#039;d&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;dh&#039;,&#039;न&#039;:&#039;n&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;p&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ph&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;b&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;bh&#039;,&#039;म&#039;:&#039;m&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;y&#039;,&#039;र&#039;:&#039;r&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;l&#039;,&#039;ळ&#039;:&#039;ḷ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;v&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ś&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ṣ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;s&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;h&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var DIACRITICS = {&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ā&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;i&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ī&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;u&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ū&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ṛ&#039;,&#039;ॄ&#039;:&#039;ṝ&#039;,&#039;े&#039;:&#039;e&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ai&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;o&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;au&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var VOWELS = {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;a&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ā&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;i&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ī&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;u&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ū&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ऋ&#039;:&#039;ṛ&#039;,&#039;ॠ&#039;:&#039;ṝ&#039;,&#039;ए&#039;:&#039;e&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ai&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;o&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;au&#039;,&#039;ऽ&#039;:&amp;quot;&#039;&amp;quot;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var MISC = {&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ṃ&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;ḥ&#039;,&#039;ँ&#039;:&#039;m̐&#039;,&#039;ॐ&#039;:&#039;oṃ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;0&#039;,&#039;१&#039;:&#039;1&#039;,&#039;२&#039;:&#039;2&#039;,&#039;३&#039;:&#039;3&#039;,&#039;४&#039;:&#039;4&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;5&#039;,&#039;६&#039;:&#039;6&#039;,&#039;७&#039;:&#039;7&#039;,&#039;८&#039;:&#039;8&#039;,&#039;९&#039;:&#039;9&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var HALANTA = &#039;्&#039;;&lt;br /&gt;
    var chars = Array.from( text );&lt;br /&gt;
    var result = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
    var i = 0;&lt;br /&gt;
    while ( i &amp;lt; chars.length ) {&lt;br /&gt;
      var ch   = chars[ i ];&lt;br /&gt;
      var next = chars[ i + 1 ];&lt;br /&gt;
      if ( CONSONANTS[ ch ] ) {&lt;br /&gt;
        var base = CONSONANTS[ ch ];&lt;br /&gt;
        if ( next === HALANTA )          { result += base;               i += 2; }&lt;br /&gt;
        else if ( DIACRITICS[ next ] )   { result += base + DIACRITICS[ next ]; i += 2; }&lt;br /&gt;
        else if ( next === &#039;ं&#039; || next === &#039;ः&#039; ) { result += base + &#039;a&#039; + MISC[ next ]; i += 2; }&lt;br /&gt;
        else                             { result += base + &#039;a&#039;;         i++;    }&lt;br /&gt;
      } else if ( VOWELS[ ch ] )         { result += VOWELS[ ch ];       i++; }&lt;br /&gt;
      else if ( DIACRITICS[ ch ] )       { result += DIACRITICS[ ch ];   i++; }&lt;br /&gt;
      else if ( MISC[ ch ] )             { result += MISC[ ch ];         i++; }&lt;br /&gt;
      else                               { result += ch;                 i++; }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
    return result;&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Character maps for Kannada / Tamil ─────────────────────────&lt;br /&gt;
  var SCRIPT_MAP = {&lt;br /&gt;
    kn: {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;ಅ&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ಆ&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;ಇ&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ಈ&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;ಉ&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ಊ&#039;,&#039;ऋ&#039;:&#039;ಋ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ए&#039;:&#039;ಏ&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ಐ&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;ಓ&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;ಔ&#039;,&#039;ऽ&#039;:&#039;ಽ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;ಕ&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;ಖ&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;ಗ&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;ಘ&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ಙ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;ಚ&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ಛ&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;ಜ&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;ಝ&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ಞ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ಟ&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ಠ&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ಡ&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ಢ&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ಣ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;ತ&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;ಥ&#039;,&#039;द&#039;:&#039;ದ&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;ಧ&#039;,&#039;न&#039;:&#039;ನ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;ಪ&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ಫ&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;ಬ&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;ಭ&#039;,&#039;म&#039;:&#039;ಮ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;ಯ&#039;,&#039;र&#039;:&#039;ರ&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;ಲ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;ವ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ಶ&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ಷ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;ಸ&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;ಹ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ಾ&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;ಿ&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ೀ&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;ು&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ೂ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ೃ&#039;,&#039;े&#039;:&#039;ೇ&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ೈ&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;ೋ&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;ೌ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ಂ&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;ಃ&#039;,&#039;्&#039;:&#039;್&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;೦&#039;,&#039;१&#039;:&#039;೧&#039;,&#039;२&#039;:&#039;೨&#039;,&#039;३&#039;:&#039;೩&#039;,&#039;४&#039;:&#039;೪&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;೫&#039;,&#039;६&#039;:&#039;೬&#039;,&#039;७&#039;:&#039;೭&#039;,&#039;८&#039;:&#039;೮&#039;,&#039;९&#039;:&#039;೯&#039;&lt;br /&gt;
    },&lt;br /&gt;
    ta: {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;அ&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ஆ&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;இ&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ஈ&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;உ&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ஊ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ऋ&#039;:&#039;ரு&#039;,&#039;ॠ&#039;:&#039;ரூ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ए&#039;:&#039;ஏ&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ஐ&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;ஓ&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;ஔ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;க&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ங&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;ச&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ச&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;ஜ&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;ஜ&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ஞ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ண&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;த&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;த&#039;,&#039;द&#039;:&#039;த&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;த&#039;,&#039;न&#039;:&#039;ந&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;म&#039;:&#039;ம&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;ய&#039;,&#039;र&#039;:&#039;ர&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;ல&#039;,&#039;ळ&#039;:&#039;ழ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;வ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ஶ&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ஷ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;ஸ&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;ஹ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ா&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;ி&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ீ&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;ு&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ூ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ு&#039;,&#039;ॄ&#039;:&#039;ூ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;े&#039;:&#039;ே&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ை&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;ோ&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;ௌ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ம்&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;:&#039;,&#039;ँ&#039;:&#039;ம்&#039;,&#039;्&#039;:&#039;்&#039;,&#039;ॐ&#039;:&#039;ௐ&#039;,&#039;ऽ&#039;:&#039;ௗ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;0&#039;,&#039;१&#039;:&#039;1&#039;,&#039;२&#039;:&#039;2&#039;,&#039;३&#039;:&#039;3&#039;,&#039;४&#039;:&#039;4&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;5&#039;,&#039;६&#039;:&#039;6&#039;,&#039;७&#039;:&#039;7&#039;,&#039;८&#039;:&#039;8&#039;,&#039;९&#039;:&#039;9&#039;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
  };&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  var PRE = [&lt;br /&gt;
    [ /ङ्क/g, &#039;ंक&#039; ], [ /ङ्ख/g, &#039;ंख&#039; ], [ /ङ्ग/g, &#039;ंग&#039; ], [ /ङ्घ/g, &#039;ंघ&#039; ],&lt;br /&gt;
    [ /ञ्च/g, &#039;ंच&#039; ], [ /ञ्ज/g, &#039;ंज&#039; ], [ /ण्ट/g, &#039;ंट&#039; ], [ /ण्ड/g, &#039;ंड&#039; ],&lt;br /&gt;
    [ /न्त/g, &#039;ंत&#039; ], [ /न्द/g, &#039;ंद&#039; ], [ /म्ब/g, &#039;ंब&#039; ], [ /म्भ/g, &#039;ंभ&#039; ]&lt;br /&gt;
  ];&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  function transliterateText( text, script ) {&lt;br /&gt;
    if ( script === &#039;en&#039; ) return devanagariToIAST( text );&lt;br /&gt;
    var map = SCRIPT_MAP[ script ];&lt;br /&gt;
    if ( !map ) return text;&lt;br /&gt;
    var t = text;&lt;br /&gt;
    PRE.forEach( function ( p ) { t = t.replace( p[ 0 ], p[ 1 ] ); } );&lt;br /&gt;
    return Array.from( t ).map( function ( ch ) {&lt;br /&gt;
      return map[ ch ] !== undefined ? map[ ch ] : ch;&lt;br /&gt;
    } ).join( &#039;&#039; );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Tag all transliteratable text nodes once per page ───────────&lt;br /&gt;
  var translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  function tagTextNodes() {&lt;br /&gt;
    // ── Main article content ──────────────────────────────────────&lt;br /&gt;
    var content = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( content ) {&lt;br /&gt;
      var walker = document.createTreeWalker( content, NodeFilter.SHOW_TEXT );&lt;br /&gt;
      var nodes  = [];&lt;br /&gt;
      while ( walker.nextNode() ) nodes.push( walker.currentNode );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
      nodes.forEach( function ( node ) {&lt;br /&gt;
        var p = node.parentNode;&lt;br /&gt;
        if ( !p ) return;&lt;br /&gt;
        if ( p.hasAttribute &amp;amp;&amp;amp; p.hasAttribute( &#039;data-deva&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        if ( p.closest ) {&lt;br /&gt;
          if ( p.closest( &#039;.gr-controls&#039; )    ||&lt;br /&gt;
               p.closest( &#039;.mw-editsection&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        var orig = node.textContent;&lt;br /&gt;
        if ( !orig.trim() ) return;&lt;br /&gt;
        var span = document.createElement( &#039;span&#039; );&lt;br /&gt;
        span.setAttribute( &#039;data-deva&#039;, orig );&lt;br /&gt;
        span.textContent = orig;&lt;br /&gt;
        p.replaceChild( span, node );&lt;br /&gt;
        translatableSpans.push( span );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // ── Sidebar TOC (.vector-toc-text spans) ─────────────────────&lt;br /&gt;
    // We target the .vector-toc-text spans that Vector itself renders,&lt;br /&gt;
    // rather than walking raw text nodes. Mutating textContent of an&lt;br /&gt;
    // existing child span is a characterData mutation — Vector&#039;s own&lt;br /&gt;
    // MutationObserver only watches for childList changes on the &amp;lt;li&amp;gt;,&lt;br /&gt;
    // so it will NOT fire, and the &amp;quot;unknown title&amp;quot; bug is avoided.&lt;br /&gt;
    document.querySelectorAll( &#039;.vector-toc .vector-toc-text&#039; ).forEach( function ( span ) {&lt;br /&gt;
      if ( span.hasAttribute( &#039;data-deva&#039; ) ) return; // already tagged&lt;br /&gt;
      var orig = span.textContent;&lt;br /&gt;
      if ( !orig.trim() ) return;&lt;br /&gt;
      span.setAttribute( &#039;data-deva&#039;, orig );&lt;br /&gt;
      translatableSpans.push( span );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Apply a script to all tagged spans ─────────────────────────&lt;br /&gt;
  function applyScript( script ) {&lt;br /&gt;
    currentScript = script;&lt;br /&gt;
    translatableSpans.forEach( function ( span ) {&lt;br /&gt;
      if ( !span.parentNode ) return; // detached node&lt;br /&gt;
      var orig = span.getAttribute( &#039;data-deva&#039; );&lt;br /&gt;
      if ( !orig ) return;&lt;br /&gt;
      span.textContent = ( script === &#039;deva&#039; )&lt;br /&gt;
        ? orig&lt;br /&gt;
        : transliterateText( orig, script );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── TOC active-item highlight ───────────────────────────────────&lt;br /&gt;
  function watchTocActive() {&lt;br /&gt;
    var toc = document.querySelector( &#039;.vector-toc&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( !toc || toc._grObserved ) return;&lt;br /&gt;
    toc._grObserved = true;&lt;br /&gt;
    if ( !window.MutationObserver ) return;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    function attachHighlight( li ) {&lt;br /&gt;
      observer.observe( li, { attributes: true, attributeFilter: [ &#039;class&#039; ] } );&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    var observer = new MutationObserver( function ( mutations ) {&lt;br /&gt;
      mutations.forEach( function ( m ) {&lt;br /&gt;
        // New list items added (lazy render) → attach highlight + tag for transliteration&lt;br /&gt;
        if ( m.type === &#039;childList&#039; ) {&lt;br /&gt;
          m.addedNodes.forEach( function ( n ) {&lt;br /&gt;
            if ( n.nodeType !== 1 ) return;&lt;br /&gt;
            if ( n.classList.contains( &#039;vector-toc-list-item&#039; ) ) {&lt;br /&gt;
              attachHighlight( n );&lt;br /&gt;
            }&lt;br /&gt;
            n.querySelectorAll &amp;amp;&amp;amp; n.querySelectorAll( &#039;.vector-toc-list-item&#039; )&lt;br /&gt;
              .forEach( attachHighlight );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
            // Tag any newly revealed .vector-toc-text spans for transliteration&lt;br /&gt;
            var newTextSpans = [];&lt;br /&gt;
            if ( n.classList &amp;amp;&amp;amp; n.classList.contains( &#039;vector-toc-text&#039; ) ) {&lt;br /&gt;
              newTextSpans.push( n );&lt;br /&gt;
            }&lt;br /&gt;
            if ( n.querySelectorAll ) {&lt;br /&gt;
              n.querySelectorAll( &#039;.vector-toc-text&#039; ).forEach( function ( s ) {&lt;br /&gt;
                newTextSpans.push( s );&lt;br /&gt;
              } );&lt;br /&gt;
            }&lt;br /&gt;
            newTextSpans.forEach( function ( span ) {&lt;br /&gt;
              if ( span.hasAttribute( &#039;data-deva&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
              var orig = span.textContent;&lt;br /&gt;
              if ( !orig.trim() ) return;&lt;br /&gt;
              span.setAttribute( &#039;data-deva&#039;, orig );&lt;br /&gt;
              if ( currentScript !== &#039;deva&#039; ) {&lt;br /&gt;
                span.textContent = transliterateText( orig, currentScript );&lt;br /&gt;
              }&lt;br /&gt;
              translatableSpans.push( span );&lt;br /&gt;
            } );&lt;br /&gt;
          } );&lt;br /&gt;
          return;&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
        // Class change → scroll active item into view if needed.&lt;br /&gt;
        if ( m.attributeName !== &#039;class&#039; ) return;&lt;br /&gt;
        var li = m.target;&lt;br /&gt;
        if ( !li.classList.contains( &#039;vector-toc-list-item-active&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        var container = document.querySelector( &#039;.vector-sticky-pinned-container&#039; );&lt;br /&gt;
        if ( !container ) return;&lt;br /&gt;
        var liRect  = li.getBoundingClientRect();&lt;br /&gt;
        var cRect   = container.getBoundingClientRect();&lt;br /&gt;
        var isAbove = liRect.top    &amp;lt; cRect.top    + 8;&lt;br /&gt;
        var isBelow = liRect.bottom &amp;gt; cRect.bottom - 8;&lt;br /&gt;
        if ( isAbove || isBelow ) {&lt;br /&gt;
          li.scrollIntoView({ block: &#039;nearest&#039;, behavior: &#039;smooth&#039; });&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Observe existing list items for class changes&lt;br /&gt;
    toc.querySelectorAll( &#039;.vector-toc-list-item&#039; ).forEach( attachHighlight );&lt;br /&gt;
    // Watch for new items (lazy TOC population)&lt;br /&gt;
    observer.observe( toc, { childList: true, subtree: true } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // On initial load: scroll to already-active item&lt;br /&gt;
    setTimeout( function () {&lt;br /&gt;
      var active = toc.querySelector( &#039;.vector-toc-list-item-active&#039; );&lt;br /&gt;
      if ( active ) active.scrollIntoView({ block: &#039;nearest&#039;, behavior: &#039;auto&#039; });&lt;br /&gt;
    }, 400 );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Init ──────────────────────────────────────────────────────&lt;br /&gt;
  function init() {&lt;br /&gt;
    var content       = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
    var alreadyTagged = content &amp;amp;&amp;amp; content.querySelector( &#039;[data-deva]&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( !alreadyTagged ) {&lt;br /&gt;
      translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
      tagTextNodes();&lt;br /&gt;
    } else {&lt;br /&gt;
      // Content already tagged — still tag TOC spans if not yet done&lt;br /&gt;
      document.querySelectorAll( &#039;.vector-toc .vector-toc-text:not([data-deva])&#039; ).forEach( function ( span ) {&lt;br /&gt;
        var orig = span.textContent;&lt;br /&gt;
        if ( !orig.trim() ) return;&lt;br /&gt;
        span.setAttribute( &#039;data-deva&#039;, orig );&lt;br /&gt;
        translatableSpans.push( span );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Apply the globally persisted script preference immediately&lt;br /&gt;
    var saved = ( function () {&lt;br /&gt;
      try { return localStorage.getItem( LS_SCRIPT_KEY ); } catch ( e ) { return null; }&lt;br /&gt;
    }() );&lt;br /&gt;
    if ( saved &amp;amp;&amp;amp; saved !== &#039;deva&#039; ) {&lt;br /&gt;
      applyScript( saved );&lt;br /&gt;
    } else {&lt;br /&gt;
      currentScript = &#039;deva&#039;;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    watchTocActive();&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── React to toolbar dropdown changes on the same page ─────────&lt;br /&gt;
  window.addEventListener( &#039;gr-script-change&#039;, function ( e ) {&lt;br /&gt;
    var script = e &amp;amp;&amp;amp; e.detail &amp;amp;&amp;amp; e.detail.script;&lt;br /&gt;
    if ( script ) applyScript( script );&lt;br /&gt;
  } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── MediaWiki hook (SPA-style navigation support) ───────────────&lt;br /&gt;
  if ( window.mw ) {&lt;br /&gt;
    mw.hook( &#039;wikipage.content&#039; ).add( function () {&lt;br /&gt;
      setTimeout( function () {&lt;br /&gt;
        var content      = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
        var alreadyTagged = content &amp;amp;&amp;amp; content.querySelector( &#039;[data-deva]&#039; );&lt;br /&gt;
        if ( !alreadyTagged ) {&lt;br /&gt;
          translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
          tagTextNodes();&lt;br /&gt;
        } else {&lt;br /&gt;
          // Tag any untagged TOC spans after navigation&lt;br /&gt;
          document.querySelectorAll( &#039;.vector-toc .vector-toc-text:not([data-deva])&#039; ).forEach( function ( span ) {&lt;br /&gt;
            var orig = span.textContent;&lt;br /&gt;
            if ( !orig.trim() ) return;&lt;br /&gt;
            span.setAttribute( &#039;data-deva&#039;, orig );&lt;br /&gt;
            translatableSpans.push( span );&lt;br /&gt;
          } );&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        // Re-apply current script to newly loaded content&lt;br /&gt;
        if ( currentScript !== &#039;deva&#039; ) {&lt;br /&gt;
          applyScript( currentScript );&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        watchTocActive();&lt;br /&gt;
      }, 150 );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Fallback for non-MW environments ───────────────────────────&lt;br /&gt;
  if ( document.readyState === &#039;loading&#039; ) {&lt;br /&gt;
    document.addEventListener( &#039;DOMContentLoaded&#039;, init );&lt;br /&gt;
  } else {&lt;br /&gt;
    init();&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}() );&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.js&amp;diff=4888</id>
		<title>MediaWiki:Common.js</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.js&amp;diff=4888"/>
		<updated>2026-04-16T18:46:26Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;/* MediaWiki:Common.js — grantha.io&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * Responsibilities:&lt;br /&gt;
 *  1. Transliteration engine (Devanāgarī → IAST / Kannada / Tamil).&lt;br /&gt;
 *  2. Tag all transliteratable text nodes once per page load.&lt;br /&gt;
 *  3. Apply the script stored in localStorage(&#039;grantha_reader_script&#039;)&lt;br /&gt;
 *     so every page opens in the user&#039;s preferred script automatically.&lt;br /&gt;
 *  4. Listen for the &#039;gr-script-change&#039; CustomEvent dispatched by the&lt;br /&gt;
 *     ReaderToolbar dropdown and re-apply the new script immediately.&lt;br /&gt;
 *  5. TOC active-item highlight via MutationObserver (unchanged).&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * The script-switcher bar/buttons previously built here are removed —&lt;br /&gt;
 * the ReaderToolbar extension now owns the dropdown UI.&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * localStorage key shared with ReaderToolbar: &#039;grantha_reader_script&#039;&lt;br /&gt;
 */&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
( function () {&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  var LS_SCRIPT_KEY = &#039;grantha_reader_script&#039;;&lt;br /&gt;
  var currentScript = &#039;deva&#039;;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── IAST transliteration ────────────────────────────────────────&lt;br /&gt;
  function devanagariToIAST( text ) {&lt;br /&gt;
    var CONSONANTS = {&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;k&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;kh&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;g&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;gh&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ṅ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;c&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ch&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;j&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;jh&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ñ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ṭ&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ṭh&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ḍ&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ḍh&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ṇ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;t&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;th&#039;,&#039;द&#039;:&#039;d&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;dh&#039;,&#039;न&#039;:&#039;n&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;p&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ph&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;b&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;bh&#039;,&#039;म&#039;:&#039;m&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;y&#039;,&#039;र&#039;:&#039;r&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;l&#039;,&#039;ळ&#039;:&#039;ḷ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;v&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ś&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ṣ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;s&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;h&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var DIACRITICS = {&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ā&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;i&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ī&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;u&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ū&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ṛ&#039;,&#039;ॄ&#039;:&#039;ṝ&#039;,&#039;े&#039;:&#039;e&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ai&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;o&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;au&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var VOWELS = {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;a&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ā&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;i&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ī&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;u&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ū&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ऋ&#039;:&#039;ṛ&#039;,&#039;ॠ&#039;:&#039;ṝ&#039;,&#039;ए&#039;:&#039;e&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ai&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;o&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;au&#039;,&#039;ऽ&#039;:&amp;quot;&#039;&amp;quot;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var MISC = {&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ṃ&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;ḥ&#039;,&#039;ँ&#039;:&#039;m̐&#039;,&#039;ॐ&#039;:&#039;oṃ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;0&#039;,&#039;१&#039;:&#039;1&#039;,&#039;२&#039;:&#039;2&#039;,&#039;३&#039;:&#039;3&#039;,&#039;४&#039;:&#039;4&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;5&#039;,&#039;६&#039;:&#039;6&#039;,&#039;७&#039;:&#039;7&#039;,&#039;८&#039;:&#039;8&#039;,&#039;९&#039;:&#039;9&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var HALANTA = &#039;्&#039;;&lt;br /&gt;
    var chars = Array.from( text );&lt;br /&gt;
    var result = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
    var i = 0;&lt;br /&gt;
    while ( i &amp;lt; chars.length ) {&lt;br /&gt;
      var ch   = chars[ i ];&lt;br /&gt;
      var next = chars[ i + 1 ];&lt;br /&gt;
      if ( CONSONANTS[ ch ] ) {&lt;br /&gt;
        var base = CONSONANTS[ ch ];&lt;br /&gt;
        if ( next === HALANTA )          { result += base;               i += 2; }&lt;br /&gt;
        else if ( DIACRITICS[ next ] )   { result += base + DIACRITICS[ next ]; i += 2; }&lt;br /&gt;
        else if ( next === &#039;ं&#039; || next === &#039;ः&#039; ) { result += base + &#039;a&#039; + MISC[ next ]; i += 2; }&lt;br /&gt;
        else                             { result += base + &#039;a&#039;;         i++;    }&lt;br /&gt;
      } else if ( VOWELS[ ch ] )         { result += VOWELS[ ch ];       i++; }&lt;br /&gt;
      else if ( DIACRITICS[ ch ] )       { result += DIACRITICS[ ch ];   i++; }&lt;br /&gt;
      else if ( MISC[ ch ] )             { result += MISC[ ch ];         i++; }&lt;br /&gt;
      else                               { result += ch;                 i++; }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
    return result;&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Character maps for Kannada / Tamil ─────────────────────────&lt;br /&gt;
  var SCRIPT_MAP = {&lt;br /&gt;
    kn: {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;ಅ&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ಆ&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;ಇ&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ಈ&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;ಉ&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ಊ&#039;,&#039;ऋ&#039;:&#039;ಋ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ए&#039;:&#039;ಏ&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ಐ&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;ಓ&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;ಔ&#039;,&#039;ऽ&#039;:&#039;ಽ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;ಕ&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;ಖ&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;ಗ&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;ಘ&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ಙ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;ಚ&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ಛ&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;ಜ&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;ಝ&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ಞ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ಟ&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ಠ&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ಡ&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ಢ&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ಣ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;ತ&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;ಥ&#039;,&#039;द&#039;:&#039;ದ&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;ಧ&#039;,&#039;न&#039;:&#039;ನ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;ಪ&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ಫ&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;ಬ&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;ಭ&#039;,&#039;म&#039;:&#039;ಮ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;ಯ&#039;,&#039;र&#039;:&#039;ರ&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;ಲ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;ವ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ಶ&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ಷ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;ಸ&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;ಹ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ಾ&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;ಿ&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ೀ&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;ು&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ೂ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ೃ&#039;,&#039;े&#039;:&#039;ೇ&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ೈ&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;ೋ&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;ೌ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ಂ&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;ಃ&#039;,&#039;्&#039;:&#039;್&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;೦&#039;,&#039;१&#039;:&#039;೧&#039;,&#039;२&#039;:&#039;೨&#039;,&#039;३&#039;:&#039;೩&#039;,&#039;४&#039;:&#039;೪&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;೫&#039;,&#039;६&#039;:&#039;೬&#039;,&#039;७&#039;:&#039;೭&#039;,&#039;८&#039;:&#039;೮&#039;,&#039;९&#039;:&#039;೯&#039;&lt;br /&gt;
    },&lt;br /&gt;
    ta: {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;அ&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ஆ&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;இ&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ஈ&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;உ&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ஊ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ऋ&#039;:&#039;ரு&#039;,&#039;ॠ&#039;:&#039;ரூ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ए&#039;:&#039;ஏ&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ஐ&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;ஓ&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;ஔ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;க&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ங&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;ச&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ச&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;ஜ&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;ஜ&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ஞ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ண&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;த&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;த&#039;,&#039;द&#039;:&#039;த&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;த&#039;,&#039;न&#039;:&#039;ந&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;म&#039;:&#039;ம&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;ய&#039;,&#039;र&#039;:&#039;ர&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;ல&#039;,&#039;ळ&#039;:&#039;ழ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;வ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ஶ&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ஷ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;ஸ&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;ஹ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ா&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;ி&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ீ&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;ு&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ூ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ு&#039;,&#039;ॄ&#039;:&#039;ூ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;े&#039;:&#039;ே&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ை&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;ோ&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;ௌ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ம்&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;:&#039;,&#039;ँ&#039;:&#039;ம்&#039;,&#039;्&#039;:&#039;்&#039;,&#039;ॐ&#039;:&#039;ௐ&#039;,&#039;ऽ&#039;:&#039;ௗ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;0&#039;,&#039;१&#039;:&#039;1&#039;,&#039;२&#039;:&#039;2&#039;,&#039;३&#039;:&#039;3&#039;,&#039;४&#039;:&#039;4&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;5&#039;,&#039;६&#039;:&#039;6&#039;,&#039;७&#039;:&#039;7&#039;,&#039;८&#039;:&#039;8&#039;,&#039;९&#039;:&#039;9&#039;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
  };&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  var PRE = [&lt;br /&gt;
    [ /ङ्क/g, &#039;ंक&#039; ], [ /ङ्ख/g, &#039;ंख&#039; ], [ /ङ्ग/g, &#039;ंग&#039; ], [ /ङ्घ/g, &#039;ंघ&#039; ],&lt;br /&gt;
    [ /ञ्च/g, &#039;ंच&#039; ], [ /ञ्ज/g, &#039;ंज&#039; ], [ /ण्ट/g, &#039;ंट&#039; ], [ /ण्ड/g, &#039;ंड&#039; ],&lt;br /&gt;
    [ /न्त/g, &#039;ंत&#039; ], [ /न्द/g, &#039;ंद&#039; ], [ /म्ब/g, &#039;ंब&#039; ], [ /म्भ/g, &#039;ंभ&#039; ]&lt;br /&gt;
  ];&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  function transliterateText( text, script ) {&lt;br /&gt;
    if ( script === &#039;en&#039; ) return devanagariToIAST( text );&lt;br /&gt;
    var map = SCRIPT_MAP[ script ];&lt;br /&gt;
    if ( !map ) return text;&lt;br /&gt;
    var t = text;&lt;br /&gt;
    PRE.forEach( function ( p ) { t = t.replace( p[ 0 ], p[ 1 ] ); } );&lt;br /&gt;
    return Array.from( t ).map( function ( ch ) {&lt;br /&gt;
      return map[ ch ] !== undefined ? map[ ch ] : ch;&lt;br /&gt;
    } ).join( &#039;&#039; );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Tag all transliteratable text nodes once per page ───────────&lt;br /&gt;
  // Wraps each text node in a &amp;lt;span data-deva=&amp;quot;original&amp;quot;&amp;gt; so that&lt;br /&gt;
  // applyScript() can flip the content without touching innerHTML.&lt;br /&gt;
  // Covers both .mw-parser-output AND the TOC sidebar so that script&lt;br /&gt;
  // switching is truly global across content and navigation.&lt;br /&gt;
  var translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  function tagTextNodes() {&lt;br /&gt;
    // Walk only .mw-parser-output — the main article content.&lt;br /&gt;
    //&lt;br /&gt;
    // We deliberately EXCLUDE .vector-toc (the sidebar TOC):&lt;br /&gt;
    // Vector 2022 has its own MutationObserver on the TOC that rebuilds&lt;br /&gt;
    // list items when text nodes change. If we transliterate TOC text nodes,&lt;br /&gt;
    // Vector re-reads the changed text, tries to match it to a heading anchor,&lt;br /&gt;
    // fails (because anchors use the original Devanagari), and renders&lt;br /&gt;
    // &amp;quot;unknown title&amp;quot; for those entries. Keeping the TOC in Devanagari&lt;br /&gt;
    // preserves correct anchor navigation regardless of script selection.&lt;br /&gt;
    var content = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( !content ) return;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    var walker = document.createTreeWalker( content, NodeFilter.SHOW_TEXT );&lt;br /&gt;
    var nodes  = [];&lt;br /&gt;
    while ( walker.nextNode() ) nodes.push( walker.currentNode );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    nodes.forEach( function ( node ) {&lt;br /&gt;
      var p = node.parentNode;&lt;br /&gt;
      if ( !p ) return;&lt;br /&gt;
      if ( p.hasAttribute &amp;amp;&amp;amp; p.hasAttribute( &#039;data-deva&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
      if ( p.closest ) {&lt;br /&gt;
        if ( p.closest( &#039;.gr-controls&#039; )    ||&lt;br /&gt;
             p.closest( &#039;.mw-editsection&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
      }&lt;br /&gt;
      var orig = node.textContent;&lt;br /&gt;
      if ( !orig.trim() ) return;&lt;br /&gt;
      var span = document.createElement( &#039;span&#039; );&lt;br /&gt;
      span.setAttribute( &#039;data-deva&#039;, orig );&lt;br /&gt;
      span.textContent = orig;&lt;br /&gt;
      p.replaceChild( span, node );&lt;br /&gt;
      translatableSpans.push( span );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Apply a script to all tagged spans ─────────────────────────&lt;br /&gt;
  function applyScript( script ) {&lt;br /&gt;
    currentScript = script;&lt;br /&gt;
    translatableSpans.forEach( function ( span ) {&lt;br /&gt;
      if ( !span.parentNode ) return; // detached node&lt;br /&gt;
      var orig = span.getAttribute( &#039;data-deva&#039; );&lt;br /&gt;
      if ( !orig ) return;&lt;br /&gt;
      span.textContent = ( script === &#039;deva&#039; )&lt;br /&gt;
        ? orig&lt;br /&gt;
        : transliterateText( orig, script );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── TOC active-item highlight + lazy TOC tagging ───────────────&lt;br /&gt;
  // ── TOC active-item highlight + lazy TOC tagging ───────────────&lt;br /&gt;
  // ── TOC active-item highlight ───────────────────────────────────&lt;br /&gt;
  // Watches class changes on TOC list items and colours the active&lt;br /&gt;
  // link orange. We do NOT transliterate TOC text nodes — doing so&lt;br /&gt;
  // triggers Vector&#039;s own TOC observer which rebuilds items using the&lt;br /&gt;
  // new text as anchor text, failing to match the original heading&lt;br /&gt;
  // IDs and showing &amp;quot;unknown title&amp;quot;.&lt;br /&gt;
  function watchTocActive() {&lt;br /&gt;
    var toc = document.querySelector( &#039;.vector-toc&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( !toc || toc._grObserved ) return;&lt;br /&gt;
    toc._grObserved = true;&lt;br /&gt;
    if ( !window.MutationObserver ) return;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    function attachHighlight( li ) {&lt;br /&gt;
      observer.observe( li, { attributes: true, attributeFilter: [ &#039;class&#039; ] } );&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    var observer = new MutationObserver( function ( mutations ) {&lt;br /&gt;
      mutations.forEach( function ( m ) {&lt;br /&gt;
        // New list items added (lazy render) → attach highlight to them&lt;br /&gt;
        if ( m.type === &#039;childList&#039; ) {&lt;br /&gt;
          m.addedNodes.forEach( function ( n ) {&lt;br /&gt;
            if ( n.nodeType !== 1 ) return;&lt;br /&gt;
            if ( n.classList.contains( &#039;vector-toc-list-item&#039; ) ) {&lt;br /&gt;
              attachHighlight( n );&lt;br /&gt;
            }&lt;br /&gt;
            n.querySelectorAll &amp;amp;&amp;amp; n.querySelectorAll( &#039;.vector-toc-list-item&#039; )&lt;br /&gt;
              .forEach( attachHighlight );&lt;br /&gt;
          } );&lt;br /&gt;
          return;&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        // Class change → scroll active item into view if needed.&lt;br /&gt;
        // Colour is handled entirely by CSS — no inline style manipulation&lt;br /&gt;
        // which could conflict with Vector&#039;s own stylesheet.&lt;br /&gt;
        if ( m.attributeName !== &#039;class&#039; ) return;&lt;br /&gt;
        var li = m.target;&lt;br /&gt;
        if ( !li.classList.contains( &#039;vector-toc-list-item-active&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        var container = document.querySelector( &#039;.vector-sticky-pinned-container&#039; );&lt;br /&gt;
        if ( !container ) return;&lt;br /&gt;
        var liRect  = li.getBoundingClientRect();&lt;br /&gt;
        var cRect   = container.getBoundingClientRect();&lt;br /&gt;
        var isAbove = liRect.top    &amp;lt; cRect.top    + 8;&lt;br /&gt;
        var isBelow = liRect.bottom &amp;gt; cRect.bottom - 8;&lt;br /&gt;
        if ( isAbove || isBelow ) {&lt;br /&gt;
          li.scrollIntoView({ block: &#039;nearest&#039;, behavior: &#039;smooth&#039; });&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Observe existing list items for class changes&lt;br /&gt;
    toc.querySelectorAll( &#039;.vector-toc-list-item&#039; ).forEach( attachHighlight );&lt;br /&gt;
    // Watch for new items (lazy TOC population)&lt;br /&gt;
    observer.observe( toc, { childList: true, subtree: true } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // On initial load: scroll to already-active item (colour handled by CSS)&lt;br /&gt;
    setTimeout( function () {&lt;br /&gt;
      var active = toc.querySelector( &#039;.vector-toc-list-item-active&#039; );&lt;br /&gt;
      if ( active ) active.scrollIntoView({ block: &#039;nearest&#039;, behavior: &#039;auto&#039; });&lt;br /&gt;
    }, 400 );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
  // ── Init ──────────────────────────────────────────────────────&lt;br /&gt;
  function init() {&lt;br /&gt;
    var content       = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
    var alreadyTagged = content &amp;amp;&amp;amp; content.querySelector( &#039;[data-deva]&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( !alreadyTagged ) {&lt;br /&gt;
      translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
      tagTextNodes();&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Apply the globally persisted script preference immediately&lt;br /&gt;
    var saved = ( function () {&lt;br /&gt;
      try { return localStorage.getItem( LS_SCRIPT_KEY ); } catch ( e ) { return null; }&lt;br /&gt;
    }() );&lt;br /&gt;
    if ( saved &amp;amp;&amp;amp; saved !== &#039;deva&#039; ) {&lt;br /&gt;
      applyScript( saved );&lt;br /&gt;
    } else {&lt;br /&gt;
      currentScript = &#039;deva&#039;;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // watchTocActive handles both highlight colouring AND lazy TOC tagging&lt;br /&gt;
    watchTocActive();&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── React to toolbar dropdown changes on the same page ─────────&lt;br /&gt;
  // The ReaderToolbar dispatches &#039;gr-script-change&#039; when the user&lt;br /&gt;
  // picks a new script.  We just call applyScript() — no need to&lt;br /&gt;
  // touch localStorage again (the toolbar already wrote it).&lt;br /&gt;
  window.addEventListener( &#039;gr-script-change&#039;, function ( e ) {&lt;br /&gt;
    var script = e &amp;amp;&amp;amp; e.detail &amp;amp;&amp;amp; e.detail.script;&lt;br /&gt;
    if ( script ) applyScript( script );&lt;br /&gt;
  } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── MediaWiki hook (SPA-style navigation support) ───────────────&lt;br /&gt;
  if ( window.mw ) {&lt;br /&gt;
    mw.hook( &#039;wikipage.content&#039; ).add( function () {&lt;br /&gt;
      setTimeout( function () {&lt;br /&gt;
        var content      = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
        var alreadyTagged = content &amp;amp;&amp;amp; content.querySelector( &#039;[data-deva]&#039; );&lt;br /&gt;
        if ( !alreadyTagged ) {&lt;br /&gt;
          translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
          tagTextNodes();&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        // Re-apply current script to newly loaded content&lt;br /&gt;
        if ( currentScript !== &#039;deva&#039; ) {&lt;br /&gt;
          applyScript( currentScript );&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        watchTocActive();&lt;br /&gt;
      }, 150 );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Fallback for non-MW environments ───────────────────────────&lt;br /&gt;
  if ( document.readyState === &#039;loading&#039; ) {&lt;br /&gt;
    document.addEventListener( &#039;DOMContentLoaded&#039;, init );&lt;br /&gt;
  } else {&lt;br /&gt;
    init();&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}() );&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.js&amp;diff=4887</id>
		<title>MediaWiki:Common.js</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.js&amp;diff=4887"/>
		<updated>2026-04-16T06:04:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;/* MediaWiki:Common.js — grantha.io&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * Responsibilities:&lt;br /&gt;
 *  1. Transliteration engine (Devanāgarī → IAST / Kannada / Tamil).&lt;br /&gt;
 *  2. Tag all transliteratable text nodes once per page load.&lt;br /&gt;
 *  3. Apply the script stored in localStorage(&#039;grantha_reader_script&#039;)&lt;br /&gt;
 *     so every page opens in the user&#039;s preferred script automatically.&lt;br /&gt;
 *  4. Listen for the &#039;gr-script-change&#039; CustomEvent dispatched by the&lt;br /&gt;
 *     ReaderToolbar dropdown and re-apply the new script immediately.&lt;br /&gt;
 *  5. TOC active-item highlight via MutationObserver (unchanged).&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * The script-switcher bar/buttons previously built here are removed —&lt;br /&gt;
 * the ReaderToolbar extension now owns the dropdown UI.&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * localStorage key shared with ReaderToolbar: &#039;grantha_reader_script&#039;&lt;br /&gt;
 */&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
( function () {&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  var LS_SCRIPT_KEY = &#039;grantha_reader_script&#039;;&lt;br /&gt;
  var currentScript = &#039;deva&#039;;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── IAST transliteration ────────────────────────────────────────&lt;br /&gt;
  function devanagariToIAST( text ) {&lt;br /&gt;
    var CONSONANTS = {&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;k&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;kh&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;g&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;gh&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ṅ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;c&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ch&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;j&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;jh&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ñ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ṭ&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ṭh&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ḍ&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ḍh&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ṇ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;t&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;th&#039;,&#039;द&#039;:&#039;d&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;dh&#039;,&#039;न&#039;:&#039;n&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;p&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ph&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;b&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;bh&#039;,&#039;म&#039;:&#039;m&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;y&#039;,&#039;र&#039;:&#039;r&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;l&#039;,&#039;ळ&#039;:&#039;ḷ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;v&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ś&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ṣ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;s&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;h&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var DIACRITICS = {&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ā&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;i&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ī&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;u&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ū&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ṛ&#039;,&#039;ॄ&#039;:&#039;ṝ&#039;,&#039;े&#039;:&#039;e&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ai&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;o&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;au&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var VOWELS = {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;a&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ā&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;i&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ī&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;u&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ū&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ऋ&#039;:&#039;ṛ&#039;,&#039;ॠ&#039;:&#039;ṝ&#039;,&#039;ए&#039;:&#039;e&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ai&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;o&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;au&#039;,&#039;ऽ&#039;:&amp;quot;&#039;&amp;quot;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var MISC = {&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ṃ&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;ḥ&#039;,&#039;ँ&#039;:&#039;m̐&#039;,&#039;ॐ&#039;:&#039;oṃ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;0&#039;,&#039;१&#039;:&#039;1&#039;,&#039;२&#039;:&#039;2&#039;,&#039;३&#039;:&#039;3&#039;,&#039;४&#039;:&#039;4&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;5&#039;,&#039;६&#039;:&#039;6&#039;,&#039;७&#039;:&#039;7&#039;,&#039;८&#039;:&#039;8&#039;,&#039;९&#039;:&#039;9&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var HALANTA = &#039;्&#039;;&lt;br /&gt;
    var chars = Array.from( text );&lt;br /&gt;
    var result = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
    var i = 0;&lt;br /&gt;
    while ( i &amp;lt; chars.length ) {&lt;br /&gt;
      var ch   = chars[ i ];&lt;br /&gt;
      var next = chars[ i + 1 ];&lt;br /&gt;
      if ( CONSONANTS[ ch ] ) {&lt;br /&gt;
        var base = CONSONANTS[ ch ];&lt;br /&gt;
        if ( next === HALANTA )          { result += base;               i += 2; }&lt;br /&gt;
        else if ( DIACRITICS[ next ] )   { result += base + DIACRITICS[ next ]; i += 2; }&lt;br /&gt;
        else if ( next === &#039;ं&#039; || next === &#039;ः&#039; ) { result += base + &#039;a&#039; + MISC[ next ]; i += 2; }&lt;br /&gt;
        else                             { result += base + &#039;a&#039;;         i++;    }&lt;br /&gt;
      } else if ( VOWELS[ ch ] )         { result += VOWELS[ ch ];       i++; }&lt;br /&gt;
      else if ( DIACRITICS[ ch ] )       { result += DIACRITICS[ ch ];   i++; }&lt;br /&gt;
      else if ( MISC[ ch ] )             { result += MISC[ ch ];         i++; }&lt;br /&gt;
      else                               { result += ch;                 i++; }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
    return result;&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Character maps for Kannada / Tamil ─────────────────────────&lt;br /&gt;
  var SCRIPT_MAP = {&lt;br /&gt;
    kn: {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;ಅ&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ಆ&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;ಇ&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ಈ&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;ಉ&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ಊ&#039;,&#039;ऋ&#039;:&#039;ಋ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ए&#039;:&#039;ಏ&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ಐ&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;ಓ&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;ಔ&#039;,&#039;ऽ&#039;:&#039;ಽ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;ಕ&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;ಖ&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;ಗ&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;ಘ&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ಙ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;ಚ&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ಛ&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;ಜ&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;ಝ&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ಞ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ಟ&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ಠ&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ಡ&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ಢ&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ಣ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;ತ&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;ಥ&#039;,&#039;द&#039;:&#039;ದ&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;ಧ&#039;,&#039;न&#039;:&#039;ನ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;ಪ&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ಫ&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;ಬ&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;ಭ&#039;,&#039;म&#039;:&#039;ಮ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;ಯ&#039;,&#039;र&#039;:&#039;ರ&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;ಲ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;ವ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ಶ&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ಷ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;ಸ&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;ಹ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ಾ&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;ಿ&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ೀ&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;ು&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ೂ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ೃ&#039;,&#039;े&#039;:&#039;ೇ&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ೈ&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;ೋ&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;ೌ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ಂ&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;ಃ&#039;,&#039;्&#039;:&#039;್&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;೦&#039;,&#039;१&#039;:&#039;೧&#039;,&#039;२&#039;:&#039;೨&#039;,&#039;३&#039;:&#039;೩&#039;,&#039;४&#039;:&#039;೪&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;೫&#039;,&#039;६&#039;:&#039;೬&#039;,&#039;७&#039;:&#039;೭&#039;,&#039;८&#039;:&#039;೮&#039;,&#039;९&#039;:&#039;೯&#039;&lt;br /&gt;
    },&lt;br /&gt;
    ta: {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;அ&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ஆ&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;இ&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ஈ&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;உ&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ஊ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ऋ&#039;:&#039;ரு&#039;,&#039;ॠ&#039;:&#039;ரூ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ए&#039;:&#039;ஏ&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ஐ&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;ஓ&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;ஔ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;க&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ங&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;ச&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ச&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;ஜ&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;ஜ&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ஞ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ண&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;த&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;த&#039;,&#039;द&#039;:&#039;த&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;த&#039;,&#039;न&#039;:&#039;ந&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;म&#039;:&#039;ம&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;ய&#039;,&#039;र&#039;:&#039;ர&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;ல&#039;,&#039;ळ&#039;:&#039;ழ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;வ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ஶ&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ஷ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;ஸ&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;ஹ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ா&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;ி&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ீ&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;ு&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ூ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ு&#039;,&#039;ॄ&#039;:&#039;ூ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;े&#039;:&#039;ே&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ை&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;ோ&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;ௌ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ம்&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;:&#039;,&#039;ँ&#039;:&#039;ம்&#039;,&#039;्&#039;:&#039;்&#039;,&#039;ॐ&#039;:&#039;ௐ&#039;,&#039;ऽ&#039;:&#039;ௗ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;0&#039;,&#039;१&#039;:&#039;1&#039;,&#039;२&#039;:&#039;2&#039;,&#039;३&#039;:&#039;3&#039;,&#039;४&#039;:&#039;4&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;5&#039;,&#039;६&#039;:&#039;6&#039;,&#039;७&#039;:&#039;7&#039;,&#039;८&#039;:&#039;8&#039;,&#039;९&#039;:&#039;9&#039;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
  };&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  var PRE = [&lt;br /&gt;
    [ /ङ्क/g, &#039;ंक&#039; ], [ /ङ्ख/g, &#039;ंख&#039; ], [ /ङ्ग/g, &#039;ंग&#039; ], [ /ङ्घ/g, &#039;ंघ&#039; ],&lt;br /&gt;
    [ /ञ्च/g, &#039;ंच&#039; ], [ /ञ्ज/g, &#039;ंज&#039; ], [ /ण्ट/g, &#039;ंट&#039; ], [ /ण्ड/g, &#039;ंड&#039; ],&lt;br /&gt;
    [ /न्त/g, &#039;ंत&#039; ], [ /न्द/g, &#039;ंद&#039; ], [ /म्ब/g, &#039;ंब&#039; ], [ /म्भ/g, &#039;ंभ&#039; ]&lt;br /&gt;
  ];&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  function transliterateText( text, script ) {&lt;br /&gt;
    if ( script === &#039;en&#039; ) return devanagariToIAST( text );&lt;br /&gt;
    var map = SCRIPT_MAP[ script ];&lt;br /&gt;
    if ( !map ) return text;&lt;br /&gt;
    var t = text;&lt;br /&gt;
    PRE.forEach( function ( p ) { t = t.replace( p[ 0 ], p[ 1 ] ); } );&lt;br /&gt;
    return Array.from( t ).map( function ( ch ) {&lt;br /&gt;
      return map[ ch ] !== undefined ? map[ ch ] : ch;&lt;br /&gt;
    } ).join( &#039;&#039; );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Tag all transliteratable text nodes once per page ───────────&lt;br /&gt;
  // Wraps each text node in a &amp;lt;span data-deva=&amp;quot;original&amp;quot;&amp;gt; so that&lt;br /&gt;
  // applyScript() can flip the content without touching innerHTML.&lt;br /&gt;
  // Covers both .mw-parser-output AND the TOC sidebar so that script&lt;br /&gt;
  // switching is truly global across content and navigation.&lt;br /&gt;
  var translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  function tagTextNodes() {&lt;br /&gt;
    // Collect all roots to walk: main content + Vector 2022 TOC sidebar&lt;br /&gt;
    var roots = [];&lt;br /&gt;
    var content = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( content ) roots.push( content );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Vector 2022 sidebar TOC lives outside .mw-parser-output&lt;br /&gt;
    var vtoc = document.querySelector( &#039;.vector-toc&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( vtoc ) roots.push( vtoc );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Legacy inline TOC (#toc) is inside .mw-parser-output on older skins —&lt;br /&gt;
    // the data-deva guard prevents double-wrapping if it was already covered.&lt;br /&gt;
    // Only add it as a separate root when there is no .mw-parser-output.&lt;br /&gt;
    if ( !content ) {&lt;br /&gt;
      var ltoc = document.querySelector( &#039;#toc&#039; );&lt;br /&gt;
      if ( ltoc ) roots.push( ltoc );&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    roots.forEach( function ( root ) {&lt;br /&gt;
      var walker = document.createTreeWalker( root, NodeFilter.SHOW_TEXT );&lt;br /&gt;
      var nodes  = [];&lt;br /&gt;
      while ( walker.nextNode() ) nodes.push( walker.currentNode );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
      nodes.forEach( function ( node ) {&lt;br /&gt;
        var p = node.parentNode;&lt;br /&gt;
        if ( !p ) return;&lt;br /&gt;
        if ( p.hasAttribute &amp;amp;&amp;amp; p.hasAttribute( &#039;data-deva&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        if ( p.closest ) {&lt;br /&gt;
          if ( p.closest( &#039;.gr-script-bar&#039; ) ||  // legacy bar (harmless guard)&lt;br /&gt;
               p.closest( &#039;.gr-controls&#039; )   ||  // toolbar controls&lt;br /&gt;
               p.closest( &#039;.mw-editsection&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        var orig = node.textContent;&lt;br /&gt;
        if ( !orig.trim() ) return;&lt;br /&gt;
        var span = document.createElement( &#039;span&#039; );&lt;br /&gt;
        span.setAttribute( &#039;data-deva&#039;, orig );&lt;br /&gt;
        span.textContent = orig;&lt;br /&gt;
        p.replaceChild( span, node );&lt;br /&gt;
        translatableSpans.push( span );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Apply a script to all tagged spans ─────────────────────────&lt;br /&gt;
  function applyScript( script ) {&lt;br /&gt;
    currentScript = script;&lt;br /&gt;
    translatableSpans.forEach( function ( span ) {&lt;br /&gt;
      if ( !span.parentNode ) return; // detached node&lt;br /&gt;
      var orig = span.getAttribute( &#039;data-deva&#039; );&lt;br /&gt;
      span.textContent = ( script === &#039;deva&#039; )&lt;br /&gt;
        ? orig&lt;br /&gt;
        : transliterateText( orig, script );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── TOC active-item highlight + lazy TOC tagging ───────────────&lt;br /&gt;
  // ── TOC active-item highlight + lazy TOC tagging ───────────────&lt;br /&gt;
  function watchTocActive() {&lt;br /&gt;
    var toc = document.querySelector( &#039;.vector-toc&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( !toc || toc._grObserved ) return;&lt;br /&gt;
    toc._grObserved = true;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    var _tagging = false;&lt;br /&gt;
    function tagAndApplyToc() {&lt;br /&gt;
      if ( _tagging ) return;&lt;br /&gt;
      _tagging = true;&lt;br /&gt;
      var walker = document.createTreeWalker( toc, NodeFilter.SHOW_TEXT );&lt;br /&gt;
      var nodes  = [];&lt;br /&gt;
      while ( walker.nextNode() ) nodes.push( walker.currentNode );&lt;br /&gt;
      var newSpans = [];&lt;br /&gt;
      nodes.forEach( function ( node ) {&lt;br /&gt;
        var p = node.parentNode;&lt;br /&gt;
        if ( !p ) return;&lt;br /&gt;
        if ( p.hasAttribute &amp;amp;&amp;amp; p.hasAttribute( &#039;data-deva&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        var orig = node.textContent;&lt;br /&gt;
        if ( !orig.trim() ) return;&lt;br /&gt;
        var span = document.createElement( &#039;span&#039; );&lt;br /&gt;
        span.setAttribute( &#039;data-deva&#039;, orig );&lt;br /&gt;
        span.textContent = orig;&lt;br /&gt;
        p.replaceChild( span, node );&lt;br /&gt;
        translatableSpans.push( span );&lt;br /&gt;
        newSpans.push( span );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
      if ( currentScript !== &#039;deva&#039; &amp;amp;&amp;amp; newSpans.length ) {&lt;br /&gt;
        newSpans.forEach( function ( span ) {&lt;br /&gt;
          span.textContent = transliterateText( span.getAttribute( &#039;data-deva&#039; ), currentScript );&lt;br /&gt;
        } );&lt;br /&gt;
      }&lt;br /&gt;
      _tagging = false;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Tag immediately in case TOC is already in the DOM&lt;br /&gt;
    tagAndApplyToc();&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    if ( window.MutationObserver ) {&lt;br /&gt;
      // Separate observer just for active-item highlight — attribute changes only,&lt;br /&gt;
      // never fires from our own DOM writes, safe to run forever&lt;br /&gt;
      var attrObserver = new MutationObserver( function ( mutations ) {&lt;br /&gt;
        mutations.forEach( function ( m ) {&lt;br /&gt;
          if ( m.attributeName !== &#039;class&#039; ) return;&lt;br /&gt;
          var li   = m.target;&lt;br /&gt;
          var link = li.querySelector( &#039;:scope &amp;gt; .vector-toc-link&#039; );&lt;br /&gt;
          if ( !link ) return;&lt;br /&gt;
          if ( li.classList.contains( &#039;vector-toc-list-item-active&#039; ) ) {&lt;br /&gt;
            link.style.color      = &#039;#f57c00&#039;;&lt;br /&gt;
            link.style.fontWeight = &#039;700&#039;;&lt;br /&gt;
          } else {&lt;br /&gt;
            link.style.color      = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
            link.style.fontWeight = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
          }&lt;br /&gt;
        } );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
      toc.querySelectorAll( &#039;.vector-toc-list-item&#039; ).forEach( function ( li ) {&lt;br /&gt;
        attrObserver.observe( li, { attributes: true, attributeFilter: [ &#039;class&#039; ] } );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
      // Separate observer for lazy TOC population — watches childList but&lt;br /&gt;
      // ignores mutations caused by our own span insertions (those have&lt;br /&gt;
      // addedNodes that are &amp;lt;span data-deva=&amp;quot;…&amp;quot;&amp;gt; elements we just created)&lt;br /&gt;
      var childObserver = new MutationObserver( function ( mutations ) {&lt;br /&gt;
        var hasExternalAddition = mutations.some( function ( m ) {&lt;br /&gt;
          return Array.prototype.some.call( m.addedNodes, function ( n ) {&lt;br /&gt;
            return !( n.nodeType === 1 &amp;amp;&amp;amp; n.hasAttribute( &#039;data-deva&#039; ) );&lt;br /&gt;
          } );&lt;br /&gt;
        } );&lt;br /&gt;
        if ( !hasExternalAddition ) return;&lt;br /&gt;
        tagAndApplyToc();&lt;br /&gt;
        // Attach highlight observer to any newly added list items&lt;br /&gt;
        toc.querySelectorAll( &#039;.vector-toc-list-item&#039; ).forEach( function ( li ) {&lt;br /&gt;
          attrObserver.observe( li, { attributes: true, attributeFilter: [ &#039;class&#039; ] } );&lt;br /&gt;
        } );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
      childObserver.observe( toc, { childList: true, subtree: true } );&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
  // ── Init ──────────────────────────────────────────────────────&lt;br /&gt;
  function init() {&lt;br /&gt;
    var content       = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
    var alreadyTagged = content &amp;amp;&amp;amp; content.querySelector( &#039;[data-deva]&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( !alreadyTagged ) {&lt;br /&gt;
      translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
      tagTextNodes();&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Apply the globally persisted script preference immediately&lt;br /&gt;
    var saved = ( function () {&lt;br /&gt;
      try { return localStorage.getItem( LS_SCRIPT_KEY ); } catch ( e ) { return null; }&lt;br /&gt;
    }() );&lt;br /&gt;
    if ( saved &amp;amp;&amp;amp; saved !== &#039;deva&#039; ) {&lt;br /&gt;
      applyScript( saved );&lt;br /&gt;
    } else {&lt;br /&gt;
      currentScript = &#039;deva&#039;;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // watchTocActive handles both highlight colouring AND lazy TOC tagging&lt;br /&gt;
    watchTocActive();&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── React to toolbar dropdown changes on the same page ─────────&lt;br /&gt;
  // The ReaderToolbar dispatches &#039;gr-script-change&#039; when the user&lt;br /&gt;
  // picks a new script.  We just call applyScript() — no need to&lt;br /&gt;
  // touch localStorage again (the toolbar already wrote it).&lt;br /&gt;
  window.addEventListener( &#039;gr-script-change&#039;, function ( e ) {&lt;br /&gt;
    var script = e &amp;amp;&amp;amp; e.detail &amp;amp;&amp;amp; e.detail.script;&lt;br /&gt;
    if ( script ) applyScript( script );&lt;br /&gt;
  } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── MediaWiki hook (SPA-style navigation support) ───────────────&lt;br /&gt;
  if ( window.mw ) {&lt;br /&gt;
    mw.hook( &#039;wikipage.content&#039; ).add( function () {&lt;br /&gt;
      setTimeout( function () {&lt;br /&gt;
        var content      = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
        var alreadyTagged = content &amp;amp;&amp;amp; content.querySelector( &#039;[data-deva]&#039; );&lt;br /&gt;
        if ( !alreadyTagged ) {&lt;br /&gt;
          translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
          tagTextNodes();&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        // Re-apply current script to newly loaded content&lt;br /&gt;
        if ( currentScript !== &#039;deva&#039; ) {&lt;br /&gt;
          applyScript( currentScript );&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        watchTocActive();&lt;br /&gt;
      }, 150 );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Fallback for non-MW environments ───────────────────────────&lt;br /&gt;
  if ( document.readyState === &#039;loading&#039; ) {&lt;br /&gt;
    document.addEventListener( &#039;DOMContentLoaded&#039;, init );&lt;br /&gt;
  } else {&lt;br /&gt;
    init();&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}() );&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.js&amp;diff=4886</id>
		<title>MediaWiki:Common.js</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.js&amp;diff=4886"/>
		<updated>2026-04-15T11:33:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: &lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;/* MediaWiki:Common.js — grantha.io&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * Responsibilities:&lt;br /&gt;
 *  1. Transliteration engine (Devanāgarī → IAST / Kannada / Tamil).&lt;br /&gt;
 *  2. Tag all transliteratable text nodes once per page load.&lt;br /&gt;
 *  3. Apply the script stored in localStorage(&#039;grantha_reader_script&#039;)&lt;br /&gt;
 *     so every page opens in the user&#039;s preferred script automatically.&lt;br /&gt;
 *  4. Listen for the &#039;gr-script-change&#039; CustomEvent dispatched by the&lt;br /&gt;
 *     ReaderToolbar dropdown and re-apply the new script immediately.&lt;br /&gt;
 *  5. TOC active-item highlight via MutationObserver (unchanged).&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * The script-switcher bar/buttons previously built here are removed —&lt;br /&gt;
 * the ReaderToolbar extension now owns the dropdown UI.&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * localStorage key shared with ReaderToolbar: &#039;grantha_reader_script&#039;&lt;br /&gt;
 */&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
( function () {&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  var LS_SCRIPT_KEY = &#039;grantha_reader_script&#039;;&lt;br /&gt;
  var currentScript = &#039;deva&#039;;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── IAST transliteration ────────────────────────────────────────&lt;br /&gt;
  function devanagariToIAST( text ) {&lt;br /&gt;
    var CONSONANTS = {&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;k&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;kh&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;g&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;gh&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ṅ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;c&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ch&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;j&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;jh&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ñ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ṭ&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ṭh&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ḍ&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ḍh&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ṇ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;t&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;th&#039;,&#039;द&#039;:&#039;d&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;dh&#039;,&#039;न&#039;:&#039;n&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;p&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ph&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;b&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;bh&#039;,&#039;म&#039;:&#039;m&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;y&#039;,&#039;र&#039;:&#039;r&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;l&#039;,&#039;ळ&#039;:&#039;ḷ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;v&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ś&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ṣ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;s&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;h&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var DIACRITICS = {&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ā&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;i&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ī&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;u&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ū&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ṛ&#039;,&#039;ॄ&#039;:&#039;ṝ&#039;,&#039;े&#039;:&#039;e&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ai&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;o&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;au&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var VOWELS = {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;a&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ā&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;i&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ī&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;u&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ū&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ऋ&#039;:&#039;ṛ&#039;,&#039;ॠ&#039;:&#039;ṝ&#039;,&#039;ए&#039;:&#039;e&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ai&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;o&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;au&#039;,&#039;ऽ&#039;:&amp;quot;&#039;&amp;quot;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var MISC = {&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ṃ&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;ḥ&#039;,&#039;ँ&#039;:&#039;m̐&#039;,&#039;ॐ&#039;:&#039;oṃ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;0&#039;,&#039;१&#039;:&#039;1&#039;,&#039;२&#039;:&#039;2&#039;,&#039;३&#039;:&#039;3&#039;,&#039;४&#039;:&#039;4&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;5&#039;,&#039;६&#039;:&#039;6&#039;,&#039;७&#039;:&#039;7&#039;,&#039;८&#039;:&#039;8&#039;,&#039;९&#039;:&#039;9&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var HALANTA = &#039;्&#039;;&lt;br /&gt;
    var chars = Array.from( text );&lt;br /&gt;
    var result = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
    var i = 0;&lt;br /&gt;
    while ( i &amp;lt; chars.length ) {&lt;br /&gt;
      var ch   = chars[ i ];&lt;br /&gt;
      var next = chars[ i + 1 ];&lt;br /&gt;
      if ( CONSONANTS[ ch ] ) {&lt;br /&gt;
        var base = CONSONANTS[ ch ];&lt;br /&gt;
        if ( next === HALANTA )          { result += base;               i += 2; }&lt;br /&gt;
        else if ( DIACRITICS[ next ] )   { result += base + DIACRITICS[ next ]; i += 2; }&lt;br /&gt;
        else if ( next === &#039;ं&#039; || next === &#039;ः&#039; ) { result += base + &#039;a&#039; + MISC[ next ]; i += 2; }&lt;br /&gt;
        else                             { result += base + &#039;a&#039;;         i++;    }&lt;br /&gt;
      } else if ( VOWELS[ ch ] )         { result += VOWELS[ ch ];       i++; }&lt;br /&gt;
      else if ( DIACRITICS[ ch ] )       { result += DIACRITICS[ ch ];   i++; }&lt;br /&gt;
      else if ( MISC[ ch ] )             { result += MISC[ ch ];         i++; }&lt;br /&gt;
      else                               { result += ch;                 i++; }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
    return result;&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Character maps for Kannada / Tamil ─────────────────────────&lt;br /&gt;
  var SCRIPT_MAP = {&lt;br /&gt;
    kn: {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;ಅ&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ಆ&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;ಇ&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ಈ&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;ಉ&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ಊ&#039;,&#039;ऋ&#039;:&#039;ಋ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ए&#039;:&#039;ಏ&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ಐ&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;ಓ&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;ಔ&#039;,&#039;ऽ&#039;:&#039;ಽ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;ಕ&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;ಖ&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;ಗ&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;ಘ&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ಙ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;ಚ&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ಛ&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;ಜ&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;ಝ&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ಞ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ಟ&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ಠ&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ಡ&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ಢ&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ಣ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;ತ&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;ಥ&#039;,&#039;द&#039;:&#039;ದ&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;ಧ&#039;,&#039;न&#039;:&#039;ನ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;ಪ&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ಫ&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;ಬ&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;ಭ&#039;,&#039;म&#039;:&#039;ಮ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;ಯ&#039;,&#039;र&#039;:&#039;ರ&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;ಲ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;ವ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ಶ&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ಷ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;ಸ&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;ಹ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ಾ&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;ಿ&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ೀ&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;ು&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ೂ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ೃ&#039;,&#039;े&#039;:&#039;ೇ&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ೈ&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;ೋ&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;ೌ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ಂ&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;ಃ&#039;,&#039;्&#039;:&#039;್&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;೦&#039;,&#039;१&#039;:&#039;೧&#039;,&#039;२&#039;:&#039;೨&#039;,&#039;३&#039;:&#039;೩&#039;,&#039;४&#039;:&#039;೪&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;೫&#039;,&#039;६&#039;:&#039;೬&#039;,&#039;७&#039;:&#039;೭&#039;,&#039;८&#039;:&#039;೮&#039;,&#039;९&#039;:&#039;೯&#039;&lt;br /&gt;
    },&lt;br /&gt;
    ta: {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;அ&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ஆ&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;இ&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ஈ&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;உ&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ஊ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ए&#039;:&#039;ஏ&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ஐ&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;ஓ&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;ஔ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;க&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ங&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;ச&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ச&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;ஜ&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;ஜ&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ஞ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ண&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;த&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;த&#039;,&#039;द&#039;:&#039;த&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;த&#039;,&#039;न&#039;:&#039;ந&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;म&#039;:&#039;ம&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;ய&#039;,&#039;र&#039;:&#039;ர&#039;,&#039;ல&#039;:&#039;ல&#039;,&#039;व&#039;:&#039;வ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ஶ&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ஷ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;ஸ&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;ஹ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ா&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;ி&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ீ&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;ு&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ூ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;े&#039;:&#039;ே&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ை&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;ோ&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;ௌ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ம்&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;:&#039;,&#039;्&#039;:&#039;்&#039;,&#039;ॐ&#039;:&#039;ௐ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;0&#039;,&#039;१&#039;:&#039;1&#039;,&#039;२&#039;:&#039;2&#039;,&#039;३&#039;:&#039;3&#039;,&#039;४&#039;:&#039;4&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;5&#039;,&#039;६&#039;:&#039;6&#039;,&#039;७&#039;:&#039;7&#039;,&#039;८&#039;:&#039;8&#039;,&#039;९&#039;:&#039;9&#039;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
  };&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  var PRE = [&lt;br /&gt;
    [ /ङ्क/g, &#039;ंक&#039; ], [ /ङ्ख/g, &#039;ंख&#039; ], [ /ङ्ग/g, &#039;ंग&#039; ], [ /ङ्घ/g, &#039;ंघ&#039; ],&lt;br /&gt;
    [ /ञ्च/g, &#039;ंच&#039; ], [ /ञ्ज/g, &#039;ंज&#039; ], [ /ण्ट/g, &#039;ंट&#039; ], [ /ण्ड/g, &#039;ंड&#039; ],&lt;br /&gt;
    [ /न्त/g, &#039;ंत&#039; ], [ /न्द/g, &#039;ंद&#039; ], [ /म्ब/g, &#039;ंब&#039; ], [ /म्भ/g, &#039;ंभ&#039; ]&lt;br /&gt;
  ];&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  function transliterateText( text, script ) {&lt;br /&gt;
    if ( script === &#039;en&#039; ) return devanagariToIAST( text );&lt;br /&gt;
    var map = SCRIPT_MAP[ script ];&lt;br /&gt;
    if ( !map ) return text;&lt;br /&gt;
    var t = text;&lt;br /&gt;
    PRE.forEach( function ( p ) { t = t.replace( p[ 0 ], p[ 1 ] ); } );&lt;br /&gt;
    return Array.from( t ).map( function ( ch ) {&lt;br /&gt;
      return map[ ch ] !== undefined ? map[ ch ] : ch;&lt;br /&gt;
    } ).join( &#039;&#039; );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Tag all transliteratable text nodes once per page ───────────&lt;br /&gt;
  // Wraps each text node in a &amp;lt;span data-deva=&amp;quot;original&amp;quot;&amp;gt; so that&lt;br /&gt;
  // applyScript() can flip the content without touching innerHTML.&lt;br /&gt;
  // Covers both .mw-parser-output AND the TOC sidebar so that script&lt;br /&gt;
  // switching is truly global across content and navigation.&lt;br /&gt;
  var translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  function tagTextNodes() {&lt;br /&gt;
    // Collect all roots to walk: main content + Vector 2022 TOC sidebar&lt;br /&gt;
    var roots = [];&lt;br /&gt;
    var content = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( content ) roots.push( content );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Vector 2022 sidebar TOC lives outside .mw-parser-output&lt;br /&gt;
    var vtoc = document.querySelector( &#039;.vector-toc&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( vtoc ) roots.push( vtoc );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Legacy inline TOC (#toc) is inside .mw-parser-output on older skins —&lt;br /&gt;
    // the data-deva guard prevents double-wrapping if it was already covered.&lt;br /&gt;
    // Only add it as a separate root when there is no .mw-parser-output.&lt;br /&gt;
    if ( !content ) {&lt;br /&gt;
      var ltoc = document.querySelector( &#039;#toc&#039; );&lt;br /&gt;
      if ( ltoc ) roots.push( ltoc );&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    roots.forEach( function ( root ) {&lt;br /&gt;
      var walker = document.createTreeWalker( root, NodeFilter.SHOW_TEXT );&lt;br /&gt;
      var nodes  = [];&lt;br /&gt;
      while ( walker.nextNode() ) nodes.push( walker.currentNode );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
      nodes.forEach( function ( node ) {&lt;br /&gt;
        var p = node.parentNode;&lt;br /&gt;
        if ( !p ) return;&lt;br /&gt;
        if ( p.hasAttribute &amp;amp;&amp;amp; p.hasAttribute( &#039;data-deva&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        if ( p.closest ) {&lt;br /&gt;
          if ( p.closest( &#039;.gr-script-bar&#039; ) ||  // legacy bar (harmless guard)&lt;br /&gt;
               p.closest( &#039;.gr-controls&#039; )   ||  // toolbar controls&lt;br /&gt;
               p.closest( &#039;.mw-editsection&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        var orig = node.textContent;&lt;br /&gt;
        if ( !orig.trim() ) return;&lt;br /&gt;
        var span = document.createElement( &#039;span&#039; );&lt;br /&gt;
        span.setAttribute( &#039;data-deva&#039;, orig );&lt;br /&gt;
        span.textContent = orig;&lt;br /&gt;
        p.replaceChild( span, node );&lt;br /&gt;
        translatableSpans.push( span );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Apply a script to all tagged spans ─────────────────────────&lt;br /&gt;
  function applyScript( script ) {&lt;br /&gt;
    currentScript = script;&lt;br /&gt;
    translatableSpans.forEach( function ( span ) {&lt;br /&gt;
      if ( !span.parentNode ) return; // detached node&lt;br /&gt;
      var orig = span.getAttribute( &#039;data-deva&#039; );&lt;br /&gt;
      span.textContent = ( script === &#039;deva&#039; )&lt;br /&gt;
        ? orig&lt;br /&gt;
        : transliterateText( orig, script );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── TOC active-item highlight + lazy TOC tagging ───────────────&lt;br /&gt;
  // ── TOC active-item highlight + lazy TOC tagging ───────────────&lt;br /&gt;
  function watchTocActive() {&lt;br /&gt;
    var toc = document.querySelector( &#039;.vector-toc&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( !toc || toc._grObserved ) return;&lt;br /&gt;
    toc._grObserved = true;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    var _tagging = false;&lt;br /&gt;
    function tagAndApplyToc() {&lt;br /&gt;
      if ( _tagging ) return;&lt;br /&gt;
      _tagging = true;&lt;br /&gt;
      var walker = document.createTreeWalker( toc, NodeFilter.SHOW_TEXT );&lt;br /&gt;
      var nodes  = [];&lt;br /&gt;
      while ( walker.nextNode() ) nodes.push( walker.currentNode );&lt;br /&gt;
      var newSpans = [];&lt;br /&gt;
      nodes.forEach( function ( node ) {&lt;br /&gt;
        var p = node.parentNode;&lt;br /&gt;
        if ( !p ) return;&lt;br /&gt;
        if ( p.hasAttribute &amp;amp;&amp;amp; p.hasAttribute( &#039;data-deva&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        var orig = node.textContent;&lt;br /&gt;
        if ( !orig.trim() ) return;&lt;br /&gt;
        var span = document.createElement( &#039;span&#039; );&lt;br /&gt;
        span.setAttribute( &#039;data-deva&#039;, orig );&lt;br /&gt;
        span.textContent = orig;&lt;br /&gt;
        p.replaceChild( span, node );&lt;br /&gt;
        translatableSpans.push( span );&lt;br /&gt;
        newSpans.push( span );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
      if ( currentScript !== &#039;deva&#039; &amp;amp;&amp;amp; newSpans.length ) {&lt;br /&gt;
        newSpans.forEach( function ( span ) {&lt;br /&gt;
          span.textContent = transliterateText( span.getAttribute( &#039;data-deva&#039; ), currentScript );&lt;br /&gt;
        } );&lt;br /&gt;
      }&lt;br /&gt;
      _tagging = false;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Tag immediately in case TOC is already in the DOM&lt;br /&gt;
    tagAndApplyToc();&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    if ( window.MutationObserver ) {&lt;br /&gt;
      // Separate observer just for active-item highlight — attribute changes only,&lt;br /&gt;
      // never fires from our own DOM writes, safe to run forever&lt;br /&gt;
      var attrObserver = new MutationObserver( function ( mutations ) {&lt;br /&gt;
        mutations.forEach( function ( m ) {&lt;br /&gt;
          if ( m.attributeName !== &#039;class&#039; ) return;&lt;br /&gt;
          var li   = m.target;&lt;br /&gt;
          var link = li.querySelector( &#039;:scope &amp;gt; .vector-toc-link&#039; );&lt;br /&gt;
          if ( !link ) return;&lt;br /&gt;
          if ( li.classList.contains( &#039;vector-toc-list-item-active&#039; ) ) {&lt;br /&gt;
            link.style.color      = &#039;#f57c00&#039;;&lt;br /&gt;
            link.style.fontWeight = &#039;700&#039;;&lt;br /&gt;
          } else {&lt;br /&gt;
            link.style.color      = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
            link.style.fontWeight = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
          }&lt;br /&gt;
        } );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
      toc.querySelectorAll( &#039;.vector-toc-list-item&#039; ).forEach( function ( li ) {&lt;br /&gt;
        attrObserver.observe( li, { attributes: true, attributeFilter: [ &#039;class&#039; ] } );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
      // Separate observer for lazy TOC population — watches childList but&lt;br /&gt;
      // ignores mutations caused by our own span insertions (those have&lt;br /&gt;
      // addedNodes that are &amp;lt;span data-deva=&amp;quot;…&amp;quot;&amp;gt; elements we just created)&lt;br /&gt;
      var childObserver = new MutationObserver( function ( mutations ) {&lt;br /&gt;
        var hasExternalAddition = mutations.some( function ( m ) {&lt;br /&gt;
          return Array.prototype.some.call( m.addedNodes, function ( n ) {&lt;br /&gt;
            return !( n.nodeType === 1 &amp;amp;&amp;amp; n.hasAttribute( &#039;data-deva&#039; ) );&lt;br /&gt;
          } );&lt;br /&gt;
        } );&lt;br /&gt;
        if ( !hasExternalAddition ) return;&lt;br /&gt;
        tagAndApplyToc();&lt;br /&gt;
        // Attach highlight observer to any newly added list items&lt;br /&gt;
        toc.querySelectorAll( &#039;.vector-toc-list-item&#039; ).forEach( function ( li ) {&lt;br /&gt;
          attrObserver.observe( li, { attributes: true, attributeFilter: [ &#039;class&#039; ] } );&lt;br /&gt;
        } );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
      childObserver.observe( toc, { childList: true, subtree: true } );&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
  // ── Init ──────────────────────────────────────────────────────&lt;br /&gt;
  function init() {&lt;br /&gt;
    var content       = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
    var alreadyTagged = content &amp;amp;&amp;amp; content.querySelector( &#039;[data-deva]&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( !alreadyTagged ) {&lt;br /&gt;
      translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
      tagTextNodes();&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Apply the globally persisted script preference immediately&lt;br /&gt;
    var saved = ( function () {&lt;br /&gt;
      try { return localStorage.getItem( LS_SCRIPT_KEY ); } catch ( e ) { return null; }&lt;br /&gt;
    }() );&lt;br /&gt;
    if ( saved &amp;amp;&amp;amp; saved !== &#039;deva&#039; ) {&lt;br /&gt;
      applyScript( saved );&lt;br /&gt;
    } else {&lt;br /&gt;
      currentScript = &#039;deva&#039;;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // watchTocActive handles both highlight colouring AND lazy TOC tagging&lt;br /&gt;
    watchTocActive();&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── React to toolbar dropdown changes on the same page ─────────&lt;br /&gt;
  // The ReaderToolbar dispatches &#039;gr-script-change&#039; when the user&lt;br /&gt;
  // picks a new script.  We just call applyScript() — no need to&lt;br /&gt;
  // touch localStorage again (the toolbar already wrote it).&lt;br /&gt;
  window.addEventListener( &#039;gr-script-change&#039;, function ( e ) {&lt;br /&gt;
    var script = e &amp;amp;&amp;amp; e.detail &amp;amp;&amp;amp; e.detail.script;&lt;br /&gt;
    if ( script ) applyScript( script );&lt;br /&gt;
  } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── MediaWiki hook (SPA-style navigation support) ───────────────&lt;br /&gt;
  if ( window.mw ) {&lt;br /&gt;
    mw.hook( &#039;wikipage.content&#039; ).add( function () {&lt;br /&gt;
      setTimeout( function () {&lt;br /&gt;
        var content      = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
        var alreadyTagged = content &amp;amp;&amp;amp; content.querySelector( &#039;[data-deva]&#039; );&lt;br /&gt;
        if ( !alreadyTagged ) {&lt;br /&gt;
          translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
          tagTextNodes();&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        // Re-apply current script to newly loaded content&lt;br /&gt;
        if ( currentScript !== &#039;deva&#039; ) {&lt;br /&gt;
          applyScript( currentScript );&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        watchTocActive();&lt;br /&gt;
      }, 150 );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Fallback for non-MW environments ───────────────────────────&lt;br /&gt;
  if ( document.readyState === &#039;loading&#039; ) {&lt;br /&gt;
    document.addEventListener( &#039;DOMContentLoaded&#039;, init );&lt;br /&gt;
  } else {&lt;br /&gt;
    init();&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}() );&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.js&amp;diff=4885</id>
		<title>MediaWiki:Common.js</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=MediaWiki:Common.js&amp;diff=4885"/>
		<updated>2026-04-15T11:14:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Undo revision 4772 by Chandrashekars (talk)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;/* MediaWiki:Common.js — grantha.io&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * Responsibilities:&lt;br /&gt;
 *  1. Transliteration engine (Devanāgarī → IAST / Kannada / Tamil).&lt;br /&gt;
 *  2. Tag all transliteratable text nodes once per page load.&lt;br /&gt;
 *  3. Apply the script stored in localStorage(&#039;grantha_reader_script&#039;)&lt;br /&gt;
 *     so every page opens in the user&#039;s preferred script automatically.&lt;br /&gt;
 *  4. Listen for the &#039;gr-script-change&#039; CustomEvent dispatched by the&lt;br /&gt;
 *     ReaderToolbar dropdown and re-apply the new script immediately.&lt;br /&gt;
 *  5. TOC active-item highlight via MutationObserver (unchanged).&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * The script-switcher bar/buttons previously built here are removed —&lt;br /&gt;
 * the ReaderToolbar extension now owns the dropdown UI.&lt;br /&gt;
 *&lt;br /&gt;
 * localStorage key shared with ReaderToolbar: &#039;grantha_reader_script&#039;&lt;br /&gt;
 */&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
( function () {&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  var LS_SCRIPT_KEY = &#039;grantha_reader_script&#039;;&lt;br /&gt;
  var currentScript = &#039;deva&#039;;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── IAST transliteration ────────────────────────────────────────&lt;br /&gt;
  function devanagariToIAST( text ) {&lt;br /&gt;
    var CONSONANTS = {&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;k&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;kh&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;g&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;gh&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ṅ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;c&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ch&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;j&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;jh&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ñ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ṭ&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ṭh&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ḍ&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ḍh&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ṇ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;t&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;th&#039;,&#039;द&#039;:&#039;d&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;dh&#039;,&#039;न&#039;:&#039;n&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;p&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ph&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;b&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;bh&#039;,&#039;म&#039;:&#039;m&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;y&#039;,&#039;र&#039;:&#039;r&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;l&#039;,&#039;ळ&#039;:&#039;ḷ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;v&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ś&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ṣ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;s&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;h&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var DIACRITICS = {&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ā&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;i&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ī&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;u&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ū&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ṛ&#039;,&#039;ॄ&#039;:&#039;ṝ&#039;,&#039;े&#039;:&#039;e&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ai&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;o&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;au&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var VOWELS = {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;a&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ā&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;i&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ī&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;u&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ū&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ऋ&#039;:&#039;ṛ&#039;,&#039;ॠ&#039;:&#039;ṝ&#039;,&#039;ए&#039;:&#039;e&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ai&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;o&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;au&#039;,&#039;ऽ&#039;:&amp;quot;&#039;&amp;quot;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var MISC = {&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ṃ&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;ḥ&#039;,&#039;ँ&#039;:&#039;m̐&#039;,&#039;ॐ&#039;:&#039;oṃ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;0&#039;,&#039;१&#039;:&#039;1&#039;,&#039;२&#039;:&#039;2&#039;,&#039;३&#039;:&#039;3&#039;,&#039;४&#039;:&#039;4&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;5&#039;,&#039;६&#039;:&#039;6&#039;,&#039;७&#039;:&#039;7&#039;,&#039;८&#039;:&#039;8&#039;,&#039;९&#039;:&#039;9&#039;&lt;br /&gt;
    };&lt;br /&gt;
    var HALANTA = &#039;्&#039;;&lt;br /&gt;
    var chars = Array.from( text );&lt;br /&gt;
    var result = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
    var i = 0;&lt;br /&gt;
    while ( i &amp;lt; chars.length ) {&lt;br /&gt;
      var ch   = chars[ i ];&lt;br /&gt;
      var next = chars[ i + 1 ];&lt;br /&gt;
      if ( CONSONANTS[ ch ] ) {&lt;br /&gt;
        var base = CONSONANTS[ ch ];&lt;br /&gt;
        if ( next === HALANTA )          { result += base;               i += 2; }&lt;br /&gt;
        else if ( DIACRITICS[ next ] )   { result += base + DIACRITICS[ next ]; i += 2; }&lt;br /&gt;
        else if ( next === &#039;ं&#039; || next === &#039;ः&#039; ) { result += base + &#039;a&#039; + MISC[ next ]; i += 2; }&lt;br /&gt;
        else                             { result += base + &#039;a&#039;;         i++;    }&lt;br /&gt;
      } else if ( VOWELS[ ch ] )         { result += VOWELS[ ch ];       i++; }&lt;br /&gt;
      else if ( DIACRITICS[ ch ] )       { result += DIACRITICS[ ch ];   i++; }&lt;br /&gt;
      else if ( MISC[ ch ] )             { result += MISC[ ch ];         i++; }&lt;br /&gt;
      else                               { result += ch;                 i++; }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
    return result;&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Character maps for Kannada / Tamil ─────────────────────────&lt;br /&gt;
  var SCRIPT_MAP = {&lt;br /&gt;
    kn: {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;ಅ&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ಆ&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;ಇ&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ಈ&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;ಉ&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ಊ&#039;,&#039;ऋ&#039;:&#039;ಋ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ए&#039;:&#039;ಏ&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ಐ&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;ಓ&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;ಔ&#039;,&#039;ऽ&#039;:&#039;ಽ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;ಕ&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;ಖ&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;ಗ&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;ಘ&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ಙ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;ಚ&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ಛ&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;ಜ&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;ಝ&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ಞ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ಟ&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ಠ&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ಡ&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ಢ&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ಣ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;ತ&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;ಥ&#039;,&#039;द&#039;:&#039;ದ&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;ಧ&#039;,&#039;न&#039;:&#039;ನ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;ಪ&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ಫ&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;ಬ&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;ಭ&#039;,&#039;म&#039;:&#039;ಮ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;ಯ&#039;,&#039;र&#039;:&#039;ರ&#039;,&#039;ल&#039;:&#039;ಲ&#039;,&#039;व&#039;:&#039;ವ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ಶ&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ಷ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;ಸ&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;ಹ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ಾ&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;ಿ&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ೀ&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;ು&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ೂ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ृ&#039;:&#039;ೃ&#039;,&#039;े&#039;:&#039;ೇ&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ೈ&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;ೋ&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;ೌ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ಂ&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;ಃ&#039;,&#039;्&#039;:&#039;್&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;೦&#039;,&#039;१&#039;:&#039;೧&#039;,&#039;२&#039;:&#039;೨&#039;,&#039;३&#039;:&#039;೩&#039;,&#039;४&#039;:&#039;೪&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;೫&#039;,&#039;६&#039;:&#039;೬&#039;,&#039;७&#039;:&#039;೭&#039;,&#039;८&#039;:&#039;೮&#039;,&#039;९&#039;:&#039;೯&#039;&lt;br /&gt;
    },&lt;br /&gt;
    ta: {&lt;br /&gt;
      &#039;अ&#039;:&#039;அ&#039;,&#039;आ&#039;:&#039;ஆ&#039;,&#039;इ&#039;:&#039;இ&#039;,&#039;ई&#039;:&#039;ஈ&#039;,&#039;उ&#039;:&#039;உ&#039;,&#039;ऊ&#039;:&#039;ஊ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ए&#039;:&#039;ஏ&#039;,&#039;ऐ&#039;:&#039;ஐ&#039;,&#039;ओ&#039;:&#039;ஓ&#039;,&#039;औ&#039;:&#039;ஔ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;क&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ख&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ग&#039;:&#039;க&#039;,&#039;घ&#039;:&#039;க&#039;,&#039;ङ&#039;:&#039;ங&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;च&#039;:&#039;ச&#039;,&#039;छ&#039;:&#039;ச&#039;,&#039;ज&#039;:&#039;ஜ&#039;,&#039;झ&#039;:&#039;ஜ&#039;,&#039;ञ&#039;:&#039;ஞ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ट&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ठ&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ड&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ढ&#039;:&#039;ட&#039;,&#039;ण&#039;:&#039;ண&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;त&#039;:&#039;த&#039;,&#039;थ&#039;:&#039;த&#039;,&#039;द&#039;:&#039;த&#039;,&#039;ध&#039;:&#039;த&#039;,&#039;न&#039;:&#039;ந&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;प&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;फ&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;ब&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;भ&#039;:&#039;ப&#039;,&#039;म&#039;:&#039;ம&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;य&#039;:&#039;ய&#039;,&#039;र&#039;:&#039;ர&#039;,&#039;ல&#039;:&#039;ல&#039;,&#039;व&#039;:&#039;வ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;श&#039;:&#039;ஶ&#039;,&#039;ष&#039;:&#039;ஷ&#039;,&#039;स&#039;:&#039;ஸ&#039;,&#039;ह&#039;:&#039;ஹ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ा&#039;:&#039;ா&#039;,&#039;ि&#039;:&#039;ி&#039;,&#039;ी&#039;:&#039;ீ&#039;,&#039;ु&#039;:&#039;ு&#039;,&#039;ू&#039;:&#039;ூ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;े&#039;:&#039;ே&#039;,&#039;ै&#039;:&#039;ை&#039;,&#039;ो&#039;:&#039;ோ&#039;,&#039;ौ&#039;:&#039;ௌ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;ं&#039;:&#039;ம்&#039;,&#039;ः&#039;:&#039;:&#039;,&#039;्&#039;:&#039;்&#039;,&#039;ॐ&#039;:&#039;ௐ&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;०&#039;:&#039;0&#039;,&#039;१&#039;:&#039;1&#039;,&#039;२&#039;:&#039;2&#039;,&#039;३&#039;:&#039;3&#039;,&#039;४&#039;:&#039;4&#039;,&lt;br /&gt;
      &#039;५&#039;:&#039;5&#039;,&#039;६&#039;:&#039;6&#039;,&#039;७&#039;:&#039;7&#039;,&#039;८&#039;:&#039;8&#039;,&#039;९&#039;:&#039;9&#039;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
  };&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  var PRE = [&lt;br /&gt;
    [ /ङ्क/g, &#039;ंक&#039; ], [ /ङ्ख/g, &#039;ंख&#039; ], [ /ङ्ग/g, &#039;ंग&#039; ], [ /ङ्घ/g, &#039;ंघ&#039; ],&lt;br /&gt;
    [ /ञ्च/g, &#039;ंच&#039; ], [ /ञ्ज/g, &#039;ंज&#039; ], [ /ण्ट/g, &#039;ंट&#039; ], [ /ण्ड/g, &#039;ंड&#039; ],&lt;br /&gt;
    [ /न्त/g, &#039;ंत&#039; ], [ /न्द/g, &#039;ंद&#039; ], [ /म्ब/g, &#039;ंब&#039; ], [ /म्भ/g, &#039;ंभ&#039; ]&lt;br /&gt;
  ];&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  function transliterateText( text, script ) {&lt;br /&gt;
    if ( script === &#039;en&#039; ) return devanagariToIAST( text );&lt;br /&gt;
    var map = SCRIPT_MAP[ script ];&lt;br /&gt;
    if ( !map ) return text;&lt;br /&gt;
    var t = text;&lt;br /&gt;
    PRE.forEach( function ( p ) { t = t.replace( p[ 0 ], p[ 1 ] ); } );&lt;br /&gt;
    return Array.from( t ).map( function ( ch ) {&lt;br /&gt;
      return map[ ch ] !== undefined ? map[ ch ] : ch;&lt;br /&gt;
    } ).join( &#039;&#039; );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Tag all transliteratable text nodes once per page ───────────&lt;br /&gt;
  // Wraps each text node in a &amp;lt;span data-deva=&amp;quot;original&amp;quot;&amp;gt; so that&lt;br /&gt;
  // applyScript() can flip the content without touching innerHTML.&lt;br /&gt;
  // Covers both .mw-parser-output AND the TOC sidebar so that script&lt;br /&gt;
  // switching is truly global across content and navigation.&lt;br /&gt;
  var translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  function tagTextNodes() {&lt;br /&gt;
    // Collect all roots to walk: main content + Vector 2022 TOC sidebar&lt;br /&gt;
    var roots = [];&lt;br /&gt;
    var content = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( content ) roots.push( content );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Vector 2022 sidebar TOC lives outside .mw-parser-output&lt;br /&gt;
    var vtoc = document.querySelector( &#039;.vector-toc&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( vtoc ) roots.push( vtoc );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Legacy inline TOC (#toc) is inside .mw-parser-output on older skins —&lt;br /&gt;
    // the data-deva guard prevents double-wrapping if it was already covered.&lt;br /&gt;
    // Only add it as a separate root when there is no .mw-parser-output.&lt;br /&gt;
    if ( !content ) {&lt;br /&gt;
      var ltoc = document.querySelector( &#039;#toc&#039; );&lt;br /&gt;
      if ( ltoc ) roots.push( ltoc );&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    roots.forEach( function ( root ) {&lt;br /&gt;
      var walker = document.createTreeWalker( root, NodeFilter.SHOW_TEXT );&lt;br /&gt;
      var nodes  = [];&lt;br /&gt;
      while ( walker.nextNode() ) nodes.push( walker.currentNode );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
      nodes.forEach( function ( node ) {&lt;br /&gt;
        var p = node.parentNode;&lt;br /&gt;
        if ( !p ) return;&lt;br /&gt;
        if ( p.hasAttribute &amp;amp;&amp;amp; p.hasAttribute( &#039;data-deva&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        if ( p.closest ) {&lt;br /&gt;
          if ( p.closest( &#039;.gr-script-bar&#039; ) ||  // legacy bar (harmless guard)&lt;br /&gt;
               p.closest( &#039;.gr-controls&#039; )   ||  // toolbar controls&lt;br /&gt;
               p.closest( &#039;.mw-editsection&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        var orig = node.textContent;&lt;br /&gt;
        if ( !orig.trim() ) return;&lt;br /&gt;
        var span = document.createElement( &#039;span&#039; );&lt;br /&gt;
        span.setAttribute( &#039;data-deva&#039;, orig );&lt;br /&gt;
        span.textContent = orig;&lt;br /&gt;
        p.replaceChild( span, node );&lt;br /&gt;
        translatableSpans.push( span );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Apply a script to all tagged spans ─────────────────────────&lt;br /&gt;
  function applyScript( script ) {&lt;br /&gt;
    currentScript = script;&lt;br /&gt;
    translatableSpans.forEach( function ( span ) {&lt;br /&gt;
      if ( !span.parentNode ) return; // detached node&lt;br /&gt;
      var orig = span.getAttribute( &#039;data-deva&#039; );&lt;br /&gt;
      span.textContent = ( script === &#039;deva&#039; )&lt;br /&gt;
        ? orig&lt;br /&gt;
        : transliterateText( orig, script );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── TOC active-item highlight + lazy TOC tagging ───────────────&lt;br /&gt;
  // MutationObserver watches Vector 2022 TOC class changes and colours&lt;br /&gt;
  // the active link orange.  This block is not modified for the highlight&lt;br /&gt;
  // logic, but we additionally tag any TOC text nodes that were not yet&lt;br /&gt;
  // in the DOM when tagTextNodes() ran at boot (Vector 2022 renders the&lt;br /&gt;
  // TOC lazily on first scroll).&lt;br /&gt;
  function watchTocActive() {&lt;br /&gt;
    var toc = document.querySelector( &#039;.vector-toc&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( !toc || toc._grObserved ) return;&lt;br /&gt;
    toc._grObserved = true;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Tag any TOC text nodes that appeared after initial tagTextNodes() run&lt;br /&gt;
    function tagAndApplyToc() {&lt;br /&gt;
      var walker = document.createTreeWalker( toc, NodeFilter.SHOW_TEXT );&lt;br /&gt;
      var nodes  = [];&lt;br /&gt;
      while ( walker.nextNode() ) nodes.push( walker.currentNode );&lt;br /&gt;
      var newSpans = [];&lt;br /&gt;
      nodes.forEach( function ( node ) {&lt;br /&gt;
        var p = node.parentNode;&lt;br /&gt;
        if ( !p ) return;&lt;br /&gt;
        if ( p.hasAttribute &amp;amp;&amp;amp; p.hasAttribute( &#039;data-deva&#039; ) ) return;&lt;br /&gt;
        var orig = node.textContent;&lt;br /&gt;
        if ( !orig.trim() ) return;&lt;br /&gt;
        var span = document.createElement( &#039;span&#039; );&lt;br /&gt;
        span.setAttribute( &#039;data-deva&#039;, orig );&lt;br /&gt;
        span.textContent = orig;&lt;br /&gt;
        p.replaceChild( span, node );&lt;br /&gt;
        translatableSpans.push( span );&lt;br /&gt;
        newSpans.push( span );&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
      // Apply current script to any newly tagged spans&lt;br /&gt;
      if ( currentScript !== &#039;deva&#039; &amp;amp;&amp;amp; newSpans.length ) {&lt;br /&gt;
        newSpans.forEach( function ( span ) {&lt;br /&gt;
          span.textContent = transliterateText( span.getAttribute( &#039;data-deva&#039; ), currentScript );&lt;br /&gt;
        } );&lt;br /&gt;
      }&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Tag immediately (catches TOC if it was already rendered)&lt;br /&gt;
    tagAndApplyToc();&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    var observer = new MutationObserver( function ( mutations ) {&lt;br /&gt;
      mutations.forEach( function ( m ) {&lt;br /&gt;
        // Tag any new text nodes added to the TOC (lazy render)&lt;br /&gt;
        if ( m.addedNodes &amp;amp;&amp;amp; m.addedNodes.length ) {&lt;br /&gt;
          tagAndApplyToc();&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        // Highlight active item&lt;br /&gt;
        if ( m.attributeName === &#039;class&#039; ) {&lt;br /&gt;
          var li   = m.target;&lt;br /&gt;
          var link = li.querySelector( &#039;:scope &amp;gt; .vector-toc-link&#039; );&lt;br /&gt;
          if ( !link ) return;&lt;br /&gt;
          if ( li.classList.contains( &#039;vector-toc-list-item-active&#039; ) ) {&lt;br /&gt;
            link.style.color      = &#039;#f57c00&#039;;&lt;br /&gt;
            link.style.fontWeight = &#039;700&#039;;&lt;br /&gt;
          } else {&lt;br /&gt;
            link.style.color      = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
            link.style.fontWeight = &#039;&#039;;&lt;br /&gt;
          }&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
      } );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    toc.querySelectorAll( &#039;.vector-toc-list-item&#039; ).forEach( function ( li ) {&lt;br /&gt;
      observer.observe( li, { attributes: true, attributeFilter: [ &#039;class&#039; ] } );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Also watch for new list items being added (TOC populated lazily)&lt;br /&gt;
    observer.observe( toc, { childList: true, subtree: true } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Init ────────────────────────────────────────────────────────&lt;br /&gt;
  function init() {&lt;br /&gt;
    var content       = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
    var alreadyTagged = content &amp;amp;&amp;amp; content.querySelector( &#039;[data-deva]&#039; );&lt;br /&gt;
    if ( !alreadyTagged ) {&lt;br /&gt;
      translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
      tagTextNodes();&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // Apply the globally persisted script preference immediately&lt;br /&gt;
    var saved = ( function () {&lt;br /&gt;
      try { return localStorage.getItem( LS_SCRIPT_KEY ); } catch ( e ) { return null; }&lt;br /&gt;
    }() );&lt;br /&gt;
    if ( saved &amp;amp;&amp;amp; saved !== &#039;deva&#039; ) {&lt;br /&gt;
      applyScript( saved );&lt;br /&gt;
    } else {&lt;br /&gt;
      currentScript = &#039;deva&#039;;&lt;br /&gt;
    }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
    // watchTocActive handles both highlight colouring AND lazy TOC tagging&lt;br /&gt;
    watchTocActive();&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── React to toolbar dropdown changes on the same page ─────────&lt;br /&gt;
  // The ReaderToolbar dispatches &#039;gr-script-change&#039; when the user&lt;br /&gt;
  // picks a new script.  We just call applyScript() — no need to&lt;br /&gt;
  // touch localStorage again (the toolbar already wrote it).&lt;br /&gt;
  window.addEventListener( &#039;gr-script-change&#039;, function ( e ) {&lt;br /&gt;
    var script = e &amp;amp;&amp;amp; e.detail &amp;amp;&amp;amp; e.detail.script;&lt;br /&gt;
    if ( script ) applyScript( script );&lt;br /&gt;
  } );&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── MediaWiki hook (SPA-style navigation support) ───────────────&lt;br /&gt;
  if ( window.mw ) {&lt;br /&gt;
    mw.hook( &#039;wikipage.content&#039; ).add( function () {&lt;br /&gt;
      setTimeout( function () {&lt;br /&gt;
        var content      = document.querySelector( &#039;.mw-parser-output&#039; );&lt;br /&gt;
        var alreadyTagged = content &amp;amp;&amp;amp; content.querySelector( &#039;[data-deva]&#039; );&lt;br /&gt;
        if ( !alreadyTagged ) {&lt;br /&gt;
          translatableSpans = [];&lt;br /&gt;
          tagTextNodes();&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        // Re-apply current script to newly loaded content&lt;br /&gt;
        if ( currentScript !== &#039;deva&#039; ) {&lt;br /&gt;
          applyScript( currentScript );&lt;br /&gt;
        }&lt;br /&gt;
        watchTocActive();&lt;br /&gt;
      }, 150 );&lt;br /&gt;
    } );&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
  // ── Fallback for non-MW environments ───────────────────────────&lt;br /&gt;
  if ( document.readyState === &#039;loading&#039; ) {&lt;br /&gt;
    document.addEventListener( &#039;DOMContentLoaded&#039;, init );&lt;br /&gt;
  } else {&lt;br /&gt;
    init();&lt;br /&gt;
  }&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
}() );&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Yamakabharata/Vyakhya/YamakabharataTikaYadupatyam&amp;diff=4884</id>
		<title>Yamakabharata/Vyakhya/YamakabharataTikaYadupatyam</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Yamakabharata/Vyakhya/YamakabharataTikaYadupatyam&amp;diff=4884"/>
		<updated>2026-04-15T11:11:06Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;= यमकभारतटीका — यादुपत्यम् =&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-page-nav&amp;quot;&amp;gt;[[Yamakabharata|Yamakabharata]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ध्यायेत् तं(ध्यायेत्) परमानन्दं यन्माता पतिमयदपरमानन्दम् ।उज्झितपरमानं दम्पत्याद्याद्याश्रमैः सदैव परमानन्दम् ॥१॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V01&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V01_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रीमुखाम्भोजहंसाय संसारभयसेतवे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सोमवंशावताराय नमः कंसाद्यसद्भिदे ॥ १ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
अत्र सुधीरिति कर्तृवाचिपदं विष्णुमिति कर्मवाचिविशेष्यपदं चाध्याहार्यम् । तमिति तच्छब्दात् यमिति सिद्ध्यति । ततश्च सुधीः परमः आनन्दो यस्यस तथोक्तः तं विष्णुं ध्यायेदिति क्रियाकारक सम्बन्धः । कुतोऽस्य परमानन्दत्वमित्यत उक्तं यन्मातेति । यत् यस्मात् । माता जगन्माता रमा । पतिं स्वस्वामिनं विष्णुम् । आनन्दम् । उद्दिश्येतिशेषः । अयत् प्राप । तस्मात् परमानन्दत्वमिति सम्बन्धः । ननु आनन्दमुद्दिश्य रमया प्राप्तत्वेऽपि तस्य कुतः परमान्दत्वमित्यतो रमां विशिनष्टि अपरमेति । अः विष्णुः  परमः यस्यास्सा अपरमा । ब्रह्माद्युत्तमेत्यर्थः । ततश्च ब्रह्माद्युत्तमापि रमा स्वानन्दमुद्दिश्य यं प्राप्नोति स परमानन्द इति सिद्ध्यत्येवेति भावः । ननु कामादिवैरिकलुषिते मनसि श्रवणादिना ज्ञानमेव न सम्भवति । अतः कथं ध्यायेदिति ध्यानविधिरित्याशङ्कायां स्वस्वाश्रम विहितनिवृत्तकर्मभिः परिहृतकामादिवैरिणां प्रसन्नोविष्णुरेव ध्यानोपयुक्तं ज्ञानं ददातीत्याशेनाह उझ्झितेत्यादिना । दम्पतीशब्देन गृहस्थाश्रमो लक्ष्यते । एवञ्च तस्य आद्यः  ब्रह्मचर्याश्रमः दम्पत्याद्य एव आद्यो येषां ते दम्पत्याद्याद्याः ते च ते आश्रमाश्च तैः तत्तदाश्रमविहित-कर्माभिरिति यावत् । उझ्झिताः परिहृताः परे कामादिवैरिणो येषां ते उझ्झितपराः तेषां मानं ज्ञानं यस्मात्स उझ्झितपरमानः तम् । (तेषां प्रतिबन्धकध्वंसपूर्वकं ज्ञानदमित्यर्थः ।) नन्वेवं ध्यातोविष्णुः किं फलं ददातीत्यपेक्षाया नित्यशुद्धानन्दरूपं मोक्षं ददातीत्याशयेनाह सदैवेति । सदैव । परपः नित्यः शुद्धः स्वरूपभूत इति यावत् । आनन्दो यस्मात्स तथोक्तस्तमित्यर्थः । यद्वा ननु विष्णुध्यानेन पूर्वं मुक्तिं प्राप्ताः केचित्सन्ति चेत्तर्हि तस्मिन्ध्यानविधौ विश्वासो भविष्यतीत्यपेक्षायां तादृशाः सन्तीत्याह यन्मातेति । यन्माता यत्प्रमाता यद्व्यानेति यावत् । ब्रह्मा दम्पत्याद्याद्याश्रमैः सम्पूर्णब्रह्मचर्याद्याश्रमसम्पन्नैर्देवादिभिस्सह । पतिं पालकं स्वोपास्यं विष्णुम् । अयत् प्राप । ततश्च पूर्वकल्पे विष्णुध्यानेन तत्प्राप्तिरूप-मुक्तिमन्तो ब्रह्माद्याः सन्तीत्युक्तं भवति । अस्यां योजनायां विष्णो-रेवध्येयत्वमुपपादयितुं अपरमानन्दं उझ्झितपरमानमितिविशेषणद्वयम् । न विद्यते परमोयस्मासोऽपरमः आनन्दयतीत्यानन्दः । (अहिकुण्डला-धिकरणन्यायेन आनन्दविशिष्टः आनन्दरूपश्च) ततः कर्मधारयः । उझ्झितपरमानं ध्वंसितवैरिदर्पम् । ततश्च विष्णोः सर्वोत्तमतया विशिष्टत्वात् आनन्ददातृत्वेन अनिष्टजनकवैरिदर्पहन्तृत्वेनेष्टत्वात् (विष्णुत्वेनाधिकृतकृष्णाभेदलाभेनाधिकृतत्वाच्च) तस्यैव ध्येयत्वमुपपन्नमिति भावः ॥ १ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यस्य करालोलं चक्रं कालः परः स हि कराऽलोऽम् ।यस्य गदा पवमानः सन्(गदा तु वायुर्बलसंविदात्मा) यो व्यासोऽभवत् सदापवमानः ॥२॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V02&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V02_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यस्य परस्य पूर्वकालीनस्य प्रयेऽवस्थितस्येति यावत् नारायणस्य । अलं अत्यन्तम् । करालः क्रूरः । कालः कालाख्यदुर्गात्मकलक्ष्क्षरूप-विशेषः । महत्तश्चतुर्मुखादित्यादाविव अभिमताभिमानिनोरभेदव्यपदेशः । करालोलं करे सम्यक्भ्रमत् । चक्रं । पवमान । सर्वज्ञेवायुः । यस्य । करालोला गदा गदाभिमानी सर्वायुदोपलक्षणमेतत् । प्रय-कारि लीनतयाऽभ्यर्हितत्वाच्चक्रगदयोः स्वाब्देनोपादानम् । सः श्रीनारायणः आपवमानः आपवमानं पवमानमभिव्याप्य । सत् स्वोदरे विद्यमानं जगत् । भवत् भावयन् । स्वतन्त्र्यज्ञापनायव्यपञ्चद्विषट्-दशशताद्यात्मकोऽभवदित्यर्थः । यः सन् सर्वदा । विद्यमानः नाना-रूपः । यच्छब्दबलात् स इति लभ्यते । स व्यासः वेदव्यासोऽ-भवदितियोज्यम् । व्यासः कुत्रा्रवतीर्णइत्यतस्तं विशिनष्टि सदापवमान इति । अप्सुप्रवेशादापवेतिशक्रेणोक्तत्वादापवो वसिष्ठः । तत्सम्बन्धा-दापवो वसिष्ठान्वयः । ततश्च सन् निर्दुष्टश्चासौ आपवश्च सदापवः तस्मिन्मानं निर्माणं अवतरणं यस्यसतथोक्तः ॥ २ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यस्य रमा न मनोगं जगृहे विश्वम्भराऽपि न मनोऽगम् ।यस्य पुमानानन्दं भुङ्क्ते यद् धाम कपतिमानानन्दम् ॥३॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V03&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V03_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विश्वम्भरा । देहेन मनसाचेति शेषः । मनसा विश्वम्पश्यन्त्यपि (देहेनसर्वधारकापि) रमा । यस्य मनोगं येन व्यासेन ज्ञातं विश्वं सर्वं तत्स्वर्यं । न जगृहे नापश्यत् । किञ्च यस्य नमनः नमस्कर्ता स्तोता वा पुमान् । अगं नगच्छतीत्यगं सर्वधाविद्यमानम् । आनन्दं भुङ्क्ते । अपि च आनन्दं आनन्दरूपम् । यद्धाम यस्य व्यासस्य स्वरूपम् । कपतिमानानन्दं कः ब्रह्मा पतिः शिवः (कः ब्रह्मा पतिः येषान्ते कपतयः अशेषदेवाः) मा रमा अनःप्राणः तेषामानन्दोयस्मात्ततथोक्तम् । यदित्यत्रत्य यच्छब्दस्य पूर्वश्लोकस्थेन स इत्यनेनान्वयः । तथा ....सस्य रमाद्य-ज्ञातज्ञातृत्वेनापरिच्छिन्नज्ञानत्वात्सकलसज्जनमेक्षदातृत्वाद्रमा-द्यनन्दोपजीव्यानन्दस्वरूपत्वाच्च मानादिह्रासेनानाप्तत्वशङ्का नेतिभावः ॥ ३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;परमेषु यदा तेजः परमेषु चकार वासुदेवोऽजः ।मानधि बिभ्रत्सु मनो माऽनधिमाऽऽसीन्न वासुदेवो जः ॥४॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V04&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V04_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जः यः जययोरभेदात् । वासुदेवः विद्वद्रूढ्या हरिः सः । अजः अजोऽपि । वासुदेवः वासुदेवपदवाच्यः आसीत् । कस्मान्निमित्तात् । यत् यस्मात् । परमेषु इन्द्राद्यपेक्षया उत्तमेषु । मानधि मानानि ज्ञानानि धीयन्तेऽस्मिन्निति मानधि ज्ञानपूर्णम् । मनः चित्तम् । विभ्रत्सु । एषु ब्रह्मादिदेवेषु । परं लोकविलक्षणम् । आतेजः स्वविषयकं ज्ञानम् । चकार तस्मात् अनेन वं ज्ञानं सु समीचीनं पूर्णं यस्यतत्वसु ज्ञानेन पूर्णम्मनः तेन देवः देवनंस्तुत्यादि येषान्ते वसुदेवाः (वसु धनं ज्ञानधनं तेनदेवाः प्रकाशमानाः) पूर्वोक्ताः ब्रह्मादयः तेषामयंसम्बन्धीवासुदेवः । सम्बन्धश्चतद्ज्ञानदातृत्वादिरूप इति वासुदेवशब्दनिर्वचनं दर्शितमिति ज्ञातव्यम् । तथा कृष्णः स्वप्रादुर्भावानन्तरं स्तुत्यर्थमागतानां ज्ञानपूर्ण-मनस्कानामप्युक्तं तद्ज्ञानंस्तुत्युपयुक्तं चकार । तत एवनिमित्ता-द्वासुदेवाशब्दवाच्यः । न न तु वसुदेवजातत्वेग अजत्वविरोधादिति भावः । ननु आतेजश्चकारेत्युक्त्या रमाज्ञानं ब्रह्मादिमानस-ममेवेतिप्राप्तमत आह मानधिमेति । मा रमा । अनधिमा अधि अधिका मा ज्ञानंयस्यसः अधिमः नविद्यते अधिमोयस्याः सकाशात् एतेषूक्तदेवेषु सा अनधिमा आसीदित्यर्थः । यद्वा न वासुदेवः अज इति पदच्छेदः । निर्वचनाद्वाशब्दोनवेत्यर्थकः ततश्च अजजेऽपि पायुगुह्ययोरैक्याभिप्रायेण वानां नवानां असूनां इन्द्रियाभिमानिनां देव इति वा । वानाम् नवानामसूनां देवोऽपि जयोपि योगिनां यस्याद्भवतीतिवा वासुदेवशब्दस्यानिर्वचनान्तरं च प्रदर्शितं भवतीति ज्ञातव्यम् ॥ ४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सोऽजनि देवक्यन्ते यस्मादनुकम्पनावदेव क्यन्ते ।अवदन् देव क्यं ते भुवनं हि सुराः सदैवदेऽव क्यन्ते ॥५॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V05&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V05_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सः कृष्णः । देवक्याः अन्ते समीप एव । अजनि प्रादुर्बभूव । अत एव नतन्मलोत्थः । तत्समीप एव प्रादुर्भूतत्वात्तज्जठरजात त्वप्रसिद्धिरितिभावः । किमर्थं प्रादुर्भूत इत्यत उक्तं देवक्यन्त इति । देवानां कः कात्कारः येषामस्तीति ते देवकिनो दैत्याः । तेषामन्ते । तादर्थ्ये सप्तमी । विनाशायेत्यर्थः । कस्मान्नम-लोत्थ इत्यत उक्तं यस्मात् सुराः वेदाभिमानिनो देवाः । देवक्यन्तेऽ-वदन्निति कं सुखं एषामस्तीति किनः तेचते देवाश्च देवकिनः । कडारादित्वात्परनिपातः तेषामन्ते तारतम्यान्तगप्रकृतिपरं परिपूर्ण-सुखमेवावदन् । तस्मान्नमलसम्भावनमस्मिन्नितिभावः । सुराः ब्रह्माद्याः अवतारानन्तरं अनुकम्पना अव देव इति पदच्छेदः । तथात्र सज्जनेषु हरेः अनुकम्पना कृपा यथास्यात्तथा अवदन् अस्तुवन् । किमिति । हे देव । क्यं कोब्रह्मा तन्निर्मितं क्यम्भुवनं अव रक्ष । हि यस्मात् सदैव ते त्वदधीनं क्यं तस्मात् । क्यन्ते इत्यपिच्छेदः । किनां सुखिनां भुयनान्तर्गतानां सज्जनानां अन्ते नाशे नृजन्मभिर्दैत्यैः प्राप्तेसति अव । इति शब्दोध्याहार्यः । तस्य चावदन्नित्यनेनान्वयः । अनुकम्पनावत् एवेति पदच्छेदः । अत्रानुकम्पनायत् अवदन्नितिक्रियाविशेषणं । तथा च सुराणां यत्स्तुतिरूपं वचनं तल्लोकानुकम्पापूर्वकमेवेत्युक्तं भवति । अस्यां योजनायां सदैवदे अवेति च्छेदोविवक्षितः । तथा च सदैवदे नित्यमेवसर्वपुरुषार्थप्रदे त्वयि विद्यमानं भुवनमवेतियोज्यम् ॥ ५ ॥ सर्वपादगतान्तभागयमकरूपोयं श्लोकः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नीतो वसुदेवेन स्वततेन स गोकुलं सुवसुदेवे न(सवसुदेवेन) ।तत्र यशोदा तनयं मेने कृष्णं स्वकीयमवदातनयम् ॥६॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V06&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V06_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सः कृष्णः । स्वततेन स्वस्मिन्व्याप्तेन हरिणाप्रेरितेन । यद्वा स्यस्य तातेन पित्रा वसुदेवेन । गोकुलं प्रति । नीतः । तत्र गोकुले । यशोदा  नन्दभार्याम् । सुखसुदेवेन सु सुष्ठुवसुद्रव्यं येषां ते सुवसवः वैश्याः तेषां देवेन स्वामिना । यद्वा सु वसुदेवेन द्रोणनामकवसूत्तम-स्वरूपेणनन्देन सह । अवदातनयं अवदाताः शुद्धाः मुक्ताः तान्नयतीति अवदातनयः । नित्यमुक्त इति यावत् । तं कृष्णम् । स्वकीयं तनयम् । सु सम्यक् । मेने अमन्यतेत्यर्थः ॥ ६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ववृधे गोकुसमध्याद्यो(यो) देवो विश्वमद्भुताकुलमध्यात् ।तत्र च पूतनिकाया वधमकरोत् यन्निजाः सुपूतनिकायाः(पूतनिकायाः) ॥७॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V07&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V07_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ववृध इति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  द्योदेवः स्वर्गोपलक्षितसर्वलेकस्वामीकृष्णः । आगोकुलं अधि ईषत् (आसम्मतात्) गवां अज्ञदृष्टीनां कुलं समृहं इन्द्रियसम्मूढजनमधिकृत्य अज्ञदृष्ट्येति यावत् । ववृधे । न वस्तुतः । कुतः ? । अद्भुताकुलम् अद्भुतमनिर्वाच्य यथास्यात्तथा आकुलं व्याकूला विश्वम् । अध्यात् अधि आधिक्येन आसमेतात् अत्तीत्यत् संहर्तेति यावत् । तथा च प्रयेप्यवस्थितस्य न वस्तुतो वृद्धिरितिभावः । यद्वा । योदेवः अद्भुताकुलं विश्वं सर्वं अगोकुलं गोगुलविरोधितृणावर्तादिकम् । अध्यात् अधि आधिक्येन आसमन्तात् अत् संहर्ता यः तस्मात् । आत् अकारशब्दवाच्यात् कृष्णात् । गोकुलं अधि आधिक्येन । ववृधे अवर्धत । तृणावर्तादिवैरिपराभूतं नाभूदित्यर्थः । तत्र गोकुले । चशब्दः कर्मान्तरसमुच्चयार्थः । नाम्ना पूतनिकायाः राक्षस्याः वधमकरेत् । स्त्रीहत्यया पापंस्यादित्यत उक्तम् । यन्निजाः यद्भक्ताः । पूतनिकायाः पूतः शुद्धः कर्मवशात् निः नीचः कायो येषान्ते तथोक्ताः कर्मवशात् नीचयोनिं प्राप्ताः यद्भक्ता अपि शुद्धाः भवन्ति इति शेषः तस्यपापमसम्भावितमेवेति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अधुनोच्छकटं लोली पादाङ्गुष्ठेन वातपेशशकटं लोली ।अतनोद् रक्षामस्य स्वाज्ञानाद् गोपिका सदेरक्षामस्य ॥८॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V08&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V08_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अधुनोदिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  शकटं शकटगं तन्नामकमसुरम् । लोली देहचलनवान् । शकटस्याधः शायितः देहं चालयित्वा तत्समीपं प्राप्येति यावत् । पादा अङ्गुष्ठेन । अधुनोत् अकम्पयत् जघानेति यावत् । प्रये शेषशायित्वादिगुणकस्य नेदं चित्रमित्याशयेनाह वातपेशेति । वातो वायुः तं पिबन्तीति वातपाः नागाःतेशमीशःशेषः तल्लक्षणं शं सुखकरं कटं आस्तगणं द्वितीया-सप्तम्यर्थे तस्मिन् । लालीशयवनित्यर्थः अथवा वावपेशं शेषाम् । शकयाय सुखास्तरणायालोलयति प्रेरयतीति वातपेशाकटं लोली । तत्र मुमागमः छान्दसाबोद्ध्यः । यद्वा वाति प्रवर्तयति लोकं स्वोदयेनेतिवा सदागमनशील इति वः । सचसौ आतपेशः सूर्यः तस्यशकटं शकटपदोपलक्षितं (रथं) लोलयतीति तथोतः । गोपिका यशोदा । अस्य पूर्वप्रकृतस्य । अकारशब्द-वाच्यस्यवा कृष्णस्य । स्वाज्ञानात् । स्वसम्बन्धादज्ञानात्  स्वः स्वतन्त्रोहरिः तदज्ञानाद्धा । रक्षां रक्षणं मन्त्रादिभिः । अतनोत् रक्षणं अज्ञानमूलमेवेत्युक्तमुपपादयति सदेति । सदा निरन्तरं । ई रमां रक्षतीति ईरक्षः । नविद्यते मा मर्यादा यस्येत्यमः परिच्छेद त्रयरहितः ईरक्षश्चासौ अमश्चेति ईरक्षामः तस्येत्यर्थः । यद्वा ईरो वायुः क्षामः कृशः यस्यात्सतथोक्तः तस्येत्यर्थः । तथा च वायोरप्यवमस्य रमारीकस्य कृष्णस्य रक्षाकरणममानमूलकमेवेति भावः ॥ ८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मुखलालनलोला तन्मुखगं जगदचष्ट सालनलोलातत् ।नाध्यैन्मायामस्य जगत्प्रभोः स्वधिकतततमायामस्य(स्वाधिकतततमायामस्य) ॥९॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V09&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V09_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मुखलालनेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  गोपिकेति पदमनुवर्तते । गोपिका यशोदा । अस्य कृष्णस्य । मुखलालनलोला सती मुखस्य लालने चुम्बनादिरूपे लोला आसक्ता सती । तन्मुखगं तस्य कृष्णस्य मुखे विद्यमानम् । जगत् सावरणं ब्रह्माण्डम् । अच्•ष्ट अपश्यत् । कथं भृतं जगत् सालन-लोलातत् । रलयोर्नणयोरभेदात् सालनं सारणं सरक्षकमति यावत् । तच्चतत् लोलं चलं चेष्टमानमिति यावत् तच्चतत् अतच्चतद्व्यतिरिक्तं ततथोक्तम् । अनेन जगतो भगवदात्मकत्वात् तत्रजगद्दर्शनं नचित्रमिति शङ्का निरस्तेति ज्ञातव्यम् । भेदस्यान्यत्रसाधितत्वादिति भावः । इत्थञ्जगदाश्रयमुखवत्वरूपं माहात्म्यं पर्श्यत्यपि सा न साकल्येन तन्महिमानमपायदित्याह नाध्यैदित्यादिना । जगत्प्रभोः जगत् प्रकर्षेण भावयतीतिव्युत्पत्त्या जगदुत्पत्त्यादिकर्तुः । स्वाधिकतततमायामस्य सु सुष्टु आ अधिकः अत्युत्तमः अतिशयेन ततः तततमः व्याप्तः आयामः गुणक्रियारूपविस्तारो यस्य स तथोक्तः तस्य कृष्णस्य । मायां महिमानम् । नाध्यैत् नाध्यगच्छत् । अनयाऽज्ञातं जगदुत्यत्त्यादि-कर्तृत्वरूपं नियामकतयान्तर्बहिर्विस्तृतावयवत्वादिरूपं च माहात्म्या-न्तरमस्तीति भावः ॥ ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तस्य सुशर्माण्यकरो दरिणो गर्गः सदुक्तिकर्माण्यकरोत् ।अवदन्नामानमयं जगदादि वासुदेवनामानमयम् ॥१०॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V10&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V10_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तस्येति ।&amp;lt;/span&amp;gt; सुशर्माण्यकरः सु समीचीनं शर्म सुखं येषान्ते सुशर्माणः मुक्ताः तैरण्यः प्राप्यः विष्णुः करे यस्य स तथोक्तः विष्ण्वर्चक इति यावत् । यद्वा स•र्माभिर्यादवैः अ•यः प्राप्यः करो बलिर्यस्य  सतथोक्तः । यादवानां पुरोहित इति यावत् (सुशर्मवरेण्यकर इति वा पाठः । सुशर्मसमीचीनं सुखं तस्मै वरेण्यौ वरणीयौ करौ यस्य सः) गर्गः । दरिणः दरः अस्यास्तीति दरी तस्य शङ्खपाणेः । तस्य कृष्णस्य । सदुक्तिकर्माणि सत्यो निर्दुष्टाः उक्तयः श्रुतयो येषां तानि सदुक्तीनि श्रुतिविहितानीति यावत् । तानि च तानि कर्माणि जात-कर्मादीनि च तानि सदुक्ति कर्माणि । अकरोत् । अयं गर्गः । वासुदेवनामानं उक्तरीत्या वासुदेव नामकं कृष्णम् । अवदत् । नन्दादीन्प्रतीतिशेषः । वासुदेव इति नामास्य चकारेत्यर्थः । कथं भूतमवदत् । नामानं नविद्यते आ समन्तात् साकल्येनेेति यावत् प्रतिपादकं मानं प्रमाणं यस्य सतथोक्तः तम् । पुनःकथं भूतम् । अयं अयति प्रेरयतीत्ययः तं जगत्प्रेरकम् । पुनः कथं भूतम् । जगदादिं जगत्कर्तारम् । गर्गः जातकर्मनामकरणादीन् संस्कारान् कृत्वा उक्तगुरहर्यवताररूपं कृष्णं नन्दादीन् प्रत्युपदिष्टवानित्यर्थः ॥ १० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तस्य सखा बलनामा ज्येष्ठो भ्राताऽथ यन्निजाबलना मा ।यस्य च पर्यङ्कोऽयं पूर्वतनो विष्णुमजसपर्यं कोऽयम् ॥११॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V11&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V11_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तस्येति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  तस्य कृष्णस्य । भ्राता । बलनामा । गर्गेण कृत इति शेषः । सः बलनामा तस्य सखा इष्टः ज्येष्ठश्च । इदं सखित्वं ज्येष्ठत्वं च स्वरूपतस्समत्वोत्तमत्वाभ्यां न किं त्ववतारेप्रियत्व पूर्वजत्वाभ्या-मेवेत्याशयेन कृष्णबलयोः स्वरूपस्थितिमाह यन्निजेति । मा रमा । यन्निजाबलना यत् यस्यकृष्णस्य निजाबलना स्वाभाविकावरणरूपा ‘लक्ष्मीघराभ्यामाश्लिष्ट इति वचनात्’ अत्र बकारस्यवत्वं लस्यरत्वं च तयोरभेदविवक्षया । (निजा स्वभावसिद्धा बलना बस्यलत्वं ललना भार्येतिवा) यस्य कृष्णस्य । अयं बलः । पूर्वतनः पुरातनः मूलरूपसम्बन्धी । पर्यङ्कः शय्याच । अथ तस्मात् । अजसपर्यं अजस्यब्रह्मणः सपर्या पूजायस्यस तथोक्तः तं ब्रह्मपूजितम् । विष्णुं विष्णुस्वरूपं कृष्णम्प्रति । अयं बलः । कः किंशब्द आक्षेपे नोत्तमो नापि सम इत्यर्थः । तस्मादवतारप्रयुक्तमेव ज्येष्ठत्वादिकमिति लभ्यत इति भावः ॥ ११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तेन हतो वातरयस्तृणचक्रो नाम दितिसुतोऽवातरयः ।हरमाणो (बा)वालतमं स्वात्मानं कण्ठरोधिनाऽवालतमम् ॥१२॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V12&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V12_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तेनेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  वातरयः वातरो वायुः तद्वत् रयोवेगो यस्य स तथोक्तः । तृणचक्रो नाम तृणावर्तो नाम । दितिसुतो दैत्यः । स्वात्मानं द्वितीया षष्ठ्यर्थे स्वात्मनः । कण्ठरेधिना कण्ठगश्वासरोधिनेत्यर्थः । तेन कृष्णेन । अवातरयः श्वासरूपवातवेगरहितस्सन् । हतः । कुतोहत इत्यतो हेतुगर्भाविशेषणमाह हरमाण इति । अबालमं अबाडतमं नविद्यते वाट्वाहको यस्य स अवाट् अता व्याप्ता मा रमा (मितिः परिमाणम्) यस्य स अतमः अवाट्चासावतमश्च अवाडतमः तं बस्यवत्वं लस्यडत्वं च पूर्ववत् । बालतमं अतिशयेन बालरूपम् । स्वातनमित्यस्य द्वितीयान्तस्यैवात्रसम्बन्धः । अत्र स्वशब्दन हननकर्ता कृष्णः परामृश्यते । स्वत्त्रात्मानमितिवार्थः । तता च यतो हरमाणः (उन्नीतवान्) ततो हत इत्यर्थः ॥ १२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सोऽवनिमध्ये रङ्गन् अरिदरयुग् बालरूपमध्येरं गन् ।अमुषन्नवनीतमदः (स्व)सगोकुले गोपिकासु नवनीतमदः ॥१३॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V13&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V13_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स इति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  सगोकुले गोकुलसहिते । अवनिमध्ये गृहप्रदेशमध्ये । रङ्गन् रिङ्खणङ्कुर्वन् । अरिदरयुक् चक्रशङ्खधरः । सः कृष्णः । बालरूपं अधि आ ईरं गन् इति पदच्छेदः । तथाच बालरूपं ईरम् वायुम् । अधि अधिरुह्य । आ समन्तान् । गन् गच्छन् । अदः दूरस्थितं शिक्योपरिगभाण्डे विद्यमानमिति यावत् । नवनीतम् । अमुषत् । कथम्भूतः । गोपिकासुनवनीतमदः । गोपिकानां सुशोभनो नवः स्तवः तेन नीतः प्राप्तः मदः सुखं यस्य स तथा । (अथवा गोपिकासु नवेन नूतनेन चौर्येण उत्पादितः मदः अनुग्रहसुखं आग्रहो वा यस्मात्स इति वा) ॥ १३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तन्माता कोपमिता तमनुससारात्मवादवाकोपमिता(त्मवाकोपमिता) ।जगृहे सा नमनं तं देवं (तं चिन्तयैव)तच्चिन्तयैव सानमनन्तम् ॥१४॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V14&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V14_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तन्मातेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  तन्माता तस्य कृष्णस्य माता यशोदा । नवनीतचौर्यादिना कोपम् । इता प्राप्तासती । तं पलायमानं कृष्णम् । अनुससार अन्वगच्छत् । कथम्भूत । आत्मवादवाकोपमिता आत्मवादवाकः परमात्मप्रतिपादकवाक्यं वेदः (आत्मनोवाकः वेदः) तत्सदृशी । यथा वेदवाक्यं आपातप्रतीतं कर्मादिकं परित्यज्य मुख्यतः परमात्प्रानमेवानुगच्छति तथा यशोदापि इतरत् गृहकृत्यं परित्यज्य तमेवान्वगच्छदिति भावः । सा यशोदा । अनमनं न विद्यते नमनं प्रह्वीभवनं यस्य स तथा तमिति । मातृभक्त्या आ ईषत् नमनं  यस्यसतथा तमितिवा । देवं क्रीडादिगुर विशिष्टं । तं कृष्णम् । तच्चिन्तयैव ‘इमं मां गृह्णात्विति तदिच्छयैव’ न स्वप्रयत्नेन । जगृहे जग्राह । पुनः कथम्भूतम् । सानं जगद्व्यापारसहितं (स चेष्टं धावन्तम्) पुनःकथम्भूतम् । अनन्तं गच्छन्तम् । अपरिच्छिन्नं वा ॥ १४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अथ साऽन्तरिताऽमानं विष्णुं विश्वोद्भवं (तदाऽ)सदान्तरितामानम् ।अनयद् दामोदरतां योऽरमयत् सुन्दरीं निजामोदरताम् ॥१५॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V15&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V15_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अथेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  अथ अनन्तरम् । सा यशोदा । अन्तरितामानं अन्तः इतं प्राप्तं आसमन्तात् सर्वस्मिन् विषय इति यावत् मानं ज्ञानं यस्य स तथा तं (अन्तः इताः गताः अमानाः अभिमानरहिताः मुक्ताः यस्य स तथा तं) यद्वा अन्तः उदरे इताः प्राप्ताः अः ब्रह्मा च मा रमा च अनःप्राणश्च यस्यसतथोक्तस्तामित्यर्थः । विष्णुं व्यासम् । विश्वोद्भवं विश्वस्य उद्भवो यस्मात्सतथातं । सदा सर्वदा । अन्तरितामानं अन्तः इतं गतं अमानं अपरिमितं जगज्जातं यस्यसतथातम् । यद्वा सदा सर्वदा । अन्तरितामानं अन्तरितं व्यवहितं अमानं अज्ञानं यस्य सतथातम् । तथा च बन्धायोग्यमित्यर्थो लभ्यते । एतदुपपादनायैव प्राचीनविशेषणानि । तं कृष्णम् । दामोदरतां दाम रज्जुः उदरे बन्धकं यस्य स दामोदरः तस्य भावः । दामोदरता ताम् । अनयत् दाम्ना बद्धं चकारेत्यर्थः । । जडाज्ञानं तस्य बन्धकतया नास्तीति पूर्वमुक्तम् । इदानी तदभिमानिनी रमापि तदुपजीविनी न तद्बन्धिकेत्याशये नाह य इति । तमित्यन्वयः । तथा च बन्धायोयस्यापि यद्बन्धनं तत्तदिच्छयैवेति भावः । यः कृष्णः । निजामोदरतां निजः स्वरूपभूतः आमोदःपूर्णं इतरगुणोपलक्षरमेतत् तस्मिन्रतां स्निग्धाम् । सुन्दरी दुर्गी। सदेत्यावर्तते । सदा । अरमयत् नित्यमुक्तामकरोत् ॥ १५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;चक्रे सोऽर्जुननाशं प्राप्नोति च (त)यत्स्मृतिः सदाऽर्जुनना शम् ।तौ च गतौ निजमोकस्तेनैव नुतेन यन्निजो निजमोकः(यन्निजानिजमोकः) ॥१६॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V16&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V16_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सः कृष्णः । अर्जुननाशं अर्जुनयोः तन्नामकवृक्षयोः नाशम् । चक्रम् । यत्स्मृतिः यस्य स्मरणवान् । अर्जुनना अर्जुनः धवलः शुद्ध सचासौ ना पुमांश्च सतथा । शुद्धोभूत्वेति यावत् । सदा । शं नित्यसुखं मोक्षञ्चाप्नोति । तौ वृक्षशरीरौ नकूबरमणिग्रीव-नामानौ सुरौ । नुतेन स्वकर्तृकस्तुतिविषयेण । तेनैव कृष्णेनैव । न स्वप्रयत्नेनेत्यर्थः श्री कृष्णानुग्रहेणैव शापमोक्षं प्राप्तौ । निजम् ओकः स्वकीयं स्थानं स्वर्गस्थानम् । गतौ प्राप्तौ । चशब्दात् तौ तदाविष्टौ धुनिचमुनामानौ दुष्टौ तावपि निजं स्वमोकः स्थानं तमोलक्षणङ्गताविति सूचयति । कुत एतदुभयमित्यतो भगवत्स्वभाव एतादृशा इत्याह यन्निजेति । यत् यस्मात् । निजानिजमोकः निजानिजयोः भक्तद्वेषिणोः मोकः मोचनं स्वस्वयोग्यं भवतीति शेषः । तेनेत्यन्वयः ॥ १६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अथ वृन्दावनवासं गोपाश्चक्रुर्जगत्क्षिताऽवनवासम् ।तत्र बकासुरमारः शौरिरभून्नित्यसंश्रितासुरमारः ॥१७॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V17&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V17_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अथेति ।&amp;lt;/span&amp;gt; अथ अनन्तरम् । गोपाः । बृन्दानवनवासम् गेपगोपीगवां बृन्दस्य समूहस्य अवनं रक्षणं यस्मात्तत्तथा तस्मिन् बृन्दावनसज्ज्ञेवने वासम् । जगच्छ्रिता जगन्निवासेन कृष्णेन सह । चक्रुः । कृष्णसाहित्यात् । न स वन वास इत्याह अवनवासमिति । न वनवासः अवनवासः तं स्वर्गतुल्यमिति भावः । तच्चोक्तं ‘बृन्दावनं यदधिवासत आस सद्ध्र्यङ्माहेन्द्रसद्मसदृशं किमुतत्र पुर्यामिति’ । तत्र बृन्दावने । शौरिः शूरस्य गोत्रापत्यं पुमान् कृष्णः । बकासुरमारः बकः तन्नामकश्चासावसुरो दैत्यश्च तं मारयतीति बकासुरमारकः । अभूत् इत्यन्वयः । कथम्भूतःशौरिः । नित्यसंश्रितासुरमारः असुश्च रमाच असुरमे नित्यं संश्रितेचते असुरमे च ते रमयतीति रः लोके मरणं मुख्यप्राणेन तमेमिान्यिादुर्गया च भवति तदुभयाश्च यस्य तदुभयरति-प्रदस्य कृष्णस्यासुरमारकत्वं नाश्चर्यकरमिति भावः ॥ १७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अहनद् वत्सतनूकं(वत्सतनुकं) योऽपाल्लोकं स्वयत्नवत्सतनूकम्(वत्सतनुकं) ।सोपाद् वत्सानमरः सहाग्रजो गोपवत्सवत्सानमरः(गोपवत् सुवत्सानमरः) ॥१८॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V18&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V18_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अहनदिति ।&amp;lt;/span&amp;gt; सतनूकं उः रुद्रः को ब्रह्मा एतौ तनू विष्ण्वपेक्षया अल्पौ नीचाविति यावत् तौ च तौ उक्तौ च तनूकौ ताभ्यां सहितः सतनूकः तं लोकम् । स्वयत्नवत् सुष्ठु न विद्यते यत्नो यस्य सः स्वयत्नः पुमान् त्वतत् । यः । अपात् । यश्च अमरः मरणशून्यः । सानमरः अनः प्राणः मा रमा च अनेमे ताभ्यां सहितं सानमं जगत् तद्रमयतीति सानमरः । सहाग्रजः अग्रजेनसहितः कृष्णः । गोपवत्सवत् गोपालसूनुवत् । वत्सान् । अपात् पालयामास । तत्र प्राप्तं वत्सतनूकं वत्सरूपधरन्दैत्यम् । अहनत् हिंसितवान् जघान ॥ १८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सः विभुः श्रीमानहिके ननर्त यस्य श्रमानमा मा न हि के ।अकरोन्नद्युदकान्तं कान्तं नीत्वोरगं स नाद्युदकान्तम् ॥१९॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V19&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V19_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; विभुः समर्थः । सः कृष्णः । अहिके सर्पशिरसि । ननर्त नृत्यं कृतवान् । तथापि सः श्रीमान् । सर्पविषेण तस्यशरीर-कान्तिर्नापगतेति भावः । प्रलयकाले सर्पशयनस्य नेदमाश्चर्य-मित्याशयेनाह यस्यश्रमेति । के प्रलयोदके । ‘अहिक’ इत्यस्या-वृत्तिः । अत्र क शब्दः शरीरपरः तस्मिन् शयानस्येति शेषः । तथा च प्रलयोदके अहिशरीरे शयानस्य तस्मिन् शयानस्येति शेषः । तथा च प्रलयोदके अहिशरीरे शयानस्य यस्य श्रीकृष्णस्य । मा श्रीः शरीरकान्तिः । श्रमानमा श्रमेण सर्पविषजन्यश्रमेण आ ईषदपि नमा नम्ना । श्रगकृतैषत्सङ्कोचवतीति । यावत् । न नबभूव । हि इत्यनेन तत्र प्रमाणप्रसिद्धिं दर्शयति । तथा च प्रलयोदके अहिशरीरे शयानस्य यस्य श्रीकृष्णस्य शोभा नसङ्कुचिता भवति तस्याहिमस्तके नर्तनमात्रेण शोभाऽनपगम इति किं वक्तव्यमिति भावः । सः श्रीमान् इति सम्बन्धः । ना परमपुरुषः । नद्युदकान्तं नद्याः यमुनायाः उदकस्य अन्तो नाशो विषेणदूषणं यस्मासतश्रातम् । उरगं कायिम् । आद्युदकान्तं द्वीपम् । आदौ अन्ते च उदकं यस्येति । योगात् द्वीपमेवहितादृशम् । यथा च समुद्रमध्यागतं रमणकाख्यद्वीपं प्रतीत्यर्थः । (नाद्युदकान्तं नादः घोषः अस्यास्तीति नादी समुद्रः तस्य उदकमध्यस्थ द्वीपं प्रतीत्यर्थ इति वा) नीत्वा प्रापयित्वा । तन्नद्युदकमिति शेषः । कान्तं मनोहरं निर्विषमिति यावत् । अकरोत् कृतवानित्यर्थः ॥ १९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;हत्वा धेनुकमूढं बलात् प्रलम्बं च खेट् सधेनुकमूढम् ।व्रजमावीदमृताशः पीत्वा वह्निं चरस्थिरादमृताशः(चरस्थितादमृताशः) ॥२०॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V20&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V20_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;हत्वेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  ननु विघ्नेश्वरवरेण दीर्घायुष्यवतो धेनुकस्यहननं कथं कृष्णेन कृतमित्यत उक्तं खेडिति । खेट् आकाशाभिमानिनः धेनकवरदातुर्विनायकस्येश्वरः कृष्णः । धेनुकमूढं धेनुकाख्यं मूर्खं खरमिति यावत् । ऊढं बलरामेणरूढम् । प्रलम्बम् च । बलात् बलरामाविष्टरूपेण । हत्वा । सधेनुकं देनुस्सिहितम् । व्रजम् । अमृताशः । (आनन्दामृताशनोऽपि) चरस्थिरादं चराचरभक्षकम् । वह्निम् । पीत्वा । आवीत् रक्षितवात् । ननु वह्निनाशः प्रकारान्तरेणापि कुतो नकृत इत्यस्य उक्तं ऋताशः सत्यसङ्कल्प इत्यर्थः ॥ २० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;गिरिणा रक्षाऽपि कृता व्रजस्य तेन स्वरक्षरक्षापिकृता ।शक्राय व्यञ्जयता स्वां शक्तिं विश्वमात्मनाऽव्यं जयता ॥२१॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V21&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V21_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;गिरिणेति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तेन कृष्णेन । गिरिणा गोवर्धनपर्वतेन । व्रजस्य इन्द्रप्रमुक्ते मेघपीडितस्य गोकुलस्य । रक्षा । कृता । अपिशब्दः पूर्वोक्तरक्षणसमुच्चायकः । कथम्मूतेन तेन । स्वरक्षरक्षापिकृता स्वरः (स्वरित्यव्ययं स्वश्चासौ अश्च स्वरः स्वतन्त्रः) आनन्दरूपी कृष्णः तस्मै क्षीरं क्षरन्तीति स्वरक्षरा गावः तासां क्षः क्षयो येभ्यस्ते स्वरक्षरक्षाः मेघाः तान् आ समन्तात् पालयतीत्यापिरिन्द्रः तं करोतीति कृत् तेन इन्द्रस्य मेघपालकत्वप्रदेनेति  यावत् । नन्विन्द्रेण कथं स्वोपजीव्यभगवद्विरोधः कृत इति चेत् कृष्णे भगवदवतारत्वस्य तेन विस्मृतत्वात् । अत एवाह शक्राय स्वां शक्तिं व्यञ्जयतेति । (स्वां स्वकीयां शक्तिं भगवदवता-रत्वस्मारकशक्तिं प्रकाशयतेत्यर्थः) प्रयोजनान्तरमाह विश्वमित्यादिना । अव्यमित्यस्य देहीदीपन्या-येनोभयत्रसम्बन्धः । तथा च । आत्मना स्वेन । अव्यं रक्ष्यम् । विश्वम् अव्यं (सत्) रक्ष्यम् । व्यञ्जयता । गोपान् प्रति विज्ञापयतेत्यर्थः । व्रजरक्षणेन सर्वजगद्रक्षणमपि मयैवक्रियत इति गोपानां ज्ञापितवानिति भावः ॥ २१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;रेमे गोपीष्वरिहा स मन्मथाक्रान्तसुन्दरीपीष्वरिहा।पूर्णानन्दैकतनुः स विश्वरुक्पावनोऽप्यनन्दैकतनुः (प्यानन्दैकतनुः)॥२२॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V22&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V22_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;रेमे इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; अरिहा शङ्खचूड•ख्यवैरिहन्ता । सः कृष्णः । गोपीषु। रेमे । कथम्भूतासु । मन्यथाक्रान्तसुन्दगीपीषु इः कामः पिः पाता यस्य तदिपि स्त्रीगुह्यं तदेव श्रीः सम्पत् यासां ताः ईप्यः मन्मथाक्रान्ताः कामाविष्टाश्चताः सुन्दर्यश्च ता ईप्यश्चतास्तथा तास्वित्यर्थः । कामिपुरुषेवत् तस्य स्त्रीसेवया रमणं नेत्याह अरिहेति । अत्र रस्य लत्वं विवक्षितम् । यमक संरक्षणार्थं तथोक्तम् । लिट्लोनं सेवनं तदभावो अलिट् तेन अलिहा असेवनेन सेवां विनेति यावत् । कुत इत्यत आह पूर्णोति । यतः इति शेषः । सः कृष्णः । यतः पूर्णानन्दैकतनुः पूर्णः सर्वेभ्योऽधिकः आनन्द एव एका मुख्या तनुः शरीरं यस्य सः अवाप्तसमस्तकाम इति यावत् । अतो असेवयेति गम्यत इति भावः । तर्हि किमर्थं रेम इत्यत आह विश्वरुगित्यादिना । अपि यद्यपि पूर्णानन्दैकतनुः विश्वरूक्पावनः विश्वेषां सर्वेषां भक्तानां कामाद्युपद्रवहन्तो । आनन्दैकतनुः आनन्दयतीत्यानन्दा । तत्प्रदा एका मुख्या तनुरवतारो यस्यस तथा । तथा च गोपिकानां भक्तत्वात् तासां कामाद्युपद्रवनाशायानन्दप्रदानाय च रमणं न स्वप्रयोजनायेति भावः ॥ २२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अथ हतयोर्गलिकेशयोः श्वफल्कजप्रापितः पुरीं गलिकेश्योः ।भङ्‍क्त्वा धनुराजवरं जघान तेनैव च स्वयं राजवरम् ॥२३॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V23&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V23_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अथेति ।&amp;lt;/span&amp;gt; अथ अनन्तरम् । गकिेश्योः । गसाध्यध्वनिविशेषोऽस्यास्तीति गी वृषभाकारोऽरिष्टनामाऽसुरः । केशा अस्य सन्तीति केशी तुरगरूपो दैत्यः तयोर्गकिेश्योः । गकिेशिनोरिति वक्तव्ये इत्यर्थक इप्रत्ययोप्यस्तीत्याशयात् व्यत्ययः दैत्ययोः कुत्सनार्थ इत्यप्याहुः । हतयोः (सतोः) पुरी मधुरां (प्रति) । श्वफल्कजप्रापितः श्वफल्कजोऽक्रूरः तेन प्रापितः । गकिेशी गनिौ सुगौ (सुस्वरकण्ठै) स्तुवत्कण्ठाविति यावत् । तौ चतौ केशौ च को ब्रह्मा ईशो रुद्रः । तावस्य स्त इति तथोक्तः ब्रह्मरुद्राभ्यां स्तूयमान इति यावत् । स इत्यनुवर्तते । सः कृष्णः । स्वयं स्वयमेव नान्यवरादिनेति भावः । ओः उकारवाच्यस्य रुद्रस्य (अः अकारवाच्यः उक्ष उत्कृष्टः अश्चासौ उश्च ओः । आत् चतुर्मुखात् उः उत्कृष्टः ओः श्रीकृष्णः) धनुः रुद्रधनुरित्यर्थः । कथम्भूतं धनुः । आज वरं अजो ब्रह्मा रुद्रो वा तत्सम्बन्धी आजः वरो यस्य तत्तथोक्तं तत् । भङ्क्त्वा । तेन भग्नेन धनुषा तत्खण्डेनेति यावत् । राजवरं कं सबलम् । जघान । बसय वत्वं लस्य रत्वं च यमकार्थम् । एवमग्रेऽपि द्रष्टव्यम् ॥२३॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मृत्नन्(मृद्गन्) गजमुग्रबलं सबऽलो रङ्गं विवेश सृतिमुग्रबऽम् ।हत्वा मल्लौ बलिनौ कंसं च विमोक्षितौ(विमोक्षिता) ततौ लौ बलिनौ(रौ बलिनौ) ॥२४॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V24&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V24_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मृत्नन्निति ।&amp;lt;/span&amp;gt; सबलः बलरामेण सहितः । कृष्ण इत्यध्याहारः । कृष्णः । उग्रबलं उग्रो रुद्रः तद्वरो यस्य स तथोक्तः वबयोरभेदात् रलयेरभेदाच्च । उग्रं बलं यस्येति वा तम् । गजं कुवलयापीडसञ्ज्ज्ञाम्। मृत्नान् मर्दयन् । रबलं वबयो रलयेरभेदः रवेण बाद्यध्वनिविशेषण रं रमणीयम् । अथवा रं रमणीयं वरं वरणीयम् । रङ्गम् युद्धसन्नद्ध-शत्रुस्थानम् । विवेश । (तत्र) बलिनौ बलं बरोवा अनयोरस्तीति तौ । मल्लौ चाणूर मुष्टिकसज्ज्ञौ । कंसं चशब्दात्तत्सैन्यं च हत्वा ब्रह्मादिसंस्तुतोऽूदितिशेषः । ततौ तातौ देवकीवसुदेवौ । विमोक्षितौ । तेन बन्धादिति च शेषः । कथं भूतौ ततौ । रौ रमणीयौ भक्त्यादि-गुणोपेतावित्यर्थः । पुनः कथम्भूतौ । बलिनौ वबयोरलयोश्चाभेदः नस्यणत्वं च ‘अहं युवयोः पुत्रोभविष्यामीति’ पूर्वं स्वदत्तवरवन्तौ । संसारमोचकस्य निगडबन्धमोचकत्वं नाश्चर्यकरमित्याशयेनाह सृतिमुगिति । सृतिमुक् सृतेः संसारात् मेचयतीति तथा यतोऽत इति शेषः । (श्रुतिमुक्) इति पाठे जात इति शेषः । तथा च पश्चादुपनीतः सर्वश्रुत्यध्ययनं सान्दीपनिसकाशात्कृतवानित्यर्थः । श्रुतिं मुञ्जति उच्चारयतीति श्रुतिमुगिति व्याख्यानात् ॥ २४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रादात् सान्दीपनये मृतपुत्रं ज्ञानदीपसन्दीपनये(सान्दीपनये) ।गुर्वर्थेऽज्ञानतमःप्रभेदिता नित्यसम्भृताज्ञानतमः ॥२५॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V25&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V25_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रादादिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  सबल इति कर्तृवाचकपदमनुवर्तते । तथा च सबलः कृष्णः । गुर्वर्थे तादर्थ्ये सप्तमी गुरुदक्षिणार्थम् । ज्ञानदीपसान्दीपनये ज्ञानमेव दीपः ज्ञानदीपः तस्य सम्यक् समन्तात् ये दीपकाः ते ज्ञानदीप सान्दीपाः पण्डिताः तानपि यो नयति शिक्षयतीति सः ज्ञानदीपसान्दीपनिः तस्मै । सान्दीपनये सान्दीपनि नाम्ने गुरवे । मृतपुत्रम् । प्रादात् । ननु गुरुकुलवासेन भगवता विद्याप्राप्ताचेत् तस्य ज्ञानं प्रसक्तम् । अतेऽज्ञानतम इत्यादि विशेषणद्वयेन तं विशिनष्टि अज्ञानेति । अज्ञानतमःप्रभेदिता सर्वसज्जनाज्ञानतमच्छेत्ता । नित्यसम्भृताज्ञानतमः नित्यं सम्यक् भृता धृता आज्ञा ययासा नित्यसम्भृताज्ञा सा चासौ नता नम्ना ब्रह्मादि नतावाच्छेता सकलविद्यादेवता रमा यस्य नमनपूर्वकं आज्ञाधारिणी स कथं अमानेन गुरुकुलवासं कुर्यात् । किन्तु लोकशिक्षार्थमेव कृतवानिति भावः । (ततमाज्ञानतमः प्रभेदिता ततत्वात्तं अतिशयेन तं ततमं तच्च तत् अज्ञानं तदेव तमः तस्य प्रभेदिता छेत्ता) ॥ २५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;जित्वा मागधराजं तोषितमकरोत् सदात्मयोगधराजम् ।अनु कुर्वन् निजसदनं चक्रे रम्यां पुरीं(रम्यं पुरं) सुबोधनिजसदनम् ॥२६॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V26&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V26_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जित्वेति ।&amp;lt;/span&amp;gt; कृष्ण इत्यध्याहारः । मागधराजं मगधदेशाधिपत्तिं जरासन्धम् । जित्वा । सदा निरन्तरम् । आत्मयोगधराजं आत्मनो योगः आत्मयोगः स्वविषयकध्यानादिरूपः तस्य धरः सचासावजो ब्रह्म च स तथोक्तः तम् । तेषितं सन्तुष्टम् । अकरोत् कृतान् । ब्रह्माहि जरासन्धायाजेयत्वं वरं दत्वा कृष्णो यदि मद्वचनगौरवेण जरासन्धं नजयेत्तर्हि महाननर्थो भविष्यतीति भीतो बभूव । अतः कृष्णः तं जरासन्धं जित्वा तदीयभयनिवारणं कृतवानित्याशयः । निजसदनं श्वेतद्वीपाभिधम् । अनुकुर्वत् अनुकरणशील समुद्रमध्यगतत्वात्तत्सदृश-धर्मोपेतमिति यावत् । अत एव रम्यं मनोहरम् । पुरं द्वारवत्याख्यं पुरम् । चक्रे निर्मितवान् । कथम्भूतं निजसदनम् । सुबोधनिजसदनं सुबोधेन समीचीनेन भगवत्साक्षात्कारेण निजाः स्वस्वरूपाविर्भावं प्राप्ताः मुक्ता इति यावत् तेषां सदनं आवासस्थानम् । सुबोधनिज-सदनमित्यावर्तते । समीचीनबोधवद्यादवादिसदनं पुरं चक्रे । भगवतः मुख्यकर्तृत्वाच्चक्र इति प्रयोगः ॥ २६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रसभं सगजबलस्य क्षत्रस्योच्चैः समगधराजबलस्य ।मानं शिशुपालवरं हत्वा भैष्मीमवाप शिशुपालवरम् ॥२७॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V27&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V27_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रसभमिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  सः कृष्णः । गजबलस्य गजशब्दोऽश्वाद्युपलक्षकः । तथा च गजादिरूपचतुरङ्गं बलं सैन्यं यस्य तद्गजबलं तस्येत्यर्थः । समगधराजबलस्य मगधराजसैन्येन सहितस्य । क्षत्रस्य रुक्म्यादिरूपस्य । उच्चैर्मानं उत्कृष्टमहङ्कारम् । हत्वा । प्रसभं यथास्यात्तथा । भैष्मी रुक्मिणीम् । अवाप । कथम्भूतं मानम् । शिशुपालवरं शिशुपालो वरो यस्मिन्विषयतयाऽस्तीति स तथोक्तः तं शिशुपालः रुक्मिण्यावरोऽस्माभिः कृतोऽस्तीत्येवं शिशुपालवरत्व-विषयकमित्यर्थः । नन्वेवं भूतो अहङ्कारः कतो जात इत्यतस्तं विशिनष्टि । शिशुपालवरं कृष्णस्य (शिरवश्चते पालाः लोकपालाश्च) शिशूभूताः पालाः पालकाः ये ब्रह्माद्याः तेषां वरो यस्मिन् अहङ्कारे कारणतयास्ति स तथोक्तस्तम् । ब्रह्मादिवरजन्यमिति यावत् ॥२७॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;हंसो (डिभि)डिभकश्चपलावमुना संसूदितौ यवनकश्च पला ।कीर्तिर्विमला विरता प्रतता विश्वाधिपावनीलाविरता ॥२८॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V28&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V28_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;हंस इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; अमुना कृष्णेन । चपलौ चञ्चलौ हंसोडिभिकश्चेत्येतौ। संसूदितौ निहतौ । यवनकश्च कालयवनमामाऽसुरश्रच संसूदितः । पला परा । कीर्तिः । प्रतता प्रकर्षेण व्याप्त । कृतेति शेषः । पुनः कीर्ति विमलेत्यादि विशेषणचतुष्टयेन विशिनष्टि । विमला निर्मला । विरता वि विशिष्टाः रमाब्रह्मादयः सुराः रताः यस्यां सा तथा । विश्वाधिपावनी विश्वेभ्यो भागीरथ्यादितीर्थेभ्येप्याधिक्येन पावयतीति तथोक्ता । विश्वम् आधिक्येन पावयतीति वा । ईलाविरता ईलः रलयोरभेदः ईरः मुख्यवायुः तेन आविः आविर्भूता प्रकटिता अता व्याप्ताचेत्यर्थः । ईलाविश्वसा अताचेति विग्रहः ॥ २८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सत्याजाम्बवतीर्या भार्या विन्दाद्या भानुसाम्बवतीर्याः ।प्रद्युम्नं (स्वमोदरतः)मोदरतः प्राप ज्येष्ठं हरिः सुतं मोदरतः ॥२९॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V29&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V29_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सत्येति ।&amp;lt;/span&amp;gt; हरिः कृष्णः । याः सत्याजाम्बवतीर्याः सत्याजाम्बवत्यौ ईर्ये आर्ये यासां ता स्तथाभूताः । तृतीयोऽतिशय सति आकारस्थाने ईकारः । विन्दाद्याः मित्रविन्दाद्याः । भार्याः ताः प्राप । कथम्भूताः । भानुसाम्बवतीः भानुः सत्यभामासूनुः साम्बो जाम्बवतीसुतः एतदादिक पुत्रवतीरित्यर्थः । मोदरतः मा रमारूपा रुक्मिमणी तस्याः उदरतः । प्रद्युम्नं प्रद्युम्नाख्यम् । ज्येष्ठं सुतं (च) प्राप । नन्वेवं विषयसापेक्षं हरेः सुखमित्यायातमत आह । मोदरतः रुक्तिमण्यादि विषयासम्बद्धे सम्भोदरूपं स्वस्मिन्नेवरत इत्यर्थः ॥२९॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यत्परिवारतयेशा जाता देवा नृपात्मजा रतयेशाः ।यद्भरितं विषसर्पप्रभृति ध्वान्तं न मारुतिं विषसर्प ॥३०॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V30&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V30_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यत्परिवारतयेति ।&amp;lt;/span&amp;gt; यत्परिवारतया यस्य कृष्णस्य परिवारतया (परि परितः वारयन्तीति व्युत्पत्त्या शत्रुनिवारकतया श्रीकृष्णकार्याङ्ग सेवतानिमित्तेनेति यावत्) ईशाः सर्वलोकानामिति शेषः । देवाः शेषाद्याः । नृपात्मना क्षत्रियत्वेन । जाताः । कथम्भूताः देवाः । अरतयेशाः अः परमात्मा तस्मिन् रतः अरतः याति सदा गच्छतीति यः मरुत् अरतश्चासौ यश्च अरतयः सईशो येषां ते तथोक्ताः । यद्भरितं तेन कृष्णेन भरितं पूर्णम् । मारुतिं भीमम्  । विषसर्पप्रभृति विषसर्पजलवह्निपूर्वकम् । ध्वान्तं तमः मारकं वस्त्विति यावत् । न विषसर्प न विससर्प न प्राप । यमकार्थं सस्य षत्वम् । स हरिरिति पूर्वेणान्वयः ॥ ३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;येन हिडिम्बबकाद्या रक्षोधीशा निपातिता बबकाद्याः ।भीमे प्रीतिममेयां व्यञ्जयता तेनैव(तेन) शेषपाति ममे याम् ॥३१॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V31&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V31_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;येनेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  येन कृष्णेन । बबकाद्याः बबकं मांसं अद्यं अदनयेग्यं येषां ते तथोक्ताः । बबकं मांसमज्जयोरित्यभिधानात् । हिडिम्बबकाद्याः हिडिम्बकिर्मीरपूर्वकाः । रक्षोधीशाः राक्षसेश्वराः । तेन भीमेव निमितेन । निपातिताः निषूदिताः । ननु कृष्णेन राक्षसहनने भीमः कस्मान्निमित्तीकृत इत्याशङ्का परिहारायोक्तं भीम इति । अमेयां भीमादन्यत्र निर्मातुमयोग्याम् । प्रीतिम् । व्यञ्जयता अभिव्यक्ती कुर्वता । भीमस्य निमित्ततयाऽनुसरणे हि भीमेनैव रक्षोधीशा निपातिता इति लोके यशोदानेन तस्मिन् प्रीतिः प्रकटिता भवतीति ज्ञातव्यम् । प्रीते रमेयत्वं अज्ञेयत्वं बाधितमतो विवृणोति शेष-पेत्यादिना । शेषपाति शेषोऽनन्तः पो रुद्रः गरुडो वा ताभ्यामतिशयो यथास्यात्तथा । यां प्रीतिम् । ममे निर्ममे । तां प्रीतिमित्यन्वयः । अनेनान्यत्र मातुं (निर्मातुं कर्तुं) योग्या न भवतीत्यमेयेति पूर्वोक्तमेयत्वं प्रीतेर्विवृतमिति ज्ञातव्यम् । यच्छब्दलब्धस्य स कृष्ण इत्यस्य उत्तरश्लोनान्वयः ॥ ३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अथ कृष्णावरणे तान् प्राप्तान् राज्ञोऽशृणोत् सदावरणेतान् ।द्रष्टुं यातः सबलस्तां चानैषीत् पृथासुतांस्ततः सबलः ॥३२॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V32&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V32_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अथेति ।&amp;lt;/span&amp;gt; अथ अनन्तरं । राज्ञः । कृष्णावरणेतान् कृष्णासयाः द्रौपद्याः वरणेन वरत्वेच्छया इतान् युक्तान् । प्राप्तान् द्रौपदीवरणाय प्राप्तान् सतः । अश्रुणोत् । कथम्भूतान् राज्ञः । सदावरणेतान् सत्सुविषये (पाण्डवविषये) आवरणममानं तेन इतान् युक्तान् । सन्तो भीमाद्याबलाधिकास्तेभ्योऽस्माकं मानभङ्गो भविष्टतीति ज्ञानवर्जिता-निति यावत् । सबलः बलरामेण सहितः । सः कृष्णः । पृथासुतान् । तां च । कृष्णां च । द्रष्टुं द्रष्टुमेव । यातः प्राप्तः । तां कृष्णाम् । पृथासुतान् प्रति । अनैषीत् प्रापितवान् । (तां चानैषीत् पृथासुता-नित्यावर्तते) ता पृथासुतांश्च । ततः । पाञ्चालपुरात् । सबलः सवरः आशीर्वादरूपं वरं दत्वेति यावत् । अनैषीत् गजाह्वयं पुरं प्रतीति शेषः (अनेन श्रीकृष्णस्य पाण्डवेषु सार्वकालिकी निरुपाधिकप्रीतिः सूचिता भवति) ॥ ३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तानिन्द्रस्थलवासांश्चक्रे कृष्णः परो(पुरो) निजस्थलवासान् ।स्वबलोद्रेचितमानैर्जुगोप धर्मं च तैः पराचितमानैः(पराञ्चितमानैः) ॥३३॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V33&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V33_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तानिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  कृष्णः । तान् पृथासुतान् । इन्द्रस्थलवासान् इन्द्रस्थले इन्द्रपस्थे वासो येषां ते तथोक्ताः तान् चक्रे । कथम्भूतः कृष्णः । परः सर्वोत्तमः तस्याशक्यं न किमपीति भावः । कथम्भूतान् तान् । निजस्थलवासान् निजेषु भृत्यरूपेषु स्वेषु स्थः संस्थितः यः लवः रवः आज्ञारूपः शब्दः तत्रैव असान् विद्यमानात् स्वविषयकहर्याज्ञानुसारेण प्रवर्तमानानिति यावत् । अथवा निजानां स्वरूपर्वेषां स्थं स्थितं यद्राज्यं तस्य लवे लेशे एकदेशे अर्द इति यावत् तत्र असान् इत्यर्थः । (तत्र  वसत इति यावत्) स्वपितृराज्यार्दराज्यास्थितां श्चक्र इति भावः । तैः पार्थैर्निमित्तैः । धर्मं जुगेपच रक्षितवान् (ररक्षापि) । कथम्भूतैः । स्वबलोद्रेचितमानैः स्वः कृष्णः तस्य बलेन उद्रेचितं अभिवृद्धं मानं सन्मानं अखिलराजवन्द्यत्वादिरूपं येषां ते तथोक्ताः तैः । पुनः कथम्भूतैः । पराचितमानैः परैः उक्तमैः शत्रुभिर्वा आचितं सम्यक्कृतं मानं सन्मानं येषां ते तथोक्ताः तः ॥ ३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वालिवधानुनयाय प्रणयी सख्यं सुसन्दधे नु नयाय ।वासवजेन विशेषात् तेनैव पुनर्नृजन्मजेन विशेषात् ॥३४॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V34&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V34_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
्रणयी भक्तवत्सलः कृष्णः । वालिवधानुनयाय अपराधाभावेऽपि मया वालिवधः कृत इति यः पश्चात्तापः (चिततोदः) स इह वालिवधशब्देन लक्ष्यते अनुनयः परिहारः तस्मै । (वालिनः वधः यस्मै सः वालिवधः सुग्रीवः तस्य अनु अनन्तरं कर्णजन्मनि नयाय परित्यागायैव) विशेषात् धर्मनकुलसहदेवापेक्षया विशेषेण । वासवजेन अर्जुनेन । सख्यं सखित्वम् । नु इदानी कृष्णावतारे । सुसन्दधे अतिदृढतयाऽनेकप्रकारेण कृतवानित्यर्थः । नन्विदं व्यधिकरणं वालिनोर्जुनस्य भिन्नत्वादित्याशङ्का परिहारायोक्तं पुनर्नृजन्मजेनेति । नृजन्मना अर्जुनतया जेन जातेन । तेनैव वालिनैव । अनेन य इन्द्रांशः पूर्वं वालितया जातः स एवेदानीमर्जुनतयोत्पन्नः । अतो नोक्तशङ्केत्युक्तं भवति । ननु प्रत्यवाय गन्धविधुरस्य भगवतः कथं चित्ततोदः येन तत्परिहारायार्जुनसख्यकरणमुपपन्नं स्यादित्यत उक्तं नयायेति । नयाय लोके नीतिप्रदर्शनायेत्यर्थः । ननु भगवतोऽपि चेतनत्वादितरचेतन-वत्प्राप्तप्रत्यवशङ्काजनितचित्ततोदःसम्भावितः किं नस्यादित्यस्य उक्तं विशेषादिति । विशेषात् विर्गरुडः शेषोऽनन्तः उपलक्षणमेतत् तावत्तीति सः (वि विशेषेण शेषस्य उपसर्जनभूतस्य ब्रह्मादिसमुदायस्य अत् अत्ता) तथा च प्रलयकाले अपराधाभावेऽपि सकल प्राणिहिंसकाय श्रीनृसिंहात्मनः श्रीकृष्णास्य प्रत्यवायजनितचित्ततोदः असम्भावित एवेति भावः ॥ ३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मातुः परिभवहान्यै राज्ञा द्युसदामितश्च परिभवहाऽन्यैः(न्यै) ।अभवन्नरकमुरारिर्योऽवासीदत्(योऽवात्सीदत्) समस्तनरकमुरारिः ॥३५॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V35&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V35_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मातुरिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  अत्राद्यपादे परिभवहा अन्यैरिति पदच्छेदः । द्युसदां द्यौः स्वर्गः सत् सदनं येषां तेषां देवानाम् । राज्ञा इन्द्रेण । मानुः स्वमातुः अदित्याः । परिभवहान्यै नरकेण हि अदित्याः कुण्डलापहारेण परिभवः कृतः तत्कृतपरिभवनाशाय । अन्यैश्च मुनिभिश्च । इतः शरणं प्राप्तः । परिभवहा परितोभावः परिभवः संसारस्तस्यहन्ता । श्रीकृष्णः । नरकमुरारिः नरकश्च मुरश्च तौ तता तयोररिः विनाशकः । अभवत् । य उरारिः इकारस्थाने उकारः तृतीयोऽतिशय इति वचनादतिशयार्थः (द्वयोरपिरवर्णयोर्लत्वं विवक्षितम्) लयोरभेदश्च । तथा च इा भूमिः आमर्िार्या यस्य स इाःि वराहरूपस्य हरेः भूदेवता धरा भार्या प्रसिद्धा तदभिप्रायेणेदम् । अथवा भूसज्ज्ञकरमावतारभूता सत्यभामा इाशब्देन ग्राह्या । सा इा आभर्िार्या यस्येत्यर्थः ।  सत्यभामापतिः कृष्णः । अत्समस्तनरकम् अत अतं व्याप्तं समस्तं स्वमाहात्म्यं तेन नराणां ज्ञानिनां कं मनः द्वितीया सप्तम्यर्थे मनसि । अवात्सीत् अवसत् । उक्तमाहात्म्यवत्तया सकलमानिध्येयोऽभवदिति भावः ॥ ३५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नीतो दिवि देववरै रेमे सत्यासमन्वितोऽदेववरैः ।सर्वर्तुवने शशिना निशि सत्यां वासरे वनेऽशशिना ॥३६॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V36&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V36_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नीत इति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  देववरैः देवश्रेष्ठैः । इन्द्रादिभिर्दिवम्प्रति । नीतः (सन्)। दिवि स्वर्गे । सत्यासमन्वितः सत्यभामासमन्वितः । रेमे । कथम्भूतैर्देववरैः । ओववरैः ओवा असुराः तेभ्योवरैरुच्चबलैः । यद्वा अश्चासौ देवश्च ओवो हरिः स वरो वरणीयो येषां ते तथोक्तैः । स्वर्गेऽपि रमणस्थविशेषमाह सर्वर्तुवन इति । सर्वर्तुवने अत्र ऋतुशब्देन तत्कार्यं लक्ष्यते । तथा च सर्वर्तुसम्पद्भिर्वने वननीये सेव्ये । वने नन्दनाख्ये वने । निशि । रेम इत्यन्वयः । ननु निशि प्रकाशशभावेन कथं रमणमित्यत उक्तम् । शशिना चन्द्रेण । निशि रात्रौ । वासरे दिवासमायाम् । सत्याम् । ननु शशरूपकलङ्कोपेतेन शशिना कथं निशा दिवासमा जातेत्यत उक्तं अशशिनेति । शशोऽस्यास्तीतिशशी नशशी अशशी तेन निष्कलङ्केणेति यावत् । नन्दनवन-स्यालौकिकत्वाद्यथा तत्र युगपत्सर्वर्तुसम्पविस्तथा चन्द्रोप्यशशीसन् प्राशते । अतस्तत्र निशायामन्धकारलेशाभावाद्दिवा समता युक्तेति भावः । (श्लोकरूप) पूर्वटीकायान्तु अशशिना शशिभिन्नेन भानुना वासरे सत्यामिति व्याख्यातम् ॥ ३६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सुरतरुमापाऽलिमतात् प्रकाशयञ्छक्तिमात्मनः पाळिमतात् ।सुरवरवीरेषु दरी प्रधानजीवेश्वरः परेषुदरी ॥३७॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V37&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V37_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सुरतरुमिति ।&amp;lt;/span&amp;gt; दरी शङ्खान् ध्मातशङ्खः कृष्णः । सुरवरवीरेषु सुवराश्चते वीराश्च तेषु । आत्मनः स्वसय शक्तिम् । प्रकाशयन् । आमितात् आःि सखी भार्या सत्यभामा तस्याः मतात् ल्यब्लोपनिमित्तां पञ्चमी अभिप्रायमुसृत्य । सुरतरुं पारिजातम् । आप प्राप नीतवान् । कथम्भूतः कृष्णः । पामितात् स्य लत्वं विवक्षितम् । पालाः लोक पालाः अस्य सन्तीति पाली इन्द्रः तस्य मतं अभिप्रायं अत्तीति पालिमतात् इन्द्राभिप्रायनाशक इति यावत् । पुनःकथम्भूतः । प्रधानजीवेश्वरः प्रधानपदं जडमात्रपरं तथा च सर्वेषां जडानां जीवानां चेश्वर इत्यर्थः । इदं च स्वकीयमेव स्वेन नीतमिति प्रदर्शनाय । पुनःकथम्भूत । परेषुदरी परे प्रतिभटाः तेषामिषवो बाणाः (इषुपदोपलक्षितनानाविधायुदानि) तेषां दरः दारणमस्यास्तीति तथोक्तः । अनेन सर्वेऽपि देवास्तत्र पराजिता इति सूचयति ॥३७॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पुरमभियायारिदरी दत्वा भद्रां पृथासुतायारिदरी ।शक्रपुरीमभियातः प्रादाद् वह्नेर्वनं सतामभियातः ॥३९॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V38&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V38_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पुरमिति ।&amp;lt;/span&amp;gt; (शक्रपुरीमभियात इत्यस्य, वह्नेस्सतामभियात इत्यस्य चावृत्तिः) । सक•ादिति शेषः । अरिदरी अरिः चक्रं दरः शङ्खः तावस्य स्त इति अरिदरी चक्रशङ्खधरः कृष्णः । पुरं द्वारका । अभियाय पुनरागतः । पृथासुताय पार्थाय । भद्रां सुभद्रां स्वावरजाम् । दत्वा । अरिदरी अत्र अरिशब्देन अरिकामो लक्ष्यते । ओः  अरिकामस्य सुभद्राविषयक दुर्योधनकामस्य दरः दारणमस्यास्तीति अरिदरी दुर्योधनकामदारणवानित्यर्थः । दुर्योधनस्य हि सुभद्रायां कामोऽभूत् । शक्रपुरी इन्द्रप्रस्थम् । अभियातः पयातस्सन् । वह्नेः । वनं खाण्डवाख्यम् । प्रादात् । कथम् । सतां जरितार्यादीनाम् । अतः वह्नेः । अभिया भयाभावेन । जरितार्यादीन् वह्निमुखाद्रक्ष-यित्वेत्यर्थः । यद्वा सतां युद्धार्तमागतानां इन्द्रादीनां सकाशशत् । अतः अस्यवह्नेः । अभिया भयाभावेन तान् तुच्छीकृत्येति यावत् । शक्रपुरीमभियात इत्यर्थः ॥ ३८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;शिवभक्तप्रवराद्यं पुमान् न सेहे गिरीशविप्रवराद्यम्(गिरिशविप्रवराद्यम्) ।तं स्वात्मेन्द्रवरेण व्यधुनोद् भीमेन धूतरुद्रवरेण ॥३९॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V39&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V39_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;शिवभक्तेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  (अरिदरीति कर्तृपदमनुवर्तते । कोऽपीति शेषः ।) शिवभक्तप्रवराद्यं शिवभक्तानां ये प्रवराः तेषामाद्यं आद्यतया गणनीयम् । यं जरासन्धम् । गिरीशविप्रवरात् गिरीशो रुद्रः विप्रः दुर्वासाः तयोर्वरात् । (कोऽपि) पुमान् काऽपि पुरुषः । न सेहे साढुं शक्तोनाऽभूत् । तं तादृशं जरासन्धम् । स्वात्मेन्द्रवरेण स्वात्मा स्वयं इन्द्रः स्वामी येषां ते स्वात्मेन्द्राः स्वभृत्याः । वैष्णवाः तेषां वरेण श्रेष्ठेन भीमेन निमित्तेन । अरिदरी श्री कृष्णः । व्यधुनोत् जधान । ननु रुद्रवररक्षितं भीमः कथं जघानेत्यत उक्तं धूतरुद्रवरेणेति । धूतरुद्रवरेण धूतः तिरस्कृतः रुद्रवरः येनसतथोक्तः तेन । हिडिम्बादिवधे रुद्रवरस्य तिरस्कृतत्वादत्रापि तथेति भावः । ननु भीमस्य रुद्रवरतिरस्कारः कथमित्यत इदमेवोत्तरं धूतः कम्पितः पराजित इति यावत् । स चासौ रुद्रश्च तस्माद्वरेण श्रेष्ठेनेति । भीमेन हि बहुशो रुद्रः पराजितः अतस्तदपेक्षया भीमो वरः अतस्तद्वरहन्तृत्वमस्य युक्तमेवेति भावः ॥ ३९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यस्याज्ञाबलसारैः पार्थैर्दिग्भ्यो हृतं धनं बलसारैः ।जित्वा क्ष्मामविशेषां प्रसह्य भूपान् समस्तकामविशेषाम् ॥४०॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V40&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V40_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यस्येति ।&amp;lt;/span&amp;gt; यस्य कृष्णस्य । आज्ञाबलसारैः आज्ञया बलेन चतुरङ्गेण च सारैः सारवद्भिः । (आज्ञया बलं आज्ञाल्धस्ववीर्यं तेन सरन्ति निस्सरन्ति सारयन्तिवा शत्रूनिति तथातैः) बलसारैः बलं सारः स्वरूपं येषां तैः । पार्थैः । दिग्भ्यः । धनं वसु । हृतम् । आहृतम्। किं कृत्वा । क्ष्मां भूमिम् । अविशेषां अशेषाम् । जित्वा । सामस्त्येन वशीकृत्य । पुनः कथम्भूताम् । समस्तकामविशेषां सकलेप्सित-विशेषवतीम् । (समस्तकामाः मोक्षेतरसर्वकामाः तेषां विशेषा अतिशयाः यस्यां सा ताम्) ननु भूपालानविजित्य कथं भुवो वशीकरण -मित्यत उक्तम् । भूपान् प्रसह्या जित्वेति । (यस्येति यच्छब्दस्य स अमरेडित्युत्तरश्लोकेनान्वयः) ॥ ४० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अथ पार्थान् क्रतुराजं प्रापयदमरेट् सरुद्रशक्रतुराजम् ।पूजा तेनावापि च्छिन्नश्चैद्यः सृतिं गते नावाऽपि ॥४१॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V41&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V41_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अथेति ।&amp;lt;/span&amp;gt; अमरेट् सर्वदेवेशः श्रीकृष्णः । अथ दिग्विजयानन्तरम् । पार्थान् धर्मराजादीन् । क्रतुराजं राजसूयसहितं परमाश्वमेधाख्यं यज्ञश्रेष्ठम् । प्रापयत् प्रापयामास । कथम्भूत क्रतुराजम् । सरुद्र-शक्रतुराजं रुद्रः शिवः शक्रः देवेन्द्रः तुरो वायुः अजो ब्रह्मा तैस्सहित-स्यथोक्तस्तम् । परिवारतया पूज्यब्रह्मादि देवताकमित्यर्थः । तेन कृष्णेन । पूजा अग्रपूजा । अवापि प्राप्ता । चैद्यः शिशुपालः । छिन्नः चक्रेण हतः । अमरेट् तेनेत्यावर्तते । तथा च । अमरेट् श्रीकृष्णः । सृतिङ्गतेन अमुक्तेनापि । तेन चैद्येन तदाविष्टजयेन । अवापि प्राप्तः । सृतिरहितैरेव भगवान् प्राप्यः । अयं तु सृतिस्थोऽपि तं प्रापेत्याश्चर्यमिति भावः । पूर्वटीकायां तु सृतिं गते स्वभृत्ये तत्तारणाय नावा नौस्थानीयेन तेन कृष्णेनेति व्याख्यातम् । तत्र अपिशब्द-स्योत्तरश्लोकेनान्वयः । सौभकरूशावपि तेन निहताविति ॥ ४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;निहतौ सौभकरूशौ शीतो भातश्च येन तौ भकरूशौ(भाकरूशौ) ।अजयद् रुद्रं च रणे बाणार्थेऽवनतिपतितकचन्द्रं चरणे ॥४२॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V42&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V42_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;निहताविति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  येनेति यच्छब्दबलात्तेनेति लभ्यते । सौभकरूशौ सौभः साल्वः करूशः दन्तवक्रः तौ । तेन कृष्णेन । निहतौ । यदासाल्वेन युद्धं कृतं तदा कृष्णस्तन्मायया मोहित इति भारतादौ कथ्यते । तदसुरजनमोहनायैवेत्याशयेन चन्द्रसूर्योपलक्षितसर्वदेव-प्रवर्तकत्वरूपं महत्त्वं तस्याह शीत इत्यादिना । यः शीतः चन्द्रः यः भातश्च कर्तरिक्तः भासकः सूर्यश्च तौ । येन यत्प्रेरणया । भ(भा) करूशौ । जाताविति शेषः । चन्द्रः भकः भासकः जातः । सूर्यः रूशः आधिक्येन कान्तिमान् जात इत्यर्थः । किञ्च यस्य मोहोऽ-सम्भावित एवेत्याशयेनाह अजयदिति । यः रुद्रं च । रणे बाणा-सुरयुद्धे । अजयत् । कथम्भूतं रुद्रम् । बाणार्थे बाणासुररक्षणार्थम् । चरणे चरणयोः । अवनतिपतितकचन्द्रम् अवनतिर्मक्ति-पूर्वकप्रणामः तया पतितः कचन्द्रः शिरोगतचन्द्रो यस्यस तथोक्तः तम् । अनेन रुद्रेण शिरःसंयोगमात्रं नकृतं किन्तु भक्तिदार्ढ्येण चरणे शिरस्सन्घट्टन-मेव कृतमिति सूचयति । न केवलं कृष्णो रुद्रं जितवान् अपितु बाण-रक्षणेच्छया तेन प्रणतश्च अतस्तस्य मोहोऽसम्भावित एवेति भावः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;असृजज्ज्वरमुग्रतमःक्षयप्रदो लीलयाऽधिवरमुग्रतमः ।क्रीडामात्रं विश्वं प्रकाशयन्नात्मनः स विहरकमात्रं विश्वम् ॥४३॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V43&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V43_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;असृजदिति ।&amp;lt;/span&amp;gt; (कृष्ण इति शेषः) शिवभृत्योज्वरः बाणासुरपुर-रक्षणाय शिवेन नियोजितः । तज्जयाय ज्वरं वैष्णवं ज्वरम् । लीलया क्रीडयैव । असृजत् । कृष्ण इत्यर्थः । कथम्भूतः कृष्णः । उग्रतमःक्षयप्रदः उग्राः दैत्याः तेषां तमसि क्षयो निवासस्तस्यप्रदः । अनेन बहवो बाणभृत्या हता इति सूचयति । उग्रो रुद्रः तदज्ञाननाशप्रद इति वा । पुनः कथम्भूतः । अधिवरमुक् बाणपुत्र्याः उषायाः अधिकोवरः अनिरुद्धः तं मोचयतीति तथोक्तः । बाणबद्धा-निरुद्धमोचक इत्यर्थः । बाणयुद्धमध्ये भगवता कृष्णेन यदशक्त्यादिकं प्रदर्शितं तन्मोहकमेवेत्याशयेन तस्य माहात्म्यमाह रतम इति । रता मा रमा यस्मिन्निति स रतमः । रमाया अपि रतिप्रद इत्यर्थः । विश्वं सर्वम् । विश्वं जगत् । आत्मनः स्वस्य । क्रीडामात्रं क्रीडया मातं निर्मितं त्रातं रक्षितञ्च । प्रकाशयन् । लीलयाज्वरमसृजदित्यन्वयः । कथम्भूतं विश्वम् । सविहरकमात्रं विः गरुडः हरो रुद्रः कः प्रजापतिः मात्रशब्दः कार्त्स्न्यार्थकः प्रत्येकमभिसम्बध्यते । कृत्स्नाश्चते विहरकाश्च विहरकमात्राः तैस्सहितं तथाचातीतानागतवर्तमानाः ये गरुड-रुद्रजापतयः तैस्सहितमित्यर्थः । यद्वा स इति भिन्नं पदम् । सः कृष्णः । प्रतिज्वरविसर्जने भगवतोऽभिप्रायमाह क्रीडामात्रमिति । विहरकमात्रं विहरकै। गरुडरुद्रविरिञ्चैः मात्रं निर्मितं रक्षितञ्चेत्यर्थः । विश्वं स्वस्य क्रीडामात्रं क्रीडयैव निर्मितं त्रातञ्चेत्यर्थः । ब्रह्मादिनिर्मित मपीदं विश्वं मदधीनमेवेति दर्शयन्निति भावः ॥४३॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यस्यावेशोरुबलान्न्यहनत् पार्थोऽसुरान् प्रजेशोरुबलान्(त्) ।वरदानादस्यैव जगत्प्रभोरीरणात् समनुगतनादस्यैव ॥४४॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V44&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V44_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यस्येति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  यस्य कृष्णस्य । आवेशोरुबलात् आवेशनिमित्त-कोत्कृष्टसामर्थ्यात् । पार्थः अर्जुनः । प्रजेशोरुबलान् प्रजेशा रुद्राद्याःतेषां उरुः उत्कृष्टः बलो वरो येषां ते तथा तान् । असुरान् निवातकवाचादीन् । न्यहनत् जघान । केवलमावेशबलात् किन्तु अस्य कृष्णस्य । वरदानादेव ‘यावद्धूमावहं तावन्नामुञ्जेष्यति कश्चनेति’ वरादेवेत्यर्थः । अन्यदपिनिमित्तमाह समनुगतनादस्य । अगत्प्रभोरी-रणादेवेति । सम्मुख्ययावृत्त्याऽनुगतो वाचको नादः शब्दो यस्यस तथा । तस्य पार्थशब्द मुख्यवाच्यस्य जगत्प्रभोरन्तर्यामिणः प्रेरणादेव चेत्यर्थः । इदमुपलक्षणम् । बलभीमादयोऽपि बलभीमादिशब्दमुख्य-वाच्यस्य स्वान्तर्यामिणः कृष्णस्य प्रेरणादेवासुरान् न्यहनन्नित्यपि ग्राह्यम् । उक्तं हि ‘बलभीमपार्थव्याजाह्वयेन हरिणा निलयं तदीयमिति’ तथा च भीमादिकृतमसुरहननादिकं कर्म कृष्णेनैव तदन्तर्यामिणाकृतम् । ते तु तत्र निमित्तमात्रभूता इति भावः ॥ ४४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यस्यावेशात् स बलः प्रचकर्ष पुरं प्रसह्य वेशात् सबलः ।कुरुपतिनाम नु यमुना कृष्टा(कृष्णा) येनाहुरर्ह्यमतनु(येनाहुरर्घ्यमतनु) यमुना ॥४५॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V45&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V45_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सः प्रसिद्धः । बलः बलभद्रः । यस्य कृष्णस्य । आवेशात् (शुक्लकेशरूपेण प्रवेशात्) कुरुपतिनाम कुरुपतिर्हस्तिना नृपः तस्य नाम यस्य तत्तथा हस्तिनामवत् । अतनु महत् । पुरम् । प्रसह्य हठात् (लाङ्गलाग्रेण) । प्रचकर्ष । नु अनन्तरम् । ईशात् तत्पुरेशात् दुर्योधनात् । सबलः सवरः दुर्योधन-सुतायाः लक्षरायाः यो वरः साम्बः तेन सहितः । चशब्दोऽनुक्त-समुच्चयार्थः । तथा च पूजां प्राप्य ययाविति तदर्थो ज्ञातव्यः । यद्वा पूजां प्राप्य ययावित्यध्याहारः । चशब्दस्योत्तरत्रान्वयः । नु अनन्तरं (गोकुले) । येन बलभद्रेण । यमुना च आकृष्टा । यं बलभद्रम् । उना रुद्रेण । अर्घ्यं पूज्यम् । आहुः । वैदिका इति शेषः । यच्छब्दस्य पूर्वेण स इत्यनेनान्वयः । अनेन बलराम सामर्थ्येनैव नागपुरयमुना-कर्षणादिकं न कृतम् । किन्तु तदन्तर्यामिकृष्णे न कृतं रामस्तु निमित्तभूत इति सूचयति ॥ ४५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यद्बलवान् क्रोधवशान्निनाय नाशं वृकोदरः क्रोधवशान् ।लेभे चान्यागम्यं स्थानं पुष्पाणि धाम चान्यागम्यम् ॥४६॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V46&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V46_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यद्बलवानिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;(लेभे इत्यावर्तते) यद्बलवान् यस्य कृष्णस्य बलवान् वरवान् अनुग्रहवानित्यर्थः । क्रोधवशात् एते हरिद्रोहिण इति कोपाटोपवशात् । वृकोदरः भीमसेनः । क्रोधवशान् तन्नामकासुरान् । नाशम् । निनाय प्रापितवान् । अचान्या जकारस्थाने चकारः तृतीयोऽतिशयार्थः । अजान्या भाविब्रह्माण्येति यावत् द्रौपद्या । उक्त इति शेषः । गम्यम् । स्वेनैवेति शेषः । स्थानं सौगन्धिकपुष्प-स्थानम् । लेभे प्राप । तत्र पुष्पाणिच लेभे । ततः अन्यागम्यं धाम । कुबेरस्येति शेषः । लेभे ॥ ४६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यद्बलभारवहत्वान्नाचलदुरगादिभिः सुभारवहत्वात्(त्वम्) ।धर्मादरिहाऽपि पदं भीमो येनैव साहसं (लिहाऽऽपि)रिहाऽऽपि पदम् ॥४७॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V47&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V47_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यद्बलेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;(नाचलदित्यस्य अपिपदस्यचावृत्तिः) भीमः । यद्वबलभारवहत्वात् यस्य कृष्णस्य बलो वरः आज्ञारूपः अस्मिन् समये भीमेनैवमेव स्थातव्यमितितत्तत्कालीनसङ्कल्प इति यावत् स एव भारः तद्वहत्वात् ।  उरगादिभिः उरगरुपनहुपधर्मद्रौणिभिः । बद्धोपीति-शेषः । पदं पादमात्रम् । नाचलत् । सुभारवहत्वात् धर्मादपि (नाचलत्) सुभाशोभनाकान्तिः अध्ययनजनितं तेजः तत्रैव रः रतिः अन्योिपयोगरहिताऽसक्तिरिति यावत् । तं वहतीति वहः तस्य-भावस्तत्वं तस्मात् तल्लक्षणधर्मादपीत्यर्थः । नाचलत् । क्षत्रियस्य विद्यासम्पादिततेजसोऽन्यत्र स्वजीवनादौ व्ययाकरणं मुख्यधर्मः अतस्तद्वहत्वान्नहुषधर्मकृतप्रश्नपरिहारेण नारायण•स्त्रनमनेन च स्वात्मविमोक्षणं नैच्छदिति भावः । ननु कुत एवं कल्प्यते । अशक्त एव नाचलदिति किं नस्यादित्यत उक्तं अरिहापीति । वैरिहनने शक्तोपीत्यर्थः । एतच्चोत्तरश्लोके स्पष्टयिप्यति । ननु शक्तोऽपि हरिसङ्कल्पवशात् नाचलदिति नयुक्तम् । तथात्वे ‘नैतादृशं साहसं तेऽनुरूपमिति’ भीमं प्रति मुनिवचनानुपपत्तेः । योहि बलाबलमजानन् किञ्चित्करोति तत्रैव साहसपदं प्रयोक्तव्यमित्याशङ्कायामाह साहस-मिति । सहः वायुः तत्सम्बन्धिसाहसं तदभिम्यमानं नहुषगतधर्म-जातम् । रिहैव लिप्सतैव रस्यलत्वम् । आदातुमिच्छतैव । येन भीमेन । पदं साहसमिति पदं मुन्यादिलोकोक्तम् । आपि प्राप्तम् । नत्वशक्तेनेत्यर्थः । तथा च भीमाभिप्रायमजानद्भिरेव मुनिभिः भ्रमेण तथोक्तमिति भावः ॥ ४७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न हि नहुषोऽलं नहितुं धर्मो द्रौणिस्तथेतरो(रे)ऽलं नहितुम् ।नो राट् कर्णो(र्णौ) ब्रह्मवरी येन ध्वस्तोस्त्रमग्रहीत् सुब्रह्म वरी(सब्रह्मवरी) ॥४८॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V48&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V48_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नहुषादीनां भीमोपेक्षयैव बन्धकत्वं न स्वसामर्थ्येनेत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नहीति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;क्षात्रं धर्मं स्ववता गुरुवृत्त्यै केशवाज्ञया च मं (मे/मलं) स्ववता ।सर्वं सेहे मनसा भीमेनेशैकमानिना हेमनसा ॥४९॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V49&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V49_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
क्षात्रम् । धर्मम् । स्ववता सम्यक्रक्षता । भीमेन । सर्वं वैरिकतम् ।चरमं दण्डरुपमनिष्टम् । मनसा प्रसक्तानिष्टस्य तुच्छताबुद्ध्या । सेहे क्षान्तम् । अनुभूतमिति यावत् । अत्र निमित्तं गुरुवृत्त्यै गुरवो युधिष्ठिरादयः तनुवृत्त्यै । केशवाज्ञया चेति । अत्र दृष्टान्तमाह स्ववतेति । स्ववता लुप्तोपमा स्वं धनमस्यास्तीति स्ववान् तेन सववता (लीनवित्तवता तद्रक्षणार्थं राजादिकृतं सर्वमनिष्टमनुभूयते । न तु तस्य वित्तस्य व्ययःक्रियते एवमेवेति) स्वसम्पादितवित्तसंरक्षणार्थं राजादिकृतानिष्टानुभववतेवेति यावत् । अशक्तेनैवेदं सर्वमनुभूत-मित्याशङ्क्य तत्परिहाराय अमनसेत्यपि योज्यम् । अमनसा नासिकावानिम् शब्दस्तदभिमानियुवाच्कः तथा च अमो अपरिमितः यो नस् वायुः तद्रूपेणेत्यर्थः । अपरिमितवायुस्वरूपे भीमे शक्तिर-सम्भाविता नेति भावः । उक्तशङ्कापरिहारयैव हेतुद्वयं वक्तुं विशेषणद्वयेन विशिनष्टि ईशैकमानिना । हेयनसेति । ईशेन सहैकस्मिन्विषयेन मानं ज्ञानमस्यास्तीति ईशैकमानी तेनेत्यर्थः । ईशो यन्मन्यते तदेव भीमोऽपि मन्यत इति भावः । हेम शब्देन आकेशा-दाप्रणखाद्धेमरूप ईश्वरो ग्राह्यः तस्य नस् नासिका (आग्राणकर्त्री) यस्य तसथोकतस्तेनेत्यर्थः । तदत्यन्तप्रियेणेति यावत् । तथा च ईश्वर-बुद्ध्यनुसारेण ज्ञात्वा कार्यकर्तरि तदत्यन्तप्रिये च शक्तिस्सम्भावितैवेति भावः ॥ ४९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यद्भक्तप्रवरेण प्रोतः स्वस्मिन् स कीचकः प्रवरेण ।पतितास्तस्य सहायाः कृष्णार्थे मानिनः समस्य सहायाः ॥५०॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V50&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V50_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यद्भक्तेति ।&amp;lt;/span&amp;gt; यद्भक्तप्रवरेण यस्य श्रीकृष्णस्य भक्तेषु प्रवरेण श्रेष्ठेन । अत एव प्रवरेण प्रबलेन भीमेन । सः प्रसिद्धः । कीचकः । स्वस्मिन् स्वशरीरे । प्रोतः प्रवेशितः । गुदे प्रवेशितशिर आदिर्जातः मृत्युं प्रापित इति यावत् । मानिनः गर्ववतः । तस्य कीचकस्य । सहायाः (पूर्वं) सहायभूताः अन्ये उपकीचकाः । मानिनः गर्ववन्त इति वा । अस्य कीचकस्य । सहायाः सहभूताः कीचकशरीरमादायगताः । कृष्णार्थे द्रौपदीरक्षणार्थे तेनैव सम्पतिताः प्रपातिता इत्यर्थः ॥ ५० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यद्भक्त्याऽनुगृहीतौ पार्थो भीमश्च गोनृपौ नु गृहीतौ(निगृहीतौ)।ऋणमुक्त्यै सुव्यत्यस्त्यै क्रमशो वीरावमुञ्चतां सुव्यत्यस्त्यै ॥५१॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V51&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V51_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यद्भक्त्येति ।&amp;lt;/span&amp;gt; पार्थो भीमश्च (इत्येतावितिशेषः) एतौ वीरौ । यद्भक्त्या यस्य कृष्णस्य भक्त्या । अनुगृहीतौ यद्भक्तिसम्पादिता-नुग्रहवन्तौ सन्तौ । नु निश्चयेन । गृहीतौ । (कौरवैरितिशेषः) गोनृपौ गोशब्दो जात्येकवचनः गौः गोसमुदायः नृपः मत्स्यराजश्च तौ । क्रमशः पूर्वपरदिनयोः । अमुञ्चताम् । अमोचयताम् । पूर्वदिने भीमः गोनृपावमोयत् । परदिने पार्थो गा अमोचयदिति विवेकप्रदर्शनाय क्रमश इत्युक्तम् । किमर्थम् । ऋणमुक्त्यै संवत्सरपर्यन्तं विराटवित्तं पाण्डवैर्भुक्तं तत्प्रत्युपकारायेत्यर्थः । प्रयोजनान्तरमाह सुव्यत्यस्त्यै सु सम्यक् वि विशेषेण अति अज्ञातवासमतिक्रम्य अस्तिः असनं स्थितिरिति यावत् तेन तत्प्राकट्यं लक्ष्यते । तथा चाज्ञातवासं सम्यग्विशेषेणातिक्रम्य स्वस्थितिप्राकट्यायेत्यर्थः । कथम्भूतायै स्वस्थित्यै । सुव्यत्यस्त्यै सु सम्यक् व्यत्यस्तिः व्यत्यासः स्वामिभृत्य-भावव्यत्यसासः यस्यांसा तथोक्ता तस्यै । अमातवासे हि विराटः स्वामी पाण्डवाः भृत्याश्चाभवत् । तदपगमानन्तरं पाण्डवेषु स्वस्व-रूपेणावस्थितेषु तत्स्थितस्य स्वामिभृत्यभावस्य व्यत्यासोऽभूदिति भावः ॥ ५१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यद्भक्त्याऽमितयाऽलं कृष्णा कार्ये विवेश कृष्णाकार्ये ।यामीरार्द्धतनुत्वान्नापाद् भीमादृतेऽपि नापाद् भीमात् ॥५२॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V52&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V52_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यद्भक्त्येति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  कृष्णा द्रौपदी । अमितया यद्भक्त्या । अलं उत्तमे । कार्ये कर्तव्यविषये । विवेश आसक्ताऽभूत् । कथम्भूतेकार्ये । कृष्णा-कार्ये कृष्णः आकार्यः आकारणीयः ‘हाकृष्णा द्वारकावास क्वासि यादवनन्दनेऽत्येवंरूपेण व्याहर्तव्यः (आह्वातव्यः) यस्मिन् तत्तथोक्तं तस्मिन् । यां द्रौपदीम् । भीमादृते भीमं विना अन्योऽपि । ना पुमान् । नाप । कुतः ? ईरार्धतनुत्वात् ईरो वायुः तदर्थदेहत्वात् । ननु पार्वत्यादीनां रुदाद्यर्धदेहत्वेऽपि यथाऽन्यपुरुषप्राप्यत्वं तथा द्रौपद्या अपि किं न स्यादित्यत उक्तं अपात् भीमात् आदिति । नविद्यते पः पालकः यस्य सः अपः तस्मात् । भीमात् शत्रुभयङ्करात् । आत् अकारशब्दवाच्यात् हरेस्सकाशात् (सङ्कल्पात्) त्वां नान्योमारुतात् स्पृशेदिति हरिकृतनियमादिति यावत् । हरिकृतनियमोऽन्यैरनुल्लन्ध्य इति दर्शयितु अपाद्भेमादिति तस्य हरेर्विशेेणद्वयमिति ज्ञातव्यम् ॥५२॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यां स्प्रष्टुमिच्छन्तमजातशत्रुं न्यवारयत् स्वस्थमजातशत्रुम् ।शंरूपाने नित्यरतेरियं श्रीरिति स्म देवेड्यदितेरियं श्रीः ॥५३॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V53&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V53_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यामिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  देवेट् देवेन्द्रः । स्वःस्थम् स्वर्गस्थम् । अजातशत्रुं न जातःशत्रुर्र्यस्यस तथात् । अजातशत्रुं युधिष्ठिरम् । यां श्यामाद्य-सम्पृष्टां भारतीम् । पूर्वसंस्कारात् स्प्रष्टुं इच्छन्तं न्यवारयत् । कुतो न्यवारयदित्यतस्तत्र  हेतुं वक्तुं तस्यां भारत्यां श्रीशब्दं निर्वक्ति शंरूपान इति । शरूपाने शंरूपः सुखरूपश्चासावनः वायुश्च शंरूपानः तस्मिन् । नित्यरतेः नित्यं नियमेन रतेः रमणात् । इयं भारती । श्रीः श्रीशब्दवाच्येतिहेतोरित्यर्थः । अनेन तस्याः अन्यस्पर्शा-योग्यत्वादिति हेतुरुक्त इति ज्ञातव्यम् । ननु तर्हि पूर्वं युधिष्ठिरः कथमिमां स्पृष्टवानित्यत उक्तं यदितेरियं श्रीरिति । यातीति यत् वायुः तेन इतेः सम्बन्धात् । युधिष्ठिरादीनामिति शेषः । इयं द्रौपदी । श्रीः संश्रिता श्यामादिभिरितिशेषः । तथा च पूर्वं युधिष्ठिरादिषु वायुराविष्ट आसीदिति स्वयमपि श्यामाद्यन्वितासती स्पर्शयोग्याऽऽ-सीदित्यर्थः । इदानी तु नतथेत्याशयेनाप्याह इयं श्रीरिति । इयं नीरित्यावर्तते । इशब्दः कामवाची तथा च इना कामेन इच्छया युधिष्ठिरादिकं परित्यज्य यातीति इयः इयमेव वायुमेव श्रीः श्रिता अन्यादेवी परित्यज्येतिशेेषः । अतोन्यवारयदिति भावः । अत्र यामित्यस्य सा कृष्णेति पूर्वश्लोकस्थकृष्णेत्यनेनान्वयः ॥ ५३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मनसामनसाऽमनसा मनसा यमनन्तमजस्रमवेदनुया ।विलयं विलयं विलयं विलयन्निखिऽलं त्वशुभं प्रचकार च यः(या) ॥५४॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V54&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V54_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
या च द्रौपदी च । यं वायुम् । अनुया अनुसृत्ययातीत्यनुया । यदनुसारिणीति यावत् । यच्छब्दबात्तेनेति सिद्ध्यति । तेन वायुनासह मनसा निष्काममनसै अनन्तं हरिम् । अजस्रं निरन्तरम् । अवत् अस्मरत् । तां स्प्रष्टुमिच्छन्तं न्यवारयदिति पूर्वेणसम्बन्धः । कथम्भूतेन वायुना । मनसां सर्वमनसां अनसा शकटेन तत्स्थानीयेनेत्यर्थः । सर्वमनसामाश्रयेणेति यावत् । पुनः कथम्भूतेन । अमनसा नविद्यते मा मर्यादा त्रिविधपरिच्छितित्तः यस्यसोऽमः अनन्तः तस्य नस् नासिका आघ्राणकर्त्री यस्य स तथा तेन विष्णुना स्नेहवशादवघ्रातेनेति यावत् । या इत्यस्य लिङ्गव्यत्ययेनावृत्तिर्विवक्षिता । विलयमित्यत्ररलयारभेदेन विः अयमिति पदच्छेदो विवक्षितः । तथा च या यः । अयं बुद्धिस्थः । विः विष्णुः । तु विशेषेण । स्मृर्तॄणा-मितिशेषः । अशुभं पापाम् । विलयं विशेषेण लयो यस्य तत्तथा विनष्टमिति यावत् । सत् प्रचकार तमित्यन्वयः । कथम्भूतमशुभम् । विलयं विशिष्टो लयो स्यः दुःखदाने वेगो यस्य तत्तथा । पुनःकथम्भूतम् । निखिलं मानभक्त्यादिकम् । विलयत् विलापयत् नाशयदित्यर्थः ॥ ५४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सोऽगाद् दूतमुखेन प्रभुणेदं वर्तते यदूतमुखेन ।पार्थार्थे बहुतनुतां यत्र प्रकाशयन्(त्) स्वयं सबहुतनुताम् ॥५५॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V55&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V55_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सोऽगादिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  सः श्रीकृष्णः । दूतमुखेन दौत्यमुखेन (दूतत्वस्यप्रदर्शनेन) । अगात् । कुरून्हन्तमितिशेषः । अथवा तेषां वध्यत्व (मथयस्थत्व) निश्चयायेतिशेषः । यत् येन् । प्रभुणा । ऊतं रक्षितम् । इदं जगत् (पाण्डवकुलंवा) वर्तते प्रवर्तते । स इत्यन्वयः । अनेन रक्षितजगन्मध्ये कुरूणामप्रविष्टत्वोक्तिबलेन तेषां बध्यत्वनिश्चयो लब्ध इति । ज्ञातव्यम् । कथम्भूतेन प्रभुणा । उखेन (उ उत्कृष्टं खं ज्ञानं यस्य स तेन) उच्चखेन उच्चज्ञानेन । अथवा ऊतं स्वाभिप्रेतं इदं कौरवकुलम् । पार्थार्थे पार्थसन्तानार्थे । ऊतं रक्षितमिति व्याख्येतम् । यत्र कौरवसभायाम् । बहुतनुतां (बह्वी विस्तृता तनुर्यस्यसः तस्यभावस्तत्ता ताम् ।) प्रकाशयत् । स्वस्य बन्धायोग्यत्व प्राकट्यायेतिशेषः । यत्र सैन्यद्वयमध्ये । प्राथार्थे अर्जुनाय । बहुतनुतां स्वस्य विश्वरूपताम् । प्राकाशयत् प्रकटं कृतवान् इति वा । अत्र स्वस्यैवर्ससंहर्तृत्वप्रदर्शनायेति शेषः । स्वयं स्वतन्त्रः । स इत्यस्य-विशेषणमिदम् । कथम्भूतां बहुतनुताम् । सबहुतनुतां बहुभिर्गुणैः तनुः विस्तृतिः तस्याः भावः बहुतनुता तया सहिता तामित्यर्थः । अत्र ऊतं, पार्थार्थे, बहुतनुतां, यत्र, प्रकाशयत्, इत्येतेषामावृत्तिः ॥५५॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;गुरुकर्णनदीजानवधीच्चक्षुर्बलेन जनदीजादी ।शक्त्या निजया परवान् स्वजनानुद्रेचयन्ननन्तयाऽपरवान् ॥५६॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V56&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V56_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;गुरुकर्णेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  स इत्यनुवर्तते । सः कृष्णः । गुरुकर्णनदीजादीन् द्रोणकर्णभीष्मादीन् चक्षुर्बलेन दृष्टिसामर्थ्येन । अवधीत् हतवान् । ‘परसैनिकायुरक्षणा हृतवती’ति वचनात् । कथम्भूतः कृष्णः । जनदीजादी अत्र नकारस्थाने दकारस्तृतीयोऽतिशयार्थः । तथा च जननी लोकमाता रमा तस्यां जायत इति जननीजः विरिञ्चः तस्य अदः अदनं अस्यास्तीति जननीजादी । प्रलयकाले विरिञ्चमपि यः संहरति तस्य गुरुकर्णनदीजादिहननं तुच्छमेवेति भावः । अत एवोक्तं चक्षुर्बलेनेति । पुनः कथम्भूतः । ईन् ईकारो लक्ष्मीवाची तथा च स्वजनात् ई लक्ष्मी नयन् प्रापयन् । परवान् शत्रुहन्तृत्वात् शत्रुसहित इत्युच्यमानः । वसतुतस्तु अपरवान् शत्रुरहितः द्वेषादिदोषाभावेन द्वेष्यशत्रूणामप्यभावात् । ततश्च भक्क्तवत्सलतयैव । तस्य दुर्योधनादिवैरिहन्तृत्वं न स्वप्रयोजनायेत्युक्तं भवति । यद्वा परशब्द उत्तमपरः । तथा च निजया शक्त्या तृतीया पञ्चम्यर्थे । निजशक्ते-रपि । स्वजनान् भीष्मादीन् । उद्रेचयन् अधिकशक्तियुक्तान् प्रदर्शयन्सन् । परवानित्यच्यमानः । वस्तुतस्तु अपरवान् स्वतः उत्तमशून्यः । कुतः ? निजयां अनन्तया । शक्त्या युक्तः । अनेन स्वाभाविकानन्तशक्तियुक्तत्वादिति हेतुरुक्त इति ज्ञातव्यम् । अत्र निजया, शक्त्या, परवान्, अपरवान्, इत्येतेषामावृत्तिः ॥ ५६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यस्य सुनीतिसहायान्न(सुनीतसहायान्न) रिपून् मेनेऽर्जुनः समेतसहा यान् ।अकरोच्चासु परासुप्रततिं सेनासु धावनासुपरासु ॥५७॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V57&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V57_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यस्येति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  यस्य श्रीकृष्णस्य । सुनीति सहायात् (सुसम्यक् तत्तत्समयानुसारेण नीतिः रथनयनं रथसञ्चरणं तदेव सहयः तस्मात्) सारथ्यात् तदीयशोभननीति रूप सहायाच्च । समेतसहायान् समेतान् मितिान् सहत इति समेतसहः सचासौ आसमन्ताद्यातीति समेतसहायान् स तथोक्तः अर्जुनः । रिपून् न मेने एते रिपवो मद्युद्धयोग्या इति न ज्ञातवानित्यर्थः । आसु सेनासु । परासुप्रततिं परासवोन्तर्गतप्राणाः । तेषां प्रततिं प्रकृष्टां विस्तृतिं (मृतानां विततिं) अकरोच्च । कथम्भूतासु । धावनासुपरासु अत्र असुशब्देन तद्रक्षणं लक्ष्यते । तथा च धावनेन पलायनेन असुरक्षणं प्राणरक्षणं परं उद्देश्यं यासां तास्तथोक्ताः तास्वित्यर्थः ॥ ५७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;येन जयद्रथमारः पार्थः(पात्रा) शत्रूनवापतद्रथमारः ।यद्विरहादपि देहे स रथः शश्वत् स्थितेः सदादपि देहे ॥५८॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V58&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V58_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;येनेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  अर्जुन सत्यनुवर्तते । येनेति यच्छब्दबलात्तेनेति लभ्यते । पात्रा सारथिभावमाश्रित्य पालकेन । तेन श्रीकृष्णेन सारथिना । जयद्रथमारः सैन्धवमारकस्सन् । शत्रून् । अवापतत् अवधीत् (अगमात्) । कथम्भूतोऽर्जुनः । येन सारथिना । रथमारः रथस्य मा श्रीः तया रमत इति तथोक्तः । रथशोभाजनितसुखविशेषवानिति यावत् । एवं हर्यधीनशोभः सः रथः । यद्विरहात् यस्य श्रीकृष्णसहायेन बाह्यरथे सुखवान् किन्तु देहेऽपि शरीरेऽपि । शश्वत् एक प्रकारेण । स्थितेः सन्निधानात् । कृष्णस्येतिशेषः । सदात् सत् प्रशस्तं कर्म तज्जन्यं सुखविशेषमिति यावत् । आसम्यगत्तीति तथोक्तः ॥ ५८॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यद्भरितो भरताभः प्रभुरम्भाभावितोऽभिभरताभः ।भीमो रभसाऽभिभवी प्रसभं भा भाभिभूर्भसा(भासा) भिभवी ॥५९॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V59&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V59_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदित्यस्यावृत्तिः । यच्छब्दबलावच्छब्दः सिद्ध्यति । आवर्तते च । तथा च भीमः भीमसेनः । यत् यस्मात् । यद्भरितः येन भरतनामकेन हरिणा भरितः पूर्णः । तस्मात् भरताभः हरिसदृशः (१) । अथवा भरतो वायुः तस्याभेदवाभा यस्य सः तदवतारत्वात्तत्सदृश इत्यर्थः (२) । यद्वा भरतो राजा तं आसम्ताद्भासयतीति भरताभः तत्कुलेस्व-यमुत्पन्नस्सन् तत्प्रसिद्धिं करोतीति यावत् (३) । पुनः कथम्भूतः । अम्भाभावितः अं परब्रह्म बिभर्तीति अम्भा रमा तया भावितः पोषितः (४) । पुनः कथम्भूतः । अभिभरताभः अभि अभितो भरताः दुर्योधनादयः पाण्डवाश्च सङ्ग्रामे येषु सैनिकेषु ते अभिभरताः तेषु आसमन्तात् सम्यक् वा भातीति तथोक्तः । (५) पुनः कथम्भूतः । प्रसभं यथास्यात्तथा । भासा स्वतेजा । रभसा वेेगेन (अट्टहासेन)। अभिभवी शत्रुविषयकपराभववान (६) । पुनः कथम्भूतः । भाभाभिभूः दीप्तिरूपत्वात् भाः सचासौ भारूपाणां रुद्रादीनां अभि सम्यम् भूः आश्रयश्च सतथा (६) । पुनः कथम्भूतः। भिभवी भं नक्षत्रं अस्यास्तीति भीचन्द्रः तेन तद्वान् अभिमन्युर्लक्ष्यते । भवो रुद्रः तेन तद्वान् घटोत्कचो लक्ष्यते तावस्य स्त इति भिभवी (८) । अत्र सर्वत्रापि यद्भरित इति हेतुरावर्तनीयः । तथा च कृष्णसन्निधाने-नैवैतादृशं माहात्म्यं (विशेषराष्टकं) भीमेनाप्तमिति भावः ॥ ५९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यदनुग्रहिपूर्णत्वाद्(यदनुग्रहपूर्णत्वाद्) भीमः सर्वानरीननहिपूर्णत्वात् ।अदहत् बाहुबलेन क्रोधाग्नावाहितान् निजाहुबलेन ॥६० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V60&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V60_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यदनुग्रहीति ।&amp;lt;/span&amp;gt; भीम इत्यावर्तते अरीनित्यपि । यदनुग्रहिपूर्णत्वात् यस्य कृष्णस्यानुग्रहो एषामस्तीति यदनुग्राहिणः तेषु पूर्णः । अधिकानु ग्रहवान् तस्य भावस्तत्वं तस्मात् । बाहुबलेन स्वबाहुबलेनैव । नास्त्र-सम्प्रयोगादिनेति भावः । सर्वान् अरीन् बाह्यानन्तरांश्च । अदहत् भस्मीचकार । कथम्भूतानरीन् । क्रोदाग्नौ क्रोधो मन्युर्नृसिंहः स  एवाग्निः तस्मिन् । आहितान् आहुतान् । उकारस्थाने इकार-स्तृतीयोऽतिशयार्थः । ननु केन होममन्त्रेण होम इत्यत आह निजाहुबलेनेति । निजं स्वसम्बन्धि आहुराह्वानं नृसिंहस्य यस्मिन् स निजाहुः सचासौबलश्च (अत्र बस्य रत्वं लस्य वत्वं नस्य णत्वं च विवक्षित्वा रवेणेति सम्पद्यते) बलः रवः मन्त्रः सतथा तेनेत्यर्थः। नृसिंहाह्वानकरण मन्युसूक्तेन नृसिंहरुप एवाग्नौ वैरिबललक्षणं  हविर्हुत्वा भस्मीचकारेत्यर्थः । यथोक्तं ‘स्मरन्नृसिंहं भगवन्तमेनं समन्युसूक्तं च ददर्श भक्त्ये’ति । नन्वावान्तराः कामादयोऽपि तेन भस्मीकृता इति कुतो ज्ञायत इत्यतस्तत्र हेतुगर्भविशेषणमाह अनहिपूरिति । नहः नहनं (बन्धनम्) एषामस्तीति नहिनः बद्धाः न नहिनः अनहिनः जीवन्मुक्तास्तान् स्वदर्शनादिना पुनातीति अनहिपूः । तथा च यः स्वदर्शनादिना जीवन्मुक्तान्पवित्रीकरोति (ताृशकृष्णेन शत्रुभयङ्करस्य) तस्य कामाद्यन्तःशत्रुहननं समवितमेवेति ज्ञायत इति भावः । ननु बाह्यशत्रुविनाशे बाहुबलं साधनमुक्तं आन्तरशत्रुनाशे किं साधनमित्या-शङ्कायां तत्साधनसूचकं विशेषणमुक्तं आन्तरशत्रुनाशे किं साधन-मित्याशङ्कायां तत्साधनसूचकं विशेषणमुक्तं नत्वादिति । नत्वा नमस्कृत्य अरीन् अत्ति (संहरतीति) अत् अत्र नमस्कारे नाम ‘नाहं कर्ता हरिः कर्ता तत्पूजाकर्मचाखिलमि’त्यनुसन्धानविशेषः । तथा च विहितानुष्ठान काले (विहितविषयादनकाले) स्वविहितशत्रुसंहारादि-करणकाले उक्तानुसन्धानाविशेषवतः कुतः कामाद्याः शत्रवःस्युरिति भावः । यदनुग्रहपूर्णत्वादिति पाठे यस्यानुग्रहः येषामिति बहुव्रीहिः॥ ६० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कृष्णाभीमाप्ततमः शीर्णं येन स्वकीयहृदयमाप्ततमः ।धृतराष्ट्रसुतानवधीत् भीमेन स्थापितो मनसि सुसुतानवधीत् ॥६१॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V61&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V61_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कृष्णेनति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  कृष्णाभीमाप्ततमः द्रौपदीभीमयोरतिशयेनाप्तः । स कृष्ण इति शेषः । धृतराष्ट्रसुतान् दुर्योधनादीन् । भीमेन निमित्तेन(भीमं निमित्तीकृत्येति यावत्) । अवधीत् जघान । कथम्भूतेन भीमेन । येन । स्वकीयहृदयमाप्ततमः स्वभृत्यमनोगतं तमः अज्ञानम् । शीर्णं नाशितम् । येन च श्रीकृष्णः मनसि स्वमनसि स्वकीयानां वा मनसि विहितसमर्पणाय स्थापितः तेनेत्यर्थः । अत्र यद्यपि हृदयाप्ततम इति वक्तव्यं ततापि छान्दसो मुमागमो अलुक्समासो वा विवक्षित इति नकोपिदोषः । (स्वकीयहृदयं आप्ततम इति पदच्छेदे विशेषणयोगो नित्यसाकाङ्क्षत्वात्साधुः) कथम्भूतान्धृतराष्ट्रसुतान् । सुसुतान् सुष्टुनिष्पिष्टान् । लुप्तोपमा वा सुष्टुनिष्पिष्टसोमतुल्यानिति । अनेन युद्धाख्ये यज्ञे दुर्योधनादीन्सोमतया प्रकल्प्य तन्निष्पेषणं कृत्वा हरये तत्समर्पितवानित्युक्तं भवति । अत एव मनसि स्थापित इत्युक्तम् । यथोक्तं ‘युद्धाख्ययज्ञे सोमबुद्ध्यारिवक्ष’ इत्यादि । ननु भीमेन निमित्तेन दुर्योधनादीन् हत्वा भूकण्टकं समुद्धृत्य कृष्णः पुनः किञ्चकारेत्याशङ्कायामुक्तं अवधीदिति । भीमेनेतिवर्तते । अवधिं धर्ममर्यादां ईरयतीति ईत् जात इति शेषः । भीमेनैवनिमित्तेन धर्ममर्यादा -प्रवर्तको जाता इति भावः । एतदर्थमेव भीमस्य स्वकीयाज्ञान-नाशकत्वं तन्मनसि कृष्णस्थापकत्वं चोक्तमिति ज्ञातव्यम् ॥ ६१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भीमविपाटितदेहानदर्शयत्(विपातित/निपातित) स्वानरीन् विपाटितदेहान् ।कृष्णाया हितकारी सम्यगीरप्रियः सदाऽहितकारी ॥६२॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V62&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V62_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;भीमेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  श्रीकृष्ण इति शेषः । स्वान् अरीन् दुर्योधनादीन् । कृष्णायाः इति षष्ठी चतुर्थ्यर्थेऽपि योज्या । कृष्णायै । भीमविपाटितदेहान् । भीमेनविपाटिताः छिन्नाः देहाः येषान्ते तथोक्तास्तान् । अदर्शयत् । पुनः कथम्भूतान् । विपाटितदेहान् विपाः पक्षिश्रेष्ठाः तेषां अटितं अटनं भ्रमणं ददतीति विपाटितदाः ईहाः चेष्टाः उत्तरीयहस्तपादादिचेष्टाः । येषां ते तथोक्ताः तान् । विपाटित-वैरिदेहभक्षणार्तमागताः पक्षिश्रेष्ठाः तदीयहस्तपादादिचेष्टाभिर्वारिता-स्सन्तः इतस्ततो भ्रमन्ति । एवं विधचेष्टायुक्तानदर्श यदिति भावः । कथम्भूतः कृष्णः । कृष्णायाः द्रौपद्याः । हितकारी हितं करोतीति सः । कृष्णाहितकरणे कोहेतुरित्यतस्तत्सूचकं विशेषणान्तरमाह सम्य-गीरप्रिय इति । ईरः मुख्यवायुः तस्य सम्यक्प्रियो यतोऽतस्तद्भार्यायाः कृष्णायाः हितकारीति भावः । कृष्णेन कृतं द्रौपदीहितं कीदृशमित्यत-स्तद्दर्शयितुमन्यद्विशेषणमुक्तं सदाहितकारीति । सदा निरन्तरं स्वभक्तानामहितान् वैरिणः कालयति संहरतीति सदाहितकारी । रस्य लत्वं कलसंहरण इति घातोः । यद्वा सतां भक्तानां आ सम्यक् समान्ताद्वा (हितं करोतीतिवा) हिताः सदाहिताः तेषां कालः कलनं करणं अस्यास्तीति तथोक्तः । तथा च द्रौपदीवैरिसंहरणरूपहितं कृष्णेन कृतमितयनेन दर्शितमिति ज्ञातव्यम् ॥ ६२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अथ हरिणा पीतबलं द्रौणेरस्त्रं महारिणाऽपीतबलम् ।दधता वासोमरणं नीतं चक्रेऽभिमन्युजं सोमरणम् ॥६३॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V63&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V63_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अथेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  अथ वैरिसंहरणानन्तरम् । दधता गर्भपोषकेण । महारिणा महान्तः अराः नेमयो यस्य तत् महारं सुदर्शनं तदस्यास्तीति महारी तेन । हरिणा कृष्णेन । इतबलमपि बलेन इतं युक्तं इतबलं सामर्थ्ययुकतमपि । द्रौणेः अश्वत्थमाम्नः । अस्त्रं ब्रह्मास्त्रम् । पीतबलं पीतं नाशितं बलं यस्य तत्तथोक्तम् । कृतमिति शेषः । ननु हरिणा द्रौण्यस्त्रं नाशितबलं कृतमिति कथं ज्ञायत इत्युक्तं अभिमन्युजं नीतं चक्र इति । य इति शेषः । यः कृष्णः । अभिमन्युजं परीक्षितम् । गर्भाद्बहिरितिशेषः । नीतं निर्गतम् । प्रसूतमिति यावत् । चक्रे कथम्भूतम् । वासोऽमरणं वाससि उत्तरायाः तन्वां उल्बे (वास्सदृशे गर्भवेष्टनचर्मपुटकरूपजरायौ अभरणं न विद्यते मरणं यस्यतम् । स्वरक्षणेनामृतम् । एतदर्थमेव दधतेत्युक्तम् । पुनः कथम्भूतम् । सोमरणं अत्र रणशब्देन तत्सम्बन्ध्यस्त्रं लक्ष्यते । उमया सहितः सोमः रुद्रः तदात्मा द्रौणिः तस्य रणः रणसम्बध्यस्त्रं यस्मिन्सतथा तम् । द्रौण्यस्त्रलक्ष्यमिति यावत् । ‘तत्रैव पातयाम्यस्त्रमुत्तरागर्भकृन्तने’ इति वचनात् । तथा च द्रौण्यस्त्रलक्ष्यभूतः परीक्षित् गर्भेप्रसूत्यनन्तरं बहिरपि हरिणा रक्षितो न मृतः । अतस्तदीयमस्त्रं नाशितबलं हरिणा कृतमिति ज्ञायत इति भावः ॥ ६३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तस्य च रक्षा सुकृता जनार्दनेनेशशेषकेक्षासुकृता ।पार्थेषु प्रेमवता नित्यं भर्त्रासुतासुविप्रेमवता ॥६४॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V64&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V64_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जनार्दनेन (आयुर्घातकजनमर्दकेन कृष्णेन) । तस्य परीक्षितः । नित्यं सर्वदा । रक्षा च । सुकृता सम्यक्कृता । अत एव लोके स विष्णुरात इति प्रसिद्धः । ब्रह्मादिरक्षकस्य परीक्षिद्रक्षणं नाश्चर्यमित्याशयेन कृष्णं विशिनष्टि ईशशेषकेक्षासुकृतेति । ईशः रुद्रः शेषः अनन्तः को ब्रह्मा च ईशशेषकाः तेषां ईक्षया कृपाकटाक्षेणैव असून् प्राणान् करोतीति ईशशेषकेक्षासुकृत् तेनेत्यर्थः । संहारकेषूतमत्वाच्छेषरुद्रयोः स्रष्टृषूत्त-म्वात्कस्य च ग्रहणमिति ज्ञतव्यम् । ननु परीक्षिद्रक्षणे किं निमित्तमित्यत उक्तं पार्थेषु प्रेमवतेति । पाण्डवेषु प्रीतियुक्तेन । भर्त्रा (तेषां) स्वामिनेति च । तथा च पार्थानां स्वभृत्यत्वात्तेषु प्रेमवता कृष्णेन तद्वंशधारकस्य परीक्षितः रक्षणं कृतमिति भावः । नन्वेवं परीक्षिन्नित्यं कृष्णैकरक्षितश्चेत्कथमसम्पूर्णायुः विप्रशापेन मृत इत्यत उक्तं असुतासुविप्रेमवतेति । असुताः अनिष्पिष्टाः अदान्ताः असवः प्राणाः इन्द्रियाणि येषां ते असुतासवः अजितेन्द्रियाः क्रोधवश इति यावत् तेचते विप्राः ब्रह्मणाश्च तेषां ई श्रियं शापरूपां अवता रक्षतेत्यर्थः । तथा च क्रोधाविष्यविप्रशापरक्षणं कर्तुं (विप्रशापं सत्यं कर्तुं) शापपर्यन्तमेव रक्षाकृतेति भावः ॥ ६४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानं परमं प्रादाद् भीष्मगतः सृतिविमोक्षचरमं प्रादात् ।पाण्डुसुतानामधिकं चक्रे वेदं गुणोत्तरं स्वनामधिकम् ॥६५॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V65&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V65_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानमिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  प्रादात् प्रकृष्टं राज्यं न ददति (पाण्डवानामिति) प्रादाः कौरवाः तानत्तीति प्रादात् श्रीकृष्णाः भीष्मगतः भीष्मसन्निहितस्सन् । सृतिविमोक्षचरमं सृतेः संसारस्य विमोक्षो यस्मात्स सृतिविमोक्षः मोक्षधर्मः स एव चरमः अन्तिमो यस्यतत्तथोक्तं तत् । मोक्षधर्मान्त-विषयकमिति यावत् । अथवा सृतिविमोक्षरूपे साध्ये चरमं चरमकारणरूपम् । परमम् उत्तमम् । ज्ञानम् । पाण्डुसुतानाम् । प्रादात् । प्रददौ । पाण्डुसुतानामित्यावर्तते । किञ्च पाण्डुसुतानाम् । वेदं पाण्डवप्रतिपादकं इति हासरूपं पञ्चमं वेदं (भारतं) । अधिकं ऋगादिवेदापेक्षया उत्तमम् । चक्रे (प्रतिपादितवान्) कुत इत्यतस्तत्रहेतुगर्भं इतिहासविशेषणद्वयं गुणोत्तरं स्वनामधिकमिति च । गुणोत्तरं उत्तराः उत्कृष्टाः गुणाः भगवद्गुणाः प्रतिपाद्याः यस्य सः गुणोत्तरः तं ऋगादिवेदानुक्तस्वगुणप्रतिपादकमिति यावत् । स्वनामधिकं स्वस्यनामानि विश्वंविष्णुरित्यादिसहस्रनामानि धीयन्ते अस्मिन्निति स्वनामधिः स्वनामधिरेव स्वनामधिकः स्वार्थे कप्रत्ययः तं तथा च भारतरूपो वेदः प्रसिद्धवेदानुक्तस्वगुणप्रतिपादकत्वात् प्रत्येकं बह्वर्त सहस्रनामवत्त्वाच्च ऋगाद्यपेक्षयोत्तम इति प्रतिपादित-वानिति भावः ॥ ६५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तेनावापि सुजातैर्हरिमेधस्तुरगवर्तनेऽपि(तुरगावर्तनेऽपि) सुजातैः ।पाण्डुसुतैः (सवसूकैराप्तैर्व्यासात्मना)सवसूकैः प्राप्तैर्व्यासात्मना च सुसवसूकैः ॥६६॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V66&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V66_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तेनेति ।&amp;lt;/span&amp;gt; पाण्डुसुतैः । हयमेधः अश्वमेधः । व्यासात्मना व्यासस्वरूपेण । तेन कृष्णेन । तदुभयप्रसादेनेति यावत् । अवापि प्राप्तः । कथम्भूतैः । सुजातैः सु समीचीनं जातं जन्म जन्म येषां ते तथोक्तास्तैः । अनेन यज्ञाधिकारस्सूचितः । पुनःकथम्भूतैः । तुरगावर्तनेऽपि पृथिव्यामश्वपरिवर्तनेऽपि । सुजातैः जययो-रभेदात्सुयातैः सु सम्यक् यातैः गतैः । पुनः कथम्भूतैः । सवसूकैः वसुना द्रव्येण सहितः सवसुः उकारवाच्ये रुद्रे नियामकतया स्थितः उः कः आनन्दरूपः परशुरामो येषां ते तथोक्ताः तैः । अश्वमेधयज्ञार्थं धनशून्यानामेषां यज्ञोच्छिष्टद्रव्याधिपरुद्रदेहान्तर्गतः परशुरामः धनं ददातीति भावः । यद्वा वसुना सहितः सवसु सचासौ उश्च सवसूः । यज्ञोच्छिष्टधनाधिपरुद्रान्तर्गतपरशुरामः कः कार्यकर्ता येषां ते तथोक्तास्तैरित्यर्थः । पुनः कथम्भूतैः । आप्तैः (धनं प्राप्तैः) तमेव शरणं प्राप्तैः । पुनः कथम्भूतैः । सुसवसूकैः सु समीचीनः सवः यज्ञः तं सन्वन्ति कुर्वन्तीति सुसवसुवः ते च ते उकाः उत्कृष्टप्रकाशरूपाश्च बुधा इति यावत् । अथवा सुसवस्य समीचीनयज्ञस्य सुः सवनं करणं तस्मिन् उः उत्कृष्टः कः प्रकाशः ज्ञानं येषां ते तथोक्तास्तैरित्यर्थः । यज्ञकरणोपयुक्तज्ञानवद्भिरिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तदनु स (सु)पाण्डुतनूजै रेमे क्ष्मां पालयन् सुपाण्डुतनूजैः ।अनुपमसुखरूपोऽजः परमः श्रीवल्लभः सति खरूपो जः(सुखरूपो जः/सति सुखरूपोजः) ॥६७॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V67&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V67_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तदन्विति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  यच्छब्दबलात्स इति सिद्ध्यति । सः कृष्णः । तदनु तदनन्तरम् । सुपाण्डुतनूजैः समीचीनैः पाण्डुतनयैर्निमित्तैः । क्ष्मां पालयन् रेमे । कथम्भूतैः । सुपाण्डुतनूजैः सु अत्यन्तं पाण्डुः शुद्धाचसा तनूश्च बाह्यदेहः स्वरूपदेहश्च तां यान्तीति सुपाण्डुतनूयाः जययोरभेदः तैः सुपाण्डुतनूयैः बाह्यदे(हे)हैः स्वरूपदेहं प्राप्तवद्भिरिति भावः । इदं नाश्चर्यमित्याशेन तस्य महिमानमाहोत्तरार्धेन । जः जययोरभेदात् यः । अनुपमसुखरूपः असदृशसुखात्मकं रूपं शरीरं यस्य स तथा । परमः सर्वोत्तमः । श्रीवल्लभः श्रीपतिः । सति महदादिकार्ये । सुखरूपः सुनिर्दुष्टं यथाभवति यथा खेन आकाशेन दृष्टान्तेन रूप्यत इति सुखरूपः । आकाशवत्सर्वकार्येषु प्रविष्टतया ज्ञेय इति भावः (अथवा खैः ब्रह्मादीन्दियैः रूप्यते ज्ञायत इति स्वरूपः) । अजः जननरहितः (नित्यमुक्तः) स इति सम्बन्धः । एतादृामाहात्म्यवतः कृष्णस्य पाण्डवैः सह क्ष्मापालनं कियत् । नाश्चर्यकरमित्युक्तं भवति ॥ ६७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सुगतिं (पर)चरमामददान्निजयोग्यां ज्ञानिसुततिं(ति) परमामददात् ।पार्थानां सयदूनां स (परम)पितृप्रेष्यादिनामिनां सयदूनाम् ॥६८॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V68&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V68_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सुगतिमिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  सः श्रीकृष्णः । सयदूनां यादवसहितानाम् । पार्थानां पाण्डवानाम् । ज्ञानिसुततिं ज्ञानिनां देवादीनां सु शोभना ततिः समूहो य (स्यां सा) स्यास्सा तथोक्ताताम् । परमां इतरदेवतापेक्षयोत्तमाम् । निजयोग्यां स्वयोग्याज्ञ् । चरमां धर्मादिपुरुषार्थेषु चरमां मोक्षरूपाम् । सालोक्यादिषु चरमां सायुज्यरूपामितिवा । सुगतिं शोभनां गतिम् । अददात् अदादिति वक्तव्ये दकारस्याभ्यासः छान्दसः सचातिशयार्थः अतिशयेनादादिति । कथम्भूतानाम् । पितृप्रेष्यादिनामिनां वसुदेवादयः पितरः उद्धवादयः प्रेष्याः आदिपदात् । प्रद्युम्नादयः पुत्राः पार्थाः पितृष्वसुः पुत्राः बलभद्रादयो भ्रातर इत्यादिग्राह्यम् । तथा च पितृप्रेष्यादिनामानि शब्दाः एषां सन्तीति तथोक्ताः तेषामित्यर्थः । अनेन वसुदेवादिषु पित्रादिशब्द मात्रम् । नत्वर्थः । कृष्णस्य जननाभावादिति सूचयति । तेनचैतेषां कृष्णेन शरीरसम्बन्धप्रयुक्तस्नेहेन मोक्षोदत्त इति शङ्का निराकृतेति ज्ञातव्यम् । शेषमार्गेर गरुडमार्गेण वा विरिञ्च प्रविष्टानां देवानां विरिञ्चस्य च सायुज्यप्रदेकृष्णे नेदमाश्चर्यमित्याह सयदूनामददादिति । सयदूनां यान्तीति यन्तो मरुतः उकारवाच्यो रुद्रः तैस्सहिता गरुडाद्यादेवाः सयदवः तेषाम् । अत्र रुद्रवाचकेन उकारेण रुद्रो नग्राह्याः । किन्तु शेषो ग्राह्यः । रुद्रस्येदानी मुक्क्त्यभावात् । कर्मणि षष्ठी । (यातीति यन् गरुडः द्वीपाम्बुराशिकुलाचलादिचालक-वेगवद्गरुद्भ्यामुड्डीयोड्डीयगन्तुर्गरुडस्य अब्भक्षो वायुभक्ष इति वदसाधारण्येन व्यपदेशमाश्रित्य ग्रहणात् गरुडादिदेवा इति वा) त। तथा च सयदून् मरुच्छेषादिदेवसहितान् गरुडादीन् । अददात् अत्तीत्यदन् अदंश्चासावश्च ब्रह्मा च सोऽददः तं अत्तीति अददात् कृष्ण इत्यर्थः । अत्र ब्रह्मणः शेषाद्यदनं कृष्णस्य ब्रह्मादनं प्रये स्वदेहनाशार्थमागतानां ग्रमनं मुक्तौ सायुज्यं चेत्युभयविधं विवक्षित-मिति ज्ञातव्यम् । पितृप्रेष्यादिनामवतामित्येतत् देवतावाचकसयदूना-मित्येतद्विशेषणतयापि योज्यम् । अत्र पितरः शेषाद्याः पुत्राः इन्द्राद्याः प्रेष्या भृत्याः केचिदित्यवगन्तव्यम् । अत्र चेदं विशेषणं जन्यानां जनकेषु भृत्यानां स्वामिषु देहलयोभवतीति सूचयितुम् ॥ ६८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;रेमे तत्रापिसुखी परमोऽनन्तो ननन्द तत्रापि सुखी ।प्राणेनेन्दिरया च प्रयुतो नित्यं महागुणेन्दिरया च ॥६९॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V69&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V69_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;रेम इति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  स इत्यनुवर्तते । सः हरिः । तत्र तेषां मध्ये । रेमे । कथम्भूतः । अपिसुखी अत्र तृतीयोऽतिशय इत्यतो बकारस्थाने पकारः वबयोश्चाभेदः । तथा च विसुखं सुखविरुद्धं दुःखं तदस्यास्तीति विसुखी दुःखी स नभवतीत्यविसुखी सर्वथा दुःखास्पृष्ट इत्यर्थः । अत्र हेतुद्वयं परमोऽनन्त इति । परमः सर्वोवमः । अनन्तः देशतः कालतो गुणश्चान्तशून्यः । सुखी सर्वत्रापि सुपूर्णसुखोदेवः (नित्याभिव्यक्त-सुखः) । तत्रापि वैकुण्ठादि स्थानेष्वपि  । ननन्द । अतिसमृद्धि-मत्तया व्यक्तोऽभवदिति यावत् । पुनः कथम्भूतः । प्राणेन इन्दिरया च । प्रयुतः प्रकर्षेण साक्षादेव युतः । अनेन शेषादीनां तारतम्येन योगमात्रं श्रीप्राणयोः प्रकृष्टो योग इति सूचितम् । श्रीप्राणयोरपि किं प्रयुक्ततं समानम् । नेत्याह महागुणेन्दिरया च प्रयुत इति । महान्तः प्राणापेक्षयोत्कृष्टाः गुणाः यस्यास्सा तया इन्दिरया प्रकर्षेणार्धदेहात्मना च युत इत्यर्थः । अत्र महागुणत्वं हेतुतयोक्तम् । यद्वा महागुणेन्दिरा स्वरूपभूतलक्ष्मीः  तया प्रयुतः तादात्म्येन सङ्गत इत्यर्थः । (प्राणे इन्दिराद्वारा रेमे न तु द्वारपरित्यागेन । इन्दिरायां स्वात्मक-स्त्रीरूपेन्दिरया प्रयुतः रेमे स्वरमणत्वात्) ॥ ६९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एवं सर्वाणि हरे रूपाणि श्रीपतेः सुपर्वाणिहरेः ।पूर्णसुखानि सुभान्ति प्रततानि निरन्तराणि (नि)सुभान्ति ॥७०॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V70&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V70_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एवमिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  श्रीमतेः हरेः । (यानि) रूपाणि मत्स्यादीनि (तानि) सर्वाणि । एवं भारतप्रतिपाद्यमूलरूपवत् तत्प्रतिपाद्यनीकृष्णरूपवद्वा ज्ञेयानि । कथम्भूतस्य हरेः । सुर्पाणि हरेः सुपर्वाणः देवाः तेषां आणिः (चाचलिः ?) मुख्याश्रय इति यावत् । स्वस्थानादेः दैत्यान् हरतीति हरः । सुपर्वाणिश्चासौ हरिश्चेति विग्रहः तस्येत्यर्थः । एवमित्युक्तं विवृणोति पूर्णेत्यादिना । पूर्णसुखानि सम्पूर्र्णसुखस्वरूपाणि । सुभान्ति सुप्रभाणि । प्रततानि प्रकर्षेणे व्याप्तानि । निरन्तराणि परस्परभेदरहितानि । सुभान्ति सुष्टु भा प्रभा येषान्ते सुभाः (लक्ष्म्यादयो देवाः) तेषां अन्ति अन्तिके (हृदये बहिः समीपे वा) स्थितानीति शेषः । (सर्वाणि मत्स्यादिरूपाणि भारत प्रतिपाद्यकृष्ण-रूपवत् ज्ञानिभिर्ज्ञेयानीत्यर्थः) ॥ ७० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;राम राम महाबाहो माया ते सुदुरासदा ।वाद सादद को लोके पादावेव तवासजेत् ॥७१॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V71&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V71_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
र अग्ने । रकारस्याग्निबीजत्वात् । दुष्टदाहकेति यावत् । आम अपाक । अत्र पाकशब्देन तापो लक्ष्यते । तथा च अतापेत्यर्थः । तापत्रय परिहर्तरिति (रहितेति) यावत् । रश्चासावमश्च रामः । रः क्रीडारूपः । अमः अप्रमेयः रश्रचासावमश्रच रामः तस्य सम्बुद्धिः । र अमेतिवा । महाव महाबल । मबयोरभेदात् महाम् । महती मा ज्ञानं यस्य स महामः । माहाज्ञानेति वा । वबयोरेदात् महाव महाज्ञानेतिवा । अहो हे इत्यर्थः । महाबाहो इत्येकं पदं वा । ते तव । माया ज्ञानप्रद । स्वगति प्रद  गन्धनप्रद । उपलक्षणया घ्राणादिभोगदेति यावत् । वा गतिगन्धन योरिति घातोः । सादद सादः विनाशः तमोभिधः । तथा च अमरशत्रूणां तमः प्रदेत्यर्थः । वादसाददेत्येकं पदं वा । वादस्य वादकथायाः सादः अवसानं (सम्पूर्तिः) तत्प्रद । विष्णुविषये (गुरुशिष्ययोः) वादकथा केनापि साकल्येन कर्तुमशक्येति भावः । लोके जगति सत्यादिलोके । क एव साकल्येन कर्तुमशक्येति भावः । लोके जगति सत्यादिलोके । क एव ब्रह्मैव । तव । पादौ । आसजेत् आश्रयेत् । अच्छिन्नभक्तत्त्वात् । अन्यस्य त्वत्पादाश्रयणं छिन्नभक्तत्वान्नेति भावः ॥७१॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;जेत् सवातव वेदापाऽके लोकोदद सादवा ।दासरादुसुतेयामाहोवाहा मम राम रा(राः) ॥७२॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V72&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V72_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जेदिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;(त्वमेवेति शेषः) । जेत् सर्वजेतः । सवातव तस्य सम्बुद्धिः हे सवातवेति । वेदाप वेदगम्य । (वेदान् आसमनन्तात् व्यासरूपेण पातीति वेदापः तस्य सम्बोधनमिति वा । प्यतेगम्यत इति पः सनभवतीत्यपः वेदैः अपः वेदापः साकल्येन वेदागोचर इति यावत् तस्य सम्बोधनं वेदागम्येति वा) आके समीपे दूरेच । ‘आकं दूरसमीपयोरित्यभिधानं’ दोषाणां जगतश्च दूरे । गुणानां समीपे च स्थितेति शेषः । (आके सर्वजगदन्य सर्वदोषविरुद्धेति वा । सर्वगुणपूर्ण सर्वदोषाभाववन्निति यावत्) लोकोदद उदेत्यनेन मोक्ष इत्युदं ज्ञानम् । उदेत्यनेन ज्ञानमित्युदं कर्म वा । लोकस्य उदं ददातीति लोकोददः तस्य सम्बुद्धिः । सादव सादस्य भक्तानां भयस्य व वारक निवारक। दासर दासाः दस्यवः तेषां र अग्ने दाहकेति यावत् । यद्वा दासाः भृत्याः तेषां र रतिप्रदेत्यर्थः । आ अत् इति हकेति यावत् । यद्वा दासाः भृत्याः तेषां र रतिप्रदेत्यर्थः । आ अत् इति पदच्छेदः ? तथा च आ आदित्यः तं अत्तीति आत् आदित्यभक्षक । अनेन सौरमतं निराकृतमिति ज्ञातव्यम् । उसुतेयाम उः रुद्रः तस्य सुतौ स्कन्द विघ्नेशौ ईः लक्ष्मीः शक्तिनाम्नी तासां याम नियामक । अनेन शैवस्कान्द गाणपतशाक्तेतमतानि निराकृतानीति ज्ञातव्यम् । अह हीयत इति हः स न भवतीत्यहः ओय । अहीनेति वा । उवाह वबयोरभेदात् उः रुद्रः वाहः वाहको वाहनं यस्य स तथोक्तः तस्य सम्बोधनम् । हरिः कदाचित् मेषरूप शङ्करारूढो जात इति पुराणप्रसिद्धिः । (हे राम त्वमेव मम राः धनमित्यर्थः श्रीरामस्यैवाचार्य -द्रव्यरूपत्वकथनेन आचार्याणामपि ब्रह्मवदच्छिन्नभक्तत्वं सूचितम्) । आ मम राम रेति पाठे आ मम राः अमर इति पदानि । तथा च हे अमर त्वं आ समन्तात् मम राः धनं विष्णो त्वमेव मम धनं नान्यदिति भावः । (रामरामेति श्लोकस्य प्रत्यक्षरप्रातिलोम्येन जेत्सदेति श्लोकोभवतीति प्रत्यक्षरप्रतिलोमयमकोयं श्लोकः ।) ॥ ७२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;देवानां पतयो नित्यं मतं यस्य न जानते(नो मतं यस्य जानते) ।तस्मै देव नमस्तेऽहं भवतेऽसुरमारये ॥७३॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V73&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V73_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
देवानां पतयः देवश्रेष्ठा । अपि । यस्य बुद्धरूपस्य हरेः । मतं सिद्धान्तम् । नित्यं नो(न) जानते । किमु देवाः किं पुनर्दानवा इति भावः । हे देव । अहम् । तस्मै भवते (नित्यं) । नमस्ये । कथम्भूताय । असुरमारये असुरघातकाय । असुराणां मायाः ज्ञानस्य शोभाया वा अरय इति वा । असुभिः रमन्त इत्यसुराः देवाः तेषु मा ज्ञानं शोभा वा तस्याः रये दात्रे इति वा । रा दान इति धातोः । अत्र रायेतिभाव्ये अकारस्य इकारस्तृतीयोऽतिशयार्थः । तथा च इकारस्य गुणे अयादेशे च सति रये इति चतुर्थी युक्तेति भावः (अनेन बुद्धावतारस्यापि मुमुक्षुज्ञेयत्वं सूचितं भवति ॥ ७३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;समस्तदेवजनकवासुदेवपरामृत ।वासुदेव परामृत ज्ञानमूर्ते नमोऽस्तु ते ॥७४॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V74&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V74_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
समस्तदेवजन देवाश्च ते जनाश्च देवजनाः नृदेवजनाः दुष्टराजान इति यावत् । सम्यगस्ताः परास्ताः देवजनाः येन सः तस्य सम्बुद्धिः हे समस्तदेवजन । कलेरन्त्त्ते कुनृपान् कल्की जघानेति हि प्रसिद्धिः । कवासुदेवपरामृत कं सुखं वं ज्ञानं असुः प्राणः देवः देवनं क्रीडादि-सप्तकं परामृतं मोक्षश्च यस्मात्स तथोक्तः तस्य सम्बोधनम् । वासुदेव वाज्ञानं सुसुखं ताभ्यां देव । अनेन हे कल्किन्निति सम्बोधनं कृतमिति ज्ञातव्यम् । समानार्थत्वात् । कलं ज्ञानं कं सुखं तद्वान् कल्की इति । परामृत उत्तममुक्त अनन्तसुखेति यावत् । पर उत्तम । अमृत मरणरहितेतिवा । ज्ञानमूर्ते ज्ञानस्वरूप । ते तुभ्यम् । नमोऽस्तु । यद्वा समस्तदेवजनक समस्तदेवोत्पादक । वासुदेव वा ज्ञानस्वरूपः असुः प्राणः तस्य देवपर जगदुत्तमोत्तम । अं दुष्टानामन्तकेतिवा । ऋत शश्वदेकप्रकार । वासुदेव आदियुगादिकृत् वासुदेवनामकः । परामृत परे परान्ते अमृत शश्वदेकप्रकारेतिवा । पराणां उत्तमानां अमृत मोक्षप्रद । ज्ञानमूते त नमोऽस्त्त्वित्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;देवादे देवऽलोकप पूर्णानन्दमहोदधे ।सर्वज्ञेश रमानाथ देवाऽदेऽदेऽव लोकप ॥७५॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V75&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V75_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;देवेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  देवादे आदिश्चासौ देवश्च तस्य सम्बोधनं आदिदेवेत्यर्थः । देवलोकप महापद्भ्यः सुरगणपालक । पूर्णानन्दमहोदधे पूर्णानन्देन महोदधिरिव तस्य सम्बुद्धिः । सर्वज्ञ स्वपरगताखिलविशेषविषयज्ञान । ईश स्वामिन् प्रेरकेति वा । रमानाथ रमापते । देव क्रीडादिगुण । ओ अत्र अशब्देनाखिलङ्ग्राह्यं नामैकदेशे नामग्रहणस्य विहङ्गो वाहनं येषां ? इत्यादौ दर्शनात् । तथा च अं अखिलं जगदुत्पत्त्यादिकं ददातीत्यादिः तस्य सम्बुद्धिः ओ इति । अदिरित्यत्र अकारस्थाने इकारस्तृतीयोऽतिशयार्थः । ओ नविद्यते दिःक्षयः यस्य सः अदिः अक्षयः तस्य सम्बोधनं ओ अविनाशिन्निति यावत् दीङ् क्षय इति धातोः । लोकप अत्र ला शब्देन संसारलोपवन्तो मुक्ता उच्यन्ते तेषां कं सुखं तत्पातीति लोकपः तस्य सम्बोधनं लोकपेति । (त्वं अस्मान्) अव रक्ष अव रक्षणे इति धातुः । अत्र प्रथमचतुर्थपादयोरैकरूप्यम्) ॥ ७५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यो निर्ममेऽशेषपुराणविद्यां यो निर्ममेशे षपुराणविद्याम् ।योनिर्ममेशेषपुराणविद्यां योऽनिर्ममेशेषपुराणविद्याम् ॥७६॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V76&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V76_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथान्वयपुरस्सरमर्थो वर्ण्यते । यः अयं यकारः इकार अकारप्रकृतिकः । न तु यच्छब्दः । इअ इति स्थिते यणादेशेसति निष्पन्नत्वात् । इकारो लक्ष्मीवाचकः अकारो विष्णुवाचकः तथा च लक्ष्मी सहितः विष्णुरित्यर्थः । द्वितीयस्य यइत्यस्य यच्छब्दरूपत्वम् । एवं च लक्ष्मीसहित ः यः विष्णुः (वेदव्यासः) इति पदद्वयेन लभ्यते । अशेषपुराणविद्याम् अशेषपुराणविद्याभिमानित्वेन तद्रूपां द्यां श्रियं भारती च (वा) । निर्ममे उत्पादित वान् । कथम्भूतां द्याम् । निर्ममेशे ममतारहितानां ईशे । आ सम्यक् । षपुराणविदि षः प्राणः ‘षकारःप्राण आत्मेति’  श्रुतिः तस्य पुरं शरीरं अणयति प्रापयतीति षपुराणो हरिः तं वेत्तीति षपुराणवित् तस्मिन् शुके । या उ उच्चा उत्कृष्टा वर्तत इति शेषः तामिति । पुनः कथम्भूतो विष्णुः । मम मे मदात्मकस्य शुकविष्टस्य सूत्रात्मनो वायोः । योनिः जनकः । आ सम्यक् । इशेषपुः ईलक्ष्मीश्च शेषश्च तौ पुनातीति ईशेषपुः । इकारदीर्घ -लोपश्छान्दसः । यद्वा इः कामः शेषश्च क्रमात् रोमहर्षणपैलगतौ कामशेषौ पुनातीति इर्शषपुरित्यर्थः । अणवित् वेत्तीति वित् नणयोर-भेदेन न वित् अवित् स न भवतीत्यणवित् सर्वज्ञ इति यावत् । यद्वा आणवित् इति पदम् । तथात्वे आसमन्तात् णं बलात्मकं मुख्यप्राणं वेत्तीति वा । णं प्रति अखिलं वेदयतीति वा । अनिः इः कामः यस्मिन्नास्तीत्यनिः अकाम इत्यर्थः । अशेष-पुराणवित् पुराणि शरीराणि अणन्ति प्राप्नुवन्तीति पुराणाः जीवाः अशेषाः अस्य अकारवाच्यस्य विष्णोः शेषाः उपसर्जनीभूताः किङ्करा इति यावत् समस्ता इति वा तेचते पुराणाश्च अशेष पुराणाः तान् वेदयति उत्पादयतीति अशेषपुराणवित् विद्लृ उत्पत्ताविति धातोः । यद्वा अशेषपुराणेषु तिष्ठतीति सः विसत्तायामिति धातोः । अथवा तान् वेत्तीति वित् विदज्ञान इति धातोः । सः विष्णुः एवं ममे वेदैः वैदिकै-राज्ञायि । अहं तदवताररूपं अं वेदव्यासम् । आ सम्यक् मद्योग्यता-नुसारेण । यां अयां शरणमितिशेषः । अलोपश्छान्दसः ॥७६॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अनन्तपारामितविक्रमेश प्रभो रमापारमनन्तपार ।महागुणाढ्यापरिमेयसत्त्व रमालयाशेषमहागुणाढ्य ॥७७॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V77&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V77_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनन्तपार अन्तः कालतः परिच्छेदः उत्पत्तिनाशाविति यावत् पारः देशतः परिच्छेदः नविद्येते अन्तपारौ यस्य स तथोक्तः तस्य सम्बोधनं अनन्तपारेति । अमितविक्रम असङ्ख्येयाद्भुतानादिपराक्रम । ईश कर्तु -मकर्तुमन्यथाकर्तुं समर्थ । प्रभो जगत्स्वामिन् । रमाप रमापालक । अरं रलयो रभेदात् अलं सम्यक् । अनन्तप शेषपालक । अथवा अन्तशून्यं यन्नित्यं वस्तु प्रकृत्यादि तत्पालक । अथवा अनन्त अन्तशून्य । प पालक । अर अल अलय अक्षीणेति यावत् । महागुणाढ्य महद्भिः गुणैः परिषूर्ण । गुणानां महत्त्वं नाम बलज्ञानपूर्णत्वं आधिक्यं च । अपरिमेयसत्व अत्र सत्वं नाम बलज्ञानसमुच्चयः अपरिमेयं अनन्तं सत्वं यस्य स तथोक्तः तस्य सम्बोधनम् । रमालय श्रीनिवास । अशेषमह अत्र महशब्दो नैजसर्वगुणोत्कर्षपरः अशेषेभ्यः रमादिभ्यः नैजर्वगुरोत्कर्षवन्नित्यर्थः । अयं महशब्दोऽकारान्तो ज्ञेयः । आगुणाढ्य आढ्यः श्रेष्ठाः ब्रह्मादयः आगुणाः सम्यगुपसर्जनीभूता यस्य स तथोक्तः तस्य सम्बोधनं आगुणाढ्येति विपरीतसमासोऽयं (स्तुतिमात्रपरत्वात् क्रियासम्बन्धा-भावो न दोषापादकः । अनेन फलमनपेक्ष्य स्तोतृत्वमस्मत्स्वभाव इत्याचार्यैस्सूचितं भवति) ॥ ७७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भा भा भा भा भा भा भा भा भा भा भा भा भा भा ।भा भा भा भा भा भा भा भा भा भा भा भा भा भा ॥७८॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V78&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V78_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(अत्र सर्वत्र भ आ इति पदं विवक्षितं आसमन्ताद्भेति सर्वत्रान्वयः) &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;भा दीप्तौ&amp;lt;/span&amp;gt;(पचाद्यच् आतो लोप इटिचेत्याकारलोपे भातीतिभः तस्य सम्बुद्धिः भा एवं सर्वत्र) दीपक ॥ १ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नैव परः केशवतः परमादरस्मात् समश्च सुकेशवतः(सुखकेशवतः)।सोऽयं शपथवरो नः शश्वत् सन्धारितः सुशपथवरोऽनः ॥७९॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V79&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V79_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नैवेति ।&amp;lt;/span&amp;gt; सुकेशवतः अत्र गकारस्थाने ककारः तृतीयोऽतिशयार्थः । तथा च सु शोभनाः गाः खगाः तेषामीशः सुपर्णः सुकेशः सोऽस्यास्तीति सुकेशवान् तस्मादित्यर्थः सुपर्णध्वजादिति यावत् । परमात् सर्वोत्तमात् । अस्मात् पूर्वोक्तात् । केशवतः कः ब्रह्मा ईशो रुद्रः तौ वर्तयतीति केशवः तस्माद्धरेस्सकाशात् । परः उत्तमः । नैव नास्त्यैव । समः तुल्यश्च नैव । सोऽयं श्रुतियुतिभ्यां सिद्धोऽर्थः । नः अस्माभिः । शपथवरः तप्तपरशुधारणादिरूपः शपथः वरः बलं यस्य स्तथोक्तः । शपथेनापि सिद्ध इति यावत् । बबयोः रलयोश्चा-भेदाद्बलमित्युपपन्नम् । शश्वत् सर्वदा (अवतारेपीति यावत्) । सन्धारितः निश्चितः । कुतः यस्मात् । अनः मुख्यप्राणः । सुशपथवरः सशोभनं  शं सुखं यस्य स सुशः हरिः तस्य पन्थाः मार्गः तस्मिन् वरः श्रेष्ठः मोक्षदातेति यावत् । अतस्तवतारभतैरस्माभिर्मोक्षप्रदश्रीहरि -मार्गोपदेष्टृभिरेवं निश्चितमिति ज्ञातव्यम् ॥ ७९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कृष्णकथेयं यमिता (सुश)सुखतीर्थेनोदिताऽनने यं यमिता ।भक्तिमता परमेशे सर्वोद्रेका सदानुताऽप रमेशे ॥८०॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V80&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V80_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कृष्णकथेति ।&amp;lt;/span&amp;gt; अनेने अनस्य मुख्यप्राणात्मकस्य स्वस्य इने नेतरि । परमेशे उत्तमस्वामिति । रमेशे लक्ष्मीनाथे । सर्वोद्रेकात् सर्वोत्कर्षात् । भक्तिमता । सदा सर्वदा । नुवता नुः स्तात्रं तन्नित्य-मस्तीति नुवन् तेन नुवता स्तोत्रा । सुखतीर्थेन सुखकरं तीर्थं शास्त्रं यस्य तेन सुखकरशास्त्रकृता तन्नामकेन । उदिता कथिता । यमिता यमकमालिका (यमकात्मिका) (यमकलक्षणन्तु दण्डिकृतकाव्या-दर्शोक्तं ‘अव्यपेतव्यपेतात्मा व्यावृत्तिर्वर्णसंहतेः । यमकं’ इति । अस्यार्थः प्रागुक्तानां वर्णानां साहित्येन स्थानभेदेन वा पुनर्वचनं यमकमिति) । इयं कृष्णकथा । यम् । यम् । अत्र एकस्य यच्छब्दस्य द्वितीयान्त-त्वम् । अपरस्तु ईकाराकारप्रकृतिकः । तथा च ईकारवाच्यया श्रियायुक्तो यः यः अकारवाच्यो विष्णुः तमिति तदर्थः । ‘अकयप्रवि-सम्भूतसक (ख) हाविष्णुवाचका’ इत्यभिधानात् । विष्णौ रूढोवा यशब्दः । स इत्यध्याहार्यः । तथा च यं विष्णुं इता प्राप्ता यत्प्रतिपादका सः विष्णुः मया आप प्राप्तः । (अथवा सविष्णुः न कञ्चित्प्राप किन्तु अस्मान् आप प्राप । अस्मास्वेव विशेष-सन्निधानकर्ता) अथवा यं यमिति यच्छब्दद्वयं किं शब्दार्थकम् । तथा च इयं कृष्णकृथा यं यं कञ्चित्कञ्चिदेवनरं इता प्राप्ता न सर्वनर-मित्यर्थः । अतीवदुर्लभेति यावत् । अत्र या कृष्णकथा रमेशे विषये आप सा यं यमिति योज्यम् ॥ ८० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इति (नारायणनामाव कतीर्थं)नारायणनामा सुखतीर्थपूजितः सुरायणना मा ।पूर्ण गुणैर्धिक(गुणैरधिक) पूर्णज्ञानेच्छाभक्तिभिः(पूर्णज्ञानेच्छाशक्तिभिः) स्वधिकपूर्ण(र्णः) ॥८१॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = YB_C01_V81&lt;br /&gt;
| id       = YB_C01_V81_YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| name     = YamakabharataTikaYadupatyam&lt;br /&gt;
| label    = यमकभारतटीका — यादुपत्यम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सुराशिखामणिमध्वविनिर्मितं यमकभारतमेतदशेषतः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विवरितुं नहि शक्यमथापि तत्करुणया कृतिरीषदियं मया ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;इतीति ।&amp;lt;/span&amp;gt; हे गुणैः पूर्ण आनन्दादिगुणभरित । हे अधिक सर्वोत्तम । नारायणनामा नारायणनाम प्रतिपाद्यः । सु(न)रायणना सु(न)राणां रमाजशङ्करादीनां अयनं आधारः स चासौ ना परमपुरुषश्च  सतथोक्तः स्वधिकपूर्णः सुष्टु अधिकाः ब्रह्मादयः तेषु पूर्णः सन्निहितः । (त्वं) इति उक्तप्रकारेण । पूर्णज्ञानेच्छाभक्तिभिः । सुखतीर्थसुपूजितः सुखतीर्थनामकेन मया सुष्टु पूजितस्सन् । मा माम् । अव रक्षेति(श्लो. ७५) पूर्वेणान्वयः । (द्वितीयपादे सुनारायणनामेति पाठे प्रथमपादे नारायण ना मा इति च्छेदः । हे नारायण दोषविरुद्धगुणाश्रय हरे । सुनारायणनामा सुसमीचीनं अर्थाव्यभिचारि नारायणेति नाम यस्य सः । ना परमपुरुषः त्वं मा मवेत्यर्थः ।) (सुखतीर्थपूजित इत्यत्र अवकतीर्थपूजित इति पाठे अव । कतीर्थपूजित इति च्छेदः कं सुखं केन काय वा तीर्थं यस्य स कतीर्थः तेन मया पूजितस्सन् ज्ञानेच्छाभक्तिभिर्विशिष्टं मामवेत्यर्थः) ॥ ८१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Vyakhya]]&lt;br /&gt;
[[Category:Yamakabharata]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C25/S1&amp;diff=4883</id>
		<title>Vadavali/C25/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C25/S1&amp;diff=4883"/>
		<updated>2026-04-15T11:11:04Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C25_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C24/S1&amp;diff=4882</id>
		<title>Vadavali/C24/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C24/S1&amp;diff=4882"/>
		<updated>2026-04-15T11:11:03Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C24_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C23/S1&amp;diff=4881</id>
		<title>Vadavali/C23/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C23/S1&amp;diff=4881"/>
		<updated>2026-04-15T11:11:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C23_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C22/S1&amp;diff=4880</id>
		<title>Vadavali/C22/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C22/S1&amp;diff=4880"/>
		<updated>2026-04-15T11:11:01Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C22_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C21/S1&amp;diff=4879</id>
		<title>Vadavali/C21/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C21/S1&amp;diff=4879"/>
		<updated>2026-04-15T11:11:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C21_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C20/S1&amp;diff=4878</id>
		<title>Vadavali/C20/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C20/S1&amp;diff=4878"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:59Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C20_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C19/S1&amp;diff=4877</id>
		<title>Vadavali/C19/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C19/S1&amp;diff=4877"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C19_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C18/S1&amp;diff=4876</id>
		<title>Vadavali/C18/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C18/S1&amp;diff=4876"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C18_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C17/S1&amp;diff=4875</id>
		<title>Vadavali/C17/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C17/S1&amp;diff=4875"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C17_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C16/S1&amp;diff=4874</id>
		<title>Vadavali/C16/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C16/S1&amp;diff=4874"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:55Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C16_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C15/S1&amp;diff=4873</id>
		<title>Vadavali/C15/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C15/S1&amp;diff=4873"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C15_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C14/S1&amp;diff=4872</id>
		<title>Vadavali/C14/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C14/S1&amp;diff=4872"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C14_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C13/S1&amp;diff=4871</id>
		<title>Vadavali/C13/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C13/S1&amp;diff=4871"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C13_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C12/S1&amp;diff=4870</id>
		<title>Vadavali/C12/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C12/S1&amp;diff=4870"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C12_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C11/S1&amp;diff=4869</id>
		<title>Vadavali/C11/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C11/S1&amp;diff=4869"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:50Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C11_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C10/S1&amp;diff=4868</id>
		<title>Vadavali/C10/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C10/S1&amp;diff=4868"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C10_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C9/S1&amp;diff=4867</id>
		<title>Vadavali/C9/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C9/S1&amp;diff=4867"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:49Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C09_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C8/S1&amp;diff=4866</id>
		<title>Vadavali/C8/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C8/S1&amp;diff=4866"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:48Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C08_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C7/S1&amp;diff=4865</id>
		<title>Vadavali/C7/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C7/S1&amp;diff=4865"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:47Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C07_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C6/S1&amp;diff=4864</id>
		<title>Vadavali/C6/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C6/S1&amp;diff=4864"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C06_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C5/S1&amp;diff=4863</id>
		<title>Vadavali/C5/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C5/S1&amp;diff=4863"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:45Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C05_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C4/S1&amp;diff=4862</id>
		<title>Vadavali/C4/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C4/S1&amp;diff=4862"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:44Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C04_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C3/S1&amp;diff=4861</id>
		<title>Vadavali/C3/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C3/S1&amp;diff=4861"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C03_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C2/S1&amp;diff=4860</id>
		<title>Vadavali/C2/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C2/S1&amp;diff=4860"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:43Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C02_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C1/S1&amp;diff=4859</id>
		<title>Vadavali/C1/S1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali/C1/S1&amp;diff=4859"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:42Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Vadavali#VA_C01_S01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Vadavali&amp;diff=4858</id>
		<title>Vadavali</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Vadavali&amp;diff=4858"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-doc-title&amp;quot;&amp;gt;॥ वादावली ॥&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== प्रथमः  भङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== प्रथमः भङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 1&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = प्रथमः भङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = VA_C01_S01_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = VA&lt;br /&gt;
| chapter_id    = VA_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = mantra&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नमोऽगणितकल्याणगुणपूर्णाय विष्णवे।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सत्याशेषजगज्जन्मपूर्वकर्त्र मुरद्विषे ।। 1 ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = VA_C01_S01_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = VA&lt;br /&gt;
| chapter_id    = VA_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = mantra&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मूलम्--ननु कथं सत्यता जगतोऽङ्गीकाराधिकारिणी। विमतं मिथ्या दृश्यत्वाज्जडत्वात् परिच्छिन्नत्वाच्छुक्तिरजतवदित्यनुमानविरोधादिति। मैवम्। मिथ्यात्वानिरुक्तेः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = VA_C01_S01_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = VA&lt;br /&gt;
| chapter_id    = VA_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = mantra&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मूलम्-तत्किमनिर्वचनीयत्वं वा असत्त्वं वा सद्विविक्तत्वं वा प्रमाणाविषयत्वं वा अप्रमाणविषयत्वं वा अविद्यातत्कार्ययोरन्यरत्वं वा स्वात्यन्ताभावसमानाधिकरणतया प्रतीयमानत्वं वा। नाद्यः। विकल्पासहत्वात्।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== द्वितीयभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== द्वितीयभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 2&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = द्वितीयभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-तथा हि। अनिर्वचनीयत्वं किं निर्वचनविरहो वा निर्वाच्यविरहो वा। नाद्यः। स्वाभ्युपगतव्यवहारविषयत्वविरोधात्। द्वितीये सत्वविरहो वाऽसत्त्वविरहो वा। नाद्यः। असतोऽनिर्वाच्यतापातात्। नोत्तरः। ब्रह्मणोऽनिर्वाच्यतापातात्। अथ सदसद्वैलक्षण्यमनिर्वाच्यत्वमिति मतं तदाऽस्माभिर्जगतः सदसद्रूपताऽनभ्युपगमात्सिद्धसाधनता। अथ प्रत्येकमुभयवैलक्षण्यं विवक्षितं तथाऽप्यसद्ब्रह्मवैलक्षण्याभ्युपगमेन प्रस्तुतदोषानिस्तारः। एतेन सदसत्त्वानधिकरणत्वमनिर्वचनीयत्वमित्यपास्तम्।प्रत्येकं सदसत्त्वाभ्यां विचारपदवीं न यत्। गाहते तदनिर्वाच्यमाहुर्वेदान्त (वादिन) वेदिनः।।इति चेन्न। तादृशवस्तुनोऽ(प्र)सिद्धत्वेनाप्रसिद्धविशेषणत्वात्। असत्त्वविरहे सत्त्वस्य सत्त्वविरहेऽसत्त्वस्य (निपतितत्वे) नियतत्वेनोभयविरहितत्वं व्याहतमेव।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-ननु निषेधसमुच्चयस्य तात्त्विकत्वानभ्युपगमान्न व्याघातः। तत्तत्प्रतियोगिदुर्निरूपतामात्रप्रकटनाय तत्तद्विलक्षणताभिलापादिति चेन्न। तथा सति तस्यानिर्वचनीयतापातात्। यथा खलु सत्त्वासत्त्वे भवन्मते दुर्निरूपत्वान्न जगतो विद्येते तथाऽनिर्वचनीयताया अपि दुर्निरूपत्वेन तदभावो ध्रुवः स्यात्। असत्त्वविरहे सत्त्वसमित्यादिव्याप्त्यसिद्धेर्न व्याहतिरिति चेन्न। आत्मादौ व्याप्तिसम्भवात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-तत्रात्मत्वप्रयुक्तं सत्त्वमिति चेत्किं तदात्मत्वम्। घटादिव्यावृत्ताऽऽत्मवृत्तिर्जातिर्वा किंवा सत्त्वं उताबाध्यत्वं ज्ञानत्वं वा ज्ञानाधारत्वं वा स्वप्रकाशत्वं वा आत्मपदावाच्यत्वं वा तल्लक्ष्यत्वं वा। नाद्यः। आत्मन एकत्वेन तत्र जातेरयोगात्। कल्पितात्मभेदसद्भावान्नैवमिति चेन्न। कल्पितात्मनां पक्ष(कुक्षि)निक्षिप्ततया तस्यानुपाधित्वात्। न द्वितीयः। साध्यविशिष्टत्वात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B04&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-न तृतीयः। असति व्यभिचारात्। तस्यापि बाध्यत्वे नासत्त्वस्यास्ति बाधकमित्यात्मवचनविरोधात्। न चतुर्थः। पक्षैकदेशाव्यावृत्तेः न पञ्चमः। आत्मन्यभावात्। तद्वतस्तस्य पक्षनिक्षेपात्। न षष्ठः। स्वप्रकाशताया उपर्यपाकार्यत्वात्। न सप्तमः। आत्मन्यभावात्। नान्त्यः। पक्षाव्यावृत्तेः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B05&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-न च वाच्यमात्मादौ न विकल्पोऽवकल्पने तस्य तवापि सिद्धत्वादिति। अस्माभिरुक्तप्रकारान्यतरस्वीकारेऽपि त्वन्मते दोषग्रासानिस्तारात्। तस्मादसत्त्वविरहे सत्त्वमित्यादिव्याप्तिसिद्धेरुभयविरहित्वं व्याहतमेवेति सिद्धम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== तृतीयभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== तृतीयभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 3&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = तृतीयभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C03_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C03_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम् किञ्च न सदसद्विलक्षणत्वे मानम्। विवादपदं सदसद्विलक्षणमिति प्रतिज्ञायां पक्षस्याप्रसिद्ध विशेषणत्वप्रसङ्गात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C03_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C03_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-सत्त्वासत्त्वे एकवस्तुनिष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगिनी धर्मत्वाद्रूपरसवदित्यनुमाने वस्तुशब्दस्य सच्छब्दपर्यायत्वात्सत्त्वं सन्निष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगीति व्याघातः। प्रमेयत्वाभिधेयत्वादावनैकान्तिकश्च। अविरुद्धत्वमुपाधिश्च।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C03_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C03_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्च घटत्वाघटत्वे एकधर्मिनिष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगिनी धर्मत्वाद्रूपरसवदित्याभाससमानयोगक्षेमश्च। सच्चेन्न बाध्येतासच्चेन्न प्रतीयेतेत्यर्थापत्तिरेवानिर्वचनीये प्रमाणमिति चेन्न।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== चतुर्थः भङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== चतुर्थभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 4&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = चतुर्थभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-सच्चेन्न बाध्येतेत्यत्र किमिदं सद्विक्षितं किं सत्तायुक्तमथाबाध्यमुत ब्रह्मस्वरूपम्। नाद्यः। सत्तायुक्तस्य प्रपञ्चस्य भवन्मते बाध्यतया यत्सत्तदबाध्यमिति व्याप्त्यसिद्धेः। न द्वितीयः। यदबाध्यं तदबाध्यमिति साध्याविशिष्टत्वात्। न तृतीयः। सिद्धसाधनत्वात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-असच्चेन्न प्रतीयेतेत्यत्रासतोऽसत्त्वेन प्रतीतिर्निषिध्यते सत्त्वेन वा। आद्येऽसद्व्यवहारलोपप्रसङ्गः द्वितीये भ्रान्तिव्यवहारलोपप्रसङ्गः। प्रकृतादन्यात्मना प्रतीतेरेव भ्रान्तित्वात्। तत्र चान्याकारस्यासतः सत्त्वेन प्रतिभासाङ्गीकारात्। तस्यानिर्वचनीयत्वं ब्रूम इति चेन्न।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-तदपि किं प्रकृतेनैव रूपेण प्रतीयते भ्रान्तावन्याकारेण वा। आद्ये भ्रान्तिव्यवहारलोपप्रसङ्गः। द्वितीयेऽसतः सत्त्वेन प्रतीतिरनिवार्या। अथ तस्याप्यनिर्वचनीयत्वं मन्यसे तर्ह्यनवस्था। तथा च निर्णयदर्शनं दुःशकं प्रसज्येत।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B04&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-न द्वितीयः। अपदर्शनत्वात्। न तृतीयः। विचारागोचरत्वात्। तथा हि। काऽसौ सद्विविक्तता नाम। किं परजातिविरहोऽब्रह्मत्वं वाऽसत्त्वं वाऽबाध्येतरत्वं वा। नाद्यः। तेनापि जगति जातेरनिराकरणात्। न द्वितीयः। सिद्धसाधनत्वात्। न तृतीयः। अपसिद्धान्तात्। चतुर्थेऽपि ब्रह्मेतरत्वाभ्युपगमेन सिद्धसाधनत्वात्। अबाद्येतरत्वं नाम बाध्यत्वमिति चेन्न। बाध्यत्वानिरूपणात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B05&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वादावलीतत्किमन्यथाज्ञातस्य सम्यग्ज्ञातत्वं प्रतिपन्नोपाधौ निषेधप्रतियोगित्वं वा। नाद्यः। सिद्धसाधनत्वात्। अस्माभिरपि सर्वमनिर्वचनीयमित्याद्यन्यथाज्ञातस्य जगतो यथावज्ज्ञातताभ्युपगमात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B06&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्द्वितीये किमेकदेशकालप्रतिपन्नस्य कालान्तरादौ निषेधप्रतियोगित्वमुत त्रिकालाखिलदेशनिषेधप्रतियोगित्वम्। नाद्यः। अंशे सिद्धसाधनत्वात्। रीत्यन्तरेणानित्यत्वादेरेवोक्तत्वात्। न द्वितीयः। नित्यसर्वगतयोः कालाकाशयोस्तादृशबाधप्रतिज्ञाने व्याघातात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B07&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-काचेयं प्रतिपन्नता नाम। प्रमाणप्रतिपन्नता भ्रान्तिप्रतिपन्नता वा। नाद्यः। प्रमाणप्रतिपन्नस्य त्रिकालाखिलदेशनिषेधप्रतियोगितासाधनेऽतिप्रसङ्गत्। द्वितीये वक्तव्यं कोऽयं निषेधः। अभाववेदनं सद्विविक्तत्ववेदनं वा। नाद्यः। अत्यन्तासत्त्वापातात्। न द्वितीयः। तस्यैवाद्याप्यनिरूपणात्। न चतुर्थः। विचारगोचरत्वात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B08&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वादावलीतथा हि। प्रमाणाविषयत्वं नाम यत्किञ्चित्प्रमाणाविषयत्वं वा प्रमाणमात्राविषयत्वं वा। नाद्यः। गन्धादेः श्रोत्राद्यविषयतासिद्ध्या सिद्धसाधनत्वात्। न द्वितीयः। ब्रह्मणोऽपि मिथ्यात्वापातात्। प्रमाणाविषयत्वे प्रपञ्चस्य तत्पक्षीकरणायोगाच्च। अतत्त्वावेदकप्रत्यक्षादिसिद्धतया पक्षीकरणमुपपन्नमिति चेन्न। प्रत्यक्षादेरतत्त्वावेदकत्वे मानाभावात्। विषयस्यासत्त्वादेव तत्सिद्धिरिति चेत्तदेव कुतः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B09&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्चात्त्वावेदकं प्रमाणं चेति व्याघातः। अतत्त्वावेदकं प्रमाणं चेच्छुक्तिरजतज्ञानमपि प्रमाणं किन्न स्यात्। अतत्त्वावेदकत्वाविशेषात्। प्रमाणं चेन्नातत्त्वावेदकम्। अद्वैतवाक्यवत्। न पञ्चमः। सर्वमनिर्वचनीयं क्षणिकं ब्रह्माकार्यमित्याद्यप्रमाणविषयताभ्युपगमेन सिद्धसाधनत्वात्। भ्रमप्रतीतत्वं विवक्षिमिति चेत्। तथा सति तस्यासत्त्वेन सिद्धान्तविरोधः। न षष्ठः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B10&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वादावलीकेयमविद्या नाम। अनाद्यनिर्वाच्या वा अनादिभावरूपत्वे सति विज्ञानविलाप्या वा भ्रमोपादानं वा। नाद्यः। अनिर्वाच्यासिद्ध्याऽप्रसिद्धविशेषणत्वात्। आकाशादौ लक्षणस्यातिव्याप्तेश्च। ब्रह्मव्यतिरिक्तस्यानादित्वानभ्युपगमान्नैवमिति चेत्। एवं तर्हि लक्षणस्यासम्भवः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B11&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-न द्वितीयः। अनादित्वस्यासम्भवित्वात्। अनादिभावरूपस्य विज्ञानविलापनाऽसम्भवाच्च ब्रह्मवत्। भावाभावविलक्षणाविद्याया अभावविलक्षणतामात्रेण बावत्वोपचारादात्मवदनादिभावत्वेना निवर्त्यत्वानुमानानुपपत्तिरिति चेन्न। अभावविलक्षणतामात्रेणाप्यानादेर निवर्त्यत्वानुमानसम्भवात्। न चात्मत्वादिरुपाधिः। अत्यन्तासति व्यभिचारात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B12&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-न तृतीयः। भ्रमशब्देनार्थो ज्ञानं वा। नाद्यः। पदार्थस्यासत्त्वेन तदुपादानतया असम्भवात्। न द्वितीयः। अन्तःकरणेऽतिव्याप्तेः। भ्रमस्याविद्योपादानकताऽभावेनासम्भवित्वाच्च। तदनुपादानत्वे सत्यत्वं स्यादिति चेत्। स्यादेव। तथा सति प्रमाणज्ञानवदेव विषयापहारलक्षणबाधस्याप्यप्रसङ्ग इति चेन्न। तव व्याप्त्यसिद्धेः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B13&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-तत्त्वावेदकस्यापि त्वयाऽऽविद्यकत्वाभ्युपगमात्। एतावन्तं कालं रजतमभादित्यनुभवविरोधाच्च। अनिर्वचनीयस्यापि भ्रमस्याभावविलक्षणतया तथात्वेनानुसन्धानोपपत्तिरिति चेन्न। स्वरूपसत एवासीदिति प्रतिसन्धानात्। एतावन्तं कालमिहादर्शे मुखमासीत्। स्फटिकश्च लोहित आसीदित्याद्यनुसन्धानान्नैवमिति चेत्। एतावन्तं कालं मुखमद्राक्षमित्येवानुसन्धानेनानुसन्धानान्तरे विवादात्।। छ ।। अविद्यालक्षणनिरासः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== पञ्चमभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== पञ्चमभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 5&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = पञ्चमभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C05_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C05_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-अविद्यायां चैवंविधायां किं प्रमाणम्। देवदत्तप्रमा तत्स्थप्रमाप्रागभावातिरेकिणोऽनादेर्ध्वंसिका प्रमात्वादविगीतप्रमा यथेत्यनुमानं मानमिति चेन्न। घटोऽयमेतद्धटप्रागभावव्यतिरिक्तानादेर्निवर्तको घटत्वाद्वटान्तरवदित्याभाससमानयोगक्षेमत्वात्। एतेन विगीतो भ्रम एतज्जनकाबाध्यातिरिक्तोपादाननकः विभ्रमत्वात्सम्प्रतिपन्नवदिति च निरस्तम्। अनादित्वप्रमानिवर्त्यत्वयोर्विरोधाच्च। देवदत्तप्रमा देवदत्तगतैतत्प्रमाप्रागभावातिनिक्तानादेर्निवर्तिका न भवति प्रमात्वात्सम्प्रतिपन्नवदिति सत्प्रतिपक्षता च।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== षष्ठः भङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== षष्टभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 6&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = षष्टभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-अथ प्रमाणज्ञानं स्वप्रागभावव्यतिरिक्तस्वविषयावरणस्व निवर्त्यस्वदेशगतवस्त्वन्तरपूर्वकं अप्रकाशितार्थप्रकाशकत्वात् अन्धकारे प्रथमोत्पन्नप्रदीपप्रबावदित्यनुमानं मानमस्तु। अत्र च प्रमाणज्ञानं वस्त्वन्तरपूर्वकमित्युक्ते स्वप्रागभावेन सिद्धसाधनता। तन्निवृत्त्यर्थं स्वप्रागभावव्यतिरिक्तेति पदम्। तथाऽपि स्वप्रागभावव्यतिरिक्तस्वजनकसामग्रया सिद्धसाधनम्। तन्निवृत्त्यर्थं स्वविषयावरणेति पदम्। तथाऽप्यदृष्टेन सिद्धसाधनम्। तन्निवृत्त्यर्थं स्वनिवर्त्येति पदम्। अर्थान्तरनिवृत्तये आत्माश्रितदाज्ञानसिद्धये च स्वदेशेति पदमिति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्नानेनानुमानेन त्वदभिमताज्ञानसिद्धिः। जडेऽज्ञानानभ्युपगमेनान्तःकरणवृत्तिलक्षणप्रमाणज्ञानानं तथाविधवस्तुपूर्वकत्वाभावेऽपि हेतोस्तत्र सद्भावादनैकान्तिकत्वात्। व्यर्थं च स्वप्रागभावव्यतिरिक्तेति विशेषणम्। स्वनिवर्त्यविशेषणेनैव तद्व्यावृत्तेः। न हि भावः स्वप्रागभावनिवर्तकः। अपि तु भावोत्पत्तिरेव तत्प्रागभावनिवर्तिका। भावाभावयोः सहावस्थानविरोधात्। अतः स्वनिवर्त्यविशेषणेनैव स्वप्रागभावव्यावृत्तेर्व्यर्थं स्वप्रागभावव्यतिरिक्तेति विशेषणम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्च सत्यतथाविधवस्तुपूर्वकत्वे साध्ये सिद्धसाधनम्। अनिर्वचनियतथाविधवस्तुपूर्वकत्वे साध्ये साध्यविकलो दृष्टन्तः। अविशेषिततथाविधवस्तुपूर्वकत्वे साध्येऽप्रसिद्धविशेषणता। प्रामाणिकाप्रामाणिकयोः साधारणधर्मस्याप्यप्रामाणिकत्वात्। अनिर्वचनीयस्य केनापि प्रमाणेनाप्रमितत्वात्। न हि शशविषाणगोविषाण योर्विषाणत्वसामान्यमस्ति। ज्ञानप्रतिबन्धकपापस्यसिद्धतया सिद्धसाधनत्वं च। ज्ञाननिवर्त्यत्वात्तस्यापि।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B04&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्च किमिदं प्रकाशकत्वं नाम। ज्ञापकत्वं वा ज्ञापकाप्यायकत्वं वा ज्ञानत्वं वा। नाद्यः। चक्षुरादौ व्यभिचारात्। दृष्टान्तस्य साधनविकलत्वाच्च। ज्ञाने ज्ञानकारणत्वाभावेनासिद्धेश्च। न द्वितीयः। असिद्धेः। अञ्जनादौ व्यभिचाराच्च। न तृतीयः। साधनविकलत्वात् दृष्टान्तस्य। न किञ्चिदहमवेदिषमिति परामर्शसिद्धः सौषुप्तिकानुभवोऽस्तु प्रमाणमिति चेन्न। तस्य ज्ञानाभावविषयतयोपपत्तेः। नन्वभावप्रतीतेर्धर्मिप्रतियोगिबोधपराधीनतया तदभावे तस्यानुभवितुमयोग्यत्वमिति चेन्न। साक्षिणा धर्मिप्रतियोगिग्रहणोपपत्तेः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== सप्तमभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== सप्तमभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 7&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = सप्तमभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C07_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C07_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-यत्तु कश्चिदाह नाज्ञानं ज्ञानाभावः। अभावमानागम्यत्वात्। सम्प्रतिपन्नवत्। अभावो ह्यभावस्य प्रत्यक्षस्य वा विषयः। अज्ञानं च न मानगम्यम्। माननिवर्त्यत्वात्। सम्प्रतिपन्नवदिति। तदसत्। अज्ञानस्य मानागम्यत्वे तत्साधनायानुमानकथनायोगात्। एतन्मानगम्यत्वेन मानागम्यमिति व्याघातः। फलव्याप्यताऽभावेऽपि वृत्तिव्याप्यतामात्रेण तत्रानुमानप्रवृत्तिरिति न युक्तम्। अज्ञानस्य वृत्तिव्याप्यतानङ्गीकारात्। न च प्रमाणनिवर्त्यत्वस्य प्रमाणागम्यत्वेन व्याप्तिरस्ति। प्रत्यभिज्ञाप्रमाणनिवर्त्यस्य संस्कारस्य मानगम्यत्वात्। न च त्वदुक्तमर्थं न जानामीत्यादिव्यवहारोऽत्यन्तसुप्ते ज्ञायमाने चाज्ञायमानेऽसम्भाव्यमानोऽज्ञानं गमयतीति युक्तम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C07_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C07_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किमत्र सर्वानुवादेन व्यवहारः किं वा सामान्यतः। नाद्यः तादृशव्यवहरस्यैवाभावात्। भावे वा त्वदुक्तं न प्रमाणतो जानामीत्येवम्परत्वोपपत्तेः। प्रतिवादिवाक्यादधिगतार्थस्यानुवादपुरस्सरं प्रमाणाभावेन निरसनदर्शनात्। न च त्वदुक्ते प्रमाणज्ञानं मम नास्तीत्यस्य विशिष्टविषयज्ञानस्य प्रमाणत्वात्तिद्विशेषणतयाऽर्थस्यापि प्रमाणेनाधिगमात्स्ववचनव्याघात इति युक्तम्। एतत्प्रमाणज्ञानस्य प्रमाणाभावविषयत्वेऽपि तदर्थस्यानेतद्विषयत्वात्। अन्यथा भ्रमो ममासीदित्यादिप्रमाणज्ञानस्यापि विशिष्टभ्रमविषयतया भ्रमविषयस्यापि प्रमाणिकतापातात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C07_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C07_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-न द्वितीयः सामान्यानुवादेन विशेषव्यवहारोपपत्तेः। विशेषस्याप्यधिगमानधिगमयोर्नैवं व्यवहार इति चेन्न। अस्ति कश्चिद्विशेष इति सामान्यतो ज्ञातत्वात्। किञ्च भावरूपाविद्याभ्युपगमेऽपि किं पूर्वमर्थो ज्ञातो न वा। सर्वथाऽपि प्रश्नायोगः। अस्माकं तु सर्वं वस्तु ज्ञाततयाऽज्ञाततया वा साक्षिचैतन्यविषय एवेति प्रमाणज्ञानोदयात्प्रागज्ञातत्वविशेषितोऽर्थः साक्षिसिद्धोऽनुवादगोचरो भवति च प्रश्नार्ह इति चेन्न। साक्षिसिद्धतयाऽपि सिद्धेऽर्थे व्यवहारायोगात्। साक्षिणा ज्ञातेऽपि प्रमाणबुभुत्सया व्यवहार इति चेन्न। साक्षिसिद्धेत्वे प्रमाणबुभुत्साया निष्फलत्वात्। तथा च त्वयाऽपि सामान्यतः सिद्धोऽर्थो विशेषज्ञानायानूद्यत इति वक्तव्यम्। वयमपि सामान्यतः साक्षिसिद्धस्य विशेषप्रमाणबुभुत्सया व्यवहारं ब्रुमः। तस्मान्नाविद्या निरूपणगोचरतामाचरतीति कुतस्तत्कार्यं कुतस्तरां चाविद्यातत्कार्ययोरन्यतरत्वस्य साध्यता सिद्ध्यतीति।। छ ।। अविद्याप्रमाणनिरासः ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अष्टमभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== अष्टमभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 8&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = अष्टमभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C08_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C08_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-न च भावरूपाज्ञाननिराकरणे सिद्धान्तविरोधः। परन्यायेन परनिराकरणात्। न सप्तमः। अत्यन्ताभावपदेनासत्त्वाभिप्रायेऽपसिद्धान्तः। तदतिरिक्तस्याप्रसिद्धत्वात्। भाववैलक्षण्यमिति चेत्तर्हि तत एवासत्त्वापत्त्या नोक्तदोषनिवृत्तिः। तस्मान्न मिथ्यात्वनिरुिक्तः।। छ ।। मिथ्यात्वनिरुिक्तनिरासोपसंहारः ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== नवमभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== नवमभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 9&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = नवमभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C09_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C09_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-नापि दृश्यत्वस्य। तथा हि। किमिदं दृश्यत्वम्। दृग्विषयत्वमस्वप्रकाशत्वं वा। आद्ये किं दृग्वृत्तिरूपा चिद्रूपा वा। नाद्यः। आत्मन्यनैकान्त्यात्। तस्यापि वेदान्तजनितवृत्तिविषयत्वात्। वृत्तिजनितफलासम्बन्धान्नानैकान्त्यमिति चेत्। फलं ज्ञातता, व्यवहारो वा। आद्ये घटादावपि तदभावादसिद्धिः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C09_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C09_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-अतीतानागतनित्यानुमेयेषु ज्ञातताभावाद्भागासिद्धिश्च। तथा हि। अवेद्यत्वे सत्यपरोक्षव्यवहारयोग्यत्वं स्वप्रकाशत्वमिति तल्लक्षणमबिदधता चित्सुखेनापरोक्षव्यवहारयोग्यताविशेषणकृत्याभिधानप्रस्तावेऽभिहितम्। न चावेद्यत्वमित्येतावदेवास्तु तल्लक्षणमिति वाच्यम्। तथा सत्यतीतानागतनित्यानुमेयेषु चातिव्याप्तेः। फलव्याप्यतालक्षणवेद्यत्वस्य तत्राभावादिति। द्वितीये पुनरनैकान्त्यमेव। आत्मनोऽपि वृत्तिजन्यव्यवहारविषयत्वात्। चिद्रूपदृग्विषयत्वन्तु घटादावस्माभिर्नाङ्गीक्रियत इति भागासिद्धिः। स्वप्रकाशत्वं च निर्वक्तव्यं यदभावो दृश्यत्वम्। अवेद्यत्वमिति चेत्तर्हि वेद्यत्वं दृश्यत्वमित्युक्तं स्यात्। तथा च प्रागुक्तविकल्पदोषापातः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C09_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C09_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-स्वव्यवहारे स्वातिरिक्तसंविदनपेक्षत्वं स्वप्रकाशत्वं तदभावो दृश्यत्वमिति चेत्तर्ह्यात्मनोऽप्यद्वितीयव्यवहारे संविदन्तरापेक्षासद्भावाद्व्यभिचारः। निर्विकल्पकस्वव्यवहारे संविदन्तरानपेक्ष आत्मेति चेत्तर्हि घटोऽपि तथैवेत्यसिद्धिः। घटे निर्विकल्पकव्यवहार एव नास्तीति चेदात्मन्यपि स नास्त्येव। सुषुप्तावस्तीति चेन्न। तस्यापि निर्विकल्पकत्वे विवादात्। अवेद्यत्वे सत्यपरोक्षव्यवहारविषयत्वं स्वप्रकाशत्वमिति चेन्न। व्याहतत्वेनासम्भवित्वात्। कथञ्चिदव्याहतत्वेऽपि विशेषणाभावेनोत विशेष्याभावेनाथोभयाभावेन दृश्यत्वं निर्वक्तव्यम्। तत्राद्येऽवेद्यत्वाभावो वेद्यत्वमेव हेतुरस्तु किं विशेष्येण। तस्य चोक्तं दूषणम्। द्वितीये स्वरूपासिद्धिः। तृतीये व्यर्थविशेष्यत्वं विशेष्यासिद्धिश्चेति।। छ ।। दृश्यत्वविकल्पनिरासः ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== दशमभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== नवमभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 10&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = नवमभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्च दृश्यत्वं प्रमाणतो वा भ्रान्ता वा। नोभयमपि। अन्यतरासिद्धेः। ननु सामान्यतः प्रयुक्तस्य हेतोर्विशेषविकल्पैर्निराकरणे सर्वानुमानाभावप्रसङ्गः। तथा हि। धूमाद्धूमध्वजसाधने किमेतद्देशकालसंलग्नो धूमो हेतुः किं वाऽनेतद्देशकालसंलग्न इति विकल्प्याद्ये साधनशून्यं निदर्शनम्। द्वितीयेऽसिद्धिरिति दूषणसम्भवादिति। मैवम्। तत्र धूममात्रस्य पर्वतेऽग्निसाधकत्वेनादूषणत्वाभ्युपगमात्। तर्हि किं वक्रो धूमो हेतुरिति विकल्पेन दूषणप्रसङ्ग इति चेन्न। तस्य सामान्यस्यैव हेतुत्वात्। न चास्तु तथा प्रकृतेऽपीति वाच्यम्। प्रमाणभ्रान्तिदृश्ययोर्दृश्यत्वसामान्याभावात्। न हि जलनभोनलिनयोर्नलिनत्वसामान्यमस्ति। तर्हि कथं भ्रान्तिदृश्यत्वमित्यच्यत इति चेन्न। यथा नभो नलिनमित्युच्यते तथैवेत्यवेहि। दृश्यत्वस्य सन्मात्रवृत्तित्वाद्विरुद्धता च। न च शुक्तिरजतं दृश्यमिति वाच्यम्। तत्र शुक्तिकाया एव दृस्यत्वात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-ननु रजतसंविदः कथं शुक्तिकाविषयो विरोधादिति चेन्न। रजतसंविद इति कोऽर्थः। किं रजतविषयाया इति रचतत्वोल्लेखिसंविद इति वा। नाद्यः। अनभ्युपगमात्। द्वितीये को विरोधः। स्वविषयशुक्तिकामेवान्याकारेण गृह्णातीत्यस्याविरुद्धत्वात्। ननु तर्ह्यपि रजतेऽस्ति कथञ्चिदृश्यतेति चेन्न। तस्य दृश्यत्वाभासत्वात्। तादृशस्य पक्षेऽनन्वयात्। किञ्च रजतस्य फलव्याप्यतया वृत्तिव्याप्यतया वा दृश्यत्वम्। नोभयमपि। अध्यस्ततयैव तत्सिद्ध्यभ्युपगमात्। न च तत्प्रतीतावुपायान्तरं वाऽस्ति। सन्निकर्षाभावात्। आत्मनोऽपि दृयशत्वादनैकान्तिकता च। नात्मा दृश्यत इति चेन्न। व्याहतेः। न ह्यज्ञाते धर्मिणि धर्मविधानं तन्निषेधो वा युज्यते। आत्मा दृश्यो वस्तुत्वाद्धटवत्। अयं घट एतद्धटात्मान्यान्यदृश्यान्यः प्रमेयत्वाद्धटवदिति च तस्य दृश्यत्वसिद्धेः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्किञ्च दृश्यत्वाभावे तदविद्यानिवृत्त्याभावेन मोक्षाभावप्रसङ्गः। न च त्वत्पक्षे ब्रह्मज्ञानं नाम यत्किञ्चित्स्यात्। षष्ठ्यर्थस्य विषयताऽनतिरेकात्। यद्धि श्रुतमयेन ज्ञानेन तत्त्वमभिधाय चिन्तामयीमवस्थामवलम्बमानस्यान्तःकरणपरिणामवृत्तिरूपं ज्ञानमुपजायते तेन भवेदविद्यानिवृत्तिरिति चेन्न। तथाऽभ्युपगमे परमात्त्मनोऽपि दृश्यतया व्यभिचारानिस्तारात्। आत्मनोऽपि वृत्तिव्याप्यत्वेऽपि फलव्याप्यताया अभावान्न दृश्यत्वमिति चेन्न। दत्तोत्तरत्वात्। विषयत्वाभावेऽप्यात्माकारज्ञानमात्मज्ञानं तेन भवेदविद्यानिवृत्तिरिति चेन्न। विचारागोचरत्वात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B04&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-तथा हि। आत्माकारमिति कोऽर्थः। आत्माकार एवाकारो यस्येति वाऽऽत्माकार इवाकारो यस्येति वाऽऽत्माऽऽकारो यस्येति वा। नाद्यः। ज्ञानज्ञेययोरेकाकारताऽनुपलम्भात्। एकैव सत्ता ज्ञानज्ञेययोराकारोऽस्तीति चेन्न। अनुगतसत्ताया अनङ्गीकारात्। सत्तयैकाकारत्वे च वेदान्तवाक्यजनितज्ञानमात्माकारमेव कुतः। घटाकारमपि किन्न स्यात्। न च परेणात्मनि सत्ता नामाकारोऽङ्गीक्रियो। निराकारताऽङ्गीकारात्। न द्वितीयः। अत्यन्तसादृश्यस्यानुपलम्भात्। किञ्चित्सादृश्यस्य प्रागिवातिप्रसञ्जकत्वात्। तृतीयेऽपि पक्षे नात्मा साक्षाज्ज्ञानस्याकारः सम्भवति। आधाराधेयभावस्यासम्भवात्। अतः परिशेषाद्विषयतया व्यावर्तकत्वेन चात्मा ज्ञानस्याकार इवेति वक्तव्यम्। तदेव च विषयत्वमिति यत्किञ्चिदेतत्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B05&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-ननु भवेदिदं यदि दृग्विषयत्वं दृश्यत्वम्। स्वप्रतिबद्धव्यवहारे स्वातिरिक्तसंविदपेक्षानियतिर्दृश्यत्वम्। कथमेतादृशी दृश्यता कथितदूषणगणग्रस्ता स्यात्। मैवम्। अतिरिक्तपदेन पारमार्थिकभेदवत्त्वं वाऽऽविद्यकभेदवत्त्वं वा। नाद्यः। तवासिद्धेः। न द्वितीयः। ममासिद्धेः। सामान्यतः प्रयोग इति च प्रागेव परास्तम्। संविदपेक्षानियतत्वमात्रस्य हेतुत्वोपपत्तेर्व्यर्थविशेषणत्वं च। न चास्ति रजतेऽपि ज्ञानावेक्षा व्यवहाराय तस्याध्यस्ततयैव सिद्ध्यभ्युपगमादित्यवादिष्म। अत्यन्तासत्यनैकान्त्यं च। न च तदपि मिथ्येति वाच्यम्। तथा सति रजतादेरसद्विलक्षणत्वप्रतिपादन प्रयासवैय्यर्थ्यापातात्। न च बाध्यत्वमसतो युज्यते। अप्रतीत्यङ्गीकारात्। नापि तस्यानिर्वचनीयत्वम्। तत्र प्रमाणाभावादिति।। छ ।। दृश्यत्वहेतुनिरासः ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== एकादशभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== एकादशभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 11&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = एकादशभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-न च जडत्वहेतुरपि निगदितदूषणगणलङ्घने जङ्घालः। तथा हि। किमिदं जडत्वं नाम। ज्ञानानाधारत्वं वाऽनात्मत्वं वाऽज्ञानरूपत्वं वाऽस्वप्रकाशत्वं वा।नाद्यः। विशिष्टात्मनि पक्षनिक्षिप्तेऽसिद्धत्वात्। असदात्मनोर्विपक्षभूतयोश्च वर्तमानत्वात्। न द्वितीयः। अनात्मत्वपदेनात्मातिरिक्तत्वं वाऽऽत्मत्वानाधारत्वं वा विवक्षितम्। नाद्यः। तवासिद्धेः। न हि त्वत्पक्षे परमात्मनो जगदतिरिक्तमस्ति। परमार्थतस्तदभावेऽप्यनाद्यविद्याविलसितो भेदोऽस्तीति चेत्तर्ह्यस्माकमसिद्धो हेतुः। असति व्यभिचारश्च।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्न द्वितीयः। आत्मत्वस्य प्रागुक्तप्रकारान्तर्भावे साध्याविशिष्टतासिद्ध्यनैकान्त्यान्यतमापातात्। एतेन यत्त्वयाऽऽत्मत्वमभिप्रेतं तदेवास्त्वस्माकमिति परिहृतम्। अस्माकमुक्तप्रकारान्यतरसङ्ग्रहसम्भवात्। न तृतीयः। वृत्तिज्ञानभागेऽसिद्धत्वात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्आत्मनो ज्ञानस्वरूपता न निर्वाह्यतामारोहति। तथा हि। तज्ज्ञानं सविषयं निर्विषयं वा। आद्ये स्वविषयं परविषयं वा। नाद्यः। स्ववृत्तिविरोधात्। न द्वितीयः । मोक्षे ज्ञआनाभावप्रसङ्गात्। नोत्तरः। ज्ञानत्वस्यैवाभावप्रसङ्गात्। निर्विषयज्ञानरूपत्वे चास्तु प्रपञ्चेऽपि तादृग्ज्ञानरूपत्वमित्यसिद्धिप्रसङ्गः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B04&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्न चतुर्थः। स्वकर्मकसंविद्रूपतामन्तरेण स्वप्रकाशान्तरस्योत्तरत्र वारयिष्यमाणत्वात्। स्वकर्मकप्रकाशत्वस्यात्मन्यपि तवाभावादिति। एतेनाचेतनत्वं जडत्वमिति निरस्तम्। उक्तपक्षाबहिर्भावात्। अस्माभिर्ज्ञातृत्वानाधारत्वस्य जडत्वेनाभिलापान्नास्मत्प्रतिबन्धी।। छ ।। जडत्वहेतुनिरासः ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== द्वादशभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== द्वादशभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 12&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = द्वादशभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C12_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C12_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-परिच्छिन्नत्वहेतुरपि न साध्यसाधकतामध्यस्ते। तथा हि। परिच्छिन्नत्वं नाम देशतः परिच्छिन्नत्वं वा कालतो वाऽन्योन्याभावाधिकरणत्वं वा। नाद्यः। कालाकाशादिभागेऽसिद्धेः। अत एव न द्वितीयः। ब्रह्मव्यतिरिक्तं सकलमपि देशकालाभ्यां परिच्छिन्नमिति चेन्न। व्याघातात्। तथा हि। देशतः परिच्छिन्नत्वं नाम क्वचिन्निष्ठाभावप्रतियोगिता। तथा न सर्वस्याभावं प्रतिजानता किञ्चिदधिष्ठानमभ्युपेयम्। अभावस्याधिष्ठानबोधाधीनबोधत्वात्। तथा च कथं न व्याघातः। सकलमपि ब्रह्मण्यध्यस्तमतस्तत्र नास्तीति निषेधान्नाधिष्ठानाभ्युपगत्या व्याघात इति चेन्न। परिच्छिन्नता नाम बाध्यतेत्यर्थः स्यात्तथात्वे साध्याविशिष्टतयैव दुष्टतापत्तिः। कालपरिच्छेदे चानित्यता सादिता त्रिकालासत्यता वाऽभिप्रेता भवेत्तथा च कालस्यैतादृशपरिच्छेदायोगेनागतः स एव दुरात्मा व्याघातः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C12_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C12_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-  कुतश्चाकाशादेः कालपरिच्छेदाध्यवसायः। जडत्वहेतुनेति चेन्न। तस्यापाकृतत्वात्। घटादौ कार्यताप्रयुक्तत्वाच्च परिच्छिन्नत्वस्य। यज्जडं तत्कार्यमिति चेन्न। अविद्यायां व्यभिचारात्। तस्याश्च कार्यत्वेऽनादित्वपरिभाषा परिलुप्येत। तत्कारणस्याभावश्च। पञ्चमप्रकारं मोक्षमाचक्षाणस्य जडत्वहेतोर्मोक्षे नित्यतयाऽभ्युपगते व्यभिचारः। तस्य च कालपरिच्छिन्नत्वे पुनरावृत्तिप्रसङ्गः। न हि सहस्राक्षोऽपि क्षयं क्षेप्तुं क्षम (त) इत्युन्मत्तवादश्च स्यात्। न तृतीयः। नेति नेतीत्यादिना ब्रह्मण्यपि  जगदन्योन्याभावाधिकरणतायाः श्रुतत्वात्। सोऽपि भेदोऽविद्याविलसित इति चेन्न। तत्किमिदानीं परमार्थभेदभिन्नत्वं हेतुः। तथा सति पक्षे तदसिद्धिः स्यात्। विरुद्धता च स्यादिति।। छ ।। परिच्छिन्नत्वहेतुनिरासः।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== त्रयोदशभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== त्रयोदशभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 13&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = त्रयोदशभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम् - सन्घट इत्यादिप्रत्यक्षेण बाधितविषयत्वात्कालात्ययापदिष्टच्च।  ननु केयं सत्यता या प्रत्यक्षगोचरा। किं सत्त्वं वा विधिगम्यत्वं वाऽर्थक्रियाकारित्वं वा प्रातिभासिकेतरत्वं वाऽसत्त्वातिरिक्तत्वं वाऽबाध्यत्वं वा। आद्यपञ्चकान्यतमाभ्युपगमे नास्माकं प्रत्यक्षविरोधः। तस्यास्माभिरिनिराकरणात्। न षष्ठः। प्रत्यक्षस्योत्तरकालीनबाधाभावग्राहितायोगात्। तस्मात्सद्गन्धर्वनगरमित्यादिवदयं प्रत्यक्षेण सत्त्वग्रहणप्रवाद इति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-मैवम्। अबाध्यतायाः प्रत्यक्षग्राह्यत्वात्। न च तस्योत्तरकालीनबाधाभावाग्राहकत्वमिति वाच्यम्। तदानीमबाध्यताग्रहणेनैव तत्सिद्धेः। तत्कालीनाबाध्यता गन्धर्वनगरेऽपि गृह्यत इति चेत्। सत्यम्। तथाऽप्यस्ति विशेषः। प्रामाण्यं हि ज्ञानस्योत्सर्गतोऽपवादादप्रामाण्यमिति विद्वत्सम्मतिः। तथा च तत्र बाधकादप्रामाण्यमुपस्थाप्यते प्रकृते तु तादृशबाधकादर्शनात्त्रिकालाबाध्यतैव निरपवादात्सिध्यतीति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-अस्त्वनुमानमेव बाधकं प्रत्यक्षस्येति चेन्न। प्रत्यक्षविरोधेन प्राप्तमरणावस्थस्य प्रत्यक्षविरोधाक्षमत्वात्। अन्यथा दहनशैत्यानुमानमपि तदुष्णतावगाहिप्रत्यक्षबाधकत्वेन प्रमाणं प्रसज्येत। यदा च प्रत्यक्षं समबलप्रत्यक्षान्तरेण न बाध्यते हन्त तदा का वार्ता तत्पादोपजीविनो वराकस्य तर्कस्य तद्बाधकत्वे। नभोमलिनतामाकलयत्प्रत्यक्षममूर्तानुमानेन बाधितं दृष्टमिति चेन्न। तत्राप्याप्तवाक्यादिनैव बाधाभ्युपगमेनासम्प्रतिपत्तेः। यदा च पुनः स्वयमेवानुमिमीते तदाऽपि बलवत्प्रत्यक्षग-हीतव्याप्तिकादेव तस्मादध्यवसायः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B04&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-प्रत्यक्षत्वाद्गन्धर्वनगरप्रत्यक्षवद्विप्रतिपन्नमपि प्रत्यक्षं भ्रान्तं किन्न स्यादिति चेत्तर्हि वाक्यत्वाज्जरद्गवादिवाक्यवत्सत्यज्ञानादिवाक्यमप्रमाणं किन्न स्यात्। किञ्च प्रत्यक्षशब्देन प्रत्यक्षाभासविवक्षायां पक्षे तदभावः। प्रमाणाभिप्राये दृष्टान्तेऽनन्वयः। ज्ञानत्वमात्रस्य हेतुत्वे सत्यज्ञानादिवचनजन्यज्ञाने व्यभिचारः।। छ ।। मिथ्यात्वानुमानस्य प्रत्यक्षबाधः ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== चतुर्दशभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== चतुर्दशभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 14&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = चतुर्दशभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C14_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C14_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-विश्वं सत्यमित्याद्यागमविरोधश्च व्यावहारिकं सत्त्वमत्रोच्यत इति चेन्न। निर्बीजत्वात्कल्पनायाः। व्यर्थं च प्रपञ्चे व्यावहारिकसत्यत्वप्रतिपादनम्। न हि कश्चिल्लोकिको वैदिको वा व्यावहारिकसत्यतां प्रपञ्चे नाभ्यपैति। तस्माद्वादिप्रसिद्धमिथ्यात्वनिषेधेन पारमार्थिकसत्त्वमेव प्रतिपाद्यते। अप्राप्ते शास्त्रमर्थवदिति न्यायात्। नेह नानेत्यादिश्रुतिनिषेध्यसमर्पकतयाऽनुवदति विश्वसत्यतावाक्यमिति चेन्न। तथा सति विश्वं सत्यमित्यादिवचनविधानसिद्ध्यर्थं नेह नानेत्यनुवाद इति प्रसङ्गात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C14_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C14_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्किञ्चसदेवेदमग्र आसीदित्यादिवाक्यनिषेध्यसमर्पकतया सत्यज्ञानादिवाक्यं ब्रह्मणः सत्यतामनुवदतीति चातिप्रसङ्गः। विश्वमिथ्यात्वब्रह्मसत्यत्वे श्रुतिमन्तरा न सिद्ध्यत इति कथमनुवाद इति चेन्न। दृश्यत्वादिहेतुना मिथ्यात्वसाधनात्। भ्रमानुपपत्त्याऽधिष्ठानतया ब्रह्मणोऽपि सत्यत्वकल्पनात्। किञ्च विश्वसत्यत्वानुवाद इति वदता विश्वस्य प्रामाणिकताऽभ्युपेयते न वा। नाद्यः। तत्प्रमाणविरोधात्। निषेध्यस्य स्वेन प्रमाणविषयताऽनभ्युपगमाच्च। न द्वितीयः। असिद्धस्यानुवादायोगात्। लोकसिद्धानुवाद इति चेन्न। लोके च प्रमाणसिद्धमनूद्यते भ्रान्त्या वा। नाद्यः दत्तोरत्वात्। नोत्तरः। तथैव लोकस्य भ्रान्तिसिद्धब्रह्मसद्भावो निषिध्यत इति प्रसङ्गात्। तस्माद्यद्वदन्तीत्यादिवचनं परिहारे विशेषयुक्तिं च विनाऽनुवादायोगात्। व्यावहारिकसत्यत्वस्य च वक्तुमप्रयोजकत्वात्। पारमार्थिकमेव सत्यत्वं जगत्युदितमित्यस्ति श्रुतिविरोधः।। छ ।। मिथ्यात्वानुमानस्य श्रुतिविरोधः।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== पञ्चदशभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== पञ्जदशभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 15&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = पञ्जदशभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C15_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C15_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वादावली&amp;quot;असत्यमप्रतिष्ठं ये जगदाहुरनीश्वर&amp;quot; मित्यादिनिरवकाशस्मृतिविरोधश्च। न चात्रासत्यशब्दोऽत्यन्तासत्परोऽत्यन्तासत्त्वाभ्युपगन्तुर्वादिन एवाभावादाहुरित्यस्यायोगादिति ।। छ ।। मिथ्यात्वानुमानस्य स्मृतिविरोधः ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== षोडशभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== षोडशभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 16&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = षोडशभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्विप्रतिपन्नं सत्यं प्रमाणदृष्टत्वाद्ब्रह्मवदित्यनुमानविरोधश्च। न च साध्यानिरुक्तिः। अबाध्यतायाः साध्यत्वात्। तस्याश्च ब्रह्मणि सिद्धत्वान्नाप्रसिद्धविशेषणता। ननु किमिदं प्रमाणदृष्टत्वम्। तात्त्विकप्रमाणदृष्टत्वमतात्त्विकप्रमाणदृष्टत्वं वा। नाद्यः। अस्माकमसिद्धेः। प्रत्यक्षादिप्रमाणानां तत्त्वावेदकताऽनभ्युपगमात्। नोत्तरः। तवासिद्धेः। साधनविकलत्वं च दृष्टान्तस्येति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-मैवम्। प्रत्यक्षादिप्रमाणानामतत्त्वावेदकत्वे मानाभावात्। प्रत्यक्षादिकं तत्त्वावेदकं प्रमाणत्वात्सत्यज्ञानादिवाक्यवत्। अन्यथा प्रामाण्यमेव न स्यात्। प्रपञ्चस्तत्त्वावेदकप्रमाणदृष्टः। सम्प्रतिपन्नभ्रान्तपदार्थेतरत्वाद्ब्रह्मवत्। आत्मत्वमुपाधिरिति चेन्न। अबाध्यत्वादेरात्मत्वस्य पक्षे सम्भवात्। अन्यथाऽऽत्मत्वस्याप्यभावः स्याद्ब्रह्मणि।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्च तत्त्वावेदकत्वादिविशेषानवधूय प्रमाणमात्रदृष्टत्वं हेतुः किन्न स्यात्। न ह्यस्य विपक्षे वृत्तिः। वृत्तिव्याप्यताया आत्मन्यभ्युपगमान्न तत्र साधानावृत्तिः। तथाऽपि प्रामाणिकत्वातिरिक्तं सत्यत्वं नास्तीति साध्याविशिष्टतेति चेन्न। स्वपरासम्मतेः। न तावत्स्वरीत्येदमुक्तम्। प्रमाणाविषयस्यापि ब्रह्मणः सत्यत्वाभ्युपगमात्। नाप्यस्मद्रीत्या। ब्रह्मण इव प्रपञ्चस्यास्माभिः प्रामाणिकत्वातिरिक्तस्य सत्यत्वस्याभ्युपगमात्। अन्यथा शशविषामवत्प्रमाणवृत्त्ययोगात्। तथा।पि ब्रह्मणः प्रामाणिकत्वाभावात्साधनविकलो दृष्टान्त इति चेन्न। असाधारणस्य दूषणत्वाभावपक्षे केवलव्यतिरेकित्वोपपत्तेः। ब्रह्मणश्चाप्रामाणिकत्वे शशविषाणवदसत्त्वप्रसङ्गः। स्तवतःसिद्धत्वान्नेति चेन्न। स्वत इति स्वेनेति वा प्रमाणेन विनेति वा। नाद्यः। अनभ्युपगमात्। न हि स्वस्मिन्स्वस्य कारकताऽभ्युपगम्यते। अन्यथा शशविषाणस्याप्येवं सिद्धिः स्यात्। न द्वितीयः। प्रमाणाभावे सत्त्वं न स्यादित्यस्य प्रमाणेन विना सिद्ध्यतीत्यस्यानुत्तरत्वात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B04&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-सिद्ध्युपायान्तरस्यानुपन्यस्तत्वात्। स्वतःसिद्धत्वं नाम स्वप्रकाशत्वमिति चेन्न। दत्तोत्तरत्वात्। अर्थक्रियाकारित्वाच्च सत्यत्वसाधनं सम्भवति। स्वाप्नरम्भासम्भोगादौ व्यभिचारइति चेन्न। पक्षसमत्वात्। न हि पक्षे पक्षसदृशे वाव्यभिचारः। रज्जुभुजङ्गादौ व्यभिचार इति चेन्न। तज्ज्ञानस्यैव भयकम्पादिजनकत्वात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B05&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-ननु ज्ञानमात्रमेव भयकम्पादिजनकमर्थविशेषितं वा। आद्ये सकलज्ञानानां भयकम्पादिजनकत्वाप्रसङ्गः। द्वितीये सर्पस्यापि तज्जनकत्वमायातमिति चेन्न। सर्पतया ज्ञातरज्जोरेव विशेषणत्वेन व्यभिचाराभावात्। सर्पाजन्यत्वाच्च। आत्मन्यर्थक्रियाकारित्वं नास्तीति चेन्न। तस्य निखिलप्रपञ्चकारणत्वेन श्रुतिशतसमधिगतत्वात्। सोऽपि पक्षनिक्षिप्तश्चेन्महायानिकपक्षपातः स्यात्। तदतिरिक्तात्माभ्युपगमान्नैवमिति चेन्न। तदतिरिक्तस्याप्येतद्विशेषणवत्तया पक्षनिक्षेपात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B06&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्च विशिष्टस्याप्यात्मनोऽर्थक्रियाभ्युपगमादात्मांशस्य सा कथं न स्यात्। व्यावहारिकत्वं च विश्वसत्यतायां प्रमाणम्। अभिज्ञाऽभिवदनादीनामपि शुक्तिमात्रविषयत्वात् ।। छ ।। मिथ्यात्वानुमानस्यानुमानविरोधः।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== सप्तदशभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== सप्तदशभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 17&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = सप्तदशभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C17_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C17_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-दोषगम्यत्वमुपाधिश्च। न च दृश्यत्वादिना प्रपञ्चेऽपि तत्साध्यम्। मिथ्यात्वसाधन इवात्रापि दोषप्रसक्तेः।। छ ।। मिथ्यात्वानुमानस्य सोपाधिकत्वसमर्थनम् ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अष्टादशभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== अष्टादशभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 18&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = अष्टादशभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C18_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C18_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-अनिर्वचनीयत्वाविद्यातत्कार्ययोरन्यतरत्वस्य मिथ्यात्वाभिप्राये निदर्शनस्य साध्यविकल्त्वं च।  ननु कादाचित्कत्वहेतुना सकारणकत्वानुमाने कारणस्य सदसद्रूपत्वासम्भवादविद्याकार्यत्वमेव पर्यवस्यतीति चेन्न। केयं कादाचित्कता नाम। कदाचित्प्रतीतता वा कदाचिदुत्पन्नता वा। नाद्यः। व्याप्त्यभावात्। नोत्तरः। हेतोरसिद्धत्वात्। तस्मान्न त्रिविधोऽप्ययं प्रयोगो युक्तिपथमवतरतीति।। छ ।। मिथ्यात्वानुमानस्य दृष्टन्ते साध्यवैकल्यम् ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== एकोनविशंतितमभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== एकोनविशंतितमभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 19&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = एकोनविशंतितमभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्च यदि जगत् भ्रान्तिकल्पितं स्यात्तर्हि कल्प्यमानजगत्सदृशसत्याधिष्ठानप्रधानपूर्वकमङ्गीकार्यं प्रसज्येत। न च सत्यजगद्‌द्वयाङ्गीकारो युक्तः। पिण्याकयाचनार्थं गतस्य खारीतैलप्रदानप्रतिज्ञावदधिकापातात्। ततो नेदं जगद्भ्रान्तिकल्पितमिति तर्कपराहतं दृश्यत्वाद्यनुमानम्। किञ्च कल्पनाया आरोप्यसदृशाधिष्ठानप्रधानपूर्वकत्वं व्यापकम्। तच्चात्र नास्ति। सत्यजगद्द्वयाङ्गीकारादस्यैव जगतः सत्यत्वाह्गीकारस्य लघुत्त्वात्। अतो व्याप्यकल्पनापि नास्तीति प्रमाणविरोधः। तथा च प्रयोगः प्रपञ्चो न भ्रान्तिकल्पितः। निरधिष्ठानत्वान्निष्प्रधानत्वादात्मवद्व्यतिरेकेण वा रजतवत्। विपक्षे त्वारोप्यसदृशाधिष्ठानप्रधानभूतसत्यजगद्‌द्व्यङ्गीकारप्रसङ्गो बाधकः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-ननु यदुक्तं यद्भ्रन्तिकल्पितं तत्साधिष्ठानमिति तन्न। स्वाप्नपदार्थे व्यभिचारात्। तथा हि स्वाप्नास्तावत्पदार्थाः भ्रान्तिकल्पिताः। सत्यत्वे हि तेऽनादिनित्या उतोत्पत्तिविनाशवन्तः। आद्ये प्रागूर्ध्वञ्चोपलभ्येरन्। द्वितीये किन्न बोधानन्तरमुपलभ्यन्ते। तदैवोत्पद्यविनष्टा इति चेन्न। असम्भाववितत्वात्। किञ्चैवमुपादानानि निमित्तानि चोपलब्धव्यानि। अपि चैतानन्तः पश्यति बहिर्वा। नाद्यः। अल्पप्रदेशे महतां दर्शनासम्भवात्। नोत्तरः। पार्श्वस्थानामप्युपलम्भप्रसङ्गात्। केन चैते करणेनोपलभ्यन्ते। न तावद्बाह्येन्द्रियैः तेषां तदोपरतत्वात्। नापि मनसा। तस्य बहिरस्वातन्त्र्यात्।।  किञ्च काश्यां सुप्तो मधुरां पश्यति तथा हेमन्ते सुप्तो वसन्तम्। न च तत्र तयोः सम्भवः। तस्माद्भ्रान्तिकल्पिताः। न चात्र किञ्चिदधिष्ठानमस्ति। आत्मनो भेदेनोपलम्भात्। न ह्यहं गज इति तदा प्रतीतिरस्तीति। एतदप्यविमर्शसुन्दरम्। तेषां सत्यत्वात्। तेन निरधिष्ठानत्वेऽपि न विरोधः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-ननु सत्यत्वे बाधकमुक्तम्। मैवम्। उत्पत्तिविनाशाङ्गीकारात्। न चप्रागूर्ध्वमुपलम्भप्रसङ्गः विद्युदादिवत्तात्कालिकत्वसम्भवात्। तर्ह्युपादानाद्युपलब्धिः स्यादिति चेन्न। वासनोपादानकत्वात्। वासनानां चातीन्द्रियत्वादनुपलब्धिर्युज्यते। निमित्तादिकं त्वदृष्टेश्वरादिकमिति। अतीन्द्रियकार्यस्यापि त्र्यणुकवदुपलम्भः सम्भवति। अत एवान्तर्मनस उपलब्धिर्युज्यते।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B04&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-निरधिष्ठानत्वमसिद्धम्। आत्मनोऽधिष्ठानत्वादिति चेन्न। आत्मनोऽधिष्ठानत्वासम्भवात्। नात्मा जगदारोपाधिष्ठानम्। अविषयत्वात्। तद्विरुद्धतया प्रतीयमानत्वात्। यथा पर्वतो न सर्षपारोपाधिष्ठानम्। प्रपञ्चो वा नात्मन्यध्यस्तः। तद्विरुद्धतया प्रतीयमानत्वात्। यथा सर्षपो न पर्वतेऽध्यस्तः। विरुद्धाकारप्रतीतावध्यासाङ्गीकारे तस्य कदाऽप्यनिवृत्तिप्रसङ्गः।  -किञ्च यदि जगदात्मन्यारोपितं स्यात्तदाऽऽत्मनो भिन्नत्वेन न दृश्यते। यद्यत्रारोपितं तत्ततो भिन्नत्वेन न प्रतीयते। यथा शुक्तिकायामारोपितं रजतं न शुक्तिकाया भिन्नत्वेन प्रतीयते भ्रान्तौ। दृश्यते चेदमिदानीं जगदात्मनो भिन्नत्वेन। तस्मान्न तत्रारोपितमिति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B05&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्च ब्रह्मणि प्रपञ्चस्यारोपितत्वं वदन्नत्यत्र प्रपञ्चस्य सत्तामङ्गीकरोति न वा। आद्ये परस्य मिथ्यात्वप्रतिज्ञाहानिः। न चेत्कस्य कुत्रारोपः न हि शशविषाणं क्वचिदारोप्यते। नास्माभिरन्यत्र सतः प्रपञ्चस्य ब्रह्मण्यारोपोऽभिधीयते। येन सर्वमिथ्यात्वप्रतिज्ञाहानिरापद्येत। किन्त्वनिर्वचनीयरूपः कश्चिदनात्माकारोऽयं प्रपञ्चे ब्रह्मण्यारोपित इत्यङ्गीक्रियत इत् चेन्न। अनात्माकारः प्रपञ्च इति कोऽर्थः। किमात्मनोऽन्य उतात्मविरुद्ध उतात्माभावो वा। नाद्यद्वितीयौ। क्वचित्प्रपञ्चस्य सत्यतापातात्। न तृतीयः। आत्मन्यात्माभावारोपस्य क्वाप्यदृष्टत्वात्। न हि कश्चिदहमहं न भवामीति भ्रान्तो दृश्यते।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B06&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-विमत आत्माऽऽत्माभावारोपाधिष्ठानं न भवति। आत्मत्वाद्देवदत्त्वत्।  ननु निष्प्रधानत्वमसिद्धम्। पूर्वपूर्वप्रपञ्चस्योत्तरोत्तरप्रपञ्चारोपे प्रधानत्वादिति चेन्न। असत्त्वात्।। छ ।। मिथ्यात्वहेतुनां प्रतिकूलतर्कपराहतिः।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== विंशतिततमभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== विंशतिततमभभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 20&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = विंशतिततमभभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C20_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C20_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-एवमनेकानुमानप्रतिहतत्वान्न दृश्यत्वानुमानं समञ्जसमिति सिद्धम्।। छ ।। दृश्यत्वादिहेतुत्रयभङ्गः ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== एकविंशतितमभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== एकविंशतितमभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 21&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = एकविंशतितमभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C21_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C21_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्च जगतो मिथ्यात्वाभावे न बाधकं पश्यामः। सत्यत्वे कथं प्रकाशेत। न तावत्स्वातः। जडत्वात्। नापि परतः। प्रकाशान्तरेण सम्बन्धाभावात्। असम्बद्धस्य प्रकाशनेऽतिप्रसङ्गात्। असत्त्वे तु चित्प्रकाशारोपितस्याधिष्ठानाध्यस्तत्वसम्बन्धेन प्रकाशोपपत्तिरिति चेन्न। विचारागोचरत्वात्। तथा हि। कथं प्रकाशेतेति कोऽर्थः। कथं प्रकाशः स्यादिति वा कथं प्रकाशाश्रय इति वा कथं प्रकाशविषय इति वा। न प्रथमद्वितीयौ। अनभ्युपगमात्। तृतीयेऽपि किं प्रकाशशब्देन चैतन्यं विवक्षितं वृत्तिर्वा। नाद्यः। चैतन्याविषयत्वेऽपि बाधकाभावात्। वृत्तिविषयत्वेनैव व्यवहारोपपत्तेः। चैतन्यस्यापि स्वाभाविकं भविष्यतिति व्यवहारोपपत्तेः। चैतन्यस्यापि स्वाभाविकं भविष्यतीति को दोषः। असङ्गश्रुतिस्तु परमेश्वरस्य पापादिसम्बन्धाभाववादिनी।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C21_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C21_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-न द्वितीयः करणसामर्थ्येन विषयविषयिभावोपपत्तेः। किञ्चाध्यस्तत्वेन प्रकाशने जीवेऽध्यासपक्षे सर्वदा प्रकाशः स्यात्। ब्रह्मण्यध्यासे न कदाचित्। बहुजीवपक्षेऽपि जीवेऽध्यासे सर्वदा सर्वेषां प्रपञ्चः प्रकाशेत। ब्रह्माधिष्ठानत्वे तु न कस्यापि कदाऽपि तथापि सत्यत्वे दृश्यत्वं न युज्यते। दृग्दृश्ययोः संसर्गानिरूपणादिति चेन्न। संयोगासम्भवे समवायवदन्यस्यापि तयोरसम्भवे कल्प्यत्वात्। विषयविषयिभावस्य सम्भवात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C21_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C21_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-न च तदनिरूपणम्। ज्ञानजन्यफलाधारत्वलक्षणं तत्तत्प्रतीतियोग्यत्वं विषयत्वमस्त्विति चेत्तत्फलं ज्ञातता व्यवहारो वा। नाद्यः। अतीतादौ तदसम्भवेनाविषयत्वापत्तेः। न द्वितीयः। गगनादावभावादिति। मैवम्। अतीतादौ ज्ञातताऽभ्युपगमे विरोधाभावात्। अन्यथा तद्व्यवहारायोगात्। अतीतादावनुगतविषयत्वं नास्तीति चेत्प्रतिनियतमेवास्तु। व्यवहारोऽपि तत्तद्योग्यमेव ज्ञानजन्यफलं किन्न स्यात्। तस्मान्नानुमानं विश्वमिथ्यात्वे मानम्।। छ ।। मिथ्यात्वहेतूनामप्रयोजकत्वम्।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== द्वाविंशतितमभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== द्वाविंशतितमभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 22&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = द्वाविंशतितमभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्च यदि जगत् भ्रान्तिकल्पितं स्यात्तर्हि कल्प्यमानजगत्सदृशसत्याधिष्ठानप्रधानपूर्वकमङ्गीकार्यं प्रसज्येत। न च सत्यजगद्‌द्वयाङ्गीकारो युक्तः। पिण्याकयाचनार्थं गतस्य खारीतैलप्रदानप्रतिज्ञावदधिकापातात्। ततो नेदं जगद्भ्रान्तिकल्पितमिति तर्कपराहतं दृश्यत्वाद्यनुमानम्।  किञ्च कल्पनाया आरोप्यसदृशाधिष्ठानप्रधानपूर्वकत्वं व्यापकम्। तच्चात्र नास्ति। सत्यजगद्द्वयाङ्गीकारादस्यैव जगतः सत्यत्वाह्गीकारस्य लघुत्त्वात्। अतो व्याप्यकल्पनापि नास्तीति प्रमाणविरोधः। तथा च प्रयोगः प्रपञ्चो न भ्रान्तिकल्पितः। निरधिष्ठानत्वान्निष्प्रधानत्वादात्मवद्व्यतिरेकेण वा रजतवत्। विपक्षे त्वारोप्यसदृशाधिष्ठानप्रधानभूतसत्यजगद्‌द्व्यङ्गीकारप्रसङ्गो बाधकः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-ननु यदुक्तं यद्भ्रन्तिकल्पितं तत्साधिष्ठानमिति तन्न। स्वाप्नपदार्थे व्यभिचारात्। तथा हि स्वाप्नास्तावत्पदार्थाः भ्रान्तिकल्पिताः। सत्यत्वे हि तेऽनादिनित्या उतोत्पत्तिविनाशवन्तः। आद्ये प्रागूर्ध्वञ्चोपलभ्येरन्। द्वितीये किन्न बोधानन्तरमुपलभ्यन्ते। तदैवोत्पद्यविनष्टा इति चेन्न। असम्भाववितत्वात्। किञ्चैवमुपादानानि निमित्तानि चोपलब्धव्यानि। अपि चैतानन्तः पश्यति बहिर्वा। नाद्यः। अल्पप्रदेशे महतां दर्शनासम्भवात्। नोत्तरः। पार्श्वस्थानामप्युपलम्भप्रसङ्गात्। केन चैते करणेनोपलभ्यन्ते। न तावद्बाह्येन्द्रियैः तेषां तदोपरतत्वात्। नापि मनसा। तस्य बहिरस्वातन्त्र्यात्।।  किञ्च काश्यां सुप्तो मधुरां पश्यति तथा हेमन्ते सुप्तो वसन्तम्। न च तत्र तयोः सम्भवः। तस्माद्भ्रान्तिकल्पिताः। न चात्र किञ्चिदधिष्ठानमस्ति। आत्मनो भेदेनोपलम्भात्। न ह्यहं गज इति तदा प्रतीतिरस्तीति। एतदप्यविमर्शसुन्दरम्। तेषां सत्यत्वात्। तेन निरधिष्ठानत्वेऽपि न विरोधः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-ननु सत्यत्वे बाधकमुक्तम्। मैवम्। उत्पत्तिविनाशाङ्गीकारात्। न चप्रागूर्ध्वमुपलम्भप्रसङ्गः विद्युदादिवत्तात्कालिकत्वसम्भवात्। तर्ह्युपादानाद्युपलब्धिः स्यादिति चेन्न। वासनोपादानकत्वात्। वासनानां चातीन्द्रियत्वादनुपलब्धिर्युज्यते। निमित्तादिकं त्वदृष्टेश्वरादिकमिति। अतीन्द्रियकार्यस्यापि त्र्यणुकवदुपलम्भः सम्भवति। अत एवान्तर्मनस उपलब्धिर्युज्यते।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B04&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-निरधिष्ठानत्वमसिद्धम्। आत्मनोऽधिष्ठानत्वादिति चेन्न। आत्मनोऽधिष्ठानत्वासम्भवात्। नात्मा जगदारोपाधिष्ठानम्। अविषयत्वात्। तद्विरुद्धतया प्रतीयमानत्वात्। यथा पर्वतो न सर्षपारोपाधिष्ठानम्। प्रपञ्चो वा नात्मन्यध्यस्तः। तद्विरुद्धतया प्रतीयमानत्वात्। यथा सर्षपो न पर्वतेऽध्यस्तः। विरुद्धाकारप्रतीतावध्यासाङ्गीकारे तस्य कदाऽप्यनिवृत्तिप्रसङ्गः।  किञ्च यदि जगदात्मन्यारोपितं स्यात्तदाऽऽत्मनो भिन्नत्वेन न दृश्यते। यद्यत्रारोपितं तत्ततो भिन्नत्वेन न प्रतीयते। यथा शुक्तिकायामारोपितं रजतं न शुक्तिकाया भिन्नत्वेन प्रतीयते भ्रान्तौ। दृश्यते चेदमिदानीं जगदात्मनो भिन्नत्वेन। तस्मान्न तत्रारोपितमिति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B05&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्च ब्रह्मणि प्रपञ्चस्यारोपितत्वं वदन्नत्यत्र प्रपञ्चस्य सत्तामङ्गीकरोति न वा। आद्ये परस्य मिथ्यात्वप्रतिज्ञाहानिः। न चेत्कस्य कुत्रारोपः न हि शशविषाणं क्वचिदारोप्यते। नास्माभिरन्यत्र सतः प्रपञ्चस्य ब्रह्मण्यारोपोऽभिधीयते। येन सर्वमिथ्यात्वप्रतिज्ञाहानिरापद्येत। किन्त्वनिर्वचनीयरूपः कश्चिदनात्माकारोऽयं प्रपञ्चे ब्रह्मण्यारोपित इत्यङ्गीक्रियत इत् चेन्न। अनात्माकारः प्रपञ्च इति कोऽर्थः। किमात्मनोऽन्य उतात्मविरुद्ध उतात्माभावो वा। नाद्यद्वितीयौ। क्वचित्प्रपञ्चस्य सत्यतापातात्। न तृतीयः। आत्मन्यात्माभावारोपस्य क्वाप्यदृष्टत्वात्। न हि कश्चिदहमहं न भवामीति भ्रान्तो दृश्यते।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B06&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-विमत आत्माऽऽत्माभावारोपाधिष्ठानं न भवति। आत्मत्वाद्देवदत्त्वत्। ननु निष्प्रधानत्वमसिद्धम्। पूर्वपूर्वप्रपञ्चस्योत्तरोत्तरप्रपञ्चारोपे प्रधानत्वादिति चेन्न। असत्त्वात्।। छ ।। मिथ्यात्वहेतुनां प्रतिकूलतर्कपराहतिः।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== त्रयोविंशतितमभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== त्रयोविंशतितमभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 23&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = त्रयोविंशतितमभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C23_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C23_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-एवमनेकानुमानप्रतिहतत्वान्न दृश्यत्वानुमानं समञ्जसमिति सिद्धम्।। छ ।। दृश्यत्वादिहेतुत्रयभङ्गः ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== चतुर्विंशतितमभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== चतुर्विंशतितमभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 24&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = चतुर्विंशतितमभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C24_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C24_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-अस्य पटस्यावयवित्वादिनैतत्तन्तुनिष्ठात्यन्ताभाव प्रतियोगित्वसाधनमप्यत्यन्ताभावस्य निष्प्रतियोगिकत्वेन बाधितम्। एतत्तन्तुषु नास्तीति साधने सिद्धसाधनम्। कार्यकारणयोरभेदेनाधाराधेयभावाभावात्। एतत्तन्तुकार्यं न भवतीति साधनेऽकार्यत्वस्यान्यकार्यत्वस्य वा सिद्ध्याऽर्थान्तरत्वम्। आकाशादिषु चैवं प्रयोगाभावेन सर्वजगन्मिथ्यात्वासिद्धिश्च।। छ ।। अंशित्वानुमानस्य बाधः ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== पञ्चविंशतितमभङ्गः ==&lt;br /&gt;
=== पञ्चविंशतितमभङ्गे ===&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = VA&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 25&lt;br /&gt;
| section_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = पञ्चविंशतितमभङ्गे&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C25_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C25_S01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-किञ्च किमत्र पटस्यासत्त्वमापाद्यते संसर्गनिषेधो वा क्रियते। नाद्यः त्वद्दर्शनविरोधात्। सत्त्वमात्रं निषिध्यते नासत्त्वमापाद्यत इति चेन्न। तन्निषेधे तद्‌ध्रौव्यात्। सत्त्वनिषेधे चैतन्तुनिष्ठपदवैय्यर्थ्यम्। न च सिद्धसाधनतापरिहारार्थं विशेषणमिति वक्तव्यम्। एतत्पटात्यन्ताभावस्यास्माकमसिद्धेः। एतेन दृष्टान्तोऽपि साध्यविकलतया प्रत्युक्तो वेदितव्यः।  ननु पटान्तरस्यात्यन्ताभावो न चेत्पटः किन्न स्यात्। किमत्र पटसंसर्गः स्यात्पटो वा। आद्ये न व्याप्तिसिद्धिः। द्वितीये सिद्धसाधनम्। नाप्युत्तरः। तन्तुपटसंसर्गाभावस्य सिद्धत्वात्। अथायं पट एतत्तन्तुजन्यो न भवतीति प्रतिज्ञावाक्यार्थः स्यात्तर्हि तस्यांशित्वमपि न स्यादिति हेतोरसिद्धिः स्यात्। न तत्त्वतस्यदप्यस्तीति चेन्न। अतात्त्विकावयवित्वस्यास्माकमसिद्धेः। इह तन्तुषु पट इत्यादिप्रत्यक्षविरुद्धं चैतत्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C25_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C25_S01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-नन्विह नभसि नीलिमेति प्रत्यक्षाभिमतप्रत्ययबाधेनारूपित्वानुमानप्रवृत्तिवदत्राप्यनुमान प्रवृत्त्युपपत्तिः किन्न स्यादिति चेन्न। तथा सति दहनशैत्यानुमानादेरप्यप्रतिबद्धप्रसरेण बाधपरिभाषापरिमोषापातात्। उभयवादिसम्प्रतिपन्नप्रामाण्ये प्रत्यक्षादौ जाग्रति बाधः सुखं प्रसरेदिति चेत्तत्किं प्रकृते प्रत्यक्षप्रामाण्यानभ्युपगमे कारणम्। अनुमानविरोध इति चेत्समं दहनशैत्यानुमानेऽपि। न च प्रत्यक्षस्यानुमानबाधितत्वे दृष्टान्तं पश्यामः। नभोनीलिमाप्रतितिभ्रमताऽप्यागमाद्यवगम्यैव। अनुमानस्याप्रसरात्। तथा हि। महत्त्वान्नभसो रूपं निषिध्यतेऽगन्धवत्त्वाद्वा स्पर्शरहितत्वाद्वा। न त्रयमपि। तत एवाशब्दत्वप्रसङ्गात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C25_S01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C25_S01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मूलम्-अथ तत्रागमविरोधस्तर्ह्यरूपित्वमपि तस्यागमसिद्धमेव। नानुमानादिति। तस्मात्कालातीतादोषं क्वचित्स्वीकुर्वताऽत्रापि समानन्यायतया सा चाभ्युपेयैव।। छ ।। अंशित्वानुमाननिरासः।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Sanskrit Documents]]&lt;br /&gt;
[[Category:Vadavali]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Tattvaviveka/Vyakhya/TatvavivekaTika&amp;diff=4857</id>
		<title>Tattvaviveka/Vyakhya/TatvavivekaTika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Tattvaviveka/Vyakhya/TatvavivekaTika&amp;diff=4857"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:40Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;= तत्वविवेकविवरणम् =&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-page-nav&amp;quot;&amp;gt;[[Tattvaviveka|Tattvaviveka]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स्वतन्त्रं परतन्त्रं च प्रमेयं द्विविधं मतम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स्वतन्त्रो भगवान् विष्णुः निर्दोषाखलिसद्गुणः ॥1॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B01&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B01_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रणम्य रमणं लक्ष्म्याः पूर्णबोधान्गुरूनपि।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;व्याख्यां तत्वविवेकस्य करिष्यामो यथामति ॥ 1 ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
ननु परमपुरुषादितत्वानां विवेकः शास्त्र एव कृतः। तत्किमनेन प्रकरणेन। विक्षिप्तसङ्ग्रहार्थमिति चेन्न॥ सङ्ग्रहस्यापि तत्वसङ्ख्याने कृतत्वात्। सत्यं। तथापि तत्वसङ्ख्यानोक्तार्थे साक्षित्वेन भगवत्प्रणीततत्वविवेकगतवाक्यान्येवाचार्यैरुदाहृतानीत्यदोषः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;द्विविधं परतन्त्रं च भावोऽभाव इतीरितः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पूर्वापरसदात्वेन त्रिविधोऽभाव इष्यते ॥2॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B02&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B02_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;भाव&amp;lt;/span&amp;gt;इतीरित एका विधा। &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अभाव&amp;lt;/span&amp;gt;इतीरितश्चापरा। एवं परतन्त्रं च द्विविधमिति योज्यं॥ &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ईरित&amp;lt;/span&amp;gt;ग्रहणाद्ये भावभावविभागं नेच्छन्ति तेषामागमविरोध उक्तो भवति। किं च भावानभ्युपगमे अभाव एव न स्यात्। प्रतियोगिनोऽभावात्। अभावानभ्युपगतौ प्रतीतिविरोधः। विभागानभ्युपगमे तु प्रतीतिविरोध इति। अत्रापि भावाभावपदाभ्यामेव विधिनिषेधात्मकत्वं द्वयोर्लक्षणं सूचितं भवति ॥पूर्ववद्विधाग्रहणेनावान्तरभेदश्च॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भावाभावस्वरूपत्वान्नान्योन्याभावता पृथक् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;चेतनाचेतनश्चेति भावश्च द्विविधः स्मृतः ॥3॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B03&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B03_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तादात्म्यप्रतियोगिकोऽभावोऽन्योन्याभावः। भेद इति यावत्। स च यदधिकरणस्तत्स्वरूपमेव ॥ न तु प्रागभावादिवत्पृथक्प्रमेयमिति नाभावत्रित्वभङ्गः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नित्यमुक्तश्च सृतियुक् परतन्त्रोऽपि चेतनः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;द्विधैव श्रीर्नित्यमुक्ता सृतियुक्च द्विधा मतः ॥4॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B04&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B04_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नित्यमुक्त इति कदापि संसारसम्बन्धो यस्य नास्त्यसावुच्यते। कदाचित्संसारसम्बन्धवान्सृतियुक्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मुक्तोऽमुक्त इति ह्यत्र ब्रह्मान्ता उत्तरोत्तरम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मुक्ताः शतगुणाः प्रोक्ताः रमा तेभ्योऽखिलैर्गुणैः ॥5॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B05&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B05_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत्र&amp;lt;/span&amp;gt;  मुक्तामुक्तयोर्मध्ये।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;हि&amp;lt;/span&amp;gt; शब्देन युवा स्यादित्यादिश्रुतिप्रसिद्धिं सूचयति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नित्यं बहुगुणोद्रिक्ता ततोऽनन्तगुणो हरिः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अमुक्तास्त्रिविधास्तत्र नीचमध्योच्चभेदतः ॥6॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B06&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B06_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
स्वरूपाविर्भाव एव मुक्तिरिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मुक्तियोग्यास्तत्र चोच्चा नित्यावर्तास्तु मध्यमाः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नीचा नित्यतमोयोग्या द्विधैवाचेतनं मतम् ॥7॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B07&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B07_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तु&amp;lt;/span&amp;gt; शब्दोऽवधारणे। तेन यः साधनमनुतिष्ठति स सर्वोऽपि मुच्यत इति मतमपाकृतं भवति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नित्यानित्यत्वभेदेन देशः कालः श्रुतिस्तथा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भूतेन्द्रियप्राणगुणसूक्ष्मरूपं च नित्यकम् ॥8॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B08&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B08_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;देश&amp;lt;/span&amp;gt; शब्देनाव्याकृताकाश उच्यते।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;काल&amp;lt;/span&amp;gt; इति तत्प्रवाहः।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;श्रुतिः&amp;lt;/span&amp;gt; वेदः। &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;भूतानि&amp;lt;/span&amp;gt;आकाशादीनि। &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;इन्द्रियाणि&amp;lt;/span&amp;gt; एकादश।&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्राणः&amp;lt;/span&amp;gt;अहंकारकार्यविशेषः। &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;गुणाः&amp;lt;/span&amp;gt;  सत्वादयो मात्राश्च। उपलक्षणं चैतत्। महदहङ्काराद्यपि ग्राह्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एषां विकारोऽनित्यः स्यान्नित्या एव हि चेतनाः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;गुणक्रियाजातिपूर्वा धर्मा सर्वेऽपि वस्तुनः ॥9॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B09&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B09_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एषां&amp;lt;/span&amp;gt;  यथासम्भवं कालादीनां  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विकारः&amp;lt;/span&amp;gt;  उपचितादिभागः। तत्र कालस्य क्षणाद्यवयवाः। महदादीनामुपचयांशः। एवमेषां महदादीनां विकारं कार्यं ब्रह्मांडं तदन्तर्गतं सर्वमनित्यमिति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;रूपमेव द्विधं तच्च यावद्वस्तु च खण्डितम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;खण्डिते भेद ऐक्यं च यावद्वस्तु न भेदवत् ॥10॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B10&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B10_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तच्च&amp;lt;/span&amp;gt;  गुणादिकं द्रव्यरूपं  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;द्विधं&amp;lt;/span&amp;gt;  द्विविधम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;खण्डितं रूपमेवात्र विकारोऽपि विकारिणः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कार्यकारणयोश्चैव तथैव गुणतद्वतोः ॥11॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B11&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B11_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत्र&amp;lt;/span&amp;gt;  तत्वे।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विकारः&amp;lt;/span&amp;gt;  कार्यद्रव्यं।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विकारिणः&amp;lt;/span&amp;gt;  स्वोपादानद्रव्यस्य।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;खण्डितमेव रूपं&amp;lt;/span&amp;gt;  । ततो भिन्नाभिन्नमेवेति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;क्रियाक्रियावतोस्तद्वत् तथा जातिविशेषयोः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विशिष्टशुद्धयोश्चैव तथैवांशांशिनोरपि ॥12॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B12&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B12_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कार्यमुपादेयं पटादि। कारणमुपादानं नन्त्वादि। तयोर्भेद ऐक्यं चेति योज्यम्॥  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;च&amp;lt;/span&amp;gt;शब्दो वक्ष्यमाणैः सह समुच्चयार्थः। केचित्परमाणव एव तथा तथा सन्निविष्टाः पटादिबुद्धिविषयाः। न तु पटो नामास्तीति ब्रुवते। अन्ये तु कार्यकारणयोरत्यन्तभेदं ब्रुवते ॥ तदुभयनिरासाय एवकारः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;य एतत्परतन्त्रं तु सर्वमेव हरेः सदा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वशमित्येव जानाति संसारात् मुच्यते हि सः ॥13॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TV_C01_B13&lt;br /&gt;
| id       = TV_C01_B13_TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| name     = TatvavivekaTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वविवेकविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;करतलमिलितामलकप्रख्यं यस्याखिलं विश्वं।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कमलापरिवृढममलं वन्दे तं वन्द्यपादाब्जम् ॥ 1 ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
यद्यपि केवलस्यास्य ज्ञानं न पुरुषार्थोपयोगि तथापि परमपुरुषाधीनतयाऽवगतं भवत्येव मोक्षसाधनमिति द्वे विद्ये वेदितव्ये&#039; इत्यादिश्रुतिसिद्धमिति हिशब्देन सूचयति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Vyakhya]]&lt;br /&gt;
[[Category:Tattvaviveka]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Tattvasankhyana/Vyakhya/TattvasankhyanamTika&amp;diff=4856</id>
		<title>Tattvasankhyana/Vyakhya/TattvasankhyanamTika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Tattvasankhyana/Vyakhya/TattvasankhyanamTika&amp;diff=4856"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;= तत्वसङ्ख्यानविवरणम् =&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-page-nav&amp;quot;&amp;gt;[[Tattvasankhyana|Tattvasankhyana]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स्वतन्त्रमस्वतन्त्रं च द्विविधं तत्त्वमिष्यते । स्वतन्त्रो भगवान् विष्णुः भावाभावौ द्विधेतरत् ॥1॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TSK_C01_V01&lt;br /&gt;
| id       = TSK_C01_V01_TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| name     = TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वसङ्ख्यानविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
लक्ष्मीपतेः पदाम्भोजयुगं नत्वा गुरोरपि ।&lt;br /&gt;
        करिष्ये तत्त्वसङ्ख्यानव्याख्यानं नातिविस्तरम् ॥ १ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्राक्प्रध्वंससदात्वेन त्रिविधोऽभाव इष्यते ।चेतनाचेतनत्वेन भावोऽपि द्विविधो मतः ॥2॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TSK_C01_V02&lt;br /&gt;
| id       = TSK_C01_V02_TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| name     = TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वसङ्ख्यानविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्राक्त्वेन, प्रध्वंसत्वेन, सदात्वेन च उपलक्षितोऽभावः &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;त्रिविध&amp;lt;/span&amp;gt;इष्यते । ‘प्रामाणिकै’रिति शेषः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;दुःखस्पृष्टं तदस्पृष्टमिति द्वेधैव चेतनम् । नित्यादुःखा रमाऽन्ये तु स्पृष्टदुःखास्समस्तशः ॥3॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TSK_C01_V03&lt;br /&gt;
| id       = TSK_C01_V03_TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| name     = TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वसङ्ख्यानविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कदाचिद्दुःखसंबद्धम् एव दुःखस्पृष्टम् । कदाऽपि दुःखासंबद्धं तदस्पृष्टम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स्पृष्टदुःखा विमुक्ताश्च दुःखसंस्था इति द्विधा । दुःखसंस्था मुक्तियोग्या अयोग्या इति च द्विधा ॥4॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TSK_C01_V04&lt;br /&gt;
| id       = TSK_C01_V04_TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| name     = TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वसङ्ख्यानविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विमुक्ताः&amp;lt;/span&amp;gt;दुःखात्। &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;दुःखसंस्थाः&amp;lt;/span&amp;gt;वर्तमानदुःखाः । चशब्दः &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;दुःखसंस्थाः&amp;lt;/span&amp;gt;इत्यतःपरं योज्यः । अत्र प्राधान्यक्रमेण उद्देशः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;देवर्षिपितृपनरा इति मुक्तास्तु पञ्चधा । एवं विमुक्तियोग्याश्च तमोगाः सृतिसंस्थिताः ॥5॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TSK_C01_V05&lt;br /&gt;
| id       = TSK_C01_V05_TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| name     = TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वसङ्ख्यानविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पान्तीति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पाः&amp;lt;/span&amp;gt;चक्रवर्तिनः । &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नराः&amp;lt;/span&amp;gt;मनुष्योत्तमाः । &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तु&amp;lt;/span&amp;gt;शब्दोऽवधारणे । तेन ये मोक्षे तारतम्यं न मन्यन्ते तन्मतं निराचष्टे । गन्धर्वादीनां, केषाञ्चित् एषु एव अन्तर्भावात्, केषाञ्चित् अविवक्षितत्वात् न ग्रन्थान्तरविरोधः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इति द्विधा मुक्त्ययोग्या दैत्यरक्षपिशाचकाः । मर्त्याधमाश्चतुर्धैव तमोयोग्याः प्रकीर्तिताः ॥6॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TSK_C01_V06&lt;br /&gt;
| id       = TSK_C01_V06_TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| name     = TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वसङ्ख्यानविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मर्त्याधमाः इत्यतःपरम् इतिशब्दोऽध्याहार्यः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ते च प्राप्तान्धतमसः सृतिसंस्था इति द्विधा । नित्यानित्यविभागेन त्रिधैवाचेतनं मतम् ॥7॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TSK_C01_V07&lt;br /&gt;
| id       = TSK_C01_V07_TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| name     = TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वसङ्ख्यानविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ते च चतुर्विधा अपि। &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सृतिसंस्थिताः&amp;lt;/span&amp;gt;संसारे वर्तमानाः, न अधुनाऽपि तमःप्राप्ताः । योग्यतायाः चैतन्यस्वभावत्वेन, तमोयोग्यानाम् अयं विभागः न अनुपपन्नः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नित्या वेदाः पुराणाद्याः कालः प्रकृतिरेव च । नित्यानित्यं त्रिधा प्रोक्तमनित्यं द्विविधं स्मृतम् ॥8॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TSK_C01_V08&lt;br /&gt;
| id       = TSK_C01_V08_TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| name     = TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वसङ्ख्यानविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अत्र नित्यत्वं नाम कूटस्थतया आद्यन्तशून्यत्वम् । तच्च वेदानां ‘‘नित्या वेदाः समस्ताश्च’’ इत्यादि प्रमाणसिद्धम् । अत्र &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वेदा&amp;lt;/span&amp;gt;इत्युपलक्षणम् । पञ्चाशद्वर्णानां अव्याकृताकाशस्य च तथाभावात् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;असंसृष्टं च संसृष्टमसंसृष्टं महानहम् । बुद्धिर्मनःखानि दश मात्रा भूतानि पञ्च च ॥9॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;संसृष्टमण्डं तद्गं च समस्तं सम्प्रकीर्तितम् । सृष्टिः स्थितिः संहृतिश्च नियमोऽज्ञानबोधने ॥10॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TSK_C01_V10&lt;br /&gt;
| id       = TSK_C01_V10_TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| name     = TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वसङ्ख्यानविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु एषां चतुर्विंशतितत्वानामसंसृष्टत्त्वं नाम यदि एकदेशेन उत्पत्तिः तर्हि अनुत्पन्नस्य असत्वात् उत्पन्नमेव तत्त्वम् । तच्च संसृष्टमेव, इति न द्वैविध्यम् । न च प्रकारान्तरम् अस्ति इति । मैवम् । सूक्ष्मरूपेण नित्यानां महदादीनां प्राकृताद्यंशैः उपचयमात्रं क्रियते इति तानि असंसृष्टानि ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बन्धो मोक्षः सुखं दुःखमावृत्तिर्ज्योतिरेव च । विष्णुनास्य समस्तस्य समासव्यासयोगतः ॥11॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = TSK_C01_V11&lt;br /&gt;
| id       = TSK_C01_V11_TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| name     = TattvasankhyanamTika&lt;br /&gt;
| label    = तत्वसङ्ख्यानविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;बन्धः&amp;lt;/span&amp;gt; प्रकृतेः। &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मोक्षः&amp;lt;/span&amp;gt; बन्धात् । &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आवृतिज्योतिषी&amp;lt;/span&amp;gt;बाह्यतमःप्रकाशौ । &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एव&amp;lt;/span&amp;gt;कारः &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्णुना&amp;lt;/span&amp;gt;इत्यनेन सम्बध्यते । &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अस्य समस्तस्य&amp;lt;/span&amp;gt;अस्वतन्त्रस्य भवन्ति इति शेषः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Vyakhya]]&lt;br /&gt;
[[Category:Tattvasankhyana]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Pramanapaddati/C3&amp;diff=4855</id>
		<title>Pramanapaddati/C3</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Pramanapaddati/C3&amp;diff=4855"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Pramanapaddati#PP_C03]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Pramanapaddati/C2&amp;diff=4854</id>
		<title>Pramanapaddati/C2</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Pramanapaddati/C2&amp;diff=4854"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:37Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Pramanapaddati#PP_C02]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Pramanapaddati/C1&amp;diff=4853</id>
		<title>Pramanapaddati/C1</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Pramanapaddati/C1&amp;diff=4853"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:36Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;#REDIRECT [[Pramanapaddati#PP_C01]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Pramanapaddati&amp;diff=4852</id>
		<title>Pramanapaddati</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Pramanapaddati&amp;diff=4852"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:35Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-doc-title&amp;quot;&amp;gt;॥ प्रमाणपद्धतिः ॥&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== प्रत्यक्षपरिच्छेदः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = pp&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = प्रत्यक्षपरिच्छेदः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ग्रन्थारम्भसमर्थनम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यद्यपि भगवत्पादैरेव प्रमाणलक्षणादिकं अभिहितम्‌।  तथाऽपि गम्भीरया वाचा विक्षिप्य वर्णितं न मन्दैः शक्यते सुखेन बोद्धुमिति  तदर्थमिदं प्रकरणं आरभ्यते ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
लक्षणस्वरूपम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यो धर्मो लक्ष्ये व्याप्त्या वर्तते, न वर्तते च अन्यत्र, स धर्मो लक्षणमित्युच्यते । यथा गोः सास्नादिमत्वम्‌। तद्धि गोषु सर्वत्र अस्ति, नास्ति च अगोषु ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अलक्षणस्वरूपम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अन्यथाभूतं तु अलक्षणम्‌। तत्‌ त्रिविधम्‌। असम्भवि, यल्लक्ष्ये सर्वथा न वर्तते । यथा गोरेकशफत्वम्‌। अव्यापकं, यल्लक्ष्यैकदेशे वर्तमानमपि तदेकदेशान्तरे न वर्तते । यथा गोः शबलत्वम्‌। अतिव्यापकं, यल्लक्ष्यादन्यत्रापि वर्तते । यथा विषाणित्वम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
लक्षणज्ञानप्रयोजनम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B04&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सजातीयविजातीयव्यावृत्ततया लक्ष्यावधारणं लक्षणज्ञानस्य प्रयोजनम्‌। &#039;अस्मिन्‌ग्रामे देवदत्तगृह&#039;मिति वार्तां श्रुतवतो हि तद्ग्रामस्थेषु सर्वेष्वपि गृशेषु देवदत्तगृहबुद्धिः प्रसक्ता ।  ततो &#039;यत्र पताका तत्‌देवदत्तगृहमि&#039;ति तल्लक्षणज्ञाने सति, इदमेव, नान्यदित्यवधारणं जायते । शब्दव्यवहारो वा लक्षणज्ञानस्य प्रयोजनम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
लक्ष्यस्वरूपम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B05&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;सास्नादिमान्‌ गौरि&#039;ति लक्षणज्ञाने सति, यं यं सास्नादिमन्तं पिण्डं पश्यति, तं तं गोशब्दवाच्यं प्रत्येति । यावदन्यतो व्यावर्तनीयं, यावति चैकः शब्दो व्युत्पादनीयः, तदुच्यते लक्ष्यमिति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रमाणस्य सामान्यलक्षणम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B06&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्र आदौ तावत्‌प्रमाणसामान्यलक्षणमुच्यते । यथार्थं प्रमाणम्‌। प्रमाणमिति लक्ष्यनिर्देशः । यथार्थमिति लक्षणोक्तिः । एवं उत्तरत्रापि ज्ञातव्यम्‌। अत्र यथाशब्दोऽनतिक्रमे वर्तते । अर्थशब्दश्चार्थ्यते इति व्युत्पत्तया ज्ञेयवाची । ज्ञेयमनतिक्रम्य वर्तमानं, यथावस्थितमेव ज्ञेयं यद्विषयीकरोति, नान्यथा, तत्‌प्रमाणमित्यर्थः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B07&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञेयविषयीकारित्वं च साक्षाद्वा, साक्षाज्ज्ञेयविषयीकारिसाधनत्वेन वा विवक्षितमिति न अनुप्रमाणेष्वव्याप्तिः । ज्ञेयविषयीकारित्वेनैव प्रमातृप्रमेययोर्व्यवच्छेदः । तयोः साक्षाज्ज्ञेयविषयीकारित्वाभावात्‌। साक्षाज्ज्ञेयविषयीकारिकारणत्वेऽपि तत्साधनत्वाभावाच्च ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B08&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रमावान्‌प्रमाता । प्रमाविषयः प्रमेयम्‌। यथार्थज्ञानं प्रमा ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B09&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यथार्थग्रहणेन संशयविपर्ययतत्साधनानां निरासः ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B10&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनवधारणज्ञानं संशयः । अनवधारणग्रहणं सम्यज्जञानविपर्ययव्युदासार्थम्‌। घटादिनिवृत्त्यर्थं ज्ञानमिति । तस्य निर्णायकाभावसहकृताः साधारणधर्माऽसाधारणधर्मविप्रतिपत्तयुपलब्ध्यनुपलब्धयः पञ्च कारणानीति केचिदाहुः । तद्यथा स्थाणुपुरुषयोः साधारणमूर्ध्वतालक्षणं धर्मं पुरोवर्तिन्युपलभ्य स्थाणुपुरुषो स्मृत्वा, विशेषजिज्ञासायां स्थाणुत्वनिश्चायकं वक्रकोटरादिकं, पुरुषत्वनिश्चायकं शिरःपाण्यादिकं चानुपलभमानस्य डोलायमानं संशयज्ञानमुत्पद्यते, &#039;किमयं स्थाणुर्वा, पुरुशो वा&#039; इति । शब्दे चाकाशविशेषगुणत्वमसाधारणधर्ममुपलभमानस्य निर्णायकमजानतः संशयो भवति, &#039;किं शब्दो नित्योऽनित्यो वे&#039;ति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B11&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इन्द्रियेषु वैशेषिकसाङ्ख्ययोर्भौतिकत्वाभौतिकत्वविप्रतिपत्तिं पश्यतो निश्चायकमजानतः सन्देहो भवति, &#039;किमिन्द्रियाणि भौतिकान्युताऽभौतिकानी&#039;ति । कूपखननानन्तरं जलोपलब्धौ सत्यां, निश्चायकाभावे संशयो जायते, &#039;किं प्राक्‌सदेवोदकं कूपखननेनाभिव्यक्तमुपलभ्यते, उतासत्तेनोत्पन्नमि&#039;ति । &#039;अस्मिन्‌वटे पिशाचः अस्ती&#039;ति वार्थां श्रुतवतो वटसमीपं गतस्य, तत्र पिशाचानुपलब्धौ सत्यां निर्णायकाभावे संशयो भवति, &#039;किं विद्यमान एव पिशाचोऽन्तर्धानशक्त्यानोपलभ्यते, किंवाऽविद्यमान एवे&#039;ति । उपलब्ध्यनुपलब्ध्योः साधारणधर्म एवान्तर्भावात्‌त्रीण्येव कारणानीत्यपरे । उपलब्धिर्हि सतामेव घटादीनां प्रदीपारोपणेन दृष्टा । असतां च कुलालादिव्यापारानन्तरमिति । तथाऽनुपलब्धिः सतामीश्वरादीनामसतां च शशविषणादीनां दृष्टेति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B12&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वयं तु ब्रूमः । असाधारणधर्मविप्रतिपत्त्योरपि साधारणधर्म एवान्तर्भावः । असाधारणो हि धर्मो न स्वरूपेण संशयहेतुः । विशेषस्मरणकारणत्वाभावात्‌। किन्तु व्यावृत्तिमुखेनैव । तथा च नित्यव्यावृत्तत्वमनित्यस्य, अनित्यव्यावृत्तत्वं च नित्यस्य धर्म इति साधारण एव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B13&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
न चैकेनैव साधारणधर्मेण भाव्यमिति नियमोऽस्ति । तथा तथा प्रतिपन्नत्वं तस्य तस्य धर्म इति विप्रतिपत्तिरपि साधारणीति । विपरीतनिश्चयो विपर्ययः । विपरीतेति सम्यङ्निश्चयव्युदासः । निश्चयः इति संशयज्ञानस्य । स च प्रत्यक्षानुमानागमाभासेभ्यो जायते । यथा$-$&#039;शुक्तिकायामिदं रजतमि&#039;त्यादि ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अयथार्थज्ञानविषये प्राभाकरादिमतखण्डनम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B14&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अयथार्थज्ञानमेव नास्तीति प्राभाकरादयः । तन्न । अनुभवसिद्धत्वात्‌। &#039;एतावन्तं कालमहं शुक्तिकामेव रजतत्वेन प्रतिपन्नोऽस्मी&#039;त्युत्तरकाले परामर्शाच्च । प्रतीतं च रजतं देशान्तरे सदेवेति वैशेषिकादयः । ज्ञानस्वरूपमेवेति विज्ञानवादिनः । तत्रैव तात्कालिकमुत्पन्नं सदिति भास्करः । न सन्नासन्न सदसत्‌। किन्त्वनिर्वचनीयमेवेति मायावादिनः । &#039;असदेव रजतं प्रत्यभादि&#039;त्युत्तरकालीनानुभवाच्छुतिरेव अत्यन्तासद्रजतात्मना प्रतिभातीत्याचार्याः । अनध्यवसायः स्वप्नश्चायथार्थज्ञानान्तरमस्तीति वैशेषिकाः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B15&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;किं सङ्ज्ञकोऽयं वृक्ष&#039; इत्यनध्यवसायः । स तु कोटीनामतिबाहुल्यादनिर्दिष्टकोटिकः संशय एव । वटादिव्यावृत्तिं पश्यतोऽपि पनसे यत्‌&#039;किं सङ्ज्ञकोऽयं वृक्ष&#039; इत्युत्पद्यते, तज्जञानमेव न भवति । किन्तु सङ्ज्ञाविषयं जिज्ञासामात्रम्‌। स्वप्नेऽपि गजादिदर्शनं चेद्यथार्थमेव । मानसवासनाजन्यत्वाद्रजादीनाम्‌। तेषु यद्‌बाह्यत्वज्ञानं स विपर्यय एव । बाह्यालीप्रदेशे, &#039;पुरुषेणानेन भवितव्यमि&#039;त्यूहापरनामकं सम्भावनाज्ञानमप्यन्यतरकोटिप्रापकप्राचुर्यनिमित्तोऽन्यतरकोटिप्रधानः संशय एव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तर्कस्य द्वैतसिद्धान्तरीत्या अनुमानस्वरूपत्वम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B16&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तर्कोऽनुमानमेवेति वक्ष्यामः । स्मृतावतिव्यापकं प्रमाणलक्षणमिति चेन्न । तस्या अपि प्रमाणत्वेन लोकवेदयोः संव्यवहारात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रमाणलक्षणम्‌,&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B17&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनुभूतिः प्रमाणम्‌। स्मृतिव्यतिरिक्तं ज्ञानमनुभूतिरिति प्राभाकराणां लक्षणम्‌। संशयविपर्ययव्यापकत्वात्‌ स्मृतौ वेदादिषु च यथार्थज्ञानसाधनेष्वव्यापकत्वाच्चायुक्तम्‌।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रमाणलक्षणविषये भाट्टमतखण्डनम्&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B18&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञातताप्राकट्यापरपर्यायवाच्यस्य प्रमेयाश्रितस्य प्रकाशविशेषस्य साधनं क्रियाज्ञानं प्रमाणमिति भाट्टानां लक्षणमप्ययुक्तम्‌। ज्ञानव्यतिरिक्तायां ज्ञाततायां प्रमाणाभावेनासम्भावितत्वात्‌। अतीतादिविषयज्ञानानामाश्रयाभावेन तज्जनकत्वायोजाच्च वेदादिष्वव्याप्तेश्च । अनधिगततथाभूतार्थज्ञानं प्रमाणमिति तेशामेव लक्षणान्तरमप्ययुक्तं स्मृतौ वेदादिषु चाव्याप्तेः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रमाणलक्षणविषये नैय्यायिकमतखण्डनम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B19&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सम्यगनुभवसाधनं प्रमाणमिति नैयायिकादयः । तदप्यसत्‌। यथार्थज्ञानेऽव्याप्तेः । प्रमाव्याप्तं प्रमाणमित्युदयनः । तदपि सर्वस्यापि प्रमेयस्येश्वरप्रमाव्याप्तत्वेनातिव्यापकत्वादयुक्तम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B20&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
साधनाश्रययोरन्यतरत्वे सति प्रमाव्याप्तत्वं विवक्षितमिति चेन्न । आश्रयग्रहणवैयर्थ्यात्‌। ईश्वरस्यापि प्रामाण्यसिध्यर्थं तदिति चेन्न । कर्तरि प्रमाणशब्दस्याननुशासनात्‌। यथार्थज्ञानेष्वव्याप्तेश्च । तस्माद्याथार्थ्यमेव प्रमाणलक्षणं युक्तम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रमाणस्य द्वैविध्यम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B21&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
द्विविधं प्रमाणं, केवलमनुप्रमाणं चेति । तत्र यथार्थज्ञानं केवलप्रमाणम्‌। यथार्थमिति संशयादिव्युदासः । ज्ञानमिति प्रत्यक्षस्य । लिङ्गज्ञानं वाक्यज्ञानं च लिङ्गिनि वाक्यार्थे चानुप्रमाणमपि लिङ्गे वाक्ये च केवलप्रमाणमिति नातिव्याप्तिः । इदं च साक्षाज्ज्ञेयविषयीकारित्वात्‌केवलमित्युच्यते ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
केवलज्ञानविभागः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B22&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तच्च चतुर्विधम्‌। ईश्वरज्ञानं, लक्ष्मीज्ञानं, योगिज्ञानं, अयोगिज्ञानं चेति । तत्र सर्वार्थविषयकमीश्वरज्ञनम्‌। नियमेन यथार्थम्‌। तत्स्वरूपमनादिनित्यम्‌। स्वतन्त्रम्‌। निरतिशयस्पष्टं च । ईश्वरे त्वसार्वत्रिकमन्यत्रानालोचनेऽपि सर्वविषयं लक्ष्मीज्ञानम्‌। तदपि नियमेन यथार्थम्‌। तत्स्वरूपमनादि नित्यं च । ईश्वरैकाधीनम्‌। तदपेक्षया स्पष्टत्वे न्यूनम्‌। स्पष्टत्वं चापरोक्षत्ववज्जञानगत एव विशेषो न विषयौपाधिकः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगिज्ञानविभागः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B23&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगप्रभावलब्धातिशयं योगज्ञानम्‌। तत्‌त्रिविधम्‌। ऋजुयोगिज्ञानं, तात्त्विकयोगिज्ञानं अतात्तविकयोगिज्ञानं चेति । ऋजवो नाम ब्रह्मत्वयोग्या जीवाः । ईश्वरादन्यत्र आलोचने सर्वविषयं तज्जञानम्‌। ईश्वरेत्वसार्वत्रिकमेव ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B24&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तद्‌ द्विविधम्‌। स्वरूपं, मनोवृत्तिरूपं च इति । तत्र स्वरूपमनादिनित्यम्‌। योगप्रभावादामुक्तेः व्यक्त्यतिशयोपेतम्‌।मुक्तावेकप्रकारम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B25&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वृत्तिज्ञानं तु प्रवाहतोऽनादि । योगानुगृहीतप्रत्यक्षादिजन्यम्‌। मुक्तौ तु नास्त्येव । द्वयमपि नियमेन यथार्थम्‌। ईश्वरे त्वन्यजीवेभ्योऽधिकविषयम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B26&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तदतिरिक्तास्तत्तवाभिमानिनो देवाः तात्विकाः । अनादित्वे सतीश्वरादन्यत्रालोचनेऽप्यसर्वविषयं तज्जञानम्‌। तदपि स्वरूपं, बाह्यं चेति द्विविधम्‌। तस्यानादित्वं पूर्ववत्‌। स्वरूपं यथार्थमेव । बाह्यं कदाचिदयथार्थमपि ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B27&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तद्व्यतिरिक्ता देवादयो योगिनोऽतात्विकाः । सादित्वे सतीश्वरादन्यत्राल्पाज्ञानयुक्तं तज्जञानम्‌। तदपि पूर्ववद्‌द्विविधम्‌। तत्र स्वरूपस्य सादित्वं व्यक्त्यपेक्षया । अन्यस्य प्रवाहोत्पत्त्यपेक्षया । याथार्थनियमादि पूर्ववत्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अयोगिज्ञानविभागः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B28&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तद्व्यतिरिक्ता जीवा अयोगिनः । ईश्वरादन्यत्राज्ञानप्रचुरं तज्जञानम्‌। तदपि पूर्ववत्‌द्विविधम्‌। उत्पत्तिविनाशवच्च । अयोगिनोऽपि त्रिविधाः । मुक्तियोग्या नित्यसंसारिणस्तमोयोग्याश्चेति । तत्र मुक्तियोग्यानां स्वरूपज्ञानं यथार्थमेव । नित्यसंसारिणां तु मिश्रम्‌। अन्येषामयथार्थमेव । बाह्यं तु त्रयाणामप्युभयविधमिति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यथार्थज्ञानविषये वैशेषिकमतखण्डनम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B29&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इन्द्रियजं लिङ्गजं स्मृतिरार्षं चेति चतुर्विधं यथार्थज्ञानमिति वैशेषिकाः । तदसत्‌। नित्यस्यागमजन्यस्य चासङ्ग्रहात्‌। स्मृतेरिन्द्रियजत्वेनार्षस्य योगिज्ञानत्वेन च पृथग्गरहणायोगाच्च ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनुप्रमाणलक्षणम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B30&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यथार्थज्ञानसाधनमनुप्रमाणम्‌। यथार्थमित्येवोक्ते केवलेऽतिव्याप्तिः । ज्ञानमित्येवोक्ते तत्र संशयादौ च । प्रत्यक्षेऽव्याप्तिश्च । साधनमित्येवोक्ते कुठारादवतिव्याप्तिः । यथार्थज्ञानमित्युक्ते केवलेऽतिव्याप्तिः, प्रत्यक्षेऽव्याप्तिश्च । यथार्थसाधनमित्युक्ते प्रत्यक्षसाधनेऽतिव्याप्तिः । ज्ञानसाधनमित्युक्ते संशयादिसाधनेऽतिव्याप्तिः । यथार्थज्ञानकारण मित्युक्ते प्रमात्रादावतिव्याप्तिरिति सर्वे सार्थकम्‌। यज्जातीयानन्तरं नियमेन कार्योत्पत्तिस्तदत्र साधनं विवक्षितम्‌। अतो न यादृच्छिकसंवादिष्वतिव्याप्तिः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B31&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु त्रिविधं प्रमाणमिति वक्तव्यम्‌। ल्युटोऽधिकरणेऽप्यनुशासनात्‌। सत्यम्‌। तथाऽपि प्रमाणशब्दस्याधिकरणे प्रयोगाभावात्‌  तदसङ्ग्रहः । तथाऽपि प्रमाणशब्दे भावसाधनः करणसाधनश्चेत्यनेकार्थः । तत्र किमनुगतलक्षणकथनेनेति । उच्यते । नायमक्षादिशब्दवदत्यन्तभिन्नार्थः । किन्तु धात्वर्थानुगमस्तूभयत्र सम इत्येकार्थत्वमाश्रित्यानुगतलक्षणोक्तिरित्यदोषः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनुप्रमाणविभागः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B32&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
त्रिविधमनुप्रमाणम्‌। प्रत्यक्षमनुमानमागमश्चेति । तत्र निर्दोषार्थेन्द्रियसन्निकर्षः प्रत्यक्षम्‌। अर्थशब्देनेन्द्रियविषया गॄह्यन्ते । तेषां दोषाः अतिदूरत्वमतिसामीप्यं सौक्ष्म्यं व्यवधानं समानद्रव्याभिघातोऽनभिव्यक्तत्वं सादृश्यं चेत्यादयः । तेषु सत्सु क्वचिज्जञानमेव न जायते । क्वचिद्विपरीतज्ञानमुत्पद्यते ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B33&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्राकृतं षड्विधम्‌। घ्राणरसनचक्षुस्त्वक्‌श्रोत्रमनोभेदात्‌। तत्र गन्धस्तद्विशेषाश्च घ्राणस्य विषयाः । रसस्तद्विशेषाश्च रसनस्य । महान्ति रूपवन्ति द्रव्याणि केचिद्‌गुणाः । कर्माणि जातयश्च चक्षुस्त्वचोः । वायुस्पर्शोऽपि त्वचो विषयः । शब्दः श्रोत्रस्य । एतेषां पञ्चानां मनोऽनधिष्ठितत्वं काचकामलादयश्च दोषाः । मनसस्तु बाह्येन्द्रियाधिष्ठानेनैते सर्वे विषयाः । स्वातन्त्र्येण स्मरणसाधनं मनः । तस्य दोषा रागादयः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B34&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इन्द्रियशब्देन ज्ञानेन्द्रियं गृह्यते । तद्‌द्विविधम्‌। प्रमातृस्वरूपं प्राकृतं चेति । तत्र स्वरूपेन्द्रियं साक्षीत्युच्यते । तस्य विषया आत्मस्वरूपं तद्धर्मा अविद्यामनस्तद्वृत्तयो बाह्येन्द्रियज्ञानसुखाद्याः कालोऽव्याकृताकाशश्चेत्याद्याः । स च स्वरूपज्ञानमभिव्यनक्ति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B35&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु स्मृतेर्याथार्थ्यमेव नास्ति । न हि यदा यादृशोऽर्थः स्मर्यते तदाऽसौ तादृशः । पूर्वावस्थाया निवृत्तत्वादिति चेन्न । यतो ज्ञानकाले वस्तुनस्तथात्वं याथार्थ्योपयुक्तं न भवति । किन्तु यद्देशकालसम्बन्धितया यद्वस्तु ज्ञानेन यादृशं गृह्यते तद्देशकालयोस्तस्य तथात्वम्‌। स्मृतिश्च तत्र तदाऽसौ तादृश इति गृह्णाति । न च तत्र तदाऽसौ न तादृशः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B36&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु पूर्वानुभवजनितसंस्कारः स्मृतिकारणम्‌। स चानुभूतविषय एव स्मृतिजननस्येष्टे । न चानुभवेन निवृत्तपूर्वावस्थतयाऽर्थो गृहीतः । तत्कथमनुभवसमानविषयसंस्कारजन्यास्मृतिरर्थे निवृत्तपूर्वावस्थतया विषयीकुर्यादिति ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B37&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मैवम्‌। भवेदेतदेवं यदि संस्कारमात्रजन्यत्वं स्मृतेरभ्युपगच्चामः । न चैवम्‌। मनोजन्या स्मृतिः । संस्कारस्तु मनसस्तदर्थसन्निकर्षरूप एव । यथा योगीन्द्रियाणां योगजो धर्मः । ततश्च संस्कारसहकृतं मनोऽननुभूतामपि निवृत्तपूर्वावस्थां विषयीकुर्वत्स्मरणं जनयेदिति को दोषः ? वर्तमानमात्रविषयाण्यपीन्द्रियाणि सहकारिसामर्थ्यात्‌  कालान्तरसम्बन्धितामपि गोचरयन्ति । यथा संस्कारसहकृतानि सोऽयमित्यतीतवर्तमानत्वविशिष्टविषयप्रत्यभिज्ञासाधनानि । प्राकृतेन्द्रियाणि मनोवृत्तिज्ञानं जनयन्ति । तत्र सन्निकर्षः प्रत्यक्षमित्युक्ते घटपटसन्निकर्षेऽतिव्याप्तिः । इन्द्रियसन्निकर्षः प्रत्यक्षमित्युक्ते चक्षुराकाशसंनिकर्षेऽतिव्याप्तिः । अर्थसंन्निकर्ष इत्युक्ते पूर्ववदतिव्याप्तिः । दुष्टार्थानां दुष्टेन्द्रियैर्वा संन्निकर्षे व्यावर्तयितुमुभयत्र निर्दोषग्रहणम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B38&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु प्रत्यक्षं करणविशेषः । करणस्य चावान्तरव्यापारेण भवितव्यम्‌। यथा छिदाकरणस्य परशोर्दारुसंयोगोऽवान्तरव्यापारः । सत्यम्‌। अत्रापीन्द्रियं करणधर्मि । तस्यार्थसङ्न्निकर्षोऽवान्तरव्यापारः । तत्रावान्तरव्यापारप्राधान्यविवक्षयाऽर्थेन्द्रियसङ्न्निकर्षः प्रत्यक्षमित्युच्यते । क्वचित्तु धर्मिप्राधान्यविवक्षया स्वस्वविषयसन्निकृष्टमिन्द्रियं प्रत्यक्षमित्युच्यते । ईश्वरप्रत्यक्षं, लक्ष्मीप्रत्यक्षं, योगिप्रत्यक्षमयोगिप्रत्यक्षं चेति । तत्राद्यद्वयं स्वरूपेन्द्रियात्मकमेव । उत्तरद्वयं तु द्विविधेन्द्रियात्मकम्‌। विषयस्तु तत्तज्जञानविषयवद्विवेक्तव्यः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
बाह्येन्द्रियविभागः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B39&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
बाह्येन्द्रियं त्रिविधम्‌। दैवमासुरं मध्यममिति । तत्र यथार्थज्ञानप्रचुरं दैवम्‌। अयथार्थज्ञानप्रचुरमासुरम्‌। समज्ञानसाधनं तु मध्यमम्‌। स्वरूपेन्द्रियमप्युत्तमानां विषयस्वरूपे प्रकारे च यथार्थमेव । अधममध्यमानां तु स्वरूपमात्रे यथार्थमेव । प्रकारे त्वयथार्थं मिश्चं चेति । इन्द्रियार्थयोस्तु सन्निकर्षोऽपरोक्षज्ञानहेतुः षोड्हा भिद्यत इत्येके । तद्यथा । संयोगः, संयुक्तसमवायः, संयुक्तसमवेतसमवायः, समवायः, समवेतसमवायो विशेषणविशेष्यभावश्चेति । तत्र चक्षुःस्पर्शनयोर्घटादिद्रव्यैर्मनसश्चात्मना संयोगः । तेषां स्वविषयगतगुणकर्मसामान्यैः संयुक्तसमवायः । तथा घ्राणरसनयोर्गन्धरसाभ्याम्‌। एतेषां स्वविषयगुणकर्मगतसामान्यैः  संयुक्तसमवेतसमवायः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B40&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
श्रोत्रस्य शब्देन समवायः । तद्गतसामान्यैः समवेतसमवायः । एतेषामेतत्पञ्चविधसम्बन्धसम्बन्धार्थस्याभावसमवायाभ्यां पञ्चविधो विशेषणविशेष्यभाव इति । तदसत्‌। गुणादीनां गुण्यादिभिरभेदेन समवायाभावात्‌। आत्मनस्तद्धर्माणां च साक्षिविषयत्वेन मनोविषयत्वाभावात्‌। वर्णात्मकस्य शब्दस्य द्रव्यत्वेनाकाशविशेषगुणत्वाभावात्‌। अतः सर्वेन्द्रियाणां स्वस्वविषयैः स्वस्वविषयप्रतियोगिकाभावेन च साक्षादेव रश्मिद्वारा सङ्न्निकर्षः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रत्यक्षद्वैविध्यम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B41&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
निर्विकल्पकसविकल्पकभेदेन च द्विविधं प्रत्यक्षमित्याचक्षते । तत्र वस्तुस्वरूपमात्रावभासकं निर्विकल्पकम्‌। विशिष्टाकारगोचरं सविकल्पकम्‌। तत् ‌अष्टविधम्‌।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B42&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्र द्रव्यविकल्पो यथा दण्डीति । गुणविकल्पो यथा शुक्ल इति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B43&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
क्रियाविकल्पो यथा गच्छतीति । जातिविकल्पो यथा गौरिति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B44&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विशेषविकल्पो यथा विशिष्टः परमाणुरिति । समवायिविकल्पो यथा पटसमवायवन्तस्तन्तव इति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B45&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नामविकल्पो यथा देवदत्त इति । अभ वविकल्पो यथा घटाभाववद्भूतलमिति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B46&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतदप्यसत्‌। विशेषसमवाययोरप्रामाणिकत्वात्‌। नाम्नः पश्चात्स्मरणेनाभावस्य च प्रतियोगिस्मरणाधीनज्ञानत्वेन तद्विकल्पस्य प्रथमाक्षिसङ्न्निकर्षानन्तरमेवोत्पत्त्यभावेऽपि द्रव्यादिविकल्पानां प्रथममेवोत्पत्तौ बाधकाभावेन निर्विकल्पकानुपपत्तेः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रत्यक्षस्य फलम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_B47&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
हानोपादानोपेक्षाबुद्धयः प्रत्यक्षस्य फलमिति केचिदाहुः । तदप्यसत्‌। तासामनुमानफलत्वात्‌। तथाहि । कण्टकादिस्वरूपमात्रं प्रदर्श्य प्रत्यक्षं निवर्तते । अथेदानीं पूर्वानुभूतस्य कण्टकादेरनिष्टसाधनत्वमनुभूतं स्मृत्वाऽस्य च कण्टकादित्वेन तदनुमिमानस्य हानबुद्धिरुपजायते । एवं कदलीफलादाविष्टसाधनत्वानुमानानन्तरमुपादानबुद्धिरुत्पद्यते । तृणादौ चौदासीन्यमनुमायोपेक्षाबुद्धिः  प्रतिपद्यते । अतो विशिष्टविषयसाक्षात्कार एव प्रत्यक्षस्य फलमिति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C01&lt;br /&gt;
| id       = PP_C01_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इति श्रीमज्जयतीर्थपूज्यचरणविरचितप्रमाणपद्धतौ प्रत्यक्षपरिच्छेदः समाप्तः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== अनुमानपरिच्छेदः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = pp&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 2&lt;br /&gt;
| title        = अनुमानपरिच्छेदः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनुमानलक्षणम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B001&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
निर्दोषोपपत्तिरनुमानम्‌। उपपत्तिर्व्याप्यं युक्तिलिङ्गमिति पर्यायः । अविनाभावो व्याप्तिः । साहचर्यनियम इति यावत्‌। व्याप्तेः कर्म व्याप्यम्‌। तस्याः कर्तृ व्यापकम्‌। यथा धूमस्याग्निना व्याप्तिरव्यभिचरितः सम्बन्धः । यत्र धूमः तत्र अग्निरिति नियमात्‌। तत्र धूमो व्याप्यः । अग्निर्व्यापकः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B002&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
चतुष्टयी खलु धर्माणां गतिः । केचित्समवृत्तयो यथा निषिद्धत्वपापसाधनत्वे । यत्र निषिद्धत्वं तत्र पापसाधनत्वं, यत्र पापसाधनत्वं तत्र निषिद्धत्वमिति नियमात्‌। तत्र द्वयोरपि अन्योन्यं व्याप्यव्यापकभावः । केचित्‌न्यूनाधिकवृत्तयः । यथा धूमवत्तवाग्निमत्वे । तत्र न्यूनवृत्तिधूमवत्वं व्याप्यमेव । अधिकवृत्यग्निमत्वं व्यापकमेव । केचित्‌परस्परपरिहारेणैव वर्तन्ते । यथा गोत्वाश्वत्वे । यतो यत्र गोत्वं न तत्र सर्वथाऽश्वत्वम्‌। यत्र चाश्वत्वं न तत्र सर्वथा गोत्वम्‌। तेषां नान्योन्यं व्याप्यव्यापकभावः । सम्बन्धस्यैव अभावात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B003&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
केचित्‌क्वचित्‌समाविष्टा अपि क्वचित्‌परस्परपरिहारेणैव वर्तन्ते । यथा पाचकत्वंपुरुषत्वे । तयोः पुरुषविशेषे समोवेशेऽपि पाचकत्वं पुरुषत्वपरिहारेण स्त्रीषु वर्तते । पुरुषत्वमपि पाचकत्वपरिहारेणापचति पुरुषे वर्तते । तेऽपि नान्योन्यं व्याप्यव्यापकभाववन्तः । सत्यपि सम्बन्धे परस्परव्यभिचारित्वात्‌। तत्र व्याप्यो धर्मो व्यापकप्रमितिसाधनं भवन्ननुमानमित्युच्यते । व्यापकश्चानुमेय इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B004&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु पर्वते वर्तमानो धूमः गृहान्तर्वर्तिनः पुरुषस्य किमित्यग्निप्रमां न जनयति । उच्यते । न प्रत्यज्ञवदनुमानमज्ञातकरणम्‌। किन्तु सम्यक्‌ज्ञातमेव । तथाऽपि नारिकेलद्वीपवासिनो देशान्तरं गतस्य धूमप्रमितावति कस्मान्नाग्निप्रमोदयः । उच्यते । तस्य धूमस्वरूपज्ञानेऽप्यग्निव्याप्ततया तज्जञानाभावात्‌। ज्ञातव्याप्तिकस्यापि कुतः कदाचिदग्निप्रमाऽनुत्पत्तिः । व्याप्तिस्मरणाभावात्‌। व्याप्तिस्मरणवतः पर्वते धूमं दृष्टवतोऽपि कथं पर्वतादन्यत्राग्निप्रमाऽनुद्भवः । व्याप्तिप्रकारमपेक्ष्य लिङ्गज्ञानस्य लिङ्गज्ञानजनकत्वनियमात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्याप्तिभेदाः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B005&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तथाहि । कयोश्चित्‌समानदेशकालयोर्व्याप्तिः । यथा रसस्य रूपेण । कयोश्चित्‌समानदेशत्वेऽपि भिन्नकालयोः, यथा धूमस्याग्निना । कयोश्चित्समानकालत्वेपि भिन्नदेशयोः । यथा कृत्तिकोदयस्य रोहिण्युदयासत्तया । कयोश्चित्‌भिन्नदेशकालयोः । यथाऽधोदेशे नदीपूरस्योर्धवदेशवृष्ट्या । कस्यचित्कादाचित्कस्य समानदेशत्वेऽपि सार्वकालीनेन । यथा पतनस्य गुरुत्वेन । कस्यचित्समानदेशत्वेऽपि सार्वकालिकस्य कादाचित्केन । यथा शरीरत्वस्य विनाशेन । कस्यचित्प्रदेशवर्तिनो व्याप्यवर्तिना । यथा संयोगस्य द्रव्यत्वेन । कस्यचिद्व्याप्यवर्तिनः प्रदेशवर्तिना । यथा रूपस्य संयोगेन । कयोश्चित्‌एकावयविवर्तिनोरप्यवयवभेदेन । यथा तुलोन्नमनावनमनयोरित्यादि । तथा च व्याप्तिज्ञानतत्स्मरणसहितं लिङ्गस्य सम्यग्ज्ञानं, सम्यग्ज्ञातं वा लिङ्गव्याप्तिप्रकारानुसारेण समुचितदेशादौ लिङ्गप्रमां जनयदनुमानमित्युक्तं भवति । अत एव लिङ्गस्वरूपस्य ज्ञातत्वेऽपि देशविशेषादिसंसृष्टतया ज्ञापकत्वान्नानुमानस्य वैयर्थ्यम्‌। ततश्चानुमानस्य द्वयं सामर्थ्यम्‌। व्याप्तिः, समुचितदेशादौ सिद्धिश्चेति । न तु पक्षधर्मतानियमः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्याप्तिज्ञानजनकं प्रमाणम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B006&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु व्याप्तिज्ञानं केन प्रमाणेन जायते । यथायथं प्रत्यक्षानुमानागमैरिति ब्रूमः । तत्र तावत्‌धूमस्याग्निना व्याप्तिः प्रत्यक्षगम्या । तथाहि । महानसादौ धूमाग्न्योः साहचर्यं पश्यतः पुरुषस्यैष विमर्शो जायते । किमत्रैवेतौ धूमाग्नी सहचरितावन्यत्र देशान्तरे कालान्तरे च, एतज्जातीयौ परस्परपरिहारेण वर्तेते, उतान्यतर एवान्यतरपरिहारेण किंवा सकलदेशकालयोः सहचरितावेवेति । ततः भूयोभूयः धूमं पश्यन्‌अग्निं पश्यति । अग्न्यभावे च धूमाभावम्‌। तथा धूमाभावेऽपि क्वचिदग्निसद्भावम्‌। ततः पुनरेव विचारो भवति । यथा बहुषु स्थलेषु धूमेन सहचरितोऽप्यग्निः क्वचित्तं परित्यज्य वर्तते । तथा धूमो मत्परिचितस्थलेष्वग्निना सह वर्तमानोऽपि क्वचित्तं परित्यज्य वर्तते । किं वा सर्वत्र तत्सहचरित एवेति । ततः पुनरेशा बुद्धिरुत्पद्यते । अग्नेर्धूमसम्बन्धेऽस्त्यार्द्रेन्धन संयोग उपाधिः । स च धूमव्यापकः । स्वयं व्यावर्तमानस्तं व्यावर्तितवान्‌। न पुररग्निम्‌। तदव्यापकत्वात्‌। तथा धूमस्याग्निसम्बन्धे यदि कश्चिदुपाधि स्यात्‌तदा सोऽप्यग्निं व्यभिचरिष्यति । न चेन्निर्निमित्तस्य सम्बन्धस्य धूमस्वभावत्वेन न क्वापि तदभावो भविष्यतीत्येवं निश्चित्य महानसादावुपाधिगवेषणे प्रवर्तते ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B007&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्र केचिद्धर्मा उभयव्यापकाः । यथा प्रमेयत्वम्‌। नैतत्सम्बन्धं विघटयितुमीशते । केचिदुभयाव्यापकाः । यथा महानसत्वम्‌। तेऽपिनैतसंबन्धविघटनाय समर्थाः । केचिद्धूमव्यापका अग्न्यव्यापकाः । यथा आर्द्रेन्धनसंयोगः । तेऽपि अग्नेर्धूमवियोजने शक्ता अपि न धूमस्याग्निवियोजने । यस्वग्नेर्व्यापको धूमस्य त्वव्यापकः स स्वयं व्यावर्तमानः शक्ष्यत्येतत्सबन्धं विघटयितुम्‌। स तु नास्त्येव । अनुपलम्भात्‌। अतीन्द्रियोपि प्रमाणान्तरवेद्यः स्यात्‌। न च तत्प्रमाणमुपलभ्यते । न चाप्रामाणिकः शङ्कामप्यधिरोहति । अतो नात्रोपाधिरस्तीति निर्णीतवतोऽविनाभावप्रमितिरुत्पद्यते ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B008&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु एवं सति न प्रत्यक्षं व्याप्तिग्राहकम्‌। मैवम्‌। यतः साहचर्यग्राहिणः प्रत्यक्षस्य भूयोदर्शनव्यभिचारादर्शनोपाध्यभावनिश्चयाः सहकारिणः । न च सहकारिभेदेऽपि प्रत्यभिज्ञायामिव प्रमाणान्तरत्वम्‌।  वर्तमानसन्निकृष्टमात्रग्राहि प्रत्यक्षं कथमतीताद्यास्पदानां व्याप्तिं गृह्णीयादिति चेन्न । सहकारिसामर्थ्येन करणानां शक्त्यन्तराविर्भावस्य बहुलमुपलम्भात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B009&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
किञ्च प्रतीतस्य धूमस्याग्निसम्बन्धे स्वाभाविकतया निश्चिते यद्यन्यत्रापि धूमः स्यात्‌तर्हि तस्याप्येवमित्येवं व्याप्तिग्रहो भवतीत्यतः काऽत्रानुपपत्तिः । ‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B010&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतेन प्रमेयत्वाभिधेयत्वयोः व्याप्तिं गृह्णतः सार्वज्ञप्रसङ्ग इत्यपि परास्तम्‌। कुत  एतत्सर्वं कल्प्यत इति चेत्‌। कार्यदर्शनादेव । अस्ति तावद्‌  धूमदर्शनानन्तरमग्निज्ञानम्‌। न च तदयथार्थम्‌। संवादित्वात्‌। न चान्यदर्शनेनान्यज्ञानं निर्निमित्तं भवितुमर्हति । अतिप्रसङ्गात्‌।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B011&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
न च व्याप्तिप्रमां समुचितदेशत्वप्रमां चापहाय निमित्तान्तरमस्तीति कार्यमेवैतत्कल्पयति । यथा खलु शिलाशकलादावनुपलब्धामपि क्षितिसलिलादिसहकारिसमुद्भूतां बीजस्य शक्तिमङ्कुरदर्शनं कल्पयतीति । अनुमानगम्यां तु व्याप्तिमुत्तरत्रोदाहरिष्यामः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B012&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
न च तस्याप्यनुमानस्य व्याप्त्यपेक्षायामनवस्था । अन्ततः प्रत्यक्षागममूलत्वात्‌। &#039;ब्राह्मणो न हन्तव्यो&#039;, &#039;गौर्न पदा स्प्रष्टव्यो&#039;त्यागमगम्या व्याप्तिः । न चात्र क्वचित्क्षुद्रोपद्रवो, नापि दृष्टान्तापेक्षेति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनुमानत्रैविध्यम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B013&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
त्रिविधमनुमानम्‌। कार्यानुमानं, कारणानुमानं, अकार्यकारणानुमानं चेति । तत्राद्यं यथा । धूमोऽग्नेः । द्वितीयं यथा । विशिष्टमेघोन्नतिर्वृष्टेः । इयांस्तु विशेषः । कार्यं कारणमात्रमनुमापयति । कारणं तु समग्रमेव कार्यमिति । तृतीयं यथा । रसो रूपस्येति ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B014&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पुनर्द्विविधम्‌। दृष्टं, सामान्यतो दृष्टं चेति । तत्र प्रत्यक्षयोग्यार्थानुमापकं दृष्टम्‌। यथा धूमोऽग्नेः ।प्रत्यक्षायोग्यार्थानुमापकं सामान्यतो दृष्टम्‌। यथा रूपादिज्ञानं चक्षुरादेः । अथवा, यथाभूतयोः व्याप्तिग्रहणं, तथाभूतयोरेव लिङ्गलिङ्गिभावे दृष्टम्‌। यथा धूमाग्न्योः । व्याप्यव्यापकयोरन्यादृशत्वेऽपि तत्सामान्याकारानुगमेन लिङ्गलिङ्गिभावे सामान्यतो दृष्टम्‌। यथा कृषीवलस्य कर्षाणादिप्रवृत्तेर्धान्यादि फलवत्वदर्शनेन यज्ञादेः स्वर्गादिफलानुमानम्‌। प्रेक्षावत्प्रवृत्तित्वफलवत्त्वसामान्यानुगमात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पुनः अनुमानद्वैविध्यम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B015&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पुनर्द्विविधम्‌। साधनानुमानं दूषणानुमानं चेति । तत्राद्यं यथा । धूमप्रमित्याऽग्निप्रमितिसाधनम्‌। दूषणानुमानमपि द्वेधा । दुष्टिप्रमितिसाधनं, तर्कश्चेति । तत्र आद्यं यथा । नेदं स्वसाध्यसाधनसमर्थम्‌। प्रमाणबाधितत्वादित्यादि ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B016&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कस्यचिद्धर्मस्याङ्गीकारेऽर्थान्तरस्यापादनं तर्कः ।तस्य पञ्चाङ्गानि । आपादकस्यापाद्येन व्याप्तिः, प्रतितर्केणाप्रतिघातः आपाद्यस्यानिष्टत्वम्‌। तत्‌द्विविधम्‌। प्रामाणिकहानमप्रामाणिककल्पनं चेति । तत्राद्यं त्रेधा । दृष्टाननुमितश्रुतहानभेदात्‌। द्वितीयमप्यदृष्टाननुमिताश्रुतकल्पनाभेदात्‌त्रिविधम्‌। एतदेव कल्प्यानेकत्वे कल्पनागौरवमित्युच्यते । आपाद्यस्य विपर्यये पर्यवसानं, परस्याननुकूलत्वं चेति ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B017&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आपाद्यमनिष्टं पुनः पञ्चधा भिद्यते । आत्माश्रयत्वमन्योन्याश्रयत्वं चक्रकाश्रयत्वमनवस्था, केवलानिष्टं चेति । तद्भेदादात्तपदापादनरूपस्तर्कोऽपि पञ्चविधः । तत्र तस्यैवोत्पत्तिज्ञप्त्यर्थं तदुत्पत्तिज्ञप्त्यपेक्षाङ्गीकारे स्वापेक्षया पूर्वभावित्वरूपमात्माश्रयत्वमापाद्यते । यदि घटोऽयमस्यैव घटस्योत्पादकः स्यात्तर्हि स्वतोपि पूर्वभावी स्यात्‌। यद्यस्य कारणं तत्ततोऽपि पूर्वभावि दृष्टम्‌। यथा पटकारणं तन्तवस्तदपेक्षया पूर्वभाविनः । न चात्र प्रतिकूलस्तर्कोऽस्ति । यदि घटस्य घट एव कारणं न स्यात्‌तर्हीदमापद्यत इति । अनिष्टं चेदम्‌। स्वापेक्षया पूर्वभावित्वस्याप्रामाणिकत्वात्‌। व्याहतत्वेनाङ्गीकर्तुमनुचितत्वाच्च । पूर्वभावित्वं हि तदभाववति काले भावः । न च स्वाभाववति काले स्वयं भवतीति न व्याहतम्‌। न चेत्पूर्वभावित्वमङ्गीक्रियते तदा न स्वस्य स्वयं कारणम्‌। न चैवमेवापादकं प्रत्यापादयितुं शक्यत इति पञ्चाङ्गानि । एवं ज्ञप्तावपि तज्जञानस्य तज्जञानं प्रति पूर्वभावित्वमापाद्यम्‌। द्वयोरितरेतरे कारणत्वाङ्गीकारे त्वन्योन्यापेक्षया पूर्वभावित्वरूपमन्योन्याश्रयत्वमापाद्यम्‌। बहूनां चक्रवत्कार्यकारणभावाभ्युपगमे पूर्वभावित्वलक्षणं चक्रकाश्रयत्वम्‌। अनवस्थितासिद्धकारणापेक्षायां मूलक्षयापरनामकप्रतीतकार्यविलोपलक्षणानवस्था ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B018&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
केवलानिष्टापादनमपि त्रेधा । दृष्टानुमितश्रुतहानापादनभेदात्‌। अदृष्टानानुमिताश्रुतकल्पनापादनभेदाच्च । एतदेव कल्प्यानेकत्वे कल्पनागौरवमित्युच्यते । दृष्टहानं यथा । यदि पर्वतो निरग्निकस्तर्हि निर्धूमः स्यादिति । एवमन्यस्याप्युदाहरणं शास्त्रे द्रष्टव्यम्‌। अनुमानत्वेऽपि तर्कस्यापादकासिद्धिरदूषणम्‌। पराभ्युपगममात्रस्य तत्र सिद्धिपदार्थत्वात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B019&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवमापाद्यस्य प्रमाणविरोधोऽपसिद्धान्तश्च न दूषणम्‌। निर्धूमो भवतीत्यसाधनात्‌। यथा साधनानुमाने न व्याप्ति मात्रं, नापि पक्ष धर्मतामात्रं साध्यप्रमितिसाधनं, किन्तु मिलितमेव । एवमनिष्टापादनं विपर्यये पर्यवसानं चोभयं मिलितमेवानुमितिसाधनं भवतीति तर्कस्य प्रामाण्यमुपपद्यते । सोऽयं क्वचिद्विपरीतशङ्कानिरसनद्वारेण प्रमाणानामनुग्राहकोऽपि भवतीति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
परमतदूषणम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B020&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
केवलान्वयिकेवलव्यतिरेक्यन्वयव्यतिरेकिभेदात्तरिविधमनुमानमित्येके । साध्यधर्मविशिष्टो धर्मी पक्षः । तत्र व्याप्त्यावर्तमाननिश्चितसाध्यसमानधर्माधर्मी सपक्षः । तत्र सर्वस्मिन्‌एकदेशे वर्तमानम्‌। साध्यतत्समान धर्मरहितो धर्मी विपक्षः । तद्रहितं केवलान्वयै । तत्‌द्विविधम्‌। सर्वसपक्षतदेकदेशवृत्तिभेदात्‌। शब्दोऽभिधेयः प्रमेयत्वादिति सपक्षव्यापकम्‌। सर्वस्मिन्नभिधेयतया सम्प्रतिपन्ने प्रमेयत्वस्य वृत्तेः । गुणत्वादिति सपक्षैकदेशवृत्ति । रूपादौ वृत्तेर्घटादाववृत्तेः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B021&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
द्विविधा किल व्याप्तिः । अन्वयतो व्यतिरेकतश्चेति । साधनस्य साध्येन व्याप्तिरन्वयः । साध्याभावस्य साधनाभावेन व्याप्तिः व्यतिरेकः । तत्र अस्य केवलमन्वय एवास्ति । यत्प्रमेयं तदभिधेयं, यथा घट इति । न तत्र व्यतिरेकः । यदभिधेयं न भवति तत्प्रमेयं न भवतीति निदर्शनाभावात्‌। सर्वस्याप्यभिधेयत्वेनानभिधेयासम्भवात्‌। तेनैतत्‌केवलान्वयीत्युच्यते ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B022&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पक्षव्यापकमविद्यमानसपक्षं सर्वस्माद्विपक्षाद्‌व्यावृत्तं केवलव्यतिरेकि ।  यथा जीवच्छरीरजातं सात्मकं प्राणादिमत्तवादिति । अस्य हि यत्सात्मकं न भवति तत्प्राणादिमन्न भवति, यथा घट इति व्यतिरेक एवास्ति । न तु यत्प्राणादिमत्‌तत्सात्मकमित्यन्वयः । सर्वस्यापि जीवच्छरीरस्य पक्षत्वात्‌। अन्यस्य सर्वस्य निरात्मकत्वात्‌। तेनैतत्‌केवलव्यतिरेकीत्युच्यते ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B023&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पक्षव्यापकं सपक्षवृत्ति सर्वविपक्षव्यावृत्तमन्वयव्यतिरेकीति । तदपि द्विविधम्‌। सर्वसपक्षतदेकदेशवृत्तिभेदात्‌। शब्दोऽनित्यः कृतकत्वादिति सपक्षव्यापकम्‌। सर्वस्मिन्ननित्ये कृतकत्वस्य वृत्तेः । पर्वतोऽग्निमान्‌धूमवत्वादिति सपक्षैकदेशवृत्ति । अग्निमत्यपि क्वचित्‌वृत्तेः, क्वचिच्चावृत्तेः । इदं हि यद्‌धूमवत्‌  तदग्निमद्यथा महानसः । यदग्निमन्न भवति तद्धूमवन्न भवति, यथा ह्वद इति व्याप्तिद्वयसद्भावादन्वयव्यतिरेकीत्युच्यते । ‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्यतिरेकव्याप्तेरनुपयोगित्वम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B024&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तदिदमसत्‌। व्यतिरेकव्याप्तेः प्रकृतसाध्यसिद्धावनुपयोगात्‌। न हि भावेन भावसाधने ऽभावस्याभावेन व्याप्तिरुपयुज्यते । व्याप्तिपक्षधर्मतयोर्वैय्यधिकरण्यं चैवं सति स्यात्‌। कथं तर्हि केवलव्यतिरेकिणः शास्त्रे सङ्व्यवहारः इत्थम्‌। तत्रापि यत्प्राणादिमत्‌तत्सात्मकमित्येव व्याप्तिः । किन्तु व्याप्तिग्रहणस्थानस्यैव विप्रतिपत्तिविषयत्वप्राप्त्या सा दर्शयितुमशक्याऽभूत्‌। ततोऽनुमानेन तां साधयितुं  व्यतिरेकव्याप्तिरुपन्यस्यते । प्राणादिमत्तवादिति प्रयुक्ते, कथमस्य व्याप्तिः इति आकाङ्क्षायां प्राणादिमत्तवं सात्मकत्वेन व्याप्तम्‌। तदभावव्यापकाभावप्रतियोगित्वात्‌। यद्यदभावव्यापकाभावप्रतियोगि  तत्‌ तेन व्याप्तम्‌। यथा धूमवत्त्वमग्निमत्तवेनेत्यस्यार्थस्य विवक्षितत्वात्‌। अन्वयव्यतिरेकिणि तु व्यतिरेकव्याप्तिरनुपयुक्तैव । विवक्षितव्याप्तेः प्रत्यक्षादिनैव सिद्धत्वात्‌। व्यभिचाराभावदर्शनमुखेन कथञ्चित्‌उपयुज्यते वेति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रकारान्तरेण अनुमानद्वैविध्यम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B025&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पुनरनुमानं द्विविधम्‌। स्वार्थं परार्थं चेति । तत्र परोपदेशमनपेक्ष्य यत्स्वयमेव व्याप्तिज्ञानतत्स्मरणसहितं लिङ्गज्ञानमुत्पद्यते तत्‌स्वार्थानुमानम्‌। यत्तु परोपदेशापेक्षमुत्पद्यते तत्‌परार्थानुमानम्‌। तज्जनकत्वात्परोपदेशोऽपि परार्थानुमानमिति क्वचित्‌ उपचर्यङ्ते । परोपदेशस्तु पञ्चावयववाक्यानीति नैयायिकादयः ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B026&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रतिज्ञाहेतूदाहरणोपनयनिगमनान्यवयवाः । एत एव वैशेषिकैः प्रतिज्ञोपदेशनिदर्शनानुसन्धानप्रत्याम्नाया इत्युच्यन्ते । तत्र पक्षवचनं प्रतिज्ञा । यथा पर्वतोऽग्निमानिति । तत्र धर्मिणमुद्दिश्य पश्चात्‌धर्मो विधातव्यः । साधनत्वख्यापकविभक्त्यन्तं लिङ्गवचनं हेतुः । यथा धूमवत्वादिति । व्याप्तिग्रहणस्थलं दृष्टान्तः । स द्विविधः । साधर्म्यदृष्टान्तो वैधर्म्यदृष्टान्तश्चेति । तत्रान्वव्याप्तिग्रहणस्थलं साधर्म्यदृष्टान्तः । तथा धूमानुमाने महानसः । व्यतिरेकव्याप्तिग्रहणस्थलं वैधर्म्यदृष्टान्तः । यथा तत्रैव महाह्वद इति । सम्यग्व्याप्तिप्रदर्शनपूर्वकं दृष्टान्ताभिधानमुदाहरणम्‌। तद्‌द्विविधम्‌। साधर्म्योदाहरणं, वैधर्म्योदाहरणं चेति । अन्वयव्याप्तिप्रदर्शनपूर्वकं साधर्म्यदृष्टान्ताभिधानं साधर्म्योदाहरणम्‌। यथा यो यो धूमवान्‌स सोऽग्निमान्‌यथा महानस इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B027&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्यतिरेकव्याप्तिप्रदर्शनपूर्वकं वैधर्म्यदृष्टान्ताभिधानं वैधर्म्योदाहरणम्‌। यथा योऽग्निमान्न भवति स धूमवान्न भवति । यथा महाह्वद इति । दृष्टान्ते प्रसिद्धाविनाभावस्य लिङ्गस्य पक्षे व्याप्तिरव्यापकं वचनमुपनयः । सोऽपि दृष्टान्तानुसारेण द्विविधः । तत्र महानस इव पर्वतोऽपि धूमवानिति साधर्म्योपनयः । न च ह्वद इवायं निर्धूमः पर्वत इति वैधर्म्योपनयः । पुनः सहेतुकं पक्षवचनं निगमनम्‌। यथा तस्मात्पर्वतोऽग्निमानिति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
भाट्टबौद्धमतखण्डनम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B028&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रतिज्ञाहेतूदाहरणान्युदाहरणोपनयनिगमनानि वा त्रय एवावयवा इति भाट्टाः । उदाहरणोपनयौ द्वावेति बौद्धाः । तदेतदसत्‌।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B029&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्याप्तिद्वैविध्यनिराकरणेनोदाहरणोपनयद्वैविध्यस्यापि निराकृतत्वात्‌। नियमानुपपत्तेश्च । न हीदं वाक्यमागमतया व्याप्त्यादिबोधकम्‌। येनाकाङ्क्षाद्यनुसारेण पञ्चावयवादिनियमः स्यात्‌। परस्य परस्मिन्नाप्त्यनिश्चयात्‌। निश्चये वा प्रतिज्ञामात्रेण पूर्तेर्हेत्वाद्यभिधानवैय्यर्थ्यात्‌। किन्तु गृहीतव्याप्तेः पुरुषस्य तत्स्मारकत्वादिनाऽगृहीतव्याप्त्यादेस्तु तज्जिज्ञासाजनकत्वेनोपयुज्यते । व्याप्तिस्मरणादिकं चैतच्चतुर्भिरपि प्रकारैर्भवदनुभूयते । तत्किमनेन नियमेन ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B030&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सम्भवन्ति चान्येऽपि प्रकाराः । पर्वतोऽग्निमान्धूमवत्वान्महानसवदिति वा । धूमवान्पर्वतोऽग्निमानिति हेतुगर्भं पक्षवचनं वा । विवादेनैन प्रतिज्ञासिद्धौ कुतः पर्वतोऽग्निमानिति प्रश्ने धूमवत्तवादिति हेतुमात्रं वा । पर्वतस्याग्निमत्वे किं प्रमाणमिति पृष्टे, धूमवत्वमिति लिङ्गोक्तिमात्रं वा । धूमवन्महानसवत्पर्वतोऽग्निमानिति सप्रतिज्ञं हेतुगर्भं दृष्टान्तवचनं वा । अग्निव्याप्यो धूमोऽत्र पर्वतेऽस्तीत्युपनयो वा । व्याप्त्यादिमद्धूमवत्तवात्पर्वतोऽग्निमानिति निगमनं वेति । साम्व्यावहारिकाश्चैते प्रकाराः सर्वेषु शास्त्रेष्वित्येवम्प्रकारमनुमानमिति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B031&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथ निर्दोषोपपत्तिरनुमानमित्युक्तम्‌। के तत्रोपपत्तिदोषाः । यत्सद्भावे लिङ्गाभिमतं ज्ञानमेव न जनयति, स.म्शयविपर्ययौ वा करोति ते दोषाः । ते द्विविधाः । अर्थवचनदोषभेदात्‌। तत्र साक्षादुपपत्तेरेव दोषौ विरोधासङ्गती । तद्दवारा वचनस्यापि । वचनदोषौ न्यूनाधिक्ये । वचनद्वारेणार्थस्यापि । तत्र योग्यताभावो विरोधः । आकाङ्क्षाविरहोऽसङ्गतिः । अवश्यवक्तव्यस्यैकदेशमात्रवचनं न्यूनम्‌। सन्निध्यभावविशेषः । आकाङ्क्षितस्यैवान्येन कृतकार्यस्य वचनमाधिक्यम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विरोधादिभेदाः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B032&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एते च विरोधादयो द्विविधाः । समयबन्धप्रश्नस्वपक्षसाधनपरपक्षनिराकरणात्मककथारूपसाधारणा अनुमाननिष्ठाश्च । तत्रानुमाननिष्ठास्तावदुच्यन्ते ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B033&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
त्रिविधोऽनुमानविरोधः । प्रतिज्ञाहेतुदृष्टाङ्तविरोधभेदेन । तत्र प्रमाणविरोधः, स्ववचनविरोध इति द्विविधः प्रतिज्ञाविरोधः ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B034&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रमाणविरोधोऽपि द्वेधा । प्रबलप्रमाणविरोधः , समबलप्रमाणविरोधश्चेति । हीनबलस्यानेनैव बाधितस्याकिञ्चित्करत्वात्‌।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B035&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्राबल्यं च द्विविधम्‌। बहुत्वेन स्वभावेन च । स्वभावश्चोपजीव्यत्वं निरवकाशत्वमित्यादिरूपः । प्रत्यक्षादिविरोधभेदेन द्वावपि प्रत्येकं त्रिविधौ ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B036&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
समबलानुमानविरोधोऽपि द्वेधा । तेनैवानुमानेनाऽनुमानान्तरेण चेति ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B037&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
स्ववचनविरोधोऽपि द्विविधः । अपसिद्धान्तो जातिरिति । तत्र पूर्वाचार्यैर्यत्प्रामाणिकतयाऽभ्युपगतं तद्विरुद्धाङ्गीकारोऽपसिद्धान्तः । पूर्वाचार्यवचनस्यापि स्वयमङ्गीकृतत्वेन स्ववचनत्वात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जातिनिरूपणम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B038&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
स्ववचन एव व्याहतिर्जातिः । सा त्रिविधा । एककर्तृके वाक्ये पदयोरवान्तरवाक्ययोर्वा मिथो व्याघातः, स्वक्रियाविरोधः, स्वन्याय विरोधश्चेति ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B039&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
हेतुविरोधोऽपि द्विविधः । असिद्धिरव्याप्तिश्चेति । समुचितस्थले लिङ्गस्याप्रमितिरसिद्धिः । अव्याप्तिस्त्रिविधा । लिङ्गस्य साध्येन तदभावेन च संबन्धः, साध्यसंबन्धस्याभावे सति तदभावेनैव सम्बन्धः, उभयसम्बन्धाभावश्चेति ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B040&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
दृष्टान्तविरोधोऽपि द्विविधः । साध्यवैकल्यं, साधनवैकल्यं चेति । हेत्वादौ स्ववचनविरोधोऽसिध्यादिनैव सङ्गृहीतः इति नोक्तः । एवमसङ्गतिन्यूनाधिक्यान्यपि प्रतिज्ञाहेतुदृष्टान्तसम्बन्धभेदेन प्रत्येकं त्रिविधानि । एतेषां उदाहरणानि कथारूपसाधारणान्विरोधादींश्च परोदीरितनिग्रहस्थानानामेतेष्वेवान्तर्भावं वदन्तो दर्शयिष्यामः ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B041&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
न केवलमुपपत्तिदोषाणां विरोधादिभिः सङ्ग्रहः । किं नाम? नैय्यायिकनिरूपिताशेषनिग्रहस्थानानां वक्तृदोषाभ्यां संवादानुक्तिभ्यां युतेष्वेवान्तर्भावः । ततश्च विरोधासङ्गती न्यूनाधिके संवादानुक्ती इति षडेव निग्रहस्थानानि । विप्रतिपन्नप्रमेयाङ्गीकारः संवादः । परबोधनार्थस्यावश्यं वक्तव्यस्यावचनमनुक्तिः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B042&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कथायामखण्डिताहङ्कारेण परेण परस्याहङ्कारखण्डनं पराजयो निग्रह इति चोच्यते । तन्निमित्तं निग्रहस्थानम्‌। अहङ्कारखण्डनं च स्वपक्षसाधनपरपक्षदूषणसङ्कल्पभ्रंशः । अत एव कथाबाह्यानि, कथायामप्यपस्मारोन्मादादिदशापन्नानि ज्हटिति संवरणेन तिरोहितोद्भावनावसराणि पुरस्फूर्तिकानधिकृतोद्भावितानि च व्यवच्छिन्नानि । परोक्तस्ववक्तव्ययोरज्ञानं विपरीतज्ञानं वा निग्रहः । तल्लिङ्गं निग्रहस्थानमिति वा ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B043&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तानि च,&lt;br /&gt;
(1) प्रतिज्ञाहानिः,&lt;br /&gt;
(2) प्रतिज्ञान्तरं,&lt;br /&gt;
(3) प्रतिज्ञाविरोधः,&lt;br /&gt;
(4) प्रतिज्ञासन्नयासः,&lt;br /&gt;
(5) हेत्वन्तरं,&lt;br /&gt;
(6) अर्थान्तरम्‌,&lt;br /&gt;
(7) निरर्थकं,&lt;br /&gt;
(8) अविज्ञातार्थम्‌,&lt;br /&gt;
(9) अपार्थकम्‌,&lt;br /&gt;
(10) अप्राप्तकालं,&lt;br /&gt;
(11) न्यूनम्‌,&lt;br /&gt;
(12) अधिकम्‌,&lt;br /&gt;
(13) पुनरुक्तं,&lt;br /&gt;
(14) अननुभाषणम्‌,&lt;br /&gt;
(15) अज्ञानम्‌,&lt;br /&gt;
(16) अप्रतिभा,&lt;br /&gt;
(17) विक्षेपः,&lt;br /&gt;
(18) मतानुज्ञा,&lt;br /&gt;
(19) पर्यनुयोज्योपेक्षणम्‌,&lt;br /&gt;
(20) निरनुयोज्यानुयोगः,&lt;br /&gt;
(21) अपसिद्धान्तः,&lt;br /&gt;
(22) हेत्वाभासश्चेति द्वाविंशतिः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B044&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(1) प्रतिज्ञाहानिः&lt;br /&gt;
तत्र येन यद्यथा साध्यत्वादिना निर्दिष्टं तेन तस्य तथा परित्यागः प्रतिज्ञाहानिः । यथा पर्वतोऽग्निमान्प्रमेयत्वादित्युक्तेऽनैकान्तिकत्वेन च प्रयुक्ते, &#039;मा भूत्तर्हि पर्वतोऽग्निमानि&#039; ति । अयन्तु संवाद एव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B045&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(2) प्रतिज्ञान्तरम्‌&lt;br /&gt;
प्रथममविशिष्टतयोक्ते साध्यभागे पुनर्विशेषणप्रक्षेपः प्रतिज्ञान्तरम्‌। प्रतिज्ञोदाहरणे प्रयोज्यभागो निगमनं चेति साध्यभागः । यथा शब्दोऽनित्य इति प्रतिज्ञाते, ध्वनिभिः सिद्धसाधनत्वोद्भावने वर्णात्मकः शब्दोऽनित्य इत्यादि । अत्र वक्तव्यम्‌। किं पूर्वैव कथाऽनुवर्ततेऽथ कथान्तरम्‌। नाद्यः, एकस्य साधनस्य दूषणस्य वा स्थितौ भङ्गे वा कथायाः परिसमाप्तत्वात्‌। साधनान्तरोपन्यासस्य व्यर्थत्वात्‌। नचेदं पूर्वोक्तमेव । तथात्वे पूर्वदूषणेनैव दुष्टत्वप्रसङ्गात्‌। न द्वितीयः । तथासति प्रथममेव विशिष्टस्योपात्तत्वेन प्रतिज्ञान्तराभावात्‌। वादे तु कथैक्येऽपि न निग्रहस्थानम्‌। शङ्कानिवृत्तिपर्यन्तं प्रतिवक्तव्यत्वात्‌। सत्यम्‌। निवृत्तयोरपि जल्पवितण्डयोः पुनर्विशेषणं प्रक्षिपतः को दोष इति चेत्‌, असङ्गत्यादिकमिति ब्रूमः । तदपि कथाबाह्यत्वान्न निग्रहस्थानम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B046&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(3) प्रतिज्ञाविरोधः&lt;br /&gt;
एकवक्तृके वाक्ये पदानामवान्तरवाक्यानां वा मिथो व्याघातः प्रतिज्ञाविरोधः । यथा मे माता वन्ध्येति । द्रव्यं गुणव्यतिरिक्तमव्यतिरिक्तत्वादिति । अयं च प्रथमजातित्वात्‌स्ववचनविरोध एव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B047&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(4) प्रतिज्ञासंन्यासः&lt;br /&gt;
स्वोक्तापलापः प्रतिज्ञासंन्यासः । यथाऽग्निरनुष्ण इत्युक्ते प्रत्यक्षविरोधे चाभिहिते ब्रवीति, &#039;न मयाऽग्निरनुष्ण इत्यभिहित&#039; इति सोऽपि प्रमाणविरोध एव । उक्तेः प्रमितत्वात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B048&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(5) हेत्वन्तरम्‌&lt;br /&gt;
प्रथमविशिष्टतयोक्ते साधकांशे पुनरधिकप्रक्षेपो हेत्वन्तरम्‌। हेतुरुदाहरणे प्रयोजकांश उपनयो दूषणं चेति साधकांशः । यथा शब्दो नित्य ऐन्द्रियकत्वादित्युक्ते सामान्येनानैकान्त्येऽभिहिते सामान्यवत्वे सतीत्यादि । एतत्प्रतिज्ञान्तरनिरासेनैव निरस्तम्‌। प्रतिज्ञाग्रहणस्योक्तोपलक्षणत्वेन पृथङ् न वक्तव्यं च । अनुपलक्षणत्वे तूदाहरणान्तरादिकमपि पृथग्वाच्यं स्यात्‌। प्रतिज्ञापदेन साध्यांश एवोपलक्ष्यत इति चेन्नः वैय्यर्थ्यात्‌। अन्यथा प्रतिज्ञाहान्यादावपि किं विभागो न क्रियत इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B049&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(6) अर्थान्तरम्‌&lt;br /&gt;
प्रकृतानुपयुक्तान्वितोक्तिरर्थान्तरम्‌। यथा शब्दो नित्यः प्रमेयत्वादित्यत्र प्रमेयत्वं हेतुः । हेतुशब्दश्च हिनोतेर्धातोस्तुन्प्रत्यये कृते सति कृदन्तं पदमित्यादि । इदमनाकाङ्क्षितत्वादसङ्गतिरेवेति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B050&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(7) निरर्थकम्‌&lt;br /&gt;
अवाचकपदप्रयोगो निरर्थकम्‌। यथा शब्दो नित्यः कचटतपानां जबगडदत्कादित्यादि । इदं त्वनुक्तिरेव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B051&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(8) अविज्ञातार्थम्‌&lt;br /&gt;
त्रिवारमुक्तेऽपि परिषत्प्रतिवादिभ्यामविज्ञातार्थवाचकपदमविज्ञातार्थम्‌। यथा कश्यपतनयाधृतिहेतुरयं त्रिनयनतनयासनसमाननामधेययुक्त इत्यादि । तद्ध्वजवत्तवादित्यादि । इदमप्यनुक्तिरेव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B052&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(9) अपार्थकम्‌&lt;br /&gt;
अनन्वितावाचकपदादिप्रयोगोऽपार्थकम्‌। यथा कुण्डमजाजिनं दशदाडिमानि षडपूपा इत्यादि । इदं च स्फुटमसङ्गतम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B053&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(10) अप्राप्तकालम्‌&lt;br /&gt;
क्रमविपर्यासोऽप्राप्तकालम्‌। यथा कृतकत्वादनित्यः शब्द इत्यादि । इदं किञ्चिन्न निग्रहस्थानम्‌। प्रवृत्तिसामर्थ्यादर्थवत्प्रमाणमित्यादिसंव्यवहारात्‌। निग्रहस्थानं त्वसङ्गतिरेव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B054&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(11) न्यूनम्‌&lt;br /&gt;
अवश्योपादेयानमन्यतमानुपदानं न्यूनम्‌। यथा पर्वतोऽग्निमान्महानसवदित्यादि । एतन्नयूनमेव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B055&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(12) अधिकम्‌&lt;br /&gt;
अन्वितोपयुक्तापुनरुक्तकृतकार्यप्रयोगोऽधिकम्‌। यथा पर्वतोऽग्निमान्‌ धूमवत्वात्प्रकाशविशेषवत्तवाच्चेत्यादि । एतदधिकमेव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B056&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(13) पुनरुक्तम्‌&lt;br /&gt;
प्रतीतार्थस्य पुनः स्ववचनेन प्रयोजनं विनाऽभिधानं पुनरुक्तम्‌। यथा पर्वताऽग्निमान्पर्वतोग्निमानित्यादि । एतदधिकमेव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B057&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(14) अननुभाषणम्‌&lt;br /&gt;
वादिनोक्तस्य प्राश्निकैर्विज्ञातार्थस्य वादिना परिषदा वा पुनरनूद्य दत्तस्योच्चारणयोग्यस्य स्वाज्ञानमनाविष्कुर्वता कथामविच्छिन्दता यदप्रत्युच्चारणं तदननुभाषणम्‌। तत्पञ्चविधम्‌। यत्तदित्याद्यनुवादो दूष्यैकदेशानुवादः, केवलं दूषणोक्तिरन्यथानुवादस्तूण्णींभावश्चेति । तत्राद्यत्रयं न्यूनम्‌। चतुर्थमसङ्गतम्‌। पञ्चममनुक्तिः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B058&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(15) अज्ञानम्‌&lt;br /&gt;
वादिना त्रिवारममिहितस्य परिषदा विज्ञातार्थस्य वाक्यस्यार्थाप्रतिपत्तिरज्ञानम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B059&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(16) अप्रतिभा&lt;br /&gt;
वादिनोक्तस्य प्रत्युत्तराप्रतिपत्तिरप्रतिभा ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B060&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(17) विक्षेपः&lt;br /&gt;
केनचिद्‌व्याजेन कथाविच्छेदो विक्षेपः । यथा, कथामारभ्याह अद्य मे महत्प्रयोजनमस्ति तस्मिन्नवसिते वक्ष्यामीति । एतत्तरयमनुक्तिरेव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B061&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(18) मतानुज्ञा&lt;br /&gt;
इष्टापादनं मतानुज्ञा । यथा केनचित्‌स्वस्य चोरत्वमभ्युपेत्य त्वं चोरः पुरुषत्वादि त्युक्ते, तर्हि तवापि चोरत्वं प्रसज्येतेति । इयमसङ्गतिरेव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B062&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(19) पर्यनुयोज्योपेक्षणम्‌&lt;br /&gt;
अवश्योद्भाव्यतया प्राप्तनिग्रहस्थानानुद्भावनं पर्यनुयोज्योपेक्षणम्‌। इदमप्यनुक्तान्तर्गतम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B063&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20) निरनुयोज्यानुयोगः&lt;br /&gt;
अतन्निग्रहप्राप्तौ तन्निग्रहोद्भावनं निरनुयोज्यानुयोगः । स चतुर्विधः ।&lt;br /&gt;
(1) छलम्‌।&lt;br /&gt;
(2) जातिः ।&lt;br /&gt;
(3) हान्याद्याभासः ।&lt;br /&gt;
(4) अप्राप्तकालेग्रहणं चेति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B064&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-1) छलम्‌&lt;br /&gt;
तत्र परोक्तस्य तदभिप्रेतार्थादर्थान्तरं परिकल्प्य तद्‌दूषणेन परोक्तभङ्गः छलम्‌। यथा गृष्टिविवक्षया गामानये त्युक्ते पृथिवीविवक्षया गवानयनमशक्यमिति । एतदसङ्गतम्‌। विवक्षितदूषणस्यैवाकाङ्क्षितत्वात्‌। छलवाक्यस्यप्यर्थान्तरं परिकल्प्य गवनयनमित्यनन्वितमिति दूषणसम्भवेन स्वन्यायविरोधेऽप्यन्तर्भवति छलम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B065&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2) जातिः&lt;br /&gt;
सिद्धमपि दूषणासमर्थमुत्तरं जातिः । असामर्थ्यं च द्विविधम्‌। साधारणमसाधारणं च । तत्र साधारणं स्वव्याहतिः, असाधारणं तु युक्ताङ्गहीनत्वमयुक्ताङ्गाधिकत्वमविषयवृत्तित्वं चेति । सा च साधर्म्यवैधर्म्योत्कर्षापकर्षवर्ण्यावर्ण्यविकल्पसाध्यप्राप्त्यप्राप्तिप्रसङ्गप्रतिदृष्टान्तानुत्पत्तिसंशयप्रकरणाहेत्वर्थापत्त्यविशेषोपपत्तयुपलब्ध्यनुपलब्धिनित्यानित्यकार्यसमभेदाच्चतुर्विंशतिधा । तत्र वादिना स्थापनाय हेतौ प्रयुक्तेऽनभ्युपेतयुक्ताङ्गेन प्रतिप्रमाणेन प्रतिपक्षोद्भावनं प्रतिधर्मसमाजातिः । सा च प्रत्यक्षाभासादिभेदेन बहुविधा ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B066&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-1) साधर्म्यसमः&lt;br /&gt;
तत्र व्याप्तिहीनेनानुमानेन यत्प्रतिपक्षचोदनं तद्‌द्विविधम्‌। साधर्म्येण वैधर्म्येण च । तत्र साधर्म्येण प्रत्यवस्थानं साधर्म्यसमः प्रतिषेधः । यथा यदि महानससाधर्म्याद्‌ धूमवत्तवादग्निमान्पर्वत इष्यते तर्हि हृदसाधर्म्याद्‌ द्रव्यवादनग्निरपि किं नेष्यत इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B067&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-2) वैधर्म्यसमः&lt;br /&gt;
वैधर्म्येण प्रत्यवस्थानं वैधर्म्यसमः प्रतिषेधः । यथा यदि हृदवैधर्म्याद्‌धूमवत्वात्पर्वतोऽग्निमानिष्यते तर्हि महानसवैधर्म्यात्पर्वतत्वादनग्निः किं नेष्यत इति । अत्र व्याप्तिलक्षणयुक्ताङ्गराहित्यमेव प्रथममुद्भाव्यम्‌। न तु जातित्वम्‌। परचित्तवर्तिनो व्याप्त्यनभ्युपगमस्याद्यापि ज्ञातुमशक्यत्वात्‌। यदा तु परो ब्रूयात्साधर्म्यवैधर्म्यमात्रं प्रयोजकं किं व्याप्त्येति । तदा वक्तव्यम्‌- एवं सति नेदं साधकं सत्प्रतिपक्षितत्वादिति ।&lt;br /&gt;
त्वदनुमानस्यापि व्याप्तिहीनेन साधर्म्येण वैधर्म्येण वा प्रतिपक्षसंभवाद्व्याघात इति । तथा च प्रतिषेधे स्वन्यायविरोधात्मकतृतीयजातवन्तर्भावः (भवति) ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B068&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-3) उत्कर्षसमः&lt;br /&gt;
वादिसाधन सामर्थ्येनसाध्यस्येव व्याप्तिं विना कस्यचिदनिष्टधर्मस्य दृष्टान्तात्पक्ष उत्कर्ष उत्कर्षसमः । यदि धूमवत्वान्महानसवदग्निमान्पर्वतस्तर्हि तत एव तद्वदेव स्थाल्यादिमानपि स्यादिति । अत्रापि व्याप्तिवैकल्यात्तर्काभासोऽयमित्युत्तरं वक्तव्यम्‌। साहचर्यमात्रेण तर्कस्य प्रवृत्तेः किं व्याप्त्येति वदतः स्वन्यायविरोधेन व्याघात इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B069&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-4) अपकर्षसमः&lt;br /&gt;
पक्षादिष्टधर्मापकर्षणमपकर्षसम इत्येके । यथा शब्दोऽनित्यः कृतकत्वादित्युक्ते तर्हि तत एव तद्वदेव शब्दः श्रावणोऽपि मा भूदिति । अत्र वक्तव्यम्‌, किमिदं साधनमुतापादन मिति । नाद्यः । अर्थान्तरत्वेन निरनुयोज्यानुयोगत्वाभावात्‌। द्वितीये तु उत्कर्षसम एवायम्‌। न हि भावोत्कर्षोऽभावोत्कर्ष इत्येतावता भेदः संभवति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B070&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उदयनस्तु दृष्टान्ते साध्येन साधनेन वा सहचरितस्य कस्यचिद्धर्मस्य निवृत्तया, पक्षे तयोरन्यतराभावसाधनमपकर्षसम इत्याह । यथा महानसेऽग्निमत्तवेन धूमवत्तवेन वा सह दृष्टस्य स्थाल्यादिमत्त्वस्य पर्वतेऽभावात्तयोरप्यभावः । तत्र साध्याभावसाधने सत्प्रतिपक्षत्वं बाधो वाऽऽरोप्यः । साधनाभावसाधने त्वसिद्धिरिति ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B071&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इदमप्यसत्‌। साध्याभावसाधने साधर्म्यसमप्रकरणसमाभ्यां भेदाभावप्रसङ्गात्‌। तस्माद्व्याप्त्यनपेक्षया पक्षे साधनाभावसाधनमेवापकर्षसमः । तत्र व्याप्त्यभावः साधनग्राहकप्रमाणाविरोधश्चेत्युत्तरं वाच्यम्‌। साहचर्यमेव प्रयोजकं किं व्याप्त्यादिनेति व्रुवाणं प्रति स्वन्यायविरोध इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B072&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-5) वर्ण्यसमः&lt;br /&gt;
पक्षवद्दृष्टान्तस्यापिसाध्यत्वचोदनं वर्ण्यसम इत्येके । तदसत्‌। दृष्टान्ते साध्यसाधनबिप्रतिपत्तया चोदने सदुत्तरत्वात्‌। एवमेव चोदनस्य निर्बीजतयाऽसम्भवदुक्तिकत्वात्‌। एवं तेनैव हेतुना साध्यत्वचोदनमपि निर्बीजम्‌। पक्षे हेतुः साध्येन सहचरित उपलब्धो दृष्टान्तस्यापि तदापादयतीत्येवं चोदनायामुत्कर्षसम एव ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B073&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पक्षे दृष्टान्ते चोत्कर्षणमित्येतावता भेदेऽतिप्रसङ्गः । साध्यसमाच्च भेदाभावः ।&lt;br /&gt;
तस्मात्‌ पक्षमात्रविवक्षितासिद्धार्थत्वादिरूपवद्धेतुमत्त्वतदभावयोर्दृष्टान्तस्य साध्यत्वापादनं वर्ण्यसम इत्युदयनः । यथाऽसिद्धार्थं धूमवत्वं पर्वत इव महानसेऽस्ति चेत्‌सोऽपि साध्यवत्तया साध्यः स्यात्‌। न चेत्साधनवत्तया साध्यः स्यादिति ।&lt;br /&gt;
अत्रापि हेतुस्वरूपस्य सद्भावमात्रेण दृष्टान्तत्वोपपत्तौ रूपविशेषचिन्ता व्यर्थेति वाच्यम्‌। तदावश्यकत्वाभ्युपगमे तु स्वन्यायविरोध इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B074&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-6) अवर्ण्यसमः&lt;br /&gt;
दृष्टान्तवत्पक्षस्याप्यसाध्यत्वचोदनमवर्ण्यसम इत्येके । अत्रापि सिद्धत्वाभिमानेन चादेने सदुत्तरम्‌। अन्यथा निर्बीजत्वम्‌। साधनसाहचयबलेनापदने तूत्कर्षसम एव । तस्माद्‌दृष्टान्तमात्रविवक्षितसिद्धार्थत्वादिरूपवद्धेतुमत्त्वतदभावयोः पक्षस्यासाध्यत्वचोदनमवर्ण्यसम इत्युदयनः । यथा सिद्धार्थं धूमवत्वं महानस इव पर्वते वर्तते चेत्साध्यस्य सिद्धत्वादसाध्यत्वम्‌। न चेदुपायाभावादसाध्यत्वमिति । अस्यापि पूर्ववदन्तर्भावो वाच्य इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B075&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-7) विकल्पसमः&lt;br /&gt;
धर्माणां धर्मान्तरव्यभिचारदर्शनेन साधनस्यापि साध्यव्यभिचारचोदनं विकल्पसमः । यथा कृतकत्वाविशेषेऽपि किञ्चिन्मूर्तं दृष्टं घटादि, किञ्चिदमूर्तं रूपादि, तथा कृतकमपि किंचिन्नित्यं किंचिदनित्यं किं न स्यादिति । अत्र शङ्कामात्रं चेत्सदुत्तरमेव । उपाद्यभावादिना समाधेयं धर्मान्तरव्यभिचारेणास्यापि व्यभिचारसाधनं चेद्धर्मान्तरव्यभिचारो हेतुर्वा स्यात्‌दृष्टान्तो वा । आद्ये व्यप्त्यभावो वक्तव्यः । द्वितीये हेत्वभावान्नयूनम्‌। हेतोरनङ्गत्वादिहेत्वङ्गीकारे प्रतिदृष्टान्तसम साङ्कर्यम्‌। धर्मत्वादिहेत्वङ्गीकारे व्याप्त्यभाव एव । तदनङ्गीकारे तु स्वन्यायविरोध इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B076&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-8) साध्यसमः&lt;br /&gt;
साध्यद्‌दृष्टान्तस्यापि साध्यत्वचोदनं साध्यसम इत्येके । तदसत्‌। विप्रतिपत्तया चोदने सदुत्तरत्वात्‌। एवमेव चोदनेऽसम्भवदुक्तिकत्वात्‌। तेनैष हेतुना साध्यत्वापादनेऽप्येवमेव । वर्ण्यसमवद्‌बीजोपपादने तुतदभेदः । तस्मात्‌क्रोडीकृतधर्म्यादिविषयस्य लिङ्गस्य धर्म्यादावप्रयोजकत्वे साध्येऽपि तथात्वप्रसङ्गात्‌तेनैव हेतुना धर्म्यादेरपि साध्यत्वापादनं साध्यसम इत्युदयनः । व्याप्तिपक्षधर्मवत्तयैव प्रयोजकत्वोपपत्तेस्तत्सिद्धतामात्रेण साधनाङ्गत्वसम्भवात्‌तेनैव हेतुना साधनमित्युत्तरं वाच्यम्‌। तदनङ्गीकारे तु स्वन्यायविरोध इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B077&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-9) प्राप्तिसमः&lt;br /&gt;
(20-2-10) अप्राप्तिसमः&lt;br /&gt;
साधनस्य साध्यप्रप्तिपक्षनिरासेन तस्य साधनत्वभङ्गः प्राप्तिसमः । प्राप्तिपक्षनिरासेन तद्भङ्गः अप्राप्तिसमः । कृतिज्ञप्तिसाधारणमिदं जातिद्वयम्‌। यथा धूमज्ञानमग्निज्ञानं प्राप्य जनयति चेत्‌, सतैव प्राप्तिरिति तस्य प्राक्‌सिद्धत्वान्नोत्पादकम्‌। तथा धूमज्ञानमग्निं प्राप्य ज्ञापयति चेत्तर्ह्यन्यस्याः प्राप्तेरसम्भवाद्विविषयविषयिभावे वक्तव्ये धूमज्ञान एवाग्नेः स्फुरणान्न तज्जञापकत्वमिति प्राप्तिसमः । अप्राप्योत्पादकत्वं ज्ञापकत्वं चेत्तन्न । क्वाप्यदर्शनात्‌। न ह्यप्राप्याग्निः काष्ठं दहति ।&lt;br /&gt;
नापि प्रकाश्यमप्राप्य प्रदीपः प्रकाशयति । अतिप्रसङ्गश्चान्यथेत्यप्राप्तिसमः । अत्र कृतौ सामर्थ्यलक्षणप्राप्तिसद्भावेनातिप्रसङ्गाभावात्‌। स्वरूपप्राप्तिरनपेक्षितैव । ज्ञाप्तावपि तद्व्याप्तिलिङ्गविषयत्वरूपप्राप्तिसद्भावेनातिप्रसङ्गाभावाद्विषयविषयिभावोऽनपेक्षित एवेत्युत्तरं वाच्यम्‌। एतदनङ्गीकृत्य स्वरूपप्राप्त्यादिकमपेक्षमाणस्य स्वन्यायेन व्याघात इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B078&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-11) प्रसङ्गसमः&lt;br /&gt;
अनवस्थाभासप्रसञ्जनं प्रसङ्गसमः । यथा पर्वतस्योत्पादकं वाच्यम्‌। तस्यापीत्यनवस्था । एवं पर्वतस्य ज्ञापकं वाच्यम्‌। तस्यपीत्यनवस्थेति । अत्र सिद्धविषयत्वेनावस्थानसम्भवेन मूलक्षयभावाददोषत्वमिति वाच्यम्‌। तदनङ्गीकारे तु स्वन्यायविरोध इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B079&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-12) प्रतिदृष्टान्तसमः&lt;br /&gt;
प्रतिदृष्टान्तेन प्रत्यवस्थानं प्रतिदृष्टान्तसम इत्येके । तदसत्‌। साधर्म्यसमादावपि तद्भावात्‌। यथा शब्दोऽनित्यः ऐन्द्रियकत्वादित्युक्ते वदति - यदि घटदृष्टान्तेनैन्द्रियकत्वादनित्यस्तर्हि सामान्यदृष्टान्तेन नित्यः किं न स्यादिति । व्यभिचारचोदनाभिप्रायेण प्रवृत्तेर्न साधर्म्यसमादिसाङ्कर्यमिति चेन्न । अस्यसदुत्तरत्वात्‌। तस्माद्धेतुनिरपेक्षेण प्रतिदृष्टान्तमात्रेण बाधप्रतिरोधयोरन्यतरोद्भावनं प्रतिदृष्टान्तसम इत्युदयनः । यथा यदि महानसदृष्टान्तेनाग्निमानिष्यते तर्हि हृददृष्टान्तेनानग्निकोऽस्त्वित्यादि । अत्र न्यूनत्वं वाच्यम्‌। हेतोरनङ्गत्वाभिमाने तु स्वन्यायविरोध इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B080&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-13) अनुत्पत्तिसमः&lt;br /&gt;
पक्षादीनां प्रागुत्पत्तेर्हेतुवृत्त्यभावेनासिद्ध्युद्भावनमनुत्पत्तिसमः । यथा पर्वतस्योत्पत्तेः प्राक्‌तत्र धूमवत्वं न वृत्तमिति भागासिद्धमित्यादि । अत्रानुत्पन्नस्य पर्वतत्वाभावेनपक्षत्वात्‌ तत्र वृत्त्यभावो न दोपायेति वाच्यम्‌। न चेदेवं तदा स्वन्यायविरोध इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B081&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-14) संशयसमः&lt;br /&gt;
सत्यपि निर्णयकारणे साधारणधर्मादिमात्रेण संशयापादनं संशयसमः । यथा यदि धूमवत्तवादग्निमत्त्वनिश्चयस्तर्हि हृदमहानससाधारणेन द्रव्यत्वेन तत्संशयः किं न स्यादिति । तत्र निर्णायकाभावसहकृतस्यैव समानधर्मादेः संशयकारणत्वादत्र निर्णायकसद्भावादसंशय इति वाच्यम्‌। निर्णायकं न संशयप्रतिबन्धकमिति वदतः स्वन्यायविरोध इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B082&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-15) प्रकरणसमः&lt;br /&gt;
प्रत्यनुमानेन प्रत्यवस्थानं प्रकरणसम इत्येके । यथा शब्दोऽनित्यः कृतकत्वादित्युक्ते, नित्यः शब्दः श्रावणत्वाच्छब्दत्ववदिति । अत्र प्रत्यनुमानस्याङ्गसाकल्याभिमाने सदुत्तरमेव । अन्यथा साधर्म्यसमाद्यन्तर्भावः । तस्मादङ्गीकृतानधिकबलेन बाधचोदनं प्रकरणसम इत्युदयनः । एतदप्ययुक्तम्‌। यथ प्रतिदृष्टान्तसमादावन्यतरचोदनेनैकजातित्वं तथा साधर्म्यसमादिनाऽप्येकजातित्वसम्भवेन पृथक्करणानुपपत्तिः । उद्दारस्तु तद्वदेव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B083&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-16) अहेतुसमः&lt;br /&gt;
हेतोः साध्यपेक्षया पूर्वापरसहभावनिरासेन अहेतुत्वचोदनमहेतुसमः । यथा न तावत्‌सर्वसाधनं साध्यपूर्वम्‌। साध्याभावे तन्निरूप्यसाधनत्वायोगात्‌। नापि साधनं पश्चाद्भावि । साधनाभावे साध्ययोगात्‌। नापि द्वयोर्यौगपद्यम्‌। अविशेषेण साध्यसाधनभावायोगादिति । अत्र कृतौ पूर्वभाविनः साधनत्वम्‌। साधनशक्तेः परानपेक्ष्यत्वात्‌, तद्व्यवहारस्य बुद्धिस्थेनैव साध्येनोपपत्तेः । ज्ञतौ तु यथायथं पक्षत्रयमपि । ज्ञातत्वाज्ञातत्वाभ्यां विशेष इत्युत्तरं वाच्यम्‌। तदनङ्गीकारे तु स्वन्यायविरोध इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B084&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-17) अर्थापत्तिसमः&lt;br /&gt;
अर्थापत्त्यभासेन प्रत्यवस्थानमर्थापत्तिसमः । यथा पर्वतोऽग्निमानित्युक्तेऽर्थदापद्यतेऽन्यदनग्निमदित्यादि । तथा च साध्यविकलो दृष्टान्त इति । अत्रानुपपद्यमानदर्शनानुपपादके बुद्धिरर्थापत्तिः । न चात्रानुपपद्यमानं किञ्चिदस्ति । अतो नायं प्रसङ्ग इति वाच्यम्‌। उक्तविपरीतापेक्षमात्रमर्थापत्तिरित्यङ्गीकारे तु स्वन्यायविरोध इति । उपपत्तिसमवद्बीजाभावान्नेदं जात्युत्तरम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B085&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-18) अविशेषसमः&lt;br /&gt;
साधनप्रतिबन्द्या तदितरधर्मेण तद्वतां सर्वपदार्थानामविशेषापादनमविशेषसमः । यथा यदि धूमवत्वात्पर्वतमहानसयोरग्निमत्वविशेषः, तदा सर्वभावानां सत्वादनित्यत्वविशेषप्रसङ्ग इति । अत्र व्याप्त्यादिसदसद्भावाभ्यां विशेषान्न प्रति बन्दीग्रहणमित्युत्तरं वाच्यम्‌। तदनङ्गीकारेण प्रवृत्तस्य स्वन्यायविरोध इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B086&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-19) उपपत्तिसमः&lt;br /&gt;
उभयहेतूपपत्तया प्रत्यवस्थानमुपपत्तिसम इत्येके । यथा यदि शब्दस्यानित्यत्वोपपादकं कृतकत्वमस्तीत्यनित्यत्वमिष्यते तर्हि नित्यत्वोपपादकमस्पर्शत्वमस्तीति नित्यत्वमपि किं नेष्यत इति । एतदसत्‌। साधर्म्यसमाद्यभेदात्‌। तस्मान्मत्पक्षेऽपि किमपि साधनं भविष्यतीति सामान्यतः प्रत्यवस्थानमुपपत्तिसम इत्युदयनः । इदमप्यसत्‌। केवलाया एव मुक्तेर्निर्बीजत्वात्‌। प्रमाणोपपादने तूपपादकस्य साधुत्वे सदुत्तरत्वात्‌। असाधुत्वे तस्यैवोद्भाव्यत्वेनाजातित्वात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B087&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-20) उपलब्धिसमः&lt;br /&gt;
निर्दिष्टहेत्वभावेऽपि साध्योपलब्ध्या हेतोरप्रयोजकत्वाभिधानमुपलब्धिसम इत्येके । यथा क्वचिद्‌धूमवत्वाभावेऽप्यग्निमत्वोपलब्धेरप्रयोजकं धूमवत्वमिति । उत्थानबीजाभावान्नेदं जात्युत्तरम्‌। किन्तु हान्याद्याभास एव । एव तस्माद्वादिवाक्यस्यावधारणे तात्पर्यमारोप्यावधारणं विकल्प्य दूषणमुपलब्धिसम इत्युदयनः । यथा पर्वतोऽग्निमानित्युक्ते किं पर्वत एवाग्निमानुत पर्वतोऽग्निमानेवेति । नाद्यः । महानसादेरप्यग्निमत्वात्‌। न द्वितीयः । कदाचिदनग्निमत्तवादित्यादि । इदमप्यसत्‌। तात्पर्यान्तरारोपेण सामान्यचलत्वात्‌। विकल्पेनोत्थानान्नेति चेन्न । अवधारणस्यैव विकल्पेनावधारणतात्पर्यारोपापरिहारात्‌। व्यवच्छेदवाक्यार्थरुचीनमवधारणं स्थितमेवेति चेन्न । तेशामप्यतद्व्यावृत्त्यङ्गीकारेणैवंविधवधारणस्यानिष्टत्वात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B088&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-21) अनुपलब्धिसमः&lt;br /&gt;
उपलब्ध्यादिविषयिधर्माणां स्वात्मनि वृत्यवृत्तया तत्त्वव्याघातापादनमुपलब्धिसमः । यथोपलब्धि स्वात्मनि वर्तते चेदुपलब्धत्वाद्‌घटादिवदनुपलब्धिः । न वर्तते चेत्तथापि तद्वदेवेत्यादि । अत्र विषयपेक्षयोपलब्धित्वस्य स्वात्मनि वृत्त्यवृत्तिभ्यां न निवृत्तिरिति वक्तव्यम्‌। तदनङ्गीकारे स्वन्यायविरोधः, स्वक्रियाविरोधो वेति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B089&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-22) नित्यसमः&lt;br /&gt;
विशेषणधर्मस्य तदतद्रूपताविकल्पेन धर्मिणस्तद्विशिष्टत्वभङ्गो नित्यसमः । यथा शब्दोऽनित्य इत्युक्तेऽनित्यत्वं नित्यमनित्यं वा । आद्ये धर्मिणो नित्यत्वापातः । द्वितीये तन्नाशे पुनः शब्दस्य नित्यत्वापत्तिरित्यादि । अत्र स्वपक्षे निर्वाहान्तरविवक्षया परपक्षे दौर्घट्यापादने तात्पर्यं चेत्सदुत्तरमेव । विशिष्टस्वरूपनिराकरणं चेत्तदादौ निर्वाहो वाच्यः । तदनभ्युपगमेन प्रवृत्तस्य स्वन्यायस्वक्रियाविरोधाविति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B090&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-23) अनित्यसमः&lt;br /&gt;
वादिसाधनप्रतिबन्द्या धर्मान्तरेण तद्वदतां साध्यधर्मक्त्तवापादनमनित्यसमः । यथा यदि कृतकत्वाच्छब्दोऽनित्यः स्यात्तर्हि सत्तवात्सर्वमनित्यं स्यादिति । इयमप्यविशेषसमलक्षणेनैव सङ्गृहीतत्वान्न पृथग्वाच्यैव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B091&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-2-24) कार्यसमः&lt;br /&gt;
हेतोः सन्दिग्धासिद्ध्या प्रत्यवस्थानं कार्यसम इति केचित्‌। यथा शव्दो नित्यः प्रयत्नानन्तरीयकत्वादित्युक्ते प्रयत्नानन्तरीयकत्वमुत्पाद्यत्वेन व्यङ्ग्यत्वेन वेति सन्दिह्यत इति । इदमप्यन्यथासिध्युद्भावनत्वात्‌ सदुत्तरमेव । तस्मात्पक्षादीनामन्यतमस्यासिद्धिमुद्भाव्य तत्साधकत्वेन स्वयमुत्प्रेक्षितस्य दूषणेन वादिसाधनभङ्गः कार्यसम इत्युदयनः । यथा शब्दो नित्यः कार्यत्वादित्युक्ते कार्यत्वमसिद्धम्‌। तत्साधकं च प्रयत्नानन्तरीयकत्वं वाच्यम्‌। तच्चान्यथासिद्धमिति । इदमप्यनभिप्रेततात्पर्यारोपाच्छलमेवेति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B092&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-3) हान्याद्याभासः&lt;br /&gt;
प्रतिज्ञाहान्याद्यप्राप्तावपि भ्रान्त्यादिना तदुद्भावनं हान्याद्याभासः । स प्रमाणविरोध एव । हान्याद्याभासस्य प्राश्निकादिभिः प्रमितत्वात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B093&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(20-4) अप्राप्तकाले ग्रहणम्‌&lt;br /&gt;
उद्भावनकालमप्राप्यातिक्रम्य वा निग्रहस्थानोद्भावनमप्राप्तकाले ग्रहणम्‌। तदसङ्गतमेवेति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B094&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(21) अपसिद्धान्तः&lt;br /&gt;
अपसिद्धान्तस्तु स्ववचनविरोध एव । यथा प्राभाकरस्येश्वराभ्युपगमः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
हेत्वाभासाः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B095&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
(22) हेत्वाभासः&lt;br /&gt;
पक्षधर्मत्वं, सपक्षे सत्वं, विपक्षाद्व्यावृत्तिरबाधितविषयत्वमसत्प्रतिपक्षत्वं चेति हेतोः पञ्चरूपाणि । तत्र अन्वयव्यतिरेकिणः पञ्चापि विवक्षितानि । इतरयोस्तु चत्वारि । केवलान्वयिनो विपक्षाभावेन ततो व्यावृत्त्यभावात्‌। केवलव्यतिरेकिणः सपक्षाभावेन तत्र सत्वानुपपत्तेः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B096&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्र विवक्षितरूपेषु कतिपयसहिताः कतिपयरहिता हेत्वाभासाः । ते च असिद्धविरुद्धानेकान्तिकानध्यवसितकालात्ययापदिष्टसत्प्रतिपक्षप्रकरणसमाः । तत्र व्याप्तस्य पक्षधर्मत्वप्रमितिः सिद्धिः । तदभावोऽसिद्धिः । तद्वानसिद्धः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B097&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
स चतुर्विधः । व्याप्यत्वासिद्धः, आश्रयासिद्धः, पक्षधर्मत्वासिद्धः, एतत्प्रमित्यसिद्धश्चेति । तत्र व्याप्यत्वासिद्धो द्विविधः । साध्यसम्बन्धरहितः सोपाधिकसम्बन्धश्चेति । आद्यो यथा । सर्वं क्षणिकं सत्वादिति । अयमुभयसम्बन्धाभावादव्याप्तावन्तर्भूतः । द्वितीयो यथा । वैधी हिंसाऽधर्मसाधनम्‌, हिंसात्वात्‌, ब्रह्महिंसावदिति । हिंसात्वपापसाधनयोः सम्बन्धे निषिद्धत्वस्योपाधेः सत्वात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B098&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
साध्यव्यापकत्वे सति साधनव्यापक उपाधिः । निषिद्धत्वं च साध्यमधर्मसाधनत्वं व्याप्तोनि । यत्राधर्मसाधनत्वं तत्र  निषिद्धत्वमिति नियमात्‌। न व्याप्नोति च साधनत्वाभिप्रेतं हिंसात्वम्‌। पक्षे हिंसात्वसद्भावेऽपि निषिद्धत्वस्याभावात्‌।  अयं तु विप्रतिपत्तेः प्रागव्यप्त्युन्नायकः । वैधहिंसायाः साधनाव्यापकत्वान्निवर्तमानं निषिद्धत्वं साध्यव्यापकत्वान्निवर्तयद्‌  हिंसात्वस्य साध्याभावसंबन्धमापादयतीति । विप्रतिपत्तयुत्तरकालस्तु प्रतिपक्षोन्नायको भवति । साधनाव्यापकत्वात्‌। पक्षाद्‌व्यावर्तमान उपाधिः साध्यव्यापकत्वात्तद्‌व्यावर्तयति । ततश्चोपाध्यभावः साध्याभावसाधने हेतुर्भवति । वैधहिंसाऽधर्मसाधनं न भवति, अनिषिद्धत्वात्‌, भोजनवदिति । तथा च सोपाधिकस्याव्याप्तौ प्रतिज्ञायाः समबलविरोधे चान्तर्भावः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B099&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आश्रयासिद्धोपि द्विविधः । असदाश्रयः, सिद्धसाधनश्चेति । आद्यो यथा, शशविषाणं तीक्ष्णम्‌, विषाणत्वादिति । प्रमाणविरोधाद्यसङ्कीर्णोदाहरणाभावादयं हेत्वाभास एव न भवति । द्वितीयो यथा, ईश्वरावादिनं प्रति क्षित्यादिकं सकर्तृकं कार्यत्वादिति । अयमसङ्गतावन्तर्भवति । अनाकाङ्क्षितसाधनाय प्रवृत्तत्वात्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B100&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पक्षधर्मत्वासिद्धोऽनेकविधः । यथा शब्दो नित्यश्चाक्षुषत्वादित्यादि । तत्र व्यधिकरणासिद्धो न दूषणमित्युक्तमेव । व्यर्थविशेषणासिद्धो व्यर्थविशेष्यासिद्धश्चाधिक्येऽन्तर्भवतः । भूरियं शशविषाणोल्लिखिता भूत्वादिति । अप्रसिद्धविशेषणासिद्धिस्तु दोषान्तरासङ्कीर्णोदाहरणाभावान्न हेत्वाभासः । इतरः पक्षधर्मत्वासिद्धोऽसिद्धावन्तर्भवति । एतत्प्रमित्यसिद्धो यथा । धूमवाष्पाविवेके धूमवत्तवादिति । अस्याप्यसिद्धिरेव । पक्षविपक्षयोरेव वर्तमानो हेतुर्विरोधः । यथा शब्दो नित्यः कृतकत्वादिति । अयमपि साध्यसम्बन्धाभावे सति तदभावसम्बन्धित्वादव्याप्तः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B101&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पक्षसपक्षविपक्षवृत्तिरनैकान्तिकः । यथा शब्दो नित्यः प्रमेयत्वादिति । अयमपि साध्यसम्बन्धित्वादव्यप्त एव ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B102&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
साध्यसाधकः पक्ष एव वर्तमनो हेतुरनध्यवसितः । स त्रिविधः । तत्र सपक्षविपक्षरहितो यथा । सर्वमनित्यं सत्वादिति । उभयवान्‌यथा, भूर्नित्या गन्धवत्वादिति । सपक्षवान्‌विपक्षरहितो यथा । शब्दोऽभिधेयः शब्दत्वादिति ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B103&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अयं व्याप्यत्वासिद्धत्वान्न पृथग्घेत्वाभास इत्येके । अन्ये तु सपक्षविपक्षरहितो व्याप्यत्वासिद्धः । सति सपक्षे पक्षमात्रवृत्तिः । सपक्षवान्विपक्षरहितश्च द्वावनैकान्तिकेऽन्तर्भवत इत्याहुः । तथाहि । सव्यभिचारोऽनैकान्तिकः । व्यभिचारोऽन्वयतो व्यतिरेकतश्च । तत्रान्वयस्य भूमिः पक्षः सपक्षश्च । तदतिरेकेण विपक्षेपि वर्तमानः साधारणानैकान्तिकः । व्यतिरेकस्य भूमिर्विपक्षः सपक्षैकदेशोऽपि । तत्र सर्वस्मिन्नपि सपक्षेऽवर्तमानोऽसाधारणानैकान्तिक इति । सर्वथाऽव्याप्तावन्तर्भवति । उभयसम्बन्धाभावात्‌।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B104&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्यतिरेकव्याप्तिसम्भवादयं न हेत्वाभास इत्येके । अपरे तु सत्यपि सपक्षे तत्रावर्तमानस्य किं व्याप्तिरेव । नास्त्युत केवलव्यतिरेकिवदस्तीति सन्देहावस्कन्दनाद्धेत्वाभासत्वमित्याहुः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B105&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
स्वपरपक्षसिद्धावपि त्रिरूणे हेतुः प्रकरणसमः । यथा विमतं मिथ्या, दृश्यत्वादिति । सत्यत्वेऽप्यस्य वक्तुं शक्यत्वात्‌। अयं त्वसम्भवीति केचिदाहुः । तदसत्‌। सत्पतिपक्षवदभिमानतः संभवात्‌। अयमपि प्रतिज्ञायाः समबलविरोध एवेति ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B106&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पक्षाभासहेत्वाभासान्तर्भूतत्वान्न पृथक्‌वाच्या इत्याहुः । तदसत्‌। प्रतिज्ञामात्रेणैव स्फुरणात्‌।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B107&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
साधने स्वक्रियाविरोधस्वन्यायविरोधयोर्हेत्वाभासानन्तर्भावाच्च । स्वक्रियाविरोधो यथा । अहं मूक इति । स्वन्यायविरोधो यथा । प्रमेयं प्रमाणानपेक्षमिति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B108&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवमुदाहरणाभासानपि हेत्वाभासेऽन्तर्भावयन्तस्तेषां न पृथग्वाच्यतामाहुः । तथाहि । उदाहरणलक्षणरहिता उदाहरणवदवभासमाना उदाहरणाभासाः ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B109&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्र साधर्म्योदाहरणे साध्यविकलो यथा । मनोऽनित्यं मूर्तत्वात्‌। यन्मूर्तं तत्‌अनित्यम्‌। यथा परमाणुरिति । साधनविकलो यथा । यथा कर्मेति । उभयविकलो यथा । यथाऽऽकाश इति ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B110&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आश्रयहीनो यथा । यथा शशविषाणमिति । अव्याप्त्यभिधानं यथा । यथा घटवदिति । विपरीतव्याप्त्यभिधानं यथा । यदनित्यं तन्मूर्तम्‌। यथा घट इति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B111&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वैधर्म्योदाहरणे साध्याव्यावृत्तो यथा । यदनित्यं न भवति तन्मूर्तं न भवति । यथा कर्मेति । साधनाव्यावृत्तो यथा । यथा परमाणुरिति । उभयाव्यावृत्तो यथा । यथा घट इति । आश्रयहीनः पूर्ववत्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B112&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अव्याप्त्यभिधानं यथा । यथाऽऽकाश इति । विपरीतव्याप्त्यभिधानं यथा । यन्मूर्तं न भवति तदनित्यं न भवति । यथाऽऽकाश इति ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_B113&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अत्र वैधर्म्योदाहरणस्यानुपयुक्तत्वात्तदाभासकथनमनुपयुक्तम्‌। अव्याप्त्यभिधानं तु न दोषो न्यूनं वा । विपरीतव्याप्त्यभिधानमप्यसङ्गतम्‌। आश्रयहीनत्वं चाश्रयासिद्धवददूषणम्‌। अन्यतरवैकल्येनैव दृष्टान्तस्य दुष्टत्वादुभयवैकल्यं न पृथग्गणणीयम्‌। तस्मात्‌ साध्यवैकल्यं साधनवैकल्यं च द्वयमेव दृष्टान्तदूषणम्‌। तत्र साध्यवैकल्ये दृष्टान्तो विपक्षो भवति । तत्र वर्तमानं साधनमनैकान्तिकं विरुद्धं वा भवति । साधनवैकल्ये व्याप्यत्वासिद्धिरिति । दृष्टान्तदोषो हेत्वाभासेऽन्तर्भवतीति चेन्न । दृष्टान्तोक्त्यनन्तरं प्रतिभासात्‌। सपक्षान्तरे वर्तमानस्य साधनस्य दृष्टान्तीकृते सपक्षेऽवृत्ततौ हेत्वाभासत्वानुपपत्तेश्च । तत्राप्यनुपदर्शितव्याप्तिकत्वेन व्याप्यत्वासिद्ध इति चेन्न । तथाऽप्यर्थदोषाभावादिति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C02&lt;br /&gt;
| id       = PP_C02_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इति श्रीमज्जयतीर्थपूज्यचरणविरचित प्रमाणपद्धतावनुमानपरिच्छेदः समाप्तः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== आगमपरिच्छेदः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = pp&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 3&lt;br /&gt;
| title        = आगमपरिच्छेदः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आगमलक्षणम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
निर्दोषः शब्दः आगमः । निरभिधेयत्वेनन्वयाभावेन वा बोधकत्वं, विपरीतबोधकत्वं, ज्ञातज्ञापकत्वं, अप्रयोजनत्वं, अनभिमतप्रयोजनत्वं, अशक्यसाधनप्रतिपादनं, लधूपाये सति गुरूपायोपदेशनमित्यादिदोषरहितः शब्द आगमः । निर्दोशं वाक्यमिति वा ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B02&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विभक्यन्ता वर्णाः पदम्‌। आकाङ्क्षा-सन्निधि-योज्यतावतां पदानां समूहो वाक्यम्‌। आकाङ्क्षा जिज्ञासा । सा चेतनधर्मः । तद्विषयत्वादर्थाः साकाङ्क्षाः । तत्प्रतिपादकत्वात्‌पदान्यपि । सन्निधिरविलम्बेनोच्चरितत्वं, पदधर्म एव । प्रतीतान्वयस्य प्रमाणविरोधाभावो योग्यता, पदार्थधर्मः । तद्वाचकत्वात्‌पदान्यपि योग्यतावन्तीत्युच्यन्ते । तत्र पदत्वेन निरभिधेयत्वस्य, आकांक्षासन्निधिभ्यामन्वयाभावस्य, योग्यतया विपरीतबोधकत्वस्य च निरासे सति, अशेषदोषनिरासार्थं निर्दोषग्रहणम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B03&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पूर्वपूर्ववर्णानुभवजनितसंस्कारसहितं, वाच्यवाचकभावसम्बन्धग्रहणसंस्कारानुगृहीतं अन्त्यवर्णसन्निकृष्टं श्रोत्रमनेकेष्वपि वर्णेष्वेकां पदबुद्धिं जनयति । तथा पूर्वपूर्वपदानुभवजनितसंसारसहकृतमन्त्यपदविषयं श्रोत्रमनेकेषु पदेष्वेकां वाक्यबुद्धिमाकाङ्क्षाद्यनुसारेण जनयति । तेन वर्णानां पदानां च सहानवस्थितप्रतीतानामपि समुदायो युज्यते ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B04&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आगमोऽपि समयकूश्रुतः समयस्मरणानुगृहीतः शाब्दन्यायानुसन्धानसहित एव स्वार्थस्य बोधको न तु सत्तामात्रेण । जातिरेव वाच्या पदानां व्यक्तयस्तु लक्ष्या इति भाट्टाः । जातिविशिष्टा व्यक्तयो वाच्या इति वैशेषिकाः । क्वचिज्जातिः क्वचिद्वक्तिरिति वैयाकरणाः । क्वचिज्जातिः क्वचिद्व्यक्तिः क्वचिदाकृतिरिति नैयायिकाः । अन्यापोह इति बौद्धाः । व्यक्तय एव वाच्याः समयप्रतिपत्तौ तु सादृश्यमुपधानमित्याचार्याः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अन्वयबोधकविषये विचारः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B05&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु समयो नाम पदानां पदार्थानां च वाच्यवाचकभावसम्बन्धः । स च सम्बन्धिष्वज्ञातेषु ज्ञातुमशक्य इति पदार्थज्ञानस्य प्रागेव सिद्धत्वात्‌किमागमस्य प्रयोजनम्‌। उच्यते । यथा ज्ञातयोरपि धर्मधर्मिणोः संसर्गोऽनुमानेन बोध्यते तथा ज्ञातानामेव पदार्थानामन्वयविशेषस्याऽऽगमो बोधकः । पदानां पदार्थमात्रविषयत्वेनान्वयबोधकं न किञ्चिदस्तीति चेत्‌। अत्र वर्णपदाभिव्यक्तोऽखण्डः स्फोटाख्यः शब्दोऽन्वयबोधक इति वैयाकरणा ब्रुवते । वर्णमालेत्यपरे । वाक्यान्त्यो वर्ण इत्यन्ये ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B06&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पदानां सान्निध्यमिति केचित्‌। पदैरभिहिताः पदार्था एवाकाङ्क्षादिशालिन इति भाट्टाः । सर्वेषां पक्षाणामप्रामाणिकत्वात्‌प्रमाणविरुद्धत्वाच्च पदान्येवान्वितस्वार्थाभिधायीनीति प्रेक्षावन्तः । तत्र प्रत्येकमपि पदान्यन्वयविशेषाभिधानसमर्थानीति प्राभाकरः । प्रत्येकं सामान्यतो योग्येतरान्वितस्वार्थाभिधानशक्तीनि पदानि पदान्तरसन्निधानाहितशक्त्यन्तराणि विशेषतोऽप्यन्वितान्‌स्वार्थानभिदधति तथाऽनुभवादित्याचार्याः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आगमद्वैविध्यम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B07&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आगमो द्विविधः । अपौरुषेयः पौरुषेयश्चेति । तत्र अपौरुषेयो वेदः पौरुषेयोऽन्यः । वर्णाः सर्वत्र कूटस्थनित्याः । सर्वगताश्च । पदान्यपि नियतान्येव । तेषां पदार्थसम्बन्धोऽपि स्वाभाविक एव । तथाऽपि वाक्ये पदानामानुपूर्वीविशेषस्य स्वतन्त्रपुरुषपूर्वकत्वभावाभावाभ्यामयं भेदः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आगमस्य पृथक्प्रमाणत्वसाधनम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B08&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आगमोऽनुमान एवान्तर्भवतीति वैशेषिकादयः । तदसत्‌। व्याप्त्याद्यननुसंधान एव वाक्यार्थप्रतीतेरनुभवात्‌। अपौरुषेयः पृथक्‌प्रमाणम्‌। पौरुषेयस्त्वनुमानमिति प्राभाकराः । तदप्यसत्‌। उभयत्र सामग्रीसाम्येऽपि विशेषकल्पकाभावात्‌। तदेतानि त्रीण्येव प्रमाणानि ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अर्थापत्तेः अनुमानेऽन्तर्भावः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B09&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतेष्ववार्थापत्तयादीनामन्तर्भावः । तथाहि अनुपपद्यमानार्थदर्शनात्तदुपपादके  बुद्धिरर्थापत्तिः । यथा जीवंश्चैत्रो गृहे नास्तीति ज्ञाने सति बहिर्भावज्ञानम्‌। अत्र यद्यप्येकैकस्य बहिर्भावलिङ्गत्वं नोपपद्यते व्यभिचारात्‌। तथापि चैत्रो बहिरस्ति जीवनवत्वे सति गृहेऽसत्वात्‌। यो जीवन्‌यत्र नास्ति स ततोऽन्यत्रास्ति । यथाऽहमिति । मिलितयोर्जीवनगृहाभावयोर्लिङ्गत्वमुपपद्यत एव ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B10&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विरुद्धयोर्विशेषणविशेश्यभावानुपपत्तिरिति चेन्न । सामान्यविशेषयोरविरोधस्य स्वस्मिन्नेव दृष्टत्वात्‌। आत्यन्तिकविरोधे त्वर्थापत्तिरपि न प्रवर्तते । किन्तु विप्रतिपत्तया सन्देह एव भवतीति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B11&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सादृश्यज्ञानसाधनमुपमानम्‌। तत्र तेनायं सदृशः सदृशाविमावित्यादि वा ज्ञानं प्रत्यक्षजम्‌। गोगवयौ सदृशाविति वाक्यजं त्वागम एव । गृह्यमाणे स्मर्यमाणसादृश्यं दृष्ट्वा स्मर्यमाणे यद्‌गृह्यमाणसादृश्यं प्रत्येति तदनुमानमेव ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B12&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु अनुभूयमानगतत्वेन प्रतीयमानं सादृश्यं करणम्‌। स्मर्यमाणगतं प्रमेयम्‌। तत्कथमनयोर्व्यधिकरणयोलिंङ्ग-लिङ्गभाव इति चेन्न स गौरेतद्गवयसदृशः । अस्य गवयस्य तद्गोसदृशत्वात्‌। यो यत्सदृशः स तत्सदृशः । यथा यमो यमान्तरेणेति व्याप्तिसम्भवेन व्यधिकरणस्यादोषत्वात्‌। एतद्नवयगतसादृश्यप्रतियोगित्वस्य वा लिङ्गत्वेन सामानाधिकरण्याच्चेति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अभावप्रमाणम्‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B13&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अभावज्ञानकरणमभावप्रमाणम्‌। तत्र इदानीं कौरवाद्यभावो  भारताद्यागमादवगम्यते । देवदत्तस्य चक्षुराद्यभावो रूपाद्यदर्शनलिङ्गगम्यः । सुखाद्यभावप्रमितिस्तु साक्षिप्रत्यक्षेणैव । पुरोवृत्तिघटाद्यभावप्रमितिस्तु  झटिति जायमाना प्रत्यक्षफलमेव । न त्वनुपलब्धिमात्रजन्या अपरोक्षज्ञानत्वात्‌।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B14&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनुपलब्धिस्त्ववर्जनीयसन्निधिरेव । यत्र त्वन्धकारे हस्तप्रसारणादिरूपपरामर्शेन घाटाभावं प्रत्येति न तदाऽनुपलब्धिः करणम्‌। किन्तु लिङ्गत्वेनैव अत्र घटो नस्ति । योग्यत्वे सत्यनुपलभ्यमानत्वादिति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B15&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं प्रातर्गजाद्यभावज्ञानमनुपलब्धिलिङ्गजन्यम्‌। अभावस्येन्द्रियसन्निकर्षानुपपत्तिरिति चेन्न । भाववदभावस्यापीन्द्रियसन्निकर्षे बाधकाभावात्‌।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B16&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
बहुलज्ञानेऽल्पज्ञानं सम्भवः । यथा शतमस्तीति जाने पञ्चाशज्जहानम्‌। तदप्यनुमानमेव । देवदत्तः पञ्चाशद्वान्‌शतवत्वात्‌। यथाऽहमिति प्रयोगसंभवात्‌।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B17&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रसक्तप्रतिषेधे परिशिष्यमाणे बुद्धिः परिशेषः । यथा देवदत्तयज्ञत्तावेताविति ज्ञाने सत्येकस्मिन्नायं यज्ञदत्त इति प्रतिषेधे देवदत्तबुद्धिः । इयमनुमानजन्या । अयं देवदत्तः देवदत्तयज्ञदत्तयोरन्यतरत्वे सति अयज्ञदत्तत्वात्‌। व्यतिरेकेण यज्ञदत्तवदिति प्रयोगोपपत्तेः । उपक्रमादीन्यप्यनुमानान्येव । अनिर्दिष्टप्रवक्तृकं प्रवादपारम्पर्यमैतिह्यम्‌। यथाऽत्र वटे वैश्रवणोऽस्तीति वाक्यम्‌। तदागम एव । एवमन्यान्यपि प्रमाणान्युक्तेष्वेवान्तर्भाव्यानि ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रमाणानां प्रामाण्यनिर्णयः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B18&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वेतेषां प्रमाणानां प्रामाण्यमप्रमाणानामप्रामाण्यं च केनोत्पद्यते केन वा ज्ञायत इति चेत्‌उच्यते । तत्र ज्ञानानामुभयं स्वत एवेति साङ्ख्या मन्यन्ते ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B19&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानजनकातिरिक्तजनकानपेक्षित्वमुत्पत्तौ स्वतस्त्वम्‌। ज्ञानज्ञापकातिरिक्तज्ञापकानपेक्षत्वं ज्ञप्तौ स्वतस्त्वम्‌।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B20&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उभयं परत एवेति नैयायिकादयः । ज्ञानजनकातिरिक्तकारणजन्यत्वमुत्पत्तौ परतस्त्वम्‌।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B21&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानज्ञापकातिरिक्तप्रमाणापेक्षत्वं ज्ञाप्तौ परतस्त्वम्‌। तत्र ज्ञानमिन्द्रियादिजन्यम्‌। प्रामाण्यं पुनरिन्द्रियादिगुणजन्यम्‌। तथाऽप्रामाण्यं तद्दोषजन्यम्‌।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B22&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं ज्ञानं मानसप्रत्यक्षवेद्यम्‌। तत्र प्रामाण्यप्रामाण्यं च संवादविसंवादलिङ्गम्यमिति ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B23&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रामाण्यं परतोऽप्रामाण्यं स्वत इति बौद्धाः ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B24&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रामाण्यं स्वतोऽप्रामाण्यं परत इति पक्षमङ्गीकुर्वाणा अपि भाट्टाः प्रामाण्यविशिष्टं ज्ञानं ज्ञातताविशेषेणानुमीयत इति ज्ञप्तौ स्वतस्त्वम्‌। अप्रामाण्यं तु विसंवादाद्यनुमानान्तरवेद्यमिति परतस्त्वं मन्यते ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B25&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
स्वप्रकाशज्ञानेनैव प्रामाण्यविशिष्टज्ञानं सिद्ध्यति ।अप्रामाण्यं तु नास्त्येवेति प्राभाकराः ।‌‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B26&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इन्द्रियादिमात्रेणैव प्रामान्यविशिष्टं ज्ञानमुत्पद्यते । गुणास्त्वकिञ्चित्कराः । अप्रामाण्यं दोषसहकृतेन्द्रियादिभिरुत्पद्यते । तथा ज्ञानं तत्प्रामाण्यं च साक्षिणैव ज्ञायते । अप्रमाणज्ञानस्वरूपमात्रं साक्षिवेद्यम्‌। तदप्रामाण्यं त्वनुमेयमित्याचार्याः ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_B27&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
करणानां तु ज्ञानजनकत्वशक्तिरेव स्वकारणासादिता प्रामाव्यजनकत्वशक्तिः । अप्रामाण्यजनने त्वन्या शक्तिर्दोषवशदाविर्भवति । ज्ञप्तिस्तु परत एव । इन्द्रियादिस्वरूपस्य यथायथं स्वप्रमाणवेद्यत्वात्‌। यथार्थज्ञानसाधनत्वस्यानुमानवेद्यत्वादिति । तदेवंभूतैः प्रमाणैः पदार्थानां नित्यानित्यत्वादिकं निश्चित्य विषयेषु विरक्तस्य शमदमादिसम्पत्तिमतो वासुदेवैकशरणस्य तद्विषयाणि श्रवणमनननिदिध्यासनान्यादरनैरन्तर्याभ्यां बहुकालमनुष्ठितवतो भगवत्साक्षात्कारे सत्यत्युद्रिक्तया भक्त्या भगवत्प्रसादादशेषानिष्टनिवृत्तिविशिष्टानन्दादिस्वरूपाविर्भावलक्षणा मुक्तिर्भवतीति ।‌&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जयतीर्थमुनीन्द्रेण बालबोधाय निर्मिता । प्रमाणपद्धतिर्भूयात्‌प्रीत्यै माधवमध्वयोः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PP_C03&lt;br /&gt;
| id       = PP_C03_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इति श्रीमज्जयतीर्थपूज्यचरणविरचितप्रमाणपद्धतावागमपरिच्छेदः सम्पूर्णः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Sanskrit Documents]]&lt;br /&gt;
[[Category:Pramanapaddati]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Pramanakshana/Vyakhya/PramaanalakshanaTika&amp;diff=4851</id>
		<title>Pramanakshana/Vyakhya/PramaanalakshanaTika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Pramanakshana/Vyakhya/PramaanalakshanaTika&amp;diff=4851"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;= प्रमाणलक्षणटीका-न्यायकल्पलता =&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-page-nav&amp;quot;&amp;gt;[[Pramanakshana|Pramanakshana]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रणम्यागण्यकल्याणगुणाब्धिं पुरुषोत्तमम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पूर्णबोधानपि गुरून् व्याकुर्वे मानलक्षणम् ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = PRL_C01_B01&lt;br /&gt;
| id       = PRL_C01_B01_PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = प्रमाणलक्षणटीका-न्यायकल्पलता&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रणम्यागण्यकल्याणगुणाब्धिं पुरुषोत्तमम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पूर्णबोधानपि गुरून् व्याकुर्वे मानलक्षणम् ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
नारायणस्यैव नमस्कारे को हेतुरित्यत उक्तम् अशेषगुरुमिति ॥ सर्वज्ञं गुरुमिति पाठे सार्वज्ञ्यं गुरूत्वस्योपपादकम् । किं च नारायणस्यैव अतिसमर्थत्वेनेष्ट प्रदानसम्भवात् तन्नतिरिति भावेनोक्तम्   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ईशेशमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अपि च रागादिदोषरहिता हि लोके वन्द्या भवन्ति । नारायणश्चाशेषदोषदूर इति सूचयितुं अनामयमिति ॥ आमयपदं दोषान्तरोपलक्षणम् । प्रवक्ष्यामीति उद्देशविभागपरीक्षाद्युपयोगिसङ्ग्रहायोपसर्गः । न हि तद्विना प्रकृष्टा लक्षणोक्तिः स्यात् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = PRL_C01_B02&lt;br /&gt;
| id       = PRL_C01_B02_PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = प्रमाणलक्षणटीका-न्यायकल्पलता&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रमाणमिति लक्ष्यनिर्देशः । यथार्थमिति लक्षणोक्तिः । एवमुत्तरत्रापि ज्ञातव्यम् । यथार्थं यथावस्थितार्थविषयीकारि । अर्थविषयीकारित्वमात्रस्य संशयविपर्ययसाधारण्याद्विशेषणोपादानम् । अर्थविषयीकारित्वेनैव प्रमेयादिव्युदासः । अर्यत इत्यर्थो ज्ञेयमुच्यते । अतो न गम्यविषयीकारिगतावतिव्याप्तिः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = PRL_C01_B03&lt;br /&gt;
| id       = PRL_C01_B03_PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = प्रमाणलक्षणटीका-न्यायकल्पलता&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तिस्त्रो विधा उद्दिशति । न्यूनाधिकसङ्ख््यान्यतमान्तर्भावाभावज्ञापनार्थोऽयं विभागः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = PRL_C01_B04&lt;br /&gt;
| id       = PRL_C01_B04_PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = प्रमाणलक्षणटीका-न्यायकल्पलता&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उपपत्तिदोषो द्विविधः  विरोधोऽसङ्गतिश्चेति । अन्वययोग्यताविरहो विरोधः । आकाङ्क्षाभावोऽसङ्गतिः । इमौ चार्थवचनयोरपि सम्भवतः । अर्थासाधुत्वे वचनस्यापि तथात्वादिति । वचनस्यैवासाधुत्वापादको वाचनिकदोषः । तं विभज्य दर्शयति&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = PRL_C01_B05&lt;br /&gt;
| id       = PRL_C01_B05_PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = प्रमाणलक्षणटीका-न्यायकल्पलता&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनुमानस्य साधारणोऽसाधारणश्च सम्भावित इति शेषः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = PRL_C01_B06&lt;br /&gt;
| id       = PRL_C01_B06_PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = प्रमाणलक्षणटीका-न्यायकल्पलता&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘विवादपदं मिथ्या दृश्यत्वात् यत् दृश्यं तत् मिथ्या यथा शुक्तिरजतं तथा चेदं दृश्यं तस्मान्मिथ्या’ इत्येतदनुमानं प्रतिज्ञाविरोधादीनामुदाहरणं ज्ञातव्यमिति ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = PRL_C01_B07&lt;br /&gt;
| id       = PRL_C01_B07_PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = प्रमाणलक्षणटीका-न्यायकल्पलता&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सन् घटः इत्यादिप्रत्यक्षेण, विश्वं सत्यमित्याद्यागमेन, विवादपदं सत्यं अर्थक्रियाकारित्वात् इत्याद्यनुमानेन च जगतः सत्यत्वावधारणात् जगन्मिथ्या इति प्रतिज्ञा प्रबलप्रमाणविरुद्धा भवति ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = PRL_C01_B08&lt;br /&gt;
| id       = PRL_C01_B08_PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = प्रमाणलक्षणटीका-न्यायकल्पलता&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अप्रसिद्धसाध्यस्य परिशेषादेः साधकत्वे अनुमानस्यैव तदुक्तं स्यात् । परिशेषादिरनुमानमित्यनतिभिन्नार्थत्वात् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = PRL_C01_B09&lt;br /&gt;
| id       = PRL_C01_B09_PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = प्रमाणलक्षणटीका-न्यायकल्पलता&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्विदं शान्तिके कर्मणि वेतालोत्थानमिव । यावता स्मृत्यादिप्रामाण्यसिद्ध्यर्थं उदाहृतश्रुतौ ऐतिह्यं चतुर्थ प्रमाणमापतितमित्यत आह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = PRL_C01_B10&lt;br /&gt;
| id       = PRL_C01_B10_PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = प्रमाणलक्षणटीका-न्यायकल्पलता&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
लक्षणादिनिरूपणेन संशोधितैरेव खलु वेदादिभिर्ब्रह्मज्ञानं भवति । तदिदं न वाद्यन्तरोक्तवदेवेति मन्तव्यम् । परमाप्ततमेन सुरवरावतारेणोक्तत्वादिति भावेनोक्तम् &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आनन्दतीर्थमुनिनेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  यस्तु स्वप्रभावानभिज्ञः तं प्रत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मतर्कोक्तिमार्गत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यस्तु अनधिगतब्रह्मतर्कोक्तिमार्गोऽपि तदनुजिवृक्षया आह -  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;इत्युक्तमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; युक्त्यादियुक्तता प्राक् प्रदर्शितेति इतिशब्देन स्मर्यते । यद्येवं कथं तर्हि स्वल्पेनैव ग्रन्थेन समाप्तं ? इत्यत उक्तम् ॥ सङ्क्षेपादिति ॥ श्रोतृबुद्धिमनुसृत्य शब्दसङ्क्षेपेणोक्तमिति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अमरा भ्रमरायन्ते कमला वरटायते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यत्पादाम्भोरुहद्वन्द्वे वन्दे तं पुरुषोत्तमम् ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = PRL_C01_B11&lt;br /&gt;
| id       = PRL_C01_B11_PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = PramaanalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = प्रमाणलक्षणटीका-न्यायकल्पलता&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अमरा भ्रमरायन्ते कमला वरटायते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यत्पादाम्भोरुहद्वन्द्वे वन्दे तं पुरुषोत्तमम् ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
नारायणस्यैव प्रणामे को हेतुः ? इत्यतो यत् उक्तं प्रमाणादि तत् प्रेरकत्वेन नारायणस्यैव ? मुख्यतः तदभिज्ञत्वात् इति भावेनोक्तम् &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अशेषेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Vyakhya]]&lt;br /&gt;
[[Category:Pramanakshana]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Padyamala&amp;diff=4850</id>
		<title>Padyamala</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Padyamala&amp;diff=4850"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:31Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-doc-title&amp;quot;&amp;gt;पद्यमाला&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-doc-teekas&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
* [[Padyamala/Vyakhya/Bhavadipika|भावदीपिका]] — श्रीराघवेन्द्रतीर्थः&lt;br /&gt;
* [[Padyamala/Vyakhya/Bhavaprakashaha|भावप्रकाशः]] — श्रीनिवासतीर्थः&lt;br /&gt;
* [[Padyamala/Vyakhya/Bhavavivaranam|भावविवरणम्]] — उमर्जी कृष्णाचार्यः&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = PM&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = पद्यमाला&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रणम्य श्रीपतिं सर्वान् गुरूंश्चाथ प्रवच्म्यहम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यथामति हरेः पूजाविधिं वैष्णवसम्मतम् ॥ १ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आदौ देवगृहे न्यस्य कलशान् सप्त पञ्च वा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आहरेत्तुलसीं दूर्वां पुष्पाण्यद्यतनानि च ॥ २ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यथाकालोपपन्नानि स्वारामवनजान्यपि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अक्रीतान्यप्रदत्तानि चौर्याल्लब्धानि यानि च ॥ ३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शूद्राहृतानि वा भूमौ पतितानि तथैव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एरण्डार्कजपत्रेषु चाहृतानि करे तथा ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = पटाहृतानि यानि स्युर्वर्जयेत्तानि यत्नतः ॥ ४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अर्घ्यपाद्यादिसम्भारान् यथाशक्ति विधाय च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रक्षाल्य पाणी पादौ चाप्याचम्य हरिवेश्मनः ॥ ६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पूर्वे नमो जयायाथ विजयायाथ दक्षिणे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = श्रियै बलाय प्रबलायाथ प्रत्यक् श्रियैः नमः ॥ ७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नन्दायाथ सुनन्दाय श्रियै च कुमुदाय च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कुमुदाक्षायोत्तरे च द्वारपालांश्च पूजयेत् ॥ ८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तदनुज्ञामवाप्याथ ‘वायवायाहि दर्शत’ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनेन वायुमन्त्रेण समुद्घाट्य कवाटकम् ॥ ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कृत्वा तालत्रयं द्वारे देहलीमस्पृशन्विशेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दक्षिणाङ्घ्रिं पुरस्कृत्य ‘ह्यग्निनाग्निः समिध्यते’ ॥ १० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V011&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनेन वह्निमन्त्रेण दीपानुद्दीपयेत्ततः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ईक्षया पुष्पक्षेपेण पार्ष्णिघातत्रयेण च ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = दिव्यन्तरिक्षभूमिष्ठान्विघ्नानुच्चाटयेत्सुधीः ॥ ११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ‘अपसर्पन्तु ये भूता’ इति मन्त्रं पठन्नपि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भूतानुच्चाट्य नाराचमुद्रया बन्धयेद्दिशम् ॥ १२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अपैवेत्यादि येभ्यश्च एवापित्र ऋचौ पठेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निवार्य मानुषं गन्धमेभिर्मन्त्रैस्तु पूजकः ॥ १३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कल्पयित्वा जवनिकां देवमात्मानमन्तरा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आरुह्य वेदिकां पश्चाद् ब्रह्मपारस्तवं पठेत् ॥ १४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ‘आगमार्थं तु देवानां गमनार्थं तु रक्षसाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कुरु घण्टारवं तत्र देवताह्वानलाञ्छनम्’ ॥ १५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अज्ञानाज्ज्ञानतो वाऽपि कांस्यघण्टां न वादयेत् ॥ १६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = राक्षसानां पिशाचानां तद्देशे वसतिर्भवत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्मात्सर्वप्रयत्नेन घण्टामावादयेत्ततः ॥ १७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ततो जवनिकां त्यक्त्वा निर्माल्यं विसृजेत्ततः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्नानपात्रं तथा पीठं यथास्थानं निधाय च ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = सौवर्णं मण्टपं ध्यायेद्धेमरत्नोपमण्डितम् ॥ १८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अध्यासितासने स्वस्थोऽपक्रामन्त्विति पूर्वकान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मन्त्रानुदीर्य भूतानि मुद्रया छोटिकाख्यया ॥ १९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उत्साद्यासनमन्त्रेण पृथिवीं प्रार्थयेत्ततः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आसने मण्डले चेन्दोः कूर्मस्कन्धेऽहमास्थितः ॥ २० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कल्पयित्वेत्थमासीनो व्याहरेत् भूर्भुवःस्वरोम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इत्यासनमुपस्पृश्य मण्डूकाय नमस्ततः ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = कूर्मायाथ वराहाय शेषयाथ नमस्ततः ॥ २१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नमः कालाग्निरुद्राय वज्राय च नमो नमः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सानुस्वारं चादिवर्णं प्रणवादिमुदीर्य च ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = नमोऽन्तमिति चैतेषु षट्कं चैव जपेद्बुधः ॥ २२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उक्तेषु वक्ष्यमाणेषु स्थानेष्वन्येषु सर्वशः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पूजाविधौ च देवानां पीठावरणयोर्वदेत् ॥ २३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तत्तन्नाम चतुर्थ्यन्तं प्रणवादि नमोऽन्तकम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नमोऽस्त्राय फडित्युक्त्वा दिशो बध्वेषुमुद्रया ॥ २४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्राकारावस्थितं वह्निं ध्यात्वा मुद्रां सुदर्शनीम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दर्शयेदथ चेन्द्रादिदिक्षु बघ्नामि चाष्टसु ॥ २५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नमश्चक्राय स्वाहेति मन्त्रमेनमुदीरयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ततस्तिथ्यादि सङ्कीर्त्य स्थितं देशं च संस्मरन् ॥ २६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ‘अनन्तकल्याणगुणैकसिन्धुश्रीविष्णुना प्रेरितमानसोऽहम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्यैव वीर्येण बलेन तेजसा सञ्जीवितस्वान्तवपुश्चिदिन्द्रियः ॥ २७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रीत्यर्थमस्यैव करोमि पूजाविधिं प्रदिष्टं खलु तन्त्रसारे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ब्रह्माण्डसाहस्रपतेर्दयालोर्भक्त्या यथाशक्ति यथैव सम्पत्’॥ २८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वाय्वग्निवरुणानां च बीजानि यरवाः क्रमात् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रत्येकं सम्पुटीकृत्य प्रणवेन च विन्दुना ॥२९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V30&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एभिः कार्यं क्रमात्षोढा करसन्धिषु शोधनम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ततः सर्वान् गुरुन्नत्वा हृत्पद्माधिष्ठितं प्रभुम् ॥ ३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V31&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सुषुम्नामार्गतो नीत्वा विनिदध्यात्स्वमूर्धनि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ततश्च ब्रह्महत्येति ध्यायेत्स्वं पापपूरुषम् ॥ ३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V32&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आनीय नाभिदेशेतं वायुबीजेन शोषयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = हृद्यग्निबीजतो दग्ध्वा भस्म वामनसा त्यजेत् ॥ ३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V33&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वारुणेनाथ बीजेन शिरस्थामृतधारया ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्लावयेत्सर्वगात्राणि कृत्वाऽऽत्मानं ततो हृदि ॥ ३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V34&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्राणायामं ततः कृत्वा तत्त्वन्यासांस्ततः परम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मातृकान्यासकान्कृत्वा प्राणानायम्य मूलतः ॥ ३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V35&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अष्टाक्षरन्यासपूर्वं ध्यात्वो१३द्यद्भास्वदित्यथ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पूजाङ्गमिति मूलं च जपेदष्टोत्तरं शतम् ॥ ३५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V36&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पुनश्चाक्षरविन्यासं कृत्वा ध्यायेद्धरिं पुनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ततः कृताञ्जलिर्भूत्वा निषुसीदेत्यृचं पठेत् ॥ ३६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V37&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ‘आराध्यसे प्राणभृतां प्रणेत्रा प्राणाधिनाथेन समीरणेन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नारायण ज्ञानसुखैकपूर्ण स्वामिन्मम श्रीरमण प्रसीद ॥ ३७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V38&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बिम्बोऽसि प्रतिबिम्बोऽस्मि तव यद्यपि चान्तरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्वामिन् निर्दोष मद्दोषं विरे(वे)चय नमोऽस्तु ते ॥ ३८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V39&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = भगवन्यन्मया कर्म शुभं कारयसि प्रभो ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत्सर्वं विष्णुपूजाऽऽस्तु तव देवप्रसादतः’ ॥ ३९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V40&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सम्प्रार्थ्यैवं स्वबिम्बस्थं मुद्रया प्रार्थनाख्यया ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कलशं पूजयेत् पश्चादाह्वयेद्देवताशतम् ॥ ४० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V41&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मातृका एकपञ्चशच्चतुर्विंशतिमूर्तयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = केशवाद्यस्तथा विश्वतैजसप्राज्ञतुर्यकाः ॥ ४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V42&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आत्मान्तरात्मपरमज्ञानात्मा वासुदेवकः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सङ्कर्षणश्च प्रद्युम्नोऽनिरुद्धो मत्स्यकच्छपौ ॥ ४२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V43&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = क्रोडो नृसिंहः सवटू जामदग्न्यरघूद्वहौ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वासिष्ठयादवौ कृष्णावात्रेयो बुद्धकल्किनौ ॥ ४३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V44&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शिंशुमारश्चेति शतं मूलमूर्त्या समन्वितम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आहूय पूजयेदेताः स्नानीयकलशे बुधः ॥ ४४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V45&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नैवेद्यप्रोक्षणार्थं च पञ्चपात्रप्रपूरणे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पानीयार्थं पृथक्चैकं कलशत्रितयं भवेत् ॥ ४५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V46&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पञ्चैते कलशाः प्रोक्ता गन्धार्थं द्वौ पुनः पृथक् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सम्भवे सप्त कलशाः पञ्च वाथ त्रयो द्वयम् ॥ ४६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V47&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = असम्भवे च सर्वेषां भिन्नपात्राणि कारयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एकस्माद्वाऽपि पश्चात्तं कलशं पूजयेद् बुधः ॥ ४७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V48&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इमं मे चाथ गङ्गे चेत्यादिमन्त्रानुदीरयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वक्षेत्रेति मन्त्रेण कलशं प्रार्थयेत्ततः ॥ ४८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V49&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शङ्खचक्रगदापद्मधेनुतार्क्ष्यादिमुद्रिकाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रदर्श्य मूलमन्त्रं च द्विषड्वारं जपेत्ततः ॥ ४९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V50&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कलशोदकपूर्णं तु ततः शङ्खं प्रपूजयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = त्वं पुरेत्यादिकान् मन्त्रान् पठित्वा प्रार्थयेत्ततः ५० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V51&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = जपेत्त्रिः शङ्खगायत्रीं पुनः शङ्खादिमुद्रिकाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दर्शयित्वाऽष्टवारं च मूलमन्त्रं जपेत्ततः ॥ ५१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V52&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पात्राण्यासादयेत्पूर्वं पञ्च पूजाविधौ सदा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अर्घ्यं वायुपदे प्रोक्तं नैर्ऋत्यां पाद्यमेव च ॥ ५२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V53&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ईशे त्वाचमनीयं च स्नानीयं चाग्निकोणके ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मध्ये द्वे सर्वपात्राणां शुद्धतोयेन पूरयेत् ॥ ५३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V54&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एकं स्यान्मधुपर्केऽन्यत्पुनराचमने तथा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निक्षिपेन्द्गन्धतुलसीपुष्पादीनि यथाविधि ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V55&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तुलसीदलयुक्तेन शङ्खतोयेन पूजकः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पूजाद्रव्याणि सर्वाणि प्रोक्ष्य पीठं प्रपूजयेत् ॥ ५५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V56&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पूज्यश्च भगवान्नित्यमित्यध्याये यथाक्रमम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = श्रीमध्वगुरुणा प्रोक्तं पीठावरणपूजनम् ॥ ५६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V57&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सूत्रत्वात्तस्य बोधार्थं क्वचिद्वक्ष्यामि विस्तरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पीठपूजां विधायाथ २२तत्रावाह्येति सूत्रतः ॥ ५७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V58&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = हरिमावाहयेद्भक्त्या तद्विधिः प्रोच्यतेऽधुना ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अधोमुखं हृत्कमलं वायुबीजेन चोन्मुखम् ॥ ५८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V59&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कुर्यात्ततोऽस्य मुकुलं ज्ञानार्केण विकासयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत्कर्णिकास्थितं देवं नारायणमजं विभुम् ॥ ५९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V60&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उद्यद्भास्वदिति ध्यात्वा सपुष्पतुलसीकरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कृताञ्जालिपुटो भूत्वा आत्मेत्येकामृचं पठेत् ॥ ६० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V61&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मूलमन्त्रं ततो जप्त्वा यद्यात्मार्थं प्रपूजयेत् ॥ ६१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V62&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ‘एह्येहि मम हृत्पद्मस्थितश्रीपुरुषोत्तम ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आवाहयामि पीठे त्वां प्रतिमायां रमापते’ ॥ ६२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V63&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = द्विरुच्चार्यैवमावाह्य तमावाहनमुद्रया ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ततस्तु प्रार्थनामुद्रां विधाय प्रार्थयेद्धरिम् ॥ ६३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V64&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ‘यागावसानपर्यन्तमत्र स्थित्वा जनार्दन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भक्तस्य मम पूजां त्वं गृहीत्वा पाहि मां विभो’ ॥ ६४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V65&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सम्प्रार्थ्यैवं स्वबिम्बख्यं मुद्रा आवाहनादिकाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = षण्मूलमन्त्रपूर्वं तु तं तमर्थमुदीरयेत् ॥ ६५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V66&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आवाहनं स्थापनं च सान्निध्यं सन्निरोधनम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = संमुखीकरणं चैव ह्यवगुण्ठनमेव च ॥ ६६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V67&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रदर्श्यैताश्च षण्मुद्राः स्नानार्थं प्रार्थयेत्ततः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = परार्थं यदि पूजा स्यात्सूर्याग्न्यन्तर्गतं हरिम् ॥ ६७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V68&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आवाह्य पूर्ववत्कार्यं सर्वमावाहनाकम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एहि श्रीभगवन्विष्णो स्नानार्थं मज्जनालयम् ॥६८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V69&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सम्प्रार्थ्यैवमिदं विष्णुरित्यृचा पादुकार्पणम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्नानालयं समायान्तं ध्यात्वा नारायणं प्रभुम् ॥६९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V70&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = स्थापयेत्स्नानपीठे तं भद्रं कर्णेभिरित्यृचा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पुनस्तत्रापि षण्मुद्राः कुर्यादावाहनादिकाः ॥ ७० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V71&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ततोऽर्घ्यं मूलमन्त्रेण पाद्यमाचमनीयकम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मधुपर्कं ततो दद्यात्पुनराचमनं ततः ॥ ७१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V72&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आप्यायस्व दधिक्राव्णो घृतं मिमिक्ष इत्यृचः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मधुवाता तथा स्वादुरिति मन्त्रान्समूलकान् ॥ ७२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V73&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = क्रमेणैतान्पठन्पञ्चामृतेन स्नापयेद्धरिम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पयो दधि घृतं क्षौद्रं शर्करा पञ्चमामृतम् ॥ ७३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V74&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ततः शुद्धोदकस्नानं कारयेत्परमात्मनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पौरुषं वैष्णवं घार्मं पवस्वेति त्रिवर्गकम् ॥ ७४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V75&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = य इन्द्रोरेकवर्गश्च समुद्रादूर्मिरेव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = जितन्त इति च स्तोत्रं पठन्संस्नापयेद्धरिम् ॥ ७५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V76&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ततोऽङ्गमार्जनं वस्त्रं पीतं च परिधानकम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ततः सर्वाङ्गभूषाश्च नूपुराद्याः किरीटकम् ॥ ७६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V77&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ध्यात्वैव भूषणं किञ्चिन्नवमप्यर्पयेत्सुधीः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यज्ञोपवीतं दत्वा तमासने चोपवेशयेत् ॥ ७७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V78&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अभिषेकात्पुरा वाऽपि पश्चाद्वा परमात्मनि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत्त्वन्यासादि ध्यानान्तं कृत्वा पूजां समारभेत् ॥ ७८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V79&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आसनस्थं हरिं स्पृष्ट्वा मूलद्वादशकं जपेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अर्पयेद्गन्धपुष्पाणि मूलेन तुलसीं तथा ॥ ७९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V80&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ततश्चक्रायुधादीनि पूजयेत्क्रमशो दश ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दुर्गा चक्राधिदेवी स्याच्छ्रीश्च शङ्खाधिदेवता ॥ ८० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V81&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वायुर्गदाधिदेवः स्याद्भूमिः पद्माभिमानिनी ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दुर्गैव खड्गदेवी स्याच्छार्ङ्गं चैव सरस्वती ॥ ८१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V82&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पञ्च प्राणाः पञ्च बाणा विरिञ्चः कौस्तुभात्मकः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = श्रीरेव वनमालायां लक्ष्मीः श्रीवत्ससंस्थिता ॥ ८२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V83&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अथावरणपूजायां लक्ष्मीं वामे हरेर्यजेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = धरां तु पश्चिमे पार्श्वे ततः पूर्वादिदिक्षु च ॥ ८३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V84&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = क्रुद्धोल्काय महोल्काय वीरोल्काय नमस्ततः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = द्यूल्काय च नमस्कुर्यादुदीच्यां दिशि च क्रमात् ॥ ८४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V85&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सहस्रोल्कायेति चतुर्नम अग्न्यादिकोणतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पुनः पूर्वादिकाष्ठासु वासुदेवादिकान्यजेत् ॥ ८५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V86&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मायां जयां कृतिं शान्तिं यजेत्कोणेषु च क्रमात् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = केशवाद्यास्ततो मूर्तीर्द्वादश क्रमतो यजेत् ॥ ८३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V87&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दिशि द्वे द्वे कोण एक ईशे दामोदरो भवेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सङ्कर्षणादिकृष्णान्ता मूर्तयो द्वादश क्रमात् ॥ ८७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V88&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मत्स्यादिमूर्तयोऽप्येवं द्वादशान्तं क्रमाद्यजेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ऐशान्यां विश्वरूपः स्यात्क्रमेणानेन पूजयेत् ॥ ८८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V89&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वदिक्षु पुरश्चापि ह्यनन्तादीन् सभार्यकान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इन्द्रादींश्च सपत्नीकान् परिग्रहयुतानपि ॥ ८९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V90&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पूजयेत्क्रमशो धीमान् स्वासु दिक्षु स्थितान् बहिः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पश्चात्पुरस्ताच्छेषं च विधिं चैव सभार्यकम् ॥ ९० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V91&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पूजयित्वा ततः पूज्या द्वादशद्वारपालकाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रथमो वज्रनाभश्च हरीशश्च ततः परम् ॥ ९१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V92&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तृतीयो गाङ्गतनयस्ततः शङ्खनिधीश्वरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = जयश्च विजयः पश्चाद्धाता सप्तमको मतः ॥ ९२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V93&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = विधाता च ततो भद्रः सुभद्रोऽथामृतेश्वरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विरूपाक्षोऽन्तिमश्चैव नमश्शब्देन पूजयेत् ॥ ९३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V94&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वनस्पत्युद्भवेत्यादिमन्त्रैर्मूलपुरस्सरैः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = धूपं दत्वा ततो दीपं दद्यान्मूलमुदीरयेत् ॥ ९४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V95&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = साज्यं त्रिवर्तिमन्त्रेण ततो नैवेद्यमर्पयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = देवस्याग्रे शुभं शोध्य श्रीबीजं तत्र संलिखेत् ॥ ९५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V96&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नैवेद्यमुपरिस्थाप्य शुद्धतोयेन प्रोक्षयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सौवर्णैरिति मन्त्रेण मूलमन्त्रेण मन्त्रयेत् ॥ ९६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V97&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अमृतस्राविणीं धेनुं नैवेद्योपरि चिन्तयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = धेनुमुद्रां प्रदर्श्योच्चां सुरभ्यै नम इत्यपि ॥ ९७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V98&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = हुंफडन्तं सह स्वाहेत्युक्त्वा मुद्रां सुदर्शनीम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = गारुडीं चाथ सन्दर्श्य गृहीत्वाऽथ करे जलम् ॥ ९८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V99&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = परिषिञ्चामि सत्यं त्वर्तेनेति च क्रमाद्वदेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = परितः सिञ्चयेत्तोयं तत आपोशनं क्षिपेत् ॥ ९९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V100&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ‘सुधारसं सुविपुलमापोशनमिदं तव ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = गृहाण कलशानीतं यथेष्टमुपभुज्यताम् ॥ १०० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V101&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इति मन्त्रमुदीर्याथ देवदक्षिणहस्तके ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = लक्ष्म्या प्रदीयमानं च सुधारसमयं शुभम् ॥ १०१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V102&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आपोशनमिदं ध्यात्वाऽमृतोपस्तरणमसि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इत्युक्त्वाऽऽपोशनोच्छिष्टं जलं पात्रान्तरे क्षिपेत् ॥ १०२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V103&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ततः प्राणात्मने पूर्वमुक्त्वा नारायणाय च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्वाहान्तमिति पञ्चैता आहुतिः क्रमशो वदन् ॥ १०३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V104&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शङ्खतोयं क्षिपेत्पात्रे प्रत्याहुत्येकपात्रकम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मधुवाता तथा स्वादु भोजं त्वेति पठेदृचः ॥ १०४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V105&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पानीयमर्पयेत्पश्चात्ततो जवनिकां क्षिपेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भुञ्जानं चिन्तयन्मूलं जपेदष्टोत्तरं शतम् ॥ १०५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V106&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उत्तरापोशनं पश्चादमृतापिधानमसि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इत्युक्त्वाऽपोशनोच्छिष्टजलं पात्रान्तरे क्षिपेत् ॥ १०६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V107&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वामे गण्डूषपात्रं स्यात्तत्र गण्डूषमर्पयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = हस्तप्रक्षालनं दत्वा पश्चादाचमनं क्षिपेत् ॥ १०७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V108&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मूलेन पुष्पत्रितयमर्पयित्वा ततो वदेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ‘पूगीफलं सखदिरचूर्णकर्पूरसंयुतम् ॥ १०८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V109&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नागवल्लीदलैर्युक्तं ताम्बूलं गृह्यतां विभो’ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इति ताम्बूलकं दद्यान्नाकस्येति च दक्षिणाम् ॥ १०९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V110&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = जयत्यादि पठन्मन्त्रान्पुनर्धूपं समर्पयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अर्चतेत्यादिकानन्मन्त्रान्पठन्नीराजयेद्धरिम् ॥ ११० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V101&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पुष्पाण्यष्टौ समार्प्याथ मूलमन्लेण वैष्णवः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वेदमन्त्रैश्च पौरणैरर्पयेत्कुसुमाञ्जलिम् ॥ १११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V112&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = चामरं दर्पणं छत्रं वाहनादि निवेदयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = महाराजोपचारांश्च गीतवादित्रनृत्यकान् ॥ ११२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V113&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वं निवेदयेद्भक्त्या मूलमन्त्रेण साधकः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ततः शुद्धेन तोयेन शङ्खमापूर्य मुद्रिकाः ॥ ११३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V114&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = धेन्वादीः सम्पदर्श्याथ तोयं शङ्खगतं स्पृशेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अष्टवारं जपेन्मूलं भ्रामयेत्त्रिः प्रदक्षिणम् ॥ ११४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V115&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शङ्खोदकं तु तत्पात्रे स्थापयित्वा पृथक् सुधीः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रदक्षिणनमस्कारान्सूक्तपाठं ततश्चरेत् ॥ ११५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V116&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आरुह्य वेदिकां पश्चात्पूजासाद्गुण्यकारकम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मूलमन्त्रं हरिं ध्यायन् जपेदष्टोत्तरं शतम् ॥ ११६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V117&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = रमाब्रह्मादिदेवानां दत्वा तीर्थादिकं बलिम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत्त्वन्यासान् मातृकाश्च पुनर्मूर्तौ समाचरेत् ॥ ११७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V117&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पुनर्ध्यात्वा हरिं देवमात्मा देवेत्यृचं पठेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत आवाहनीं मुद्रां व्युत्क्रमेण विधाय च ॥११८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V118&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एह्येहीति पुनः प्रोच्य पुनरावहयेद्धृदि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तथैव परपूजायां रव्यादौ तं निधापयेत् ॥ ११८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V119&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ‘याचेऽहं त्वां हृषीकेश नमामि पुरुषोत्तम ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = हृदि मे कुरु संवासं श्रिया सह जगत्पते ॥११९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V120&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इति प्रार्थ्य हरिं पश्चाद्विदध्यात्तत्त्वमातृकाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ध्यात्वा समर्पयेद्विष्णुं यस्य स्मृत्येति मन्त्रतः ॥ १२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V121&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तीर्थप्रसादगन्धादीन् दत्वा विष्णुपराय च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ततः स्वयं तु गृह्णीयाद्भक्त्या नत्वा हरिं स्मरन् ॥ १२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V122&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पद्यपाठे मनुष्याणां श्रमो नातिभवेदिति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तन्त्रसारोक्तपूजायां पद्यमालोयमीरिता ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = अनेन भगवान् विष्णुः प्रीतो भवतु सर्वदा ॥ १२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V123&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रमादतो निरोधाद्वा हरेः पूजा भवेन्न चेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पठनात्पद्यमालायाः नरः पूजाफलं लभेत् ॥ १२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = PM_C01_V124&lt;br /&gt;
| document_id   = PM&lt;br /&gt;
| chapter_id    = PM_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इति श्रीजयतीर्थार्यभिक्षुणा रचिता सती ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तन्त्रसारोक्तपूजानुसारिणी पद्यमालिका ॥ १२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = PM_C01&lt;br /&gt;
| id       = PM_C01_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमज्जयतीर्थश्रीचरणविरचिता पद्यमाला समाप्ता॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Sanskrit Documents]]&lt;br /&gt;
[[Category:Padyamala]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Anuvyakhyana/Vyakhya/Nyayasudha&amp;diff=4849</id>
		<title>Anuvyakhyana/Vyakhya/Nyayasudha</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Anuvyakhyana/Vyakhya/Nyayasudha&amp;diff=4849"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;= न्यायसुधा =&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-page-nav&amp;quot;&amp;gt;[[Anuvyakhyana|Anuvyakhyana]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 1 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रियः पत्ये नित्यागणितगुणमाणिक्यविशदप्रभाजालोल्लासोपहतसकलावद्यतमसे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;जगज्जन्मस्थेमप्रलयरचनाशीलवपुषे नमोऽशेषाम्नायस्मृतिहृदयदीप्ताय हरये ॥ १ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_I01&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_I01_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रियः पत्ये नित्यागणितगुणमाणिक्यविशदप्रभाजालोल्लासोपहतसकलावद्यतमसे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;जगज्जन्मस्थेमप्रलयरचनाशीलवपुषे नमोऽशेषाम्नायस्मृतिहृदयदीप्ताय हरये ॥ १ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
भगवता बादरायणेन प्राणिनां निःश्रेयसाय प्रणीतमपि ब्रह्ममीमांसाशास्त्रं असाधुनिबन्धान्धतमसाऽवकुण्ठितत्वेन अप्रणीतमिव मन्यमानो भगवानानन्दतीर्थमुनिः यथाऽऽचार्याभिप्रायम् अस्य भाष्यं विधाय अनुभाष्यमपि करिष्यन् विलीनप्रकृतितया स्वयमन्तरायविधुरोऽपि अनवरतमीश्वरप्रवणकायकरणवृत्तिरपि नारायणप्रणामादिकं प्रारिप्सितस्यानन्तरायपरिसमाप्तेः प्रचयस्य च हेतुतयाऽविगीतशिष्टाचारपरम्परादिना अवगतमवश्यं करणीयं शिष्यान् ग्राहयितुं ग्रन्थादौ निबध्नाति- &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नारायणमिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_I02&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_I02_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नारायणप्रणामस्येव गुरुप्रणामस्यापि अभिमतसिद्ध्यङ्गतया कार्यारम्भे अवश्यमनुष्ठेयत्वात् तदाचरणपुरःसरं ब्रह्ममीमांसाशास्त्रव्याख्यानं समर्थयमानः  प्रतिजानीते   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तमेवेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_I03&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_I03_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तं नारायणोऽस्य शास्त्रस्य प्रभव इति । तदयुक्तम् । व्यासोपज्ञताप्रसिदि्धविरोधात् । न च नारायण एव व्यासः । जननविरोधात् । कृतकृत्यस्य प्रयोजनाभावेन शास्त्रप्रणयनासंभवाच्च ॥   यच्चास्य श्रौत्या परविद्याख्यया सर्वोत्तमप्रामाण्यसिदि्धरिति । तदप्ययुक्तम् । परशब्दस्यानेकार्थत्वेन विद्याशब्दस्य च अर्थविवक्षाविरहिण्यपि मन्त्रे प्रयोगदर्शनेन परविद्याख्यायाः सर्वोत्तमप्रामाण्यानिश्चायकत्वात् । किं चेय• परविद्याख्यैतद्विषया इत्यत्रापि न नियामकमस्ती  त्यत आह   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रादुर्भूत इति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_I04&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_I04_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं तावदागमेनास्य शास्त्रस्यानुत्तमं प्रामाण्यं प्रसाध्य अधुना अनुमानतोऽपि तत् सिषाधयिषुरादौ तावत्प्रामाण्यमात्रे अनुमानं वक्तुमाह     &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;गुरुरिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_I06&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_I06_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु तर्ह्यनेनेदमुदितं भवति । एतच्छास्त्रं प्रमाणमनुकूलवक्त्रादिमत्त्वाद् भारतादिवत् । वक्त्राद्यानुकूल्यं चोक्तहेतुसिद्धमि ति । एतदनुपपन्नम् । आप्तवाक्यतायास्तत्रोपाधित्वात् । न च प्रत्यक्षादौ सत्यपि प्रामाण्ये नास्त्याप्तवाक्यत्वमिति साध्याव्यापकत्वान्नायमुपाधिरि ति वाच्यम् । वाक्यत्वावच्छिन्नसाध्यव्यापकत्वेनोपाधित्वोपपत्तेः ॥  तथाऽप्यपौरुषेये वेदे तदभावादनुपाधित्वमिति चेन्न । वेदापौरुषेयत्वस्यासम्मतत्वात् ॥  सम्मतत्वे वा साधनावच्छिन्ने पौरुषेयवाक्यत्वावच्छिन्ने वासाध्येऽस्योपाधित्वोपपत्तेरिति । मैवम् । अभिप्रायानवगमात् । न हि वयं वक्त्राद्यानुकूल्येन शास्त्रप्रामाण्यं साक्षात्साधयितुमुद्यताः । येनात्रोपाध्युद्भावनं सङ्गच्छेत । अपि तर्ह्यनुकूलवक्त्रादिमत्त्वस्य आप्तवाक्यतया व्याप्तत्वात्तेन तां प्रसाध्य तया प्रामाण्यं शास्त्रस्य  साध्यत  इत्याशयवानाह   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वक्तृश्रोतृप्रसक्तीनामिति  ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_I07&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_I07_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तदेवं श्रुत्यनुमानाभ्यामिदमेव शास्त्रं प्रमाणतमम्, नान्यदेतादृशमस्तीत्युपसंहरति   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत इति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_I08&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_I08_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वेतदनुपपन्नम् । तथा सत्येतयोर्विघ्नविघातादिहेतुत्वेन समस्तशास्त्राङ्गतया प्रथमसूत्रावयवत्वाभावप्रसङ्गात् । तथात्वे च प्रथमसूत्रं न्यूनमापद्येत । अधिकार्यादिप्रतिपादकस्य अन्यस्याभावात् । तत्प्रतिपादनस्य चावश्यकत्वात् । अन्यथा अधिकारिविषयवैधुर्येण शास्त्रस्य अनारम्भणीयत्वशङ्का न निराकृता स्यात् इत्यनर्थकं सूत्रमापद्येतेत्यत आह   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्रेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ओतत्ववाची ह्योङ्कारो वक्त्यसौ तद्गुणोतताम् ।स एव ब्रह्मशब्दार्थो नारायणपदोदितः ॥9॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_V01&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_V01_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तदेवं विषयाद्यनुबन्धविधुरत्वान्न जिज्ञासा कर्तव्या । तद्विधयोऽपि न प्रमाणम् । शास्त्रं चेदमनारम्भणीयमिति प्राप्ते सूत्रयामास भगवानाचार्यः &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ॐ अथातो ब्रह्मजिज्ञासेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B1&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B1_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- प्रथमसूत्रे विहिता ब्रह्मजिज्ञासा जन्मादिसूत्रैः क्रियते ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B2&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B2_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
५सु०- ननु जन्मादिकं वा लक्षणत्वेनात्राभिमतं तत्कारणत्वं वा । नाद्यः तस्य प्रपञ्चधर्मत्वात् । न द्वितीयः ब्रह्मवत्तदीयजगज्जन्मादिकारणत्वस्याप्यप्रसिद्धत्वात् । न च अनुमानात्तत्सिदि्धः उत्तरसूत्रविरोधात् । अतः कथमेतदपि लक्षणम् । इत्यत आह   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सृष्टिरिति  ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B3&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B3_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
९सु०- ननु कथं जगत्सृष्ट्यादिकारणत्वं हरेरेव स्यात्, यावता हिरण्यगर्भः समवर्तताग्रे , एको रुद्रो न द्वितीयाय तस्थे , इमाल-लोकानीशत ईशनीभिः , ज्ञात्वा शिवं शान्तिमत्यन्तमेति इत्यादिश्रुतिषु हिरण्यगर्भादीनां तत्प्रतीयते; इत्यत आह   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सृष्टिरिति ।&amp;lt;/span&amp;gt; आसु श्रुतिषु परेणोदाहृतासु हिरण्यगर्भ इत्याद्यास्वपि विश्वस्य सृष्ट्यादयो हरेरेवोक्ता न  तु  ब्रह्मरुद्रादिभ्य  इति  न  लक्षणस्यातिव्याप्तिरिति  ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B4&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B4_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
१०सु०- ननु यथा हिरण्यगर्भादिशब्दान् विष्णुविषयान् व्याख्याय हिरण्यगर्भ इत्यादिश्रुतयो विष्णौ योज्यन्ते तथा विष्ण्वादिशब्दान् हिरण्यगर्भादौ व्याख्याय भाष्योदाहृताः  श्रुतयोऽन्यविषयतया  कुतो  न  योज्यन्त  इत्यत  आह    &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत  इति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B5&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B5_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- युक्त्यन्तरमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रीत्येति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B6&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B6_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु प्रयोजनमनुसृत्य वेदस्य प्रतीतविषयपरित्यागेनाप्रतीतविषयान्तराङ्गीकारोऽयमयुक्तः । तथात्वे पुरुषार्थविरोधिनो दुर्गन्धादिग्राहकस्य घ्राणादेस्तदविषयत्वप्रसङ्गात् । सुगन्धादिविषयत्वप्रसङ्गाच्च  ।  इत्यत  आह    &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तद्विरोध  इति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B7&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B7_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
१६सु०- ननु शैवपुराणादीन्यपि श्रुतिमूलानि तत्कथं श्रुतिविरोधेनाप्रमाणानीत्यत&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B9&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B9_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
२०सु०- अपि च जगत्कारणेनाज्ञानादिदोषरहितेन भवितव्यम्, दोषिणोऽस्मदादिवज्जगत्कारणत्वानुपपत्तेः । निर्दोषत्वं च भगवतो हरेरेव नान्येषाम् । अतः स एव जगज्जन्मादिकर्ता  न  रुद्रादिः  इत्याह    &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अदोषेति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B10&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B10_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
२२सु०- एवं स्वमतेन सूत्रं व्याख्याय तत्परिशुद्धये मायावादिनां मते लक्षणसूत्रारम्भ एवानुपपन्न इति वक्तुं यत्तै(परै)रभिहितं जगज्जन्मादिकारणत्वं न लक्ष्यब्रह्मणः स्वरूपान्तर्गतं(त) लक्षणं किन्तु तटस्थमेव । त्रैविध्यमत्र सम्भवति मायाविशिष्टं ब्रह्म कारणमिति वा, मायाशक्तिमत्कारणमिति वा, जगत्कारणं तु मायैव तदाश्रयतया ब्रह्म कारणमिति वेति । सर्वथाऽपि जगत्कारणत्वं बाह्यमेव, न साक्षात्स्वरूपान्तर्गतम् (एव) । इति; तदेतदनुपपन्नम् इति भावेनोक्तं स्वलक्षणम् इति । स्वरूपान्तर्गतमेवेदं ब्रह्मणो जगज्जन्मादिकारणत्वं  न  मायावाद्युक्तरीत्या  तटस्थमित्यर्थः  ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B11&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B11_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
२५सु०- यत एवं जगज्जन्मादिकारणत्वं स्वलक्षणमत्र सूत्रे ब्रह्मणोऽभिधीयते, ततो&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B12&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B12_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- किञ्चानेन लक्षणेन यदि जीवो न व्यावर्त्यते; किन्तु सोऽपि लक्ष्यान्तर्गतः । तथा सति लक्षणस्य जीवेऽतिव्याप्तिमाशङ्क्येतरव्यपदेशादि्धताकरणादिदोषप्रसक्तिरिति सूत्रकारीयं तन्निराकरणमसङ्गतं स्यात् । न हि लक्ष्य एवातिव्याप्तिर्लक्षणस्य केनापि शङ्क्यते । कथञ्चिच्छङ्कायां वा तस्यापि लक्ष्यत्वाङ्गीकारं परित्यज्य तत्र न लक्षणनिराकरणं  क्रियत  इत्याशयवानाह    &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;हिताक्रियेति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B13&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B13_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- स्यादियं जीवब्रह्मणोरेकत्वं ब्रह्मणश्च निर्गुणत्वमङ्गीकुर्वतां लक्षणसूत्रारम्भानुपपत्तिः । यद्यनेन सूत्रेण जगज्जन्मादिकारणत्वं ब्रह्मणः स्वलक्षणमुच्यते । न चैवं किन्तु तटस्थमेव । न हि तथाविधं जगज्जन्मादिकारणत्वं जीवब्रह्मणोरेकत्वं वा ब्रह्मणो निर्गुणत्वं  वा  विरुणदि्ध  ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B14&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B14_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
३४सु०- ननु च विरोध्याकारपरित्यागेन जीवस्य ब्रह्मैक्यमित्यस्यार्थो न विरोध्याकाराविवक्षामात्रेणेति नाप्यनित्यत्वेनेति किन्तु निर्गुणेन ब्रह्मणा जीवस्यैक्यमित्येवेति चेन्न । निर्गुण(त्व)स्यैव निरूपयितुमशक्यत्वात् । तथा हि । तन्निर्गुणं किं सगुणादीश्वरादि्भन्नमुताभिन्नम् (वा) । द्वितीये तस्यापि सगुणत्वप्रसङ्गेन निर्गुणत्वव्याघातः । आद्ये दोषमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सदैवेति&amp;lt;/span&amp;gt;।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B15&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B15_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- एवं धर्मराहित्यलक्षणं निर्गुणत्वं निराकृतमप्याग्रहमात्रेण योऽङ्गीकरोति तं प्रति सोल-लुण्ठमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;निर्गुणत्वमिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B16&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B16_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- एवमनूद्य निराकर्तुमारभते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;इति  पृष्ट इति&amp;lt;/span&amp;gt;।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B17&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B17_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु कथं तर्हि सोऽयं देवदत्त इति वाक्यम् । अत्रापि विशेषानङ्गीकारेऽनुपपत्तिरेवेति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B18&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B18_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- नन्वैक्यं चैतन्याभिन्नमपि स्वनिर्वाहकत्वात्स्वाभाविकप्रकाशेनाप्रकाशितत्वमात्मनो निर्वक्ष्यति(हिष्यति) । यद्वा स्वरूपेणैक्यस्य भेदाभेदौ स्ताम्, तयोश्च भेदाभेदान्तराभावेऽपि स्वनिर्वाहकत्वाद्व्यवहारोपपत्तिरि ति चेन्न, विशेषानभ्युपगमे स्वनिर्वाहकत्वस्यापि  वक्तुमशक्यत्वादित्यभिप्रायेणाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वनिर्वाहकतेति&amp;lt;/span&amp;gt;  ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B19&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B19_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- एवं विशेषानभ्युपगमे महावाक्यार्थानुपपत्तिमभिधायावान्तरवाक्येऽपि तामतिदिशति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सत्येति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B20&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B20_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- स्वक्रियाविरुद्धं च निर्विशेषत्ववचनमित्याह निर्विशेषत्वमिति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B23&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B23_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- नन्वङ्गीकृतेऽपि विशेषे नानुपपत्तिशान्तिः । सोऽपि हि विशेषो यदि वस्तुनो भिन्नस्तर्हि भेदानवस्थादिदोषः स्यादभिन्नत्वे च विशेषतद्वद्भावानुपपत्तेस्तादवस्थ्यादित्यत आह   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विशेषेति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A002_B24&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A002_B24_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- यदर्थं तदैक्यस्येत्यादिना सर्ववादिभिर्विशेषोऽङ्गीकारितस्तदिदानीमाह     &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत  इति&amp;lt;/span&amp;gt;  ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A003_B9&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A003_B9_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- तत्र पूर्वपक्षमारचयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;शैवाद्येति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A004_B2&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A004_B2_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- अस्तु शास्त्रैकसमधिगम्यं जगत्कारणम् । तथाऽपि शास्त्रत एवान्येषां हरहिरण्यगर्भादीनां प्रधानादीनां च जगत्कारणत्वप्रतीतेरतिव्यापकमिदं लक्षणम् । न च तच्छास्त्रं विष्णुपरमिति वाच्यम्, अभियुक्तैः शिवादिपरत्वेन व्याख्यातत्वात् । यद्यपि नामानि सर्वाणीत्यादिश्रुत्या शिवादिनाम्नां विष्णौ शक्तिमात्रमवसीयते, तथाऽपि न तात्पर्ये प्रमाणमस्ति, यत्परः शब्दः स शब्दार्थ इति हि न्यायः । न च शक्तिमात्रेण&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A005_B1&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A005_B1_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- ननु जन्माद्यस्य यत इति यच्छब्दश्रवणात्तद्ब्रह्मेति प्रकृतम्, तदेवात्र मण्डूकप्लुत्याऽनुवर्तिष्यते, किं पुनरत्र तद् ग्रहणेन ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A006_B1&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A006_B1_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्र०सू०-  ।। ॐ आनन्दमयोऽभ्यासात् ॐ ।।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A007_B1&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A007_B1_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
८६सु०- स्यादेतत् । यदि आनन्दमयोऽभ्यासादि ति वदतः सूत्रकारस्यैतावानर्थोऽभिमतो भवेत्तर्हि तत एव गतार्थत्वात् अन्तस्तद्धर्मोपदेशादि त्याद्यधिकरणानामनुत्थानमेव स्यात् । पदार्थान्तरविषयौ हि रूढियोगावाश्रित्यैव तत्र पूर्वपक्षप्रवृत्तिः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A007_B2&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A007_B2_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वयं&amp;lt;/span&amp;gt; सूत्रकारः अन्तस्तद्धर्मोपदेशादि ति सूत्रेणान्तःप्रविष्टो विष्णुरेव, समुद्रेऽन्तः कवयः , यस्याण्डकोशशुष्ममाहुः , ब्रह्मा तपसाऽन्वविन्ददि ति समुद्रान्तःस्थितत्वब्रह्माण्डवीर्यत्वब्रह्मतपोलभ्यत्वादिधर्मोपदेशात्; तेषां च विष्णुधर्मत्वेन श्रुतिस्मृतिसिद्धत्वात् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A008_B1&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A008_B1_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- एवं अधिदैवविषयशब्दसमन्वयमभिधाय अधुना अधिभूतविषयशब्दसमन्वयं प्रतिपिपादयिषुराकाशस्य भूतेषु प्राधान्यात्तच्छब्दसमन्वयं हरावाह सूत्रकारः  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आकाशस्तल्लिङ्गादिति&amp;lt;/span&amp;gt;  ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A008_B2&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A008_B2_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
९३सु०- तत्राभ्यधिकां  शङ्कां  दर्शयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;चेष्टा  हीति&amp;lt;/span&amp;gt;  ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A008_B3&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A008_B3_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- नन्वत्राकाशः परमात्मा तलि-लङ्गादित्येतावदुच्यते, न पुनरुक्तपूर्वपक्षाच्छादकं किञ्चिदित्यतः  सूत्रस्यार्थान्तरमाह     &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आकाश  इति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A009_B1&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A009_B1_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- तस्मादाकाशोपलक्षितसकलाधिभूतशब्दपरममुख्यवाच्यो भगवान्हरिरिति सिद्धम्  ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A009_B2&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A009_B2_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- अतिदेशार्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;लिङ्गमिति&amp;lt;/span&amp;gt;।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A011_B1&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A011_B1_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- अधिवेदगताशेषनाम्नामुपलक्षणस्य वेदमातुस्त्रैवर्णिकद्वितीयजन्मनि जनन्या गायत्र्याः प्राधान्येन तन्नाम्नः समन्वयं प्रतिपादयितुं सूत्रम्  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;छन्दोभिधानान्नेति चेन्न तथा चेतोर्पणनिगदात्तथा हि दर्शनमिति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A011_B2&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A011_B2_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- एतदाच्छादकत्वेनाधिकरणतात्पर्यमाह     &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;इति  चेदिति&amp;lt;/span&amp;gt;  ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A012_B3&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A012_B3_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- नन्वत एव प्राण इत्यनेनैवैतद्गतार्थम् । ता (वा) एताः शीर्षंच्छ्रियः श्रिता इत्यादिवाक्यान्तरविषयत्वान्नेति चेन्न, उक्तोत्तरत्वात् । अभ्यधिकाशङ्कासद्भावान्नेति चेन्न, अदर्शनात् । सद्भावे वा तदनन्तरमेव आरम्भणीयत्वात् इत्यतो निरन्तराधिकरणसिद्धान्तन्यायोपजीव्यधिकाशङ्कया  पूर्वपक्षमाह     &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;बाहुल्य  इति&amp;lt;/span&amp;gt;  ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A012_B4&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A012_B4_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- पादार्थमुपसंहरति   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तस्मादिति&amp;lt;/span&amp;gt;।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A012_B5&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A012_B5_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- सर्वज्ञकल्पेन तत्त्वोपदेशाय प्रवृत्तेन भगवताऽऽचार्येणैवं सूत्रेषु व्याख्यातेषु शिष्याणामेतावन्मात्रार्थान्येतानीति  प्रतीतिः  स्यात्,  तां  निराकर्तुमाह     &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वासुदेवादीति&amp;lt;/span&amp;gt;  ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A012_B6&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A012_B6_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अत्रेयं  मूर्तिः  प्रतिपाद्यत  इति  कथं  ज्ञायत  इत्यत  आह    &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तैरिति  ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A012_B7&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A012_B7_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवमलौकिकार्थत्वं कुतः सूत्राणामित्यत आह   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;बृहत्तन्त्रेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S01_A012_B8&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S01_A012_B8_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु०- न चैवं सूत्रार्थलेशव्याख्यानपरोऽयं ग्रन्थ इत्यनादरणीय इत्याशयेनाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ग्रन्थ इति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S02_A001&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S02_A001_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
द्वितीयपादस्य पूर्वोत्तरपादभेदस्य स्वस्मिन्नेकवाक्यतायाश्च सिद्धये प्रतिपाद्यमर्थं  दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;लिङ्गात्मकानामिति&amp;lt;/span&amp;gt;   ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S02_A002&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S02_A002_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदस्मिन्नध्याये समन्वीयते तत्सर्वं लक्षणत्वेन प्रकृतमित्यानन्दमयाधिकरणान्तेऽभिहितम्, लक्षणं च लक्ष्येण ब्रह्मणाऽभिन्नमिति लक्षणसूत्रे प्रतिपादितम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S02_A003&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S02_A003_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ऋतं पिबन्ताविति वाक्यं किं जीवेश्वरौ प्रतिपादयति किं वा परमेश्वरमेवेति संशये जीवेश्वराविति तावत्प्राप्तम् । कुतः । द्विवचनात् । न चानन्दमयाधिकरणन्यायेन परिहारः, बाधकाभावात्, कर्मफलभोगानुपपत्तेश्च । जीवेश्वरपक्षे तु छत्रिन्यायेनोपचारो भविष्यतीत्येवं प्राप्ते परमात्मानमेकमेव प्रतिपादयतीदं वाक्यं, गुहानिहितत्व&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S02_A004&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S02_A004_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अत्र क्रियाभावरूपलिङ्गसमन्वयश्चिन्त्यत इत्युक्तम्, तदयुक्तम्, सूत्रे भावस्यैव प्रतिज्ञानात्, क्रियाया अनुक्तेरित्यतोऽन्तरशब्दमुभयार्थतया व्याख्याति&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्तरिति&amp;lt;/span&amp;gt;   ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S02_A005&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S02_A005_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वेतदनन्तरातीतेनैव गतार्थम् । अन्तर्यामित्वं ह्यन्तःस्थित्वा नियामकत्वम् । एतदेव अन्तर उपपत्तेरित्युक्तम् । न च तत्र नियामकत्वं न विवक्षितम्, तथा सत्यनवस्थितेरसंभवाच्चेति दूषणस्यालग्नकत्वप्रसङ्गादित्यतः प्रमेयभेदं दर्शयितुं एतदधिकरणनिवर्तनीयामाशङ्कामाह   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;रमणमिति&amp;lt;/span&amp;gt;।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S02_A005&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S02_A005_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अत्र यत्तदद्रेश्यमित्यादिवाक्योक्तानामदृश्यत्वादीनां धर्माणां ब्रह्मणि समन्वयः प्रतिपाद्यते, तेषां चोक्तरीत्या ब्रह्मस्वरूपत्वमभ्युपगतम्; तदभ्यधिकाशङ्कया आक्षिपति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;गुणेति&amp;lt;/span&amp;gt;।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S03_I01&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S03_I01_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
भिन्नवाक्यत्वादिसिद्धये  तृतीयपादप्रतिपाद्यमर्थं  दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्रेति&amp;lt;/span&amp;gt;।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विष्णावेवात्मशब्दस्य रूढत्वान्न शिवादिकान् ।श्रुतिर्वक्त्यखिलेशत्वात् .............॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S03_V01&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S03_V01_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ॐ द्युभ्वाद्यायतनं स्वशब्दात् ॐ ।।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;...............भूमा विष्णुः सुखाधिकः ॥2॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S03_V02&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S03_V02_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इदं कश्चिद्व्याख्याति ।  भूमा परमात्मा । कुतः । संप्रसीदत्यत्रेति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;संप्रसादः&amp;lt;/span&amp;gt; सुप्तिः । तत्र जाग्रत्प्राणः सम्प्रसादशब्देन लक्ष्यते । तस्मादूर्ध्वमुपदेशादिति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S03_A005&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S03_A005_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतद्वै तदक्षरं गार्गीत्यत्रोक्तमक्षरं ब्रह्मैवेत्युक्तम् । अत्र सूत्रम्-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S03_A007_B1&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S03_A007_B1_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अतःपराणि सूत्राणि भाष्य एव स्पष्टार्थानीति न तत्र वक्तव्यमस्ति, परमाख्यविद्याव्याख्यां करोमीति च प्रतिज्ञातम्, तदुभयसिद्ध््यर्थमेतत्पादाधिकरणविषयपूर्वपक्षसिद्धान्तन्यायान्  सङ्ग्रहेण  दर्शयति-&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;लिङ्गमिति&amp;lt;/span&amp;gt;।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S03_A008_B5&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S03_A008_B5_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवमवान्तरफलस्य परमप्रयोजनस्य च पदादेः प्राप्तत्वेन विधेरसम्भवाज्जैमिनिवचनाच्च देवानामनधिकारे(र इति) इति प्राप्ते तत्प्रतिविधानार्थं सूत्रम्&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ॐ भावं तु बादरायणोऽस्ति  हीति&amp;lt;/span&amp;gt;।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A001_B1&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A001_B1_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु अन्यत्रैवप्रसिशब्दसमन्वयप्रतिपादनं पादार्थ इति भाष्यात् परिशेषाद्वा सिम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A001_B3&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A001_B3_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतदेव विवृणोति      स्वातन्त्र्यमिति   ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A001_B7&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A001_B7_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अतो दोषातिदूरत्वात्संशयस्याप्यसम्भवात् ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A002_B6&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A002_B6_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं  योगवृत्त्या  पदसमन्वयेऽङ्गीकृते  लब्धं  प्रयोजनमाह    इत्यशेषेति    ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B2&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B2_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वमानैर्विरोधश्च व्युत्पत्तेरप्यशक्यता ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B14&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B14_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सु ननु नैतेऽपि यौगिकाः किं नाम रूढा एव । कृत्ततिसमासकरणं तु व्युत्पत्तिमात्रा(र्थे)र्थम् । यथोक्तम्, वृक्षादिवदमी रूढा इ(ति)त्यादि, मैवम्, शब्दार्थविभागस्यावापोाराभ्यां प्रतीतस्यापलापे कारणाभावादित्यादि शिष्यैरेवोह्यतामिति&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B16&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B16_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तम् उभयं दृश्यते विष्णौ इति, यच्च सूचितं विशिष्टयोगस्य रूढितः प्राबल्यमिति  तदुपपादयति  एतमेवेति    ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B25&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B25_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं सङ्क्षेपविस्तराभ्यां आनुमानिकमित्यादिसूत्राणि व्याख्याय परेषां&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B28&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B28_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अत्र  दूषणमाह    अजामिति    ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B29&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B29_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अस्तु  परस्यैवम्,  भवतां  तु  कथं  न  दोष  इत्यत  आह   अस्माकमिति    ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B36&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B36_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विशेषवदित्यस्य  विवरणम्  पञ्चभिरिति    ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B44&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B44_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कुतो नेति चेत् । अत्र पित्रादीनां च चेतनाचेतनसमाहाररूपत्वाच्चत्वारः पक्षाः सम्भवन्त, पित्रादिचेतनः पुत्रादिचेतनं प्रति वोपादानं, पुत्राद्यचेतनं प्रति वा; पित्राद्यचेतनः पुत्रादिचेतनं प्रति वा, पुत्राद्यचेतनं प्रति वेति । तत्राद्यं पक्षत्रयं तावन्नोपपद्यत इत्यत्र हेतुमाह चेतनत्वादिति   ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B53&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B53_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ङ्गाच्छरोऽविलोमभ्यो दूर्वा गोमयतस्तथा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B59&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B59_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सत्त्वात्ततेर्वैदिकत्वात्सम्यग्वक्तुमशक्यतः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B63&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B63_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अपव्याख्यानान्तरं दूषयितुमनुवदति यच्चेति   ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B69&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B69_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वासनाजनितत्वेन तस्याप्यङ्गीकृतत्वतः ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B76&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B76_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विश्वं सत्यं यच्चिकेत प्र घा न्वस्य यथार्थतः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B78&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B78_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वकालेष्वबाध्यत्वं साक्षिणैव प्रतीयते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B85&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B85_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
द्वितीये त्वाह तत्प्रामाण्यमिति   ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B90&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B90_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्र तावत्प्रपञ्चो यदि विद्येतेत्यादिवाक्यद्वयं पठित्वा पराभिमतेऽर्थेऽनुपपत्तिमाह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C01_S04_A006_B107&lt;br /&gt;
| id       = AV_C01_S04_A006_B107_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वाचारम्भणमित्युक्ते मिथ्येत्यश्रुतकल्पनम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 2 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_I01&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_I01_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ अथ द्वितीयाध्यायः ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_I02&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_I02_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
६सु०- युक्तिविरोधपरिहारलक्षणेऽत्र पादे स्मृतिविरोधपरिहारो न कर्तव्योऽसङ्गतत्वात्, कर्तव्यतायां वा प्राथम्यं कुतः; इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तस्या इति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_I04&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_I04_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
९सु०- एतत्पादाधिकरणपूर्वपक्षसिद्धान्तयुक्तः सङ्क्षेपेणाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आप्ततेत्यादिना ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A001&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A001_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
किञ्च पञ्चरात्रादिस्मृतीनामप्रामाण्यं परस्येष्टमेव, वासुदेवार्चनादिपरतया सावकाशताऽपि तेन सम्भाव्येत, साम्यापादनमात्रेऽपि परस्यैव जयो निश्चयप्रतिबन्धकत्वात्  इत्यतो निर्दलं पूर्वपक्षं तावदुज्जीवयति&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आप्तैरिति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A001_B2&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A001_B2_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
१४सु०- एवं पूर्वपक्षसूत्राभिप्रायमभिधाय सिद्धान्तसूत्रतात्पर्यमाह    &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;इति   चेदिति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A001_B7&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A001_B7_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
२८सु०- ननु यथाऽधिकारसाधनयोः सौलभ्यमुक्तमेवं तद्दौर्लभ्यमपि तत्रैवोक्तमिति चेत्तर्हि न केवलं फलविसंवादेन पाशुपतादीनामप्रामाण्यम्, किन्नाम परस्परविसंवादेनापीत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अधिकारमिति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A002&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A002_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
२९सु०- परिहृतः स्मृतिविरोधः । सम्प्रति युक्तिविरोधः परिह्रियते । तथा हि । श्रुत्यादिसमन्वयेन खलु जगज्जन्मादिकारणत्वं ब्रह्मणो निरूपितम् । तत्र श्रुतेरेव प्रामाण्यं तावद् दुर्लभम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A003&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A003_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
३३सु०- यदपि पिपीलिकालिपिवदबुद्धिपूर्वकत्वादप्रामाण्यं श्रुतेरिति, तन्निराकरोति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पिपीलिकेति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A004&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A004_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ अथ असदधिकरणम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A005&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A005_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
५८सु०- अतीताधिकरणे ब्रह्मणो जगज्जन्मादिकारणत्वे श्रुतिसंवादित्वेन प्रबलया&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A006&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A006_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
६४सु०- प्राक् प्रमाणमूलत्वतत्संवादित्वाभ्यां प्रबलया युक्त्या उक्तेर्थे विरोधो निरस्तः । बाहुल्यलक्षणबलवद्युक्तिविरोधपरिहाराय इदमधिकरणमारभ्यते ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A007&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A007_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
१०६सु०- अतो द्वितीयपक्षमङ्गीकृत्य प्रसङ्गौ जीवकर्तृत्वस्येश्वराधीनतानङ्गीकारविषयौ व्याकरिष्यन्नादौ तावदीश्वराधीनताङ्गीकारे प्रसङ्गनिवृत्तिप्रकारमागमवाक्योदाहरणेन दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अनंशस्यापीति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A008&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A008_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वेतत्सर्वं जीवसामर्थ्यादिनाऽशक्यसम्पादनं कथं भगवानपि सम्पादयेदित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तस्य त्विति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A009&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A009_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
१२२सु०- ननूक्तमत्र लोकवदिति सूत्रेण साधनस्यापादनस्य वा न किञ्चिद् दूषणमुद्भाव्यत इति । मैवम्, बाधादेरुद्भावनादि त्याशयवान् द्वितीयसूत्रस्य तात्पर्यमाह&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सदेति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A010&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A010_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
१४१सु०-  प्राणिनां विविधान्देहेन्द्रिय•दि)विषयांस्तत्फलं च सुखदुःखलक्षणमुत्पादयन्नीश्वरः किं तदीयं धर्माधर्मरूपं कर्मापेक्षते न वा । आद्ये तस्य स्वातन्त्र्यप्रच्युतिः । द्वितीये निर्निमित्तं कांश्चित्सुखयन्विषमः स्यात्, कांश्चिद् दुःखयन्निर्घृणः स्यात् । इत्युभयथा न तस्य सर्वकर्तृत्वमि त्येव पूर्वपक्षोऽत्राधिकरणे निरा&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S01_A011&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S01_A011_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
१४२सु०- सर्वे चेतना अपूर्णगुणा दोषिणश्च दृष्टाः, तद्दृष्टान्तेन चेतनत्वादीश्वरस्यापि समासव्यासाभ्यामपरिपूर्णगुणत्वं दोषित्वं च स्यादि ति पूर्वपक्षोऽत्राधिकरणे निरस्यते । तदिदमस्पष्टं भाष्ये, चशब्दसमुच्चितायाः श्रुतेरेवोदाहृतत्वात्, युक्तेरव्युत्पादनात् । ततः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_I01&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_I01_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ रचनानुपपत्त्यधिकरणम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_I04&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_I04_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
६सु०- ननु च श्रुतयस्तावदपौरुषेयतयाऽनाशङ्कितदोषाः बहुल(प्रबल)युक्तिभिश्चानुसंहितार्था निरस्तसमस्तप्रतिपक्षाश्च । तत्कथं तत्समन्वयसिद्धेऽर्थेऽभियोगप्रवृत्तदर्शनोपलम्भमात्रेणान्यथात्वशङ्का स्यात्, अतिप्रसङ्गात् । नन्वत एवोक्तं &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मन्द इति&amp;lt;/span&amp;gt; ; मैवम्, प्राप्तिमनालोच्य शङ्कमानस्याविचिकित्सितशङ्कस्य शास्त्रेऽनधिकारात् इत्यतः अभियोगतो दर्शनानां प्रवृत्तत्वादि त्युक्तशङ्काकारणां विवृणोति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अनादीति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_I08&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_I08_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
८सु०- नन्वेतदशक्यम्, तैः स्वप्रमेयाणां दृढतर्कागमसाधितत्वात् परकयतर्कादेर्निरस्तत्वात्; इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तर्कैरिति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_I09&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_I09_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
१०सु०- यद्येवं तर्ह्येतेषां सुदृढनिरूढानां समयानां सर्वथोत्सादनस्याशक्यत्वात् व्यर्थेयं निराकृतिरित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तथापीति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_A001&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_A001_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्राद्याधिकरणे निरीश्वरसाङ्ख्यमतं निराक्रियते । न च तत्स्वरूपाज्ञाने दूषणं सुबोधं भवति इत्यतः तन्मतस्थितिं तावद्दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;चेतनेति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_A004&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_A004_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
११५सु०- तन्मतरीतिः सूत्र एवोक्तेति तदेव व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सन्निधानादिति&amp;lt;/span&amp;gt; ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_A005&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_A005_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
१२१ सु०- प्रकृत्युपसर्जनपुरुषकर्तृत्ववादिनां निरीश्वरसाङ्ख्यैकदेशिनां मतम् अत्र निराक्रियते ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_A006&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_A006_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ अथ वैशेषिकाधिकरणम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_A007&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_A007_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ अथ समुदायाधिकरणम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_A008&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_A008_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ अथ असदधिकरणम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_A009&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_A009_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ अथ अनुपलब्ध्यधिकरणम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_A010&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_A010_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ अथ नैकस्मिन्नधिकरणम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_A011&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_A011_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ अथ पत्युरधिकरणम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S02_A012&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S02_A012_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ अथ उत्पत्त्य(शक्त्य)धिकरणम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S03_I09&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S03_I09_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ अथ वियदधिकरणम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S03_A001&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S03_A001_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
४सु०-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S03_A002&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S03_A002_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्र०सू०- ॐ एतेन मातरिश्वा व्याख्यातः ॐ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S03_A003&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S03_A003_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्र०सू०-ॐ असम्भवस्तु सतोऽनुपपत्तेः ॐ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S03_A013&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S03_A013_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
१९सु०- केचिदिदं सूत्रमन्यथा व्याचक्षते प्राग्गुणिनां वियदादीनामुत्पत्तिरुक्ता, इदानीं रूपादीनां गुणानां दिक्कालादेश्चोत्पत्तिरुच्यते, सतो गुणादेरसम्भवो नोपपद्यते प्रतिज्ञाहान्यादिनाऽनुपपत्तेरि ति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S03_A014&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S03_A014_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्र०सू०-ॐ पृथगुपदेशात् ॐ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S03_A018&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S03_A018_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्र०सू०- ॐ अंशो नानाव्यपदेशादन्यथा चापि दाशकितवादित्वमधीयत एके ॐ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C02_S04_I04&lt;br /&gt;
| id       = AV_C02_S04_I04_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
द्वितीयाध्यायस्य चतुर्थः पादः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 3 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S01_I04&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S01_I04_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथ तृतीयाध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_I04&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_I04_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथ तृतीयाध्यायस्य द्वितीयः पादः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A001&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A001_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
२सु०- योनेः शरीरमित्येतदवसानैः सूत्रैर्जीवस्य जन्मावगतम् । जातस्य च स्वप्नाद्यवस्थासम्बन्धः प्रसिद्धः । तत्र स्वप्नावस्थाप्रवर्तकत्वलक्षणो महिमा भगवतोऽत्राधिकरणे निर्णीयते । तथा हि । स्वप्नो नामार्थज्ञानात्मकः । तत्र तावत् स्वाप्नार्थानां करितुरगादीनां परमेश्वरायत्तता नोपपद्यते । असत्यत्वात् । न तावदिमेऽनादिनित्याः । स्वप्नावस्थातः प्रागूर्ध्वं चोपलब्धिप्रसङ्गात् । न हि विद्यमाना अपि उपलब्धिसाधनेषु चक्षुरादिष्वनुपरतेषु नोपलभ्यन्ते, उपलभ्यन्ते च उपरतेष्विति सम्भवति । न चान्यत्र गताः । अन्यैरप्यनुपलम्भात् । मध्यमपरिमाणाश्चैते दृश्यन्ते । न च तथाविधमनादिनित्यं किमपि दृष्टम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A001_B101&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A001_B101_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ   पराभिध्यानाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A007&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A007_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  सुषुप्तिबोधमोहाधिकरणानि ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A007_B&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A007_B_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  कर्मानुस्मृत्यधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A008&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A008_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  स्थान(तोऽप्य)भेदाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A010_B39&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A010_B39_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  उपमाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A010_B42&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A010_B42_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  अरूपाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A010_B42&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A010_B42_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  वृदि्धह्रासाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A017&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A017_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  स्थानविशेषाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A017_B4&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A017_B4_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  पालकत्वाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A017_B5&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A017_B5_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  अव्यक्ताधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A017_B46&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A017_B46_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  उभयव्यपदेशाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A017_B47&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A017_B47_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  परानन्दा(परमता)धिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S02_A020&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S02_A020_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। फलदानाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S03_I67&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S03_I67_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथ तृतीयाध्यायस्य तृतीयः पादः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S03_A001&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S03_A001_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  सर्ववेदा(न्तप्रत्यया)धिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S03_A002&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S03_A002_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  उपसंहाराधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S03_A042&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S03_A042_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  अनुबन्धाद्यधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S03_A042_B90&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S03_A042_B90_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  यावदधिकाराधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S03_A042_B95&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S03_A042_B95_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  इयदामननाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S03_A042_B97&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S03_A042_B97_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  दर्शनभेदाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S03_A042_B107&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S03_A042_B107_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  प्रदानाधिकरणगुरुप्रसादाधिकरणौ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S03_A042_B108&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S03_A042_B108_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  पूर्वविकल्पाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S03_A042_B112&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S03_A042_B112_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  ताद्विद्याधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S04_I03&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S04_I03_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  पुरुषार्थाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S04_A001&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S04_A001_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  कामचाराधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S04_A002&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S04_A002_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  उभयलिङ्ग-आधिकारिकाधिकरणे ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S04_A003&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S04_A003_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  फलश्रुत्यधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S04_A004&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S04_A004_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  अनाविष्काराधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C03_S04_A004_B7&lt;br /&gt;
| id       = AV_C03_S04_A004_B7_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। ऐहिकाधिकरणमुक्तिफलाधिकरणे ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 1 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_AV_C03_S03_A042_B25&lt;br /&gt;
| id       = AV_AV_C03_S03_A042_B25_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ  विद्याधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 4 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C04_S01&lt;br /&gt;
| id       = AV_C04_S01_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथ चतुर्थाध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C04_S01_A001&lt;br /&gt;
| id       = AV_C04_S01_A001_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ आत्मोपगमाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C04_S01_A002&lt;br /&gt;
| id       = AV_C04_S01_A002_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ प्रतीकाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C04_S01_A003&lt;br /&gt;
| id       = AV_C04_S01_A003_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ ब्रह्मदृष्ट्यधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C04_S01_A004&lt;br /&gt;
| id       = AV_C04_S01_A004_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ तदधिगमाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C04_S02&lt;br /&gt;
| id       = AV_C04_S02_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथ चतुर्थाध्यायस्य द्वितीयः पादः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C04_S02_A001&lt;br /&gt;
| id       = AV_C04_S02_A001_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ अनेकलयाधिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C04_S02_A002&lt;br /&gt;
| id       = AV_C04_S02_A002_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अथ परा(लया)धिकरणम् ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C04_S02_I1&lt;br /&gt;
| id       = AV_C04_S02_I1_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथ चतुर्थाध्यायस्य तृतीयः पादः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = AV_C04_S04_I16&lt;br /&gt;
| id       = AV_C04_S04_I16_Nyayasudha&lt;br /&gt;
| name     = Nyayasudha&lt;br /&gt;
| label    = न्यायसुधा&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथ चतुर्थाध्यायस्य चतुर्थः पादः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Vyakhya]]&lt;br /&gt;
[[Category:Anuvyakhyana]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Bhagavadgitatatparya/Vyakhya/Nyayadeepika&amp;diff=4848</id>
		<title>Bhagavadgitatatparya/Vyakhya/Nyayadeepika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Bhagavadgitatatparya/Vyakhya/Nyayadeepika&amp;diff=4848"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:28Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;= गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका =&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-page-nav&amp;quot;&amp;gt;[[Bhagavadgitatatparya|Bhagavadgitatatparya]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 1 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इन्दिरावदनाम्भोजराजहंसाय विष्णवे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अमन्दानन्दसन्दोहसुन्दराकृतये नमः ॥ १ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C01_I01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C01_I01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इन्दिरावदनाम्भोजराजहंसाय विष्णवे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अमन्दानन्दसन्दोहसुन्दराकृतये नमः ॥ १ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
अथाशेषपुरुषार्थहेतुभूतामन्यैरन्यथा व्याख्यातां गीतां यथावद्व्याख्यातुकामो भगवानाचार्यः प्रारिप्सितस्य ग्रन्थस्याविघ्नेन परिसमाप्त्यादिप्रयोजनामिष्टदेवतानतिं शिष्टाचारपरम्परादिप्राप्तां शिष्यजनशिक्षार्थं ग्रन्थे निबध्नाति, ग्रन्थारम्भं च प्रतिजानीते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;समस्तेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्तरायपरिजिहीर्षादिमन्तो देवतान्तरनतिमाचरन्तो दृष्टाः । तत्किं नारायणप्रणामेनेत्यत उक्तम्  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;समस्तेत्यादि ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  नारायणस्यैव समस्तगुणसम्पूर्णत्वेनाशेषदोषदूरत्वेन निखिलप्रार्थितप्रदानसामर्थ्यादितरेषां तत्प्रसादासादितशक्तिमत्त्वात्तत्प्रणाम  एव  कर्तव्य  इति  भावः  । सम्पूर्णमिति गुणानां प्रत्येकं पूर्णतामाह । विवर्जितमिति च दोषवर्जनस्य निःशेषताम् । समस्तगीतासु भगवद्गीतायाः प्राधान्यज्ञापनाय गीतेत्येवोक्तम् । ‘मुख्यस्य निर्विशेषेण शब्दः’ इति स्मृतेः । स्वयमेव गीताभाष्यस्य कृतत्वात् किं पुनरारम्भेणेत्यतस्तात्पर्यमित्युक्तम् । व्याख्यातत्वेऽपि गीतायास्तदर्थस्य शिष्याणां बुध्द्यारोहार्थं शब्दानुकरणाद्यन्तरेण पुनस्तात्पर्यमेवोच्यत इति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C01_I02&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C01_I02_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वनेकेषु ग्रन्थेषु विद्यमानेषु को विशेषो गीताया येन तस्या एव तात्पर्यमुच्यते । अपि च, भारतमध्यगतत्वाद्गीतायाः कुतस्तस्या एव पृथक् तात्पर्यमुच्यत इत्यतो भारतस्य सर्वशास्त्रोत्तमत्वाद्युक्तं तदन्तर्गतगीताया एव तात्पर्यकथनम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C01_I03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C01_I03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
गीतानामसहस्रसमानशास्त्रान्तरज्ञानस्याप्याञ्जस्येन मोक्षहेतुत्वात् को विशेषो गीतादेरित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C01_I06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C01_I06_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं गीतातात्पर्यकथनस्य युक्ततां प्रसाध्य, श्रोतृशेमुषीमनुकूलयिष्यन्नादावेव अशेषगीताप्रतिपाद्यमर्थं सङ्क्षेपेण दर्शयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C01_I13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C01_I13_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु श्रवणादिरूपस्वविहितवृत्त्यैव  परोक्षापरोक्षज्ञानसिद्धेस्तत्साधनस्यैव परमधर्मत्वान्न भक्तिः परमधर्मतया गीताभिमतेत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नाहमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C01_I17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C01_I17_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तमर्जुनो भगवतोऽतिप्रियोऽपरोक्षज्ञान्युत्तमाधिकारी देवश्चेति तत्केनावगम्यत इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सुदुर्दर्शमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सुदुर्दर्शमित्यनेनापरोक्षज्ञानित्वमवगम्यते । देवैः सह पठितत्वेन देवत्वं च ।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;इष्टोऽसीति॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रियतमत्वम् ।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;दैवीति॥&amp;lt;/span&amp;gt; देवत्वम् ।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;महात्मान॥&amp;lt;/span&amp;gt; इत्यनन्यमनस्कतया भगवन्तं भजतां देवत्वमपरोक्षज्ञानित्वं चावगम्यते ।  तादृशभजनवतश्चार्जुनस्य तज्ज्ञायते । दर्शयामासेत्यपरोक्षज्ञानित्वम् । भगवदतिप्रियत्वं देवत्वं चेति संयोज्यम् । देवत्वेनैवोत्तमाधिकारित्वं चावगतम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C01_I51&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C01_I51_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तं ज्ञानिनोऽपि भगवत्कर्मेति तत्र श्रुतिं चोदाहरति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अधेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C01_I57&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C01_I57_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यद्विष्णोर्ब्रह्मरुद्रादिसर्वोत्तमत्वमुक्तं तत्र श्रुतीरुदाहरति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ अस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अस्याभिलषितसेचकस्य, आसमन्तादीशस्य, विष्णोर्देवस्य हविर्भिः प्रभरणे कृते बन्धको रुद्रो रौद्रं महिमानं लेभे यथा तथाश्विनौ युवामप्यन्नवद्वर्तनं प्राप्तौ स्थ इत्यर्थः । आसीज्जगदादौ । मुनिर्मौनी । समचिन्तयत् ‘एते जायन्ताम्’ इति । विश्वो वायुः । इदमग्रे अस्य जगतोऽग्रे । सर्वोत्कर्ष इति श्रुतिः सर्वशास्त्राणां तत्परत्वे तज्ज्ञानान्मोक्षे च मानं भवति । सत्यं मुख्यम् । ततः विष्णुतः । विष्णो त्वं मितेः परोऽसि । मूर्त्यैव पूर्णोऽसि न तु कीर्त्यादिमात्रेण । अतस्ते महिमानं नान्ये प्राप्नुवन्तीत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 2 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अशोच्यानन्वशोचस्त्वं प्रज्ञावादांश्च भाषसे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;गतासूनगतासूंश्च नानुशोचन्ति पण्डिताः॥११ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V11&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V11_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं सङ्क्षेपतो गीतातात्पर्यमुक्त्वाऽथ विस्तरेण तद्विवक्षुः कतिपयश्लोकाधिकाऽद्याध्यायस्यातिरोहितार्थत्वात् सङ्ग्रहोक्त्यैव व्याख्याततां मन्वानोऽशोच्यानन्वशोचस्त्वमित्यादि व्याकुर्यन् प्रज्ञावादपदार्थमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रकर्षणेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तदवादो न तदुपेक्षितः । अपि तु तद्वादविरुद्ध इत्यभिप्रेत्योक्तं विवृण्वन्  वाक्यार्थमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्राज्ञेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ननु कथं विनशिष्यन्तोऽशोच्याः । येनाशोच्यानन्वशोचस्त्वमित्युच्यते । कथं च न योत्स्य इति वाक्यं प्राज्ञमतविरुद्धम्? दृष्ट्वेममित्यादिनोपपत्तेरुक्तत्वादित्याक्षिपति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कथमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्राऽद्यचोद्यपरिहारतयोत्तरार्धमुपादत्ते  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;गतासूनिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न त्वेवाहं जातु नासं न त्वं नेमे जनाधिपाः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न चैव न भविष्यामः सर्वे वयमतः परम्॥१२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V12_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
द्वितीयं चोद्यं परिहर्तुमनुवदति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;बन्धुस्नेहादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; बन्धुस्नेहनिमित्तात्तन्नाशभयादित्यर्थः । सत्यमित्यतो विकल्पासहत्वात्तत्प्राज्ञमतविरुद्धमिति भावेन बन्धुशब्दस्य शरीरविशिष्टचेतने प्रयोगाद्विकल्पयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; आद्यं दूषयितुं देहिन इति श्लोकतात्पर्यमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;देहस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;न तत्र भये प्रयोजनमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; देहनाशभयनिमित्तया स्वधर्महान्या प्रयोजनं नास्तीत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;देहिनोस्मिन् यथा देहे कौमारं यौवनं जरा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तथा देहान्तरप्राप्तिर्धीरस्तत्र न मुह्यति॥१३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V13_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यद्यत्रेश्वरस्योभयविधनाशाद्यभावो विधीयते कथं तर्हि देहिन इत्यत्र पूर्वोक्तानामीश्वरादीनां देहान्तरप्राप्तिरुच्यते । न चेश्वरातिरिक्तानाम् । तद्व्यावर्तकाश्रवणादित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ममेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; न देहिन इत्यत्रेश्वरस्य देहान्तरप्राप्तिरुच्यते । अपि तु जीवानामेव । न चेश्वरव्यावर्तकाभावः । ईश्वरव्यावृत्त्यर्थमेव देहिन इति विशेषणस्य प्रयुक्तत्वात् । विष्णोर्भिन्नदेहाभावेन देहित्वाभावादिति भावः । ईश्वरस्यापि जीवदेहान्तरप्राप्तिसद्भवात् स्वकीयेत्युक्तम् । एवं चेत् कः श्लोकार्थ इत्यतस्तमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;भवदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; इदानीमेकस्मिन्नपि शरीरे कौमारादिरूपेणान्यथात्वदर्शनात् तत्र यथा शोकाभावस्तथैवेत्यर्थः ॥ १३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मात्रास्पर्शास्तु कौन्तेय शीतोष्णसुखदुःखदाः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आगमापायिनोनित्यास्तांस्तितिक्षस्व भारत॥१४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V14_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कौमारादिहानेन यौवनादिप्राप्तावप्यशोको युज्यते । तस्यैव पुनर्दर्शनादिसम्भवात् । देहान्तरप्राप्तौ तद्दर्शनाद्यसम्भवाच्छोक इत्याशङ्कापरिहाराय  श्लोकमवतारयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; दुःखमिति शेषः ।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सोढव्यमिति  ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनभिमानेन परिहर्तव्यमित्यर्थः । मात्रास्पर्शा इत्येतच्छब्दश्रवणेन भिन्नपदत्वशङ्कापरिहाराय व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विषयेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; १४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यं हि न व्यथयन्त्येते पुरुषं पुरुषर्षभ ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;समदुःखसुखं धीरं सोमृतत्वाय कल्पते॥१५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V15&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V15_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु दुःखाभावस्य युद्धाकरणेऽपि सम्भवात् किं तत्कृत्वा दुःखाभावाय अभिमानपरित्यागेनेत्याशङ्क्य देहाद्यनभिमानेन भवन्  दुःखपरित्यागः स्वयं फलरूपोऽपि  परमपुरुषार्थहेतुश्च  भवतीति भावेन श्लोकमवतारयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;फलमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनभिमानेन दुःखपरिहारस्येति शेषः । कथं व्यथापरिहारमात्रेणामृतत्वम्? तमेवं  विद्वान्,  इत्यादिश्रुतिविरोधादित्याशङ्कापरिहाराय  पुरुषपदमवतारयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कथमनेनैतच्छङ्कापरिहार इत्यतः स्मृत्यैव व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पुरु ब्रह्मेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अस्तु पुरुपदेन ब्रह्म । तज्ज्ञानात्पुरुष इत्येतत्कथं लभ्यत इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पुरु सरणादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सरणं&amp;lt;/span&amp;gt; गमनम् । तदेव ज्ञानमिति भावः ॥ १५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नासतो विद्यतेभावो नाभावो विद्यते सतः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;उभयोरपि दृष्टोन्तस्त्वनयोस्तत्त्वदर्शिभिः॥१६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V16&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V16_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु ‘पापमेवाश्रयेदस्मान्’ इत्यादिना बन्धुहननादिरूपाद्युद्धात् परलोकदुःखं शोकहेतुतयोक्तम् । अतः शोक इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;न चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कुतो नेत्यतो हेतुतया नासत इति श्लोकं व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;असदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; असत्कर्मण इति दृष्टान्तः । नियतत्वादित्यनेनोत्तरार्धतात्पर्यमुक्तं भवति । इदं च नारायणद्विट्तदनुबन्धिनिग्रहरूपत्वात् सत्कर्मैवेति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अविनाशि तु तद् विदि्ध येन सर्वमिदं ततम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विनाशमव्ययस्यास्य न कश्चित् कर्तुमर्हति॥१७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V17_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं युद्धाकरणे कारणाभावमुक्त्वा तत्कर्तव्यं, तच्च भगवत्पूजात्वेन कार्यमिति वक्ष्यति । तत्रोभयोरपि नित्यत्वेनेश्वरस्यातिशयाभावात्किं तत्पूजयेत्यत्रोक्तमविनाशीति । तत्रापि कस्यचिदविनाशित्वमेवोच्यते, न जीवादीश्वरस्यातिशयः । तज्ज्ञापकाश्रवणादित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यद्यपीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; इति जीवादीश्वरस्यातिशयं तुशब्दो ज्ञापयतीत्यर्थः । नाशस्यानेकविधत्वं कथम्? कुतश्चेश्वरस्य तदभाव इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अनित्यत्वमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनित्यत्वं स्वरूपनाशः । अत्र विष्णुवाचकाभावात्कथमुच्यते विष्णोरित्यतो येन सर्वमिदं ततमित्येतदेव तद्वाचकमिति भावेनैतच्छ्रुत्यैव व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;देशत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; १७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अन्तवन्त इमे देहा नित्यस्योक्ताः शरीरिणः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अनाशिनोप्रमेयस्य तस्माद् युद्ध्यस्व भारत॥१८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V18&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V18_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अस्तु हरेः सर्वप्रकारेणाविनाशित्वम् । तथापि कथं तस्य जीवादतिशय इत्याशङ्कापरिहारायोच्यते  अन्तवन्त इति ॥ तत्रैकस्य शरीरिणो देहनाशमात्रम् उच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;शरीरिणामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ईश्वरः सर्वप्रकारेणाविनाशी । शरीरिणां तु नित्यत्वमात्रमेवास्ति । न तु सर्वप्रकारेणाविनाशित्वम् । देहहान्यादिसद्भावात् । अतोऽस्ति जीवादीश्वरस्यातिशय इति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;य एनं वेत्ति हन्तारं यश्चैनं मन्यते हतम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;उभौ तौ न विजानीतो नायं हन्ति न हन्यते॥१९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V19_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तं सर्वप्रकारेणाविनाशित्वादीश्वरः स्वतन्त्र इति । तदयुक्तम् । ‘अयमस्य देहवियोगकर्ता’ ‘अनेनायं देहाद्वियोजितः’ इति जीवस्यापि स्वातन्त्र्यप्रतीतेरित्याशङ्कापरिहारायोच्यते य एनमिति ॥ तत्र जीवस्य देहवियोगादौ कथमपि कर्तृत्वं नास्तीत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;य एनमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; य एनं जीवं स्वातन्त्र्येण देहवियोगकर्तारं पश्यति, यश्चैनं जीवं जीवान्तरेण स्वातन्त्र्येण देहाद्वियोजितं पश्यति तावुभौ न विजानीत इत्येवं व्याख्यायेम् । न तु  पारतन्त्र्येणापि जीवस्य हन्तृत्वादिकं पश्यन् न जानातीत्यर्थः । कुतोऽन्योऽर्थो न स्यादित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; जीवस्य पारतन्त्र्येणापि हन्तृत्वाभावे ‘मया हतांस्त्वं जहि’ इतीश्वराधीनतया जीवस्य हन्तृत्वोक्तिविरोधः स्यादित्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न जायते म्रियते वा कदाचि-&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न्नायं भूत्वा भविता वा न भूयः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अजो नित्यः शाश्वतोयं पुराणो&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न हन्यते हन्यमाने शरीरे॥ २० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V20_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु जीवनित्यत्वादेः पूर्वमेवोक्तत्वात्किमुत्तरश्लोकेनेत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जीवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नेदं भगवद्वाक्यं, येन पुनरुक्तिः स्यात् । किन्तु यदुक्तं स्वयं जीवेश्वरयोरुत्पत्तिविनाशराहित्यम्, ईश्वरस्य शरीरतोऽप्युत्पत्त्याद्यभावेन स्वातन्त्र्यं, जीवस्य स्वरूपतो जन्मादिशून्यस्यापि देहोत्पत्त्यादिनाऽस्वातन्त्र्यं तत्र प्रमाणत्वेन मन्त्रवर्णोऽयमुदाह्रियत इति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वेदाविनाशिनं नित्यं य एनमजमव्ययम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कथं स पुरुषः पार्थ कं घातयति हन्ति कम्॥२१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V21&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V21_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तं ‘जीवे स्वातन्त्र्यं मन्यमानो न जानाति’ इति; तत्र ‘नायं हन्ति’ इति हेतुरुक्तः । अथ ज्ञानिनां तादृशाभिमानाभावश्च । तत्र हेतुरुच्यते  वेदेति ॥ तत्राविनाशिनित्यपदयोः  पौनरुक्त्यपरिहारायार्थभेदमाह   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अविनाशिनमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; जीवस्य समीपोक्तत्वादेनमित्यस्य जीवविषयत्वप्रतीतिनिरासायाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एनमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; समस्तश्लोकं  श्रुत्यैव व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कर्तृत्वमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; जानन् अविनाशित्वादिहेतुनेति शेषः । कर्ता कर्तृत्वाभिमानी । जीवस्य समीपोक्तत्वात्तद्विषयोऽयं श्लोकः किं  न  स्यादित्यत  आह   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ईश्वरस्य शरीरापायरहितत्वात् तत्परत्वे शक्यते पुनरुक्तिपरिहारः । न तु जीवपरत्वे । तस्य देहनाशसद्भावात् । अतः   पुनरुक्तिविरोधात्  समीपोक्तमपि  जीवं  विहायेश्वरग्रहणं युक्तमिति भावः ॥ २१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वासांसि जीर्णानि यथा विहाय&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नवानि गृह्णाति नरोपराणि&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तथा शरीराणि विहाय जीर्णा-&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न्यन्यानि संयाति नवानि देही॥ २२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V22&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V22_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वस्त्वीश्वरविषये शोकाभावो, जीवविषये तु भविष्यति । जीवो नित्यस्तस्य देहयोगवियोगौ कौमारादिवदित्युक्तेऽपि सर्वलोकप्रसिद्धजनिमृतिसद्भावाद् युद्धे च तत्प्राप्तेरित्याशङ्कापरिहारत्वेन श्लोकमवतारयति   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जीवस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; शरीरयोगवियोगयोः कौमारादिवच्छोककारणत्वाभावोऽङ्गीकृतश्चेत्तर्हि जनिमृती अपि न शोककारणम्, यतः शरीरयोगवियोगावेव जनिमृती इत्यर्थः ॥ २२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;&#039;नैनं छिन्दन्ति शस्त्राणि नैनं दहति पावकः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नचैनं क्लेदयन्त्यापो न शोषयति मारुतः॥२३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V23_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अस्त्वीश्वरस्य  स्वतो  नाशाभावः  ।  तथापि  युद्धगतशस्त्रादिकारणविशेषेण च्छेदादिप्राप्तेः शोक इत्याशङ्कापरिहारत्वेन श्लोकमवतारयति   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कारणतोऽपीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्यथात्वं॥&amp;lt;/span&amp;gt; छेदादि ॥ २३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अच्छेद्योयमदाह्योयमक्लेद्योशोष्य एव च ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नित्यः सर्वगतस्थाणुरचलोयं सनातनः॥२४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V24_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जीवविषयत्वेऽप्येतदाशङ्कापरिहाराय श्लोकमवतारयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अच्छेद्यत्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ननु ‘नित्यः सर्वगतः’ इति नित्यत्वं पुनः किमर्थमुच्यते । अत्र सर्वगतवस्तुप्रतिपादनात् कथं चास्य जीवविषयत्वम् ? न चायमर्ध ईश्वरविषयः । जीवस्य समीपोक्तत्वादित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नित्यमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नित्यं सर्वगतस्थाणुरित्यर्थः । कः सर्वगतः? किं च तत्स्थत्वमित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वगत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्र नित्यत्वं सर्वगतत्वं चोच्यते । येन पुनरुक्तिरीश्वरविषयत्वं चाशङ्क्येत । किन्तु जीवस्यापीश्वरवदच्छेद्यत्वादिसद्भावे सर्वसाम्यम् । तथाच किं तत्पूजया इत्यतो नित्यं तदधीनत्वाद्येवोच्यत इति भावः । सर्वगतस्थाणुत्वोक्त्या वैषम्यहेतुर्दर्शितः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अव्यक्तोयमचिन्त्योयमविकार्योयमुच्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तस्मादेवं विदित्वैनं नानुशोचितुमर्हसि॥२५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V25&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V25_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘अव्यक्तोऽयम्’ इतीश्वरविषयमित्युक्तम् । तत्रेश्वरस्याव्यक्तत्वादिकथने का सङ्गतिरित्यतः ‘सर्वगतस्थाणुः’ इति परमात्मनः सर्वगतत्वमभिहितम् । तत्रेश्वरस्य देहोऽस्ति न वा?  आद्ये  देहिनः सर्वत्र वर्तमानस्य सर्वत्र दर्शनं स्यात् । द्वितीये शरीरच्छेदादिनिरासो न युक्त इत्याशङ्कानिरासायाद्यपदमवतारयति   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; देहित्वेऽव्यक्तत्वं कथं युज्यत इत्याशङ्क्य तत्परिहारत्वेनाचिन्त्यपदं व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कथमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अचिन्त्यशक्तेः प्रतिबन्धे नाशे वा सति प्रतीतिप्रसङ्ग इत्याशङ्कापरिहारायाविकार्यपदं व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;न चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नन्वेकेनैव शब्देन पूर्तेः किमर्थं नैनमित्यत्र प्रति प्रत्येनमिति वचनम् । ‘अव्यक्तोऽयम्’ इत्यत्र प्रति प्रतिविशेषणम् ‘अयम्’ इति वचनं च किमर्थमित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यानीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; आदिपदेन नञो ग्रहणम् । अनेन प्रतिविशेषणमपि वीप्सारूपेण ‘एनम्’ इत्यादिबहुशब्दयोजनां सूचयति । एवं चेज्जीवस्य स्वरूपबाहुल्याभावात् ‘अच्छेद्योऽयम्’ इति पृथग्वचनं व्यर्थमित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जीवे त्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; जीवे पृथग्वचनमिति शेषः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अथ चैनं नित्यजातं नित्यं वा मन्यसे मृतम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तथापि त्वं महाबाहो नैनं शोचितुमर्हसि॥२६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V26_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं स्वयं युक्तीरुक्त्वा शोको न कार्य इत्युक्तम् । तत्र देहनाशस्यावश्यम्भावित्वं यदुक्तं तन्नास्माभिः साध्यम्, अपि तु भवतोऽपि सिद्धम् । तेनैव शोको न कार्य इत्युच्यते  ‘अथ’ इति । तत्र मुक्तस्यापि जननमरणसद्भावं पराकृर्वन्नेव श्लोकं व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तिष्ठत्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘अथ च’ इत्यस्यार्थस्तिष्ठत्विति । तथापीत्यनूद्य तावन्मात्रज्ञानेनापीति व्याख्यानम् । नित्यपदस्य नियमवाचित्वे मानाभावात्कथं नियमेनेति व्याख्येत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नित्यमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एवं नित्यपदस्योभयार्थत्वे नियमार्थग्रहणे को हेतुरित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत्र त्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एतच्छ्लोकार्थविवरणात्मकोत्तरश्लोके नित्यपदस्य ध्रुव इति विवृतत्वादित्यर्थः ॥ २६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अव्यक्तादीनि भूतानि व्यक्तमध्यानि भारत ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अव्यक्तनिधनान्येव तत्र का परिदेवना॥२८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V28_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जननमरणनियमोऽत्र शोकनिवारणे हेतुतयोक्तः स्फुटं प्रतीयते । प्रागभिप्रेते जीवस्यास्वातन्त्र्ये च हेतुतयाऽभिमत इति भावेनाऽह    तस्मादिति ॥ तस्माज्जननादिनियमवत्त्वादेव । अत्र जीवे स्वातन्त्र्यबुद्धिश्च न कार्येत्यर्थः ॥ २७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आश्चर्यवत् पश्यति कश्चिदेनमाश्चर्यवद् वदति तथैव चान्यः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आश्चर्यवच्चैनमन्यः शृणोति&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रुत्वाप्येनं वेद नचैव कश्चित्॥ २९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V29&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V29_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदि जीवे नाश्चर्यबुद्धिः कार्या तर्हि कुत्रासौ कार्या ? ईश्वर इत्युक्तमिति चेत्सत्यम् । किं ततोऽन्यत्रापि क्वचिदित्याशङ्क्य तत्परिहारत्वेनोक्तोपसंहाररूपं श्लोकमवतारयति   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;किं तर्हीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नन्वत्राश्चर्योऽन्य एव, ईश्वरस्तु तत्सदृश एव, न स्वयमाश्चर्य ति प्रतीतेः कथमाश्चर्यो भगवानेवेत्युच्यत इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आश्चर्यमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; आश्चर्यवदित्यनेन नेश्वरस्यानाश्चर्यत्वमभिप्रेयते किन्त्वाश्चर्यस्यैव सत आश्चर्योपमत्वमुच्यत इति भावः । एवमपि भगवदितरस्य स्वातन्त्र्यमङ्गीकार्यम् । तस्यैव स्वतन्त्रतायामाश्चर्यवदित्युक्त्यसम्भवात् । स्वोपमायाः क्वाप्यदर्शनात् । तथाच भगवानेवेत्यवधारणायोग इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;गगनमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; इतिवत्स्वोपमाभिधानमुखेन   भगवदितरस्य  स्वातन्त्र्याभावे  तात्पर्यमत्रेति भावः ।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सागरं&amp;lt;/span&amp;gt; सागरसमूहः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;देही नित्यमवध्योयं देहे सर्वस्य भारत ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तस्मात् सर्वाणि भूतानि न त्वं शोचितुमर्हसि॥३० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V30&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V30_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आक्षिपति  देहीति ॥ जीवो नित्य इत्युक्तम् । तत्र किं स्वत एव नित्योऽथेश्वरसामर्थ्येन? नाद्यः । सर्वं परमेश्वराधीनमित्यभिमतविरोधात् । न द्वितीयः । नित्यत्वस्य स्वाभाविकत्वेनेश्वराधीनत्वानुपपत्तेरिति भावः । एतत्परिहाराय देहीति श्लोकं व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यस्मादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; देहे रक्षकत्वेन स्थितश्चेत् प्रलयादौ नाशः स्यादित्यत उक्तम्  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सूक्ष्म इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सूक्ष्मदेहपदेन लिङ्गशरीरं चैतन्यशरीरं चोच्यते । नित्यत्वादेः स्वाभाविकत्वात् कथमीश्वराधीनत्वमित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;द्रव्यमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वाभाविकत्वेऽपि नित्यत्वादेरीश्वराधीनत्वं युज्यते । स्वभावस्यापि भगवदधीनतया स्मृतिसिद्धत्वादिति भावः । जीवसत्ताया भगवदधीनत्वे चेयं स्मृतिः प्रमाणम् । तथापि जीवे स्थित्वा तद्रक्षक ईश्वर इति विशेषः कुत इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ततः&amp;lt;/span&amp;gt; तदधीने ।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्&amp;lt;/span&amp;gt; तस्मात्तन्नियन्तृत्वात् । भावाभावयोरपि नित्यानित्याबहिर्भावात् ॥ ३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;हतो वा प्राप्स्यसि स्वर्गं जित्वा वा भोक्ष्यसे महीम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तस्मादुत्तिष्ठ कौन्तेय युद्धाय कृतनिश्चयः॥३७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V37&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V37_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘यद्वा जयेम’ इत्युक्तस्य पक्षद्वयेऽप्यहानिः परिहार उच्यते ‘‘हतो वा’ इति ॥ तत्र ‘हतो वा प्राप्स्यसि स्वर्गम्’  इत्यत्रेव  ‘जित्वा वा भोक्ष्यसे महीम्’  इत्यत्रापि महीमात्रं  न  स्वर्ग  इत्यन्यथाप्रतीनिरासायाऽह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जित्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  ‘युद्धे मृत एव स्वर्गं प्राप्स्यसि, जित्वा महीमेव भोक्ष्यसे’ इति प्रतीत एवार्थः किं न स्यादित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;य इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ये शूराः युद्धेषु युध्यन्ति, ये च तत्र म्रियन्ते, ये च सहस्रसङ्ख्यासङ्ख्यातधनदक्षिणादातारः  तानेवायं  प्रेतोऽपि  गच्छतादिति  यमं  प्रति प्रेतस्य स्वर्गप्रार्थनाज्जयेऽपि स्वर्गप्राप्तिः श्रूयते । अतो न प्रतीत एवार्थ इति भावः ॥ ३७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एषा तेभिहिता साङ्ख्ये बुदि्धर्योगे त्विमां शृणु ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बुद्ध्या युक्तो यया पार्थ कर्मबन्धं प्रहास्यसि॥३९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V39&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V39_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उक्तमुपसंहृत्य प्रकरणान्तरमारभ्यते  ‘एषा’ इति ॥  तत्र साङ्ख्ययोगशब्दौ दर्शनविशेषपराविति प्रतीतिनिरासाय तदर्थं सप्रमाणकमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सम्यगिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र दर्शनविशेषपरत्वमेवैतच्छब्दयोः किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मतर्क इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  अत्रोक्तयोः साङ्ख्ययोगयोर्बुद्ध्या युक्त इति प्रशस्तत्वादितरयोर्निन्दितत्वान्न तावत्रोक्ताविति भावः । इतोऽपि न साङ्ख्यपदेनात्र प्रसिद्धसाङ्ख्यं विवक्षितमित्याह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;साङ्ख्यस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र साङ्ख्यपदेन प्रसिद्धसाङ्ख्यग्रहणे साङ्ख्योक्तमभिहितमित्युक्तं स्यात् । न च तद्युक्तम् । अत्र ‘न जायते’ इत्यादावीश्वरस्योक्तत्वात्,  साङ्ख्यस्य निरीश्वरत्वात्  । अतश्च नात्र साङ्ख्यं शास्त्रविशेष इत्यर्थः  ।  इतोऽपि नात्र साङ्ख्ययोगशब्दौ प्रसिद्धशास्त्रपरावित्याह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;साङ्ख्यैरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत्र&amp;lt;/span&amp;gt;पूर्वोत्तरप्रकरणयोः । साङ्ख्यादिभिः पारत्रिकानर्थहेतुत्वमेव हिंसाया अङ्गीक्रियते । न त्वैहिके । अत्र पुना राज्यार्थमेव हिंसा विधीयते । अतो न विरोध इत्यत आह   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मोक्षेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  साङ्ख्ययोगशब्दयोः  सोपपत्तिकमर्थान्तरं चाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;परमेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; पूर्वोत्तरप्रकरणोक्तार्थप्रतिपादकत्वादित्यर्थः । न विरोधोऽत्र तदुक्तग्रहण इति शेषः ॥ ३९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नेहाभिक्रमनाशोस्ति प्रत्यवायो न विद्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स्वल्पमप्यस्य धर्मस्य त्रायते महतो भयात् ॥४० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V40&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V40_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगः स्तूयते  ‘नेह’ इति । तत्र योगातिक्रमे नाशः प्रत्यवायश्च नास्तीत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय पूर्वार्धं स्मृत्यैव व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रारम्भेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तमेव विष्णुधर्मं स्मृत्या दर्शयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वोचितेनेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रवृत्तिर्विहितकरणमप्रवृत्तिर्निषिद्धपरित्यागश्चान्यविषये नानुष्ठीयत इत्यर्थः  । तस्मिन् धर्मेऽधिकारिकालप्रमाणान्याह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एनमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तमेव विवृणोति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कार्तयुगत्वे त्रेतादिषु न फलप्रदोऽनध्यायाधीतवेदवदित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;त्रेतेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कार्तयुगत्वोक्तिस्तत्र प्राचुर्येण सम्भवाभिप्रायेणेति भावः । किमस्य फलं यत् त्रेतादिष्वधिकं स्यादित्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एवमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कथं स एव मुच्यते? त्रैविद्यस्यापि मोक्षसद्भावादित्यतः त्रैविद्यधर्मस्वरूपमुक्त्वा तद्वतो मोक्षाभावमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;त्रैविद्य इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; त्रैविद्यस्यापि भगवज्ज्ञानादिसद्भावात्तस्यैव मोक्षहेतुत्वात्कथमसौ स्वर्गं भुक्त्वा निवर्तत इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सम्यगिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; किं तस्य कदापि न मोक्ष इत्यतः स्वर्गगमनावधिकथनेनैवार्थतः सिद्धमर्थं स्फुटमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;क्रमेणेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्ते समर्पयन् त्रैविद्यो यदि नियमात् प्रत्येकं सर्वाणि समर्पयतीत्यर्थः । त्रय्युक्तकर्मकरणमात्रेण त्रैविद्यो भवेत्, किं भगवत्सर्वोत्तमत्वज्ञानादिनेत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;परमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;व्यवसायात्मिका बुदि्धरेकेह कुरुनन्दन ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बहुशाखा ह्यनन्ताश्च बुद्धयोव्यवसायिनाम्॥४१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V41&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V41_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवंविधश्चेदयं वैष्णवो धर्मः तर्हि किमिति कैश्चिदेवैकमत्येनानुष्ठीयते, परस्परविरुद्धतया बहुभिर्नानुष्ठीयत इत्यत आह    बुद्धिरिति ॥  केषाञ्चिदेव बुद्धेर्निर्णीतत्वात्तावन्त एवैकमत्येन विष्णुपरायणाः । बहूनामप्यनिर्णीतबुद्धित्वात् परस्परविरोधेन न विष्णुपरत्वमिति भावः । अनेन व्यवसायेति श्लोकोऽपि व्याख्यातो भवति  ॥ ४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भोगैश्वर्यप्रसक्तानां तयापहृतचेतसाम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;व्यवसायात्मिका बुदि्धः समाधौ न विधीयते॥४४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V44&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V44_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यद्यव्यवसायात्मकबुद्धित्वमेव वैष्णवधर्मराहित्ये निमित्तं तर्ह्यव्यवसायबुद्धिस्त्याज्या स्यात् । त्यगश्च कारणपरित्यागेन स्यात् । केन कारणेनाव्यवसायबुद्धिर्भवतीति पृच्छति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अव्यवसायेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्परिहाराय ‘याम्’ इति श्लोकान् योजयति   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; समाधान इति निश्चयस्य तत्त्वविषयतया दार्ढ्यमुच्यते । ‘समाधानाभावे च न विष्णुधर्मानुष्ठानम्’ इति वाक्यशेषः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;त्रैगुण्यविषया वेदा निस्त्रैगुण्यो भवार्जुन ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;निर्द्वन्द्वो नित्यसत्त्वस्थो निर्योगक्षेम आत्मवान्॥४५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V45&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V45_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रतिज्ञातो ज्ञानोपाय उच्यते ‘त्रैगुण्य’ इति ॥ तत्र वेदानां त्रैगुण्यविषयत्वात् तान् परित्यज्य निस्त्रैगुण्यो भवेत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;त्रैगुण्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘यापयन्ति’ इत्यस्य  ‘प्रापयन्ति’  इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अपगमयन्तीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यावानर्थ उदपाने सर्वतः सम्प्लुतोदके ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तावान् सर्वेषु वेदेषु ब्राह्मणस्य विजानतः॥४६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V46&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V46_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
त्रैगुण्यनिवृत्त्यर्थं वेदाश्रयणं कार्यमित्यत्र युक्तिरुच्यते  ‘यावान्’ इति । तत्रोदपानशब्दं, सर्वतः संप्लुतोदकशब्दं च स्मृत्यैव व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;उद्रेकादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सर्वकार्याणां प्रलीनत्वात् कथं सर्वतः संप्लुतोदकशब्दार्थतया प्रलयो गृह्यत इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रकृतिरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कर्मण्येवाधिकारस्ते मा फलेषु कदाचन ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मा कर्मफलहेतुर्भूर्मा ते सङ्गोस्त्वकर्मणि॥४७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V47&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V47_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ऐक्यभावनं न कार्यमित्यत्र हेतुरुच्यते ‘कर्मणि’ इति । तत्रार्जुनस्य कर्मकरणे किञ्चित्सामर्थ्यमस्ति, न तु फलापादन इत्येवोच्यते । तत्कथमनेन सर्वजीवानामीश्वराभेदाभावः साध्यत इत्यत आह    कर्मेति ॥ नात्र त इत्युर्जुन एव गृह्यते । अपि तु सर्वजीवाः । तेषां फलापादनासामर्थ्यमुक्त्वा ईश्वरस्य तत्सामर्थ्यमभिप्रेयते । तेनात्रोक्तैवाभेदाभावे युक्तिरिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;योगस्थः कुरु कर्माणि सङ्गं त्यक्त्वा धनञ्जय ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सिद्ध्यसिद्ध्योः समो भूत्वा समत्वं योग उच्यते॥४८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V48&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V48_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कर्माकरणे स्नेहो माऽस्त्वित्युक्तम् । किं तर्हीत्यत उच्यते ‘योगस्थः’ इति । तत्र कर्मसङ्गं त्यक्त्वा कर्माणि कुर्विति व्याहतमित्यत आह    सङ्गमिति ॥ न सङ्गपदेन कर्मसम्बन्धोऽभिधीयते । येन व्याहतिः । अपि तु फलस्नेह एवेति भावः ॥ ४८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;दूरेण ह्यवरं कर्म बुदि्धयोगाद् धनञ्जय ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बुद्धौ शरणमन्विच्छ कृपणाः फलहेतवः॥४९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V49&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V49_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानात्कर्माधममित्युक्तम् । तर्हि ज्ञानस्योत्तमत्वाज्ज्ञानावास्थायामीश्वरैक्यभावनं युक्तमित्याशङ्कापरिहारायोच्यते  बुद्धाविति ॥ तत्रैतच्छङ्कापरिहारः कथमुक्त इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;बुद्धाविति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अस्मिन्नेवार्थे स्मृतिसम्मतिं दर्शयंस्तयैवोत्तरपादमपि व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अज्ञानामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  फलहेतुपदव्याख्यानं ‘तं ये स्वैक्येन’ इत्यादि पूर्ववत् । कृपणाः कृपाऽविषयाः । तत्र हेतुमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तमसीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ४९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कर्मजं बुदि्धयुक्ता हि फलं त्यक्त्वा मनीषिणः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;जन्मबन्धविनिर्मुक्ताः पदं गच्छन्त्यनामयम्॥५१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V51&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V51_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वस्तु ज्ञानस्याधिक्यं, ततश्च किमित्यतः ‘तस्मात्’ इति तस्मात् ज्ञानसाधनमापाद्यमित्युक्तम् । तत्रास्तु ज्ञानसाधनापादनम् । किं फलस्नेहरहितकर्मणेत्याशङ्कायां फलस्नेहरहितकर्मैव ज्ञानसाधनमिति वक्तव्यम् । किमर्थमत्र कर्मकौशलस्य ज्ञानसाधनत्वमुच्यत इत्यतः फलस्नेहराहित्यादियुक्तकर्मैव कर्मकौशलपदेनोच्यत इति भावेनाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यथावदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रुतिविप्रतिपन्ना ते यथा स्थास्यति निश्चला ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;समाधावचला बुदि्धस्तदा योगमवाप्स्यसि॥ ५३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V53&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V53_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कियत्पर्यन्तमवश्यं कर्तव्यानि मुमुक्षुणैवं कर्माणीत्यत उच्यते  यदेति ॥  तत्र निर्वेदपदेन वैराग्यमुच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;निर्वेदमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एतच्छ्लोकार्थविवरणपूर्वकं बुद्धिमोहतरणपदोक्तज्ञानफलमुच्यते   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;श्रुतीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एतच्छ्लोकद्वयं   स्मृत्यैव  व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;बुद्धीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; श्रोतव्यश्रुतपदं सर्वकर्मोपलक्षकम् । समाधानेन श्रुत्यर्थज्ञाननिश्चयत्वेनापरोक्षज्ञानं भवति । अनेन ‘समाधावचला’  इति  समाधौ  सत्यपरोक्षज्ञानं तेन विष्णावचलेति व्याख्यातं भवति । तद्योगं भगवद्योगम् । भगवद्योगस्य सर्वेषामपि विद्यमानत्वात् को विशेष इत्युक्तं विवृणोति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मुक्त इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तदश्नुते ब्रह्माऽप्नोतीत्यर्थः । अत्रापि यदा तदेति सम्बध्यते । नन्वत्र ‘श्रुतिविप्रपतिपन्ना’ इति श्रुतिविरुद्धत्वमुच्यते । तत्कथं श्रुतिमार्गं प्रपन्नेति व्याख्येत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;श्रुताविति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ५२ ॥ ५३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स्थितप्रज्ञस्य का भाषा समाधिस्थस्य केशव ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स्थितधीः किं प्रभाषेत किमासीत व्रजेत किम्॥५४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V54&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V54_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रकृतज्ञानिलक्षणादिप्रश्नः क्रियते  स्थितेति ॥ तत्र ‘का भाषा’ इत्येतदन्यथाप्रतीतिनिरासाय व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;केति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ननु ज्ञानीति भाष्यत इति सिद्धत्वात्किं प्रश्नेनेत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कैरिति॥&amp;lt;/span&amp;gt; ए‘समाधिस्थस्य’ इत्यस्य समाधिं कुर्वतो ज्ञानिनो लक्षणादि पृच्छत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायार्थमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;समाधीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ५४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रजहाति यदा कामान् सर्वान् पार्थ मनोगतान् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आत्मन्येवात्मना तुष्टः स्थितप्रज्ञस्तदोच्यते॥५५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V55&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V55_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानिलक्षणमुच्यते प्रजहातीति ॥ तत्र ज्ञानिनः सर्वकामप्रहाणं नाम निषिद्धानिषिद्धसर्वकामप्रहाणमित्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय तत्स्मृत्यैव व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कुतो  न ज्ञानिनः सर्वकामनिवृत्तिः,  यतः सर्वशब्दसङ्कोचः क्रियत इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अपरोक्षेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ज्ञानिनः कदाचिन्निषिद्धकामनिवृत्तिरपि नास्ति । कुतः सर्वकामनिवृत्तिरित्यर्थः । तर्हि ज्ञानस्याभिभवकाले ज्ञानिलक्षणाभावाज्ज्ञानित्वाभावः प्रसज्यत इत्यतः सत्यमित्याह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; निषिद्धकामराहित्यस्य ज्ञानानभिभवकाल एव सत्त्वादित्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विषया विनिवर्तन्ते निराहारस्य देहिनः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;रसवर्जं रसोप्यस्य परं दृष्ट्वा निवर्तते॥५९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V59&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V59_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतादृशं चेज्ज्ञानं तत्किं सर्वे न साधयन्तीत्यतो निराहारत्वेनेन्द्रियजयस्तेनैव ज्ञानमित्यतिदुःसंपादत्वं ज्ञानस्योच्यते ‘विषयाः’ इति ॥ तत्र रसशब्दस्यापूर्वमर्थमाह   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;रस इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ५९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;क्रोधाद् भवति सम्मोहः सम्मोहात् स्मृऽतिविभ्रमः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स्मृऽतिभ्रंशाद् बुदि्धनाशो बुदि्धनाशाद् प्र(वि)नश्यति ॥६३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V63&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V63_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वीतरागेत्यादिना रागादिराहित्यं ज्ञानिलक्षणमुक्तम् । जिज्ञासुना च तत्साध्यम् । कारणफलपरिज्ञाने च रागादित्यागो भवति । अतो रागादिपरिहाराय तत्कारणफले उच्येते ‘ध्यायत’ इति ।  तत्र संमोहस्मृतिविभ्रमपदाभ्यां विपरीतज्ञानमेवोच्यते । अतः कथं हेतुहेतुमद्भाव इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;संमोहादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र संमोहपदेन परवित्तापहरणाद्यधर्मे धर्मबुद्धिरित्यादिमिथ्याज्ञानमुच्यते । स्मृतिविभ्रमपदेन च परवित्तापहरणादेरधर्मत्वाभिधायकश्रुत्याद्यर्थस्य पूर्वं स्वयं ज्ञातस्याप्यन्यथास्मरणमुच्यते । तयोश्च हेतुहेतुमद्भावस्सम्भवतीति भावः । स्मृतिभ्रंशाद्बुद्धिनाश इति दुर्घटम् । चेतनस्य बुद्ध्यविनाभावित्वेन बुद्धेर्नाशायोगादित्यत उक्तं विवृण्वन्नाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वाक्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;निर्णीतं॥&amp;lt;/span&amp;gt; केवलवाक्यसापेक्षतां विनापि निश्चितम् । न तु ज्ञानमात्रमिति भावः ॥ ६३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नास्ति बुदि्धरयुक्तस्य न चायुक्तस्य भावना ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न चाभावयतः शान्तिरशान्तस्य कुतः सुखम्॥६६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V66&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V66_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इन्द्रियजयजातेन मनसः स्वतोऽपि प्रायो विषयागतिलक्षणेन प्रसादेन मोक्षलाभादसावापाद्य इत्युक्तम् । तदनापादने दोषश्चोच्यते नास्तीति । तत्र भावनायाः शान्तिसाध्यत्वात् न चाभावयतः शान्तिः इति कथमुच्यत इत्यतो न शान्तिपदेनात्र चित्तनिरोध उच्यते । अपि तु भगवन्निष्ठबुद्धित्वम् । तच्च भावनासाध्यं भवतीति भावेन शान्तिशब्दार्थं सप्रमाणकमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;शान्तिरिति&amp;lt;/span&amp;gt; ॥ ६६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;या निशा सर्वभूतानां तस्यां जागर्ति संयमी ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यस्यां जाग्रति भूतानि सा निशा पश्यतो मुनेः॥६९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V69&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V69_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पिण्डीकृत्योक्तलक्षणमुच्यते या निशेति ।। तत्र सर्वप्रेरकाणां देवानामपि ज्ञानित्वाज्ज्ञानिनां परमात्मेतरादर्शने लोकयात्रोच्छेदः स्यादित्यतस्तद्वाक्यं देवेतरज्ञानिविषयतया स्मृत्यैव व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;देवेभ्य इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  ‘यथाऽन्यैः’ इत्यनेन पूर्वार्धतात्पर्यमुक्तं भवति । यथाज्ञैर्ब्रह्म न ज्ञायत इत्यर्थः ॥ &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सूर्यवदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सूर्यो यथा स्वतेजसा सर्वं प्रकाशयत्येवं स्वज्ञानेन सर्वं विषयीकुर्वन्तीत्यर्थः ॥ ६९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आपूर्यमाणमचलप्रतिष्ठं समुद्रमापः प्रविशन्ति यद्वत् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तद्वत् कामा यं प्रविशन्ति सर्वे स शान्तिमाप्नोति न कामकामी॥ ७० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V70&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V70_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं ज्ञानी सर्वत्रोदासीनश्चेत्कथं विषयभोगस्तस्येत्यत उच्यते  आपूर्यमाणमिति ॥  तत्स्मृत्यैव व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;भुञ्जान इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; धर्ममयीं धर्माख्याम् । विषयभोक्ता न कामी कथमुच्यत इत्यत उक्तस्य ‘न कामकामी’ इत्यस्यार्थो नासाविति । ननु कामाभावे विषयभोगासम्भवात् कथं ज्ञानिनः कामाभावो मोक्षसिद्ध्यर्थमुच्यत इत्यतोऽत्र कामपदेन निषिद्धेच्छैवाभिप्रेता । तस्या एव मोक्षविरोधित्वात् । नेच्छामात्रं तस्य मोक्षाविरोधित्वादित्याह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;केति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कुत्सितेयमिति मानं यद्विषयं सैवेच्छा काम इत्यर्थः। इतश्च ‘न कामकामी’इत्यत्र नेच्छामात्रनिषेध इत्याह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;न चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ननु शान्तिशब्दस्य भगवन्निष्ठावाचित्वात् कथं स मुच्यत इति व्याख्येत्यतो भगवन्निष्ठासम्बन्धादेव मोक्षोऽपि शान्तिशब्दाभिधेय इति स्मृत्यैवाऽह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;शान्तिरिति&amp;lt;/span&amp;gt;   ॥ ७० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विहाय कामान् यः सर्वान् पुमांश्चरति निःस्पृहः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;निर्ममो निरहङ्कारः स शान्तिमधिगच्छति॥७१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V71&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V71_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पूर्वश्लोकोक्तं प्रपञ्च्यतेविहायेति ।  तत्र कामपदेन यदीच्छा गृह्यते तर्हि निःस्पृह इति पुनरुक्तिः । यदि विषयास्तर्हि विषयत्यागे किं भक्षयति । निःस्पृहत्वं च कथं युज्यते । सर्वकामनिवृत्तिरिति वचनविरोधात् । जीवनाद्यभावप्रसङ्गाच्चेत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;निषिद्धेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सर्वकामपदेन विषयाणां ग्रहणान्न पुनरुक्तिदोषः । नापि चरणासम्भवः । अत्र निःस्पृह इत्यनेन विषयाणां स्वरूपतो हानमन्तरेण स्पृहाभावमात्रेण हानस्याभिप्रेतत्वात् । नापि स्मृतिवचनादिविरोधः । निःस्पृह इति निषिद्धविषयस्पृहाभावस्य विवक्षितत्वादिति भावः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एषा ब्राह्मी स्थितिः पार्थ नैनां प्राप्य विमुह्यति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स्थित्वास्यामन्तकालेपि ब्रह्म निर्वाणमृच्छति॥७२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V72&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V72_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उक्तलक्षणमुपसंह्रियते  एषेति । तत्र ब्राह्मीति ब्रह्मधर्मभूतेति प्रतीतिनिरासायाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्राह्मीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ननु ‘क्षीयन्ते चास्य कर्माणि तस्मिन् दृष्टे परावरे’ इत्यादेर्ज्ञानमात्रेण सर्वकर्मणां क्षयाज्ज्ञानानन्तरमेव मोक्षसद्भावेन ‘स्थित्वाऽस्याम्’ इत्यन्तकाले भगवत्स्मृत्यादिविधानं ब्रह्मप्राप्त्यर्थं किमिति क्रियत इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानिनामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ज्ञानिनामपि यद्यन्तकाले भगवत्स्मरणादिकं नास्ति तर्हि जन्मान्तरमेव भवति । न ब्रह्मप्राप्तिः । अतस्तदर्थमन्तकाले तत्स्मरणादिविधानं युक्तमेव । न च ज्ञानिनः क्षीणकर्मत्वाज्जन्मान्तरायोगः । ज्ञानमात्रेणाप्रारब्धकर्मनाशेऽपि येषामन्तकालेऽपि न भगवत्स्मरणं तेषां प्रारब्धकर्मभावादिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 3 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ज्यायसी चेत् कर्मणस्ते मता बुदि्धर्जनार्दन ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तत् किं कर्मणि घोरे मां नियोजयसि केशव॥१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पूर्वाध्यायसङ्गतत्वेनैतदध्यार्थं   दर्शयितुं  पूर्वाध्यायप्रतिपाद्यमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  ‘एषा तेऽभिहिता’ इत्यन्तेन ज्ञायत इति ज्ञानमीश्वरादिस्वरूपं निरूपितम् । ततोऽध्यायपरिसमाप्तिपर्यन्तं तत्स्वरूपज्ञानोपायश्चोक्तः पूर्वाध्याय इत्यर्थः। तत्सङ्गतत्वेनैतदध्यायार्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तयोर्ज्ञानयोगयोर्मध्ये योगोऽपि द्विविधो भवति । कर्मध्यानयोगभेदात् । तत्र प्रागुक्तमेव कर्मयोगं प्रपञ्चयत्यनेनाध्यायेन भगवानित्यर्थः । ननु  ‘कर्मजं बुद्धियुक्ता हि फलं त्यक्त्वा’ इत्यादिना पूर्वत्रापि कर्मयोगस्य प्रपञ्चितत्वात् किमनेनाध्यायेनेत्यत उक्तम् &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विशेषत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नन्वत्रापि  ‘इन्द्रियाणि पराणि’ इत्यादिना ज्ञानस्याप्युक्तेः कथं कर्मयोगं प्रपञ्चयतीत्युच्यत इत्यतो वाऽह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विशेषत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्राचुर्येणेत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;व्यामिश्रेणैव वाक्येन बुदि्धं मोहयसीव मे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तदेकं वद निश्चित्य येन श्रेयोहमाप्नुयाम्॥२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V02&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V02_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘लोकेऽस्मिन्’ इति परिहारवाक्ये केषाञ्चिदधिकारिणां ज्ञानमेव केषाञ्चित् कर्मैवानुष्ठेयमुच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्र ज्ञानयोगपदेन ज्ञानमात्रं विवक्षितं, कर्मयोगपदेन च कर्ममात्रमुच्यते । किन्तु प्रत्येकमुभयम् । तर्ह्युभावपि ज्ञानकर्मयोगाविति वक्तव्यौ । कथं कश्चिज्ज्ञानयोगः कश्चित्कर्मयोग उच्यत इति चेन्न । एकैकत्र ज्ञानकर्मणोः प्राचुर्याभिप्रायेणाल्पजलमिश्रेऽपि क्षीरे क्षीरशब्दप्रयोगवत् प्रयोगोपपत्तेरिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न हि कश्चित् क्षणमपि जातु तिष्ठत्यकर्मकृत् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कार्यते ह्यवशः कर्म सर्वः प्रकृतिजैर्गुणैः॥५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V05_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कार्यत इत्यत्र स्वतन्त्रकर्तुरन्यस्याप्रतीतेः प्रकृतिगुणानामेव स्वतन्त्रकर्तृत्वमुच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कर्तृत्वमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र गुणानां विकारिकर्तृत्वमेवोच्यते । न तु स्वतन्त्रकर्तृत्वम् । अवश इति विष्णोः स्वतन्त्रकर्तृत्वोक्तेः । अवशपदेन स्वानधीनत्वं गृहित्वा गुणानां स्वतन्त्रकर्तृत्वमेव किं न गृह्यत इति चेन्न । ‘कर्तृत्वम्’ इति श्रुतिविरोधादिति भावः । श्रुतिरिति कुत्रचित्पाठः । तत्रान्यथाप्रतीतिनिरासाय श्रुत्यैव व्याख्यातं विष्णोः स्वतन्त्रकर्तृत्वमत्र न प्रतीयत इत्यत उक्तम् &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अवश इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अवशपदं कथं विष्णुवशत्वं वक्तीत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अः इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ५-८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यज्ञार्थात् कर्मणोन्यत्र लोकोयं कर्मबन्धनः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तदर्थं कर्म कौन्तेय मुक्तसङ्गः समाचर॥९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V09_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु ‘कर्मणा बध्यते जन्तुः’ इत्यादेः कर्मणो बन्धकत्वात्कथं ‘कुरु कर्म’ इति विधीयत इत्याशङ्कापरिहाराय श्लोकमवतारयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कर्मणेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अयज्ञार्थं कर्म बन्धकमित्येवात्र प्रतीयते, न त्ववैष्णवं कर्म बन्धकमित्यतो यज्ञशब्दार्थं श्रुत्यैवाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्र यज्ञपदेन प्रसिद्धयज्ञ उच्यते । अपि तु यातो विषयीकृतो ज्ञानरूपत्वाज्ज्ञो भगवान् येनोद्देशेन स एवेत्यर्थः । य एष उद्देश इति योजना ॥ ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अन्नाद् भवन्ति भूतानि पर्जन्यादन्नसम्भवः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यज्ञाद् भवति पर्जन्यो यज्ञः कर्मसमुद्भवः॥१४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V14_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कर्म कर्तव्यमित्यत्र हेत्वन्तरमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘अन्नादिति’ ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र कथमन्नस्य पर्जन्याद्देवविशेषादुत्पत्तिः । कथं च तस्य यज्ञादुत्पत्तिः । कथं चान्नादिति परम्पराया एवोक्तत्वात् चक्रमित्युच्यत इत्याशङ्कां परिहर्तुं ब्रह्माक्षरशब्दयोरन्यार्थकल्पनां च निराकर्तुं स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जननादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; परं जन्यं यस्यासौ तथोक्तः ।&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यज्ञादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यज्ञसमाराधितदेवताया भवतीत्यर्थः । यज्ञो देवतोद्देशेन द्रव्यपरित्यागः । कर्म तदितरक्रिया । वाक्याज्जायते । कथं नित्यो जायते गम्यते अवगम्यत इत्यर्थः । वेदेन यथावदवगत एवेश्वरः सत्कर्म कारयतीति भावः । यत एवं परम्परया यज्ञाभिव्यङ्ग्यस्तस्मात् । भगवतो यज्ञे प्रतिष्ठितत्वाद्यज्ञानुष्ठानेन चक्रप्रवृत्तौ भगवदभिव्यक्तिनिमित्तं च सुकृतं भवति, न केवलं भूतस्थितिहेतुत्वं निमित्तमिति भावः ॥&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;चक्रं नानुवर्तयतीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कर्म न करोतीत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यस्त्वात्मरतिरेव स्यादात्मतृप्तश्च मानवः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आत्मन्येव च सन्तुष्टस्तस्य कार्यं न विद्यते॥१७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V17_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कर्म कर्तव्यमित्यत्र युक्त्यन्तरमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यस्त्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र ‘सन्तोषस्तृप्तिरापूर्तिः’ इत्यादेस्तृप्तिसन्तोषशब्दयोरेकार्थत्वात् ‘आत्मतृप्तः’ इत्युक्तत्वात्  			‘आत्मन्येव च सन्तुष्टः’ इति पुनरुक्तिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तृप्तीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; विशेषोऽर्थ इति शेषः । कुत एवमर्थकल्पनेत्यतः श्लोकं स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्ण्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  एवं तृप्तिसन्तोषशब्दयोरेकार्थत्वमङ्गीकृत्य विग्रहभेदेनार्थभेद उक्तः ।			 		 अथ तृप्तिसन्तोषशब्दयोरेवार्थभेदाच्च न पुनरुक्तिरिति भावेन तयोरर्थभेदे प्रमाणमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;रतिरिति  ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आनन्दः&amp;lt;/span&amp;gt;  स्वरूपभूतः । कर्मज उपकारादिजातः ।  रतितृप्तिप्रीतिशब्दानां भिन्नार्थत्वे किमायातं तृप्तिसन्तोषशब्दयोरर्थभेद इत्यतः प्रीतिसन्तोषशब्दयोः पर्यायत्वात् तृप्तिप्रीतिशब्दयोरर्थभेदे तृप्तिसन्तोषशब्दयोरर्थभेदः सिद्ध एवेति भावेन तत्पर्यायत्वे प्रमाणमाह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सन्तोष इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पर्यायवाचकाः&amp;lt;/span&amp;gt; पर्यायेण वाचकाः ॥ १७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तस्मादसक्तः सततं कार्यं कर्म समाचर ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;असक्तो ह्याचरन्कर्म परमाप्नोति पूरुषः॥१९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V19_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु मुक्तस्य कार्यं न विद्यत इत्युक्त्वा ‘तस्मादसक्तः’ इत्युच्यते । तत्र कर्मकरणे हेतोरनुक्तत्वात् ‘तस्मात्’ इति किं परामृश्यत इत्यत  आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यस्मादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यथा मुक्तस्य प्रयोजनाभावात्कार्याभावः एवं मुमुक्षोरपि कर्मणा प्रयोजनाभावात् कार्याभावः किं न स्यादित्यत उच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;असक्त इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र कर्मणैव  मोक्षप्राप्तिरुच्यत  इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय तद्व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;असक्त इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कर्माऽचरन्नेवेत्येवार्थो न तु कर्मैवाचरन्निति भावः । तस्मादमुक्तस्य कर्मणा फलसद्भावादस्त्येव तस्य कार्यमिति वाक्यशेषः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कर्मणैव हि संसिदि्धमास्थिता जनकादयः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;लोकसङ्ग्रहमेवापि सम्पश्यन् कर्तुमर्हसि॥२० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V20_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु   ज्ञानादेव   मोक्षसिद्धेः  कथमसक्तः कर्माऽचरन्नेव परमाप्नोतीत्युक्तमित्यत उच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कर्मणैवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;   तत्र कर्मणैव मोक्ष उच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय तत्स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सहैवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कार्यं कर्म ज्ञानिनोऽपीति शेषः । कर्म  कर्तव्यमित्यत्र  हेत्वन्तरमुच्यते   &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;लोकेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  तत्र लोकसङ्ग्रहसम्भवेऽपि तेन प्रयोजनाभावात्कथं ज्ञानिनो लोकसङ्ग्रहार्थं कर्म विधीयत इत्यतो लोकेत्यादिश्लोकान् स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अज्ञानामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सा&amp;lt;/span&amp;gt; तुष्टिः ॥ २०  ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न मे पार्थास्ति कर्तव्यं त्रिषु लोकेषु किञ्चन ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नानवाप्तमवाप्तव्यं वर्त एव च कर्मणि॥२२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V22&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V22_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
किञ्च प्रयोजनमात्ररहितेनापि मया केवलानुग्रहेण लोकसङ्ग्रहार्थं कर्म क्रियते, अतो मुक्तावानन्दवृद्धिप्रयोजनवता ज्ञानिना तत्कर्तव्यमिति किं वक्तव्यमित्युक्तं  ‘न मे पार्थ’ इति । अस्यार्थो &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ममैवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नन्वीश्वरः प्रयोजनाभावेऽपि लोकरक्षादि करोतीति न युज्यते । प्रयोजनाभावे प्रवृत्त्ययोगादित्याशङ्कां श्रुत्यैव परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;रक्षयेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रयोजनाभावेऽपीश्वरस्य कर्तृत्वस्वभाववत्त्वाद् रक्षादिसर्वकर्मकरणं युक्तमित्यर्थः । ननु तादृशस्वभावत्वेन प्रवृत्तिरचेतनेष्वेव दृष्टा । यथा दहनपवनादीनां प्रयोजनं विना स्वभावादेव दहनगमनादिप्रवृत्तिः । चेतनप्रवृत्तेः प्रयोजनहीनाया अदर्शनात्कथमीश्वरस्यापि प्रयोजनानुद्देशेन प्रवृत्तिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मत्त इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मयि सर्वाणि कर्माणि संन्यस्याध्यात्मचेतसा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;निराशीर्निर्ममो भूत्वा युद्ध्यस्व विगतज्वरः॥३० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V30&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V30_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रज्ञवदाग्रहेण ज्ञानिनामपि कर्म कार्यं चेद्विद्वदविद्वत्कर्मणोरविशेषप्रसङ्ग इत्यतः ‘सक्ताः’ इति सक्त्यसक्तिपूर्वकत्वविशेष उक्तः प्रपञ्च्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘प्रकृतेः’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; विद्वदविद्वत्कर्मविशेषमुक्त्वा विद्वत्कर्मकरणं विधीयते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘मयि’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र कर्माणि सन्न्यस्य युध्यस्वेति व्याहतमित्यतः तत्स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नाहमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘नाहं कर्ता’ इति निर्ममत्वम् । ‘हरिः कर्ता तत्पूजा कर्म चाखिलम्’  इति हरौ कर्मन्यासः। हरिरेव कर्ता चेत्कथं तत्पूजेत्यादिनिरूपणं युक्तमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तथापीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यद्यपि हरिरेव कर्ता, तथापि तत्प्रेरणेनैव ममापि कर्तृत्वात् तत्पूजेत्यादिनिरूपणं युक्तमिति भावः । &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तद्भक्तिरिति&amp;lt;/span&amp;gt; निराशीस्त्वम् । &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्फलं&amp;lt;/span&amp;gt; पूजाफलम् । कर्मन्यासो निर्ममत्वादियुक्तः विष्णोस्तृप्तिकर इत्यनेन  ‘‘ये मे मतम्’’ इत्यादेस्तात्पर्यमुक्तं भवति । एवं निर्ममत्वादियुक्तेन हरौ कर्मन्यासेन कुतो विष्णोस्तृप्तिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यस्मादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यस्मादेवमर्थस्थितिः तस्मात्तथा भावनं विष्णोस्तृप्तिकरं भवत्येव । यथार्थज्ञानप्रियत्वाद्विष्णोरिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अथ केन प्रयुक्तोयं पापं चरति पूरुषः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अनिच्छन्नपि वार्ष्णेय बलादिव नियोजितः॥३६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V36&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V36_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘तयोर्न वशमागच्छेत्’ इत्युक्ते पृच्छ्यते  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘अथ’ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र  ‘प्रकृतेः’ इत्यादौ भगवतः प्रेरकत्वस्योक्तत्वात्, स्वयं देवत्वेन देवानां प्रेरकत्वस्यापि ज्ञातत्वात्, ‘इन्द्रियस्य’ इति कामाद्यधमानां प्रेरकाणां च कथितत्वात् सिद्धप्रश्नोऽयमित्यत  आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;परमेश्वरादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अर्वाक्तनं बलवन्तमिति शेषः । प्रश्नवाक्ये नैतदुच्यत इत्यात आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; आनन्तर्यवाचिनाऽथशब्देन परमेश्वराद् देवेभ्यश्चानन्तरमित्यर्थो ज्ञायत इति भावः ॥ ३६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;काम एष क्रोध एष रजोगुणसमुद्भवः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;महाशनो महापाप्मा विद्ध्येनमिह वैरिणम्॥३७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V37&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V37_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘काम एषः’ इत्यादिपरिहारवाक्यमुक्तार्थेऽपि संवादरूपस्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अखिलेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्रेति&amp;lt;/span&amp;gt; ‘कामः’ इत्यस्य व्याख्यानम् । कामः प्रबल इति योज्यम् ।  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘अशुभेषु’&amp;lt;/span&amp;gt; इत्यनेनैव &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘वैरिणम्’&amp;lt;/span&amp;gt; इत्येतद्व्याख्यातं भवति । कथं कामोऽशुभप्रेरकेषु प्रबल इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अग्न्यादर्शगर्भान् यथा धूमाद्यावृणोति तथेत्वर्थः ॥&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;क्रमादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; शुभजनं धूमोऽग्निमिव किञ्चिदावृणोतीत्यादि द्रष्टव्यम् । कामश्च तदपेक्षितं दत्त्वा जेतव्य इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;महाशनस्येति&amp;lt;/span&amp;gt; ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इंद्रियाणि पराण्याहुरिंद्रियेभ्यः परं मनः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मनसस्तु परा बुदि्धर्यो बुद्धेः परतस्तु सः॥४२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V42_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘इन्द्रियाणि’ इत्यत्रेन्द्रियादिमात्राज्जीवस्य परमत्वमुच्यते, अथवा ‘इन्द्रियाणि मनो बुद्धिः’ इत्यादिना इन्द्रियमनोबुद्धीनामुक्तं प्रपञ्च्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय तत्स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वेभ्य इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सर्वेभ्योऽर्थाद्यभिमानिभ्यः । ‘ततो ब्रह्मा’  इत्यादि तु  ‘बुद्धेरात्मा महान् परः । महतः परमव्यक्तम् अव्यक्तात् पुरुषः परः । पुरुषान्न परं किञ्चित्’ इति श्रुतिव्याख्यानम् । परमात्मनोऽत्र बुद्धिपरत्वमात्रोक्तावप्यन्यत्रोक्तमत्र संयोज्यमिति ज्ञापयितुमुदाहृतम्ी ॥४२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एवं बुद्धेः परं बुद्ध्वा संस्तभ्यात्मानमात्मना ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;जहि शत्रुं महाबाहो कामरूपं दुरासदम्॥४३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V43&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V43_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तमर्थाभिमानिभ्योऽपीन्द्रियाभिमानिनामुत्तमत्वं न तद्युक्तम् । ‘इन्द्रियेभ्यः परा ह्यर्थाः’ इति श्रुतिविरोधात् । नापि रुद्रस्य मनोऽभिमानित्वं युक्तम् । रुद्रोऽहङ्कृतिरूपकः इति वाक्यविरोधात् । एवं सरस्वत्या बुद्ध्यभिमानित्वं च न युक्तम् । विज्ञानाभिमानित्वोक्तिविरोधादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;न चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कुतो न विरोध इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तर्हि श्रीरव्यक्तस्य, ब्रह्मा महत इत्यादिपृथगभिमन्यमानस्थानोक्तिः  लक्ष्म्यादीनां  शास्त्रेषु कथमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;उत्तरेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अव्यक्तादीनां क्रमेणाधिकत्वात् तदभिमानित्वोक्त्याभिमानिनामप्युत्तरोत्तराधिक्यं ज्ञापयितुं पृथगभिमन्यमानस्थानान्युच्यन्त इत्यर्थः । किमर्थमुत्तरोत्तराधिक्यं ज्ञाप्यमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आधिक्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सर्वेऽपि सर्वाभिमानिन इत्युक्तस्यापवादमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्थानेष्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अधमानामुक्तेष्वभिमन्यमानस्थानेष्वभिमानित्वेनोत्तमा वर्तन्ते । न तूत्तमाभिमन्यमानत्वेनोक्तस्थानेष्वधमा इत्यर्थः । एवं चेदव्यक्ताभिमानित्वं सरस्वत्यादीनां पुराणादौ कथमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तथापीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; उपचर्यते, यस्मादिति शेषः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 4 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इमं विवस्वते योगं प्रोक्तवानहमव्ययम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विवस्वान्मनवे प्राह मनुरिक्ष्वाकवेब्रवीत्॥१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उक्तार्थसङ्गतत्वेनैतदध्यायप्रतिपाद्यमर्थं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;उक्तयोरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ज्ञानकर्मणोर्मध्येऽन्यतरस्येति प्रतीतिनिरासाय उभयोरित्युक्तम् । कर्मणोऽतीताध्याये विवृतत्वात् किमनेनेत्यतो विशेषेत्युक्तम् । उक्तकर्मयोगे रुचिजननाय पूर्वानुष्ठितोऽयं धर्म इत्युच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘इममिति’’ ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्तात्पर्यं स्मृत्यैवाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; गीता पञ्चरात्रसङ्क्षेपश्चेत्तर्हि तस्याः सर्वोत्तमशास्त्रत्वहानिरित्यतः शब्दत एव सङ्क्षेपो नार्थत इत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  सर्वपञ्चरात्रार्थत्वे गीतायाः पञ्चरात्रादधमत्वमात्रं मास्तु । तावता सर्वशास्त्रोत्तमत्वं कथमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वेदेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सर्वशास्त्रेभ्योऽतिशयेन वेदार्थपूरकपञ्चरात्राशेषार्थत्वेन गीतायाः सर्वशास्त्रोत्तमत्वं युक्तमिति भावः ॥ १ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अपरं भवतो जन्म परं जन्म विवस्वतः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कथमेतद्विजानीयां त्वमादौ प्रोक्तवानिति॥४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V04&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V04_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इदानीन्तनत्वाद्भगवतो  विवस्वतः  प्राचीनत्वात्  कथं तदुपदेष्ट्रुत्वमिति पृच्छति  ‘अपरमिति’ । तत्रार्जुनस्य भगवदज्ञानित्वप्रतीतेः प्रागुक्तानुपपत्तिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जानन्तोऽपीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नैवं प्रश्नेनार्जुनो भगवन्तमनादिनित्यं न जानातीति कल्प्यम्  ।  जानन्तोऽपीति  वचनात् प्रश्नस्य विशेषज्ञानाद्यर्थत्वोपपत्तेरिति भावः । स्थापनाय ज्ञातस्य दृढीकरणाय ॥ ४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अजोपि सन्नव्ययात्मा भूतानामीश्वरोपि सन् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रकृतिं स्वामधिष्ठाय सम्भवाम्यात्ममायया॥६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V06_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अस्तु विष्णोः स्वभावादेव व्यापारः । तथाप्यत्र प्रकृतिपदं कुतः स्वभाववाचीत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत एवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  यतोऽत्र प्रकृतिपदं स्वभाववाच्यत एव स्वामिति विशेषणं प्रयुक्तम् । केवलमन्यार्थत्वे स्वाधीनत्वस्य  ममेत्यसाधारणशब्देनाभिधानं विनोभयसाधारणमेतन्न स्यादित्यर्थः । एतमेव न्यायमन्यत्राप्यतिदिशति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रकृतिमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; इत्यादिषु च स्वशब्देन विशेषणमत एवेत्यर्थः। यदि प्रकृतिपदं स्वभाववाचि तर्हि ‘मयाऽध्यक्षेण प्रकृतिः’, &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘प्रकृतिं विद्धि’&amp;lt;/span&amp;gt; इत्यत्रापि किं स्वभाववाचीत्यपेक्षायामाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मयेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अतः स्वभावादन्यैव तत्र प्रकृतिरिति शेषः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;जन्म कर्म च मे दिव्यमेवं यो वेत्ति तत्त्वतः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;त्यक्त्वा देहं पुनर्जन्म नैति मामेति सोर्जुन॥९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V09_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं स्वभावादेवावतारादिस्वव्यापारमुक्त्वा तज्ज्ञानफलमुच्यते  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘जन्मेति’ ।&amp;lt;/span&amp;gt;  तत्रेश्वरजन्मकर्मज्ञानमात्रेण   मोक्षो   भवतीत्यन्यथाप्रतीतिं  निराचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;येषामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; समुच्चयादेव भवतीति ज्ञातव्यमिति शेषः । शमादीनां समुच्चयादेव ज्ञानं भवतीति ज्ञातव्यम् । पृथक्पृथग्ज्ञानसाधनत्वोक्तावपीत्यर्थः । उक्तो ग्राह्य इति शेषः ॥ ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वीतरागभयक्रोधा मन्मया मामुपाश्रिताः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बहवो ज्ञानतपसा पूता मद्भावमागताः॥१० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V10&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V10_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतज्ज्ञानस्य मोक्षसाधनत्वं कुत इत्यत उच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘वीतेति’ ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र ‘मन्मयाः’ ‘मद्भावमागताः’ इत्येतदन्यथाप्रतीतिनिरासाय स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मयमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यद्यपि भगवान् प्रधानो येषां ते भगवन्मया इति साक्षादर्थः । तथापि सर्वेषां भगवान् प्रधानो एव । ज्ञानिनां को विशेष इत्यतः ‘प्राधान्यं यैर्हरेर्मतम्’ इत्युक्तम् । ‘मद्भावमागताः’ इत्यस्यार्थः ‘ते मुच्यन्ते’ इति । मद्भावपदं कथं मोक्षवाचकमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मयीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; मयि भावः सायुज्यादिः ॥ १० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ये यथा मां प्रपद्यन्ते तांस्तथैव भजाम्यहम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मम वर्त्मानुवर्तन्ते मनुष्याः पार्थ सर्वशः॥११ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V11&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V11_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
त्रैविद्यानामपि मोक्षसद्भावात् को विशेषस्त्वामुपाश्रितानामित्यत उच्यते&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘ये यथा’ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र नमन्तं नमतीत्याद्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाऽह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तथैवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; न ज्ञानिनां त्रैविद्यानां च फलसाम्यम् । सेवानुसारेणैव मम फलदत्वात् । सेवायाश्च वैषम्यादिति  भावः  ।  त्रैविद्यानामन्यदेवतायाजित्वात्  कथमुच्यते मां प्रपद्यन्त इतीत्यतो देवता यजन्तो यदि कर्मणां सिद्धिमाकाङ्क्षन्तो भवन्ति तर्हि मम वर्त्मानुवर्तन्त  एव  ।  अन्यथा  कर्मफलाभावादित्युच्यते  ‘मम’ इति । तत्र त्रैविद्या  अपि  चेद्भगवद्वर्त्मानुवर्तन्ते  तर्हि  भागवतत्रैविद्यभेदो  न  स्यादित्यतः श्लोकं व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; मत्समर्पणेन अन्त इति शेषः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;चातुर्वर्ण्यं मया सृष्टं गुणकर्मविभागशः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तस्य कर्तारमपि मां विद्ध्यकर्तारमव्ययम्॥१३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V13_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
भगवद्भजनेन विना कुतो न फलमित्यतस्तस्य पितृत्वाद्युज्यत इत्युच्यते ‘चातुर्वर्ण्यम्’ इति । अत्र गुणानां त्रित्वात् कथं चातुर्वर्ण्यस्य गुणविभाग इत्याशङ्कां स्मृत्यैव परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सत्त्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; राजससात्त्विकेषु सात्त्विको ब्राह्मणः । सत्त्वमधिकं यतो रजसस्तद्वान् क्षत्रियः । समसत्त्वरजोवान् वैश्यः । रजोपेक्षयाऽधिकतमोवान् शूद्र इत्यर्थः । अनेन सत्त्वप्रधानत्वं ब्राह्मणादीनामुक्तम् । तस्यापवादमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सात्त्विका एवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; वैष्णवा एव सात्त्विकाः सत्त्वप्रधानाः । न ब्राह्मणत्वादिप्रयुक्तं सात्त्विकत्वादीत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न मां कर्माणि लिम्पन्ति न मे कर्मफले स्पृहा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इति मां योभिजानाति कर्मभिर्न स बद्ध्यते॥१४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V14_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सर्वकर्तृत्वे भगवतः कर्मलेपः स्यादित्यत उच्यते ‘न माम्’ इति । तत्र मामित्यस्य सिद्धत्वात्  ‘इति माम्’ इति पुनरस्मच्छब्दः किमर्थ इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जीवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वस्येश्वराभेदाभिप्रायेण स्वात्मानमुद्दिश्य ‘न मां कर्माणि लिम्पन्ति’ इत्यादि यो जानातीत्यन्यथाप्रतीतिः स्यात् । तन्निराकरणार्थम् इति मां योऽभिजानाति, न स्वात्मानमिति भावेन मामिति विशेषणं प्रयुक्तमित्यर्थः ॥ १४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कर्मणो ह्यपि बोद्धव्यं बोद्धव्यं च विकर्मणः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अकर्मणश्च बोद्धव्यं गहना कर्मणो गतिः॥१७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V17_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘तत्ते कर्म प्रवक्ष्यामि’ इति प्रतिज्ञातमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘कर्मणः’ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तद्दुर्गमार्थत्वाद्व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कर्मेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; मत्त एव भवतीति बोद्धव्यम् । असमानपदस्थस्य रेफोत्तरस्य नस्य णत्वं दृष्टं  ‘ब्रह्मण इन्द्र उपयाहि विद्वान्’ इत्यादौ । आदिपदेन ‘बोद्धव्यं च’ इत्यादेरपि पूर्ववद्योजनां सूचयति   ॥ १७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कर्मण्यकर्म यः पश्येदकर्मणि च कर्म यः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स बुदि्धमान्मनुष्येषु स युक्तः कृत्स्नकर्मकृत्॥१८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V18&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V18_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतद्बोधनं स्तूयते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘कर्मणि’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt;  तत्र पूर्वार्धं दुर्गमार्थत्वाद् व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कर्मणीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कर्मविधिफलयोरभावाद् अकर्मेत्यनेन  तद्भावाज्जीवः कर्मेति सूचितम्  । जीवेश्वरयोरेवं  व्युत्पत्त्या  कर्माकर्मपदवाच्यत्वं कुत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कर इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अमितत्वादविषयीकृतत्वादित्यर्थः । कोऽयं करो नामेत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कर इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; करशब्दस्य हस्तादिवाचित्वमेव दृष्टं, नादृष्टादिवाचित्वमित्यत उक्तम् । &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सकारान्त इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; हस्तादिवाचिनोऽयम्, सकारान्तोऽन्य एवेति भावः । कर्मविधिवाची चेति द्रष्टव्यम् । अत एव कर्मविधीत्याद्युक्तम् । अनेन विधिशब्देनामित त्वम् अकर्मपदेन कथमुच्यत इति परास्तम् । अकर्तरि जीवे कथं करो मीयत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नाकर्तरि क्रियादर्शनं विरुद्धं, स्वातन्त्र्येणाकर्तृत्वेऽपि भगवदधीनकर्तृत्वादिति भावः । अत एव पूर्वमस्वातन्त्र्यादित्याद्युक्तम् । कर्मशब्दस्य जीवे विद्वद्रूढिं च दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रसिद्धश्चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ननु ज्ञानिनः स्वातन्त्र्येण पारतन्त्र्येण वा कृत्स्नकर्माकरणात् कथं कृत्स्नकर्मकृत्त्वमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कृत्स्नेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वयोग्याशेषकर्मफलमोक्षस्य नियतत्वादिति भावः ॥ १८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;त्यक्त्वा कर्मफलासङ्गं नित्यतृप्तोनिराश्रयः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कर्मण्यभिप्रवृत्तोपि नैव किञ्चित्करोति सः॥२० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V20_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
न केवलं कर्तृत्वाभिमानपरित्यागेन कृत्स्नकर्मकृत्त्वादि । अपि तु कामादिपरित्यागेनापि भाव्यमित्युच्यते यस्येत्यादिश्लोकपञ्चकेन । तत्र निराश्रय इत्यन्यथा पदविभागप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अनिराश्रय इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रतीतप्रकारेणैव पदविभागः किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;भगवदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ज्ञानिनोऽपि भगवदाश्रयत्वेन ‘अज्ञानां ज्ञानिनां चैव’ इत्यादावुक्तत्वान्निराश्रयत्वानुपपत्तेर्न प्रतीतप्रकारेण पदविभाग इत्यर्थः ॥ २० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;गतसङ्गस्य मुक्तस्य ज्ञानावस्थितचेतसः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यज्ञायाचरतः कर्म समग्रं प्रविलीयते॥२३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V23_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वत्र ज्ञानिनः शरीरसम्बन्धसद्भावात् कथं मुक्तत्वमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मुक्तस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; २३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मार्पणं ब्रह्म हविर्ब्रह्माग्नौ ब्रह्मणा हुतम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मैव तेन गन्तव्यं ब्रह्मकर्मसमाधिना॥२४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V24_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु कुत्र स्वातन्त्र्याभिमानत्यागो विवक्षितः? तस्य चार्थस्य स्वातन्त्र्यायोगात् किमधीनत्वं ज्ञातव्यम् ? किं च यज्ञार्थत्वमिति पृच्छति ‘कथमिति’ । तत्परिहारायोत्तरप्रघट्टकमवतारयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्रार्पणादीनां ब्रह्मैक्यमुच्यते, नाभिमानपरित्यागप्रकार इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मणीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रतीतार्थ एव किं न स्यादित्यतः स्वोक्तार्थे स्मृतिसम्मतिमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एक इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन हविरादिषु स्वस्य स्वातन्त्र्यमनिरूप्य ब्रह्माधीनतां ज्ञात्वा होमादिकरणं स्वातन्त्र्याभिमानपरित्यागः । ब्रह्मार्पणं तु यज्ञार्थत्वमित्युक्तं भवति  ॥ २४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;दैवमेवापरे यज्ञं योगिनः पर्युपासते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्माग्नावपरे यज्ञं यज्ञेनैवोपजुह्वति॥२५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V25&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V25_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्प्रपञ्च्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘दैवम्’ इत्यादिना ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र पूर्वार्धे कस्यचिद्देवस्योपासनमेवोच्यते न तु ब्रह्मार्पणबुद्ध्या यजनम्  ।  अतो नायमर्धः पूर्वसङ्गत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;दैवमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भगवन्तं यज्ञ इत्युपासत इत्यनेन भगवानेव यज्ञः तस्य तथोपासनमेव यज्ञकरणमित्युक्तं भवति । कथं भगवतो यज्ञत्वम्? येन तथोपासनं यज्ञकरणं स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वरूपमेवानन्दादिहविः स्वयमेवाग्निर्भगवान् भुङ्क्ते, अतोऽयं यज्ञ इत्यर्थः । ‘ब्रह्माग्नौ’ इत्येतद्दुर्गमार्थत्वात् पूर्वसङ्गतत्वेन व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यज्ञाख्येनेत्यस्य सर्वं तदधीनं ज्ञात्वेत्यर्थः ॥ २५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रोत्रादीनींद्रियाण्यन्ये संयमाग्निषु जुह्वति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;शब्दादीन्विषयानन्य इंद्रियाग्निषु जुह्वति॥२६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V26_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु ‘श्रोत्रादीनि’ इत्यादौ श्रोत्रादिहविषः संयमाख्याग्न्यादौ होम एवोच्यते, न तु तस्य ब्रह्मार्पणम् । अतो नैतत्पूर्वसङ्गतमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्रापि ब्रह्मार्पणस्य ‘एवं बहुविधाः’ इति वक्ष्यमाणपर्यालोचनया विवक्षितत्वावगमान्नासङ्गतिरिति भावः ॥ २६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वाणींद्रियकर्माणि प्राणकर्माणि चापरे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आत्मसंयमयोगाग्नौ जुह्वति ज्ञानदीपिते॥२७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V27_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ इन्द्रियादिसंयममिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कर्मेन्द्रियाणां प्राणापानादीनां च संयममित्यर्थः । नन्वत्र  क्रियायज्ञ एव यज्ञेनैवेत्यभिमानत्यागोक्तेः कथं दैवमित्यादि पूर्वसङ्गतमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यज्ञेनैवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वयमेव यज्ञ इत्याद्यपूर्वार्थोऽयं कुत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तेनैवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; २७-३०॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एवं बहुविधा यज्ञा वितता ब्रह्मणो मुखे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कर्मजान्विदि्ध तान् सर्वानेवं ज्ञात्वा विमोक्ष्यसे॥३२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V32&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V32_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘ब्रह्मणो मुखे’ इत्यस्य वेदादावित्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;श्रोत्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; इति शङ्का स्यात् तामिति शेषः । प्रतीत एवार्थः किं न स्यादित्यत उक्तार्थे स्मृतिसम्मतिमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रेयान् द्रव्यमयाद्यज्ञाज्ज्ञानयज्ञः परन्तप ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वं कर्माखिलं पार्थ ज्ञाने परिसमाप्यते॥३३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V33&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V33_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
द्रव्यमयाद्यज्ञाज्ज्ञानयज्ञस्योत्तमत्वे हेतुरुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘सर्वमिति’ ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र सर्वाखिलशब्दयोरेकार्थत्वप्रतीतेः ज्ञानानन्तरं कर्म नास्तीन्यथाप्रतीतेश्च निरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पूर्यते&amp;lt;/span&amp;gt; सफलं भवतीत्याशयः । समाप्तिशब्दस्य पूर्तिवाचित्वादर्शनात् कथमत्र पूर्तिवाचित्वमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;समाप्तेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; धनुर्विद्याविषये सम्पूर्णविद्यान् कृष्णसात्यकियुक्तपञ्चपाण्डवान् सप्त श्रेष्ठान्् मन्यस इत्युद्योगपर्वणि धृतराष्टं प्रति सञ्जयवचनम् । अस्तु पूर्तावपि समाप्तिशब्दप्रयोगः । तथाप्यत्र पूर्तिवाचित्वं कुतः? प्रतीतार्थ एव किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; पुनर्योगकथनाज्ज्ञानानन्तरमपि कर्मानुष्ठानकथनात् ॥ ३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तद्विदि्ध प्रणिपातेन परिप्रश्रेन सेवया ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;उपदेक्ष्यन्ति ते ज्ञानं ज्ञानिनस्तत्वदर्शिनः॥३४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V34&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V34_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानस्य कर्मणोऽधिकत्वमुक्त्वा तदापादनं विधीयते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘तत्’ इति।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र स्वयं ज्ञानोपदेशायैव प्रवृत्तत्वात् ‘न त्वेवाहम्’ इति ज्ञानस्योपदिष्टत्वाच्च कथम्  ‘उपदेक्ष्यन्ति  ते ज्ञानम्’ इत्युच्यत इत्यत आह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; उपदेक्ष्यन्तीति निश्चितत्वाभिप्रायेण । परोक्षतयोपदेक्ष्याम इत्येवोच्यमानत्वान्न ज्ञानोपदेशार्थं प्रवृत्तत्वविरोधः । न च ज्ञानस्योपदिष्टत्वविरोधः । सङ्क्षेपेणोपदिष्टत्वेऽपि ‘ज्ञानं तेऽहम्’ इत्यादिना पुनरुपदेक्ष्यमाणत्वादिति भावः ॥ ३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यज्ज्ञात्वा न पुनर्मोहमेवं यास्यसि पाण्डव ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;येन भूतान्यशेषेण द्रक्ष्यस्यात्मन्यथो मयि॥३५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V35&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V35_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानं स्तूयते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘यत्’ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र स्वस्मिन्, मयि चेत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाऽऽह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आत्मनीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  ईश्वरमन्तरेण सर्वभूताधारत्वस्यान्यत्रानुपपत्तेर्न प्रतीत एवार्थ इत्यर्थः । एवं चेत् ‘अथो’ इति समुच्चयवाची शब्दो व्यर्थ इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अथो इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ३५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तस्मादज्ञानसम्भूतं हृत्स्थं ज्ञानासिनात्मनः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;छित्त्वैनं संशयं योगमातिष्ठोत्तिष्ठ भारत॥४२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V42_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानफलमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘योग’&amp;lt;/span&amp;gt;इति । तत्र ‘आत्मवन्तम्’ इत्यात्मा जीवश्चेत् स्वसम्बन्धोक्तिरयुक्ताऽनुपयुक्ता च । परमात्मा चेत्सर्वेषामपि तद्वत्त्वसाम्यात् को विशेषो ज्ञानिन इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आत्मेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ४२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 5 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;संन्यासं कर्मणां कृष्ण पुनर्योगं च शंससि ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यच्छ्रेय एतयोरेकं तन्मे ब्रूहि सुनिश्चितम्॥१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
हरिः ॐ  ॥  एतदध्यायप्रतिपाद्यमर्थं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;योगेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; पूर्वं समुच्चितः कर्मयोगो निरूपितः । सच योगसंन्यासभेदेन द्विविधः । द्विविधयोश्च स्वरूपं सङ्क्षेपेण ‘कुरु कर्र्माणि’, ‘सङ्गं त्यक्त्वा’ इत्यादावुक्तम् । तदेवानेनाध्यायेन स्पष्टयतीत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;संन्यासः कर्मयोगश्च निःश्रेयसकरावुभौ ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तयोस्तु कर्मसंन्यासात्कर्मयोगो विशिष्यते॥२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V02&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V02_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु योगसंन्यासयोर्मध्ये श्रेयोमात्र एवायं प्रश्नः, न तूक्तरीत्या विरोधाभिप्रायेण । तथात्वे परिहाराभावादित्यतः परिहारवाक्याभिप्रायमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एकेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; उभयोरेकपुंयोग्यत्वात्, निःश्रेयसकरत्वाच्च अनुष्ठेयत्वादन्यतरस्य श्रेष्ठत्वे प्रश्नो व्यर्थ एव । अथ स्वरूपज्ञानमात्रार्थः प्रश्नश्चेद्योग एव विशिष्ट इति भावः । योगसंन्यासयोरेकपुंयोग्यत्वाभिधायकं पदमत्र न श्रूयत इत्यतस्तत्पठित्वा व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;उभाविति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; द्वावपि प्रत्येकं श्रेयस्करावित्यर्थः किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;संन्यासस्त्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; योगरहितसंन्यासस्य अनर्थकरत्वोक्तेः संन्यासरहितयोगस्यैवासम्भवात् समुच्चितयोरेवात्र निःश्रेयसकरत्वमुच्यते न प्रत्येकमिति भावः ॥ २ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ज्ञेयः स नित्यसंन्यासी यो न द्वेष्टि न काङ्क्षति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;निर्द्वन्द्वो हि महाबाहो सुखं बन्धात्प्रमुच्यते॥३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कथं योगसंन्यासयोः समुच्चयो युज्यते? यतिगृहस्थयोरधिकारभेदादित्याशङ्कापरिहाराय श्लोकमवतारयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;द्वेषादीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत्र&amp;lt;/span&amp;gt; ‘संन्यस्तकर्माणम् ’इत्यादौ । 			एवं ‘योगमातिष्ठ’ इत्यादौ भगवदर्पणादियोग एवाभिप्रेतो न गृहस्थाश्रम इत्यपि द्रष्टव्यम् । ननु कथं द्वेषादिवर्जनस्य संन्यासत्वमत्रोच्यते ? ‘काम्यानां कर्मणां न्यासं संन्यासं कवयो विदुः’ इति काम्यकर्मपरित्यागस्य संन्यासत्वाभिधायकवाक्यविरोधादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;न चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; 			भवेत्तद्विरोधो यद्यत्र द्वेषादिवर्जनमात्रं संन्यासत्वेन विवक्षितं स्यात् । नैतदस्ति । काम्यकर्मपरित्यागेनापि सहितस्य द्वेषादिवर्जनस्य संन्यासत्वेनाभिप्रेतत्वादित्यर्थः । कथमत्र काङ्क्षादिवर्जनस्य संन्यासत्वमुच्यते? ‘सर्वकर्मफलत्यागं प्राहुस्त्यागं विचक्षणाः’ इति तस्य त्यागत्वेनोक्तत्वात् । न च संन्यासत्यागयोरैक्यादविरोधः । 			‘काम्यानाम्’ इति श्लोके न्यासात्त्यागस्य पृथक्त्वेनोक्तेस्तद्विरोधादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;न चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भवत्येवाकाङ्क्षादिवर्जनं न्यासः  ।			 न च तस्य त्यागत्वोक्तिविरोधः । न्यासत्यागयोरैक्यात् । न च पृथक्त्वोक्तिविरोधः । यथा खलु पाण्डवानां कुरुत्वेऽपि  ‘सन्तानबीजं कुरुपाण्डवानाम्’ इति पृथगुक्तिर्युज्यते, पाण्डवानां कुर्ववान्तरभेदत्वेन कुरुपाण्डवानां साक्षादैक्याभावात्, एवं त्यागस्य न्यासत्वेऽपि न्यासावान्तरभेदत्वेन त्यागन्यासयोः साक्षादैक्याभावात् पृथग्वचनोपपत्तेरिति भावः । 			 न्यासादिशब्दस्य यत्याद्याश्रमार्थत्वं गृहीत्वा तयोरधिकारभेदात् समावेशायोगो यश्चोदितोऽसौ न्यासादिशब्दस्य तदर्थत्वानङ्गीकारेण परिहृतः ॥ ३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;साङ्ख्ययोगौ पृथग्बालाः प्रवदन्ति न पण्डिताः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एकमप्यास्थितः सम्यगुभयोर्विन्दते फलम्॥४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V04&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V04_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथासावधिकारभेदोऽपि न युज्यत इत्युच्यते  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘साङ्ख्य’ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; दुर्गमार्थत्वाच्छ्लोकं  व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;बाला इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ज्ञानमार्गं सम्यगास्थित एव ज्ञानफलं प्राप्नोति । कर्ममार्गं च सम्यगास्थित एव कर्मफलं प्राप्नोतीत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यत्साङ्ख्यैः प्राप्यते स्थानं तद्योगैरपि गम्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एकं साङ्ख्यं च योगं च यः पश्यति स पश्यति॥५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V05_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्र ‘एकं साङ्ख्यम्’ इत्युपसंहारवाक्ये ज्ञानकर्मणोरैक्यं किमर्थमुच्यत इत्यतो यथावद्व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तस्मादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानिनां&amp;lt;/span&amp;gt; यतीनामिति शेषः । ननु सम्यक्कर्मानुष्ठानेनैव  कर्मी  कर्मफलं प्राप्नोति चेत्तथापि कुतस्तस्य ज्ञानमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;न हीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एवं सम्यग्ज्ञानमार्गानुष्ठानैनैव ज्ञानफलं प्राप्नोति चेत्तथापि कुतो ज्ञनिनः कर्मेति शङ्कायां न हि कर्म विना ज्ञानमार्गस्य सम्यगनुष्ठानं भवति । सम्पूर्णफलसाधनत्वाभावादिति परिहारो द्रष्टव्यः । अत्र स्मृतिसम्मतिं चाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;निष्काममिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन कर्मिणां ज्ञानमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘बुद्ध्या’ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ज्ञानिनां कर्म, मुक्तिः इत्युभयम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;संन्यासस्तु महाबाहो दुःखमाप्तुमयोगतः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;योगयुक्तो मुनिर्ब्रह्म नचिरेणाधिगच्छति॥६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V06_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
समुच्चितयोरेव योगसंन्यासयोर्निःश्रेयसकरत्वमुक्तम् । असमुच्चये बाधकमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘संन्यासस्तु’ इति  ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मोक्षेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;योग इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; उच्यत इति शेषः । 			विष्ण्वर्पिततया तद्रूप इति सम्बन्धः । पादत्रयम् उत्तरार्धव्याख्यानम् । ‘नान्यः’ इति पूर्वार्धस्य । तद्विवृणोति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्ण्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; आदिपदेन स्वोचितकर्मणां विष्ण्वर्पणादिकं न कार्यमिति बुद्ध्या कृतो नरकफल इति ज्ञातव्यम् । 			‘अयोगतः’ इति योगरूपत्वं विनेति किमर्थमुच्यते । योगं विनेत्येव किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘यं संन्यासम्’ इति योगसंन्यासयोरैक्यस्य वक्ष्यमाणत्वात् संन्यासस्य योगरूपत्वमेव वाच्यमित्यर्थः । 			योगसंन्यासयोरैक्ये ‘संन्यासः कर्मयोगश्च’ इति पृथगुक्तिः कथमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;योगेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; योगो न्यासश्चेत्येक एवार्थः । अपि तु न्यासो योगावान्तरभेदः । अतः कुरुपाण्डववत् पृथगुक्तिरुपपन्नेत्यर्थः ॥ ६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;योगयुक्तो विशुद्धात्मा विजितात्मा जितेंद्रियः&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वभूतात्मभूतात्माकुर्वन्नपि न लिप्यते॥ ७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V07_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगरूपतां विना न्यासस्यानर्थसाधनत्वमुक्त्वा ‘योगयुक्तः’ इत्यनेन योगरूपसंन्यासस्योक्तं मोक्षसाधनत्वं प्रपञ्च्यते&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;योगयुक्त इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र योगसंन्यासयोरेव वक्तव्यत्वात् तयोश्च योगयुक्तादिपदैरुक्तत्वात् ‘सर्वभूतात्मभूतात्मा’ इति किमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेनापि योग एवोच्यत इति नासङ्गतिः । नापि योगयुक्तपदेन योगस्योक्तत्वाद्वैय्यर्थ्यम् । योगयुक्तपदेन कर्मयोगस्योक्तत्वात् , अनेन ध्यानयोगस्योक्तत्वादिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रलपन् विसृजन् गृह्णन् उन्मिषन् निमिषन् अपि ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इंद्रियाणींद्रियार्थेषु वर्तन्त इति धारयन्॥९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V09_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगरूपसंन्यासस्य मोक्षहेतुत्वमुक्तम् । तत्र संन्यासस्य योगरूपत्वं केन प्रकारेणेत्यतस्तत्परिहारत्वेन श्लोकद्वयमवतारयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्रेन्द्रियाणामेव स्वातन्त्र्येण कर्तृत्वमुच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्णुनेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मण्याधाय कर्माणि सङ्गं त्यक्त्वा करोति यः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;लिप्यते न स पापेन पद्मपत्रमिवाम्भसा॥१० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V10&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V10_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगरूपसंन्यासवतो मुक्तिर्भवतीति नोपचारमात्रमिति भावेन पुनः फलमुच्यते&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मणि इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र कर्मणां ब्रह्मण्याधानं नामाकरणमेवेत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्पूजेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; आधानं कर्मणामिति शेषः । अन्यथा करोतीत्यस्य व्याघातादिति भावः । भवत्पक्षेऽपि यदि कर्माणि भगवत्कृतानि तर्हि जीवस्याकर्तृत्वं स्यात् । तथाच करोतीति व्याहतं स्यात् । मम शुभार्थमिति चासम्भवीत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वातन्त्र्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कर्मणां भगवत्कृतत्वे जीवस्याकर्तृत्वं स्यादिति सत्यमेव । न च तावता जीवस्य कर्तृत्वफलसम्बन्धानुपपत्तिः । स्वातन्त्र्याभावविवक्षयैव अकर्तृत्वस्याभ्युपगतत्वेन भगवदधीनतया कर्तृत्वोपपत्तेरिति भावः । अस्वतन्त्रत्वे च जीवस्य भगवत्पूजाकर्तृत्वं शुभयोगश्च  न  युज्यते । अस्वतन्त्रे कर्तृशब्दप्रयोगस्य फलसम्बन्धस्य चादर्शनादित्याशङ्कां स्मृत्यैव परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्ववन्दनमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कारितं&amp;lt;/span&amp;gt; शिशुनेति शेषः । शिशुकर्तृकं भवेदिति सम्बन्धः ॥ १० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वकर्माणि मनसा संन्यस्यास्ते सुखं वशी ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नवद्वारे पुरे देही नैव कुर्वन्न कारयन्॥१३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V13_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इतश्च कर्मणां ब्रह्मण्याधानं नाम तत्र स्वस्य स्वातन्त्र्याभिमानत्याग एव । न तु स्वरूपपरित्याग इत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  ‘ब्रह्मण्याधाय कर्माणि’ इति संन्यासो ह्युच्यते । तल्लक्षणं च ‘सर्वकर्माणि’ इत्यनेन प्रपञ्च्यते । 			तत्र कर्मणां स्वरूपपरित्यागाभावादेव हि मनसैव त्यागोऽभिहितः । अतश्च नात्रापि कर्मणां स्वरूपत्यागोऽर्थ  इति  भावः  ।  मनसैव  त्यागाभिधाने  कथं  स्वरूपत्यागाभाव इत्यह आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अस्वातन्त्र्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; 			मनसैव कर्मन्यासो नाम स्वातन्त्र्याभिमानपरित्याग एव । न तु स्वरूपत्यागः । तथात्वे मनसेति विशेषणवैय्यर्थ्यादिति भावः ॥ १३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न कर्तृत्वं न कर्माणि लोकस्य सृजति प्रभुः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न कर्मफलसंयोगं स्वभावस्तु प्रवर्तते॥१४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V14_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तं जीवानां स्वातन्त्र्याभावापेक्षयैवाकर्तृत्वं, परतन्त्रकर्तृत्वं त्वस्त्येवेति न तद्युक्तम् । ‘न कर्तृत्वम्’ इत्युत्तरवाक्यविरोधादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वतो जीवानां स्वतन्त्रकर्तृत्वाद्यभावेऽपि परमात्मदत्तं तदस्ति । अतः कथं ब्रह्मण्याधानमुच्यत इत्याशङ्कामेवात्र परिहरति । न तु सर्वात्मना जीवानां कर्तृत्वाभावं वक्तीति भावः । कर्मफलसंयोगे च स्वातन्त्र्यमित्यपि संयोज्यम् । अनेन ‘न कर्तृत्वं न कर्माणि’ इति पौनरुक्त्यं च परिहृतम् । नन्वत्र कर्तृत्वाद्यभाव एवोच्यते, न तु तत्रास्वातन्त्र्यम् । अतः कथमनेनैषा शङ्का परिह्रियत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;क्रियायामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कर्तृत्वादिकं न सृजतीत्यस्य तत्र स्वातन्त्र्यं न सृजतीत्येवार्थः । अतो भवत्येतदाशङ्कापरिहार इत्यर्थः । नन्वत्रेश्वरस्यैव कर्तृत्वाद्यभाव उच्यत इति किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यद्यत्रेश्वरस्यैव कर्तृत्वाद्यभाव उच्यते तदा लोकस्य कर्तृत्वादिकं न सृजतीति व्यर्थं स्यादित्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विद्याविनयसम्पन्ने ब्राह्मणे गवि हस्तिनि ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;शुनि चैव श्वपाके च पण्डिताः समदर्शिनः॥१८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V18&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V18_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘ज्ञानेन’ इति प्रकृतज्ञानस्य साधनान्तरमुच्यते ‘विद्या’इति । तत्र न ब्राह्मणादिविषये समबुद्धित्वमत्र विवक्षितम् । किन्तु तद्गतपरब्रह्मविषय एव । ब्राह्मणादीनां विषमत्वात्, तद्गतब्रह्मण एव समत्वात् विपरीतज्ञानस्य च ज्ञानासाधनत्वादिति भावेन जीवानां वैषम्ये ब्रह्मणः साम्ये च प्रमाणमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विषमेष्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन ‘निर्दोषं हि समं ब्रह्म’ इत्येतदपि व्याख्यातं भवति ॥ १८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बाह्यस्पर्शेष्वसक्तात्मा विन्दत्यात्मनि यत्सुखम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स ब्रह्मयोगयुक्तात्मा सुखमक्षयमश्नुते॥२१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V21&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V21_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तं योगरूपसंन्यासस्य निःश्रेयस्करत्वं तदुपपाद्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘बाह्य’ इति  ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तद्दुर्गमार्थत्वाद्व्याचष्टे  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;इदानीमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; संसारेऽपि परमात्मस्मरणाद्यल्पयोगयुक्तः संन्यासी सुखं विन्दति यदा तदा ध्यानादिमहायोगयुक्तो मोक्षादिनिःश्रेयसं विन्दतीति किमु वाच्यमित्यर्थः ॥ २१-२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;योन्तः सुखोन्तरारामस्तथान्तर्ज्योतिरेव यः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स योगी ब्रह्मनिर्वाणं ब्रह्मभूतोधिगच्छति॥२४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V24_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानिलक्षणमुच्यते ‘योऽन्तःसुखः’ इति । तत्र ब्रह्मभूतपदं ब्रह्मणैकीभूत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मणीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; मनसेति शेषः । प्रतीत एवार्थः किं न स्यादिति चेन्न । ज्ञानिनोऽपि ब्रह्मभेदस्य साधितत्वात् । दोषान्तरं चाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यद्यत्र ज्ञानिनो ब्रह्मभावोऽभिधीयते तर्हि ब्रह्माधिगच्छतीति विरुद्धं स्यात् । न हि कश्चित् स्वयं स्वात्मानं गच्छतीत्यर्थः । नन्वत्र अन्तःसुखत्वादिकं भवतु ज्ञानिलक्षणम् । अन्तर्ज्योतिष्ट्वं कथं ब्रह्मदर्शिनो लक्षणं स्यात् । यावता ब्रह्मदर्शित्वमेव तदित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्तःसुखत्वादिकमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्रान्तर्ज्योतिष्ट्वं ज्ञानिलक्षणमुच्यते । किन्तु अन्तःसुखत्वाद्येव । तत्र कारणत्वेनान्तर्ज्योतिष्ट्वमुच्यत इति भावः ॥ २४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यतेंद्रियमनोबुदि्धर्मुनिर्मोक्षपरायणः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विगतेच्छाभयक्रोधो यः सदा मुक्त एव सः॥२८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V28_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ब्रह्मयोगादिपदेन प्रकृतध्यानप्रकार उच्यते ‘स्पर्शान्’ इति । तत्र ध्यानिनोऽमुक्तस्य कथं  ‘मुक्त एव सः’ इति मुक्तत्वमुच्यत इत्याशङ्कां स्मृत्यैव परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ अमुक्त इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; 			मुक्तसादृश्यमभिमानादिपरित्यागः । मुक्त एवोच्यत इति शेषः । यस्माज्ज्ञानसामर्थ्येन एवं फलं भवति तस्मात् ॥ २८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 6 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आरुरुक्षोर्मुनेर्योगं कर्म कारणमुच्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;योगारूढस्य तस्यैव शमः कारणमुच्यते॥३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कर्मयोगमध्ये कीदृशो योगो ज्ञानार्थिनोऽवश्यापेक्षित इत्यत उच्यते  ‘आरुरुक्षोः’  इति । तत्र योगारूढपदस्य दुर्गमार्थत्वादर्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सम्पूर्णेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र ज्ञानार्थिनः कर्म अपेक्षितमित्युक्त्वा ज्ञनिनः कर्मोपशमोऽपेक्षित इत्युच्यते । तथाच ‘न निरग्निर्न चाक्रिय’ इत्यादिविरोध इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नानेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नानाजनस्य उत्तमाधममध्यमजनस्य ॥ &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;करवन्मितेरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; राजादिकरवदावश्यकतया प्रमितत्वादित्यर्थः । योगस्थेनापि शुश्रूषायाः कार्यत्वे को विशेषो योगार्थियोगस्थयोरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तेनापीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्यैर्योगार्थिभिः । योगार्थियोगस्थयोर्विशेषे वक्तव्ये असिद्धसिद्धयोर्विशेषः किमर्थमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्राप्तेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नानाजनस्य शुश्रूषा कथं ज्ञानस्य साधनमित्यतो भगवत्प्रसादद्वारेत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नन्वज्ञानामपि हरौ स्थितत्वाद्योगस्थेन  हरौ स्थितिः कार्येति किमुच्यत इत्यत उक्तं विवृणोति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सिद्धेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्यत् नानाजनशुश्रूषादि । ज्ञानिनो मोक्षनियमात् किं ध्यानादिनेत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ततश्च मुक्तावानन्दपूर्तिरिति भावः । अत्र कर्मपदेन नानाजनशुश्रूषैवोच्यते न तु सन्ध्यावन्दनादि । शमपदेन च नानाजनशुश्रूषोपशम एवोच्यते । भगवद्ध्यानादिकं च । न सन्ध्यावन्दनादिकर्मोपशमः । नानाजनस्येति स्मृतिसमाख्यानात् । अतो नास्य पूर्वोक्तविरोध इति भावः । शमपदस्य विष्णुध्यानादिवाचित्वे स्पष्टार्थां स्मृतिं चाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;शम इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यदा हि नेंद्रियार्थेषु न कर्मस्वनुषज्जते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वसङ्कल्पसंन्यासी योगारूढस्तदोच्यते॥४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V04&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V04_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगारूढलक्षणमुच्यते ‘यदा हि’  इति । तत्र न कर्मस्वनुषज्यत इति ज्ञानिनः कर्माभावकथनान्न चाक्रिय इत्यादिविरोध इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कथमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्र ज्ञानिनः स्वरूपतः कर्मानुषङ्गोऽभिधीयते । किन्तु सर्वकर्मसु  सङ्कल्पन्यासेेनैव । तथा स्वयमेव व्याख्यातत्वादिति भावः । यदि सर्वकर्मसु सङ्कल्पन्यासस्तर्हि कर्मस्वरूपन्यास एव प्राप्नोति । स्वरूपात्यागे सङ्कल्पत्यागायोगादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मयीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भवेत्कर्मस्वरूपत्यागप्राप्तिर्यदि  सङ्कल्पस्वरूपत्यागोऽभिप्रेतः स्यात् । न चासावस्ति । सङ्कल्पसंन्यासपदेन सङ्कल्पादेर्भगवदधीनताज्ञानस्यैवाभिप्रेतत्वात् । मयि सर्वाणि कर्माणि संन्यस्येत्यत्र संन्यासपदस्य भगवदधीनताज्ञानार्थतायाः  समर्थितत्वादिति भावः । प्रमाणान्तरं चाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मदधीनमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;उद्धरेदात्मनात्मानं नात्मानमवसादयेत् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आत्मैव ह्यात्मनो बन्धुरात्मैव रिपुरात्मनः॥५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V05_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगारोहस्य भगवत्प्रसादो मुख्यसाधनमित्युच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘उद्धरेत्’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्राऽत्मपदं जीवादिमात्रविषयं  न  परमात्मविषयमित्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय  स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;उद्धरेतेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कुतः परमात्मना स्वात्मानमुद्धरेदित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्णुरिति  ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  			कीदृशाः सन्तः कीदृशा असन्त इत्यत उक्तं विवृणोति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तदन्यस्य भक्त्याऽवशीकृतपरमात्मनः पुरुषस्य । इतोऽप्यत्र  आत्मपदेन परमात्मग्रहणं युक्तमित्याह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;परमात्मेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बन्धुरात्मात्मनस्तस्य येनात्मैवात्मना जितः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अनात्मनस्तु शत्रुत्वे वर्तेतात्मैव शत्रुवत्॥६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V06_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
येन आत्मा वशीकृतस्तस्यासौ बन्धुतया किं करोतीत्यपेक्षायां वाक्यशेषे वशीकृतोऽसौ परमात्मा तस्य हृदि सम्यगाहितो  भवतीत्युक्तत्वात्  पूर्वमप्यात्मपदेन  परमात्मैवोच्यत  इति ज्ञायत इति भावः ॥ ६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानविज्ञानतृप्तात्मा कूढस्थो विजितेंद्रियः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;युक्त इत्युच्यते योगी समलोष्टाश्मकाञ्चनः॥८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V08&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V08_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगारूढलक्षणं प्रपञ्च्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘शीतोष्ण’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र ज्ञानविज्ञानशब्दयोरर्थभेदं स्मृत्यैवाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वत्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वत्र&amp;lt;/span&amp;gt; वेदादौ ॥ ८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सुहृन्मित्रार्युदासीनमध्यस्थद्वेष्यबन्धुषु ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;साधुष्वपि च पापेषु समबुदि्धर्विशिष्यते॥९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V09_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु सुहृदादीनां विषमत्वात् कथं तेषु ज्ञानिनः समबुद्धित्वमुच्यत इत्याशङ्कां स्मृत्यैव परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;			 सुहृन्मित्रपदयोः अरिद्वेष्यपदयो उदासीनमध्यस्थपदयोश्च  एकार्थत्वप्रतीतिनिरासाय स्मृत्यैव तदर्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अनिमित्तेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञात्वोपकारकृदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वयमेव तस्य क्लेशस्थानं निरूप्योपकारकर्तेत्यर्थः ॥ ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यत्रोपरमते चित्तं निरुद्धं योगसेवया ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यत्र चैवात्मनात्मानं पश्यन्नात्मनि तुष्यति॥२० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V20_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगसम्पूर्तिस्वरूपमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘यदा’  इत्यादिना ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र आत्मनाऽऽत्मानमित्यात्मशब्दयोर्जीवादिविषयत्वप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आत्मानमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्यथा तोषायोगादिति भावः ॥ २० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रशान्तमनसं ह्येनं योगिनं सुखमुत्तमम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;उपैति शान्तरजसं ब्रह्मभूतमकल्मषम्॥२७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V27_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगफलमुच्यते  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘प्रशान्त’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र ब्रह्मभूतपदस्य अन्यार्थप्रतीतिनिरासायार्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मणीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्यथा बहुप्रमाणविरोधादिति भावः ॥ अनेन पूर्वोक्तं मत्संस्थापदमपि व्याख्यातं भवति ॥ २७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वभूतस्थमात्मानं सर्वभूतानि चात्मनि ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ईक्षते योगयुक्तात्मा सर्वत्र समदर्शनः॥२९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V29&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V29_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ध्येयमुच्यते  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘सर्वभूतस्थम्’ इति  ।&amp;lt;/span&amp;gt;  तत्रात्मपदेन जीव उच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाऽह  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भोक्तारमिति सङ्क्षेपोक्तौ परमात्मन एव ध्येयत्वोक्तेः, यो मामित्यनुवादाच्चेति भावः ॥ २९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वभूतस्थितं यो मां भजत्येकत्वमास्थितः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वथा वर्तमानोपि स योगी मयि वर्तते॥३१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V31&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V31_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
परमात्मध्यानफलमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘सर्व’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र  ‘एकत्वमास्थितः’ इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वत्र इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्यथा सर्वभूतस्थितमिति स्ववचनविरोधादिति भावः ॥ ३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आत्मौपम्येन सर्वत्र समं पश्यति योर्जुन ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सुखं वा यदि वा दुःखं स योगी परमो मतः॥३२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V32&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V32_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगिन एव इत्थम्भावान्तरमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘आत्मा’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्सर्वं प्राणिविषयमित्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र भगवदीयेष्वेव स्वस्मिन्निव स्नेहो विधीयते, न त्ववैष्णवेषु । बन्धुरात्मेति वैष्णवानामेव भगवत्प्रियत्वस्योक्तत्वात्, ‘अनात्मनः’ इत्यवैष्णवानां  भगवदप्रियत्वस्योक्तत्वादिति भावः ॥ ३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पार्थ नैवेह नामुत्र विनाशस्तस्य विद्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न हि कल्याणकृत्कश्चिद्दुर्गतिं तात गच्छति॥४० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V40&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V40_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अयतिरित्यर्जुनप्रश्नवाक्यगतायतिपदस्य गृहस्थादिरित्यन्यथाप्रतीतिनिरासायार्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अयतिरिति  ॥&amp;lt;/span&amp;gt; गृहस्थादिरेवार्थः किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रयत्नादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अयतेस्तत्र श्रद्धावतः का गतिरिति प्रश्ने जन्मान्तरे प्रयत्नवान् भवतीति परिहारस्योक्तत्वादप्रयत्न एव अयतिरवगम्यते । अन्यथा जन्मान्तरे श्रद्धावशाच्चतुर्थाश्रमी भवतीति परिहारप्रसङ्गादिति भावः । ननु योगशब्दस्य ज्ञानोपायार्थत्वात्, ‘श्रद्धावान् लभते ज्ञानम्’ इत्यादेः श्रद्धाया अपि ज्ञानोपायत्वात् ‘श्रद्धयोपेतो योगाच्चलितमानस’ इति परस्परविरोध इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;योगेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  भवेदयं विरोधो यदि योगशब्देनात्र सामान्यतो ज्ञानोपायोऽभिधीयते । न च तदस्ति । ध्यानस्यैव विवक्षितत्वात् । न च योगशब्दस्य ज्ञानोपायवाचित्वविरोधः । ध्यानस्यापि ज्ञानोपायविशेषत्वादिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पूर्वाभ्यासेन तेनैव ह्रियते ह्यवशोपि सः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;जिज्ञासुरपि योगस्य शब्दब्रह्मातिवर्तते॥४४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V44&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V44_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगाच्चलितमानसस्य ‘प्राप्य पुण्यकृतान् लोकान्’ इत्यादिफलमुपपाद्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘जिज्ञासुः’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र योगजिज्ञासोः विधिनिषेधाभावप्रतीतिनिरासाय तत्स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मोक्षेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तदास्थित इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्राल्पप्रवृत्तिमानित्यर्थः ॥ ४४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तपस्विभ्योधिको योगी ज्ञानिभ्योपि मतोधिकः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कर्मिभ्यश्चाधिको योगी तस्माद्योगी भवार्जुन॥४६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V46&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V46_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगः स्तूयते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘तपस्विभ्यः’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र योगस्य ज्ञानार्थत्वात् कथं ज्ञानादुत्तमत्वमुक्तमित्यतः तत्स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तपस इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अज्ञानिध्यानत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सम्यग् ध्यानप्रकाराज्ञस्य ध्यानतो ध्यानप्रकारज्ञानमेवोत्तमम् । ध्यानप्रकारज्ञानसहितं ध्यानं ध्यानप्रकारज्ञानमात्रतोऽधिकमित्यर्थः। ध्यानिष्वपि तारतम्यमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्रापीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कीदृशोऽभक्त इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; न भक्तिर्येषु तेऽभक्तयः । अन्यान् मदधीनान् जानन्नित्यनेन परिवारतया अन्योपासनमुच्यते । मदुपासकेष्वपि विषुद्धधीः निष्कामो वर इत्यर्थः । अनेन योगिनामिति श्लोको व्याख्यातो भवति । तथाहि सर्वेषां योगिनां मध्ये यः श्रद्धाशब्दोदितमद्भक्तिमान् स एव युक्तो मतः । तत्रापि यो मां भजते स एव युक्ततरो मतः । तत्रापि फलकामनां विना यो मां भजते स युक्ततमो मत इति ॥४६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 7 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मनुष्याणां सहस्रेषु कश्चिद्यतति सिद्धये ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यततामपि सिद्धानां कश्चिन्मां वेत्ति तत्त्वतः॥३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
हरिः ॐ॥ एतदध्यायप्रतिपाद्यमर्थं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;भगवदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यत्पूर्वोक्तं ध्यानं तद्भक्तिपूर्वकमेव ज्ञानसाधनं, नान्यथा । अतो भक्त्यर्थं भगवन्महिमाऽस्मिन्नध्यायेऽभिधीयत इत्यर्थः । न त्वेवाहमित्यादिना प्रागपि भगवन्महिम्नो वर्णितत्वात् किमनेनेत्यत उक्तम् &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विशेषत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्राक् सङ्क्षेपेणोक्तोऽत्र विस्तरेणोच्यत इत्यर्थः । उपरितनाध्यायानामपि भगवन्महिमाभिधायकत्वादत्रेत्यादिनोक्तम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भूमिरापोनलो वायुः खं मनो बुदि्धरेव च ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अहङ्कार इतीयं मे भिन्ना प्रकृतिरष्टधा॥४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V04&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V04_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रतिज्ञातं ज्ञानमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘भूमिः’ इत्यादिना ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अचेतनेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘चेतना श्रीः’ इत्यनेन &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘जीवभूताम्’&amp;lt;/span&amp;gt;इति व्याख्यातं भवति । ‘ते उभे’ इत्यनेन&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘मे प्रकृतिः’&amp;lt;/span&amp;gt;इत्यस्यार्थ उक्तो भवति ।			&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘एतद्योनीनि’&amp;lt;/span&amp;gt; इत्यस्यार्थः&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘जगतः’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; विष्णोरेव जगत्कारणत्वात् कथमेतदित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पितेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; पितृत्वेनैव कारणं विष्णुरित्यर्थः । अनेनाहं कृत्स्नस्येति व्याख्यातं भवति । तर्हि प्रकृत्योः कीदृशं कारणत्वमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मातेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; 			अचेतनप्रकृतेरुपादानत्वशक्तिरपि भगवदधीनेत्युच्यते  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्णुबलेरितेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ४-६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मत्तः परतरं नान्यत्किञ्चिदस्ति धनञ्जय ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मयि सर्वमिदं प्रोतं सूत्रे मणिगणा इव॥७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V07_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
त्वद्वत्सर्वोत्तमान्तरस्यापि   पितृत्वाद्युपपत्तेः  कथं  कृत्स्नस्येत्याद्युक्तमित्यत उच्यते ‘मत्त’ इति । तत्र स्वव्यतिरिक्तमात्रं निषिध्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाऽह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मत्त इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्र स्वव्यतिरिक्तनिषेधः, किन्तु मत्तोऽन्यद्वस्तु परतरं  न भवति । किन्त्वहमेव परतरः । अतः  ‘अहं कृत्स्नस्य’ इत्यादि युक्तमेवोच्यत इति भावः । स्वातिरिक्तनिषेधोऽयं किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यद्यत्र स्वातिरिक्तनिषेधस्तर्हि परतरपदेनैव स्वातिरिक्तस्योक्तत्वादन्यदिति व्यर्थं स्यात् । अन्यदिति पदस्य स्वातिरिक्तार्थताभ्युपगमे च परतरमिति व्यर्थं स्यादित्यर्थः । यदि विष्णुरेव परतरस्तर्हि परावरादिना भाव्यम् । तत्किमित्यत उक्तार्थे स्मृतिमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अवरा इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; दुःखसम्बन्धित्वान्न परो, दुःखेन सम्यगपीडितत्वाच्च नावरः । अतो मध्यम इत्यर्थः । विष्णुः परतरश्चेत् कः परतम इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अभावादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र परतरपरतमपदाभ्यां विष्णुरेक एवोच्यते । न त्वसौ परतम एव । परभूतश्रीतत्त्वस्य परतमभूतविष्णोेश्च मध्ये परतरस्यान्यस्याभावात् । नापि विष्णुः परतर एव । परतमस्यान्यस्याभावादिति भावः । ननु जडप्रकृतेरपि नित्यनिर्दुःखत्वात् कथं श्रीरेकैव परेत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यस्या इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; निर्दुःखत्वेऽपि दुःखकारणत्वेन जडप्रकृतेरसन्दिग्धमवरत्वमेवेत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एतद्योनीनि भूतानि सर्वाणीत्युपधारय ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अहं कृत्स्नस्य जगतः प्रभवः प्रलयस्तथा॥६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V06_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विष्णुतन्त्रत्वात् सर्वस्यासौ  परतर इति विविच्य परतरत्वज्ञानं विज्ञानमित्युक्तम् । तद्विज्ञानमेव सर्वस्य तदधीनत्वप्रदर्शनेनाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन विज्ञानप्रदर्शकं  रसोऽहमित्यादि व्याख्यातं भवति । रसयति  रसमादत्ते रसं प्रेरयति । प्रभासनात् स्वयं प्रभासमानत्वात्, प्रभाप्रेरणाच्च । प्रणौति स्तौति स्तावकत्वं प्रेरयति च । शब्दयति वक्ति शब्दं प्रेरयति च ॥ ८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पुण्यो गन्धः पृथिव्यां च तेजश्चास्मि विभावसौ ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;जीवनं सर्वभूतेषु तपश्चास्मि तपस्विषु॥९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V09_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सुरभ्यसुरभितया गन्धं प्रेरयति, स्वयं सुरभिश्चेति पुण्यगन्धः । स्वयं पुण्यगन्धप्रदत्वाच्च । तेजयति तेजस्वी वर्तते, तेजः प्रेरयति चेति तेजः । जीवनप्रदः तस्माज्जीवनम् । तपति तपः कुरुते प्रेरयति चेति तपः ॥ ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बीजं मां सर्वभूतानां विदि्ध पार्थ सनातनम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बुदि्धर्बुदि्धमतामस्मि तेजस्तेजस्विनामहम्॥१० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V10&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V10_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्यञ्जनाद्  व्यञ्जकत्वात्  प्रेरकत्वाच्च  ।  बोधनात्  बोद्धृत्वाद्  बुद्धिप्रेरकत्वाच्च ॥ १० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बलं बलवतां (चाहं) अस्मि कामरागविवर्जितम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;धर्माविरुद्धो भूतेषु कामोस्मि भरतर्षभ॥११ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V11&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V11_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विषयभोगनिरपेक्षतया नित्यपूर्णबलत्वात् कामवर्जितं बलम् । अस्थानेऽप्रयुज्यमानत्वाद् रागविवर्जितं बलम् । रागिणो ह्यस्थानेऽपि बलं प्रयुञ्जते । कामरागविवर्जितबलदश्चेति वा । अर्थान्तरमुच्यते&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एतादृशेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एतादृशबलात्मेत्यनुवादः । 			अर्थान्तरं चोच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तद्रतेः पूर्णरतित्वात् । अत्रापि कामरागराहित्यं पूर्ववत् । धर्माविरुद्धेच्छाप्रेरकत्वाच्चेति ज्ञातव्यम् । अप्सु रस इत्यादिव्यवस्थयाऽबादिसर्वेषां रसादिसर्वदोऽतो रसादिनामेत्यर्थः । रसाद्यभेदात्तन्नामा  किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  तत्र स्वातन्त्र्यं हेतुः । रसादेरस्वातन्त्र्यं प्रसिद्धमिति भावः ॥ ११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ये चैव सात्त्विका भावा राजसास्तामसाश्च ये ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मत्त एवेति तान्विदि्ध न त्वहं तेषु ते मयि॥१२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V12_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
न केवलं  रसादिधर्मप्रेरकः, किंनामाऽबादिप्रेरकश्चेत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ये चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यथा भगवदधीनमिदमेवं भगवानेतदधीनोऽस्तु, भूभूधरादिवदित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तदायत्तमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; इदमेव तदायत्तं न त्वसावेतदायत्त इति भावः । अनेन &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘न त्वहं तेषु ते मयि’&amp;lt;/span&amp;gt; इत्यस्य वैलोम्येनार्थ उक्तो भवति ॥  १२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;त्रिभिर्गुणमयैर्भावैरेभिः सर्वमिदं जगत् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मोहितं नाभिजानाति मामेभ्यः परमव्ययम्॥१३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V13_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं सर्वप्रेरकः परमात्मा कुतो लोकेन न ज्ञायत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अचेतनयेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रकृत्येति शेषः ॥ &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तन्मेयत्वादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  विष्णुनैव सम्यग् ज्ञातत्वात् । लक्ष्म्या चेत्यर्थः । अनेन त्रिभिरित्यादेरर्थ उक्तो भवति । ममेत्यस्यार्थो वशगयेति । विष्णुनैवेत्यनेनाचेतनप्रकृत्याद्याहितं स्वविषयमोहं भगवान् कुतो न वारयतीत्याशङ्कानिवारकस्य नाहं प्रकाश इत्यस्यार्थ उक्तो भवति ॥ १३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;दैवी ह्येषा गुणमयी मम माया दुरत्यया ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मामेव ये प्रपद्यन्ते मायामेतां तरन्ति ते॥१४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V14_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदि साक्षाद् भगवत्या लोको मोहितस्तर्हि न कस्यापि ज्ञानमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ये त्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन मामेवेत्येतद्व्याख्यातं भवति । भगवत्प्रपत्त्या कथं मायातरणमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;लक्ष्मीरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ननु पूर्वं लक्ष्म्या एव भगवद्वशत्वस्योक्तत्वात् कथं ते उभे अपि विष्णोर्वशे उच्येते इत्यत उक्तम् &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;लक्ष्मीः सा जडमाया  या  देवतेति  ॥&amp;lt;/span&amp;gt; लक्ष्म्या भगवद्वशत्वे उभयोरपि भगवद्वशत्वं भवति । अचेतनप्रकृतेर्लक्ष्मीवशत्वात् । अतो मोहकप्रकृत्योर्भगवद्वशत्वात् तत्प्रपत्त्या मायातरणं युक्तमेव । अतस्तं प्रपद्येतेत्यर्थः । अनेन गुणमयीत्येतद् व्याख्यातं भवति । ततोऽनन्यभक्त्येत्यनेनैकभक्तिरित्यादेः तात्पर्यमुक्तं भवति । अनन्यभक्तिर्नाम कीदृशीत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यादृशीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्र&amp;lt;/span&amp;gt; भक्तिविषये । अनेनैकस्मिन् भक्तिर्यस्येति विग्रहः सूचितः । तेन सामानाधिकरण्याङ्गीकारे भक्तिशब्दस्य प्रियादित्वेन पुंवद्भावाप्राप्तिश्च परिहृता ॥ १४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बहूनां जन्मनामन्ते ज्ञानावान्मां प्रपद्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वासुदेवः सर्वमिति स महात्मा सुदुर्लभः॥१९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V19_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विष्णोः सर्वोत्तमत्वमन्येषां तद्वशत्वं च ज्ञात्वा भक्तिं कुर्वतां किं फलमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एवमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एवं जानन्निति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ज्ञात्वा भजन्नित्यर्थः । अनेन &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘ज्ञानी त्वात्मैव मे मतम्’&amp;lt;/span&amp;gt; इत्याद्युक्तार्थं भवति । 			अवधारणार्थतुशब्दस्यार्थो &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नान्यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भगवज्ज्ञानिनामेव मोक्षो नान्येषामिति कुत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पूर्णमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भगवत एव पूर्णत्वेन मोक्षदानशक्तिर्नान्येषामित्यर्थः । अनेन वासुदेव इत्यस्यार्थ उक्तो भवति  ।  यदि भगवज्ज्ञानेन मोक्षस्तर्हि सर्वेषां स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एवंविदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; १९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कामैस्तैस्तैर्हृतज्ञानाः प्रपद्यन्तेन्यदेवताः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तं तं नियममास्थाय प्रकृत्या नियताः स्वया॥२० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V20_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वासुदेवज्ञानेन मोक्षसद्भावेऽपि तज्ज्ञानिनो न सर्व इति न सर्वेषां मोक्ष इत्यर्थः । एतेन स इति व्याकृतं भवति । लोके भगवज्ज्ञानिनां बहूनां दृश्यमानत्वात् कथं दौर्लभ्यमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मिश्रयाजिन इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; वैपरीत्येन यजन्त इत्यर्थः । एतेन कामैरित्यादेस्तात्पर्यमुक्तं भवति । किं तेषां फलमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्णुमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्परं&amp;lt;/span&amp;gt; रमादिभ्यः परम् । &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अज्ञात्वा&amp;lt;/span&amp;gt; विपरीतं ज्ञात्वा च । कारणविशेषाज्ज्ञानरहितस्य विपरीतज्ञानाभावेनान्यदेवताराधनेन किं स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अज्ञानामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; उपलक्षणं चैतत् । निर्णेत्रभावादिकारणान्तरं च द्रष्टव्यम् । समर्चनं कर्तव्यमितीति शेषः । पृथक्सेवापरिवारतां विनैव, अन्यदेवतायजनं वा विद्यादि तद्विषयज्ञानं स्तवनादि चेत्यर्थः । एतच्च फलं नाज्ञानिमात्रस्य, अपि तु ज्ञानानन्तरं यः पूर्वमार्गं त्यक्त्वा भगवद्भजनमेव कुर्यात् तस्यैव । केषाञ्चित्तमोयोग्यानामपि  कदाचिदज्ञत्वसम्भवादिति  भावेनाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यदीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; इदं च तमोयोग्यव्यावृत्तिमात्रम् । नित्यत्रैविद्यानामपि फलसद्भावात् । प्राचीनापराधसद्भावात् कथमुत्तरापेक्षया फलमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अजानतेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वतो भागवत एव यदि विष्णुतत्त्वं ज्ञात्वाऽपि कारणविशेषात् पूर्वमार्गं न जहाति तस्य किं स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत्याग इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ज्ञापयति त्यक्तुमिति शेषः । जन्मान्तर इत्युपलक्षणम् । यदि स्वीय इति सम्बन्धः । किञ्चन गुर्वादिकं निमित्तीकृत्य, न तु साक्षात् । अनेन लभते चेत्यादेर्विषय उक्तो भवति । एवं रसादिकारणत्वाद्रसादिनामवत्वं विष्णोर्नाभेदेनेति प्रमाणवचनेनोक्तम् । उपक्रमोपसंहारयोः सर्वस्य भगवदधीनत्वोक्तेश्च तज्ज्ञायत इत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मत्त एवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘ज्ञानी त्वात्मैव मे मतम्’ इत्येतत्  ‘एवं जानंस्तमाप्नोति’ इति प्रमाणवचनेन व्याख्यातम् । युक्त्या च तदुक्तार्थमेव न त्वभेदार्थमिति साधयितुमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आप्नोतीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; 			आत्मशब्दस्याप्तिवाचित्वं कुत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यच्चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  ‘यच्चाप्नोति यदादत्ते यच्चात्ति विषयानिह । यच्चास्य सन्ततो भावस्तस्मादात्मेति भण्यते ॥’  इति भारतवाक्यम् । कुतोऽयमात्मशब्द आप्त्यर्थः, स्वरूपार्थः किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आस्थित इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; 			एतदर्थविवरणात्मके वाक्यशेषे परमां गतिमुद्दिश्य भगवन्तमुपासीनस्य ज्ञानिनस्तत्प्राप्तेरुक्तत्वात् अत्रापि प्राप्त्यर्थ एवाऽत्मशब्दो न स्वरूपार्थ इत्यर्थः । ननु ज्ञानानन्तरं मोक्षस्य कर्मक्षयमात्रावधित्वाद् ‘बहूनां जन्मनाम्’ इति बहुजन्मनियतिः कथमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;बहूनामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; 			वासुदेव इत्येतत् पूर्णं वस्त्विति प्रमाणवचनेन व्याख्यातम् । युक्त्या चैतमर्थं साधयितुमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वासुदेव इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र वासुदेवस्य पूर्णत्वमेवोच्यते, न तु सर्वाभेद इत्यर्थः । प्रमाणवचनेन भगवज्ज्ञानिन एवानुत्तमगतिर्भवतीत्यत्र हेत्वभिधायकतयैव एतद्योजितम् । 			अथ ‘बहूनां जन्मनामन्ते’, ‘वासुदेवः सर्वमिति ज्ञानवान् भवति’ इत्यपि योजनां सूचयति  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जानन्निति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अभेदार्थमेवेदं वाक्यं किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रपद्यन्त इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  ‘देवान् देवयजो यान्ति’ इत्येतद्  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘विष्णुं तत्परमं ज्ञात्वा’&amp;lt;/span&amp;gt; इत्यादिना विवृतम् ॥ २० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अन्तवत्तु फलं तेषां तद्भवत्यल्पमेधसाम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;देवान्देवयजो यान्ति मद्भक्ता यान्ति मामपि॥२३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V23_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वाक्यान्तरेणापि विवृणोति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञात्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; किमज्ञानमात्रेण तम इति, नेत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तथापीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यद्यप्येवमुच्यते तथापीत्यर्थः। तावदिति संयोज्यम् । केचन भागवताः पुरुषाः । केचन त्रैविद्याः सन्ति । तेषां च मोक्षादिकं फलमित्युक्तम् ॥ २३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अव्यक्तं व्यक्तिमापन्नं मन्यन्ते मामबुद्धयः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;परं भावमजानन्तो ममाव्ययमनुत्तमम्॥२४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V24_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथ केचन द्वेषिणोऽपि सन्तीत्युच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘अव्यक्तम्’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तदर्थं पूर्ववदेषां फलस्यानुक्तत्वात् फलं च स्मृत्यैवाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अव्यक्त इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एवं सर्वप्रेरकत्वादिमहिमवांश्चेद्भगवान् तत्कथं भगवतः केचिज्जीवाभेदं मन्यन्त इत्यतो वैतदुच्यते । सर्वात्मना ज्ञेयत्वाज्ञेयत्वाभ्यां जीवेश्वरयोर्व्यक्ताव्यक्तत्वम् ॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वेदाहं समतीतानि वर्तमानानि चार्जुन ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भविष्याणि च भूतानि मां तु वेद न कश्चन॥२६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V26_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदि मायावशादज्ञानं  लोकस्य भगवद्विषयं तर्हि भगवतोऽपि लोकविषयं तदस्ति किं, कुड्योभयभागावस्थितयोरन्योन्यादर्शनवदित्यत उच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वेदाहमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र कस्यापि भगवज्ज्ञानाभावे वेदादिवैय्यर्थ्यापत्तेः कथं ‘मां तु वेद न कश्चन’ इत्युच्यत इत्यतस्तत्स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; २६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इच्छाद्वेषसमुत्थेन द्वन्द्वमोहेन भारत ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वभूतानि संमोहं सर्गे यान्ति परन्तप॥२७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V27_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;‘ऐकात्म्यं नाम यदिदं केचिद् ब्रूयुरनैपुणाः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कामक्रोधाभिभूतत्वादहङ्कारवशं गताः ॥’&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
यत्केषाञ्चिदद्वैतज्ञानं तदपि मदिच्छयेत्युक्तं ‘नाहं प्रकाशः’ इति । तदयुक्तम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;साधिभूताधिदैवं मां साधियज्ञं च ये विदुः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रयाणकालेपि च मां ते विदुर्युक्तचेतसः॥३० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V30&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V30_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
भगवज्ज्ञानेन किं भवतीत्यत उच्यते ‘जरेति’ तत्र भगवता तद्ब्रह्मेत्युक्तेऽपि न ब्रह्मणो भगवतः सकाशादन्यत्वं शङ्कनीयम् । तदाशङ्कापरिहारायैव साधिभूताधिदैवं ब्रह्मेति वक्तव्ये मामित्युक्तत्वादिति भावेनाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; इत्युक्ते जातामिति शेषः ॥३०॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 8 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;किं तद्ब्रह्म किमध्यात्मं किं कर्म पुरुषोत्तम ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अधिभूतं च किं प्रोक्तमधिदैवं किमुच्यते॥१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पूर्वाध्यायसङ्गतत्वेनैतदध्यायप्रतिपाद्यमर्थं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ उक्तेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यदुक्तम् ‘ते ब्रह्म तद्विदुः’ इत्यादि तद्व्याख्यानमत्रादौ क्रियते ॥ ‘प्रयाणकालेऽपि च माम्’ इत्युक्तव्याख्यानप्रसङ्गेन अन्तकालस्मरणफलं, तदुपायप्रकारो, ब्रह्मप्राप्तिमार्गश्चेत्येतदुच्यत इत्यर्थः । अन्तकालस्मरणादीनां ब्रह्म प्राप्यते एभिरिति ब्रह्मप्राप्तिशब्दाभिधेयत्वं ज्ञातव्यम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अक्षरं ब्रह्म परमं स्वभावोध्यात्ममुच्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भूतभावोद्भवकरो विसर्गः कर्मसञ्ज्ञितः॥३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु ‘साधिभूताधिदैवं माम्’ इति भगवत एव ब्रह्मत्वोक्तेः किं तद्ब्रह्मेति प्रश्नेऽहं ब्रह्मेति परिहारो वक्तव्यः । ‘अक्षरं ब्रह्म परमम्’ इति कथमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;परमेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तथैव परमाक्षरं ब्रह्मेत्येव ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अक्षरं ब्रह्म परमं स्वभावोध्यात्ममुच्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भूतभावोद्भवकरो विसर्गः कर्मसञ्ज्ञितः॥३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यद्यक्षरशब्दो विष्णावेव मुख्यस्तर्हि ये चाप्यक्षरमव्यक्तम् इत्यत्र, ‘कूटस्थोऽक्षर उच्यते’ इत्यत्र च अक्षरशब्दवाच्यो विष्णुः स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ये चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अक्षरशब्दस्य विष्णौ मुख्यत्वेऽपि ‘ये चाप्यक्षरमव्यक्तम्’ इत्यत्र तावद्विष्णोरन्यदेव अक्षरशब्दवाच्यमित्येवावसीयते । ‘ये भक्तास्त्वां पर्युपासते’, ‘ये चाप्यक्षरम्’ इति भगवदक्षरयोः पृथक्त्वेन तदुपासकयोस्तारतम्यस्य पृष्टत्वात् । ‘ये त्वक्षरम् अनिर्देश्यम्’, ‘ये तु सर्वाणि कर्माणि’ इत्यादिनाऽक्षरोपासकानां भगवदुपासकानां च फलतारतम्यस्य कथनाच्च । तथा ‘कूटस्थोऽक्षर उच्यते’ इत्यत्रापि विष्णोरितर देवाक्षरमित्यवसीयते । ‘अहमक्षरादपि चोत्तमः’ इति विष्णोरक्षरादुत्तमत्वकथनान्मुख्यार्थासम्भवे गौणाङ्गीकारस्य न्याय्यत्वात् । प्रकृते तु बाधकाभावाद्विष्णुविषयत्वमेवेति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अन्तकाले च मामेव स्मरन्मुक्त्वा कलेवरम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यः प्रयाति स मद्भावं याति नास्त्यत्र संशयः॥५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V05_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रयाणकाले च कथं ज्ञेयोऽसीत्यस्य किमर्थं कथम्भूतः केन प्रकारेण स्मर्तव्योऽसीत्यर्थः । तत्र किमर्थं स्मर्तव्योऽसीत्यस्य परिहार उच्यते ‘अन्त’ इति । तत्र मद्भावपदस्य अन्यथाप्रतीतिनिरासायार्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मद्भावमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्यथा तं तमेवैतीति वाक्यशेषविरोध इति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कविं पुराणमनुशासितारम् अणोरणीयांसमनुस्मरेद्यः।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वस्य धातारमचिन्त्यरूपम् आदित्यवर्णं तमसः परस्तात् ॥॥ ९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V09_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कथम्भूतः स्मर्तव्योऽसीत्यस्य परिहार उच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘कविम्’ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्राऽदित्यवर्णश्चेच्छरीरित्वेन जन्मादिप्रसङ्ग इत्यत उक्तम् ‘तमसः परस्तात्’ इति । तदनूद्य व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तमस इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘अव्यक्तं वै तमः’ इति हि श्रुतिः ॥ ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यदक्षरं वेदविदो वदन्ति विशन्ति यद्यतयो वीतरागाः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यदिच्छन्तो ब्रह्मचर्यं चरन्ति तत्ते पदं सङ्ग्रहेण प्रवक्ष्ये ॥॥ ११ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V11&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V11_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
केन प्रकारेण स्मर्तव्योऽसीत्यस्य परिहार उच्यते ‘यदक्षरम्’ इति । तत्र पूर्वमन्तकालस्मरणस्य सदा तद्भावभावितत्वं साधनमुक्त्वा ब्रह्मचर्ये तथा कथमुच्यत इत्यतो ब्रह्मचर्यपदं तत्परतया व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मन आदीनामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘तत्ते पदं सङ्ग्रहेण प्रवक्ष्ये’ इत्यस्य तत्स्मरणप्रकारं प्रवक्ष्य इत्यर्थः ॥ ११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ओमित्येकाक्षरं ब्रह्म व्याहरन् मामनुस्मरन् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यः प्रयाति त्यजन् देहं स याति परमां गतिम्॥१३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V13_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘एकाक्षरं ब्रह्म’ इत्येतदेकमक्षरं शब्दं ब्रह्मेति प्रतीतिनिरासाय व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एकेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ओमित्येकमक्षरं वाचकं यस्य तदेकाक्षरमित्यर्थः । ब्रह्मशब्दस्य परब्रह्मण्येव मुख्यत्वान्न प्रतीत एवार्थः ॥ १३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आब्रह्मभवनाल्लोकाः पुनरावर्तिनोर्जुन ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मामुपेत्य तु कौन्तेय पुनर्जन्म न विद्यते॥१६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V16&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V16_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ब्रह्मादीन् प्राप्तानामपि पुनर्जन्माभावात् किं विशिष्याभिधीयते मामुपेत्य पुनर्जन्म नाप्नुुवन्तीति । अत उच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘आब्रह्मे’ति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र ‘आ जनान्न जनिर्भुवि’ इति वचनाज्जनलोकादिस्थितानामपि जन्माद्यभावात् कथं ब्रह्मभवनमारभ्य पुनरावृत्तिरुच्यत इत्याशङ्कां स्मृत्यैव परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नियमादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र जन्मपदं मरणस्याप्युपलक्षणकम् &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अंशलयाविति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अंशेन भूमौ जननं, लयान्ते च यद् जननं, तदादौ मरणं चेत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सहस्रयुगपर्यन्तमहर्यद्ब्रह्मणो विदुः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;रात्रिं युगसहस्रान्तां तेहोरात्रविदो जनाः॥१७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V17_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मत्प्राप्तावेवापुनरावृत्तिरित्युक्तस्थापनाय अशेषसृष्टिप्रलयादिकर्तृत्वमात्मन उच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘सहस्र’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र सहस्रपदं दशशतवाचीत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सहस्रमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; बह्वेव प्रसिद्धसहस्रादिति शेषः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यत्र काले त्वनावृत्तिमावृत्तिं चैव योगिनः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रयाता यान्ति तं कालं वक्ष्यामि भरतर्षभ॥२३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V23_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
भगवन्तं प्राप्तानामपुनरावृत्तिः, अन्येषां पुनरावृत्तिरित्युक्तम् । तत्र पुनरावृत्तिमतामन्येषां च केन पथाऽऽगमनमित्यत उच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘यत्र’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt;यत्र यस्मिन् काले मृता अनावृत्तिं गच्छन्ति, यस्मिंश्च पुनरावृत्तिं गच्छन्ति, तं कालं वक्ष्यामीत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यत्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;शुक्लकृष्णे गती ह्येते जगतः शाश्वते मते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एकया यात्यनावृत्तिमन्ययावर्तते पुनः॥२६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V26_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वग्निज्योतिर्धूमानाम् अकालाभिमानिनामपि मार्गे गम्यत्वेन वक्ष्यमाणत्वात् कथं प्रतिज्ञावाक्ये यत्र काले तं कालमित्युच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अग्नीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अग्निर्ज्योतिर्धूमानां गम्यतया वक्ष्यमाणानामिति शेषः । गम्यतया वक्ष्यमाणेषु कालाभिमानिनां बाहुल्याद् अल्पसलिलयुतपयसि पयःपदस्य सलिलोपलक्षकत्ववत् कालपदस्येतरोपलक्षकत्वादिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नैते सृती पार्थ जानन् योगी मुह्यति कश्चन ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तस्मात्सर्वेषु कालेषु योगयुक्तो भवार्जुन ॥२७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V27_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मार्गकथनस्य प्रयोजनमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘नैते’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र परोक्षतः सृतिज्ञानमात्रेणेदं फलमित्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मार्गाविति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; योगीत्यस्यार्थो ब्रह्म च पश्येदिति । वेदेष्वित्यस्यार्थः ‘सर्वपुण्यातिगो योगी यात्यसौ ब्रह्म तत्परम्’ इति ॥ २७-२८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 9 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इदं तु ते गुह्यतमं प्रवक्ष्याम्यनसूयवे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानं विज्ञानसहितं यज्ज्ञात्वा मोक्ष्यसेशुभात्॥१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतदध्यायप्रतिपाद्यमर्थं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ सप्तमेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भगवन्महिमानमिति शेषः । न चैवमस्याष्टमत्वेन भवितव्यमिति वाच्यम् । अर्जुनप्रश्नपरिहारेणान्तरितत्वात् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न च मत्स्थानि भूतानि पश्य मे योगमैश्वरम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भूतभृन्न च भूतस्थो ममात्मा भूतभावनः॥५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V05_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रतिज्ञातं ज्ञानमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘मया’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र ‘मत्स्थानि सर्वभूतानि’, ‘न च मत्स्थानि भूतानि’ इति व्याहतमित्याशङ्कां स्मृत्यैव परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्णुगानीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; विष्णोः स्पर्शरहितत्वात् स्पृष्ट्वा तत्रस्थत्वाभावादविरोध इत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मयाध्यक्षेण प्रकृतिः सूयते सचराचरम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;हेतुनानेन कौन्तेय जगद्विपरिवर्तते॥१० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V10&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V10_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जगत्प्रकृतिवशं त्वमुदासीनश्चेत् तर्हि प्रकृतेरेव स्वातन्त्र्यं प्राप्तमित्यत उच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘मया’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्राप्यध्यक्षपदेनौदासीन्यमेवोच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय तत्स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अध्यक्ष इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एतदधिकृत्याक्षाणि यस्यासावध्यक्ष इत्यर्थः॥ १० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अवजानन्ति मां मूढा मानुषीं तनुमाश्रितम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;परं भावमजानन्तो मम भूतमहेश्वरम्॥११ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V11&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V11_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यद्येवंविधो भवांस्तर्हि कथं केचित्त्वामवजानन्ति, का च तेषां गतिरित्यत उच्यते ‘अवजानन्ति’ इति । तत्र भगवतो मानुषशरीरोक्तेः ‘भूतभृन्न च भूतस्थः’ इत्युक्तिविरोध इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मानुषीमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्र भगवद्देहस्य मानुषत्वमुच्यते, येन विरोधः स्यात् । किन्तु मूढानामवज्ञानकारणतया मानुषसादृश्येन प्रतीयमानत्वमेवेत्यर्थः । तथाप्यत्र ‘तनुमाश्रितम्’ इति भगवतस्तद्देहस्य च भेदोक्तेः पूर्वोक्तविरोध इत्याशङ्कां स्मृत्यैव परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तन्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यथा देवदत्तशरीरं तदधीनमेवं भगवद्देहस्यापि तदधीनत्वाद् भगवतस्तदाश्रितत्वप्रयोगो गौण इत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानयज्ञेन चाप्यन्ये यजन्तो मामुपासते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एकत्वेन पृथक्त्वेन बहुधा विश्वतोमुखम्॥१५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V15&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V15_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
भगवतो दोषित्वादेवावजानन्तीति किं न स्यादित्यतः तथात्वे दैवप्रकृतयोऽप्यवज्ञां कुर्युः । न च तदस्तीत्युच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘महात्मानः’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्रैकत्वेनेत्येतदन्यथाप्रतीतिनिरसाय स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एकेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एकत्वेनेत्यादिपदचतुष्टयस्यैकमूर्तिरित्यादि यथाक्रमं व्याख्यानम्॥ १५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अहं क्रतुरहं यज्ञः स्वधाहमहमौषधम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मन्त्रोहमहमेवाज्यमहमग्निरहं हुतम्॥१६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V16&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V16_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रतिज्ञातं विज्ञानमुच्यते ‘अहं क्रतुः’ इति । तत्र हरेः क्रत्वादिस्वरूपत्वमुच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अर्च्यत्वादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ऋगञ्चन इति धातुः । ‘सर्वदा समः, तेन साम’ इति हि श्रुतिः । यदस्ति तज्जानातीति यज्ञः । स्वात्मानं धत्त इति स्वधा । मानात् त्रातीति मन्त्रो, ज्ञातो रक्षतीत्यर्थः । उष प्लुष दाह इति धातोस्तापत्रयदग्धा उष्टाः । दर्भशब्दो दरं बिभर्तीत्यन्यत्रस्थो व्याक्रियते । आहूतत्वाद्यज्ञादाविति शेषः । अगतेः स्वशक्त्या गन्तुमशक्तस्य जगतः ॥१६॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पिताहमस्य जगतो माता धाता पितामहः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वेद्यं पवित्रमोङ्कार ऋक्साम यजुरेव च॥१७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V17_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
क्रत्वादिभिन्नस्यैव हरेर्योगवृत्त्या तत्तन्नामकत्वमित्यत्र स्मृत्यन्तरं चाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्तदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एतत्स्मृतावपि पूर्वमेवास्यार्थस्योक्तत्वं द्योतयत्येवंशब्दः । तत्तत्पदार्थभिन्नत्वे हेतुः स्वातन्त्र्यं सर्वकर्तृत्वं च । भिन्नत्वे कथं तत्तन्नामवाच्यत्वम्? केवलं तत्तच्छब्दप्रवृत्तिनिमित्तानन्तगुणत्वादेवेत्यर्थः । तदधीनत्वादर्थवदिति न्यायेन स्वातन्त्र्यादिकं च तत्तच्छब्दवाच्यत्वे कारणम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;गतिर्भर्ता प्रभुः साक्षी निवासः शरणं सुहृत् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रभवः प्रलयः स्थानं निधानं बीजमव्ययम्॥१८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V18&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V18_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्यञ्जनाज्जगदभिव्यञ्जकत्वात् । प्रलयमृत्युशब्दयोरर्थभेदं सप्रमाणकमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रलयेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; १८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तपाम्यहमहं वर्षं निगृह्णाम्युत्सृजामि च ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अमृतं चैव मृत्युश्च सदसच्चाहमर्जुन॥१९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V19_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रलयादन्यदाऽपि संहर्तृत्वादित्यर्थः । इन्द्रियेषु स्थित्वा तेषां देहधारणेन मृतिं परिहरति यस्मात्तस्मादमृतमित्यर्थः । प्रविलापयन् प्रलय इति शेषः । अहं क्रतुरित्यादेरशेषक्रत्वादिभोक्तृत्वं चार्थः ॥ १९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ते तं भुक्त्वा स्वर्गलोकं विशालं&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;क्षीणे पुण्ये मर्त्यलोकं विशन्ति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एवं त्रयीधर्ममनुप्रपन्ना&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;गतागतं कामकामा लभन्ते॥ २१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V20_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्र भगवतः सर्वयज्ञादिभोक्तृत्वे त्रैविद्यभागवतयोः फलभेदो न स्यादित्याशङ्क्य परिह्रियते ‘त्रैविद्याः’ इति । तदेव प्रपञ्च्यते ‘येऽपी’ति । तत्र त्रैविद्यभागवतयोः भगवद्याजित्वसाम्येऽपि फलभेदः सहेतुकमुक्तः । तस्य स्फुटमप्रतीतेः स्मृत्यैव तद्व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अनन्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्यदेवताभक्ता यजन्त इति त्रैविद्यानामन्यदेवतायाजित्वमुक्तम् । भागवतानां तत्प्रतियोगितयोक्तस्य ‘अनन्याः’ इत्यस्यार्थः ‘अनन्यदेवतायागात्’ इति । ‘न तु मामभिजानन्ति तत्त्वेन’ इति त्रैविद्यस्यातिशयभक्तिज्ञानाभाव उक्तः । तत्त्वज्ञानाभावे भक्त्यभावात् । तत्प्रतियोगितयोक्तस्य ‘पर्युपासते’ इत्यस्यार्थो ‘भक्त्युद्रेकात्’ इति । भक्युद्रेकेणोपासनस्यैव पर्युपासनत्वात् । स्वर्गतिं प्रर्थयन्ते कामकामाः इति त्रैविद्यानां कामनमुक्तम् । तत्प्रतियोगितयोक्तस्य ‘चिन्तयन्तो माम्’ इत्यस्यार्थः ‘अकामनात्’ इति । मामेव चिन्तयन्तो न तु काममित्यर्थः । ‘मामिष्ट्वा मामैव यजन्ति’ इति त्रैविद्यानामन्ते समर्पणमुक्तम् । तत्प्रतियोगितयोक्तस्य ‘नित्याभियुक्तानाम्’ इत्यस्यार्थः ‘सदायोगात्’ इति । सर्वदा स्मरणोद्देशादियोगादित्यर्थः । वैशिष्ट्यं फलेनाधिक्यम् । ‘योगक्षेमं वहामि’ इत्यपुनरावृत्तिपुरुषार्थदानस्योक्तत्वात् । वैष्णवादपि भगवद्याजित्वेऽपीत्यर्थः । ‘पशून् देवताभ्यः प्रत्यौहत्’ इत्यादौ ब्रह्मादीनामप्यन्यदेवतायाजित्वं श्रूयत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वैष्णवा इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; न तु देवतात्वेनेत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यान्ति देवव्रता देवान् पितॄन् यान्ति पितॄव्रताः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भूतानि यान्ति भूतेज्या यान्ति मद्याजिनोपि माम् ॥॥ २५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V24_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘न तु मामभिजानन्ति तत्त्वेनातः च्यवन्ति ते’ इत्यत्र भगवन्तमजानतां तत्त्वेनेति विशेषणाद् विपरीतं जानतां वाऽत्रैविद्यानां स्वर्गभोगानन्तरं च्यवनमुच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाऽह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मामिष्ट्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; न चात्र ‘न तु मामभिजानन्ति तत्त्वेन’ इत्युक्तत्वाद् भगवन्तमजानतां मिथ्याज्ञानिनां वा त्रैविद्यानां स्वर्गात् च्यवनमुच्यत इति कल्प्यम् । ‘न तु मामभिजानन्ति तत्त्वेन’ इत्यस्य सर्वदेववरत्वेन जानन्तोऽपि ब्रह्मरुद्रादीनां तत्परिवारत्वादिकं सम्यङ् न जानन्तीत्यर्थोपपत्तेः । कुतोऽयमर्थः कल्प्यते? ‘त्रैविद्या मां सोमपाः पूतपापा यज्ञैरिष्ट्वा स्वर्गतिं प्रार्थयन्ते’ इति त्रैविद्यस्यान्ते भगवत्समर्पणेन भगवद्यजनप्रार्थनयोरुक्तत्वात् सर्वदेववरत्वाज्ञाने तदसम्भवात् । अभिशब्दबलाच्चेति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अपि चेत्सुदुराचारो भजते मामनन्यभाक् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;साधुरेव स मन्तव्यः सम्यग्व्यवसितो हि सः॥३० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V29&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V29_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
भक्त्युपहृतमश्नामीति भक्तप्रियत्वमुक्तम् । तथासत्यभक्तेष्वप्रीतिश्च स्यात् । ततश्च भगवतो वैषम्यमापन्नमित्यत उच्यते ‘समोऽहम्’ इति । तदस्फुटार्थत्वात् स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नास्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भक्तोऽपि यो द्वेष्योऽसौ नास्ति । अभक्तोऽपि यः प्रियोऽसौ नास्तीत्यर्थः । अनेन ‘न मे द्वेष्योऽस्ति न प्रियः’ इत्यत्रापि भक्तोऽभक्तश्चेति संयोज्यमित्युक्तं भवति । भक्त्यनुसारेण फलद इति भक्तेष्वेव प्रीतिं करोम्यभक्तेष्वेवाप्रीतिमित्यर्थः । यदि भक्तेषु द्वेषम् अभक्तेषु प्रीतिं कुर्यात्तर्ह्येव विषमः स्यात् । न चैवम् । अतः सम एवेति भावः । ये भजन्ति तु मां भक्त्या तेषु प्रीतिं करोमीति वक्तव्यम् । किमेतदभक्तसाधारणं मयि त इत्याद्युच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रीत्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; वर्तन्त इत्यादि शेषः । तदेवोच्यत इति भावः ॥ २९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;किं पुनर्ब्राह्मणाः पुण्या भक्ता राजर्षयस्तथा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अनित्यमसुखं लोकमिमं प्राप्य भजस्व माम्॥३३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V32&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V32_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु भगवदाश्रिताः सर्वेऽपि पुण्या एव । ‘सत्त्वाधिकः पुल्कसोऽपि यस्तु भागवतः सदा’ इत्यादेः । अतः कथं ‘मां हि पार्थ’ इति स्त्रीवैश्यशूद्राणां पापयोनय इति विशेषणम्, ब्राह्मणराजर्षीणां पुण्या इति विशेषणमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पापादीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वतो विप्राद्युत्तमवर्णानां क्षत्रियाद्यधमवर्णित्वं पापकारितम् । स्वतः शूद्राद्यधमवर्णानां वैश्याद्युत्तमवर्णित्वं पुण्यकारितमित्यर्थः । अत्रादिपदेन कामश्च भवति । स्वाभाविकविप्रत्वाद्याः पुण्या इत्युच्यन्त इत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 10 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भूय एव महाबाहो शृृणु मे परमं वचः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यत्तेहं प्रीयमाणाय वक्ष्यामि हितकाम्यया॥१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
षष्ठे ध्यानमुक्तम्। तत्र ध्येयतया भगवद्विभूतिरूपाण्यत्रोच्यन्त इत्यध्यायार्थस्यातिरोहितत्वादनुक्तिः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न मे विदुः सुरगणाः प्रभवं न महर्षयः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अहमादिर्हि देवानां महर्षीणां च सर्वशः॥२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V02&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V02_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
भूयो महिमानं शृृण्विति प्रतिज्ञातमुच्यते ‘न मे विदुः’ इति । तत्र मे महिमानं सुरगणा महर्षयश्च न विदुरित्येवोक्तत्वाद् गन्धर्वादयो विदुरित्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाऽह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;उपलक्षणार्थमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सुरगणा महर्षय इति पदद्वयं सर्वोपलक्षकम् । सुरगणादीनामज्ञानेऽन्येषां सुतरां तद्भावादिति भावः ॥ २ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यो मामजमनादिं च वेत्ति लोकमहेश्वरम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;असंमूढः स मर्त्येषु सर्वपापैः प्रमुच्यते॥३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
स्वज्ञानान्मोक्षाख्यमहिमाऽत्रोच्यते ‘यो माम्’ इति । तत्र अजमित्युक्तत्वादनादिमिति पुनरुक्तिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अनस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनो मुख्यप्राणः ॥ ३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बुदि्धर्ज्ञानमसंमोहः क्षमा सत्यं दमः शमः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सुखं दुःखं भवोभावो भयं चाभयमेव च॥४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V04&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V04_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
बुद्ध्यादिप्रदत्वमहिमा चोच्यते ‘बुद्धिः’ इति । तत्र बुद्धिज्ञानशब्दयोरेकार्थत्वमित्यतो बुद्धिशब्दस्यार्थान्तरत्वे स्मृतिमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;बुद्धिरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; बुत् बोधः । तदाश्रयत्वाज्जलधिरितिवत् तज्ज्ञानाश्रयोऽन्तः करणं बुद्धिरित्युच्यत इत्यर्थः ॥४॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;महर्षयः सप्त पूर्वे चत्वारो मनवस्तथा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मद्भावा मानसा जाता येषां लोक इमाः प्रजाः॥६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V06_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
न केवलं भूतानां बुद्ध्यादिकं मत्तो भवत्यपि तु सर्वभूतानि चेत्युच्यते ‘महर्षयः’ इति । तत्र प्रतिमन्वन्तरं सप्तर्षिभेदोक्तेरत्र के विवक्षिता इति चेत्पूर्वमन्वन्तरस्था एव । पूर्व इति विशेषणात् । के पूर्वमन्वन्तरस्था इत्यतस्तान् स्मृत्यैव दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ मरीचिरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ए चतुर्दशमनुषु चत्वारोऽत्र के विवक्षिता इत्यतो न केवलमत्र मनुपदेन प्रसिद्धमनवोऽपि तु सर्वदेवाः । तेषां चतुष्ट्वं विप्रादिवर्णविवक्षयेत्येत्र स्मृतिमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मनव इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; मनु अवबोधन इति धातोः बोधवत्त्वान्मनव इत्युक्ते बोधस्य सर्वप्राणिसाधारणत्वात् को विशेषो देवादीनामित्यतो बोधवैशेष्यादित्युक्तम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एतां विभूतिं योगं च मम यो वेत्ति तत्त्वतः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सोविकम्पेन योगेन युज्यते नात्र संशयः॥७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V07_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उक्तमाहात्म्यज्ञाने फलमुच्यते ‘एताम्’ इति । तत्र कर्मसमाधियोगयोरत्रानुक्तेः कथमेतं योगमित्युच्यत इत्यतो नात्र कर्मयोगादिर्विवक्षित इति भावेन योगशब्दस्यार्थान्तरं स्मृत्या दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ युज्यत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; युज्यते उपेयं सम्भवतीत्यर्थः। शक्तिश्च, युज्यते शक्यमनयेति योग इत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अहं सर्वस्य प्रभवो मत्तः सर्वं प्रवर्तते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इति मत्वा भजन्ते मां बुधा भावसमन्विताः॥८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V08&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V08_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उक्तार्थे विश्वासोत्पादनार्थं सन्ति च तथा भजन्त इत्युच्यते ‘अहम्’ इति । तत्र ‘अहं सर्वस्य प्रभवः’ इत्यादिनैव मामित्यस्य सिद्धत्वात् किं पुनः भजन्ते माम् इत्युच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;भजन्ते मामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; मामित्यनुक्ते जीवैश्वरैक्याभिप्रायेण स्वात्मानमुद्दिश्याहमेव सर्वस्य प्रभव इत्यादि मत्वा भजन्त इति प्रतीतिः स्यात् । तन्निवृत्त्यर्थं मामित्युक्तमित्यर्थः ॥ ८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मच्चित्ता मद्गतप्राणा बोधयन्तः परस्परम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कथयन्तश्च मां नित्यं तुष्यन्ति च रमन्ति च॥९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V09_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्राणानां भगवद्गतत्वं कथमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मद्गतेति ॥९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वेदानां सामवेदोस्मि देवानामस्मि वासवः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इंद्रियाणां मनश्चास्मि भूतानामस्मि चेतना॥२२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V22&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V22_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अत्र विभूतिरूपप्रश्ने ‘अहं ज्योतिषां रविः’ इत्याद्युच्यते । तत्र स्वजात्यादिविशिष्टवस्तून्येव भगवतो विभूतिरूपाणीत्यन्यथाप्रतीतिं स्मृत्यैव निवारयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;येषामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वजातेरिति  ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  स्वजात्येकदेशाद्युपलक्षणम् । तदेव प्रपञ्चयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; आधिक्यहेतुरित्यादौ ब्रह्मण इत्यादि शेषः ॥ २२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नान्तोस्ति मम दिव्यानां विभूतीनां परन्तप ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एष तूद्देशतः प्रोक्तो विभूतेर्विस्तरो मया॥४० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V40&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V40_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इतश्च न रव्यादिकमेव भगवतो विभूतिरूपं किन्तु तत्रस्थमेवेत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;केष्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यद्यत्र रव्यादिकमेव विभूतिरूपं न तु तदन्तर्गतमिति स्यात् तदा ‘केषु केषु च भावेषु चिन्त्योऽसि’ इति प्रश्नाननुगुणत्वं परिहारस्य स्यादिति भावः । जीवपदं जडस्याप्युपलक्षणकम् । यदि तत्तत्पदार्थगतमेव विभूतिरूपं तर्हि ‘सिद्धानां कपिलो मुनिः’, ‘मुनीनामप्यहं व्यासः’, ‘वृष्णीनां वासुदेवोऽस्मि’, ‘रामः शस्त्रभृतामहम्’, ‘आदित्यानामहं विष्णुः’, इत्युक्तानां कपिलादीनामपि भगवद्रूपत्वाभावः स्यादित्याशङ्कां स्मृत्यैव परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ द्विविधमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; वैभवं रूपं विभूतिरूपम् । अत्रापि स्वजातिपदमन्योपलक्षकम् । केषु केष्विति प्रश्नस्तिरोहितरूपविषय इति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यद्यद्विभूतिमत्सत्त्वं श्रीमदूर्जितमेव वा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तत्तदेवावगच्छ त्वं मम तेजोंशसम्भवम्॥४१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V41&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V41_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विभूतीनां सङ्क्षेपमुक्त्वा विस्तर उच्यते ।&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यद्यदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र यद्यद्विभूत्यादिमत्तत्तन्मयाऽधिष्ठितमित्यनुक्त्वा मम तेजोंऽशासम्भवमिति स्वांशजातत्वं तस्य किमर्थमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ममेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रकाशरूपांशेन संयुक्तं भवतीति तेजोंऽशसम्भवं न तु तेजोंऽशात् सम्भवो यस्येति । येनासङ्गतिरिति भावः ॥ ४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अथवा बहुनैतेन किं ज्ञातेन तवार्जुन ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विष्टभ्याहमिदं कृत्स्नं एकांशेन स्थितो जगत्॥४२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V42_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ततोऽपि विस्तर उच्यते ‘अथवा’ इति । तत्रोक्तेन बहुना ज्ञातेन किमपि फलं नास्तीत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;किमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; किं ज्ञातेनेति वचनमुक्तज्ञानादपि वक्ष्यमाणज्ञानस्याधिकफलत्वज्ञापनार्थमेव, न तूक्तज्ञानस्य निष्फलत्वज्ञापकमित्यर्थः । उक्तज्ञानस्य निष्फलत्वज्ञापकमेव किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 11 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मदनुग्रहाय परमं गुह्यमध्यात्मसञ्ज्ञितम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यत्त्वयोक्तं वचस्तेन मोहोयं विगतो मम॥१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अत्र ध्यानार्थं विश्वरूपस्थितिरुच्यत इत्यध्यायप्रतिपाद्यस्य स्फुटं प्रतीयमानत्वादनुक्तिः । तत्र विश्वरूपस्य प्रागुत्तरं चादृष्टत्वात् तदानीमेव किञ्चित्प्रधानादिकम् उपादानीकृत्य भगवता निर्मायार्जुनाय प्रदर्श्य विश्वरूपं नाशितमिति शङ्कां निवारयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आत्मानमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; दर्शयाऽत्मानमव्ययमित्यात्मप्रदर्शनप्रार्थनानन्तरं दर्शयामास पार्थाय परमं रूपमैश्वरमिति विश्वरूपप्रदर्शनस्योक्तत्वाद् विश्वरूपस्य साक्षादीश्वरस्वरूपत्वं सिद्धम् । अन्यथा प्रदर्शनस्य प्रार्थनाननुगुणत्वप्रसङ्गात् । देवमित्युक्त्या साक्षादपि तत्सिद्धम् । ‘अव्ययम्’ ‘परमम्’ ‘सर्वाश्चर्यमयम्’ ‘अनन्तं विश्वतोमुखम्’ इत्यादीश्वरविशेषणयुक्ततया विश्वरूपस्योक्तत्वाच्च तस्य साक्षादीश्वरस्वरूपत्वं सिद्धम् । साक्षादीश्वरस्वरूपत्वे च तस्य नित्यत्वं चिदानन्दाद्यात्मकत्वं च सिद्धम् । भगवतो नित्यत्वाच्चिदानन्दाद्यात्मकत्वात् । अतो विश्वरूपमचेतनोपादानकं निर्मायोत्युक्तमयुक्तमिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ततः स विस्मयाविष्टो हृष्टरोमा धनञ्जयः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रणम्य शिरसा देवं कृताञ्जलिरभाषत॥१४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V14_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनन्तरूपाण्यभिन्नानीत्ययुक्तम् । रूपाणामैक्येऽनन्तत्वायोगादित्याशङ्कां ब्रह्मतर्कवाक्येन परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ एकमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘विशेषादेव केवलम्’ इत्युपपादकान्तरम् । भेदाभावे कथं विशेषमात्रेण व्यवहारविशेष इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अभाव इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यत्र वस्तुनि भेदाभावः प्रमाणावसितो भवेत्तत्र व्यवहारविशेषनिर्वाहक एव हि विशेषो नामतः । अतो विशेषादेव प्रमाणावसितभेदाभावेषु भगवद्रूपेषु व्यवहारविशेषो युक्त इति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पश्यामि देवांस्तव देव देहे सर्वांस्तथा भूतविशेषसङ्घान् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्माणमीशं कमलासनस्थं ऋषींश्च सर्वान् उरगांश्च दिव्यान्॥ १५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V15&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V15_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
दृष्टविश्वरूपो दृष्टानुभवादव्याजेन स्तौति ‘पश्यामि’ इति । तत्र कमलरूपासने स्थितं ब्रह्माणमित्यल्पार्थत्वप्रतीतिनिरासाय कमलासनस्थपदं व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कमलेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कथं ब्रह्मणो ब्रह्मणि स्थितत्वमित्यतो रुद्रस्येशपदोदितस्येदं विशेषणमिति भावेनाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;रुद्रमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भवेदिदं व्याख्यानं यदि रुद्रस्य ब्रह्मणि स्थितत्वं भवेत्, तदेव कुत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्णुमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; १५ । ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;द्यावापृथिव्योरिदमन्तरं हि व्याप्तं त्वयैकेन दिशश्च सर्वाः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;दृष्ट्वाद्भुतं रूपमुग्रं तवेदं लोकत्रयं प्रव्यथितं महात्मन्॥ २० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V20_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘द्यावापृथिव्योः’ इत्यत्र त्वयेत्युक्त्यैवेकेनेति सिद्धत्वात् किमर्थं पुनरेकेनेत्युच्यत इत्यतस्तस्य सार्थक्यमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;द्यावापृथिव्योरिति  ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘अनादिमध्यान्तम्’ इति परिमाणाऽनन्त्यमुच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नान्तमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनादिमध्यान्तमित्यत्र परिमाणेतरगुणाऽनन्त्यमेवोच्यते, न तु परिमाणाऽनन्त्यम् । तस्य ‘नान्तं न मध्यम्’ इत्यनेनोक्तत्वादित्यर्थः । ‘त्वया ततं विश्वमनन्तरूप’ इत्यत्रानन्तरूपेति पुनरुक्तिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;त्वयेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तर्हि ‘नान्तं न मध्यं न पुनस्तवादिं पश्यामि’ इति परिमाणाऽनन्त्यस्योक्तत्वात् ‘त्वया ततं विश्वम्’ इति पुनरुक्तिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वयमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नान्तं पश्यामीत्युक्ते नेश्वरस्य परिमाणाऽनन्त्यं सिध्यति । विद्यमानमन्तं स्वयं न पश्यतीत्यपि प्रतीतेः । तन्निवृत्त्यर्थं न केवलमहं पश्यामि, किन्तु त्वया ततं विश्वमित्युक्तत्वेन सप्रयोजनत्वान्न पुनरुक्तिरिति भावः । तथापि ‘पश्यामि त्वां सर्वतोऽनन्तरूपम्’ , ‘द्यावापृथिव्योरिदमन्तरं हि व्याप्तं त्वयैकेन दिशश्च सर्वाः’ इत्यादिपुनरुक्तिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्यदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एतद्वाक्यजातस्य विष्णोदर्ेेशतः कालतो गुणतश्चानन्त्ये स्वस्य महातात्पर्यज्ञापनायाभ्यासरूपत्वान्न पुनरुक्तिदोष इति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;दंष्ट्राकरालानि च ते मुखानि दृष्ट्वैव कालानलसन्निभानि ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;दिशो न जाने न लभे च शर्म प्रसीद देवेश जगन्निवास॥ २५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V25&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V25_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु ‘मन्यसे यदि तच्छक्यं मया द्रष्टुम्’ इति स्वस्यापि यद्धर्शनमसुलभमुक्तं तादृशरूपदर्शनं कथं लोकत्रयस्य ‘दृष्ट्वाऽद्भुतं रूपम्’ इत्यादिनाऽर्जुनेनोच्यते । ‘सुखमात्यन्तिकम्’ इत्यादौ भगवद्दर्शनस्य परमानन्दहेतुत्वेनोक्तत्वात् कथं विश्वरूपदर्शनस्य व्यथाहेतुत्वमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;त्रिलोकेष्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; किं विश्वरूपदर्शनं सर्वभयङ्करमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;दर्शनेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आख्याहि मे को भवानुग्ररूपो नमोस्तु ते देववर प्रसीद ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विज्ञातुमिच्छामि भवन्तमाद्यं न हि प्रजानामि तव प्रवृत्तिम्॥ ३१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V31&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V31_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘आख्याहि मे को भवान्’ इत्यत्र को देवो भवानिति पृच्छतीत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाऽह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विशेषेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; गुणादेः स्वयमेवोक्तत्वात् किं पुनः प्रश्नेनेत्यतो विशेषेत्युक्तम् । स्वाज्ञातविषय इत्यर्थः । स्वरूपविषय एव किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘विष्णो’ इतीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘भासस्तवोग्राः प्रतपन्ति विष्णो’ इत्यर्जुनेन भगवतः सम्बोधितत्वेन विष्णुरिति पूर्वमेव ज्ञातत्वाद् विशेषगुणकर्मादिविषय एवायं प्रश्नो न स्वरूपमात्रविषय इत्यर्थः ॥ ३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कालोस्मि लोकक्षयकृत्प्रवृद्धो लोकान् समाहर्तुमिह प्रवृत्तः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ऋतेपि त्वा न भविष्यन्ति सर्वे येवस्थिताः प्रत्यनीकेषु योधाः॥ ३२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V32&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V32_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
परिहारे गुणादेरनुक्तत्वान्नायं तद्विषय इत्यतः कालशब्द एव गुणादिवाचीति भावेन स्मृत्यैव तं व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;काल इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कलिताः स्वसम्बद्धाः । कल बन्धने, कल संहरणे, कल ज्ञाने, कल विद्रावण इति पठन्ति । उग्ररूपः किमर्थमिति प्रश्नपरिहारायोक्तम् ‘लोकक्षयकृत्’ इत्यादि । तदुपपाद्यते ‘ऋतेऽपि’ इति । तत्र युधिष्ठिरादीनामप्युर्वरितत्वात् कथं त्वामृते सर्वे मरिष्यन्तीत्युच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अपीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्रार्जुनमेकमृते सर्वे मरिष्यन्तीत्युच्यते । किन्तु अर्जुनभ्रातॄनश्वत्थामादींश्च विना । अपिपदेन तेषां समुच्चितत्वादिति भावः । ३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;द्रोणं च भीष्मं च जयद्रथं च कर्णं तथान्यानपि योधवीरान् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मया हतांस्त्वं जहि मा व्यथिष्ठा युध्यस्व जेतासि रणे सपत्नान्॥ ३४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V34&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V34_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यतोऽहमेव लोकान् समाहर्तुमिह प्रवृत्तः । अतो वैरिजये सन्देहायोगाद् युध्यस्वेत्युच्यते ‘तस्मात्’ इति । तत्र द्रोणं च भीष्मं चेति जयद्रथस्य द्रोणादिवद्विशिष्योक्तिः कथम् ? तावत्सामर्थ्याभावादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जयद्रथस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; योऽस्य शिरः छिन्नं भूमौ पातयेत्तच्छिरो भिद्यतामिति पितृदत्तातिबलिष्ठवरादेवास्य विशेषोक्तिर्न तु द्रोणादिवत् सामर्थ्यविशेषादित्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वायुर्यमोग्निर्वरुणः शशाङ्कः प्रजापतिस्त्वं प्रपितामहश्च ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नमो नमस्तेस्तु सहस्रकृत्वः पुनश्च भूयोपि नमो नमस्ते॥ ३९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V39&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V39_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वायुर्यमोऽग्निरित्याद्यर्जुनस्तुतिवाक्ये वाय्वादीनां भगवदभेद उच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय वाय्वादिशब्दानां भगवति योगवृत्तिं स्मृत्यैव दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ वायुरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; वबयोरभेदाद् वकारो बलवाची । अयपय गताविति धातोः आयुशब्दो ज्ञानवाची । इदि परमैश्वर्य इति धातुः ॥३९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यच्चापहासार्थमसत्कृतोसि विहारशय्यासनभोजनेषु ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एकोथवाप्यच्युत तत्समक्षं तत्क्षामये त्वामहमप्रमेयम्॥ ४२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V42_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘असत्कृतोऽसि विहारशय्यासनभोजनेषु एकोऽथवाऽपि’ इत्यत्र यद्यप्यहं त्वमेक एव । तथापि लोकव्यवहारानुसारेण क्षामापय इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एक इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तर्ह्यन्वयो नोपपद्यत इत्यतस्तं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ अपीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सर्वोत्तमत्वेनासत्कारायोग्योऽप्यसत्कृतोऽसीत्येवात्रोच्यते । नान्यत् । अर्जुनस्य भगवदैक्ये मानाभावादिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;किरीटिनं गदिनं चक्रहस्त- मिच्छामि त्वां द्रष्टुमहं तथैव ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तेनैव रूपेण चतुर्भुजेन सहस्रबाहो भव विश्वमूर्ते॥ ४६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V46&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V46_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘तेनैव रूपेण भव’ इत्यर्जुनप्रार्थनावाक्ये विश्वरूपं विहाय पूर्वतनं गृहाण इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तेनैवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यदा रूपान्तरं प्रतीयते तदा विश्वरूपत्याग एव किं न स्यात्, किं तद्गोपनेनेत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पञ्चाननमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नरसिंहरूपेऽपि गोपितविश्वरूपत्वोक्तेर्न रूपान्तरप्रतीतौ विश्वरूपत्याग इति भावः ॥ ४६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मया प्रसन्नेन तवार्जुनेदं रूपं परं दर्शितमात्मयोगात् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तेजोमयं विश्वमनन्तमाद्यं यन्मे त्वदन्येन न दृष्टपूर्वम्॥ ४७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V47&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V47_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
भक्त्यतिशयोत्पादनाय विश्वरूपदर्शनस्य दौर्लभ्यमुच्यते ‘मया’ इति । तत्र ‘तेजोमयं विश्वम्’ इति विश्वात्मकत्वं भगवद्रूपस्योच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय विश्वशब्दं स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विश्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘यन्मे त्वदन्येन न दृष्टपूर्वम्’ इत्यर्जुनेतरैर्विश्वरूपस्यादृष्टत्वमुच्यते इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;त्वदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्र विश्वरूपस्यार्जुनेतरैरदृष्टत्वमुच्यते । प्रत्युतेतः पूर्वं केनापि न दृष्टमित्यनुक्त्वा त्वदन्येनेत्युक्तत्वात् तैनैवेतः पूर्वम् इन्द्रशरीरेण दृष्टमित्येवोच्यते इत्यर्थः । तर्हि ब्रह्मादिभिरपि न दृष्टमित्यपि नाशङ्कनीयम् । त्वदन्येनेत्यर्जुनादधमविवक्षयोक्तत्वादित्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;त्वदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  नैतावताऽर्जुनाधमैर्न दृष्टमिति कल्पनीयम् । अधमैरप्यर्जुनवन्न दृष्टमित्यभिप्रायेणैवादृष्टत्वस्योक्तत्वादित्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तैरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भवेदेवैतद् व्याख्यानं यदि विश्वरूपं ब्रह्मादिभिरिन्द्रेणार्जुनादधमैश्च दृष्टम्, इन्द्रेण चार्जुनवदेव दृष्टम्, अर्जुनादधमैस्तद्वन्न दृष्टमित्येतत्सिध्येत्, तदेव कुत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विश्वरूपमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; इन्द्रस्याधिकदर्शित्वेऽल्पदर्शित्वे वा विशिष्य त्वयेन्द्रशरीरेण दृष्टमित्युक्तिर्न सम्भवति । आधिक्येऽनुक्तेराधम्ये निषेधस्य चादर्शनात् ॥ ४७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न वेदयज्ञाध्ययनैर्न दानै- र्न च क्रियाभिर्न तपोभिरुग्रैः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एवंरूपः शक्य अहं नृलोके द्रष्टुं त्वदन्येन कुरुप्रवीर॥ ४८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V48&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V48_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यद्यन्येषामपि विश्वरूपदर्शनमत्राभिप्रेतं स्यात्तर्हि ‘न वेदयज्ञाध्ययनैर्न दानैः’ इत्युत्तरवाक्यविरोध इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वेदेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नोत्तरवाक्येऽर्जुनादन्येषां विश्वरूपदर्शनाभाव उच्यते । किन्तु त्वदवरैस्त्वद्वन्न दृष्टमित्युक्तेः स्वतस्तथा दर्शनाभावेऽपि वेदादिसाधनैस्तथा तैर्दृश्यतामित्याशङ्क्य त्वदवरैर्वेदादिसाधनैरपि त्वद्वन्न द्रष्टुं शक्यत इत्येवोच्यत इति भावः । विश्वरूपस्यार्जुनादन्येनादृष्टत्वमेवार्थः किं न स्यादिति चेन्न । उदाहृतस्मृतिविरोधात् । अत्रापि दृष्ट्वाऽद्भुतं रूपम्, ‘दृष्ट्वा लोकाः’ इत्यादिपूर्ववाक्यविरोधः स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ४८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इत्यर्जुनं वासुदेवस्तथोक्त्वा स्वकं रूपं दर्शयामास भूयः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आश्वासयामास च भीतमेनं भूत्वा पुनः सौम्यवपुर्महात्मा॥ ५० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V50&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V50_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘स्वकं रूपं दर्शयामास’ इति कृष्णरूपस्य विशिष्य स्वकीयत्वोक्तेः यदुक्तं विश्वरूपस्य साक्षादीश्वरस्वरूपत्वं तदयुक्तमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्ववदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्र स्वकशब्देन कृष्णरूपस्य स्वकीयत्वमुच्यते, येन विश्वरूपस्यास्वकीयत्वं स्यात् । किन्तु स्ववत् स्वकीयवत् क्रियते प्रदर्श्यत इति व्युत्पत्त्या स्वकीयतया प्रदर्शनीयत्वमेवेत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;दृष्ट्वेदं मानुषं रूपं तव सौम्यं जनार्दन ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इदानीमस्मि संवृत्तः सचेताः प्रकृतिं गतः॥५१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V51&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V51_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु ‘दृष्ट्वेदं मानुषं रूपम्’ इति कृष्णरूपस्य मानुषत्वोक्तेः कथं नावरत्वमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;किञ्चिदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्यथोदाहृतवाक्यविरोधः स्यादित्यर्थः ॥ ५१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सुदुर्दर्शमिदं रूपं दृष्टवानसि यन्मम ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;देवा अप्यस्य रूपस्य नित्यं दर्शनकाङ्क्षिणः॥५२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V52&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V52_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु ‘सुदुर्दर्शमिदं रूपम्’ इत्यत्र ‘देवा अप्यस्य रूपस्य नित्यं दर्शनकाङ्क्षिण एव वर्तन्ते, न तु पश्यन्ति’ इत्युक्तत्वात् कथमर्जुनादुत्तमैरधमैश्च विश्वरूपस्य दृष्टत्वमुच्यत इत्यतस्तद्वाक्यं यथावद्योजयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;य इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन यन्मम रूपं त्वं दृष्टवानसि, अस्य रूपस्य नित्यं दर्शनकाङ्क्षिणो ये देवास्तेऽपि यद्दृष्टवन्तस्तदिदं सुदुर्दर्शमिति योजना सूचिता भवति । अन्यथोक्तविरोध इति भावः ॥ ५२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 12 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एवं सततयुक्ता ये भक्तास्त्वां पर्युपासते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ये चाप्यक्षरमव्यक्तं तेषां के योगवित्तमाः॥१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ॐ॥ एतदध्यायप्रतिपाद्यमर्थं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ साधनेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; मोक्षसाधनयोरव्यक्तभगवदुपासनयोर्मध्ये प्रागुक्तभगवदुपासनस्याधिक्यनिर्णयोऽस्मिन्नध्याये क्रियत इत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मय्यावेश्य मनो ये मां नित्ययुक्ता उपासते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रद्धया परयोपेतास्ते मे युक्ततमा मताः॥२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V02&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V02_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु चेष्टावत्याः श्रियोऽचलत्वम् ‘अचलम्’ ध्रुवम् इति कथमुच्यत इत्यतः स्मृत्यैव तद्घटयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘अनिर्देश्यमव्यक्तमचिन्त्यं पर्युपासते’ इति व्याहतम् । अनिर्देश्याव्यक्ताचिन्त्यस्योपासनायोगादित्यतः अनिर्देश्यत्वादिकमुपास्यत्वाविरोधेन स्मृत्यैव घटयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सूक्ष्मत्वादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ये तु सर्वाणि कर्माणि मयि संन्यस्य मत्पराः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अनन्येनैव योगेन मां ध्यायन्त उपासते॥६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V06_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु ‘ये तु सर्वाणि’ इत्यत्रानन्ययोगेन भगवदुपसनस्योत्तमत्वमुच्यते । अतः कथं श्रिया सहितभगवदुपासनस्य आधिक्यकथनपरतयैतद्व्याख्यायत इत्याशङ्कां प्रमाणवाक्येनैव परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ विष्णोरिति&amp;lt;/span&amp;gt; नात्रानन्ययोगपदेन अन्योपासनसम्बन्धो निषिध्द्यते । किन्त्वन्यस्य भगवदधीनत्वं तत्परिवारत्वं विनोपासनम् । अतो युक्तं प्राचीनव्याख्यानमिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रेयो हि ज्ञानमभ्यासात् ज्ञानाद्ध्यानं विशिष्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ध्यानात्कर्मफलत्यागस्त्यागाच्छान्तिरनन्तरम्॥१२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V12_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मदुपासनस्याधिकत्वात्तदेव कुरु । तदलाभे मां जानीहि । तदभावे चाभ्यासयोगेन मां जानीहि । तदभावे च मत्कर्मपरो भव । तदशक्तौ च मद्योगमाश्रितः कर्मफलत्यागं कुर्वित्युच्यते ‘मयि’ इति । तत्र मत्कर्मकृत्त्वमेव मद्योगः । अतः कथमेतदित्यतः स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वैष्णवानीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सर्वकर्माणि वैष्णवानि करोतीति योजना । विष्णुविषयतया करोतीत्यर्थः। अर्चामार्चनं प्रतिमास्नापनम् । आदिपदेन ध्यानं च ग्राह्यम् । तद्योगमात्रवान् तत्कर्मत्वोपायमात्रवान् । अनेन मद्योगमिति मत्कर्मत्वयोगमिति व्याख्यातम् । यदि भगवत्कर्मत्वं कामयते तर्ह्येव तद्योगो भवति । न तु काम्येनान्योपासनादिनेत्यर्थः । अनेन ‘सर्वकर्म’ इत्युक्तार्थं भवति । भगवदुपासनेऽपि तारतम्यमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;असम्यगिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ध्यानालाभे ज्ञानं, तदलाभेऽभ्यास इत्येतत्समर्थ्यते‘श्रेयो हि’ इति । तदनेन व्याख्यातं भवति । ज्ञानपूर्वध्यानेऽपि सकामान्निष्काममेवाधिकमित्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तस्मादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र हेतुमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तस्मादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन ‘ध्यानात्’ इत्येतद् व्याख्यातं भवति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यो न हृष्यति न द्वेष्टि न शोचति न काङ्क्षति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;शुभाशुभपरित्यागी भक्तिमान् यः स मे प्रियः॥१७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V17_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘ये तु सर्वाणि कर्माणि इत्यादि प्रपञ्च्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘ओष्टा’ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र ‘सर्वारम्भपरित्यागी’ इत्येतदन्यथाप्रतीतिनिरासाय चतुर्धा व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अवैष्णवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; उक्तार्थानुपपादयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सर्वकर्मफलत्यागमित्यनेन सर्वारम्भफलपरित्यागेन सर्वारम्भपरित्यागीत्युक्तं सिध्द्यति । मयीत्यनेन सर्वारम्भाभिमानत्यागेन सर्वारम्भाणां भगवति समर्पणेन च सर्वारम्भपरित्यागीत्युक्तं सिध्द्यति । ‘मयि’ इति वाक्यस्य स्मृत्यैव तथा व्याख्यातत्वात् । आदिपदगृहीतेन ‘सर्वधर्मान् परित्यज्य’ इत्यादिनाऽवैष्णवारम्भपरित्यागेन सर्वारम्भपरित्यागीत्युक्तं सिद्ध्यति । तस्य तथा सयुक्तिकं व्याकरिष्यमाणत्वात् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ये तु धर्म्यामृतमिदं यथोक्तं पर्युपासते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रद्दधाना मत्परमा भक्तास्तेतीव मे प्रियाः॥२० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V20_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
धर्म्यामृतपदस्य दुर्गमार्थत्वादर्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;धर्मेति ॥२० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 13 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रकृतिं पुरुषं चैव क्षेत्रं क्षेत्रज्ञमेव च ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एतद्वेदितुमिच्छामि ज्ञानं ज्ञेयं च केशव॥१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतदध्यायप्रतिपाद्यमर्थं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ सर्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यत् प्रथमषट्के प्राचुर्येण ज्ञानसाधनमुक्तं, यच्च द्वितीये भगवत्स्वरूपं निरूपितं, ‘न त्वेवाहम्’ इत्यादौ यज्जीवस्वरूपं प्रदर्शितम्, ‘भूमिरापोऽनलः’ इत्यदौ यत् क्षेत्रमभिहितं तद्विप्रकीर्णतयोक्तं सर्वं बुध्द्यारोहार्थं सङ्क्षिप्यास्मिन्नध्याये प्रदर्शयतीत्यर्थः । सर्वेषामध्यायानामर्थान् सङ्क्षिपति सङ्क्षिप्य दर्शयतीति सर्वार्थसङ्क्षेपः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;क्षेत्रज्ञं चापि मां विदि्ध सर्वक्षेत्रेषु भारत ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;क्षेत्रक्षेत्रज्ञयोर्ज्ञानं यत्तज्ज्ञानं मतं मम॥३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘एतद्यो वेत्ति’ इत्येतज्जीवविषयतया प्रतीतिनिरासाय वचनान्तरेण व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;क्षेत्रज्ञ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यः क्षेत्रं जानाति स सर्वोऽपि क्षेत्रज्ञः, अतो विष्णुरिति किं विशिष्योच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;न हीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; किमयं स्वयं क्षेत्रान्तर्भूतः सन् तज्जानातीत्यपेक्षायामाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;असाविति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन ‘न सत्तत्’ इति व्याख्यातं भवति । सर्वासन्निहितत्वात् कथं सर्वज्ञानं हरेरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एतेन ‘बहिरन्तश्च’ इति व्याख्यातं भवति । विष्णोः सर्वजीवाभिन्नत्वात् कथं तेषु स्थितिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विलक्षणश्चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कथं वैलक्षण्यमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; केशादिषु पाण्यादिशक्तिमत्त्वं युक्तिविरुद्धमित्यतः प्रतीतत्वान्न युक्तिविरुद्धमिति भावेनाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कृष्णेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन ‘सर्वतः’ इत्युक्तार्थं भवति । का नाम भगवत्पाण्यादिशक्तिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; वेत्तीत्येतत् कर्मणोऽप्युपलक्षकम् । अनेन ‘सर्वेन्द्रियगुण’ इति व्याख्यातं भवति । सर्वेन्द्रियगुणा आभास्यन्तेेऽनुभूयन्तेऽनेनेति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इच्छा द्वेषः सुखं दुःखं सङ्घातश्चेतना धृतिः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एतत्क्षेत्रं समासेन सविकारमुदाहृतम्॥७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V07_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘तत्क्षेत्रं यत्’ इत्युक्तत्वात् ‘यतश्च यत्’ इति पुनरुक्तिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यतश्चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तर्हि ‘सा च या’ इति वक्तव्यमित्यतस्तत्प्रतिज्ञान्तरमिति भावेनाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स चेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; केयमनुमतिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अनुसारिणीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कार्योत्पादस्येति शेषः । अनेनानुमन्तृशब्दार्थोऽप्युक्तो भवति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अध्यात्मज्ञाननित्यत्वं तत्त्वज्ञानार्थदर्शनम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एतज्ज्ञानमिति प्रोक्तमज्ञानं यदतोन्यथा॥१२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V12_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञेयं वक्तुं ज्ञानमुच्यते ‘अमानित्वम्’ इति । तत्र तत्त्वज्ञानार्थदर्शनपदस्यास्फुटार्थत्वात् तदर्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्त्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ननु ‘अमानित्वम्’ इत्यादिना ज्ञानसाधनं तत्त्वज्ञानार्थदर्शनमिति ज्ञानं चोक्त्वोपसंहारे कथम् ‘एतज्ज्ञानमिति प्रोक्तम्’ इत्युच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञायत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रोक्तमित्यत्र ज्ञानशब्देनेति शेषः । उक्तमित्युच्यत इति वा ॥ १२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ज्ञेयं यत्तत्प्रवक्ष्यामि यज्ज्ञात्वामृतमश्नुते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अनादिमत्परं ब्रह्म न सत्तन्नासदुच्यते॥१३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V13_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु ‘अनादिमत्परं ब्रह्म’ इत्यत्रानादीत्येतावता पूर्णत्वात् अनादिमदिति किमर्थमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अनादीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; न चात्र भाष्यविरोधः । तत्रोक्तस्य मतुपो मुख्यार्थस्यानङ्गीकारे भाष्ये दोषस्योक्तत्वात् । अत्र पुनस्तमङ्गीकृत्यैव प्रयोजनान्तरं मतुपा चिनोतीति ॥ ‘परं ब्रह्म’ ‘न सत्तन्नासदुच्यते’ इत्येतत् प्रमाणवाक्येनैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मुख्यत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कथं मूर्तामूर्तयोः सदसच्छब्दवाच्यत्वं, कथं च भगवतस्तद्विलक्षणत्वमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मूर्तमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; परम् अमूर्तम् ॥१३॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ज्योतिषामपि तज्जयोतिस्तमसः परमुच्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानं ज्ञेयं ज्ञानगम्यं हृदि सर्वस्य विष्ठितम्॥१८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V18&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V18_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानगम्यमिति ज्ञानविषयत्वमुच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानेनेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ज्ञेयपदेनान्यज्ञेयत्वमुच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वयमेवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र स्वज्ञेयत्वमेवोच्यते, न तु परज्ञेयत्वम् । न च भगवतः स्वज्ञेयत्वाभावः । स्वयमिति तस्योक्तत्वादित्यर्थः । अन्यज्ञेयत्वमर्थः किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ज्ञानं ज्ञेयमिति ज्ञेयशब्देनैकस्यां क्रियायां कर्तृकर्मणोरैक्यविरोधान्नेश्वरस्य ज्ञेयत्वमुक्तमिति वदतां वादिनां मतनिरासाय स्वज्ञेयत्वमेवोच्यते । न त्वन्यज्ञेयत्वम् । तस्य ‘ज्ञेयं यत्तत् प्रवक्ष्यामि’ इत्युपक्रमवाक्य एवोक्तत्वेन पुनरुक्तिप्रसङ्गादिति भावः । स्वज्ञेयार्थत्वे प्रभावोक्तिरियं कथमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कर्तृकर्मेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अघटितमप्येकस्यां ज्ञानक्रियायां कर्तृकर्मभावमात्मनि ईश्वरो घटयतीत्येवमभिप्रायेणेदमुच्यते । अतो भवति प्रभावोक्तिरियमिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इति क्षेत्रं तथा ज्ञानं ज्ञेयं चोक्तं समासतः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मद्भक्त एतद्विज्ञाय मद्भावायोपपद्यते॥१९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V19_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उक्तमुपसंहृत्य तज्ज्ञानं स्तूयते  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;इतीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र मद्भावपदमन्यथाप्रतीतिनिरासाय व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मद्भावायेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; १९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रकृतिं पुरुषं चैव विद्ध्यनादी उभावपि ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विकारांश्च गुणांश्चैव विदि्ध प्रकृतिसम्भवान्॥२० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V20_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘यतश्च यत् स च यः’ इति प्रतिज्ञातं वक्तुं प्रकृत्यादिस्वरूपमुच्यते&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘प्रकृतिम्’ इति’ ।&amp;lt;/span&amp;gt; ‘तत्र प्रकृतिं पुरुषं च’ इत्युक्त्यैवोभाविति सिद्धेः किमुभावित्युक्तेनेत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रकृतिमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; इत्युक्तमिति शेषः । उभावित्युक्तस्य पुल्लिङ्गेनान्वयाय व्युत्क्रमः । अनेनोभावित्येतत् पृथग्वाक्यमित्युक्तं भवति । उभे अपीति सङ्ग्रहश्च ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कार्यकारणकर्तृत्वे हेतुः प्रकृतिरुच्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पुरुषः सुखदुःखानां भोक्तृत्वे हेतुरुच्यते॥२१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V21&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V21_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘कार्यकारणकर्तृत्वे ’ इति श्लोकमचेतनप्रकृतिजीवविषयत्वप्रतीतिनिरासाय चेतनप्रकृतीश्वरविषयतया प्रमाणेनैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वदेहेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्णुतत्त्वमावृत्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; विष्णोर्यथास्थितिमज्ञापयित्वेत्यर्थः । विष्णुतत्त्वाज्ञस्यैव बन्धकर्मसम्भवेन देहेन्द्रियहेतुत्वादज्ञानहेतुचित्प्रकृतेर्जीवस्य शरीरेन्द्रियहेतुत्वम् । ईश्वरपरतयोत्तरार्धं व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जीवस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सर्वकर्तृत्वादीश्वरस्य भोगशक्तिकर्तृत्वं किं विशिष्योच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यथा सर्वपालोऽपि विकुण्ठपो विशिष्योच्यते, स्थानान्तरस्येव विकुण्ठस्य पालकान्तररहितत्वात् तथा सर्वकर्ताऽपि हरिः केषाञ्चिद्भोक्तृत्वादीनां कर्ता विशिष्योच्यते । कार्यान्तर इव भोक्तृत्वादावन्येषां प्रवृत्त्यभावादित्यर्थः । विशेषेण स्वकर्मणा केवलेन स्वकर्मणा ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पुरुषः प्रकृतिस्थो हि भुङ्क्ते प्रकृतिजान् गुणान् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कारणं गुणसङ्गोस्य सदसद्योनिजन्मसु॥२२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V22&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V22_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यद्यत्र पुरुषपदं जीवपरं तर्हि पुनरुक्तिः स्यात् । जीवस्य ‘कार्यकारणकर्तृत्वे’ इत्यनेनोक्तकार्यकारणसम्बन्धस्यैव प्रकृतिस्थपदेनोक्तेः । ‘सुखदुःखानां भोक्तृत्वे’ इत्यनेनोक्तसुखदुःखादिभोगस्यैव ‘भुङ्क्ते प्रकृतिजान् गुणान्’ इत्युक्तत्वादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कार्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कार्यकारणसम्बन्धस्य सुखादिभोगस्य च प्रागुक्तत्वेऽपि तन्मिथ्यात्ववादिनां निरासाय ‘पुरुषः प्रकृतिस्थो हि’ इत्युक्तत्वान्न पुनरुक्तिदोष इति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;उपद्रष्टानुमन्ता च भर्ता भोक्ता महेश्वरः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;परमात्मेति चाप्युक्तो देहेस्मिन्पुरुषः परः॥२३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V23_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अत्र जीवस्य शरीरसम्बन्धे सत्त्वादिगुणसङ्गः कारणमुच्यते, न तु परमात्मनः । तत्र सगुणत्वम् । परमार्थतस्तदनुपपत्तेः । तन्मिथ्यात्वस्य दूषितत्वादिति भावः । किं जीवस्य सत्त्वादिगुणसङ्गः सदसद्योनिजन्मसु स्वतन्त्रकारणमुत निमित्तमात्रम्? नाद्यः । जडत्वेन तदनुपपत्तेः । द्वितीये स्वतन्त्रकारणं वाच्यमिति शङ्कापरिहारत्वेन श्लोकमवतारयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वतन्त्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कथमनेन हरेः स्वतन्त्रकारणत्वमुच्यत इत्यतः प्रमाणवाक्येन श्लोकं व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वेभ्य इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; उपरि उपरि वर्तमानः, उत्तम इति यावत् । स्वानुकूल्येन स्वात्मनोऽविक्षेपकतया । मत्या बुद्धिपूर्वकम् । तत्र स्वातन्त्र्यं हेतुत्वेनैवोक्तम् । परमत्वादित्यनेन परमात्मेतीत्युक्तार्थं भवति । उपद्रष्टेत्यादौ सर्वत्रेतिशब्दान्वयेनानुमन्तृत्वे हेत्वभिधायकत्वं द्रष्टव्यम् । देहिनोऽन्य इत्यनेन परशब्दो व्याख्यातो भवति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ध्यानेनात्मनि पश्यन्ति केचिदात्मानमात्मना ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अन्ये साङ्ख्येन योगेन कर्मयोगेन चापरे॥२५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V25&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V25_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘प्रकृतिं पुरुषं चैव’ इत्याद्युक्तार्थं बुभुत्सातिशयोत्पादनाय तज्ज्ञानफलमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘य एनम्’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्प्रमाणवचनेनैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;द्विविधमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ज्ञात्वा परोक्षतः । ‘सर्वथा वर्तमानः’ इत्यस्य प्रमादादन्यायेन वर्तमानोऽपि नियतमोक्ष इत्यर्थः । परमपुरुषादिदर्शने किं साधनमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अनादीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कथं नानात्वमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वयमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वप्रतिभया &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ तथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; उक्तप्रकारद्वयेन । अनेन ‘ध्यानेन’ इत्युक्तार्थं भवति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अन्ये त्वेवमजानन्तः श्रुत्वान्येभ्य उपासते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तेपि चातितरन्त्येव मृत्युं श्रुतिपरायणाः॥२६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V26_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘ऋषयोऽन्तःप्रकाशाः’ इत्यादौ ऋषीणामन्तर्दर्शननियमोक्तेः केचनेत्युक्तिः किमर्थेत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;केचिदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ऋष्यन्तरविषया श्रुतिरिति भावः । ‘देवाः’ इत्यनेन ‘अन्ये साङ्ख्येन’ इत्युक्तार्थं भवति । क्रमेण कालक्रमेण ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यावत्सञ्जायते किञ्चित्सत्त्वं स्थावरजङ्गमम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;क्षेत्रक्षेत्रज्ञसंयोगात्तद्विद्वि भरतर्षभ॥२७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V27_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तं हरिरेव सर्वजीवानां सदसद्योनिजन्मसु स्वतन्त्रकारणमिति तत्प्रपञ्च्यते ‘यावत्’ इति । तत्र क्षेत्रज्ञस्य हरेः क्षेत्रसंयोगो नाम जडदेहसंयोग इत्यन्यथा प्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;क्षेत्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘यावत् सञ्जायते’ इत्येतद्विवरणरूपे ‘मम योनिः’ इत्युत्तराध्यायगतवाक्ये लक्ष्मीनारायणसंयोगात्सर्वभूतसम्भवस्योक्तत्वादत्रापि क्षेत्रपदेन श्रीरेवोच्यत इति भावः । अव्यक्ततत्त्वे प्रसिद्धः क्षेत्रशब्दः श्रीवाचीत्येतत्कुत इत्यतः श्रियः श्रेत्रशब्दवाच्यत्वं, प्रसङ्गात् महाभूतानीत्याद्युक्ताहङ्कारादिशब्दानां च देवतावाचित्वं प्रमाणेन दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अव्यक्तमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सरस्वत्यादीनामपि श्रीशब्दवाच्यत्वात् तद्व्यावृत्त्यर्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सदेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; किं जडाव्यक्ताभेदात् तच्छब्दवाच्येत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;निर्दोषेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कथं तर्हि अव्यक्तादिपदवाच्यत्वमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सा हीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; न व्यज्यत इत्यव्यक्तम् । विष्णुरस्यां निवसतीति क्षेत्रम् । महागुणेति महद्ब्रह्म, जीवोत्तमेति प्रधानमुच्यत इत्यर्थः । अत्र महतोऽनुक्तत्वेप्यादिकार्यत्वाद् ग्राह्य एव । क्रियाः उद्दिश्य ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;समं सर्वेषु भूतेषु तिष्ठन्तं परमेश्वरम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विनश्यत्स्वविनश्यन्तं यः पश्यति स पश्यति॥२८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V28_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
परमेश्वरस्य सर्वशरीरस्थत्वमुक्तम् । तर्ह्यधिष्ठानतारतम्यात्तस्य तारतम्यं दुःखिसहावस्थानाद् दुःखं च स्यादित्यत उच्यते‘समम्’ इति । तत्र ‘विनश्यत्स्वविनश्यन्तम्’ इत्ययुक्तम् । जीवानां विनाशाभावात् । न च तस्याचेतनविषयत्वम् । चशब्दाद्यभावादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जीवेष्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; २८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;समं पश्यन् हि सर्वत्र समवस्थितमीश्वरम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न हिनस्त्यात्मनात्मानं ततो याति परां गतिम्॥२९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V29&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V29_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं विजानन्नेव ज्ञानीत्युक्तम् । तज्ज्ञानफलमुच्यते ‘समम्’ इति । श्लोकद्वयं स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;दुःखेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; न हिनस्तीत्यस्यार्थः &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘स एव’ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; २९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रकृत्यैव च कर्माणि क्रियमाणानि सर्वशः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यः पश्यति तथात्मानमकर्तारं स पश्यति॥३० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V30&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V30_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ईश्वरः सदसद्योनिजन्मसु कर्मानपेक्ष्यैव कारणं चेत्तर्हि तस्य वैषम्यादि स्यात् । कर्मापेक्षायां स्वातन्त्र्यप्रच्युतिः । तथा तस्यापि जनकसद्भावाच्च न स्वातन्त्र्यमित्यत उच्यते‘प्रकृत्य’ इति । तत्र प्रकृतिरेव कर्त्री न परमात्मेत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रकृत्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वयमेव प्रारभ्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; पूर्वकर्मादिकं स्वयमेव प्रबोध्येत्यर्थः । अभिप्रायं वक्ति&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्णोरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कर्मसापेक्षत्वेऽपि न भगवतः स्वातन्त्र्यप्रच्युतिः । यावताऽसौ स्वयमेव पूर्वकर्मादिकमुद्बोध्य तदपेक्ष्येदानीं कर्माणि कारयति । न तु कर्मादिकं विष्णोरुद्बोधयतीति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यदा भूतपृथग्भावमेकस्थमनुपश्यति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तत एव च विस्तारं ब्रह्म सम्पद्यते तदा॥३१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V31&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V31_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
न केवलं भगवतः सर्वप्रेरकत्वादिज्ञानमात्रेणालम् । किन्तु तस्य सर्वाधारत्वाद्यपि ज्ञातव्यमित्युच्यते ‘यदा’ इति । तत् तिरोहितार्थत्वात् प्रमाणवाक्येनैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एकेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भूतपृथग्भावस्य परमात्मस्थत्वोक्त्या पृथग्भूतानां तत्स्थत्वमभिप्रेतम् । तदेवात्रोक्तम् ॥३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अनादित्वान्निर्गुणत्वात्परमात्मायमव्ययः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;शरीरस्थोपि कौन्तेय न करोति न लिप्यते॥३२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V32&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V32_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सर्वचेतनाचेतनात्मकत्वात् परमात्मनः कथं भूतानां ततः पृथग्भाव इत्यत उच्यते ‘अनादित्वात्’ इति । तत्र परमात्मनोऽकर्तृत्वप्रतीतिं च निराकर्तुं शरीरस्थपदं व्याख्याति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;शरीरस्थ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; शरीरस्थशब्दस्य कुतो जीववाचित्वमित्यतः तत्प्रयोगं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वप्नेनेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;क्षेत्रक्षेत्रज्ञयोरेवमन्तरं ज्ञानचक्षुषा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भूतप्रकृतिमोक्षं च ये विदुर्यान्ति ते परम्॥३५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V35&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V35_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अध्यायार्थ उपसंह्रियते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ क्षेत्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र भूतप्रकृतिमोक्षपदं तिरोहितार्थत्वाद् व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जीवानामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; मोक्षं मोक्षसाधनममानित्वमित्याद्युक्तम् ३५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 14 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मम योनिर्महद्ब्रह्म तस्मिन् गर्भं दधाम्यहम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सम्भवः सर्वभूतानां ततो भवति भारत॥३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
हरिः ॐ॥ एतदध्यायप्रतिपाद्यमर्थं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ क्षेत्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्राधान्येनोत्तराध्यायैः साधनमेवोच्यते । तत्र बन्धप्रकारपरिज्ञान एव तन्मोक्षसाधनानुष्ठानं युज्यते । बन्धश्च त्रिगुणात्मकः । अतो ‘यावत्सञ्जायते’ इत्युक्तविवरणपूर्वकं त्रिगुणविकारस्थितिं तदत्ययोपायं च दर्शयत्यनेनाध्यायेनेति भावः । ‘कार्यते ह्यवशः कर्म’ इत्यादौ त्रैगुण्यस्य सङ्क्षेपेणोक्तत्वात् विविच्येत्युक्तम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ऊर्ध्वं गच्छन्ति सत्त्वस्था मध्ये तिष्ठन्ति राजसाः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;जघन्यगुणवृत्तिस्था अधो गच्छन्ति तामसाः॥१८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V18&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V18_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
त्रैगुण्येति विविच्योक्ते सति तर्हि गुणा एव सर्वोत्तमाः, न तु ततोऽन्यः सर्वोत्तम इति शङ्का स्यात् । सा निराक्रियते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नान्यमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र गुणानामेव कर्तृत्वं, नेश्वरस्यैत्यन्यथाप्रतीतिनिरसायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एतेभ्य इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अज्ञस्यापि पुरुषत्वात् को विशेषो ज्ञानिन इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एवं योजनायां ‘मद्भावं सोऽधिगच्छति’ इति व्यर्थं स्यात् । वाक्यस्य तद्विनैव समाप्तत्वादित्यतः तत्सार्थक्यं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ कथमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; १९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नान्यं गुणेभ्यः कर्तारं यदा द्रष्टानुपश्यति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;गुणेभ्यश्च परं वेत्ति मद्भावं सोधिगच्छति॥१९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V19_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
भगवति भावप्राप्तियोग्यस्यैव पुरुषत्वं ‘पुरुषत्वे वा विस्तरादात्मा’ इत्यादिश्रुतिसिद्धम् । प्रतीत एवार्थः किं न स्यादित्यतो ‘मम योनिः’ इत्यादि स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;महालक्ष्मीरिति  ॥&amp;lt;/span&amp;gt;परा षड्भ्योऽधिका । सद्गुणत्वात् सत्, त्विष दीप्ताविति धातोः प्रभारूपत्वात् त्वमिति सत्त्वमित्यर्थः। सृष्ट्या हि रञ्जनं भवति । किमियं प्रसिद्धा पृथिवीदेवताऽसावित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तमु ग्लपन इति धातुः । ग्लपनं संसारेण ग्लानिदानम् । अमुक्तिगा इत्यनेन ‘देहे देहिनम्’ इत्यस्यार्थ उक्तो भवति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रकाशं च प्रवृत्तिं च मोहमेव च पाण्डव ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न द्वेष्टि सम्प्रवृत्तानि न निवृत्तानि काङ्क्षति॥२२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V22&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V22_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
गुणात्ययोपायादिप्रश्नस्य परिहार उच्यते ‘प्रकाशम्’ इति । तत्र स्वस्मिन् प्रकाशं नेच्छति, स्वगतमोहं न द्वेष्टि, दुःखादिसाम्यं च स्पृहाद्यभावमात्रं, सर्वारम्भपरित्यागश्च सर्वत्रोदासीनत्वमित्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय प्रमाणान्तरेण तद्व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;लोकेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; पुरुषान्तरे स्थितं प्रकाशादि साधु न द्वेष्टि । तत्र मोहाद्यसाधु नेच्छतीत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;उदासीनवदासीनो गुणैर्यो न विचाल्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;गुणा वर्तन्त इत्येव योवतिष्ठति नेङ्गते॥२३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V23_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इतश्च सर्वारम्भपरित्यागीति न केवलोदासीनत्वमुच्यते । ‘उदासीनवत्’ इति पूर्ववाक्ये केवलोदासीनत्वाभावस्योक्तेः । अन्यथोदासीन एवेत्युक्तिप्रसङ्गादित्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;उदासीनवदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘नेङ्गते’ इति पूर्ववाक्ये कर्माभावस्योक्तत्वात् कथं केवलोदासीनत्वाभाव इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नेङ्गत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘नेङ्गते’ इति न सर्वप्रवृत्तिनिषेधः, किन्तु भगवदुदासीनप्रवृत्तिनिषेध एवेत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मणो हि प्रतिष्ठाहममृतस्याव्ययस्य च ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;शाश्वतस्य च धर्मस्य सुखस्यैकान्तिकस्य च॥२७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V27_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु गुणशब्देन श्रियादीनां विवक्षितत्वात् ‘सगुणान् समतीत्यैतान्’ इति तदत्ययः कथमुच्यते । अशक्यत्वादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;लक्ष्म्यादिभिरिति   ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  लक्ष्मीति श्रीरुच्यते । स्मृत्युक्तार्थानुवादेनार्थान्तरं चाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; उभयत्र प्रयोगं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यथा द्वारपालकृतबन्धात्ययेन गच्छन् द्वारपालमतीत्य राजानं गच्छतीत्युच्यते, यथा च यो राजानं गच्छति स द्वारपालमतीत्य गच्छतीत्युच्यते तथैवेत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 15 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ऊर्ध्वमूलमधःशाखं अश्वत्थं प्राहुरव्ययम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;छन्दांसि यस्य पर्णानि यस्तं वेद स वेदवित् ॥१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतदध्यायप्रतिपाद्यमर्थं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ त्रयोदशेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यत् त्रयोदशाध्याये जगत्स्वरूपं वर्णितं तदस्मिन्नध्याये विविच्य दर्शयति । तस्यैव संसाररूपत्वात् । संसारं जिहासता तत्स्वरूपस्य ज्ञातव्यत्वात् । यश्च तत्र संसारात्ययोपायो निरूपितस्तं चात्र दर्शयतीत्यर्थः । तत्राप्रतिपत्त्यन्यथाप्रतिपत्तिनिरासाय श्रुत्यैवाध्यायो व्याख्यायते  &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ पृथगिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्रोर्ध्वमूलमित्यस्यार्थः पृथगिति । जगद्वृक्षस्य हरिर्मूलं चेत्तर्हि तस्य जगदेकदेशत्वं स्यादित्यतः ‘पृथक्’ इत्युक्तम् । यथा प्रसिद्धस्य वृक्षस्य भूमिरतदेकदेशत्वेन मूलं तथैवेत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अधश्चोर्ध्वं प्रसृतास्तस्य शाखा गुणप्रवृद्धा विषयप्रवालाः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अधश्च मूलान्यनुसन्ततानि कर्मानुबन्धीनि मनुष्यलोके ॥ २ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V02&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V02_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अधश्चोर्ध्वं चेत्यस्यार्थः &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्योन्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेनाधोभूताः शाखा ऊर्ध्वमूलेषु प्रसृताः, मूलानि चाधः शाखासु सन्ततानीत्युक्तं भवति । तस्योपपादनम् &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कारणेष्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कारणेषु कार्यस्य स्थितत्वाच्छाखानां मूलेषु प्रसृतिर्युज्यते । कार्येषु कारणस्य व्याप्तत्वान्मूलानां शाखासु सन्ततिर्युक्तेत्यर्थः ॥ २ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न रूपमस्येह तथोपलभ्यते नान्तो न चादिर्न च सम्प्रतिष्ठा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अश्वत्थमेनं सुविरूढमूल- मसङ्गशस्रेण दृढेन छित्त्वा॥ ३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वृक्षमात्रसाम्यस्योक्तत्वात् ‘अश्वत्थं प्राहुः’ इत्यादावश्वत्थोक्तिः कथमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जगदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अश्ववत् स्थितोऽश्वत्थ इत्यर्थः । चञ्चलश्चेत् किं सर्वात्मनोच्छिद्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अव्यय इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; किमतो यद्येवं जगद्वृक्ष इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वशक्तीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सङ्गराहित्यसहितज्ञानासिनेत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ममैवांशो जीवलोके जीवभूतः सनातनः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मनःषष्ठानींद्रियाणि प्रकृतिस्थानि कर्षति॥७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V07_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अंश एव किं न स्यादिति चेन्न । भिन्नत्वात् । तर्ह्यंशाभासोऽपि कथमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;किञ्चिदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन ‘ममैव’ इत्युक्तार्थं भवति । किञ्च जीवस्य विषयान् प्रतीन्द्रियप्रेरणादिकमपीश्वराधीनमिति तत्प्रपत्तिर्जगद्वृक्षच्छेदनोपाय इति भावेन भगवन्महिमानं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ ईश्वर इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रकृतिस्थानि शरीरस्थानि । अनेन ‘मनःषष्ठानि’ इत्युक्तार्थं भवति ॥ ७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;शरीरं यदवाप्नोति यच्चाप्युत्क्रामतीश्वरः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;गृहीत्वैतानि संयाति वायुर्गन्धानिवाशयात्॥८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V08&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V08_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘अथ’ इत्यनेन ‘यच्चापि’ इत्युक्तार्थं भवति ॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रोत्रं चक्षुः स्पर्शनं च रसनं घ्राणमेव च ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अधिष्ठाय मनश्चायं विषयानुपसेवते॥९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V09_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अतः शरीरतः । ‘भुङ्क्ते’ इत्यनेन ‘श्रोत्रम्’ इत्यस्यार्थ उक्तो भवति । ‘शुभान्’ इत्यनेन ‘गुणान्वितम्’ इत्युक्तार्थं भवति । ईश्वरस्य पूर्णानन्दत्वात् किं विषयभोगेनेत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पूर्णेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अहं वैश्वानरो भूत्वा प्राणिनां देहमाश्रितः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्राणापानसमायुक्तः पचाम्यन्नं चतुर्विधम्॥१४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V14_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उपजीव्यतया विश्वनरसम्बन्धी वैश्वानर इत्यर्थः ॥ १४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;द्वाविमौ पुरुषौ लोके क्षरश्चाक्षर एव च ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;क्षरः सर्वाणि भूतानि कूटस्थोक्षर उच्यते॥१६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V16&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V16_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
क्षरणं विनाशः । क्षर विनाशसन्ततदानयोरिति धातोः । अत्रात्मपदप्रयोगेण ‘द्वाविमौ पुरुषौ’ इति पुरुषशब्दः चेतनार्थ इत्युक्तं भवति । ततश्च न श्रियः पुरुषत्वविरोधः ॥ १६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 16 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अभयं सत्त्वसंशुदि्धर्ज्ञानयोगव्यवस्थितिः। दानं दमश्च यज्ञश्च स्वाध्यायस्तप आर्जवम्॥ १ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C16_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C16_V01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ एतदध्यायप्रतिपाद्यमर्थं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ देवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अभयादिदेवतालक्षणानां मोक्षहेतुत्वात् तदापादनाय दम्भाद्यसुरलक्षणानां तद्विरोधित्वात् तत्परित्यागाय तदुभयमस्मिन्नध्याये निरूप्यत इति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तेजः क्षमा धृतिः शौचमद्रोहो नातिमानिता ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भवन्ति सम्पदं दैवीमभिजातस्य भारत॥३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C16_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C16_V03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
देवलक्षणमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ये त्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन ‘ज्ञानयोगव्यवस्थितिर्दानम्’ इत्यादि व्याख्यातं भवति । कुत एवंविधानां देवत्वमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रत्यक्षेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; विमुक्तिगा इत्यनेनैव दैवीत्युक्तार्थं भवति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आसुरीं योनिमापन्ना मूढा जन्मनि जन्मनि ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मामप्राप्यैव कौन्तेय ततो यान्त्यधमां गतिम्॥२० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C16_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C16_V20_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तं द्वावित्युक्तिघटनाय मोक्षस्यानेकविधत्वाद् देवानामेवाधिकमोक्षो नान्येषामिति तद्गीतायामपि ज्ञायत इत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विमोक्षायेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ननु देवत्वादेः कारणविशेषेण हानोपादानदर्शनात् ‘द्वौ भूतसर्गौ’ इति निसर्गत्वोक्तिः कथमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;देवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; निसर्गत्वादेव नान्यथा भवतीत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 17 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ये शास्त्रविधिमुत्सृज्य यजन्ते श्रद्धयान्विताः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तेषां निष्ठा तु का कृष्ण सत्त्वमाहो रजस्तमः॥१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V01_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतदध्यायप्रतिपाद्यमर्थं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ सदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सत्कर्मण एव पुरुषार्थसाधनत्वेनानुष्ठेयत्वाद् असत्कर्मणस्तद्विरुद्धत्वेन त्याज्यत्वाद् अनुष्ठानत्यागयोश्च विविच्याज्ञानेऽसम्भवात् सदसत्कर्मणी विविच्यात्रोच्येते इति भावः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सत्त्वानुरूपा सर्वस्य श्रद्धा भवति भारत ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रद्धामयोयं पुरुषो यो यच्छ्रद्धः स एव सः॥३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘ये शास्त्रविधिमुत्सृज्य’ इति प्रश्नस्योत्तरमुच्यते&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;त्रिविधेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र नाज्ञानाच्छास्त्रविधिमुत्सृज्य यजनं सात्त्विकत्वादिज्ञापकम् । किन्तु सात्त्विकत्वादिभेदेन श्रद्धा त्रिविधा भवति । तत्र यो यजमानो यादृशश्रद्धः स तादृश इति श्रद्धयैव तज्ज्ञानमित्युक्तस्योपपादनायोक्तम् &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सत्त्वानुरूपेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र श्रद्धायाः सत्त्वगुणानुरूपत्वोक्त्या कथं यो यच्छ्रद्धः स एव स इत्यस्योपपादनमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सत्त्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सत्त्वशब्दस्य जीववाचित्वं पूर्वमेव साधितम् । किमतो यद्येवमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; श्रद्धाया जीवानुरूपत्वात् तया तत्स्वरूपं ज्ञायत इत्यर्थः । श्रद्धाया जीवस्वरूपत्वं कुत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;श्रद्धामय इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र मयट्च्छब्दस्यानेकार्थत्वादत्रोपयुक्तमर्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;श्रद्धेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यजन्ते सात्त्विका देवान्यक्षरक्षांसि राजसाः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रेतान्भूतगणांश्चान्ये यजन्ते तामसा जनाः॥४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V04&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V04_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कथं श्रद्धया जीवस्वरूपविवेक इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;श्रद्धेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन यजन्त इत्युक्तार्थं भवति । व्यामिश्रयाजिनोऽक्रमेण याजिनः । अखिलं जगन्मिथ्येति मन्यन्त इत्यर्थः । अनेन सर्वयाजिनां देवतायाजित्वसाम्येऽपि भोक्तृविवक्षया देवानित्याद्युक्तिरित्युक्तं भवति । ‘अध्यक्षविद्याख्या’, ‘दीनत्वात्’, ‘शिवस्कन्दादि’ इत्यनेन क्वचित्तथोक्तीनां गतिरुक्ता स्यात् । त्रिविधानां तेषां यजनफलमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मोक्ष इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वर्गप्रतिनिधित्वेन कल्पितः साङ्कल्पिकः स्वर्गः । उक्तरीत्या सात्त्विकानां किं शास्त्रविधिं जानतामजानतामपि मोक्ष इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;त्यक्त्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन शास्त्रविध्युत्सर्गाद्यप्रयोजकीकृत्य श्रद्धाया एव प्रयोजकत्वकथनस्याभिप्रायोऽपि वर्णितो भवति ॥ ४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अशास्त्रविहितं घोरं तप्यन्ते ये तपो जनाः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;दम्भाहङ्कारसंयुक्ताः कामरागबलान्विताः॥५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V05_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तामसानां भूतादित्वमवान्तरफलमेव । मुख्यं तु तम एवेत्युपपादयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अशास्त्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कर्शयन्तः शरीरस्थं भूतग्राममचेतसः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मां चैवान्तः शरीरस्थं तान्विद्ध्यासुरनिश्चयान्॥६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V06_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञेयाश्चेत्यनेन ‘तान् विद्धि’इत्युक्तार्थं भवति ॥ ६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आहारस्त्वपि सर्वस्य त्रिविधो भवति प्रियः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यज्ञस्तपस्तथा दानं तेषां भेदमिमं शृृणु॥७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V07_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अन्नैश्चेत्यनेन ‘आहारः’ इत्यादेस्तात्पर्यमुक्तं भवति । श्रद्धाया जीवस्वरूपत्वेन तया तज्ज्ञानमुपपद्यते । आहाराद्यैस्तत्कथमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सात्त्विका इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र जीवानां सात्त्विकत्वादि उत्तमत्वादीति ज्ञेयम् । सात्त्विकयज्ञादीनामित्थंभावान्तरविधानायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ओमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन ॐ तत्सत् ‘कर्म’ च इत्यादि व्याख्यातं भवति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आयुःसत्त्वबलारोग्यसुखप्रीतिविवर्धनाः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;रस्याः स्निग्धाः स्थिरा हृद्या आहाराः सात्त्विकप्रियाः ॥८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V08&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V08_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘रस्याः स्निग्धाः स्थिराः हृद्याः’ इत्याहाराणां किंनाम स्थिरत्वं, केषां चोच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्थिरा इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; बहुकालं गुणप्रदा इत्यर्थः । कट्वाम्ललवणेति कट्वादीनां यद्राजसत्वमुक्तं तन्न नियतं, कदाचित् सात्त्विकत्वमपि स्यादित्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कटूवादीनामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; रसो रसायनम् । एवं रस्याः स्थिग्धाः स्थिरा हृद्या इति सात्त्विकत्वेनोक्तानां रस्यादीनां सात्त्विकत्वं न नियतं, कदाचित् राजसत्त्वमपि भवतीत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;रस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कवाम्ललवणात्युष्णतीक्ष्णरूक्षविदाहिनः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आहारा राजसस्येष्टा दुःखशोकामयप्रदाः॥९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V09_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
रूक्षशब्दस्यानेकार्थत्वादत्र विवक्षितमर्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;रूक्षमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्नस्य तीक्ष्णत्वं घटयन्नाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तीक्ष्णमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ९॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यातयामं गतरसं पूति पर्युषितं च यत् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;उच्छिष्टमपि चामेध्यं भोजनं तामसप्रियम्॥१० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V10&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V10_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पङ्क्तिपावनपुरुषशेषान्नस्य सात्त्विकत्वप्रसिद्धेः कथं यातयामं तामसमित्यतः प्रकारान्तरेण प्रमाणत एव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यामेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यामं याम्यं नियम्यम् । अपेक्षितांशः सार इति यावत् ।तर्हि गतरसमिति पुनरुक्तिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पूर्वमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यो वा को वा यस्य रसस्तदपगमे यातयामं, स्वादुत्वापगमे गतरसमित्यर्थभेद इति भावः। रूक्षशब्देन राजसतयोक्तनीरसस्य कथं तामसत्वमुच्यत इत्यतो वाऽह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पूर्वमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वत एव नीरसं रूक्षम्, पूर्वं स्वाद्वेव पश्चादन्यथा जातं गतरसमित्यदोष इति भावः । अपगतस्वादुत्वं तामसत्त्वमिति दुर्गमम् । एकस्यैव वस्तुनः पुरुषभेदेन स्वादुत्वास्वादुत्वसम्भवेन स्वाद्वादेरनिश्चयादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;शुद्धेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; १०११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अभिसन्धाय तु फलं दम्भार्थमपि चैव यत् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इज्यते भरतश्रेष्ठ तं यज्ञं विदि्ध राजसम्॥१२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V12_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तं राजसयजनेन साङ्कल्पिकः स्वर्ग एवेति तन्न युज्यते । ‘अभिसन्धाय तु फलम्’ इति तत्र फलाभिसन्धिना प्रवृत्तेः, राजसयागेन इन्द्रादिदेवलोकः स्वर्गो भवतीति क्वचिद्वचनाच्चेत्याशङ्कां स्मृत्यन्तरेण परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ यागादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वर्गाभिसन्धानात्तत्र प्रवृत्तेेः कथं तदभाव इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्णाविति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वर्गकामनेन प्रत्युत नरक एव भवति, न स्वर्गः । तेषां विष्णावश्रद्धासद्भावेन स्वर्गयोग्यानां तत्कामस्यायोग्यत्वादिति भावः । राजसानां सकामयज्ञाभावेऽपि नरकसद्भावात् कथमयोग्यकामादि तत्कारणमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विनेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; क्वचिन्नरकदर्शनस्य गतिमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;निषिद्धमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र नरकलोकप्रचुरत्वोक्त्या राजसेषु मध्यमा विवक्षिताः न तु नित्यत्रैविद्या इति ज्ञातव्यम् । यदि राजसकर्मणा नरकः स्यात्तर्हि सात्त्विकानामपि तत्करणसम्भवात् नरकप्राप्तिः स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कदाचिदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मनः प्रसादः सौम्यत्वं मौनमात्मविनिग्रहः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भावसंशुदि्धरित्येतत्तपो मानसमुच्यते॥१६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V16&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V16_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘मनःप्रसादः सौम्यत्वं मौनम्’ इत्यत्र मौनशब्दस्यान्यर्थत्वनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मौनमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कथमन्यथा मानसं तपः स्यादिति भावः ॥ १६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रद्धया परया तप्तं तपस्तत्त्रिविधं नरैः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अफलाकाङ्क्षिभिर्युक्तैः सात्त्विकं परिचक्षते॥१७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V17_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘अफलाकाङ्क्षिभिर्युक्तैः’ इत्यत्र युक्तत्वं नाम किमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;युक्तैरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ॐ तत्सदिति निर्देशो ब्रह्मणस्त्रिविधः स्मृऽतः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ब्राह्मणास्तेन वेदाश्च यज्ञाश्च विहिताः पुरा ॥२३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V23_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘ओंतत्सदिति निर्देशः’ इत्येतद्वाक्यान्तरेण व्याख्यातम् । तद्वाक्यविवरणेनैतद्वाक्यं विवृणोति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ततश्च किमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ओमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कर्मादीनां सत्सम्बन्धित्वादेव हि सत्त्वम् । तच्च परं ब्रह्मैव । ओंतत्सदिति नाम्नां विष्णौ प्रसिद्धत्वात् । अतो विष्णुसम्बन्ध्येव कर्मादि सदिति भावः । अनेन ‘ॐ तत्सदिति यद्विष्णोः’ इति विवृतं भवति । ‘अनोङ्कृतं ह्यासुरं स्यात्’ इत्यनोङ्कृतस्यासुरत्वप्रसिद्धिः तदुच्चारणे हेतुतयोक्ता । काऽसावित्यतो वैदिकीत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्रवतीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘ओङ्कृतं त्वपि’इत्युक्तार्थे श्रुतिं चाऽह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अनर्थज्ञेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; निरर्थो निष्प्रयोजनः । कुतः? यस्मादर्थज्ञानत एव ज्ञातारं त्राति तेन हि मन्त्रः कथितः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अश्रद्धया हुतं दत्तं तपस्तप्तं कृतं च यत् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;असदित्युच्यते पार्थ न च तत्प्रेत्य नो इह॥२८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V28_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु ‘कर्म चैव तदर्थीम्’ इति सात्त्विकं कर्मोक्त्वा राजसमनभिधाय ‘अश्रद्धया हुतम्’ इति तामसमेव किमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;राजसस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्र तामसमेवासच्छब्देनोच्यते अपि तु राजसमपीति भावः । तत्कुत इत्यतोऽश्रद्धयेत्युक्तासल्लक्षणस्य राजसेऽपि भावादित्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्ण्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ‘न च तत्प्रेत्य नो इह’ इति यद्राजसतामसकर्मणोः फलमुक्तं तद्विविच्य स्मृत्या दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ सात्त्विकमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; २८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 18 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;त्याज्यं दोषवदित्येके कर्म प्राहुर्मनीषिणः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यज्ञदानतपः कर्म न त्याज्यमिति चापरे॥३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V03_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतदध्यायप्रतिपाद्यमर्थं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ सर्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यत्सर्वेष्वध्यायेषु विप्रकीर्णतया पुरुषार्थसाधनमुक्तं तन्मन्दानां बुध्द्यारोहार्थं सङ्क्षेपेणास्मिन्नध्याये निरूप्यते । चतुर्दशाद्यनुक्तं त्रैगुण्यं चोच्यत इत्यर्थः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यज्ञदानतपः कर्म न त्याज्यं कार्यमेव तत् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यज्ञो दानं तपश्चैव पावनानि मनीषिणाम्॥५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V05_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
निश्चयं शृण्विति प्रतिज्ञातमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यज्ञेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र ज्योतिष्टोमादियज्ञेषु हिरण्यादिदानेषु यत्यादीनां शूद्रादीनां चाधिकाराभावाद् ऊर्ध्वरेतस्त्वादितपस्सु गृहस्थादीनाम् अधिकाराभावात् कथं सर्वेषां यज्ञादि विधीयत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;द्रव्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्र सर्वेषां ज्योतिष्टोमादियज्ञः, हिरण्यादिदानानि, ऊर्ध्वरेतस्त्वादितपांस्येव विधीयन्ते, किन्तु द्रव्ययज्ञादियज्ञाः, विद्यादिदानानि, सत्यवचनादितपांसि । तेषां च यत्यादीनामप्युचितत्वाद्युक्तं सर्वेषां तद्विधिरिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;दुःखमित्येव यत्कर्म कायक्लेशभयात्त्यजेत् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स कृत्वा राजसं त्यागं नैव त्यागफलं लभेत्॥८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V08&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V08_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘त्यागो हि’ इत्युक्तं प्रपञ्च्यते ‘नियतस्य’ इति । तत्र कर्मत्यागस्य स्वयमेव स्तूयमानत्वात् कथं मोहनिमित्तत्वमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सङ्गेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वरूपत्यागस्यापि मोहनिमित्तत्वं कुतः ? येनायमर्थः स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ननु पुरुषार्थसाधनेऽपि कर्मणि दुःखसाधनमिति मिथ्याज्ञानेन तत्स्वरूपपरित्यागस्य राजसत्वकथनात् कथं तामसत्वमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मोहमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मोहं विनेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; परत्रापीदं दुःखसाधनमिति मिथ्याज्ञानं विनेत्यर्थः । दुःखशब्देन शरीरायास उच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;दुःखेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;केवलमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; शरीरायासद्वारा प्राप्तं न चेत्यर्थः । शरीरायास एवार्थः किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कार्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; न केवलमन्यथा पुनरुक्तिप्रसङ्गादत्र दुःखशब्दो मानसदुःखार्थः । किन्तु तथा वचनाच्चेत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;दुःखमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अर्थविशेषविवक्षायामेवं ज्ञेयम् । तदभावे द्वयमपि शब्दद्वयेनोच्यत इति भावः ॥ ८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न द्वेष्ट्यकुशलं कर्म कुशले नानुषज्जते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;त्यागी सत्त्वसमाविष्टो मेधावी छिन्नसंशयः॥१० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V10&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V10_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सात्त्विकत्यागी पुनर्निरूप्यते&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘न द्वेष्टि’ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र कथं सात्त्विकत्यागिनोऽकुशलकर्माद्वेषः कुशलकर्मासङ्गश्चोच्यते । ‘कार्यमित्येव’ इत्युक्तिविरोधादित्यतः प्रमाणान्तरेण तद्व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;न द्वेष्टीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पुण्य इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्फल इति यावत् ॥ तमेव स्तौति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;य इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सम्यगित्यनेन मेधावीत्याद्युक्तार्थं भवति । तदर्पणेनेत्यनेन त्यागीत्युक्तार्थं स्यात् । तस्येत्यनेनानिष्टमित्यस्य तात्पर्यमुक्तं भवति । किं तस्य सर्वथा बन्धकं कर्म न बन्धाय भवतीत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;बहुलं चेदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; बहुलं चेत् सर्वदा त्यागिनामप्यत्यल्पदोषकरं कियत्पर्यन्तमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यावदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; १० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अनिष्टमिष्टं मिश्रं च त्रिविधं कर्मणः फलम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भवत्यत्यागिनां प्रेत्य न तु संन्यासिनां क्वचित्॥१२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V12_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘अनिष्टमिष्टं मिश्रं च’ इत्यत्र बन्धकं कर्मफलं त्यागिन इष्टमित्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्येषामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; त्यागिन एवेष्टं किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; न त्यागिनो बन्धकं कर्मफलमिष्टम् । त्यागित्वादेव ‘यस्तु कर्मफलत्यागी’ इति कर्मफलेच्छात्यागिन एव त्यागित्वेनोक्तत्वादिति भावः । भवेदन्येषामिष्टमिति व्याख्यानं यद्यत्र ‘अनिष्टमिष्टं मिश्रं च’ इत्यत्र बन्धककर्मफलं विवक्षितं स्यात् । न चैवमबन्धककर्मफलस्यापि ग्रहणे बाधकाभावादित्यतस्त्यागिनो बन्धककर्मफलस्यैवाभावेऽत्यागिनो बन्धककर्मफलभावे प्रमाणमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानादेरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; त्यागिमात्रस्य ज्ञानभक्त्यादेः । तस्यैवापरोक्षतस्तत्त्वसंवेत्तुः मोक्षभोग्यानन्दातिशयात् । तदृते ज्ञानादिकमृते । अनेन ’भवत्यत्यागिनाम्’ इत्युक्तार्थं भवति । भवत्यत्यागिनां प्रेत्य न तु त्यागिनामित्यत्यागिनां प्रतियोगित्वेन त्यागिन एव वक्तव्याः । संन्यासिनस्तु किमित्युच्यन्त इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;केवलेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्यागिप्रतियोगितया संन्यासिकथनं नानुपपन्नम् । स्वार्थे फलेच्छाभावेऽपि परोपकारार्थं कारीर्यादिकेवलकाम्यकर्मकरणमस्ति त्यागिनाम् । तदपि न्यासिनां नास्तीत्येतावन्मात्रविशेषवत्त्वात् त्यागिभ्यो विशेषो न्यासिनामित्यर्थः । एतावानेव चेद्विशेषः तत् किं तयोः साम्यम्? येन त्यागिषु वक्तव्येषु न्यासिनामुक्तिरित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;त्यागित्वमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कर्मफलेच्छाभावो द्वयोरपि सम इत्यर्थः । त्यागिभ्यो न्यासिनामुक्त एव विशेष इत्येतत् कुत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;परेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; १२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पञ्चैतानि महाबाहो कारणानि निबोध मे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;साङ्ख्ये कृतान्ते प्रोक्तानि सिद्धये सर्वकर्मणाम्॥१३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V13_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कर्मण्यभिमानत्यागोऽपि सन्न्यास इति भावेन कर्मकारणान्युच्यन्ते ‘पञ्च’ इति । तत्र साङ्ख्यकृतान्तपदेन परमसाङ्ख्यसिद्धान्त एवोच्यते, न तु प्रसिद्धसाङ्ख्यमेव । अत्र दैवशब्देनेश्वरस्य गृहीतत्वात् परमसाङ्ख्यस्य च सेश्वरत्वात् प्रसिद्धसाङ्ख्यस्य निरीश्वरत्वात्, तथा परमसाङ्ख्यस्य वैदिकत्वेनात्रोपादानसम्भवात् अन्यस्यावैदिकत्वेन तदसम्भवादिति भावेन तयोः सेश्वरत्वादौ प्रमाणमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कथितमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; १३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अधिष्ठानं तथा कर्ता करणं च पृथग्विधम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विविधाश्च पृथक्चेष्टा दैवं चैवात्र पञ्चमम्॥१४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V14_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अधिष्ठानपदस्यात्र विवक्षितमर्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अधिष्ठानमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; १४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यस्य नाहङ्कृतो भावो बुदि्धर्यस्य न लिप्यते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;हत्वापि स इमाल्लोकान्न हन्ति न निबध्यते॥१७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V17_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तज्ज्ञानं स्तूयते ‘यस्य’ इति । एतच्च सर्वानहङ्कारादिमतां सममित्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय वचनान्तरेणैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वातन्त्र्यमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; आत्मन् आत्मनि ॥ लक्ष्म्यादेश्च स्वातन्त्र्यं वेत्तीत्यनुषज्यते । तदर्थं लोकहननार्थम् । तदर्थं जातत्वेनैवालं, किमीश्वरस्वातन्त्र्यादिज्ञानेनेत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अज्ञ इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; लोकान् हन्ति चेदिति शेषः । तर्हि ज्ञानेनैवालं, किं तदर्थं जातत्वेनेत्यतः परोक्षापरोक्षज्ञानिनोरपि तदर्थमजातयोर्लोकहनेन विभागेन बाधकमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अपरोक्षेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; परोक्षज्ञस्तदर्थजातो यदि लोकान् हन्ति तर्हि किञ्चिद्दोषेण लिप्यत इत्यर्थः । अपरोक्षेत्युक्त्या ज्ञानं चापरोक्षमपेक्षितमिति सूचितम् । परोक्षज्ञानेन तदर्थं जातत्वेनैवालं, किमपरोक्षज्ञानेनेत्यतो वाऽऽह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;परोक्षेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र तदर्थं जातइति ग्राह्यम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानं ज्ञेयं परिज्ञाता त्रिविधा कर्मचोदना ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;करणं कर्म कर्तेति त्रिविधः कर्मसङ्ग्रहः॥१८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V18&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V18_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘दैवं चैव’ इतीश्वरस्य कर्मसु प्रेरकत्वमुक्तम् । तत्प्रेरणास्वरूपं निरूप्यते‘ज्ञानम्’ इति । तत्स्मृत्योपपादयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सम्प्रेरयितुरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  प्रेरणाया भगवद्धर्मत्वात् कथं ज्ञातृत्वादीत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रेरणाया ज्ञानादिरूपभगवत्स्वरूपत्वेन तथात्वमुपपद्यत इत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानं कर्म च कर्ता च त्रिधैव गुणभेदतः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रोच्यते गुणसङ्ख्याने यथावच्छृणु तान्यपि॥१९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V19_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सात्त्विकज्ञानादिसाधनानुष्ठानाय गुणभेदा उच्यन्ते ‘ज्ञानम्’ इति । तत्र, गुणाः सङ्ख्यायन्तेऽस्मिन्निति गुणसङ्ख्यानपदेन प्रसिद्धसाङ्ख्यशास्त्रमुच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एवमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रसिद्धसाङ्ख्यशास्त्रमेवात्र किं न स्यादित्यत एवमित्युक्तम् । एवं सर्वगतस्येश्वरस्य सर्वतो भेदादिविषयं ज्ञानं सात्त्विकमित्यादि गुणसङ्ख्याने प्रोच्यत इति ह्यत्रोच्यते । तच्च परमसाङ्ख्यशास्त्रग्रहण एवोपपद्यते, न निरीश्वरसाङ्ख्यग्रहण इति भावः ॥ १९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वभूतेषु येनैकं भावमव्ययमीक्षते ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अविभक्तं विभक्तेषु तज्ज्ञानं विदि्ध सात्त्विकम्॥२० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V20_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्र प्रतिज्ञातं ज्ञानत्रैविध्यमुच्यते ‘सर्व’ इति । तदप्रतीत्यादिनिरासाय स्मृत्यैव व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अस्तित्वादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; पृथक्त्वेनेत्यन्तेन सर्वभूतेष्विति सप्तम्या अभिप्रायोऽप्युक्तो भवति । विष्णोरित्यादिना अविभक्तमित्युक्तार्थं भवति । तारतम्येनेत्यनेन विभक्तेष्विति द्वेधा व्याख्यातं भवति । अथ भूतशब्देन भवतीति जडं चोच्यत इत्यभिप्रेत्य विभक्तेष्वित्यस्यार्थ उच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;जडेभ्य इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तेभ्यो जडेभ्य इत्यनेन सप्तम्यर्थ उक्तो भवति ॥ &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सम्यगिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; विष्णुः सर्वोत्तमः जीवास्तदधीनज्ञानादिमन्तः, जडं तद्रहितमित्यतो विष्ण्वादीनां भेद इत्यर्थः । अनेनैकमित्युक्ताभिप्रायं भवति ॥ २० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पृथक्त्वेन तु यज्ज्ञानं नानाभावान् पृथग्विधान् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वेत्ति सर्वेषु भूतेषु तज्ज्ञानं विदि्ध राजसम्॥२१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V21&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V21_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विष्णोरित्यनेन पृथक्त्वेनेत्युक्ततात्पर्यं भवति । सात्त्विकज्ञानस्यापि विष्णोरन्यत्र यथार्थत्वेनोक्तत्वात् कथं राजसत्वमस्य स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यदीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; मिश्रतत्त्ववित् सन्दिग्धतया भगवत्स्वरूपं जानन्नित्यर्थः । अन्यथेत्यनेन यत्तु इत्युक्तार्थं भवति । यत्किञ्चिदेकं कृत्स्नं जानातीति चादौ द्रष्टव्यम् । जानातीत्यन्तेन कार्ये कृत्स्नवत् सक्तमित्यस्य तात्पर्यमुक्तं भवति । कृत्स्नमकार्यत्वादिगुणपूर्णं ब्रह्म यथा विषयीकरोति तथेत्यर्थः । स एवेत्यनेन कार्ये कृत्स्नवत् सक्तमित्यस्य कृत्स्नपदमखिलजगद्विषयमङ्गीकृत्य अर्थान्तरमुक्तं भवति । एकेत्यनेन एकस्मिन् कार्ये कृत्स्नवत्सक्तमित्युक्ततात्पर्यं भवति । युक्तीत्यनेनाहैतुकमित्यस्य तात्पर्यमुक्तं भवति । साधकयुक्तिज्ञानाभावात् तज्ज्ञेयार्थस्य युक्तिराहित्याच्च तथा मन्यत इत्यर्थः । अल्पेत्यनेनाल्पमित्युक्तार्थं भवति । अल्पसम्यग्ज्ञान इत्यर्थः । भ्रान्तस्याप्यधिष्ठानादि विषयसम्यग्ज्ञानवत्त्वात् । अतत्त्वार्थमित्यनेनातत्त्वार्थवदित्युक्तार्थं भवति । यथावस्थिताकाराद् विपरीताकारमित्यर्थः ।&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्त्वार्थज्ञानवर्जनादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यथास्थिताकारज्ञानाभावादित्यर्थः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नियतं सङ्गरहितमरागद्वेषतः कृतम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अफलप्रेप्सुना कर्म यत्तत्सात्त्विकमुच्यते॥२३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V23_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
गुणभेदेन कर्मत्रैविध्यमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘नियतम्’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र नियतपदेन स्ववर्णाश्रमोचितमात्रमुच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मयीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; विष्णोः सर्वोत्तमत्वज्ञानपूर्वकं तद्भक्त्या तदर्पणबुद्ध्या क्रियमाणमेव कर्म नियतमित्यत्रोच्यते । न तु स्ववर्णाश्रमोचितमात्रम् । कुतः ? ‘मयि सर्वाणि कर्माणि’ इति भगवत्सर्वोत्तमत्वज्ञानपूर्वकं तदर्पणबुध्द्या कर्मकरणं विधाय ‘ये मे मतमिदम्’ इति तस्य मोक्षसाधनत्वोक्तेः । ‘ये त्वेतत्’ इति तदकरणे प्रत्यवायस्य चोक्तेः । यत्करणे फलप्राप्तिः, यदकरणे प्रत्यवायः तस्यैव नियतत्वादिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मुक्तसङ्गोनहंवादी धृत्युत्साहसमन्वितः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सिद्ध्यसिद्ध्योः निर्विकारः कर्ता सात्विक उच्यते॥२६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V26_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
गुणभेदतः कर्तुस्त्रैविध्यमुच्यते ‘मुक्त’ इति । तत्र कर्ता चेदनहंवादीति कथमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; कर्ताऽप्यहमेव कर्तेति सात्त्विको न वदति । तेन स्वकर्तृत्वादेः सर्वस्य भगवदधीनतया निश्चितत्वादित्यर्थः ॥ २६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बुद्धेर्भेदं धृतेश्चैव गुणतस्त्रिविधं शृृणु ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रोच्यमानमशेषेण पृथक्त्वेन धनञ्जय॥२९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V29&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V29_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु सात्त्विकस्यापि प्राकृतत्वदीर्घसूत्रित्वयोः सद्भावात् कथं तत्तामसस्यैवोच्यत इत्यतः तत्पदद्वयार्थं स्मृत्यैव दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ भगवदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्मरन्निति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; चिन्तयन्नित्यर्थः । पश्चात् कुर्यामिति चिन्तनं सात्त्विकेऽपि सममित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्राप्तेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यस्य कर्मणो यः कालो विहितः तस्मिन् काले प्राप्तेऽपि पश्चात् कुर्यामिति चिन्तयन् दीर्घसूत्रीत्यर्थः । अनेन अलसादप्यस्य वैलक्षण्यं सूचितम् । सः प्राप्तकालं कर्म उदास्त एवेति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यया स्वप्नं भयं शोकं विषादं मदमेव च ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न विमुञ्चति दुर्मेधा धृतिः सा पार्थ तामसी॥३५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V35&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V35_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘बुद्धेः’ इति प्रतिज्ञातमुच्यते ‘प्रवृत्तिम्’ इति । तत्र ‘यया धर्ममधर्मम्’ इत्युक्तबुद्ध्योरेकप्रकारत्वात् कथं राजसतामसत्वमित्यतः तद्विभागं वाक्यान्तरेण दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;॥ किञ्चिदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन ‘अयथावत् ’ इति नियमेन यथावन्नेत्युक्तं भवति । ‘योगेन’ इति उपायबलेनेत्यल्पार्थप्रतीतिनिरासाय तद् वाक्यान्तरेण व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वैष्णव इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन योगेन युक्त्येति पूरितं भवति ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यत्तदग्रे विषमिव परिणामेमृतोपमम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तत्सुखं सात्त्विकं प्रोक्तमात्मबुदि्धप्रसादजम्॥३७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V37&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V37_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘सुखम्’ इति प्रतिज्ञातमुच्यते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘अभ्यासात्’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र ‘आत्मबुद्धिप्रसादजम्’ इत्यस्य स्वमनःप्रसादजमित्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय स्मृत्यैवार्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विष्णोरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; जातमिति शेषः । मनःप्रसादो नाम मनसः स्वतोऽपि प्रायो विषयागतिः ॥ ३७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ब्राह्मणक्षत्रियविशां शूद्राणां च परन्तप ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कर्माणि प्रविभक्तानि स्वभावप्रभवैर्गुणैः॥४१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V41&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V41_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सर्वजीवानामपि गुणतस्त्रैविध्यमुच्यते‘न तत्’ इति । तत्र सत्त्वस्यापि गुणविशेषत्वात् कथं गुणबद्धत्वमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सत्त्वमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ननु गुणातीतं सत्त्वं नास्तीत्येतावता पूर्णत्वात् पृथिव्यां दिवीति विशेषोक्तिः किमर्थेत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मुक्तानामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; मुक्तानां गुणबद्धत्वाभावात् गुणातीतं सत्त्वं नास्तीत्युक्ते तेषामपि तत्प्रसक्तेस्तद्व्यावृत्त्यर्थं पृथिव्यामित्यादिविशेषोक्तिर्युक्तेत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;शमो दमस्तपः शौचं क्षान्तिरार्जवमेव च ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ज्ञानं विज्ञानमास्तिक्यं ब्रह्मकर्म स्वभावजम्॥४२ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V42_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ब्राह्मणेत्युक्तं प्रपञ्च्यते ‘शमः’ इति । तत्र शमादयो ब्राह्मणस्यैवेत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय तत् प्रमाणान्तरेण व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;शम इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अनेन ब्राह्मणे तदुक्तिराधिक्यविवक्षयेत्युक्तं भवति । तपो ब्रह्मचर्यादि । शौचं शुद्धिः । क्षान्तिः क्रोधासमुत्थितिः । आर्जवं मनोवाक्कायकर्मणामवैपरीत्यम् । ज्ञानं सामान्यतः । विज्ञानं विशेषतः । आस्तिक्यं धर्मादौ ‘अस्त्येवानेन मम प्रयोजनम्’ इति भावः । कार्तवीर्यादिक्षत्रियेषु ब्राह्मणेभ्योऽप्याधिक्येनैतद्गुणदर्शनात् कथमेतदित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अधिका वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सत्यं क्षत्रियेषु ब्राह्मणाधिकाः शमादयः सन्तीति, तथापि नोक्तविरोधः । तेषाम् ऋषित्वात् । तदितरक्षत्रियाणामत्र विवक्षितत्वादिति भावः ॥ ४२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;शौर्यं तेजो धृतिर्दाक्ष्यं युद्धे चाप्यपलायनम् ॥ दानमीश्वरभावश्च क्षात्रं कर्म स्वभावजम्॥ ४३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V43&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V43_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
शौर्यमभीरुत्वम् । तेजः शरीरगतम् । धृतिः धैर्यम् । दाक्ष्यं पाटवम् ॥४३॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कृषिगोरक्षवाणिज्यं वैश्यकर्म स्वभावजम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;परिचर्यात्मकं कर्म शूद्रस्यापि स्वभावजम्॥४४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V44&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V44_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
क्षत्रियादूनाः ब्राह्मगुणाः शमादयो यस्यासौ तथोक्तः । ततो वैश्यात् । शुश्रूषुः शुश्रूषाजीवनः । नेयं नियतिर्युक्ता । शूद्रस्याप्यधिकगुणत्वदर्शनात् । ब्राह्मणस्याप्यल्पगुणत्वदर्शनादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अधिकाश्चेदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्राह्मणादिरिति ।&amp;lt;/span&amp;gt; ब्राह्मणसमशमादिगुण इत्यादि द्रष्टव्यम् । शूद्र एवेत्युपलक्षणम् । तत्तत्समगुणोऽसाविति ज्ञातव्यम् । जातिमनपेक्ष्य गुणमात्रेण कथं ब्राह्मणत्वादिकल्पनेत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नरोऽपीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यथेति शेषः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;असक्तबुदि्धः सर्वत्र जितात्मा विगतस्पृहः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नैष्कर्म्यसिदि्धं परमां सन्न्यासेनाधिगच्छति॥४९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V49&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V49_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘स्वे स्वे कर्मण्यभिरतः संसिद्धिं लभते’ इत्युक्तस्यैव इत्थम्भावान्तरमुच्यते ‘असक्तः’ इति । तत्र नैष्कर्म्यसिद्धिपदस्य मोक्षार्थत्वप्रतीतिनिरासायार्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नैष्कर्म्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; सर्वपदमप्रारब्धविषयम् ॥४९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सिदि्धं प्राप्तो यथा ब्रह्म तथाप्नोति निबोध मे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;समासेनैव कौन्तेव निष्ठा ज्ञानस्य या परा॥५० ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V50&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V50_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
असक्तेत्यादिना नैष्कर्म्यसिद्धिसाधनविवरणप्रतिज्ञापूर्वकं तदनन्तरफलमुच्यते ‘सिद्धिम्’ इति । तत्र नैष्कर्म्यसिद्ध्यनन्तरं च येनोपायेन परं ब्रह्माप्नोति तं प्रकारं निबोधेत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वक्ष्यमाणेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र यथा येन वक्ष्यमाणप्रकारेण वर्तमानो नेष्कर्म्यसिद्धिं प्राप्तो भूत्वा महालक्ष्मीं प्राप्नोति तं प्रकारं निबोधेत्येवोच्यते । न तु नैष्कर्म्यसिध्द्यनन्तरं परब्रह्मप्राप्तिसाधनं निबोधेत्यर्थः । ब्रह्मशब्दस्य लक्ष्मीवाचकत्वमेव कुत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ममेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र ब्रह्मपदेन परब्रह्मैव किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ब्रह्मेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एतद्ब्रह्मप्राप्त्यनन्तरमपि भक्त्यादिलाभश्रवणात् लक्ष्मीतत्त्वमेवेदं, न तु परं ब्रह्मेत्यर्थः । भवेदेतद्यदि नैष्कर्म्यसिद्धिं प्राप्तस्य लक्ष्मीप्राप्त्यनन्तरमपि भक्त्यादिलाभोऽस्ति, न तु परब्रह्मप्राप्त्यनन्तरमिति सिद्ध्यति । तदेव कुत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सर्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; पापपदम् अप्रारब्धानिष्टकर्मपरम् । नन्वपरोक्षज्ञानिनो हि नैष्कर्म्यसिद्धिः । तत्कथं तदनन्तरमपि ज्ञानादिलाभः? तथात्वे मुक्तावापि तत्प्रसङ्गादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अपरोक्षेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; पुरा देहत्यागात् । अपरोक्षज्ञानानन्तरमपि ज्ञानादिवृद्धिर्भवेदेव । न चातिप्रसङ्गः । प्रमाणानुगुणेन मुक्तौ तदभावोपपत्तेरिति भावः ॥ ५० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अहङ्कारं बलं दर्पं कामं क्रोधं परिग्रहम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विमुच्य निर्ममः शान्तो ब्रह्मभूयाय कल्पते॥५३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V53&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V53_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदुक्तं नैष्कर्म्यसिद्धिसाधनं निबोधेत्येवोच्यते, न तु तदनन्तरं ब्रह्मप्राप्तिसाधनमिति । तदयुक्तम् । बुद्ध्या विशुद्धयेत्यादिसाधनमुक्त्वा ब्रह्मभूयाय कल्पत इत्युक्तत्वात् । अन्यथा नैष्कर्म्यसिद्धिं प्राप्तो भूत्वेति वक्तव्यत्वादित्याशङ्कां परिहरन् ब्रह्मभूयपदस्यान्यथाप्रतीतिनिरासायार्थमाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विमुच्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ज्ञानानन्तरं लक्ष्मीप्राप्तौ साधनानामनावश्यकत्वात् नैष्कर्म्यसिद्धिं प्राप्तो भूत्वेत्यत्राभिप्रेतमेवेति भावः ॥ ५३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भक्त्या मां अभिजानाति यावान्यश्चास्मि तत्त्वतः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ततो मां तत्त्वतो ज्ञात्वा विशते तदनन्तरम्॥५५ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V55&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V55_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘यतः प्रवृत्तिः’ इत्युक्तमेव विशिष्यते ‘सर्व’ इति । तत्र मद्व्यपाश्रयश्चेत् यथेष्टतो निषिद्धान्यनिषिद्धानि वा सर्वकर्माणि कुर्वाणः शाश्वतं पदं प्राप्नोतीत्यन्यथाप्रतीतिनिरासाय तद्व्याचष्टे &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विहितानीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मद्व्यपाश्रय इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; मय्येव समर्पयन्नित्यर्थः । प्रतीतार्थ एव किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;न हीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्र यथेष्टतो निषिद्धानिषिद्धकर्माचरणे तात्पर्यं कल्प्यम् । तथासति भगवदाश्रयस्य विहिताकारणेऽप्यत्र तात्पर्यप्रसङ्गात् । निषिद्धकरणविहिताकरणयोः समानत्वादित्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;चेतसा सर्वकर्माणि मयि संन्यस्य मत्परः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;बुदि्धयोगमुपाश्रित्य मच्चित्तः सततं भव॥५७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V57&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V57_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदि भगवदाश्रिततया विहितकर्म कुर्वतो मुक्तिस्तिर्हि त्रैविद्यस्यापि स्यात् । तस्यापि विहितकर्माणि कृत्वा भगवदर्पणसद्भावेन भगवदाश्रिताविशिष्टत्वादित्याशङ्कापरिहाराय श्लोकमवतारयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;भगवदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भगवदाश्रितत्रैविद्ययोर्विहितकरणादिसाम्येऽपि मोक्षभावाभावावुपपद्येति । विहिताशेषकर्माणि चेतसा भगवति संन्यस्य भगवदाश्रितः करोति । न तथा त्रैविद्य इति तयोश्चेतसैव विशेषसद्भावादिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यदहङ्कारमाश्रित्य न योत्स्य इति मन्यसे ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मिथ्यैष व्यवसायस्ते प्रकृतिस्त्वां नियोक्ष्यति॥५९ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V59&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V59_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उक्ताकरणमशक्यं च तवेत्युच्यते यदिति । तत्र प्रकृतिपदेन स्वभावाद्युच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रकृतिरिति॥&amp;lt;/span&amp;gt;  ईश्वरेच्छायाः प्रकृतिशब्दवाच्यत्वं कुत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रकृतिरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रसङ्गादुक्तार्थमन्यत्राप्यतिदिशति ॥&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एषेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अत्र प्रकृतिशब्दः परमेश्वरेच्छावाची कुतः? स्वभावाद्यर्थ एव किं न स्यादित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तस्या एवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; प्रकृतिस्त्वां नियोक्ष्यतीत्यत्र प्रकृतेः जीवनियोक्तृत्वमुच्यते । तच्चेश्वरेच्छाया एव मुख्यमिति सैवात्रोच्यत इति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ईश्वरः सर्वभूतानां हृद्देशेर्जुन तिष्ठति ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भ्रामयन् सर्वभूतानि यन्त्रारूढानि मायया॥६१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V61&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V61_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इतोऽप्यत्रेश्वरेच्छैव प्रकृतिशब्दार्थ इत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तदेवेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; एतद्विवरणात्मकोत्तरश्लोके भगवदिच्छाया एव सर्वनियोक्तृत्वस्योक्तत्वाच्च अत्र प्रकृतिपदं तदर्थमिति भावः । मायेतीश्वरेच्छैवोच्यते ॥ ६१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इति ते ज्ञानमाख्यातं गुह्यात् गुह्यतरं मया ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विमृश्यैतदशेषेण यथेच्छसि तथा कुरु॥६३ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V63&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V63_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ईश्वरः सर्वभूतानामित्यादौ भगवतेश्वरस्य पारोक्ष्येण निर्दिष्टत्वादयमीश्वरो भगवतोऽन्य इति प्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;निश्चितेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; परोक्ष्येणोक्तेः अन्यथाऽप्युपपत्तेर्न तन्मात्रेणेश्वरस्य भगवदतिरितक्तत्वं कल्प्यमिति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वगुह्यतमं भूयः शृृणु मे परमं वचः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इष्टोसि मे दृढमिति ततो वक्ष्यामि ते हितम्॥६४ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V64&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V64_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
‘इदं तु ते गुह्यतमम्’ इति प्रतिज्ञाय यज्ज्ञानादिपदोदितं गुह्यतमं तत्त्वमुक्तं तदेवात्र ‘सर्वगुह्यतमम्’ इति पुनरुच्यत इत्यन्यथाप्रतीतिनिरासायाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्त्वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; नात्र ‘इदं तु ते गुह्यतमम्’ इत्यादिनोक्तं गुह्यतमं ज्ञेयमुच्यते । तत्कथनस्य द्वाविमावित्यत्रैवोपसंहृतत्वादित्यर्थः । ‘इति गुह्यतमम्’ इति वाक्यशेषादुपसंहृतत्वं ज्ञातव्यम् । तर्हि किमत्र गुह्यतममुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अत्रेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सर्वधर्मान् परित्यज्य मामेकं शरणं व्रज ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अहं त्वा सर्वपापेभ्यो मोक्षयिष्यामि मा शुचः॥६६ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V66&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V66_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अन्यभजननिरासस्यात्राकृतत्वात् कथमर्थतोऽपि विष्ण्वाधिक्यमुच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अन्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्यधर्मान् सर्वान् परित्यज्य मन्मना भवेत्येवंप्रकारेण सर्वधर्मान् परित्यज्येति वचनं मन्मना इत्याद्युक्तशेषत्वेन हि वर्तते । अतोऽन्यव्यावृत्तिपूर्वकं स्वभजनमत्रोपदिष्टमेवेति भावः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इदं ते नातपस्काय नाभक्ताय कदाचन ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;न चाशुश्रूषवे वाच्यं न च मां योभ्यसूयति॥६७ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V67&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V67_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
गीतास्वनधिकारिनिरासेनाधिकारी लक्ष्यते ‘इदम्’ इति । तत्रातपस्कादीनां चतुर्णामप्यनधिकारित्वं किं सममित्यतो गीतापदैरेव तत्तारतम्यं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अतपस्कायेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यथाऽतपस्कादतिशयेन अशुश्रूषोर्न वाच्यं, एवमशुश्रूषोरप्यतिशयेन अभक्ताय न वाच्यमिति कदाचनेत्यनेन ज्ञायत इत्यर्थः । नन्वतपस्कादीनामपि कदाचन न वाच्यमेव । अतः कदाचनेति विशिष्यात्रोक्त्या कथमस्य दोषाधिक्यं सूच्यत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;कदाचिदिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; विशेषो दोषाधिक्यसूचको भवतीति शेषः । अभक्ताच्चातिशयेनेत्यर्थः । इति सूचयितुमिति शेषः । चशब्दस्य दोषाधिक्यसूचकत्वं कुत इत्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;समुच्चय इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अभक्ताच्च न वाच्यमसूयोरित्यत्र स्मृतिं चाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अभक्तादपीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; ६७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रद्धावाननसूयश्च शृृणुयादपि यो नरः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सोपि मुक्तः शुभान् लोकान् प्राप्नुयात्पुण्यकर्मणाम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;॥७१ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V71&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V71_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
गीताव्याख्यानादि फलकथनेन स्तूयते &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;‘यः’ इति ।&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र व्याख्यात्रादीनामुक्तो मोक्षः किमेकप्रकार इत्यतो गीतावाक्यैरेव तत्तारतम्यं दर्शयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;सोऽपीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; मुक्तानां व्याख्यात्रादीनामिति शेषः । एवं चेत् किं व्याख्यातुरेव मुक्तौ सर्वाधिक्यमित्यत आह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मनुष्येष्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; तत्र मुक्तेष्वपि । तदेव प्रमाणान्तरेण दृढयति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मुक्तिरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;मुख्यव्याख्याकृत इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अन्येषां व्याख्यातृत्वे मुख्यकारणभूता इत्यर्थः ॥ ७१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यत्र योगेश्वरः कृष्णो यत्र पार्थो धनुर्धरः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तत्र श्रीर्विजयो भूतिर्ध्रुवा नीतिर्मतिर्मम॥७८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V78&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V78_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वर्जुनेन स्वोक्तमद्यापि नाङ्गीकृतम् । तत्कथं भगवता तद्बोधनं समाप्यत इत्याशङ्कां ‘यथेच्छसि तथा कुरु’ इति यथेष्टाचरणमनुज्ञायत इत्यन्यथाप्रतीतिं पराकुर्वन् परिहरति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यथेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भगवदुक्तानुसरणमर्जुनेन कृतमित्यत्रैवोक्तत्वात् ततः प्रागेव तज्ज्ञस्य भगवतः तद्बोधनोपरमो युक्त इति भावः ॥ ७३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यत्र योगेश्वरः कृष्णो यत्र पार्थो धनुर्धरः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तत्र श्रीर्विजयो भूतिर्ध्रुवा नीतिर्मतिर्मम॥७८ ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V78&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V78_Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| name     = Nyayadeepika&lt;br /&gt;
| label    = गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रीमदानन्दतीर्थार्यहृदयामलमन्दिरः ।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इन्दिरारमणः प्रीतिं यातु दीनदयापरः ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
अथ समापितग्रन्थोऽयं भगवानाचार्यः स्वप्रतिपादितप्रकारमेव वासुदेवं नमति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;नम इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; स्वस्वरूपपरिज्ञानस्यापि कैवल्याद्यखिलपुरुषार्थहेतुत्वात् स्वकृतां ग्रन्थनिर्माणरूपपरिचर्यां केशवे समर्पयन् तदाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;यस्येति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; अथ तमेव हरिमादरविशेषात् पुनः स्तौति &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;निःशेषेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; भूतिर्महालक्ष्मीः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Vyakhya]]&lt;br /&gt;
[[Category:Bhagavadgitatatparya]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Kathalakshana/Vyakhya/Kathalakshanapanchika&amp;diff=4847</id>
		<title>Kathalakshana/Vyakhya/Kathalakshanapanchika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Kathalakshana/Vyakhya/Kathalakshanapanchika&amp;diff=4847"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;= कथालक्षणपञ्चिका =&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-page-nav&amp;quot;&amp;gt;[[Kathalakshana|Kathalakshana]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नरसिंहमखिलाज्ञानतिमिराशिशिरद्युतिम् । सम्प्रणम्य प्रवक्ष्यामि कथालक्षणमञ्जसा ॥1॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V01&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V01_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रियः कमितुरानम्य चरणाम्बुरुहद्वयम् ।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;यथाबोधं विधास्यामः कथालक्षणपञ्चिकाम् ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
अथ कथां लिलक्षयिषुराचार्यवर्यः प्रारिप्सितप्रकरणपरिसमाप्त्यादि प्रयोजनेष्टदेवताप्रणतिनुतिपुरस्सरं विवक्षितमर्थं दर्शयति ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वादो जल्पो वितण्डेति त्रिविधा विदुषां कथा । तत्त्वनिर्णयमुद्दिश्य केवलं गुरुशिष्ययोः ॥2॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V02&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V02_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथ कथां विभागेनोद्दिशति&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कथाऽन्येषामपि सतां वादो वा समितेः शुभा । ख्यात्याद्यर्थं स्पर्धया वा सतां जल्प इतीर्यते ॥3॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V03&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V03_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु यदा विदिततत्वौ अदुष्टमनसौ परप्रार्थितौ कथां कुरुतः  स वादो न वा ? आद्ये अव्यापकमाद्यं लक्षणं, द्वयोरपि तत्वज्ञानितया तदुद्देशिताभावात् । द्वितीयमतिव्यापकम् । सेयमुभयतः पाशा रज्जुः  इत्यत आह–&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वितण्डा तु सतामन्यैस्तत्त्वमेषु निगूहितम् । स्वयं वा प्राश्निकैर्वादे चिन्तयेत् तत्त्वनिर्णयम् ॥4॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V04&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V04_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वितण्डालक्षणं दर्शयति&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;रागद्वेषविहीनास्तु सर्वविद्याविशारदाः । प्राश्निका इति सम्प्रोक्ता विषमा एक एव वा ॥5॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V05&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V05_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्राश्निकानां लक्षणं वक्ति&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अशेषसंशयच्छेत्ता निःसंशय उदारधीः । एकश्चेत् प्राश्निको ज्ञेयः सर्वदोषविवर्जितः ॥6॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V06&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V06_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वेवं चेत् एक एव इत्यनुज्ञानं कथम् ? संवादाभावेन तत्कृतकथानिर्णये अनाश्वासादित्यत आह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एको वा बहवो वा स्युर्विष्णुभक्तिपरास्सदा । विष्णुभक्तिर्हि सर्वेषां सद्गुणानां स्वलक्षणम् ॥7॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V07&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V07_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विशेषणान्तरमाह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पृष्टेनागम एवादौ वक्तव्यः साध्यसिद्धये । नैषा तर्केणापनेया मतिरित्याह हि श्रुतिः । अन्यार्थ एवागमस्य वक्तव्यः प्रतिवादिना ॥8॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V08&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V08_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वादे, प्रतिवादिना वादिनं प्रति विचार्ये प्रमेये प्रमाणं प्रष्टव्यम् । पृष्टेन च वादिना तावदागम एव वक्तव्यः  न तु छलादिना प्रश्नखण्डनं कर्तव्यम् । नाप्यनुमानं दुरागमो वा वक्तव्यः  ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;ऋग्यजुःसामाथर्वाश्च भारतं पञ्चरात्रकम् । मूलरामायणं चैव सम्प्रोच्यन्ते सदागमाः ॥9॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V09&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V09_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्र श्रुतीनामपौरुषेयत्वेन अप्रामाण्यकारणशून्यानामप्रामाण्यं वक्तुं तावन्न शक्यम् । स्मृत्यादीनामप्याप्तप्रणीततया श्रुत्यानुकूल्येन च दोषाभावनिश्चयान्नाप्रामाण्यं वक्तुं शक्यते । अतो विषयान्तरोपदर्शनेन वाद्यभिमतार्थप्रच्यावनमेव न्याय्यमित्याशयवानाह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अनुकूला य एतेषां ते च प्रोक्तास्सदागमाः । अन्ये दुरागमा नाम तैर्न साध्यं हि साध्यते ॥10॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V10&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V10_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु यदा वादी परिगणितं वेदादिकं वदेत् तदा प्रतिवादिनाऽन्योऽर्थोऽभिधीयताम् । यदा तु उपरिगणितं पाशुपतादिकम भिदधीत, तदा तु अप्रामाण्यं वक्तुं शक्यत एव । अतः  कथं अन्यार्थ एवागमस्य वक्तव्यः  इति नियमः  ? इत्यत आह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स्वपक्ष आगमश्चैव वक्तव्यः प्रतिवादिना । तस्याप्यन्यार्थता साध्या वादिना स्वार्थसिद्धये ॥11॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V11&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V11_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वादिप्रयुक्तागमस्यार्थान्तरकथनेन किं प्रतिवादी चरितार्थः  ? नेत्याह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अन्यार्थता निराकार्या स्वागमस्य विनिश्चयम् । उपपत्त्यवकाशोऽत्र ह्यागमार्थविनिर्णये ॥12॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V12&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V12_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
किमेतावता जितं वादिना ? नेत्याह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वाद्यागमार्थे निर्णीत आगमार्थः परस्य तु । निर्णेयः सहितैः पश्चात्ततो निश्शेषनिर्णयः ॥13॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V13&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V13_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं वादिना स्वागमस्योपपत्तिवशेन स्वाभिमतार्थेप्रामाण्यं साधितवता स्वपक्षे साधिते, परोपन्यस्तागमस्य च अर्थान्तरमुक्तवता परपक्षे दूषिते निवृत्तो वाद इति न मन्तव्यं; किं नाम ? इत्यत आह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रत्यक्षसिद्धेष्वर्थेषु प्रश्ने मामक्षजं वदेत् । ज्ञानं वा ज्ञानसिद्धेषु नानुमां प्रथमं वदेत् ॥14॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V14&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V14_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु यदि परश्चक्षुराद्येकप्रमाणके साक्ष्येकविषये वा अर्थे प्रमाणं पृच्छेत् तदा परेण किं तूष्णीमासितव्यम् ? प्रत्यक्षादिकं वा वक्तव्यम् ? आद्ये साध्यासिद्धिः  । द्वितीये तु आगम एव वक्तव्यः  इति नियमभङ्गः  । न च प्रत्यक्षसिद्धेऽर्थे विप्रतिपत्तिरेव न सम्भवति तत्प्रामाण्यासम्प्रतिपत्त्यभिप्रायेण तदुपपत्तेरिति । तत्राह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;परतुष्टिकरं वाक्यं वदेतां यदि वादिनी । स एवात्रागमो ज्ञेयः परतुष्टिर्हि तत्फलम् ॥15॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V15&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V15_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु तत् उक्तेषु अपरिगणितत्वात् न आगम इत्युक्तं इत्यत आह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एवं निर्णयपर्यन्तं वादे सुबहवोऽपि हि । घटेयुश्चिरकालं च जल्पे यावत्परो जितः ॥16॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V16&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V16_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वेवंविधस्य वादस्य किं अवसानम् ? तत्राह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तत्त्वनिर्णयवैलोम्यं वादे साक्षात्पराजयः । संवादे श्लाघ्यतैव स्याद् गुरुत्वमितरस्य च ॥17॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V17&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V17_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं असङ्करेण कथामार्गत्रयं प्रतिपादितवता कथैक्यादिमतानि अपहस्तितानि विज्ञातव्यानि । अधिकार्यङ्गप्रवृत्तिप्रकारफलभेदे सति किन्निबन्धनं कथैक्यं स्यात् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_18&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_18_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्वनिर्णयवैलोम्यंप्राप्तोऽपि यदि मतिमान्द्यादिना तत्र न संवादं करोति तस्य कर्तव्यम् आह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;भवेज्जल्पे वितण्डायां न्यायो जल्पवदीरितः । संवादे दण्ड्यतां न स्याद् वितण्डाजल्पयोरपि ॥19॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V19&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V19_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रसङ्गात् वितण्डायां निग्रहादिकमतिदिशति&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पराजितत्वमात्रं स्यान्निन्द्यो दण्ड्योऽपि वाऽन्यथा । अनुवादादिराहित्यं नैव जल्पेऽपि दूषणम् ॥20॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V20&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V20_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विरोधादिप्राप्तवतो जल्पवितण्डयोः  कि कार्यं ? इत्यपेक्षायामाह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विद्याहीनत्वलिङ्गेऽपि वादिनोः स्यात् पराजयः । तदभावान्नैव षट्कादन्यो निग्रह इष्यते ॥21॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V21&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V21_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वादिप्रतिवादिनोः  जल्पारम्भोत्तरकालीनं निग्रहस्थानं उक्तम् । कथातः प्रागपि सम्भवात् आह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अन्तर्भावादिहान्येषां निग्रहाणामिति स्म ह । विद्यापरीक्षापूर्वैव वृत्तिर्जल्पवितण्डयोः ॥22॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V22&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V22_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु विरोधादिव्यतिरिक्तानि हेत्वाभासादीनि निग्रहस्थानानि सन्ति । विजयमात्रप्रयोजनयोश्च जल्पवितण्डयोः  पराजयनिमित्तानि सम्भावितानि च । अतः  कथं विरोधादिषट्केनैव जल्पादौ पराजयः  ? इत्यत आह&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स्खलितात्वादिमात्रेण न तत्रापि पराजयः । वादजल्पवितण्डानामिति शुद्धं स्वलक्षणम् ॥23॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V23&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V23_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विरोधादीनि निग्रहस्थानानि इत्युक्तं । तत्र विशेषं आह–&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;आनन्दतीर्थमुनिना ब्रह्मतर्कानुसारतः । कथालक्षणमित्युक्तं प्रीत्यर्थं शार्ङ्गधन्वनः ॥24॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V24&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V24_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
न केवलं एतत् कथालक्षणं उपपत्त्या साधु प्रतिपत्तव्यम् । किं नाम ? परमाप्तोक्तत्वात् आगमान्तरसिद्धत्वाच्च इति दर्शयन् उक्तस्य विनियोगं आह–&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रीमदानन्दतीर्थार्यहृदयामलमन्दिरा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इन्दिरार्चितपादाब्जा देवता पातु नः सदा ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V025&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V025_Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| name     = Kathalakshanapanchika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणपञ्चिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रीमदानन्दतीर्थार्यहृदयामलमन्दिरा ।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इन्दिरार्चितपादाब्जा देवता पातु नः सदा ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
भक्त्यतिशयवशात् भगवान् आचार्यः  प्रकरणनिर्माणफलत्वेन परमेश्वरप्रशंसापुरस्सरं तत्प्रसादं आशास्ते&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Vyakhya]]&lt;br /&gt;
[[Category:Kathalakshana]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Kathalakshana/Vyakhya/KathalakshanaTika&amp;diff=4846</id>
		<title>Kathalakshana/Vyakhya/KathalakshanaTika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Kathalakshana/Vyakhya/KathalakshanaTika&amp;diff=4846"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;= कथालक्षणटीका =&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-page-nav&amp;quot;&amp;gt;[[Kathalakshana|Kathalakshana]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;कथाऽन्येषामपि सतां वादो वा समितेः शुभा । ख्यात्याद्यर्थं स्पर्धया वा सतां जल्प इतीर्यते ॥3॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V03&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V03_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रवक्ष्यामि कथालक्षणमिति प्रतिज्ञातं निरूपयितुमाह– &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वादो जल्पो वितण्डेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  वादादीनां लक्षणं निरूपयति– &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्वनिर्णयमित्यादिना ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  केवलं तत्वनिर्णयं गुरुशिष्ययोरन्येषां वा सतां परस्परं पक्षप्रतिपक्षपरिग्रहेण समिता मनोहरा कथाऽसौ वाद इत्युच्यते । सत्सिद्धान्तं उत्सादयितुं यत्रासतः स्वपक्षसाधनं कुर्युस्तत्रासत्सु तत्वस्याकथनीयत्वात् स्वपक्षसाधनमकृत्वा सन्तस्तत्पक्षदूषणमेव कुर्युः , सेयं स्वपक्षस्थापनरहिता परपक्षदूषणरूपा कथा वितण्डेत्यर्थः । वादे तु प्रतिवादिना सहैव तत्वं निर्णेतव्यमिति नियमो नास्ति ॥ 1-3॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वितण्डा तु सतामन्यैस्तत्त्वमेषु निगूहितम् । स्वयं वा प्राश्निकैर्वादे चिन्तयेत् तत्त्वनिर्णयम् ॥4॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V04&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V04_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रतिवाद्यसामर्थ्ये प्राश्निकैः सहापि निर्णेतुं शक्यत्वादित्याह– &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वयं वेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;रागद्वेषविहीनास्तु सर्वविद्याविशारदाः । प्राश्निका इति सम्प्रोक्ता विषमा एक एव वा ॥5॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V05&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V05_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्राश्निकलक्षणमाह– &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;रागद्वेषविहीना इत्यादिना ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  विषमसङ्ख्याका विषमा उच्यन्ते । सद्गुणानां समीचीनगुणवतां सर्वेषां चेतनानां विष्णुभक्तिरेव स्वलक्षणमव्यभिचरितलक्षणम् । विष्णुभक्त्यभावे सज्जना एव न सम्भवन्ति । अतो विष्णुभक्तिपरा एव प्राश्निका भाव्या इत्यर्थः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पृष्टेनागम एवादौ वक्तव्यः साध्यसिद्धये । नैषा तर्केणापनेया मतिरित्याह हि श्रुतिः । अन्यार्थ एवागमस्य वक्तव्यः प्रतिवादिना ॥8॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V08&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V08_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
चिन्तयेत्तत्वनिर्णयम् इत्युक्तम् । तच्चिन्ताप्रकारमाह– &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;पृष्टेनेत्यादिना ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  प्रतिवादिना पृष्टेन वादिनेत्यर्थः । ‘नैषा तर्केण मतिरापनेया’ इति श्रुतेः परतत्वसिद्ध्यर्थमादावागम एव प्रयोक्तव्यः । गमानुगृहीतानुमानस्य प्रबलत्वेन प्रत्यनुमानासम्भवात् । आगमानन्तरमनुमानमपि प्रयोक्तुं शक्यते । प्रयुक्तस्यान्यार्थ एव प्रतिवादिना वक्तव्यः । न प्रत्यनुमानम् दुर्बलत्वादित्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अनुकूला य एतेषां ते च प्रोक्तास्सदागमाः । अन्ये दुरागमा नाम तैर्न साध्यं हि साध्यते ॥10॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V10&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V10_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आगमशब्दार्थमाह– &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;ऋग्यजुः इत्यादिना ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वाद्यागमार्थे निर्णीत आगमार्थः परस्य तु । निर्णेयः सहितैः पश्चात्ततो निश्शेषनिर्णयः ॥13॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V13&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V13_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वादिप्रयुक्तागमस्य योऽन्यार्थः  उक्तः  तस्मिन्नागमोऽन्यो वक्तव्यः प्रतिवादिना । प्रतिवाद्युक्तागमस्यान्यार्थतां वादिनां स्वपक्षसिद्ध्यर्थं साधयित्वा स्वागमस्यान्यार्थता निश्चयेन निराकार्या उपपत्तिबलात् । एवमुपक्रमोपसंहारादिभिः स्वागमं निर्णीय तथैव परप्रयुक्तागमोऽपि यदा निर्णीयते स्वपक्षानुसारेण तदा निश्शेषनिर्णयो भवतीत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्वपक्ष इत्यादिना ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;प्रत्यक्षसिद्धेष्वर्थेषु प्रश्ने मामक्षजं वदेत् । ज्ञानं वा ज्ञानसिद्धेषु नानुमां प्रथमं वदेत् ॥14॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V14&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V14_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवमागमैकवेद्यत्वचिन्तां निर्वर्त्य प्रत्यक्षादिसिद्धार्थनिर्णयचिन्तां निर्वर्तयति–&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;प्रत्यक्षसिद्धेष्विति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;   घटादिसद्भावप्रत्यक्षेण प्रतिपादयेत् । सुखदुः खादिसद्भावमनुभवेन प्रतिपादयेत् । तद्दार्ढ्यायानन्तरमनुमानादिकमपि प्रयुञ्ज्यात् प्रतिवादिनं प्रतिवादीत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;परतुष्टिकरं वाक्यं वदेतां यदि वादिनी । स एवात्रागमो ज्ञेयः परतुष्टिर्हि तत्फलम् ॥15॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V15&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V15_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्वविषये यदागमवाक्यं वादी वा प्रतिवादी वा वदेत् तत्सतां तुष्टिकरमेव तावुभौ वदेतामित्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;परतुष्टिकरमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;एवं निर्णयपर्यन्तं वादे सुबहवोऽपि हि । घटेयुश्चिरकालं च जल्पे यावत्परो जितः ॥16॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V16&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V16_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवंविधवादकथायां एक एव वादी एक एव प्रतिवादीत्यपि नियमो नास्ति । बहवो वादिनो बहवः प्रतिवादिनो बहुतराश्च प्राश्निकाः सभ्यादयश्चिरकालं वा तत्वनिर्णयपर्यन्तं प्रयतेरन् ।  तत्वनिर्णयावसानत्वाद्वादस्य । जल्पस्तु वादिप्रतिवादिपक्षिणोरन्यतरपराजयमाह– &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;एवं निर्णयपर्यन्तमिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;तत्त्वनिर्णयवैलोम्यं वादे साक्षात्पराजयः । संवादे श्लाघ्यतैव स्याद् गुरुत्वमितरस्य च ॥17॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V17&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V17_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्वनिर्णयानुपयुक्ताग्रहेण वादे साक्षात्प्रतिपक्षिपराजयः न तु न्यूनोक्त्यधिकोक्त्यादिदूषणेन । तत्र सभ्यैः प्रतिपक्षी पराजित इत्युक्ते यद्यसौ संवादं करोति तर्हि श्लाघ्यो भवेत् । न दण्ड्यः । संवादाकरणे निन्द्यो वा यथायोग्यं दण्ड्यो वा भवेत् । तदेतदाह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तत्वनिर्णयवैलोम्यमित्यादिना ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;पराजितत्वमात्रं स्यान्निन्द्यो दण्ड्योऽपि वाऽन्यथा । अनुवादादिराहित्यं नैव जल्पेऽपि दूषणम् ॥20॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V20&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V20_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वाद्युक्तस्य प्रतिवादिनं प्रति प्राश्निकैरनुवादः कर्तव्य इति वादजल्पयोः नियमो नास्ति । अननुवादेऽपि दूषणाभावात् । अनुवादाभावेऽपि वादिप्रतिवादिभ्या मेव जल्पकथायाः कर्तुं शक्यत्वादित्याह– &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;अनुवादेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;विद्याहीनत्वलिङ्गेऽपि वादिनोः स्यात् पराजयः । तदभावान्नैव षट्कादन्यो निग्रह इष्यते ॥21॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V21&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V21_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विरोधासङ्गतिन्यूनोक्त्यादिदूषणमिव विद्याहीनत्वलिङ्गमपि वादिनः प्रतिवादिपराजयनिमित्तं भवति । जल्पवितण्डाप्रवृत्तिच्छेदः । न हि हीनविद्यस्याधिकविद्येन जल्पो वा वितण्डा वा युज्यते । समानविद्ययोरेव तदर्हत्वादित्याह– &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विद्याहीनत्वलिङ्गेऽपीति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; यत्पराजयनिमित्तनिग्रहस्थानं तद्विरोधासङ्गतिन्यूनाधिकसंवादानुक्त्याख्यषट्कमेव ।  साध्याविशिष्टत्वादिनिग्रहस्थानानां विरोधादिषु अन्तर्भावादनन्तर्भूतनिग्रहस्थानाभावादित्याह–&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;तदभावादिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अन्तर्भावादिहान्येषां निग्रहाणामिति स्म ह । विद्यापरीक्षापूर्वैव वृत्तिर्जल्पवितण्डयोः ॥22॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V22&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V22_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यद्विद्याहीनत्वं तद्वादिप्रतिवादिविद्यापरीक्षाकाले प्राश्निकैरेव मन्तव्यम् । न तु वादिना प्रतिवादिना वा उद्भाव्यम् । अतो न तन्निगृहस्थानान्तरमित्याशयवानाह–&amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;विद्यापरीक्षापूर्वैव वृत्तिर्जल्पवितण्डयोरिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;  यद्यप्यत्र जल्पवितण्डयोः न्यूनोक्त्याधिकोक्त्यादिदूषणं पराजयनिमित्तमुक्तं तदौत्सर्गिकं ज्ञातव्यम् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;स्खलितात्वादिमात्रेण न तत्रापि पराजयः । वादजल्पवितण्डानामिति शुद्धं स्वलक्षणम् ॥23॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V23&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V23_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
क्वचिदपवादोऽस्तीत्याह– &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;स्खलितत्वादिमात्रेण न तत्रापि पराजय इति ॥&amp;lt;/span&amp;gt; न्यूनोक्त्यनन्तरमेवाधिकोक्तौ न न्यूनोक्त्यादिना पराजयो भवतीत्यर्थः । एवं जल्पवितण्डालक्षणं शोधितमित्युपसंहरति– &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;वादजल्पवितण्डानामिति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सदोदितामितज्ञानपूरवारितहृत्तमाः । नरसिंहः प्रियतमः प्रीयतां पुरुषोत्तमः ॥25॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = KL_C01_V25&lt;br /&gt;
| id       = KL_C01_V25_KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| name     = KathalakshanaTika&lt;br /&gt;
| label    = कथालक्षणटीका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वादजल्पवितण्डाभिः भगवत्प्रतिपक्षनिरासाद्भगवत्पक्षस्थापनात्  कथालक्षणकथनेन भगवत्प्रीतिः भवतीत्याह &amp;lt;span class=&amp;quot;gr-prateeka&amp;quot;&amp;gt;आनन्दतीर्थमुनिनेति ॥&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Vyakhya]]&lt;br /&gt;
[[Category:Kathalakshana]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Padyamala/Vyakhya/Bhavavivaranam&amp;diff=4845</id>
		<title>Padyamala/Vyakhya/Bhavavivaranam</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Padyamala/Vyakhya/Bhavavivaranam&amp;diff=4845"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:22Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;= भावविवरणम् =&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-page-nav&amp;quot;&amp;gt;[[Padyamala|Padyamala]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 1 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नमोऽगणितकल्याणगुणपूर्णाय विष्णवे।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सत्याशेषजगज्जन्मपूर्वकर्त्र मुरद्विषे ।। 1 ।।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C01_S01_V01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C01_S01_V01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वेदव्यासं गुणावासं श्रीनिवासं भजेऽनिशम्।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;वासवीसुतमीशानं वासवादिसुरस्तुतम् ।। 1 ।।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
श्रीभगवता बादरायणेनोक्तस्य जगज्जन्मादिकर्तृत्वरूपपरब्रह्मलक्षणस्य सिद्धये जगत्सत्यतां समर्थयितुं परोक्तप्रपञ्चमिथ्यात्वसाधक प्रमाणानामाभासताव्यत्पादनायेदं प्रकरणमारभमाणे जयतीर्थश्रीमच्चरणः प्रारिप्सिताविघ्नपरिसमाप्त्यादिप्रयोजनकं सिष्टाचारपरम्पराप्राप्तमीश्वर प्रणामरूपं मङ्गलं शिष्यशिक्षायै निबध्नाति।। नम इति ।। विष्णवे नम इत्यन्वयः। नमः स्वस्तीत्यादिना चतुर्थी। त्रिविधा हि देवता वन्ध्या भवति। विशिष्टेष्टाधिकृता चेति। तत्र नम्यत्वप्रयोजकवैशिष्ट्यप्रदर्शनायागणितेति विशेषणम्। अगणिता निःशेषः कल्याणा विनाशादिरहिता गुणा आनन्दादयस्तैः पूर्णायेत्यर्थः। यद्वा गुणशब्दो दुःखादिष्वपीत्यतस्तव्द्युदासाय कल्पाणेत्युक्तम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मूलम्--ननु कथं सत्यता जगतोऽङ्गीकाराधिकारिणी। विमतं मिथ्या दृश्यत्वाज्जडत्वात् परिच्छिन्नत्वाच्छुक्तिरजतवदित्यनुमानविरोधादिति। मैवम्। मिथ्यात्वानिरुक्तेः।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C01_S01_V02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C01_S01_V02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सत्याशेषेत्यत्रोक्तं सत्यत्वमसहमानः प्रत्यवतिष्ठते।। नन्विति। अङ्गीकाराधिकारिणीति। अङ्गीकारयोग्येत्यर्थः। कुत इत्याशङ्क्यानन्दबोधोक्तमिथ्यात्वानुमानमाह। विमतमिति। अत्र ब्रह्मप्रमान्याबाध्यत्वे सत्यसद्विलक्षणत्वे सति ब्रह्मान्यत् विमतिपदेन विवक्षितम्। तस्य विमतिपदेन ग्रहणं चाश्रयासिद्ध्यादिपरिहारस्तु यदि पक्षीकृतं विश्वमसिद्धं स्यात्तदा किमाश्रया विमतिः स्यादित्यादिरूपेण बोध्यः। परिच्छिन्नत्वादित्यनन्तरं वाशब्दो बोध्यः। तेन नाधिक्यशङ्का। भट्टमतानुसारिणा च परेण त्र्यवयवप्रयोगः कृत इति न न्यूनताऽपीति बोध्यम्। आदिपदादयं पट इति तत्त्वप्रदीपोक्तानुमानं ग्राह्यम्।। मिथ्यात्वानिरूक्तेरिति। निर्दोषमिथ्यात्वनिर्वचनायोगादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मूलम्-तत्किमनिर्वचनीयत्वं वा असत्त्वं वा सद्विविक्तत्वं वा प्रमाणाविषयत्वं वा अप्रमाणविषयत्वं वा अविद्यातत्कार्ययोरन्यरत्वं वा स्वात्यन्ताभावसमानाधिकरणतया प्रतीयमानत्वं वा। नाद्यः। विकल्पासहत्वात्।।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C01_S01_V03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C01_S01_V03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। सद्विविक्तत्वमिति। सद्रूपत्वाभाव इत्यर्थः। तेन सतोऽपि सदन्तरविविक्तत्वात्तादृशमिथ्यात्वसाधने सिद्धसाधनमिति चोद्यानवकाशः। ननु सत्ताजात्यैव सद्रूपत्वस्योपपाद्यत्वाद्ब्रह्मणि च निर्धर्मकतया सत्ताभावेन सद्रूपत्वाभावादतिव्याप्तिरिति चेत्। मैवम्। सत्तारहितस्यापि ब्रह्मणः सामान्यात्सद्रूपत्वेनोक्तदोषाभावात्।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 2 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तच्च तावल्लक्षणाभावेनानिर्वचनीयत्वं दूषयितुं विकल्पयति।। किं निर्वचनविरह इति। व्यवहाराविषयत्वमित्यर्थः। अत्र निर्वचनीयं निर्वचनविषयः। न निर्वचनीयमनिर्वचनीयं तस्य भावोऽनिर्वचनीयत्वमिति स्थिते आद्यस्य लाभः। न विद्यते निर्वचनं यस्य तत्तथा निर्वाच्यविरहवदिति यावत्। तस्य भाव इति स्थिते द्वितीयस्य लाभ इत्यूचुः। अन्ये तु निरुपपूर्वत्वाद्वच परिभाषण इत्यतो भावेऽनीयर्‌प्रत्ययान्तेन निर्वचनीयशब्देनाविद्यमानं निर्वचनीयं यस्येति बहुव्रीहौ त्वप्रत्यये चाद्यपक्षस्य कर्मण्यनीयर्‌प्रत्ययान्तेन तेन सह बहुव्रीहौ त्वप्रत्यये च द्वितीयस्य च प्रसक्तिरित्याहुः।। स्वाभ्युपगतेति। इदं रूप्यमिति व्यवहारेत्यर्थः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु स्वप्ने ग्रीष्मवसन्तयोर्विरुद्धयोरप्यविरोधदर्शनेन तात्त्विकयोरेव विरोधः। तथा च सत्त्वासत्त्वनिषेधयोरतात्त्विकत्वान्न व्याघात इति शङ्कते।। नन्विति। इदं चोद्यमुभयविरहित्वं व्याघातमेवेति प्रतिज्ञाश्रयत्वात्प्रथमं प्रकृतम्। तेनाग्रिमचोद्यव्याहत्युपपादकं हेत्वसिद्ध्यर्थत्वात्प्राक्कार्यमिति शङ्कानवकाशः। व्याघाताभावे हेत्वन्तरमाह।। तत्तदिति। न त्वसत्त्वादिविधानायेति मात्रशब्दार्थः। जगति सत्त्वादि दुर्निरूपम्। ततस्तन्नास्तीति प्रतिषेधायैव सदसद्वैलक्षण्यस्योक्तिर्न त्वसत्त्वादिविधानायातो न व्याहतिरित्यर्थः। न च समुच्चयार्थकचशब्दाद्यभावः। तदभावेऽप्यसत्त्वविरह इत्यादिग्रन्थस्य दोषान्तरपरत्ववदस्यापि हेत्त्वन्तरपरत्वोपपत्तेः। एवमेतद्वाक्यव्याख्याने सदादिप्रकारदुर्निरूपतामात्रं प्रतिज्ञायते न पुनरसदादिप्रकारो विधीयते कुतो न व्याहतिरिति भक्तिपादसुधासंवादो बोध्यः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आत्मनि सत्त्वे आत्मत्वमेव प्रयोजकं न त्वसत्त्वराहित्यमिति स्वाशयमुद्धाटयति।। तत्रेति। आत्मनीत्यर्थः। तथा च सत्त्वेऽसत्त्व विरहस्याप्रयोजकत्वेनोभयविरहितत्वं न व्याहतमिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B04_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। व्यभिचारादिति। प्रसक्तस्यैव बाध्यत्वेनानिर्वचनीयख्यातिवादे सतोऽप्रसक्त्या तत्राबाध्यत्वे विद्यमानेऽपि सत्त्वाभावाव्द्यभिचार इत्यर्थः। इदं चैकसाध्याविनाभाव इति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B05_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वात्मत्वखण्डनं स्वव्याहतं तस्य त्वयाऽप्यङ्गीकारात्। तथा च यादृशात्मत्वं त्वयाऽङ्गीक्रियते तादृशमेव मयाऽपि प्रयोजकीकरिष्यत इत्याशङ्क्य निराह।। आत्मादाविति। आत्मत्वादावित्यर्थः। आदिपदान्मिथ्यात्वपरिग्रहः। तस्यापि शुक्तिरूप्यादौ सिद्धान्तिभिरङ्गीकारादिति बोध्यम् ।। छ ।। अनिर्वाच्यत्वलक्षणभङ्गः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 3 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C03_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C03_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनिर्वाच्यत्वलक्षणं दूषयित्वा तत्प्रमाणमपि दूषयितुं प्रतिजानीते।। किञ्चेति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C03_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C03_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
-ननु नाप्रसिद्धविशेषणता। सत्त्वासत्त्वे इत्यनुमानेन सदसद्विलक्षणत्वप्रसिद्धेः। न च व्यतिरेकिवैय्यर्थ्यम्। सामान्यतः क्वचित्सदसद्विलक्षणत्वप्रसिद्धौ शुक्तिरूप्यादिधर्मिविशेषविशिष्टतया तत्सिद्ध्यर्थं व्यतिरेकिसाफल्यादित्याशङ्क्य तदनुमानमनूद्य दूषयति।। सत्त्वासत्त्वे इति। सत्त्वासत्त्वयोरन्यतरस्य पक्षत्वे विवक्षितासिद्धेः सिद्धसाधनापत्तेश्चोभयोः पक्षता साध्ये तु भिन्नभिन्नाधिकरणनिष्ठात्यन्ता भावप्रतियोगित्वस्यास्माकं प्रति सिद्धतया सिद्धसाधनवारणायैकस्तुनिष्ठेत्युक्तम्। उक्तप्रतिज्ञावाक्यादेकात्यन्ताभाव प्रतीतेरेवाभावात्। रामौ रामा इत्यादौ सर्वत्रैकशेषेऽनेकार्थप्रतीतिनियमात्। ततश्च द्वयोरेकात्यन्ताभावप्रतियोगित्वपर्यवसानाभावान्न बाधसिद्धसाधनते इति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C03_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C03_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वविरुद्धत्वं यदि परस्परविरहव्याप्यत्वभावस्तदा गोत्वाश्वत्वादौ साध्येऽव्याप्तिः। तयोर्महिष्यादिनिष्ठात्यन्ताभाव प्रतियोगित्वेऽपि परस्परविरहव्याप्यत्वात्। यदि च परस्परविरहरूपत्वाभावस्तदा रूपतद्‌ध्वंसादौ साध्येऽव्याप्तिः। तयोर्वाय्वादिनिष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगित्वेऽपि परस्परविरहरूपत्वात्। न च रूपतद्‌ध्वंसस्य रूपविरहरूपत्वेऽपि रूपस्य ध्वंसविरहरूपत्वं कथमिति वाच्यम्। अभावप्रतियोगिकाभावान्तरानङ्गीकारेण रूपध्वंसविरहस्य रूपात्मकत्वाङ्गीकारादिति चेन्न। प्रतिषेध्यप्रतिषेधानात्मकत्वस्य विवक्षितत्वात्। प्रतिषेधश्चात्यन्ताभाव एवेति न कश्चिद्दोषः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 4 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अर्थापत्तिं शङ्कते।। सच्चेदिति। शुक्तिरूप्यादिरेवात्र धर्मी न त्वम्बरादि। अग्रे प्रपञ्चव्यभिचारोक्त्ययोगात्।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। असद्व्यवहारेति। इदमसदित्याद्यबाधितासद्व्यवहारेत्यर्थः। तादृशव्यवहारस्य सत्त्वप्रकारकासद्विशेष्यकप्रमासाध्यत्वादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। प्रकृतेनैवेति। प्रातिभासिकत्वेनैवेत्यर्थः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B04_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
असत्त्वं मिथ्यात्वमिति पक्षं निषेधति।। न द्वितीय इति। अपदर्शनत्वादपसिद्धान्तत्वात्।। परजातिविरह इति। व्यापकजातिविरहः सत्ताजातिविरह इति यावत्।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B05_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। यथावदिति। सत्यत्वेनेत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B06&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B06_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रतिपन्नोपाधौ निषेधप्रतियोगित्वमिति पक्षे प्रतिपन्नोपाधावित्यस्यैकदेशकालप्रतिपन्नस्येति पर्यवसानमभिप्रेत्य निषेधप्रतियोगित्वं विकल्पयति।। द्वितीये किमिति। एवंविधं च बाध्यत्वं न्यायमते शुक्तिरजतत्वादौ प्रसिद्धमिति ज्ञातव्यम्।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B07&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B07_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एकदेशकालप्रतिपन्नस्य त्रिकालाखइलदेशनिषेधप्रतियोगित्वं बाध्यत्वमिति पक्षे एकदेशकालप्रतिपन्नत्वं दुर्निरूपत्वमिति प्रतिजानीते।। का चेति ।। प्रमाणेनैकदेशकालप्रतिपन्नस्येत्यर्थः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B08&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B08_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। गन्धादेरिति। गन्धे श्रोत्राविषयत्वस्य शब्दादौ चक्षुराद्यविषयत्वस्यातीन्द्रिये प्रत्यक्षप्रमाणाविषयत्वस्य च सत्त्वेन यथायथं यत्किञ्चत्प्रमाणाविषयत्वस्य सिद्ध्या सिद्धसाधनत्वादित्यर्थः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B09&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B09_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। व्याघात इति। यत्रातत्त्वावेदकत्वं तत्र प्रमाणत्वाभावो यत्र प्रमाणत्त्वं तत्रातत्त्वावेदकत्वाभाव इति नियमादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B10&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B10_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
लक्षणाभावेनाविद्यां दूषयितुं पृच्छति।। केयमिति।। अनादीति। घटादिकमात्मानं च व्यावर्तयितुं क्रमेण विशेषणे।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B11&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B11_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। असम्भवित्वादिति। ब्रह्मव्यतिरिक्तस्य त्वयाऽनादित्वानुभ्यपगमादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B12&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B12_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अर्थो ज्ञानं वेति। परमते च भ्रमस्यार्थज्ञानात्मकत्वात्तद्रीत्याऽयं विकल्पः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B13&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B13_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
असिद्धिमेवोपपादयति।। तत्त्वावेदकस्यापीति। तथा च दृष्टान्तीकृते चरमसाक्षात्कारे बाधाभावापादकस्य सत्यत्वस्यैवाभावेनापादकवैकल्यमिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 5 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C05_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C05_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अविद्याप्रमाणमपि दूषयितुं प्रतिजानीते।। अविद्यायां चेति। एवंविधायामुक्तलक्षणविशिष्टायाम्। अनेनाविद्याया भवद्भिरङ्गीकारात्तत्र प्रमाणखण्डनादि व्याहतमिति निरस्तम्। किं शब्द आक्षेपे। न किमपीत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 6 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विवरणोक्तमनुमानमाशङ्कते।। अथेति। अत्र विगीतमिति पक्षविशेषणम्। तत्कृत्यं च प्राग्वत्। रूप्यादिज्ञानेऽबाधाय प्रमाणपदम्। ज्ञानमिति प्रमाणशब्दस्य भावसाधनत्वज्ञापनाय। तेन न करणमादाय बाधः। साध्ये पदकृत्यं चाग्रे वक्ष्यति। हेतौ धारावाहिकद्वितीयादिज्ञानेषु व्यभिचारनिरासायाप्रकाशितेति। अर्थपदं तु स्पष्टीङ्करणार्थम्। दृष्टान्ते सौरालोकप्रदेशस्य प्रदीपप्रभाव्यावत्त्यर्थमन्धकार इति। द्वितीयादिप्रभासु साध्यसाधनवैधुर्यपरिहाराय प्रथमेत्युक्तमिति सर्वं समञ्जसम्।। स्वजनकसामग्र्येति। तस्याः स्वविषयावरणत्वाभावात्तद्व्यावृत्तिरिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
किमत्र चिद्रूपज्ञानं धर्म्युत वृत्तिरूपम्। नाद्यः। एवं सति वृत्तेर्विपक्षत्वेन तत्र व्यभिचारादित्यत आह।। जड इति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तथाविधेति। स्वप्रागभावव्यतिरिक्तेत्यादिविशेषणोपेतेत्यर्थः ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। सिद्धसाधनमिति। मयाऽपि जीवस्वरूपावरकसत्यभावरूपा ज्ञानस्वीकारादिति&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B04_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
हेतुमपि दूषयति। किञ्चेति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 7 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C07_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C07_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु धर्मिप्रतियोगिज्ञाने विद्यमाने कथं ज्ञानाभावप्रत्यक्षमिति चेन्मैवम्। साक्षिरूपे तस्मिन्विद्यमानेऽपि वृत्तिज्ञानाभावप्रत्यक्षाङ्गीकारे विरोधाभावात्। अन्यथा ज्ञानभावस्य तव सर्वथाऽप्यप्रतीतिप्रसङ्गः। ततश्च तन्निरासप्रयासानुपपत्तिः। मम साक्षिणा ज्ञानाभावप्रतीतिरिति चेन्न। तर्हीयमेव सा भवत्विति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C07_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C07_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सर्वानुवादेनेति। विशेषकारेणानुवादपुरस्सरमित्यर्थः।। सामान्यत इति। सामान्याकारेणानुवादपुरस्सरमित्यर्थः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C07_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C07_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। विशेषर्थेति। विशेषार्थाधिगमाभाव विषयकव्यवहारोपपत्तेरित्यर्थः। तथा च न भावरूपाज्ञानसिद्धिरित्याशयः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 8 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C08_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C08_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सत्यमपि किमत्यन्ताभावपदेन स्वरूपेणात्यन्ताभावो विवक्षितः किं वा पारमार्थिकत्वाकारेण वेति विकल्प्याद्य आह।। अत्यन्ताभावपदेनेति।। असत्त्वाभिप्राय इति। स्वरूपेणात्यन्ताभावस्याभिप्रेतत्व इत्यर्थः। अन्त्य आह।। तदतिरिक्तस्येति। स्वरूपेणात्यन्ताभावातिरिक्तस्य पारमार्थिकत्वाकारेणात्यन्ताभावस्येत्यर्थः।। अपसिद्धान्तादिति। वियदादौ शुक्तिरूप्यादौ चेति शेषः। नेह नानाऽस्ति किञ्चनेति श्रुत्या रूप्यं नास्ति नासीत्र भविष्यतीत्यनुभवेन च स्वरूपेणैव निषेधादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 9 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C09_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C09_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उo- वादावलीविवरणम्।। नापि दृश्यत्वस्येति। निरुक्तिरिति शेषो न त्वनुषङ्गः। तस्य समासैकदेशत्वात्।। वृत्तिरूपेति। विषयेन्द्रियसंयोगादिके सति बाह्येन्द्रियद्वारा निर्गतान्तःकरणस्य तत्तद्विषयाकारः परिणामविशेषो वृत्तिस्तद्रूपेत्यर्थः। यद्यपि दृग्वृत्तिविषयत्व परमते घटादावेवल न तु गगनादौ। परैरतीन्द्रियेऽन्तःकरणनिर्गमानङ्गीकारात्। नापि शुक्तिरूप्यादौ। तदिन्द्रियसंयोगाभावात्। तथाऽपि गगनादिसन्निकृष्टशब्दादिरूपकरणेन निर्गतस्यैवान्तःकरणस्य तत्तदाकारपरिणामाङ्गीकारात्तादृशविषयत्वं गगनादावस्त्येव। शुक्तिरूप्यादौ त्वविद्यापरिणामरूपवृत्तिविषयत्वमस्ति। शुक्तीन्द्रियसन्निकर्षे सतीदमाकाराऽन्तःकरणवृत्तिरुदेति। तस्यां च चैतन्यं प्रतिफलति। तत्र शुक्तित्वाविद्याऽस्ति। सा च दोषवशात्क्षुब्धा सती रजतात्मना रजताकारज्ञानात्मना च परिणमत इति तैरङ्गीकृतत्वात्। एवञ्च वृत्तिविषयत्वं पक्षदृष्टान्तानुगतं भवतीति न कश्चिद्दोषः।। चिद्रूपेति। घटादौ शुक्तिरूप्यादौ चान्तःकरणाविद्यावृत्तिप्रतिफलितचिद्विषयत्वामादाय गगनादावज्ञानावच्छेदकतया साक्षिविषयत्वमादाय चिद्विषयत्वरूपदृश्यत्वं बोध्यम्। तस्यापीति। अन्यथा ब्रह्मपराणां वेदान्तानां वैय्यर्थ्यं स्यात्। सर्वप्रत्ययवेद्ये च ब्रह्मरूपे व्यवस्थित इति स्ववचनविरोधश्च स्यादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C09_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C09_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पररीत्याऽऽह ।। अतीतेति। अतीतादावुक्तरूपफलं परैर्नाङ्गीकृतमित्येतच्चित्सुखाचार्यवचनाज्ज्ञायत इत्याह।। तथा हीत्यादिना तत्राभावादित्यन्तेन। न चातीतादिकमपि स्वसत्ताकाले फलव्याप्यमिति वाच्यम्। नित्यानुमेयेऽसिद्ध्यनुद्धारात्। अत एवादिपदेन तदगृहीतत्वात्स्वपदेन ग्रहणम्। न च नित्यानुमेयमपि योगिनां प्रति फलव्याप्यमिति वाच्यम्। न च योगिप्रत्यक्ष गम्यतयाऽपरेक्षत्वधर्मादीनामिति चित्सुखवचनविरोदेन तत्र फलव्याप्यत्वाङ्गीकारादिति। नन्वतीतादौ कथमवेद्यत्वम्। वृत्तिव्याप्यत्वरूपवेद्यत्वस्य सत्त्वादित्यत आह।। फलव्याप्यतेति। फलं व्यवहार इति द्वितीयपक्ष आह।। द्वितीय इति। नन्वस्तु तर्हि दृक् चिद्रूपेति द्वितीयः पक्षः। अतीतादेरपि कदाचित्स्वाकार वृत्तिप्रतिफलितचिद्विषयत्वान्न तत्रासिद्धिः। नित्यातीन्द्रियस्यापि ज्ञातत्वेनाज्ञातत्वेन वा साक्षिविषयत्वात्तत्रापि नासिद्धिः। आत्मनस्तु चिद्रूपत्वेन तदविषयत्वान्न तत्रानैकान्त्यमित्यत आह।। चिद्रूपेति। नाङ्गीक्रियत इति। प्रमाणाभावात्। न च घटं जानामीति सकर्मकज्ञानगृह्यान्यो घटः प्रकाशत इत्यकर्मकप्रकाशरूपा चिदनुभवसिद्धेति वाच्यम्। तथात्वेऽतीतः प्रकाशत इति बुद्ध्या तस्यापि चिद्रूपविषयत्वापातात्। न चेष्टापत्तिः। अभिव्यक्तापरोक्षैकरसचिदुपरागेण विषयस्याप्यापरोक्ष्यप्रसङ्गादिति&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C09_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C09_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। स्वव्यवहार इति। आत्मनोऽपि स्वव्यवहारे स्वरूपसंवित्सापेक्षत्वादसम्भवनिवृत्त्यै स्वातिरिक्तेत्युक्तम्। व्यवहारशब्देन किं विशिष्टव्यवहारो विवक्षितः स्वरूपमात्रव्यवहारो वेति विकल्पं हृदि निधायाद्यं दूषयति।। अद्वितीयेति।। संविदन्तरेति। एकमेवाद्वितीयमित्यादिवाक्यजन्यवृत्तिसापेक्षितत्वादित्यर्थः। द्वितीयं शङ्कते।। निर्विकल्पकस्वव्यवहार इति। स्वरूपमात्रविषयकस्वव्यवहार इत्यर्थः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 10 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अन्यतरासिद्धेरिति। आद्ये तवासिद्धिरन्त्येम मासिद्धिरित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
हेतोः साध्याभावेनैव व्याप्तिदर्शनाय सन्मात्रवृत्तित्वादित्युक्तम्। शङ्कते।। न च रजतेति। न च विषय इत्यन्वयः। न त्विति पाठे स्पष्टं शङ्कापरत्वम्।। विरोधादिति। अन्यज्ञानस्यान्यविषयत्वविरोधादित्यर्थः। यद्वा रजतज्ञाननुव्यवसायविरोधादित्यर्थः। तेन ज्ञानेन रजतविषयत्वस्यैव विषयीकरणादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु स्वरूपेण दृश्यत्वं हेतुरात्मा तु विशिष्टरूपेणैव दृश्यस्तेन न व्यभिचारो नापि व्याहतिर्नाप्युक्तानुमानविरोध इत्यरुचेराह।। किञ्चेति। शुद्धज्ञानाभावे तदाच्छादकस्य मूलज्ञानस्य वेदान्तजन्यज्ञानेन निवृत्तिर्न स्यात्। ज्ञानस्याज्ञाननिवर्तकत्वेन समानविषयतायास्तन्त्रत्वात्। ततश्च मोक्षो न स्यात्। अविद्यास्तमयो मोक्ष इति तदुक्तेरित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B04_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। आत्माकार एवेति। एतद्धटाकारं घटान्तरमितिवदित्यर्थः।। आत्माकार इवेति। गवाकारो गवय इतिवदिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B05_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। स्वेति। अद्वितीयत्वादिव्यवहारे स्वातिरिक्तसंविदपेक्षाऽस्तीत्यात्मनि दृश्यत्वनिवृत्त्यै नियतिपदम्। अद्वितीयत्वादिव्यवहारे तदपेक्षायामपि स्फुरणरूपे व्यवहारे तदभावात्तन्नियमो नास्तीति बोध्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 11 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। जङ्घाल इति। एकस्मिन्नेव दिवसे बहुयोजनपरिमितमार्गगमनशीलो नरो जङघालः। जङ्घालोऽतिजवस्तुल्यौ जङ्घाकरिकजाङ्घिकावित्यभिधानात्।। विशिष्टात्मनीति। अन्तःकरणावच्छिन्नचैतन्यमहमर्थसञ्ज्ञकविशिष्टात्मा तत्रेत्यर्थः। परमते तस्यैव ज्ञातृत्वादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। प्रागुक्तेति। किं तदात्मत्वं जातिर्वा सत्त्वं वेत्यादिप्रागुक्तेत्यर्थः।। साध्याविशिष्टतेति। आत्मत्वस्य सत्त्वाबाध्यत्वरूपत्वे साध्याविशिष्टत्वम्। ज्ञानत्वज्ञानाधारत्वात्मशब्दलक्ष्यत्वान्यतमत्वरूपत्वेऽसिद्धिः। जातिस्वप्रकाशत्वात्मशब्दवाच्यत्वान्यतमरूपत्वे त्वनैकान्त्यमिति बोध्यम्। अज्ञानरूपत्वं जडत्वमिति तृतीयं निराकरोति।। न तृतीय इति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वज्ञानरूपत्वं नाम ज्ञप्तिरूपत्वम्। एवञ्च न भागासिद्धिः। वृत्तेः करणव्युत्पत्त्या ज्ञानशब्दवाच्यत्वेऽपि ज्ञप्तित्वाभावात्। उक्तं हि विवरणे साङ्ख्यवेदान्तिनां करणव्युत्पत्त्या बुद्धिर्वृत्तिज्ञानमित्यनुशयादाह।। आत्मन इति। तथा च तत्रानैकान्त्यमिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B04_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। स्वप्रकाशान्तस्येति। स्वप्रकाशान्तरस्येत्यर्थः।। उत्तरत्रेति।। स्वेति। स्वेनेति वा स्वप्रमाणेन विनेति वेत्यत्रेत्यर्थः। अस्तु निरुक्तस्य स्वप्रकाशत्वाभावरूपं जडत्वं हेतुरित्यत आह।। स्वकर्मकेति। ततश्च त्वद्रीत्याऽऽत्मन्यनैकान्त्यमिति&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 12 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C12_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C12_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। कालाकाशादिति। आदिपदेन ज्ञानपरिग्रहः। तस्यापि सर्वगतब्रह्मावरणत्वेन देशादिपरिच्छेदायोगात्। सर्वस्य देशपरिच्छिन्नत्वपक्षे व्याघातमुपपादयितुं देशापरिच्छिन्नत्वं नाम यत्किञ्चिद्देशेऽसत्त्वं वा प्रतीतदेशेऽसत्त्वं वेति विकल्प्याद्यमनुवदति।। देशत इति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C12_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C12_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कालाकाशादेः कालपरिच्छिन्नत्वं व्याहत्या दूषयित्वा प्रमाणाभावेनापि दूषयति।। कुतश्चेति।। मानं शङ्कते।। जडत्वेति। तदयं प्रयोगः। आकाशादिकं कालपरिच्छिन्नं जडत्वादिति।। अपाकृतत्वादिति। जडत्वभङ्ग इति शेषः। असिद्धिमुक्त्वोपाधिमाह।। घटादाविति। जडत्वहेतुनैव पक्षे कार्यत्वसाधनात्साधनव्यापक उपाधिरिति शङ्कते।। यज्जडमिति। कार्यत्वस्यापि सत्त्वान्न व्यभिचार इत्यत आह।। तस्याश्चेति।। अनादित्वपरिभाषेति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 13 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। किं सत्त्वमिति। सत्ताजातिरित्यर्थः।। आद्यपञ्चकान्यतमाभ्युपगमेनेति। नन्वन्यतरशब्दः स्वभावाद्विषयस्यैव निर्धारणे वर्तते। न चात्र विषयनिर्धारणमस्ति। बहूनां प्रकान्तत्वेन तद्विषयस्यैव निर्धारणस्येह प्रस्तुतत्वात्। अतः कथमन्यतमेत्युक्तमिति चेत्। उच्यते। सत्यविधिगम्यत्वं चेत्येकं द्वयमर्थक्रियाकारिकत्वं प्रातिभासिकेतरत्वं चेत्यपरद्वयमेवमादिरूपेण द्वौ द्वावभिप्रेत्यान्यतमेत्युक्तम्। अत एव तेषां मोहः पापीयानिति गौतमसूत्रे द्वौ द्वावभिप्रेत्य पापीयानित्युक्तम्। अन्यथा कथमीयसुन् द्विवचनविभज्योपपदे तरबीयसुनाविति सूत्रात्। रागद्वेषमोहानां च बहुत्वादिति भगवता तत्वोद्योतकारेण व्याख्यातम्।। अनिराकरणादिति। अन्यथा शून्यवादापत्तेरिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अबाध्यताया इति। न चाबाध्यत्वानिरुक्तिः। त्रैकालिकनिषेधप्रतियोगित्वं बाध्यत्वं तदभावः सत्त्वमिति तन्निर्वचनात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननूत्सर्गतः सिद्धमपि जगत्सत्त्वप्रत्यक्षप्रामाण्यं त्याज्यमेव। गन्धर्वनगरप्रत्यक्षवदेवात्रापि किञ्चिद्बाधकसम्भवादिति चेन्न। तत्किं प्रत्यक्षप्रामाण्यत्यागोऽनुमानविरोधाद्भाविबाधकशङ्कामात्रेण वेति विकल्प्याद्यं शङ्कते।। अस्त्विति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B04_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अस्तु तर्हि गन्धर्वनगरप्रत्यक्षवदत्रापि किञ्चिद्बाधकं भविष्यतीति भाविबाधकशङ्क्या प्रत्यक्षप्रामाण्यत्याग इति द्वितीयं शङ्कते।। प्रत्यक्षत्वादिति।। जरद्गवादिवाक्यवदिति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 14 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C14_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C14_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। विश्वं सत्यमित्यादीति। आदिपदाद्यच्चिकेत सत्यमित्यादिपरिग्रहः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C14_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C14_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सत्त्ववाक्यस्य निषेध्यसमर्पकत्वे जगद्विषयवाक्येऽतिप्रङ्गमभिधाय ब्रह्मविषयवाक्येऽपि तमाह।। किञ्चेति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 15 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C15_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C15_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मिथ्यात्वानुमानस्य स्मृतिविरोधं चाह।। असत्यमिति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 16 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
दृश्यत्वादेरनुमानबाधमाह।। विप्रितिपन्नमिति। अत्र प्राग्वद्विप्रपन्नशब्दार्थो बोध्यः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आद्यपक्षमभ्युपेत्य सिद्धान्तयति।। मैवमिति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विमतं सत्यं प्रमाणदृष्टत्वादित्यनुमानस्य दृष्टन्ते साधनवैकल्यं परिहरति।। वृत्तिव्याप्यताया इति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B04_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। दत्तोत्तरत्वादिति। स्वकर्मकप्रकाशरूपत्वस्यात्मन्यपि तत्त्वाभावादित्यत्रेति शेषः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B05_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। द्वितीय इति। विशिष्टस्य ज्ञातत्वे विशेषणस्य ज्ञातत्ववद्विशिष्टत्वस्य हेतुत्वे विशेषणस्यापि हेतुत्वं प्राप्तमित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B06&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B06_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु विशिष्टस्य मिथ्यात्वेऽपि विशेष्यं ब्रह्म सत्यमेव। तत्सत्यमिति श्रुतेः। न चैवं विशिष्टस्य मिथ्यात्वोक्तिविरोधस्तुदुक्तेः सविशेषणे हीति न्यायेन विशेषणमिथ्यात्वेनाप्युपपत्तेः। एवञ्च नोक्तदोष इत्यरुचेराह।। किञ्चेति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 17 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C17_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C17_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
स्वपक्षे पक्षादिप्रविभागानन्तरमुपाधेः प्रतिपक्षोन्नायकतया दोषत्वात्प्रतिपक्षोन्नयने पुनरनुमानविरोध इत्यभिप्रेत्यानुमान विरोधोक्त्यनन्तरमुपाधिमाह।। दोषगम्यत्वमिति। दोषप्रयुक्तभानत्वमित्यर्थः। अयं चोपाधिः। स श्यामोमित्रातनयत्वादित्यत्र शाकपाकजत्ववत्सन्दिग्धोपाधिः साधनाव्यापकतायाः सन्दिग्धत्वादिति बोध्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 18 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C18_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C18_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विमतं मिथ्येत्यत्र मिथ्यापदेनानिर्वचनीयत्वस्याविद्यातत्कार्ययोरन्यतरत्वस्य वा विवक्षायां दृष्टन्ते साध्यवैकल्यमित्याह।। अनिर्वचनीयत्वेति। साध्यवैकल्यपरिहारं शङ्कते।। नन्विति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 19 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रतिकूलतर्कपराहताश्च दृश्यत्वादय इत्याह।। किञ्चेति।। अङ्गीकार्यं प्रसज्येतेति। भ्रान्तेः सदृशं सत्यं चाधिष्ठानं प्रधानं च विनाऽयोगादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्यतिरेकव्यभिचारं शङ्कते।। नन्विति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अस्म्भवित्वशङ्कानिरासार्थमुक्तं विद्युदादिवदिति। तर्हि निमित्तोपालपब्धिः स्यादित्यत आह।। निमित्तादिकमिति। तथा च तस्याप्यततीन्द्रियत्वादनुपलबिधिरिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B04_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उo-वादावलीविवरणम्।। अधिष्ठानत्वासम्भवादिति। अधिष्ठानत्वात्तस्य तन्त्रस्य वा सामान्यतो ज्ञातत्वे सत्यज्ञातविशेषत्वस्यात्मन्यभावात्। आत्मनो निःसामान्यत्वान्निर्विशेषत्वाच्चेति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B05_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अन्यत्र प्रपञ्चस्य सत्तामिति। एतच्चान्यथारव्यातिवादिमतमाश्रित्योक्तम्। स्वमते त्वन्यत्र विद्यमान प्रपञ्चसदृशत्वमारोप्यस्य प्रपञ्चलस्याङ्गीक्रियते न वेति विकल्पार्थो द्रष्टव्यः। आरोप्यस्यासत्त्वेऽपि तत्र प्रधानसादृश्यं वैज्ञानिकसम्बन्धेनैवास्ति न वस्तुत इति न काऽप्यनुपपत्तिरिति सम्प्रदायः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B06&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B06_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवञ्च प्रपञ्चो न भ्रान्तिकल्पितो निरधिष्ठानत्वान्निष्प्रधानत्वाच्चेति प्रयोगेऽप्याद्यहेतोर्व्यभिचारमसिद्धिं च परिहृत्य द्वितीयहेतोरसिद्धिमुद्धर्तुमाक्षिपति।। नन्विति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 20 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C20_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C20_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनुमानविरोधमुपसंहरन्नानन्दबोधोक्तहेतुत्रयं न मिथ्यात्वसाधकमिति निगमयति।। एवमिति।। छ ।। दृश्यत्वादिहेतुत्रयभङ्गः।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 21 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C21_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C21_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अनुकूलतर्कहीनाश्च मिथ्यात्वहेतव इत्याह।। किञ्चेति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C21_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C21_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रकाशशब्देन वृत्तिर्विवक्षितेति पक्षं दूषयति।। न द्वितीय इति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C21_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C21_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। तदनिरूपणमिति। विषयत्वानिरूपणमित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 22 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रतिकूलतर्कपराहताश्च दृश्यत्वादय इत्याह।। किञ्चेति।। अङ्गीकार्यं प्रसज्येतेति। भ्रान्तेः सदृशं सत्यं चाधिष्ठानं प्रधानं च विनाऽयोगादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्यतिरेकव्यभिचारं शङ्कते।। नन्विति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अस्म्भवित्वशङ्कानिरासार्थमुक्तं विद्युदादिवदिति। तर्हि निमित्तोपालपब्धिः स्यादित्यत आह।। निमित्तादिकमिति। तथा च तस्याप्यततीन्द्रियत्वादनुपलबिधिरिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B04_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अधिष्ठानत्वासम्भवादिति। अधिष्ठानत्वात्तस्य तन्त्रस्य वा सामान्यतो ज्ञातत्वे सत्यज्ञातविशेषत्वस्यात्मन्यभावात्। आत्मनो निःसामान्यत्वान्निर्विशेषत्वाच्चेति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B05_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अन्यत्र प्रपञ्चस्य सत्तामिति। एतच्चान्यथारव्यातिवादिमतमाश्रित्योक्तम्। स्वमते त्वन्यत्र विद्यमान प्रपञ्चसदृशत्वमारोप्यस्य प्रपञ्चलस्याङ्गीक्रियते न वेति विकल्पार्थो द्रष्टव्यः। आरोप्यस्यासत्त्वेऽपि तत्र प्रधानसादृश्यं वैज्ञानिकसम्बन्धेनैवास्ति न वस्तुत इति न काऽप्यनुपपत्तिरिति सम्प्रदायः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B06&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B06_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवञ्च प्रपञ्चो न भ्रान्तिकल्पितो निरधिष्ठानत्वान्निष्प्रधानत्वाच्चेति प्रयोगेऽप्याद्यहेतोर्व्यभिचारमसिद्धिं च परिहृत्य द्वितीयहेतोरसिद्धिमुद्धर्तुमाक्षिपति।। नन्विति।। अध्यस्तत्वादिति। अध्यस्तस्यापि प्रधानत्वे मैत्राध्यस्तरूपस्यापि चैत्रभ्रमे प्रधानत्वापातात्। न च स्वेनाध्यस्तस्य स्वीयभ्रमे प्रधानत्वमिति वाच्यम्। भ्रामात्पूर्वं स्वस्य प्रधानाध्यासनियमाभावात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 23 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C23_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C23_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
-अनुमानविरोधमुपसंहरन्नानन्दबोधोक्तहेतुत्रयं न मिथ्यात्वसाधकमिति निगमयति।। एवमिति।। छ ।। दृश्यत्वादिहेतुत्रयभङ्गः।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 24 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C24_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C24_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अयं पट एतत्तन्तुनिष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगी अवयवित्वात्पटत्वाच्च पटान्तरवदिति तत्त्वप्रदीपोक्तमनुमानं दूषयति।। अस्य पटस्येत्यादिना।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 25 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C25_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C25_S01_B01_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वेतत्तन्तुषु नास्तीति साध्यते। न च सिद्धसाधनम्। कार्यकारणयोरभेदेऽपि भेदस्यापि सत्त्वेनाधाराधेयभावोपपत्तेरित्यरुचेराह।। किञ्चेति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C25_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C25_S01_B02_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अत्रापीति। इह तन्तुषु पट इति प्रत्यक्षबाधेऽपीत्यर्थः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C25_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C25_S01_B03_Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| name     = Bhavavivaranam&lt;br /&gt;
| label    = भावविवरणम्&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। आगमविरोध इति। शब्दमात्रमभूत्तस्मान्नभ इत्यादिभागवताद्यागमविरोध इत्यर्थः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Vyakhya]]&lt;br /&gt;
[[Category:Padyamala]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Padyamala/Vyakhya/Bhavaprakashaha&amp;diff=4844</id>
		<title>Padyamala/Vyakhya/Bhavaprakashaha</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Padyamala/Vyakhya/Bhavaprakashaha&amp;diff=4844"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;= भावप्रकाशः =&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-page-nav&amp;quot;&amp;gt;[[Padyamala|Padyamala]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 1 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नमोऽगणितकल्याणगुणपूर्णाय विष्णवे।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सत्याशेषजगज्जन्मपूर्वकर्त्र मुरद्विषे ।। 1 ।।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C01_S01_V01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C01_S01_V01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रीरामं हनुमत्सेव्यं श्रीकृष्णं भीमसोवितम्।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;श्रीव्यासं मध्वसंसेख्यं समस्ताभीष्टदं भजे ।। 1 ।।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
अथ परमकारुणिको जयतीर्थश्रीमच्चरणः श्रीमदाचार्यैस्तत्र तत्र विक्षिप्य वर्णितं मायावादिनां दूषणं मन्दानुजिघृक्षयैकत्र सङ्कलय्य दर्शयितुं वादावल्याख्यं प्रकरणमारभमाणः स्वचिकीर्षितस्य ग्रन्थस्य निर्विघ्रपरिसमाप्त्यर्थमुत्तरग्रन्थोपक्षेपकविशेषण विशिष्टतया श्रीविष्णुनमनरूपमङ्गलं कृत्वा शिष्यशिक्षायै ग्रन्थदावुपनिबध्नाति।। नम इति ।। अशेषेति ।। रमाब्रह्मादीत्यर्थः। पूर्वशब्देन स्थिलयनियमनज्ञानाज्ञानबन्धमोक्षाणां ग्रहणम्। जगज्जन्म पूर्वं प्रभृतिर्यस्य स्थित्यादेस्तत्तथोक्तं तस्य कर्त्र इत्यर्थः। रमाब्रह्माद्यशेष जगत्कर्तृत्वोक्त्या तस्य तत्‌स्रष्टृत्वं तत्प्रकारश्च सिसृक्षत्वं विशेषश्च साक्षाद्भगवदिच्छया प्राप्तैव सृष्टेत्युदितेत्यादि-र्वियत्पादीयान् व्याख्यानोक्तरीत्या द्रष्टव्यः। प्रतिवादिनिराकरणसामर्थ्या-वाप्त्यर्थं मुरद्विष इत्युक्तम्। तं यथा यथोपासते तदेव भवतीति श्रुतेरिति ज्ञातव्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मूलम्--ननु कथं सत्यता जगतोऽङ्गीकाराधिकारिणी। विमतं मिथ्या दृश्यत्वाज्जडत्वात् परिच्छिन्नत्वाच्छुक्तिरजतवदित्यनुमानविरोधादिति। मैवम्। मिथ्यात्वानिरुक्तेः।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C01_S01_V02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C01_S01_V02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सत्याशेषजगदित्युक्तं जगत्सत्यत्वमसहमानो मायावादी प्रत्यवतिष्ठते।। नन्विति। अङ्गीकारस्याधिकारो योग्यता यस्याः सा तथोक्ताऽङ्गीकर्तुं योग्येत्यर्थः। कुतः सत्यता जगतो नाङ्गीकर्तुं योग्येत्यतोऽनुमानविरोधादित्याह।। विमतमिति। सर्वं मिथ्येत्युक्ते ब्रह्मणि प्रमाणबाधः शुक्तिरजतादौ सिद्धार्थता च स्यात्। अतो विमतमित्युक्तम्। विमतेरनेकविधत्वेऽपि साध्यविशेषोपादानात्तद्विशेषसिद्धिः। तथा च सत्यत्वमिथ्यात्वाभ्यां विप्रतिपत्तिविषयो वियदादीत्युक्तं भवति। ननु तर्हि वियदादिकं मिथ्येत्येव कस्मात्पक्षनिर्देशो न कृत इति चेत्। उच्यते। आदिपदग्राह्यतावच्छेदकानुक्तावसङ्कुचितेनादिपदेन ब्रह्मदेरपि ग्रहणापत्त्योक्तदोषानिस्तारात्। किञ्चाप्रसिद्धविशेष्यत्वाप्रसिद्धविशेषणत्वसिद्धार्थत्वप्रमाणबाधानां प्रतिज्ञादोषाणामुद्धारोऽप्येतेन कृतः स्यादित्येतदर्थं विमतग्रहणम्। यदि विशेष्यभूतं वियदाद्यप्रसिद्धं स्यात्तदा किमाश्रया विमतिः स्यात्। यदि च विशेषणभूतं मिथ्यात्वमप्रसिद्धं भवेत्तदा किमुल्लेखिनी विमतिर्भवेत्। यदि वा मिथ्यात्वं वियदादौ सिद्धं बाधितं वा स्यात्तदाऽन्यतरकोटिनिश्चयान्न विमतिः स्यात्। अस्ति चेयं तस्मान्नाप्रसिद्धविशेष्यत्वादीति। आदिपदेनायं पट एतत्तन्तुनिष्ठान्ताभावप्रतियोगी अंशित्वात्पटान्तरवदित्यनुमानं ग्राह्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मूलम्-तत्किमनिर्वचनीयत्वं वा असत्त्वं वा सद्विविक्तत्वं वा प्रमाणाविषयत्वं वा अप्रमाणविषयत्वं वा अविद्यातत्कार्ययोरन्यरत्वं वा स्वात्यन्ताभावसमानाधिकरणतया प्रतीयमानत्वं वा। नाद्यः। विकल्पासहत्वात्।।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C01_S01_V03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C01_S01_V03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्किमित्यादि। अत्रोत्तरोत्तरविकल्पकरणे पूर्वपूर्वविकल्पेषु वक्ष्यमाणदूषणान्येवास्वरसबीजानीति ज्ञातव्यम्।। अविद्येति। अविद्यात्वं मिथ्यात्वमित्युक्तेऽविद्याया एव मिथ्यात्वप्राप्त्या प्रपञ्चे तदभावादव्याप्तिः स्यादतस्तत्कार्यग्रहणम्। तत्कार्यत्वं मिथ्यात्वमित्युक्ते प्रपञ्चेऽविद्याकार्यत्वसद्भावेऽप्यविद्यायां तदभावादव्याप्तिः स्यादतोऽविद्याग्रहणम्। अननुगमपरिहारायान्यतरग्रहणमिति द्रष्टव्यम्।। स्वात्यन्ताभावेति। स्वात्यन्ताभावसमानाधिकरणत्वमित्येवोक्ते व्याघातः स्यात्। प्रतियोगितदत्यन्ताभावयोरेकाधिकरणत्वायोगादतः प्रतीयमानत्वमित्युक्तम्। तथा च प्रतियोग्यधिकरणतया भ्रान्तिसिद्धस्य वस्तुनोऽत्यन्ताभावाधिकरणत्वोपपत्तेर्न व्याघातः। तथा च प्रतीयमानाधिकरणनिष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगित्वमिति यावत्। प्रतिपन्नोपाधौ त्रैकालिकनिषेधप्रतियोगित्वे तात्पर्यम्। घटस्य तन्त्वादिरूपे पटोपाधावत्यन्ताभावः सर्वसम्मत एव। यस्मिन्मृदाद्युपाधौ स्वयं प्रतीयते तत्रापि तदत्यन्ताभावसाधने मिथ्यात्वमेव सिध्यतीति भावः।। विकल्पेति।। विकल्पस्य सहं न भवतीति विकल्पासहस्तस्य भावस्तत्त्वं तस्मादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 2 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
निर्वचनशब्दात्तस्सम्बन्धीत्यर्थे छप्रत्यये तस्येयादेशे निर्वचनीयमिति भवति। तदीयं मदीयमित्यादिवत्। निर्वचनसम्बन्धित्वं चात्र तद्विषयत्वं विवक्षितम्। तथा चार्निर्वचनीयत्वं नाम निर्वचनविषयत्वाभावः। तत्र किं विशेषणभूतं यन्निर्वचनं वच परिभाषण इति धातेर्नितरामुक्तिस्तद्विरहोऽभिप्रेत उत तद्विषयरूपनिर्वाच्यविरह इति विकल्पयति।। निर्वचनविरह इत्यादिना।। व्यवहारेति।। इदं रूप्यमित्यादिव्यवहारेत्यर्थः। तथा च व्यवहारस्यैवाभावे व्यवहारविषयत्वाभ्युपगमो विरुद्व इति भावः। तथा च लक्षणस्यासम्भव इति ज्ञातव्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। तात्त्विकत्वेति।। सत्त्वासत्त्वनिषेधसमुच्चयद्वयस्य तात्त्विकत्वाङ्गीकारे ह्यसत्त्वविरहे सत्त्वस्येत्याद्युक्तरीत्या व्याहतिः स्यान्न चैवमिति भावः। व्याघाताभावमेवोपपादयति।। तत्तदिति। सद्वैलक्षण्य प्रतियोगिभूतं सत्त्वमसद्वैलक्षण्यप्रतियोगिभूतं चासत्त्वं दुर्निरूपमित्यत्रैव तदुभयवैलक्षण्योक्तेस्ताप्तर्यं न तु तस्यानिर्वचनीयलक्षणत्व इत्यर्थः। तथा च जगतः सत्त्वासत्त्वे दुर्निरूपे इत्येवोच्यमानत्वान्न व्याघात इति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्रेति। दृष्टान्तभूते आत्मनीत्यर्थः।। प्रयुक्तमिति। सत्त्वे आत्मत्वं प्रयोजकमित्यर्थः। तथा च जगत्सद्भवितुमर्हति असत्त्वशून्यत्वादात्मवदित्यत्रात्मत्वमुपाधिरिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B04_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
असति व्यभिचारादिति। समव्याप्तस्याप्युपाधित्वं कैश्चिदङ्गीकृतम्। यथाऽऽहुः। साधनाव्यापकाः साध्यसमव्याप्ता ह्युपाधय इति। तथा च यत्राबाध्यत्वं तत्र सत्त्वमिति न समव्याप्तिः। असति व्यभिचारादित्यर्थः।। तस्यापीति। असतोऽपीत्यर्थः। तथा च समव्याप्तौ न व्यभिचार इति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B05_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। आत्मादौ न विकल्प इत्यादि। नात्मत्वमस्माभिर्निर्वक्तव्यं भवतामपि सम्मतत्वात्। तथा च भवद्भिर्यदात्मत्वं निरुच्यते तदेवास्माभिरूपाधित्वेनोच्यत इत्यशयः।। उक्तप्रकारान्यतरेति। ज्ञानाधारत्वस्वप्रकाशत्वात्मपदवाच्यत्वरूपप्रकारेष्वन्यतरेष्वित्यर्थः। त्वन्मत इत्यतः पूर्वं त्वया तदङ्गीकार इति शेषः। दोषेति। उक्तरीत्येर्थः। आत्मत्वस्यानुपाधित्वे प्रकृते किमायातमित्यतस्तदुपयोगं दर्शयन्नुपसंहरति।। तस्मादिति। आत्मत्वस्यानुपाधित्वेनासतत्वविरहस्य सत्त्वेन निरुपाधिकसम्बन्धसद्भावादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 3 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C03_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C03_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
। सदसद्विलक्षणे तादृशवस्तुसद्भावे विवादपदमित्यनुमाने बाध्यत्वादिति हेतुर्द्रष्टव्यः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C03_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C03_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। सत्त्वासत्त्व इति। तथा च सत्त्वासत्त्वयोरेकवस्तुनिष्ठात्यन्ताभावप्रातियोगित्वे साधिते सति यद्वस्तुनिष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगिनी सत्त्वासत्त्वे तद्वस्तु सदसद्विलक्षणमेवायास्यतीति भावः। अत्र पक्षद्वयानुसारेण दृष्टान्तद्वयमित्याहुः। तन्न। अनित्ये वाङ्मनसी मूर्तत्वाद्धटवदित्याद्यभियुक्तप्रयुक्तानुमानेष्वपि दृष्टान्तद्वयप्रयोगप्रसङ्गात्। वस्तुतस्तु न तावदत्रैकान्त्याभावप्रतियोगित्वं साध्यतया विवक्षितम्। तथात्वे बाधापत्तेः। प्रतियोगिभेदेनाभावभेदात्सत्त्वा सत्त्वोभयप्रतियोगिकात्यन्न्ता भावस्यैकत्वायोगादतो द्वित्वावच्छिन्नात्यन्ताभावप्रतियोगित्वमेव साध्यतया विवक्षितमिति वक्तव्यम्। तत्र बाधाभावेऽपि रूपस्य रसस्य वैकस्यैव दृष्टान्तत्वे तस्यात्यन्ताभावद्वयप्रतियोगित्वाभावेन साध्यवैकल्य प्रसङ्गादतस्तदर्थं दृष्टान्तद्वयग्रहणमिति द्रष्टव्यम्। एकवस्तुनिष्ठेति पाठान्तरः। एकधर्मीति पाठे वस्तुशब्दस्येत्युत्तरग्रन्थासङ्गतिरिति ज्ञातव्यम्।। प्रमेयत्वेति। प्रमेयत्वादिधर्माणां केवलान्वयित्वेनात्यन्ता भावप्रतियोगित्वरूपसाध्याभावादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C03_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C03_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।आभाससाम्यं चाह।। किञ्चिति। तथा च घटाघटविलक्षणं किमपिकिञ्चिद्वस्तु सिद्ध्येदित्याशयः।। आभासेति। सत्त्वासत्त्वे इत्युक्तानुमानप्रयोग इति शेषः। अन्यथा पुल्लिङ्गानुपपत्तिः। अप्राप्तदूषणप्राप्तिर्योगः प्राप्तदूषणस्य परिहारलक्षणं क्षेमः। आभासेनानुमानेन समानौ योगक्षेमौ यस्यासौ तथोक्तः। आभासानुमाननिष्ठानि दूषणानि त्वदीयानुमानेऽपि समानानि। तत्परिहारप्रकारश्चाभासानुमानेऽपि समान इत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 4 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।ख्यातिबाधान्यथाऽनुपपत्तिरेवानिर्वाचनीयार्थे मानमित्याशङ्कते।।  सच्चेदिति।। सत्तायुक्तमिति। सत्ताजातियुक्तमित्यर्थः। यत्सत्सत्ताजातियुक्तम्। साध्यमापाद्यम्। अविशिष्टत्वात् आपादकस्येति शेषः। सच्चेदबाध्यं चेन्न बाध्येतेत्यापादने यदबाध्यं तदबाध्यमिति व्याप्तिर्न सम्भवति। आपाद्यापादकयोरेकत्वादित्यर्थः। सिद्धसाधनत्वादिति। सच्चेद्ब्रह्मस्वरूपं चेन्न बाध्येत। बाध्यते चेदम्। तस्माद्ब्रह्मस्वरूपं नेति विपर्ययपर्यवसाने सिद्धसाधनत्वप्रसङ्गादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।असद्व्यवहारेति। व्यवहारस्य व्यवहर्तव्यज्ञानसाध्यत्वेनासतः प्रतीत्यभावेऽसदिति व्यवहार एव लुप्येतेत्यर्थः।। भ्रान्तिव्यवहारेति। भ्रान्तिरियमिति व्यवहारेत्यर्थः। तदुपपादयति।। प्रकृतादिति। इदन्त्वेन पुरतः प्रतीयमानाद्वास्तवाच्छुक्त्याकारादित्यर्थः। अन्यात्मना रजतात्मना। यथोक्तम्। असतः सत्त्वप्रतीतिः सतोऽसत्त्वेन प्रतीतिरित्यन्यथाप्रतीतेरेव भ्रान्तित्वादिति। ततोऽपि किमित्यत आह।। तत्र चेति। भ्रान्तावित्यर्थः। अन्यथाकारस्य रजताकारस्य। तथा चासतः सत्त्वेन प्रतीत्यभावेऽसतो रजताकारस्यापि सत्त्वेन प्रतिभासाभावापत्त्या भ्रान्तिव्यवहारोच्छेदप्रसङ्गः स्यादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।तदपीति। अनिर्वचनीयं रजतमपीत्यर्थः।। प्रकृतेनैव रूपेणेति। प्रातिभासिकत्वेनानिर्वचनीयत्वेनेत्यर्थः।। अन्याकारेण वेति। असत्त्वेन वेत्यर्थः। प्रातिभासिकवैलक्षण्येन व्यावहारिकत्वेनेति यावत्।। भ्रान्तीति। प्रातिभासिकं रजतं प्रातिभासिकत्वेनैव प्रतीयते चेत्का नाम भ्रान्तिः। उपलक्षणमेतत्। प्रवृत्त्यभावप्रसङ्गोऽपि द्रष्टव्यः। न हि प्रातिभासिकं क्वचिदनेनार्थक्रियासूपयुज्यमानं दृष्टं येन तथात्वं प्रतीत्यऽपि प्रवर्तेत ।। असतः सत्त्वेनेति। अयं भावः। प्रातिभासिके रजते यत्सत्त्वं व्यावहारिकत्वं प्रतीयते तत्किं सद्वाऽसद्वा। नाद्यः। रजतस्यानिर्वचनीयताऽनुपपत्तेः। न हि यस्य सत्त्वं सत्तदनिर्वचनीयमिति सम्भवति। न द्वितीयः। अनिर्वचनीये रजते प्रतीयमानं सत्त्वं यद्यसत्तदा प्रष्टव्यम्। किमसत्त्वेन प्रतीयते सत्त्वेन वा। नाद्यः। प्रवृत्त्यभावापत्तेः। न ह्यसदर्थक्रियासूपयुज्यमानं क्वचिदनेनोपलब्धं येन तथात्वं प्रतीत्यापि प्रवर्तेत। न द्वितीयः। असतः सत्त्वेन प्रतीतेरनिर्वार्यत्वादिति।। तस्यापीति। अनिर्वचनीये रजते प्रतीयमानस्य सत्त्वस्यापीत्यर्थः।। अनवस्थेति। तत्किमनिर्वचनीयत्वेन प्रतीयते सत्त्वेन वेत्यादि विकल्पापत्त्याऽनवस्थेत्यर्थः।। निर्णयेति। रजतस्यानिर्वचनीयत्वाव धारणमित्यर्थः। दुःशकमशक्यम्। त्वन्मत इति शेषः। यद्यप्यर्थतत्त्वावधारणमेव निर्णयः। निर्णयस्तर्कमानाभ्यामर्थतत्त्वावधारणमिति वचनात्। तथाऽपि दर्शनस्य पृथगुक्तत्वादर्थत्वमेव निर्णयपदेन ग्राह्यमिति द्रष्टव्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B04_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। न द्वितीय इति। असत्त्वं मिथ्यात्वमिति द्वितीयः पक्षोऽपि न युक्त इत्यर्थः।। अपदर्शनत्वादिति। दर्शनं सिद्धान्तस्तद्विरुद्धत्वादित्यर्थः। जगतोऽसद्धैलक्षम्याङ्गीकारेण असत्त्वरूपमिथ्यात्वाङ्गीकारेऽपसिद्धान्त इति भावः। सद्धिविक्तत्वं मिथ्यात्वमिति तृतीयः पक्षः कुतो न युक्त इत्यत आह।। विचारेति। सत्तारूपा व्यापकजातिः सच्छब्दार्थ इत्यभिप्रेत्य परजातिविरह इत्युक्तम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B05_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।सम्यग्ज्ञातत्वं सम्यग्विज्ञानविषयत्वम्। यथावत् पारमार्थिकत्वेन ।। प्रतिपन्नोपाधाविति। प्रतियोग्यधिकरणतया प्रतिपन्ने उपधावित्यर्थः। असत्यतिव्याप्तिपरिहारायेदं विशेषणम्। तस्य प्रतिपन्नोपाधेरेवाभावादिति ध्येयम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B06&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B06_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।कालान्तरादावित्यत्रादिपदेन देशान्तरसङ्ग्रहः।। त्रिकालेति। सार्वदैशिकसार्वकालिकानिषेधप्रतियोगित्वमित्यर्थः।। अंश इति। प्रकृत्यादिरूपं नित्यं जगद्विहाय घटाद्यनित्यजगदंशे निरुक्तबाध्यत्वाङ्गीकारादित्यर्थः। तदेव विवृणोति।। रीत्यन्तरेणेति। अनित्यत्वादेरित्यत्रादिपदेन परिच्छित्वग्रहणम्। तथा च विमतमनित्यमिति वक्तव्ये निरुक्तबाध्यत्वप्रतिज्ञानेन वाचो भङ्ग्या नित्यत्वादेरेवोक्तत्वादित्यर्थः। तत्रैकस्मिन्काले प्रतिपन्नस्य कालान्तरे निषेधेऽनित्यत्वस्यैकस्मिन्देशे प्रतिपन्नस्य देशान्तरे निषेधे परिच्छिन्नत्वस्यैव प्राप्तेरिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B07&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B07_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। का चेयमिति। उपाधेरिति शेषः।। प्रमाणप्रतिपन्नतेति। प्रतियोग्याधारत्वेन प्रमाणप्रतिपन्ने प्रमीयमाणे उपाधावित्यर्थः।। भ्रान्तीति। प्रतियोग्याधारत्वेन भ्रान्तिप्रतिपन्नोपाधावित्यर्थः।। प्रमाणप्रतिपन्नस्येति। प्रतियोग्याधारत्वेन प्रमाणप्रतिपन्ने उपाधावित्यर्थस्योपाधिनिष्ठतया प्रमाणप्रमितस्य प्रतियोगिन इति फलितार्थाभिप्रायेणैवमुक्तमित्यवसेयम्।। अतिप्रसङ्गादिति। आत्मा वा इदमेक एवाग्र आसीत्। अनादिमध्यान्तम्।। अन्तर्बहिश्च तत्सर्वं व्याप्य नारायणः स्थितः। स एवाधस्तात्स एवोपरिष्ठादित्यादिप्रमाणैः सर्वदेशकालनिष्ठतया प्रमाणप्रमितस्य ब्रह्मणोऽपि त्रिकालाखिलदेशीयनिषेधप्रसङ्गादित्यर्थः। अभाववेदनं कालत्रये नास्तीति वेदनम्।। अत्यन्तासत्त्वेति। उपाधिनिष्ठतया भ्रान्तिप्रतिपन्नस्य प्रतियोगिनो जगतस्त्रिकालनिषेधसाधनेऽत्यन्तासत्त्वापत्त्याऽपसिद्धान्त इत्यर्थः।। तस्यैवेति। सद्विविक्तत्वस्यैवेत्यर्थः। तथा च सद्विविक्तत्वसिद्धौ सद्विविक्तत्ववेदनरूपनिषेधसिद्ध्या तत्प्रतियोगित्वरूपबाध्यत्व सिद्धिस्तत्सिद्धावबाध्येतरत्वापरपर्यायबाध्यत्व रूपसद्विविक्तत्वसिद्धिरित्यन्योन्याश्रय इत्यर्थः। प्रमाणाविषयत्वं मिथ्यात्वमिति चतुर्थः पक्षः कुतो न युक्त इत्यत आह।। विचारेति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B08&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B08_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। गन्धादेरिति। पक्षीभूतविश्वान्तर्गतस्य गन्धादेरित्यर्थः।। आपातादिति। प्रमाणावेद्यत्वाङ्गीकारादित्यर्थः।। प्रमाणाविषयत्व इति। प्रमाणाविषयत्वरूपमिथ्यात्वसाधन इत्यर्थः।। तदिति। निरुक्तमिथ्यात्वसाधनं प्रतीत्यर्थः। आश्रयासिद्धिप्रसङ्गादिति भावः। असत्त्वमतत्त्वता। तत्सिद्धिः प्रत्यक्षादेरतत्त्वावेदकत्वसिद्धिः।। तदेवेति। विषयासत्त्वमेवेत्यर्थः। तथा च प्रत्यक्षादेरतत्त्वावेदकत्वसिद्धौ विषयासत्त्वासिद्धिर्विषयासत्त्वसिद्धौ प्रत्यक्षादेरतत्त्वावेदकत्व सिद्धिरित्यन्योन्याश्रयत्वादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B09&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B09_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। प्रमाणं चेति। यतावस्थितज्ञेयविषयीकारित्वरूप प्रामाण्यस्यार्थसत्ताघटितत्वादिति भावः। तथा च प्रत्यक्षादेरतत्त्वावेदकत्वाङ्गीकारे प्रामाण्यमेव न सम्भवतीत्युक्त्वा प्रामाण्याङ्गीकारेऽतत्त्वावेदकत्त्वमेव न युक्तमित्याह।। प्रमाणं चेदिति।। अद्वैतवाक्यवदिति। यथा तत्त्वमसीत्याद्यद्वैतवाक्यस्य प्रमाणत्वेन तद्वेद्यस्यैक्यस्य नातत्त्वतैवं प्रकृतेऽपीत्यर्थः। यदिप्रमाणस्याप्यतत्त्वावेदकत्वमङ्गीक्रियते तर्ह्यद्वैतवाक्यस्याप्यतत्त्वावेदकत्व प्राप्त्य तद्बोध्यस्यैक्यस्याप्ययाथार्थ्यमतत्त्वता स्यादिति भावः। ब्रह्माकार्यं ब्रह्मविकारि। भ्रमप्रतीतत्वं भ्रमविषयत्वम्।। असत्त्वेनेति। असत्त्वप्रसङ्गेनेत्यर्थः। आरोप्यतया भ्रमविषयत्वस्यैवासत्त्वादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B10&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B10_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।अनादीति। प्रपञ्चे शुक्तिरजते चातिव्याप्तिवारणायानादीत्युक्तम्। ब्रह्मण्यतिव्याप्तिवारणायानिर्वाच्येत्युक्तमिति द्रष्टव्यम्।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B11&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B11_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।असम्भवित्वादिति। अविद्यायाः प्रातिभासिकत्वेन दोषजन्यधीमात्रशरीरत्वादिति भावः। अनादीति। तथा चाज्ञानं न ज्ञानविलाप्यमनादिभावरूपत्वाद्ब्रह्मवदित्यनुमानं द्रष्टव्यम्। अत्र प्रपञ्चे व्यभिचारपरिहारायानादीति विशेषणम्। ज्ञानप्रागभावे व्यभिचारपरिहाराय भावरूपत्वादित्युक्तम्। शङ्कते।। भावाभावेति। भावात्वोपचारे बीजम् अभावविलक्षणतामात्रेणेति। भावभूते घटादावभाव विलक्षणतासद्भावादित्यर्थः। न ह्युपचारोऽनुमानप्रवृत्त्यङ्गम्। तथा सति चित्रलिखितसिंहे माणवके चोपचारेण सिंहाग्निशब्दसद्भावेन गजहननदहनाद्यर्थक्रियानुमानप्रसङ्गादित्यर्थः। आत्मवद्ब्रह्मवत्।। अभावेति। यद्भावत्वोपचारं बीजतयाऽङ्गीकृतं तन्मात्रेणापीत्यर्थः। तथा चाज्ञानं न ज्ञाननिवर्त्यमनादित्वे सत्यभावविलक्षणत्वाद्ब्रह्मवदित्येवानुमानं स्यादिर्थः। ज्ञाननिवर्त्यत्वाभावानुमाने उपाधिमाशङ्कते ।। न चेति।। आत्मत्वादिरित्यादिपदेन ब्रह्मत्वसङ्ग्रहः।। अत्यन्तासतीति। तत्र ज्ञाननिवर्त्यत्वाभावे सत्यप्यात्मत्वादेरभावेन साध्याव्यापकत्वादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B12&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B12_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।अर्थज्ञानात्मकत्वोभयविधभ्रमस्य परेणाप्यङ्गीकृतत्वात्तदनुसारेण विकल्पयति।। भ्रमशब्देनेति। अर्थो रजतादिः।। पदार्थस्यासत्त्वेनेति। तथा चार्थरूपो भ्रमो निरुपादानोऽसत्त्वाच्छशशृङ्गवदित्यनुमानेन निरुपादानत्वसिद्धेरज्ञानेऽर्थरूपभ्रमोपादानताया असम्भवान्मद्रीत्यऽसम्भव इत्यर्थः। इदमुपलक्षणम्। अर्थरूपो भ्रमो निरुपादानः सद्विलक्षणत्वादज्ञानवदित्यनुमानेनाज्ञानेऽर्थरूपभ्रमोपादानत्वायोगात्त्वद्रीत्या चासम्भव इत्यपि द्रष्टव्यम् ।। अन्तःकरण इति। धीर्भीरित्येतत्सर्वं मन एवेति श्रुतेर्भ्रमशब्दवाच्याज्ञानोपादानताया अन्तःकरणेऽपि सत्त्वेन तत्रातिव्याप्तेरित्यर्थः।। भ्रमस्येति। भ्रमरूपज्ञानस्येत्यर्थः।। उपादानकतेति। उपादनकर्तेत्यर्थः। भ्रमरूपज्ञानस्य त्वन्मते ब्रह्मवत्सद्विलक्षणत्वेनाविद्योपादानकत्वाभावादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B13&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B13_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।व्याप्त्यसिद्धिरित्युक्तमुपपादयति।। तत्त्वावेदकस्यापीति। तत्त्वावेदकशब्दोऽत्र रूढ्या प्रमाणपरोऽभिप्रेतः। तथाच प्रमाणभूतस्यापीत्यर्थः। सत्यभूतस्यापि साक्षिण इति यावत्। विषभूताज्ञानसुखादेरिति शेषः।। आविद्यकत्वेनेति। बाध्यत्वेति यावत्। यद्वा तत्त्वावेदकस्येत्यर्शआद्यजन्तम्। तत्सिद्धस्याज्ञानादेरित्यर्थः। तथा च ज्ञानस्य सत्यत्वेन तद्विषयस्याबाध्यत्वमिति व्याप्तिस्त्वन्मते न सिद्धा। ब्रह्मस्वरूपतया साक्षितद्वेद्यचैतन्यस्य सत्यत्वेऽपि तद्विषयस्य साक्षिरूपज्ञानस्य ज्ञानसुखादेः प्रातिभासिकस्य बाध्यत्वलाङ्गीकारेण त्वन्मते व्यभिचारादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 5 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C05_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C05_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अविद्यायां चेति। चशब्दः प्रकृतत्वानुसन्धानार्थः।         तदेव दर्शयति।। एवंविधायामिति। उक्तलक्षणलक्षितायामित्यर्थः। यद्वा वस्तुसिद्धेर्लक्षणप्रमाणाधीनत्वेन लक्षणासम्भवेन तदसिद्धिमुक्त्वा प्रमाणाभावेनापि तदसिद्धिं वक्तुं पृच्छति।। एवंविधायामविद्यायां प्रमाणं च किमिति। इत्येवं चशब्दो भिन्नक्रमेण योज्यः। यद्वा किमित्याक्षेपः। तथा च न केवलं किमपि लक्षणं नास्तीति किन्नाम प्रमाणं च किमस्ति न किमपीत्यर्थः। एतदसहमानस्तत्त्वप्रदीपोक्तमनुमानप्रमाणमाशङ्कते।। देवदत्तप्रमेति। देवदत्तगतप्रमेत्यर्थः।। तत्स्थेति। देवदत्तगतेत्यर्थः। अतिरेकिणोऽतिरिक्तस्य। मात्वात्प्रमात्वात्। अविगीतप्रमा यज्ञदत्तप्रमा। अत्र पक्षे प्रागभावातिरिक्तानाद्यज्ञानमादाय साध्यसिद्धिर्दृष्टान्ते तु देवदत्तीय प्रमाप्रागभावातिरिक्तयज्ञदत्तीयप्रमाप्रागभावमादायेति द्रष्टव्यम्। दृष्टन्त इव पक्षेऽपि साध्यपर्यवसानेनार्थान्तरशङ्का तु बाधादेव तु न युक्ता। अत्र प्रमामात्रपक्षीकारे यज्ञदत्तप्रमाया अपि प्राप्त्या तस्यां च देवदत्तगतप्रमाप्रागभावातिरिक्तानादिभूतयज्ञदत्त प्रमाप्रागभावनिवर्तकत्वस्य सिद्धत्वात्सिद्धसाधनता स्यादतो देवदत्तप्रमेत्युक्तम्। साध्ये तत्स्थे देवदत्तगतेति विशेषणत्यागेऽप्रसिद्धिः स्यात्। दृष्टान्तभूतयज्ञदत्तप्रमायाम बावातिरिक्तानादिनिवर्तकत्वस्य प्रतिवादिनोऽसम्मतत्वात्। अतो देवदत्तगतेत्युक्तम्। देवदत्तगतानादेर्ध्वंसिकेत्येवोक्तौ देवदत्तप्रमाया देवदत्तगतानादिभूतस्वप्रागाभावनिवर्तकत्वेन सिद्धसाधनता स्यादतः प्रमाप्रागभावातिरिक्तेत्युक्तम्। अनादिपदत्यागे देवदत्तप्रमाया देवदत्तगत प्रमाप्रागभावातिरिक्तपूर्वप्रमाया निवर्तकत्वेन तादृशप्रमाप्राग भावातिरिक्तमिथ्याज्ञाननिवर्तकत्वेन वा सिद्धसाधनता वारणायानादीत्युक्तम्। पूर्वप्रमामिथ्याज्ञानयोरनादित्वाभावान्नोक्तदोषः।। घटोऽयमिति। दृष्टान्तभूते घटान्तरे एतद्धटप्रागभावातिरिक्त स्वप्रागभावनिवर्तकत्वेन साध्यपर्यवसानम्। एवमेव पक्षे साध्यपर्यवसानेनार्थान्तरता तु बाधादेव न शङ्क्या। तथा चैतद्धटनिवर्त्यो घटप्रागभावातिरिक्तोऽप्यनादिभूतः पदार्थः कश्चित्सिध्येदिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 6 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अथाविद्यायांविवरणकारोक्तमनुमानमाशङ्कते।। अथ प्रमाणज्ञानमिति। अत्र विवादगोचरापन्नेति पूरणीयम्। अन्यथा वेदान्तजन्यद्वितीयादिज्ञानमादाय बाधः स्यात्। तस्यापि प्रथमज्ञानरूपवस्तुपूर्वकत्वेऽपि तस्य स्वविषयप्रकाशत्वेन स्वविषयावरणत्वाभावाद्बाधः। स्यादिति द्रष्टव्यम्। हेतौ धारावाहिकद्वितीयादिज्ञानेषु व्यभिचारवारणायाप्रकाशितमिति। दृष्टान्ते सौरालोकप्रदेशस्थितदीपप्रभाव्यावृत्त्यर्थमन्धकार इति। द्वितीयादिप्रभासु साधनवैकल्यपरिहाराया प्रथमेत्युक्तम्। तथा च विवादगोचरापन्नं वेदान्तरूपं प्रमाणजन्यं चरमसाक्षात्काररूपं प्राथमिकं ज्ञानमित्यर्थः। साध्ये स्वशब्देन पक्षीभूतं प्रमाणज्ञानं ग्राह्यम्। साध्यस्थविशेषणानां कृत्यं दर्शयति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
त्वदभिमतेनि। भावरूपेत्यर्थः।। अन्तःकरणवृत्तीति। मनोवृत्तीत्यर्थः।। ज्ञानानामिति। घटादिज्ञानानामित्यर्थः।। तथाविधेति। स्वप्रागभावव्यतिरिक्तेत्यादि विशेषणचतुष्टयोपेतवस्त्वित्यर्थः।। अभावेऽपीति। अनेन साध्याभाव उक्त इति द्रष्टव्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B04_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। ज्ञापकत्वमिति। साक्षाज्ज्ञानकरणत्वमित्यर्थः ज्ञापकाप्यायकत्वमिति। ज्ञानकरणसहकारित्वमित्यर्थः।। चक्षुरादाविति। अप्रकाशितार्थज्ञानकरणत्वे सत्यपिस्वनिवर्त्यवस्त्वन्तरपूर्वकत्वाभावाद् व्यभिचार इत्यर्थः।। दृष्टन्तस्येति। प्रदीपप्रभायां ज्ञानकारणत्वे सत्यपि ज्ञानकरणत्वाभावात्दृष्टान्तस्य साधनवैकल्यमित्यर्थः।। ज्ञान इति। पक्षीभूते प्रमाणज्ञान इत्यर्थः।। असिद्धेरिति। पक्षीभूते प्रमाणज्ञाने ज्ञानकरणाप्यायकत्वाभावादसिद्धिरित्यर्थः।। अञ्जनादाविति। अञ्जनस्य भूम्यन्तर्गतधनादिज्ञानकरणचक्षुः सहकारित्वेऽपि स्वनिवर्त्यवस्त्वन्तरपूर्वकत्वाभावाद्व्यभिचार इत्यर्थः।। साधनेति। प्रदीपप्रभायां ज्ञानत्वाभावादित्यर्थः। भावरूपाविद्यायां प्रत्यक्षप्रमाणमाशङ्कते। न किञ्चिदिति। न किञ्चिदहमवेदिषमित्युत्तरकालेऽज्ञानस्मरणं तावद्भवति। तच्चानुभवं विना न सम्भवतीति तद्बलात्सुषुप्तौ भावरूपाज्ञानानुभवसिद्धिरिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 7 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C07_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C07_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अभावमानेति। अनुपलब्धिरूपप्रमाणेत्यर्थः। सम्प्रतिपन्नवद्धटादिवत्। अत्र व्यतिरेकव्याप्तिमुपपादयति।। अभावो हीति।। अभावस्येति। अनुपलब्धिरूपषष्ठप्रमाणस्येत्यर्थः। भाट्टानां मतेऽनुपलब्धेः पृथक् प्रमाणत्वात्। व्यवहारे भट्टनय इत्यङ्गीकारादभावस्येत्युक्तम्। तार्किकरीत्याप्रत्यक्षस्येत्युक्तम्। स्वरूपासिद्धिपरिहाराय हेतुं साधयति।। अज्ञानं चेति।। माननिवर्त्यत्वादिति। वृत्तिरूपप्रमाणज्ञाननिवर्त्यत्वादित्यर्थः।। सम्प्रतिपन्नवदिति। मानप्रागभाववदित्यर्थः। यथा घटनिवर्त्यो घटप्रागभावो न घटगम्य एवं माननिवर्त्यो मानप्रागभावः प्रतियोगिभूतमानगम्यो मानं न भवतीति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C07_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C07_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कुतो न युक्तमित्यत आह।। किमत्रेति। त्वदुक्तमर्थमित्यत्रेत्यर्थः ।। सर्वानुवादेनेति। विशेषाकारेण घटपटादिसमस्तपदार्थानुवादेनेत्यर्थः।। सामान्यत इति। सामान्याकारेण सर्वपदार्थानुवादेनेत्यर्थः।। तादृशेति। लोके इति शेषः। विशेषाकारतः सर्वानुवादेनेति व्यवहारस्यैव लोकेऽभावादित्यर्थः। तथात्वे सार्वज्ञापत्तेरिति भावः। तुष्यतु दुर्जन इति न्यायेनाह।। भावे वेति ।। न प्रमामत इति। तथा च त्वदुक्तेऽर्थे प्रमाणज्ञानं मम नास्तीति प्रमाणज्ञानाभावविषयत्वोपपत्तेर्न भावरूपाज्ञानस्य साधकत्वमिति भावः। तदुपपादयति।। प्रतिवादीति। प्रमाणाभावेन प्रमाणज्ञानाभावेन। त्वदुक्तेऽर्थे प्रमाणज्ञानं मम नास्तीत्यस्य प्रमाणज्ञानाभावपरत्वे स्ववचनव्याघातमाशङ्कते ।। न च त्वदुक्त इति।। विशिष्टविषयज्ञानस्येति। त्वदुक्तार्थविशिष्टप्रमाणाज्ञानाभावाविषयकज्ञानस्येत्यर्थः।। तद्विशेषणतयेति। प्रमाणज्ञानविषयतया तदवच्छेदकत्वेनेति यावदित्यर्थः।। स्ववचनेति। पुनस्तत्र प्रमाणज्ञानं नास्तीत्युक्ते स्ववचनव्याघात इत्यर्थः।। एतत्प्रमाणज्ञानस्येति। त्वदुक्तेऽर्थे प्रमाणज्ञानं मम नास्तीत्येवंरूपज्ञानस्येत्यर्थः। प्रमाणाभावेति। प्रमाणज्ञानाभावेत्यर्थः।। विषयकत्वेऽपीति। साक्षात्त्वदुक्तार्थविशिष्ट प्रमाणज्ञानाभावविषयकत्वेऽपीत्यर्थः। तदर्थस्य प्रमाणज्ञानावच्छेदकीभूतस्य त्वदुक्तार्थस्य। अनैतद्विषयत्वात्साक्षादेतत्प्रमाणज्ञानाविषयत्वादित्यर्थः।। अन्यथेति। प्रमाणज्ञानावच्छेदकत्वेन परम्परयोक्तप्रमाणज्ञानविषयत्वेन प्रामाणिकत्वाङ्गीकार इत्यर्थः। भ्रमो रजतभ्रमः।। प्रमाणज्ञानस्येति। परमतेऽयमनुव्यवसायोऽस्मन्मते तु साक्षीति ज्ञातव्यम्।। विशिष्टार्थभ्रमविषयतयेति। रजतत्वविशिष्टरजतभ्रमरूपार्थविषयकतयेत्यर्थः।। भ्रमविषयस्यापीति। भ्रमरूपाज्ञानावच्छेदकीभूतस्य रजतस्यापीत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C07_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C07_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। न द्वितीय इति। किं वा सामान्यत इति द्वितीयः पक्षो नेत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 8 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C08_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C08_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सिद्धान्तविरोध इति। अभावास्यावरकत्वायोगाज्जीव स्वरूपभूतानन्दाद्यावरकत्वान्यथाऽनुपपत्त्या भावरूपाज्ञानस्य सिद्धान्ते साधितत्वादिति भावः। न च भावरूपाज्ञानस्यावरकत्वे मानाभाव इति वाच्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 9 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C09_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C09_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। दृश्यत्वस्येति। बुद्ध्या विवेकेन निरुक्तिरित्यनुवर्तते। दृगिति। ज्ञानमित्यर्थः।। वृत्तिरूपेति। अन्तःकरणवृत्तिरूपेत्यर्थः।। चिद्रपेति। वृत्तिप्रतिबिम्बचैतन्याबिव्यक्ताधिष्ठानचैतन्यरूपेत्यर्थः। तदुपपादयति।। तस्यापीति। अन्यथा ब्रह्मज्ञानजननाय प्रवृत्तानां वेदान्तानां वैय्यर्थ्यं स्यादिति भावः। इदमुपलक्षणम्। ब्रह्मजिज्ञासा ब्रह्मजिज्ञासा ब्रह्मज्ञानमित्यादौ कर्मणि षष्ठी, आत्मा वा अरे द्रष्टव्य इत्यादौ इत्यादौ तव्यप्रत्ययादिश्च न स्यात्। तस्य कर्मणि स्मरणात्। ब्रह्म विचारयितुमारब्धयोर्गुरुशिष्ययोर्मौनं मौढ्यं च स्यादित्यपि द्रष्टव्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C09_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C09_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
त्वद्रीत्या भागासिद्धिश्च स्यादित्याह।। अतीतेति।। नित्यानुमेयेष्विति। नित्यातीन्द्रियेष्वित्यर्थः। योग्यत्वं विषत्वं तथैवोत्तरत्र व्यवहारात्। तल्लक्षणं स्वप्रकाशत्वलक्षणम्। प्रस्तावे प्रसङ्गे इति यावत्। तद्वाक्यं पठति।। न चेति।। एतावदेवास्त्विति। अपरोक्षव्यवहारयोग्यत्वमिति विशेष्यभागो व्यर्थ इति भावः। तामुपपादयति। फलव्याप्यतेति। वत्तिजनितज्ञाततालक्षणफलसम्बन्धित्व रूपदृश्यत्वापरपर्यायं यद्वेद्यत्वं तस्य तत्राभावेनावेद्यत्वसद्भावादिति व्याप्तिरित्यर्थः। तथा हि। असति धर्मिणि धर्मजननायोगान्नातीतानागतयोर्ज्ञानजन्यज्ञातताधारत्वम्। अपरोक्षज्ञानविषयेष्वेव ज्ञानेन ज्ञातताजननमङ्गीकृतम्। नानुमेयेषु धर्मदिष्वतीन्द्रियेष्वनुमेयस्यापि वन्ह्यादेःकदाचिदपरोक्षज्ञानविषयत्वेन ज्ञातताधारत्वान्नित्यानुमेयेष्वित्युक्तम्। नित्यातीन्द्रियेष्वित्यर्थः। तथा च तत्रातिव्याप्तिपरिहाराया विशेष्यभाग इति द्रष्टव्यम्। इत्यभिहितमित्यन्वयः। ज्ञानजन्यव्यवहाररूपफलसम्बन्धित्वं दृश्यत्वमिति द्वितीयपक्षे दोषमाह।। द्वितीय इति।। व्यवहारेति। आत्मेत्यादिव्यवहारेत्यर्तः। चिद्रूपदृग्विषयत्वं दृश्यत्वमिति  पक्षमनूद्य स्वरूपासिद्ध्या दूषयति।। चिद्रूपेति।। नाङ्गीक्रियत इति। निरुक्तचैतन्यरूपाया दृशोऽप्रामाणिकत्वादिति भावः। इत्यसिद्धिरित्येव पाठः। अस्वप्रकाशत्वं दृश्यत्वमिति द्वितीयपक्षं दूषयितुमाह।। स्वप्रकाशत्वमिति। असङ्गतिपरिहारायाह।। यदभाव इति। ओमिति चेत्तत्राह।। तथा चेति। वेदनं नाम दृगेव। सा किं वृत्तिरूपा चिद्रूपा वेत्यादिप्रागुक्तविकल्पदोषापात इत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C09_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C09_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। स्वव्यवहार इति। घटादिव्यवहारे घटादिव्यतिरिक्तवृत्तिरूपसंवित्सापेक्षत्वाद्धटादेरस्वप्रकाशत्वमात्मव्यवहारे तदभावात्तस्य स्वप्रकाशत्वमित्यर्थः।। संविदन्तरेति। स्वातिरिक्तसंविदित्यर्थः। तथा चात्मनोऽप्यद्वितीयत्वादि विशिष्टव्यवहारेऽद्वितीयत्वादिविशेषणोपनायकैकमेवा द्वितीयमित्यदिमानजनित संवित्सापेक्षत्वेनास्वप्रकाशत्वरूपदृश्यत्वसद्भावाद्व्यभिचार इति भावः। नन्वात्मनोऽद्वितीयत्वादिविशेषणविशिष्टव्यवहारे स्वातिरिक्त संवित्सापेक्षत्वे सत्यपि स्वरूपमात्रव्यवहारे तदभावेनास्वप्रकाशत्वरूपदृश्यत्वाभावान्नात्मनि व्यभिचार इत्याशङ्कते।। निर्विकल्पकेति। निर्विकारकात्मस्वरूपमात्रव्यवहार इत्यर्थः।। तथैवेति। घटो रूपीत्यादि विशिष्टव्यवहार एव स्वातिरिक्तविशेषणोपनायकमानजनित संवित्सापेक्षत्वसद्भावेऽपि निर्विकल्पकघटस्वरूपमात्रव्यवहारे घटादेः संविदन्तरानपेक्षत्वेनास्वप्रकाशत्वरूपदृश्यत्वाभावात्स्वरूपासिद्धिः स्यादित्यर्थः।। नास्तीति चेदिति। तथा चनासिद्धिरिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 10 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। प्रमाणत इति। तथा च दृश्यत्वादित्यस्य प्रमितिविषयत्वादित्यर्थो द्रष्टव्यः।। भ्रान्त्या वेति। तथा च दृश्यत्वादित्यस्य भ्रान्तिविषयत्वादित्यर्थोऽवगन्तव्यः।। अन्यतरेति। आद्ये तवासिद्धिर्द्वितीयेऽस्माकमसिद्धिरित्यर्थः।। अनुमानाभाव इति। अनुमानोच्छेद इत्यर्थः।। धूमध्वजेति। धूम एव ध्वजो यस्य स धूमध्वजो वह्निरित्यर्थः। एतदिति देशकालयोर्विशेषणम्। पर्वतसम्बन्ध्येतत्कालसम्बन्धीत्यर्थः।। धूममात्रस्येति। एतद्देशकालानैतद्देशकालविशेषितधूमसामान्यस्येत्यर्थः।। अदूषणत्वादिति। त्वदीयविकल्पनिराकरणयोर्दूषणत्वाभावदित्यर्थः। धूमवत्त्वस्येति धूमवत्त्वं नाम धूमसंयोगरूपो धूमसम्बन्धः। तथा चैतद्देशकालसंलग्नो धूमसंयोगो हेतुरित्यादिरूपेणैव विकल्पः कर्तव्यो न तु धूमो हेतुरित्यादिरूपेण। तर्हि तथैव विकल्प्य दूषयिष्यामीति तु न युक्तम्। धूमसंयोगे एतद्देशकालसंयोगित्वरूपसंलग्नत्वस्य गुणे गुणानङ्गीकारेण बाधितत्वादिति भावः। प्रकारान्तरेण तदीयग्रन्थोक्तं विकल्पदूषणाभ्यां सर्वानुमानोच्छेदप्रसङ्गमाशङ्कते ।। तर्हीति। इत्यादीत्यादिपदेन ऋजुधूमो हेतुरित्यस्य ग्रहणम्। तथा च वक्रधूमस्य हेतुत्वे महानसे ऋजुधूमसद्भावदशायां साधनवैकल्यम्। ऋजुधूमस्य हेतुत्वे पर्वते वक्रधूमसद्भावदशायमसिद्धिरित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
रजतसंविदः शुक्तिकाविषयत्वं न विरुद्धमित्याशङ्कते।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तदज्ञाननिवृत्तिश्च तेन भवतीति तत्त्वोद्योतं मनसि निधायाह।। किञ्चेति।। दृश्यत्वाभाव इति। आत्मन इति शेषः। तदविद्येति। आत्माज्ञानेत्यर्थः। तद्विषयकज्ञानस्यैव तदज्ञाननिवर्तकत्वादिति भावः। न चात्मनो दृक्कर्मत्वं विना तज्ज्ञानत्वमिति मूलं मनसि निधायाह।। न च तत्पक्ष इति। आत्मनो दृश्यत्वं नास्तीति पक्षे ब्रह्मज्ञानं नाम यत्प्रसिद्धं तत्किञ्चित्किमपि तत्पक्षे न स्यादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B04_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
न हि ज्ञानज्ञेययोरेकाकारेति मूलं मनसि निधायाह।। आत्माकारमिति कोऽर्थ इत्यादिना।। आत्माकार एवेति। एतद्धटाकारं घटान्तरमितिवदिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B05_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। भवेदिदं दृग्विषयत्वं दृश्यत्वमिति। दृग्विषयत्वरूपे दृश्यत्वेऽस्माभिरभिहिते सतीदमात्मन्यनैकान्त्यादिरूपं दूषणं भवेदिति। न चैवं किन्त्विति शेषः।। स्वप्रतिबद्धेति। स्वसम्बद्धेत्यर्थः। स्वविषयकेति यावत्। यद्यपीदं पूर्वं शङ्कितं तथाऽप्यधिकस्य नियतिपदस्य प्रक्षेपेणेयं शङ्केति ध्येयम्।। कथितदूषणेति। आत्मनि व्यभिचारादित्यर्थः। तथा चात्मनोऽद्वितीयत्वादिव्यवहारेऽद्वितीयत्वादिविशेषणोपनायकमानापेक्षत्वेन स्वातिरिक्तसंवित्सापेक्षत्वेऽपि निर्विकल्पकस्वरूपमात्रव्यवहारे तदपेक्षाया अभावेन नियत्यभावन्नात्मन्यनैकान्त्यमिति भावः। तर्हि घटोऽपि तथैवेत्यसिद्धिः। घटे निर्विकल्पकव्यवहार एव नास्तीति चेन्न। आत्मन्यपि स नास्त्येवेत्यादिपूर्वोक्तं दूषणं स्पष्टत्वाच्छिष्यैरेवोह्यतामित्यनुक्त्वादूषणान्तरमाह।। अतिरिक्तपदेनेति।। पारमार्थिकेत्यादि। तथा च स्वप्रतियोगिकपारमार्थिकभेदवत्संवित्सापेक्षत्वं वाऽऽविद्यकभेदवत्संवित्सापेक्षत्वं वेति विकल्पार्थो द्रष्टव्यः।। तवासिद्धेरिति। पारमार्थिकभेदस्य त्वयाऽनङ्गीकारेण तद्धटितहेतोस्त्वन्मतेऽसिद्धिरित्यर्थः।। ममासिद्धेरिति। आविद्यकभेदस्य मयाऽनङ्गीकारेण तद्धटितहेतोर्मन्मतेऽसिद्धिः स्यादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 11 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। निगदितदूषणेति। व्यभिचारादिदूषणेत्यर्थः। जङ्घालः समर्थो विभुः समर्थो जङ्घाल इत्यमरोक्तेः।। अज्ञानरूपत्वमिति। ज्ञानरूपत्वाभाव इत्यर्थः। विशिष्टात्मनीति। समुदायापेक्षमेकवचनम्।। असिद्धत्वादिति। विशिष्टात्मनां ज्ञानाधारत्वेन तदनाधारत्वरूपजडत्वस्य भागासिद्धत्वादित्यर्थः। विरुद्धत्वं चाह।। असदात्मनोरिति।। विपक्षभूतयोरिति। प्रतिपन्नोपाधौ त्रैकालिकनिषेधप्रतियोगित्वरूप मिथ्यात्वशून्ययोरित्यर्थः।। वर्तमानत्वादिति। तथा च साध्याभावव्याप्तत्वाद्विरुद्धत्वमिति भावः। तामेवासिद्धिमुपपादयति।। न हीति। तथा चात्मातिरिक्तत्वरूपानात्मत्वरूपं यज्जडत्वं तस्य तस्य त्वन्मतेऽसिद्धिरिति भावः। शङ्कते।। परमार्थत इति।। तदभावेऽपिति। आत्मप्रतियोगिकभेदाभावेऽपीत्यर्थः। अविद्याविलसितोऽविद्याया प्रतीयमानः ।। भेदोऽस्तीति। तथा चात्मप्रतियोगिकाविद्यकभेदवत्त्वरूपं यदनात्मत्वं तद्रूपजडत्वस्य न ममासिद्धिरित्यर्थः।। अस्माकमिति। आविद्यकभेदस्यास्माभिरनङ्गीकारेण तद्धटितजडत्वहेतोरस्माकमसिद्धिः स्यादित्यर्थः। असत्यात्मातिरिक्तत्वरूपानात्मत्वाख्यजडत्वसद्भावेऽपि निरुक्तमिथ्यात्वाभावद्व्यभिचारश्च स्यादित्याह।। असतीति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। प्रागुक्तेति। किं तदात्मत्वमिति प्रागुक्तप्रकारेत्यर्थः।। साध्याविशिष्टतेत्यादि। अबाध्यत्वमात्मत्वमित्युक्ते बाध्यत्वरूपानात्मत्वं जडत्वमित्युक्तं स्यात्तदेव च मिथ्यात्वमिति साध्याविशिष्टता। ज्ञानत्वमात्मत्वमित्युक्तेऽज्ञानत्वरूपानात्मत्वं जडत्वमित्युक्तं स्यात्। तथा च वृत्तिज्ञानभागेऽसिद्धिः। ज्ञानाधारत्वमित्युक्ते तदनाधारत्वरूपानात्मत्वं जडत्वमित्युक्तं स्यात्। तथा चासत्यनैकान्त्यं स्यादित्यर्थः। एतेनेत्युक्तं विशदयति।। असमाकमिति। कर्तरि षष्ठी। अस्माभिरित्यर्थः। अस्माकं मत इति शेषो वा।। उक्तप्रकारान्यतरेति।। ज्ञानाधारत्वज्ञानत्वान्यतरेत्यर्थः। तर्हि तदेवात्मत्वं मन्मतेऽस्त्विति चेत्तत्राह।। तस्य च त्वन्मतेसम्भवादिति। ज्ञानानाधारत्वरूपानात्मत्वाख्यजडत्वस्या सत्यनैकान्त्यप्रसङ्गेनाज्ञानत्वरूपानात्मत्वाख्यजडत्वस्य वृत्तिज्ञानभागेऽसिद्धिप्रसङ्गेन च त्वन्मतेऽसम्भवादित्यर्थः। अज्ञानरूपत्वं जडत्वमिति तृतीयः पक्षः कस्मान्न युज्यत इत्यत आह।। वृत्तिज्ञानेति। अज्ञानरूपत्वाख्यजडत्वस्यात्मनि व्यभिचारश्चेति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।ननु कथमात्मनि व्यभिचारस्तस्य ज्ञानरूपत्वेन ज्ञानरूपत्वाभावरूपजडत्वस्य तत्राभावादिति चेत्तत्राह।। आत्मन इति।। न निर्वाह्यतामारोहतीति। निर्वहितुमशक्येति यावदित्यर्थः। तज्ज्ञानमात्मरूपं ज्ञानम्।। स्ववृत्तिविरोधादिति। प्रत्यक्त्वपराक्त्वरूपकर्तृत्वकर्मत्वयोर्भेदनियतत्वेन तयोस्त्वन्मते एकत्रैव स्वस्मिन्वृत्तेर्विरुद्धत्वादित्यर्थः। क्रियाकर्मणोरेकत्वस्य विरुद्धत्वादिति वाऽर्थः।। प्रसङ्गदिति। मोक्षे पराभावादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B04_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। न चतुर्थ इति। अप्रकाशत्वं जडत्वमिति चतुर्थः पक्षो नेत्यर्थः। कुतो नेति चेत्स्वप्रकाशत्वस्य दुर्निरूपत्वादिति भावः। कथं दुर्निरूपत्वमिति चेत्तत्राह।। स्वकर्मकेति। स्वकर्मकज्ञानरूपत्वं विनेत्यर्थः।। प्रकाशान्तरस्येति। स्वतःसिद्धत्वादिरूपस्येत्यर्थः।। उत्तरत्रेति। अनुमानविरोधकथनावसरे स्वतःसिद्धत्वान्नेति चेन्न। स्वत इति स्वेनेति वा प्रमामेन विनेति वेत्यादिना ग्रन्थेनेत्यर्थः। अस्तु तर्हि स्वकर्मकप्रकाशरूपत्वमेव स्वप्रकाशत्वमित्यत आह।। स्वकर्मकप्रकाशत्वस्येति।। आत्मन्यपीति। न केवलं प्रपञ्चे किन्त्वात्मन्यपीत्यर्थः।। तवाभावादिति। कर्तृत्वकर्मत्वयोरेकत्र समावेशस्य निर्विशेषवादिनस्तव मतेऽभावेनाप्रकाशत्वरूपजडत्वस्यात्मनि व्यभिचार इति भावः। एतेनेत्युक्तं विशदयति। उक्तपक्षेति। किं तच्चेतनत्वं ज्ञानत्वं ज्ञानाधारत्वं वेत्यादिनोक्तपक्षाबहिर्भावादित्यर्थः। तत्र चासति व्यभिचारादिकं दूषणमुक्तमेवेति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 12 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C12_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C12_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।साधकतां मिथ्यात्वसाधकताम्। अधि अधिकृत्य। नास्ति तत्साधको न भवतीति यावदित्यर्थः।। कालतो वेति। कालतः परिच्छिन्नत्वं नामानित्यत्वमित्यर्थः। वस्तुतः परिच्छिन्नत्वरूपतृतीयविकल्पमर्थतोऽनुवदति।। अन्योन्याभावेति। तथा च वस्त्वन्तरप्रतियोगिकान्योन्याभावाधिकरणत्वरूपं वस्तुतः परिच्छिन्नत्वं वेत्यर्थः। देशतः कालतः परिच्छिन्नत्वं प्रकृतिकालादिष्वभावाद्भागासिद्धमिति तत्त्वोद्योतवाक्यं मनसि निधायाह।। कालेति। आदिपदेन प्रकृते पञ्चाशद्वर्णानां च ग्रहणम्।। भागेऽसिद्धेरिति। कालादीनां व्याप्तत्वेन देशतः परिच्छिन्नत्वाभावादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C12_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C12_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।कुतः प्रमाणात्।। कालपरिच्छेदेति। अनित्यत्वेत्यर्थः।। जडत्वहेतुनेतीति। तथा चाकाशादिकं कालतः परिच्छिन्नं जडत्वाद्धटवदित्यर्थः।। अपाकृतत्वादिति। ज्ञानानधिकरणत्वादिरूपजडत्वस्यात्मन्यपि सत्त्वेन तत्र निरुक्तानित्यत्वादिरूपकालतः परिच्छिन्नत्वाभावाद्व्यभिचार इत्यपास्तप्रायत्वादित्यर्थः। सोपाधिकत्वाच्च नोक्तानुमानं युक्तमित्याह।। घटादाविति। तथा च नित्यत्वरूपकालतः परिच्छिन्नत्वे कार्यत्वमेव प्रयोजकं न जडत्वं कृतकत्वसावयवत्वादिप्रयुक्ता च विनाशितेति वचनात्। प्रयोजकश्चोपाधिरित्युच्यते। तथा च घटादौ साध्यव्यापकत्वात्साधनवति पक्षेऽभावेन साधनाव्यापकत्वाच्च कार्यत्वमुपाधिरिति भावः। साधनव्यापकत्वान्नयमुपाधिरिति शङ्कते।। यज्जडमिति। तथा च जडत्वेनैव कार्यत्वमपि पक्षे साध्यत इति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 13 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। बाधितविषयत्वादिति। बाधितसाध्यकविषयत्वादित्यर्थः।। कालात्ययापदिष्ट इति। दृश्यत्वादिहेतुसमुदाय इत्यर्थः। प्रश्नस्यासङ्गीपरिहारायाह।। या प्रत्यक्षगोचरेति।। सत्त्वमिति। सत्ताजातिरित्यर्थः।। विधिगम्यत्वमिति। विधिबुद्धिविषयत्वमित्यर्थः।। अबाध्यत्वमिति। कालत्रयाबाध्यत्वमित्यर्थः। कुतोन विरोध इत्यत आह।। तस्येति। प्रतिपन्नोपाधौ त्रैकालिकसत्यताप्रतिषेधो मिथ्यात्वमिति वदद्भिरस्माभिस्तस्य प्रत्यक्षगृहीतस्याद्यपञ्चकान्यतररूपस्य सत्त्वस्यानिराकरणादित्यर्थः। तथात्व एव ह्यस्माकं प्रत्यक्षविरोधः स्यादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अबाध्यताया इति। त्रिकालाबाध्यत्वरूपसत्त्वस्येत्यर्थः।। अग्राहकत्वमिति। वर्तमानमात्रग्राहित्वादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। प्राप्तमरणावस्थस्येति। अनुमानस्येति शेषः। अनुमानस्यैव प्रत्यक्षबाधकत्वाङ्गीकारे बाधकमाह।। अन्यथेति।। प्रसज्येतेति। तथा च कालात्ययापदिष्टमात्रोच्छेदः स्यादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B04_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु विप्रतिपन्नं सन्घट इत्यादिजगत्प्रत्यक्षं भ्रमरूपं प्रत्यक्षत्वाद्गन्धर्वनगरप्रत्यक्षवदित्यनुमानविरोधमाशङ्कते।। प्रत्यक्षत्वादिति। शरदृतौ सायङ्काले रक्तमेघसमुदाये गजाश्वप्राकाराद्युपेतनगराकारतया प्रतीयमानं गन्धर्वनगरमित्युच्यत इति ज्ञातव्यम्। भ्रान्तमिति भावे क्तः। भ्रान्तिरित्यर्थः। तर्हि ब्रह्मस्वरूपस्य सत्यत्वाद्यवगाहिसत्यज्ञानादिवाक्यमप्रमाणं वाक्यत्वाज्जरद्गवादिवाक्यवदित्यपि स्यादित्याद्याभाससाम्यमित्याह।। तर्हीति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 14 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C14_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C14_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मिथ्यात्वानुमानस्यागमविरोधं चाह।। विश्वं सत्यमितीति।। निर्बीजत्वादिति। विश्वं सत्यमित्यादिश्रुतेर्व्यावहारिकसत्यता प्रतिपादकत्वकल्पनाया निर्बीजत्वादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C14_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C14_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु विषमोऽयमुपन्यासो यन्मिथ्यात्वं सत्ताप्ततिषेधरूपमिति युज्यते नेह नानेति श्रुतेर्निषेधायान्यसापेक्षत्वम्। अतः सत्यत्वश्रुतिरनुवादरूपैव। सत्यत्वं तु विधिरूपमतो न विश्वसत्यत्वश्रुतेर्विधानायान्यसापेक्षत्वमतो नेह नानेति श्रुतेर्नानुवादकत्वमिति परः परिहर्तुमुत्सहेताप्यतः प्रसङ्गान्तरमाह।। किञ्चिति।। निषेध्येति। ब्रह्मसत्यत्वेनेत्यर्थः। तथा चासदेवेदमग्र आसीदिति वाक्येन ब्रह्मणोऽसत्त्वं प्रतिपादयितुमसत्त्वस्य सत्त्वप्रतिषेधरूपत्वेन निषेध्यसापेक्षत्वात्सत्यज्ञानादिवाक्यं ब्रह्मणः सत्यतामनुवदीत्यनुवादकत्वान्न तस्यापि स्वार्थे ब्रह्मसत्यत्वे तात्पर्यं स्यादिति भावः। उभयत्रापि समाधानमाशङ्कते।। विश्वमिथ्यात्वेति। यदुक्तं विश्वं सत्यमिति वाक्येन विश्वमिथ्यात्वनिषेधेन तत्सत्यत्वं विधातुं नेह नानाऽस्तीति वाक्येन विश्वमिथ्यात्वमनूद्यत इति। तदयुक्तम्। लोके प्रमाणान्तरसिद्धस्यैवानुवादो दृष्टः। असिद्धस्यानुवदितुमशक्यत्वात्। न च मिथ्यात्वं श्रुतिं विहायप्रमाणान्तरेण सिद्धमतोऽनया श्रुत्यैव सिद्धमिति वक्तव्यम्। तथाऽसदेवेति वाक्येन ब्रह्मणः सत्यत्वं निषेद्धुं सत्यज्ञानादिवाक्यं ब्रह्मसत्यत्वानुवादरूपमिति यदुक्तं तदप्ययुक्तम्। ब्रह्मसत्यत्वस्यापि श्रुतिं विहाय प्रामाणान्तराप्राप्तत्वेनानुवदितुमशक्यतयाऽनया श्रुत्यैव तत्सिद्धमिति वक्तव्यम्। तथा च श्रुतिप्राप्तयोरेव विश्वमिथ्यात्वब्रह्मसत्यत्वयोः श्रुतिमन्तरा प्रमाणान्तराप्राप्तयोर्विश्वं सत्यमसदेवेति श्रुतिभ्यामेव निषेधे श्रुत्योरुन्मत्तवाक्यत्वं स्यादिति भावः। विश्वमिथ्यात्वब्रह्मसत्यत्वे श्रुतिमन्तरा प्रमाणान्तरेणापि सिध्यत इति युक्तं नेह नानेति सत्यं ज्ञानमिति श्रुत्योस्तदनुवादकत्वमतो नोक्तदोष इत्याह।। दृश्यत्वादीति। तथा च दृश्यत्वाद्यनुमानसिद्धं विश्वमिथ्यात्वानुवादित्वं नेह नानेति श्रुतेर्युक्तमिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 15 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C15_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C15_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मिथ्यात्वानुमानस्य श्रुतिविरोधमुक्त्वा स्मृतिविरोधं चाह।। असत्यमिति। अप्रतिष्ठ ज्ञाबाध्यम्। इत्यादीत्यादिपदेन त आसुराः स्वयं नष्टा जगतः क्षयकारिण इति वाक्यशेषग्रहणम्।। विरोधश्चेति। अत्र जगदसत्यत्ववादिनामासुरत्वोक्त्या निन्दनादिति भावः। नन्वत्र जगतोऽत्यन्तासत्त्वं वदतां वादिनामेव निन्दा प्रतीयते न तु सदसद्वैलक्षण्यरूपमिथ्यात्वं वदतां मायावादिनामतो नास्माकमेतत्स्मृतिविरोध इत्याशङ्क्य परिहरति।। न चात्रेति। कुतो न चेत्यत आह।। अत्यन्तासत्त्वेति। अत्रासत्यशब्दस्यात्यन्तासत्त्वपरत्वे जगदसत्यमाहुरित्यस्य कस्याप्यभावात्। साङ्ख्यवैशेषेकादिभिर्जगतः पारमार्थिकसत्यत्वाङ्गीकारात्। शून्यवादिभिर्बौद्धैरपि वैभाषिकादिभिर्यत्सत्तत्क्षणिकमित्यङ्गीकुर्वद्भिः पञ्चस्कन्धात्मकस्य जगतः सांवृतसत्त्वाङ्गीकारादाहुरित्यस्यानुपपत्ति प्रसङ्गादतस्तदन्यथाऽनुपपत्त्याऽसत्यशब्दस्यात्यन्तासत्त्वपरत्वानुपपत्तेः सदसद्वैलक्षण्यरूपमिथ्यात्वपरत्वमित्येव वाच्यमिति तथा वदतां मायावादिनामेव निन्दनं स्मृत्यभिप्रेतमिति ज्ञायत इति भावः ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 16 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मिथ्यात्वानुमानस्य प्रत्यक्षागमविरोधमुक्त्वाऽनुमानविरोधं चाह।। विप्रतिपन्नमिति। वियदादिकमित्यर्थः। प्रमाणदृष्टत्वादिति। प्रमाणजन्यज्ञानविषयत्वादित्यर्थः। नन्वबाध्यत्वरूपसत्यत्वाख्यसाध्यस्य कुत्राप्यप्रसिद्धत्वादप्रसिद्धविशेषणत्वमनुमानस्येत्यत आह।। तस्याश्चेति। अबाध्यत्वरूपसत्यताया इत्यर्थः।। तात्त्विकप्रमाणेति। तत्त्वावेदकप्रमाणेत्यर्थः।। अतात्त्विकेति। अत्तत्त्वावेदकेत्यर्थः। तामेवासिद्धिमुपपादयाति।। प्रत्यक्षादीति।। तवासिद्धेरिति। प्रत्यक्षादिप्रमाणानां त्वया तत्त्वावेदकत्वानभ्युपगमादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्त्वावेदकप्रमाणदृष्टत्वमेव हेतुतया विवक्षितमित्यभिप्रेत्य तत्रोक्तामसिद्धिं परिहरति।। प्रत्यक्षादीति। प्रत्युत तत्त्वावेदकत्वे मानं चास्तीत्याह।। प्रत्यक्षादिकमिति। अत्राप्रयोजकत्वमाशङ्क्य हेतूच्छित्तिरूपं बाधकतर्कमाह।। अन्यथेति। प्रत्यक्षादीनां तत्त्वावेदकत्वे प्रत्यक्षादिपक्षकानुमानमुक्तिरूप्ये व्यभिचारवारणाय भ्रान्तेति पदार्थविशेषणम्। प्रपञ्चस्यापि ब्रह्मण्यारोपितत्वस्य परेणाङ्गीकृतत्वाद्भ्रान्तपदार्थेतरत्वस्य स्वरूपासिद्धिवारणाय सम्प्रतिपन्नेत्युक्तम्। तथा च प्रातिभासिकेतरत्वादित्युक्तं भवति। तथा च नासिद्धिरिति भावः। न चासिद्धिवारकतया विशेषमस्य वैय्यर्थ्यं शङ्क्यम्। व्याप्तिवत्पक्षधर्मताया अप्यनुमानाङ्गत्वेन तदुपपादकतया सार्थकत्वात्। चक्षुस्तैजसं रूपादिषु पञ्चसु मध्ये रूपस्यैवाभिव्यञ्चकत्वादित्यादावसिद्धिवारकविशेषणस्यापि दर्शनाच्च। अन्यथा व्यभिचारवारकविशेषणमपि न देयं स्यादिति द्रष्टव्यम्। अस्मिन्ननुमाने उपाधिमाशङ्कते।। आत्मत्वमिति। ब्रह्मणि साध्यव्यापकत्वात्साधनवति पक्षे प्रपञ्चे आत्मत्वाभावेन साधनाव्यापकत्वाच्चात्मत्वमुपाधिरिति भावः। साधनव्यापकत्वान्नायमुपाधिरित्याह।। अबाध्यत्वादेरिति। आदिपदेनासत्त्वग्रहणम्। नन्वबाध्यत्वादेः प्रपञ्चे मयाऽङ्गीकारात्साधनव्यापकत्वं भविष्यत्येवेत्यत उक्तं हेतोरिति। प्रातिभासिकेतरत्वहेतुना बाध्यत्वादेः पक्षे साधयितुं शक्यत्वेन साधनव्यापकत्वं युक्तमेवेति भावः। निरुक्तहेतुना प्रपञ्चेऽबाध्यत्वादिरूपात्मत्वानङ्गीकारे बाधकमाह।। अन्यथेति। आत्मत्वस्य ब्रह्मण्यप्यभावः। स्यादित्यपिशब्दसम्बन्धः। तथा च साध्याव्यापकत्वं स्यात्। एवञ्च तत्परिहारायोक्तहेतुनैव तत्राबाध्यत्वादिरूपात्मत्वे साधनीये तत्प्रपञ्चेऽपि समानमिति साधनव्यापकत्वमेवेति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अवधूय विहाय।। प्रमाणमात्रदृष्टत्वमिति। प्रमाणदृष्टत्वमात्रमित्यर्थः। तथा च सामान्यतः प्रयुक्तस्य हेतोर्विशेषविकल्पेन निराकरणे धूमानुमानस्याप्येतद्देशकालसंलग्नानेतद्देशकालसंलग्नविकल्पेन साधनवैकल्यस्वरूपासिद्धिभ्यां निराकरणसम्भवेनानुमानमात्रोच्छेदः स्यादतस्तत्र यथैतद्देशकालसंलग्नादिविशेषानपहाय धूममात्रं हेतुरिष्यते एवमिहापीति भावः। नन्वस्तु प्रमाणदृष्टत्वहेतोर्विपक्षे शुक्तिरजतादावपि वृत्तेर्व्यभिचार इति मन्दाशङ्कां परिहरति।। न ह्यस्येति। शङ्कार्हेति शेषः। पूर्वोक्तं साधनवैकल्यं परिहरति।। वृत्तिव्याप्यताया इति। प्रमाणभूतवेदान्त वाक्यजन्यवृत्तिरूपज्ञानविषयय्वस्येत्यर्थः। आत्मनि ब्रह्मणि।। अभ्युपगमादिति। अन्यथा ब्रह्मज्ञाननोत्पादनाय प्रवृत्तानां वेदान्तवाक्यानां वैय्यर्थ्यं स्यात्। आत्मा वा अरे द्रष्टव्य इत्यादौ तव्यादिप्रत्ययो न स्यात्। तस्य कर्मणि स्मरणात्। ब्रह्म विचारयितुमारब्धयोर्गुरुशिष्ययोर्मौनं मौढ्यं च स्यादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B04_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कुतोऽनुत्तरत्वमित्यत आह।। सिद्ध्युपायान्तरस्येति। प्रामाणिकत्वाभावेऽपि प्रकारान्तरेण तत्सिद्धिर्भविष्यतीति। एवं तत्सिद्धावुपायान्तरमेवोत्तरत्वेनोपन्यसनीयं न तु प्रमाणेन विना तत्सिद्धिरित्यर्थः।। दत्तोत्तरत्वादिति। स्वप्रकाशत्वमपि स्वेनैव प्रकाशो वा प्रमाणेन विना प्रकाशो वा। नाद्यः कर्तृत्वकर्मत्वयोरेकत्र विरोधेनानभ्युपगमात्। अन्यथा शशविषाणस्यापि स्वेनैव प्रकाशः स्यात्। न द्वितीयः। प्रमाणाभावे सत्त्वं न स्यादित्यस्य प्रमाणेन वाना प्रकाश इत्यस्यानुत्तरत्वात्। सिद्ध्युपायान्तरस्यानुपन्यस्तत्वादित्युत्तरस्य दत्तप्रायत्वादित्यर्थः। मिथ्यात्वानुमानस्य पुनरप्यनुमानान्तरविरोधमाह।। अर्थक्रियेति। विमतं सत्यमर्थक्रियाकारित्वादात्मवदित्यर्थः।। स्वाप्नरम्भासम्भोगादाविति। स्वाप्नकामिनीसम्भोगादावित्यर्थः। &amp;quot;कदली कामिनी रम्भे&amp;quot;त्यभिधानात्। आदिपदेन स्वाप्नमन्त्रग्रहणम्। तत्रापि चरमधातूत्सर्गाभीष्टसिद्धिरूपार्थक्रियाकारित्वे सत्यपि सत्यत्वाभावादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B05_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। ज्ञानमात्रमेवेति। सर्पादिरूपज्ञेयविशेषानवच्छिन्नमेवेत्यर्थः।। अर्थेति। अर्यत इति व्युत्पत्त्याऽर्थशब्दो ज्ञेयवाची। सर्पादिरूपज्ञेयविशेषावच्छिन्नमित्यर्थः। सकलज्ञानानां घटादिज्ञानानाम्। तज्जनकत्वं भयकम्पादिजनकत्वम्। विशिष्टस्य यद्भवति तद्विशेषणस्यापि भवतीति न्यायाल्लम्बकर्णमानयेत्यादिवदिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B06&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B06_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विश्वसत्यत्वेऽनुमानान्तरं चाह।। व्यावहारिकत्वं चेति। अभिज्ञाऽभिवदनहानोपादानादिव्यवहारविषयत्वं च विश्वसत्यतायां प्रमाणमित्यर्थः। तथा च विश्वं सत्यं व्यावहारिकत्वाद्ब्रह्मवद्व्यतिरेकेण शशविषाणवदित्यनुमानं द्रष्टव्यम्। नन्वेवं सति शुक्तिरजते व्यभिचारः स्यात्। मिथ्याभूतस्यापि रजतस्येदं रजतमित्याद्यभिज्ञाऽभिवदनहानोपादानादिव्यवहारविषयत्वादित्याशङ्क्य तत्र हेतोरेवाभावान्न व्यभिचार इत्याह।। अभिज्ञेत्यादिना। अभिज्ञाऽनुभवः। अभिवदनमभिलपनम्। आदिपदेन हानोपादानादिग्रहणम्। तता चाभिज्ञाऽभिवदनादीनांव्यवहाराणामपीत्यर्थः। बाध्यत्वसमुच्चयार्थोऽपिशब्दः। यथाऽन्यथा विज्ञातस्य सम्यग्विज्ञानविषयत्वरूपबाध्यत्वं शुक्तिकाशकलमात्रविषयमेवमभिज्ञादिव्यवहाराणामपि शुक्तिकामात्रविषयकतया रजतविषयकत्वाभावेन तत्र हेतोरेवैभावाच्छुक्तेश्च सत्यत्वान्न व्यभिचार इति भावः ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 17 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C17_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C17_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मिथ्यात्वानुमानस्योपाधित्वमप्याह।। दोषगम्यत्वमिति। दोषसहकृतेन्द्रियगम्यत्वं तज्जन्यज्ञानविषयत्वमित्यर्थः। उपाधिश्चिते। मिथ्यात्वोपेते रजते साध्यव्यापकत्वाद्दृश्यत्वोपेते प्रपञ्चे तदभावेन साधनाव्यापकत्वाच्चेत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 18 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C18_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C18_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पूर्वमविद्यातत्कार्ययोरन्यतरत्वं वा मिथ्यात्वमिति विकल्पस्य केयमविद्या नामेत्यादिना लक्षणप्रमाणाभावेनाविद्यां निराकृत्य तस्मान्नाविद्या निरूपणगोचरतामाचरतीति कुतस्तत्कार्यं कुतस्तरां चाविद्यातत्कार्ययोरन्यतरत्वस्य साध्यता सिध्यता सिध्यतीति दूषणमुक्तम्। इदानीमेतादृशमिथ्यात्वसाधने साध्यवैकल्यरूपदोषान्तरं चाह।। अनिर्वचनीयत्वाविद्येति।। तत्कार्यत्वेति। अविद्योपादानकत्वरूपतत्कार्यत्वेत्यर्थः। अविद्याया मिथ्यात्वे तत्कार्येऽव्याप्त्यापत्तेः। अविद्याकार्यत्वस्य मिथ्यात्वेऽविद्यायाम व्याप्त्यापत्तेरननुगमपरिहारायान्यतरेत्युक्तम्। नन्वेतादृशमिथ्यात्वसाधने सत्यभूताविद्याशब्दप्रकृतिकार्यत्वस्य प्रपञ्चेऽस्माभिरङ्गीकारादर्थान्तरता स्यादतस्तत्परिहारायानिर्वचनीयेत्यविद्याविशेषणमुक्तम्।। साध्यविकलत्वं चेति। शुक्तिरजतस्यात्यन्तासत्त्वेन निरुपादानकतयाऽविद्योपादानकत्वरूप तत्कार्यत्वाभावादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 19 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
परार्थानुमानस्य शब्दरूपत्वात्प्रयोग इत्युक्तम्। दृशत्वानुमानस्य तर्कपराहतिं चाह।। किं च यदीत्यादिना। स्यादित्यनन्तरं तर्हीति शेषः।। कल्प्यमानेति। आरोप्यमाणेत्यर्थः।। प्रसज्येतेति। अधिष्ठानञ्च सदृशं तथ्यवस्तुद्वयं विना। न भ्रान्तिर्भवति क्वापीति वचनादिति भावः। तथा च सत्यजगद्‌द्वयाङ्गीकारप्रसङ्ग इति वाक्यशेषः। न चारोप्यस्यात्यन्तासत्त्वेन निर्धर्मिकत्वात्कथं तत्सादृश्यमधिष्ठानप्रधानयोरपेक्षितमित्युच्यत इति चेन्न। आरोप्यस्य यत्किञ्चित्प्रतियोगिकसादृश्यानाश्रयत्वेऽपि किञ्चिन्निष्ठसादृश्यप्रतियोगित्वसम्भवात्। प्रतियोगित्वस्य च रूपादिवद्धर्मिसत्तासापेक्षत्वाभावात्। परमते घटत्वादिजातिवदस्मन्मते सादृश्यमखण्डमेव। यथोक्तं सुधायाम्। सादृश्यं हि पदार्थान्तरमिति। पदार्थान्तरमखण्डमिति तदर्थः। न तु तद्गतं भूयोधर्मवत्त्वरूपं येनारोप्यस्यासतो निर्धर्मकत्वात्कथं तद्गतं भूयोधर्मवत्त्वरूपं सादृस्यमधिष्ठानप्रधानयोरुच्यत इति शङ्कानवकाश इति द्रष्टव्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
स्वाप्नाः पदार्था घटपटकरितुरगादयः।। प्रागूर्ध्वं चेति। स्वप्नात्प्राक् स्वप्नादूर्ध्वं स्वप्नानन्तरमित्यर्थः। बोधानन्तरं प्रबोधानन्तरम्। जाग्रदवस्थायां किन्नोपलभ्यन्ते उत्पत्तिविनाशवतां घटादीनामिवोपलम्भप्रसङ्ग इति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु तर्ह्युपादानभूतानां वासनानामेवोपलब्धिः स्यादिति चेत्तत्राह।। वासनानां चेति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B04_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रपञ्चो न भ्रान्तिकल्पितो निरधिष्ठानत्वादित्यनुमाने स्वरूपासिद्धिमाशङ्कते।। निरधिष्ठानत्वमिति।। अविषयत्वादिति। आरोपाविषयत्वादित्यर्थः। यथा रजतारोपे घटोऽन्वयदृष्टान्तो यदधिष्ठानं तदारोपविषयो यथा शुक्तिकाशकलं व्यतिरेकदृष्टान्त इति ज्ञातव्यम्। हेत्वन्तरमाह।। तद्विरुद्धतयेति। पराक्त्वेन प्रतीयमानजगद्विरुद्धतया प्रत्यक्त्वेन प्रतीयमानत्वादित्यर्थः। यद्विरुद्धतया प्रतीयते न तत्तदारोपाधिष्ठानमिति व्याप्तौ दृष्टान्तमाह।। यथा पर्वत इति। स्वल्पपरिमाणोपेतसर्षपविरुद्धतया महत्परिमाणवत्त्वेन प्रतीयमानः पर्वतो न सर्षपारोपाधिष्ठानमित्यर्थः। प्रपञ्चपक्षकमप्यनुमानमाह।। प्रपञ्चो वेति। अप्रयोजकताशङ्कापरिहाराय विपक्षे बाधकमाह।। विरुद्धाकारेति। तस्याध्यसस्य। भ्रान्त्युत्तरकाले प्रतीयत एवेत्यत उक्तं भ्रान्ताविति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B05_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अन्यत्रेति। आरोपादन्यत्रेत्यर्थः।। कस्य कुत्रेति। अन्यत्र विद्यमानस्यैव ह्यन्यत्रारोप इति भावः। अन्यत्रासतोऽप्यारोपः किन्न स्यादिति चेत्तत्राह।। न हीति। शङ्कते।। नास्माभिरिति । तार्किकरीत्येति शेषः।। प्रतिज्ञाहानिरिति। प्रधानस्य सत्यत्वादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B06&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B06_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। असत्त्वादिति। प्रधानस्यारोप्यादधिकसत्ताकत्वनियमेन पूर्वपूर्वप्रपञ्चस्यारोपितत्वेनासत्यत्वान्न तस्योत्तरोत्तरारोपे प्रधानत्वं सम्भवतीति भावः। असत्यत्वादित्येव पाठः। यथोक्तं तत्त्वनिर्णयटीकायाम्। असत्यत्वान्न पूर्वपूर्वप्रपञ्च उत्तरोत्तरारोपे प्रधानमिति ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 21 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C21_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C21_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विपक्षे बाधकाभावादप्रयोजको दृश्यत्वहेतुरित्याह।। किञ्चेति।। प्रपञ्चस्य मिथ्यात्वं यदि न स्यात्तर्हि दृग्विषयत्वरूपं दृश्यत्वमेव न स्यात्सत्यत्वे दृग्दृश्ययोः सम्बन्धानिरूपणादिति हेतूच्छित्तिरेव बाधिकेत्यभिप्रेत्य सत्यत्वे दृग्दृश्ययोः सम्बन्धानुपपत्तिमुपपादयति।। सत्यत्व इति। प्रकाशेत ज्ञायेत। अत्र सर्वत्र प्रकाशशब्दो ज्ञानपर इत्यवगन्तव्यम्।। जडत्वादिति। जगतोऽस्वप्रकाशस्वरूपत्वादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C21_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C21_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सत्यत्वे वृत्तिरूपप्रकाशविषयःक कथं न स्यादिति द्वितीयपक्षोऽप्ययुक्त इत्याह।। न द्वितीय इति।। करणसामर्थ्येनेति। घटसन्निकृष्टकरणजन्यत्वेनैव वृत्तेर्घटविषयत्वोपपत्तेरित्यर्थः। असत्त्वे तु चित्प्रकाशारोपितस्येत्यादिनोक्तमाध्यासिकसम्बन्धेन प्रकाशं दूषयति।। किञ्चाध्यस्तत्वेनेति। एकजीववादिमते दोषमाह।। जीवेऽध्यासपक्ष इति। जीवचैतन्यमविद्योपाधिकं सत्सर्वगतमन्तःकरणोपाधिकत्वं तु परिच्छिन्नमित्यङ्गीकृतत्वेनाविद्योपाधिकसर्वगतजीवचैतन्येऽध्यासपक्षे जीवचैतन्यस्यैकत्वात्स्वास्मिन्नध्यस्तः प्रपञ्चः स्वस्य सर्वदा प्रकाशेतेत्यर्थः।। न कदाचिदिति। अधिष्ठानभूतब्रह्मण इन्द्रियजन्यज्ञानाविषयत्वेन तदध्यस्तस्य प्रपञ्चस्य क्वचिदपि न प्रकाशः स्यादित्यर्थः।। सर्वदेति। उक्तरीत्या यस्मिञ्जीवचैतन्येऽध्यस्तः प्रपञअचस्तस्य जीवस्य सर्वदा प्रकाशेतेत्यर्थः।। सर्वेषामिति। घटाधिष्ठानचैतन्यसर्वसाधारणत्वेन तत्रारोपितः प्रपञ्चः सर्वेषां प्रकाशेतेत्यर्थः। इदं च दूषणं नैकजीववादिमते सम्भवति। कल्पकजीवव्यतिरिक्तजीवानामभावादिति ज्ञातव्यम्।। ब्रह्माधिष्ठाने त्विति। ब्रह्मैवाधिष्ठानं यस्य तद्ब्रह्माधिष्ठानं जगत्तस्मिन्नङ्गीक्रियमाणे सति जगतो ब्रह्मण्यध्यस्तत्वपक्ष इति यावत्।। न कस्यापि कदाऽपीति। तस्येन्द्रियजन्यज्ञानविषयत्वेन तत्रारोपितः प्रपञ्चः कस्यापि कदाऽपि न प्रकाशेतेत्यर्थः।। संसार्गानिरूपणादितीति। संयोगसमवाययोरसम्भवादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C21_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C21_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। तदनिरूपणमिति। सर्वत्रानुगतविषयत्वनिरूपणं कर्तुमशक्यमित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 22 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
परार्थानुमानस्य शब्दरूपत्वात्प्रयोग इत्युक्तम्। दृशत्वानुमानस्य तर्कपराहतिं चाह।। किं च यदीत्यादिना। स्यादित्यनन्तरं तर्हीति शेषः।। कल्प्यमानेति। आरोप्यमाणेत्यर्थः।। प्रसज्येतेति। अधिष्ठानञ्च सदृशं तथ्यवस्तुद्वयं विना। न भ्रान्तिर्भवति क्वापीति वचनादिति भावः। तथा च सत्यजगद्‌द्वयाङ्गीकारप्रसङ्ग इति वाक्यशेषः। न चारोप्यस्यात्यन्तासत्त्वेन निर्धर्मिकत्वात्कथं तत्सादृश्यमधिष्ठानप्रधानयोरपेक्षितमित्युच्यत इति चेन्न। आरोप्यस्य यत्किञ्चित्प्रतियोगिकसादृश्यानाश्रयत्वेऽपि किञ्चिन्निष्ठसादृश्यप्रतियोगित्वसम्भवात्। प्रतियोगित्वस्य च रूपादिवद्धर्मिसत्तासापेक्षत्वाभावात्। परमते घटत्वादिजातिवदस्मन्मते सादृश्यमखण्डमेव। यथोक्तं सुधायाम्। सादृश्यं हि पदार्थान्तरमिति। पदार्थान्तरमखण्डमिति तदर्थः। न तु तद्गतं भूयोधर्मवत्त्वरूपं येनारोप्यस्यासतो निर्धर्मकत्वात्कथं तद्गतं भूयोधर्मवत्त्वरूपं सादृस्यमधिष्ठानप्रधानयोरुच्यत इति शङ्कानवकाश इति द्रष्टव्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
स्वाप्नाः पदार्था घटपटकरितुरगादयः।। प्रागूर्ध्वं चेति। स्वप्नात्प्राक् स्वप्नादूर्ध्वं स्वप्नानन्तरमित्यर्थः। बोधानन्तरं प्रबोधानन्तरम्। जाग्रदवस्थायां किन्नोपलभ्यन्ते उत्पत्तिविनाशवतां घटादीनामिवोपलम्भप्रसङ्ग इति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु तर्ह्युपादानभूतानां वासनानामेवोपलब्धिः स्यादिति चेत्तत्राह।। वासनानां चेति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B04_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रपञ्चो न भ्रान्तिकल्पितो निरधिष्ठानत्वादित्यनुमाने स्वरूपासिद्धिमाशङ्कते।। निरधिष्ठानत्वमिति।। अविषयत्वादिति। आरोपाविषयत्वादित्यर्थः। यथा रजतारोपे घटोऽन्वयदृष्टान्तो यदधिष्ठानं तदारोपविषयो यथा शुक्तिकाशकलं व्यतिरेकदृष्टान्त इति ज्ञातव्यम्। हेत्वन्तरमाह।। तद्विरुद्धतयेति। पराक्त्वेन प्रतीयमानजगद्विरुद्धतया प्रत्यक्त्वेन प्रतीयमानत्वादित्यर्थः। यद्विरुद्धतया प्रतीयते न तत्तदारोपाधिष्ठानमिति व्याप्तौ दृष्टान्तमाह।। यथा पर्वत इति। स्वल्पपरिमाणोपेतसर्षपविरुद्धतया महत्परिमाणवत्त्वेन प्रतीयमानः पर्वतो न सर्षपारोपाधिष्ठानमित्यर्थः। प्रपञ्चपक्षकमप्यनुमानमाह।। प्रपञ्चो वेति। अप्रयोजकताशङ्कापरिहाराय विपक्षे बाधकमाह।। विरुद्धाकारेति। तस्याध्यसस्य। भ्रान्त्युत्तरकाले प्रतीयत एवेत्यत उक्तं भ्रान्ताविति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B05_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अन्यत्रेति। आरोपादन्यत्रेत्यर्थः।। कस्य कुत्रेति। अन्यत्र विद्यमानस्यैव ह्यन्यत्रारोप इति भावः। अन्यत्रासतोऽप्यारोपः किन्न स्यादिति चेत्तत्राह।। न हीति। शङ्कते।। नास्माभिरिति । तार्किकरीत्येति शेषः।। प्रतिज्ञाहानिरिति। प्रधानस्य सत्यत्वादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B06&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B06_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। असत्त्वादिति। प्रधानस्यारोप्यादधिकसत्ताकत्वनियमेन पूर्वपूर्वप्रपञ्चस्यारोपितत्वेनासत्यत्वान्न तस्योत्तरोत्तरारोपे प्रधानत्वं सम्भवतीति भावः। असत्यत्वादित्येव पाठः। यथोक्तं तत्त्वनिर्णयटीकायाम्। असत्यत्वान्न पूर्वपूर्वप्रपञ्च उत्तरोत्तरारोपे प्रधानमिति ।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 24 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C24_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C24_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
oअयं पट  एतत्तन्तुनिष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगी अवयवित्वात्पटान्तरवदित्यनुमानमाशङ्क्य निराकरोति।। अस्य पटस्येति। अवयवित्वमंशित्वम्। आदिपदेन पटत्वरूपहेतुसङ्ग्रहः। पटान्तररूपदृष्टान्तान्तरसङ्ग्रहश्च।। निष्प्रतियोगिकत्वेनेति। अप्रामाणिकात्यन्तासत्प्रतियोगिकत्वेनेत्यर्थः।। बाधितमिति। पक्षीभूतस्य पटस्य प्रामाणिकत्वेनात्यन्ताभावप्रतियोगित्वाभावात्तत्साधनं बाधितमित्यर्थः। तदेवोपपादयति।। कार्यकारणयोरिति।। अकार्यत्वस्येति। सर्वथाऽकार्यत्वादेतत्तन्तुकार्यो न भवतीति सिध्यतीति भावः। अन्यकार्यत्वस्येति। विशेषनिषेधः शेषविध्यनुज्ञापक इति न्यायादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 25 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C25_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C25_S01_B01_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
असत्त्वमित्यादि। एतत्तन्तुनिष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगीति साधनेन पटस्यासत्त्वमापाद्यते। सत्त्वे पर्यवसानं क्रियत इति यावत्। उतैतत्तन्तुषु पटसंसर्गो नास्तीति तत्संसर्गनिषेधो वा क्रियत इत्यर्थः।। स(त्व)द्दर्शनेति। सन्पट इत्यादिसत्त्वावगाहिप्रत्यक्षविरोधादित्यर्थः।। निषिध्यत इति। अत्यन्ताभावप्रतियोगीत्यनेनेत्यर्थः।। नासत्त्वमिति। तथा च न प्रत्यक्षविरोध इति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C25_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C25_S01_B02_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नभसि नैल्यप्रत्ययस्य निर्दोषार्थेन्द्रियसन्निकर्षरूपप्रत्यक्षत्वाभावादभिमतेत्युक्तम्। बाधेनेति। बाधकत्वेनेत्यर्थः।। अरूपित्वानुमानेति। अरूपित्वसाधकविभुत्वानुमानेत्यर्थः। तथा च यथा नीलं नभ इति प्रत्यक्षं नभो न नीलरूपवद्विभूत्वादित्यनुमानबाध्यं दृष्टं तथेहाप्ययं पट इत्यनुमानमेवेह तन्तुषु पट इति प्रत्यक्षबाधकमेव किन्न स्यादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C25_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C25_S01_B03_Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| name     = Bhavaprakashaha&lt;br /&gt;
| label    = भावप्रकाशः&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु नभसः शब्दगुणकत्वाभावो नानुमातुं शक्यते नभसः शब्दगुणकत्वस्यागमसिद्धत्वेनानुमानस्य तद्विरोधापत्तेरित्याशङ्कते।। अथेति। प्रकृतेऽप्येतत्समानमित्याह।। तर्हीति। तस्य नभसः।। नानुमानादितीति। तथा च प्रत्यक्षस्यानुमानबाधितत्वे दृष्टान्तं न पश्याम इत्युक्तं सिद्धमिति भावः। अत्राप्ययं पट इत्यनुमानेऽपि। सा इह तन्तुषु पट इति प्रत्यक्षबाधिता।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Vyakhya]]&lt;br /&gt;
[[Category:Padyamala]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Padyamala/Vyakhya/Bhavadipika&amp;diff=4843</id>
		<title>Padyamala/Vyakhya/Bhavadipika</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Padyamala/Vyakhya/Bhavadipika&amp;diff=4843"/>
		<updated>2026-04-15T11:10:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;= भावदीपिका =&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-page-nav&amp;quot;&amp;gt;[[Padyamala|Padyamala]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 1 ==&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;नमोऽगणितकल्याणगुणपूर्णाय विष्णवे।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;सत्याशेषजगज्जन्मपूर्वकर्त्र मुरद्विषे ।। 1 ।।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C01_S01_V01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C01_S01_V01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;अमन्दान्दसन्दोदेहाहायेन्दीवरत्विषे।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;इन्दिरास्याब्जपीयूषजुषे कंसद्विषे नमः ।। 1 ।।&amp;lt;/span&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
अथाऽतो ब्रह्मजिज्ञासेति भगवता सूत्रकृता जिज्ञासाहेतुभूतस्य गुणपूर्णत्वस्य सम्भावकतया जन्माद्यस्य यत इति द्वितीयसूत्रेण जगज्जन्मादिकर्तृत्वं लक्षणमभिहितम्। तच्च जगत्सत्यतामन्तरेण वास्तवं न भवति। सा च न परोदीरितजगन्मिथ्यात्वप्रमाणानामाभासताव्युत्पादनेन विनोपपद्यत इति तदर्थमिदं प्रकरणमारभमाणे भगवाञ्जयतीर्थाचार्य-वर्योऽविगीत शिष्टाचारपरम्पराप्राप्तं प्रारिप्सितपरिमाप्त्यादि प्रयोजनकं सूत्रद्वयोक्तगुणविशिष्टभगवन्नतिरूपं मङ्गलमादावाचरति।। नम इति। मुरद्विषे विष्णवे नम इत्यन्वयः। नमः स्वस्ति स्वाहेत्यादिना चतुर्थी। अगणितैः केनाप्यसङ्ख्यातैः कल्यामगुणैर्ज्ञानानन्दबलैश्वर्यादिभिः पूर्णायेत्यनेन विष्णुवाचकब्रह्मशब्दार्थः कथितः। पूर्णपदेन च प्रत्येकं गुणानां निरवधिकत्वमाह। सत्त्वादीनां श्रुत्यादौ गुणत्वेन प्रसिद्धेर्दुःखद्वेषादीनां मतान्तरे गुणत्वेन परिगणनाच्च तद्व्यदासाय कल्याणेति विशेषणम्। सत्यस्य परमार्थसतोऽशेषजगतो जन्मैव पूर्वं येषां स्थित्यादिनां तेषां कर्त्र इत्यर्थः। ननु जगतो मिथ्यात्वात्कथं तस्य जन्मादीत्यत उक्तं। सत्येति।। तच्च साधयिष्यत इति भावः। एतेनास्य ग्रन्थस्य सूत्रद्वयोक्तार्थसमर्थनार्थत्वेन तदेकदेशत्वात्तद्विषयादिनैव प्रेक्षावत्प्रवृत्त्यङ्गं विषयादिमत्त्वं सिद्धमिति सूचितं भवति। ननु जगज्जन्मपूर्वकर्त्र इत्यत्र कथं जन्मपूर्वाणां कर्तेति षष्ठीसमासः। कर्तृशब्दस्य तृजन्तत्वे तृजकाभ्यां कर्तरीति षष्ठीसमासनिषेधात्। तृन्नन्तत्वे च, न लोकाव्ययनिष्ठाखलर्थतृनामिति षष्ठ्या एव निषेधादिति चेत्। इत्थम्। तृजन्तत्वे याजकादित्वेन वा शेषषष्ठीत्वेन वा षष्ठीसमासः। तृन्नन्तत्वे च श्रितादिषु गमिगम्यादीनामुपसङ्ख्यानमित्युक्तेर्द्वितीयातत्पुरुषो बोध्यः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मूलम्--ननु कथं सत्यता जगतोऽङ्गीकाराधिकारिणी। विमतं मिथ्या दृश्यत्वाज्जडत्वात् परिच्छिन्नत्वाच्छुक्तिरजतवदित्यनुमानविरोधादिति। मैवम्। मिथ्यात्वानिरुक्तेः।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C01_S01_V02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C01_S01_V02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
-सत्याशेषजगदित्यत्रोक्तं जगत्सत्यत्वमसहमानो विष्णोर्विश्वकर्तृत्वं मायिकमति मन्वानो मायावादी प्रत्यवतिष्ठते।। नन्विति ।। कथमित्याक्षेपो न कथमपीत्यर्थः। अङ्गीकाराधिकारिणी अङ्गीकाराधिकारवती। अभ्युपगमयोग्येत्यर्थः। कुत इत्याकाङ्क्षायां श्रुत्यादौ स्पष्टं मिथ्यात्वप्रतिपादनादानन्दबोधोक्तानुमानविरोधं तावदाह।। विमतमिति। परिच्छिन्नत्वादित्यनन्तरं वाशब्दो ध्येयः। तेन नाधिक्यशङ्का कार्या। यद्यपीदमनुमानं स्वग्रन्थे पञ्चावयवात्मकतया प्रयुक्तं तथाऽप्यवयवत्रयेणैवानुमित्युपपत्ताववयवान्तरं व्यर्थमिति ज्ञापयितुं त्र्यवयवात्मकत्वेनोक्तम्। यद्वा भट्टमतानुसारिणा परेणाप्युपनयनिगमनयोरसाधनत्वाङ्गीकारात्पञ्चावयवप्रयोगेऽधिकं निग्रहं सूचयितुं तथोक्तमिति। विमतं सत्यत्वमिथ्यात्वाभ्यां विवादविषयीभूतम्। ब्रह्मासत्प्रातिभासिकान्यद्विश्वमित्यर्थः। अत्र वियदादीति पक्षनिर्देशेऽवच्छेद काभावादसङ्कुचितेनादिशब्दे-नात्मशुक्तिरूप्ययोर्ग्रहणापत्त्यांऽशतो बाधसिद्धसाधनते स्याताम्। विश्वमिति पक्षनिर्देशे च विश्वशब्देन वियदाद्यन्यतत्समुदायोक्तौ वियदादिमिथ्यात्वासिद्धेः। वियदादीनामेवोक्ताववच्छेदकाभावेन पूर्वोक्तदोषतादवस्थ्यात्। वियदित्येव पक्षनिर्देशे च घटादौ व्यमिचारात्। तस्य च पक्षतुल्यत्वे निश्चितसाध्याभाववति हेतुसन्देह इव पक्षादन्यत्र निश्चितहेतुमति साध्यसन्देहेऽपि सन्दिग्धानैकान्त्यात्। अतो विमतमिति विमतिः पक्षतावच्छेदकी कृता।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;shloka-block&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;span class=&amp;quot;shloka-line&amp;quot;&amp;gt;मूलम्-तत्किमनिर्वचनीयत्वं वा असत्त्वं वा सद्विविक्तत्वं वा प्रमाणाविषयत्वं वा अप्रमाणविषयत्वं वा अविद्यातत्कार्ययोरन्यरत्वं वा स्वात्यन्ताभावसमानाधिकरणतया प्रतीयमानत्वं वा। नाद्यः। विकल्पासहत्वात्।।&amp;lt;/span&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C01_S01_V03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C01_S01_V03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वादावली भावदीपिका ।।अनिरुक्तिमेव सिषाधयिषुः साध्यं विकल्पयति।। तत्किमित्यदिना। अप्रसिद्धेः। पक्षान्तरमाह।। असत्त्वं वेति। मानबाधात्कल्पान्तरमाह।। सद्विविक्तत्वं वेति। सद्भिन्नत्वमित्यर्थः। सतोऽपि सदन्तरविविक्तत्वेनार्थान्तरत्वादाह।। प्रामाणाविषयत्वमिति। व्यवसायद्वाराऽनुव्यवसायरूपप्रमाणविषयत्वस्यैव शुक्तिरूप्यादौ सत्त्वेन साध्यवैकल्यादाह।। अप्रमाणेति। ब्रह्मणो भ्रमाधिष्ठानत्वेनाप्रमाण विषयत्वादाह।। अविद्येति। अविद्यातत्कार्यान्यान्यत्वमित्यर्थः। अनादिजीवब्रह्मविभागादावभावादाह।। स्वेति। स्वस्य योऽत्यन्ता भावस्तत्समानाधिकरणतया तदेकाधिकरणतया प्रतीयमानं तस्य भावस्तत्त्वमित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 2 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
लक्षणप्रमाणाभ्यां वस्तुसिद्धेरनिर्वचनीये च तयोर भावात्तदप्रसिद्धमिति भावेन लक्षणं तावद्दूषयितुं प्रतिजानीते।। तथा हीति। अनिर्वचनीयमित्यत्र नञ्तत्पुरुषबहुव्रीही आश्रित्य निर्वचनरूपाभिलपनाभावो वा निर्वचनयोग्यार्थशून्यत्वं वेति भावेन विकल्पयति।। किमिति ।। स्वेति।। शुक्तिरूप्यं प्रपञ्चोऽनिर्वचनीयमित्यादि व्यवहारविषयत्वस्याभ्युपगमान् मूकोऽहमितिवत्स्वक्रियाविरोध इत्यर्थः। अर्थशून्यत्वमित्यत्रापि द्वेधा विकल्पमाह।। सत्त्वेति। क्रमेण द्वावपि दूषयति।। नाद्य इत्यादिना । उपलक्षणं चैतत्। सदसदुभयात्मकत्वेनाप्युपपत्त्याऽर्थान्तरत्वमिति च बोध्यम्। न चासतो निस्स्वरूपत्वाद् ब्रह्मणश्च निर्धर्मकत्वात्कथं तत्र सत्त्वविरहासत्वविरहौ धर्मौ स्यातामिति वाच्यम्। तयोर्निःस्वरूपत्वनिर्धर्मकत्वरूपधर्मवत्त्वयोच्यमानधर्मनिषेधवच्च सत्त्वविरहासत्त्वविरहरूपधर्मयोरप्युपपत्तेः। अन्यथाऽसद्ब्रह्मणोः सत्त्वासत्त्वे स्यातामिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु सत्त्वनिषेधासत्त्वनिषेधयोस्तात्त्विकत्वे स्यादयं दोषो न त्वतात्त्विकत्वे। न हि ह्रदादावारोपितं वह्निमङ्गीकृत्य वन्ह्यभावेऽङ्गीकृते व्याघातोऽस्तीति भावेन शङ्कते।। नन्विति।। निषेधेति।। सत्त्वविरहासत्त्वविरहरूपनिषेधद्वयस्येत्यर्थः।। तात्त्विकत्वानभ्युपगमादिति। न हि केनापि रूपेण दुर्निरूपस्य प्रपञ्चस्य सदसद्विलक्षणत्वादिकं किमपि रूपं वास्तवमस्तीति भावः। नन्वेवं प्रपञ्चे सत्त्वविरहासत्त्वविरहसाधनं किमर्थमित्यत आह।। तत्तदिति। तत्तत्प्रतियोगिनोः सत्त्वविरहासत्त्वविरहप्रतियोगिनोः। सत्त्वासत्त्वयोरित्यर्थः।। मात्रेति।। न तु सत्त्वविरहासत्त्वविरहयोस्तात्त्विकत्वायेत्यर्थः।। तत्तदिति। सदसद्विलक्षणत्वस्येत्यर्थः। निषेधति।। नेति। कुत इत्यत आह।। तथा सतीति। सदसद्वैलक्षण्यस्यातात्त्विकत्वे सति। तस्य सदसद्वैलक्षण्यस्य। प्रपञ्चवदेव केनापि रूपेण निर्वचनायोग्यता स्यात्। न ह्यतात्त्विकस्य किञ्चिदपि रूपं वास्तवमस्तीति त्वयैवोक्तेरित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आत्मनि सत्त्वे आत्मत्वमेव प्रयोजकं न त्वसत्त्वराहित्यम्। एवञ्च विमतं सत् असत्त्वविरहितत्वादित्यनुमानं सोपाधिकमिति स्वहृद्गतमाशयमुद्धाटयति।। तत्रेति। आत्मनीत्यर्थः। तथा च सत्त्वेऽसत्त्वविरहस्याप्रयोजकत्वेनोभयराहित्यं न व्याहतमिति भावः। साध्याव्यापकत्वसाधनव्यापकत्वे वक्तुमात्मत्वं विकल्पयति।। किं तदित्यादिना। अत्र यद्यपि सत्त्वासत्त्वयोः परस्परविरहात्मकत्वाद सत्त्वविरह एव सत्त्वं सत्त्वविरह एवासत्त्वमित्युभयविरहित्वं माता वन्ध्येतिद्व्याहतमित्येव वक्तुं शक्यम्। एवञ्चात्मत्वस्योपाधित्वशङ्काऽपि नोदेतीति महता प्रयत्नेनोपाधिनिरासेन व्याप्तिव्युत्पादनं च न कार्यम्। वक्तव्यं चैवमेव। अन्यथाऽग्रे प्रत्यक्षबाधकथनावसरे आत्यन्तिकनिषेधाप्रतियोगित्व लक्षणाबाध्यत्वरूपसत्त्वस्य प्रत्यक्षग्राह्यतासमर्थनानुपपत्तेः। अनिर्वाच्यत्वानुमानेऽविरुद्धत्वस्योपाधित्त्वोद्भावनानुपपत्तेश्च। अत एव न्यायामृते त्रिकालसर्वदेशीयनिषेधाप्रतियोगिता।  सत्तोच्यतेऽध्यस्ततुच्छे तं प्रति प्रतियोगिनी।इत्यसत्त्वविरहित्वमेव सत्त्वमुक्तम्। तथाऽपि सत्त्वप्रयोजकस्यात्मत्वस्य प्रपञ्चेऽभावात्सत्त्वमपि न स्यादिति पराभि (हितं) मतं प्रपञ्चसत्त्वनिषेधकं युक्त्यन्तरमप्यपाकर्तुं परमते आत्मत्वखण्डनार्थं आत्मत्वानाधारत्वरूपजडत्वहेतुखण्डनार्थं विप्रतिपन्नं सत्यं प्रमाणदृष्टत्वाद्ब्रह्मवदित्यग्रे वक्ष्यमाणसिद्धान्तानुमाने हेतोरप्रयोजकत्वशङ्कानिरासाय चैवमुक्तमिति न दोषः।। किं तदिति। त्वया प्रयोजकत्वेनोक्तमित्यर्थः। घटाद्यनात्मन्यविद्यमानाऽऽत्ममात्रवृत्तिर्जातिरित्यर्थः। घटादिव्यावृत्तेति साधनाव्यापकत्वाय।। अबाध्यत्वमिति। बाध्यत्वाभाव इत्यर्थः। ज्ञानाधारत्वं ज्ञानसमवायित्वम् ।। तल्लक्ष्यत्वमिति। आत्मपदलक्ष्यत्वमित्यर्थः।। आत्मन एकत्वेनेति। त्वन्मते जीवात्मपरमात्मनां तत्त्वतो भेदाभावेनात्मन एकव्यक्तित्वान्नित्यमेकमनेकानुगतं सामान्यमिति सामान्यलक्षणस्यात्मत्वेऽभावेन जातित्वायोगात्। अन्यथा व्यक्तेभेदस्तुल्यत्वं सङ्करोऽथानवस्थितिरित्यत्र जातिबाधकत्वेनोक्तव्यक्त्यभेदस्य जातिबाधकताभङ्गात्। तथा च साध्याव्यापकत्वमिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B04_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। व्यभिचारादिति। प्रसक्तस्यैव बाध्यत्वेनानिर्वचनीयख्याति वादिमतेऽसतोऽप्रसक्त्या तत्र बाध्यत्वाभावे विद्यमानेऽपि सत्त्वाभावाद्व्यभिचार इत्यर्थः। असतो बाध्यत्वाङ्गीकारे स्ववचनविरोधमाह।। तस्यापीति।। पक्षैकदेशाव्यावृत्तेरिति। ज्ञानत्वस्य पक्षभूतप्रपञ्चान्तर्गतवृत्तिरूपज्ञाने सत्त्वेन तदभावरूपोपाध्यभावेन प्रपञ्चे सत्त्वाभावे साधनीये भागासिद्ध्या दूषकताबीजस्य सत्प्रतिपक्षोत्थापकत्वस्यायोगेन सत्त्वे ज्ञानत्वरूपात्मत्वस्योपाधित्वायोगादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C02_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C02_S01_B05_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वात्मत्वखण्डनं स्वव्याहतम्। तस्य त्वयाऽप्यङ्गीकृतत्वात्। तथा च त्वया तदात्मत्वं यादृशमङ्गीक्रियते तादृशमेव ममापि सत्त्वे प्रयोजकं भविष्यतीत्याशङ्क्य निषेधति।। न च वाच्यमिति।। आत्मादाविति। आत्मत्वादावित्यर्थः। आदिपदेन सच्चेन्न बाध्येतेत्यत्र किमिदं सत्त्वमित्याद्यग्रे विकल्प्यमानस्यानिर्वचनीयसाधकार्थापत्त्यादिगतसत्त्वादेः परिग्रहः। सत्त्वविकल्पादेरितः पूर्वं ग्रन्थेऽप्रकृतत्वेऽपि ग्रन्थकर्तुर्बुद्धावुपस्थितत्वेनाग्रे वक्ष्यमाणस्यापि सत्त्वादिविकल्पस्य दोषोद्धारायेहादिपदेन गृहीतिरित्याहुः। यद्वा यत्पूर्वं विकल्पितं मिथ्यात्वं तस्य शुक्तिरूप्यादौ सिद्धान्तेऽङ्गीकारात्तस्यादिपदेन ग्रहणमिति। तस्यात्मत्वादेरित्यर्तः। इतिशब्दस्य न च वाच्यमित्यनेनान्वयः।। उक्तप्रकारेति। जातिविशेषादिषु पक्षेष्वस्माभिरन्यतमस्वीकारेऽपि त्वया तदन्यतमस्योक्तरीत्याऽङ्गीकर्तुमशक्यत्वादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 3 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C03_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C03_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवमनिर्वाच्यत्वलक्षणं खण्डयित्वा तत्र प्रमाणमपि दूषयितुं प्रतिजानीते।। किञ्चेति। नन्वनिर्वाच्यत्वे कथं मानाभावः। विमतं सदसद्विलक्षणं बाध्यत्वाद्व्यतिरेकेण ब्रह्मवत्। सत्त्वासत्त्वे एकवस्तुनिष्ठत्यन्ताभावप्रतियोगिनी धर्मत्वाद्रूपरसवदिति वा चित्सुखोक्तानुमानस्य सच्चेन्न बाध्येतासच्चेन्न प्रतीयेतेत्यर्थापत्तेश्च सत्त्वादित्याशङ्क्याद्यानुमाने दूष्यभागं प्रतिज्ञांशानुवादेन दूषयति।। विवादेति। सदसद्विलक्षणं न वेति विवादविषयीभूतं शुक्तिरूप्यादीत्यर्थः। अत्र विवादपदत्वस्य पक्षतावच्छेदकत्वेनोपादाने पूर्वोक्ताशयोऽनुसन्धेयः। सदसद्विलक्षणमित्यत्र किं सत्त्वे सत्यसद्रूपविशिष्टप्रतियोगिकविलक्षणत्वं वाऽभिप्रेतं किं वा सद्वैलक्षण्यासद्वैलक्षण्यरूपं धर्मद्वयं यद्वा सद्विलक्षणत्वे सत्यसद्विलक्षणत्वरूपं न वेति विकल्प्य नाद्य इत्याह।। पक्षस्येति। सदसदुभयात्मकस्य प्रतियोगिनोऽप्रसिद्ध्या तद्वैलक्षण्यमप्रसिद्धमिति भावः। उपलक्षणमेतत्। मन्मतेऽसदेकस्वभावे शुक्तिरूप्यादौ सदसद्रूप विशिष्टप्रतियोगिकवैलक्षण्यस्य सिद्धत्वेन सिद्धसाधनादिति ज्ञेयम्। विशिष्टवैलक्षण्यस्य विशेषणसद्वैलक्षण्येनाप्युपपत्तेः। द्वितीयेऽपि द्वित्वावच्छिन्नवैलक्षण्यद्वयं साध्यमुतोभयसाहित्यमात्रम्। आद्य आह।। पक्षस्येति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C03_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C03_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उक्तदोषपरिहाराय द्वितीयमनुमानमनूद्य दूषयति।। सत्त्वासत्त्वे इति। अत्र सत्त्वासत्त्वयोरन्यतरस्य पक्षत्वे विवक्षितासिद्धेस्सिद्ध साधनतापत्तेश्चोभयोः पक्षता। एकं यद्वस्तु तन्निष्ठौ यावत्यन्ताभावौ तयोः प्रतियोगिनी। अत्रात्यन्ताभावप्रतियोगिनी इत्येवोक्तौ सदसन्निष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगित्वमसत्त्वसत्त्वयोरुभयोरस्तीति सिद्धसाधनता स्यात्तद्वारणायैकवस्तुनिष्ठेति विशेषणम्। ऐकाधिकरण्यावच्छेदकावच्छिन्नेत्यर्थः। एकात्यन्ताभावप्रतियोगिनी इत्येवोक्ते एकसत्त्वेऽपि द्वयं नास्तीति प्रतीत्या सत्त्वासत्त्वयोरन्यतरसत्त्वेऽपि द्वित्वावच्छिन्नोभया भावमेकमादायार्थान्तरता स्यात्तद्वारणायैकेति वस्तुविशेषणम्। अनेन सत्त्वासत्त्वरहितं किञ्चित्सामान्यतः सिध्यतीति भावः। रूपरसवदिति। तयोर्वाय्वादिनिष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगित्वादित्यर्थः। रूपवदित्येवोक्तावेकवस्तुनिष्ठात्यन्ताभावद्वयप्रतियोगित्वमेकस्य रूपस्य नास्तीत्युभयोपादानम्। अनुमान इति भावे ल्युट्। एवमनिर्वाच्यसाधन इत्यर्थः। सत्त्वंशे प्रतिज्ञासाध्ययोर्व्याघातेन दूषयति।। वस्त्विति। तथा च तदंशे बाध इति भावः। इतिशब्दः प्रभृतिवचनः तथा च सत्त्वासत्त्वयोः परस्परविरहात्मकयोः परस्पर विरहव्याप्ययोर्वाऽन्यतरस्यान्यतराभाव सामानाधिकरण्यनियमेनोभयोरप्येकवस्तुनिष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगित्वं व्याहतमित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C03_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C03_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आभाससाम्यं चाह।। किञ्चेति। तथा चानेन घटत्वाघटत्वरहितं किञ्चित्सिध्यतीति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 4 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अत्रार्थापत्तौ व्याप्त्यादिविघटयितुं तन्मूलव्याप्ति ग्रहौपयिकतर्कशरीरप्रविष्टसच्छाब्दार्थं पृच्छति।। सच्चेदिति। ।। सत्तेति। सत्ताजातियुक्तमित्यर्थः।। सत्तायुक्तस्येति। आत्मनो निर्धर्मकत्वेन सत्ताया अभावादनात्मन्येव सत्ताङ्गीकारेण तस्य च बाध्यत्वादिति भावः। एतेनार्थक्रियाकारि सदिति निरस्तम्। अर्थक्रियाकारिणो बाध्यत्वेन व्याप्त्यसिद्धेः। न च व्यवहारदशायां न बाध्यतेत्युच्यतेऽतो न दोष इति वाच्यम्। व्यवहारदशायामेव जगति यौक्तिकादिबाधस्य दर्शनात्। व्यवहारदशायां प्रत्यक्षेण न बाध्येतेत्युक्तावपि परोक्षाध्यस्तेऽपरोक्षाध्यस्ते नभोनैल्यादौ च बाधाभावेन विपर्यये पर्यवसानायोगेन तत्र सद्वैलक्षण्यासिद्धेः। उपलक्षणमेतत्। बाध्यतेऽतो न सत्त्वाद्युक्तमिति विपर्यये पर्यवसानेन सत्ताराहित्यसिद्धावपि ब्रह्मवन्निर्वाच्यत्वाभावोपपत्त्याऽर्थान्तरत्वं च बोध्यम्।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं न बाध्येतेत्यत्रासच्चेदित्यत्र च बाधासतोरुक्तन्यायेन विकल्पदूषणे स्वयमेवोहितुं शक्ये इत्युपेक्ष्य न प्रतीयेत इत्यत्र प्रतीतिं दूषयितुं पृच्छति।। असदिति। सत्त्वासत्त्वौदासीन्येन ज्ञानासम्भवादिति भावः। उक्तं हि न हि विधिनिषेधाववधूय प्रत्ययो नामास्तीति। असदिति व्यवहारस्य व्यवहर्तव्यज्ञानसाध्यत्वेनासतोऽज्ञाने शशशृङ्गम सदित्यसत्पदप्रयोगरूपव्यवहारो न स्यात्। शुक्तिरूप्यम सद्विलक्षणमित्यसतः प्रतीतिर्नास्तीत्यादिव्यवहारश्च न स्यादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्र हेत्वाकाङ्क्षायां यद्रूप्यात्मकत्वमनिर्वचनीयमित्युक्तं तदप्यनिर्वचनीयत्वरूपेण प्रतीयते उत व्यावहारिकत्वरूपसत्त्वेनेति दूषयितुं विकल्पयति।। तदपीति। शुक्तौ प्रतीयमानमनिर्वचनीयभूतं रूप्यात्मकत्वमपीत्यर्थः।। प्रकृतेनेति। अनिर्वचनीयत्वेनान्याकारेण व्यावहारिकत्वरूपसत्त्वेनेत्यर्थः।। भ्रान्तिव्यवहारेति। अनिर्वचनीयम् निर्वचनीयत्वेन विषयीकुर्वतो ज्ञानस्य भ्रान्तित्वायोगादिति भावः। द्वितीये व्यावहारिकत्वरूपमपि सत्त्वं, सदुतासदथानिर्वचनीयम्। नाद्यः। शुक्तिरूप्यतादात्म्ये भ्रान्तौ प्रतीयमानस्य सत्त्वस्य सत्यत्वे भ्रान्तिव्यवहारलोपप्रसङ्गात्। विसंवादायोगाच्च। द्वितीयेऽसदपि शुक्तिरूप्यतादात्म्यगतं सत्त्वमसत्त्वेन भात्युत सत्त्वेन।  आद्ये भ्रान्तिव्यवहारलोपः स्यात् द्वितीयेऽसतः सत्त्वेन भानं स्यादित्याह।। द्वितीय इति। असतः शुक्तिरूप्यतादात्म्यगतसत्त्वस्य। तृतीयमाशङ्कते।। अथेति।। तस्यापीति। सत्त्वस्यापीत्यर्थः। न केवलं रजततादात्म्यस्येत्यपेरर्थः।। अनवस्थेति। अनिर्वाच्यमपि सत्त्वं प्रकृतेनैव रूपेण प्रतीयते उत सत्त्वादिनाऽन्याकारेण। आद्ये भ्रान्तिप्रवृत्त्योरनुपपत्तिः। द्वितीयेऽन्याकारः सन्वाऽसन्वाऽनिर्वचनीयो वा। आद्ये भ्रान्तिविसंवादयोरनुपपत्तिः। द्वितीयेऽसत्त्वेनैव भाति सत्त्वेन वा। आद्ये भ्रान्तिप्रवृत्त्योरनुपपत्तिः। द्वितीयेऽसतः प्रतीतिरनिवार्या। तृतीये तदपि किं प्रकृतेनैव रूपेणोतान्याकारेणेत्येवं रूपेणापर्यवसितानिर्वाच्यव्यक्तिपरम्पराङ्गीकारादनवस्थेत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B04_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवमियता प्रबन्धेनानिर्वाच्यत्वं मिथ्यात्वमित्याद्यपक्षं प्रतिक्षिप्यासत्त्वं मिथ्यात्वमिति कल्पमपाकरोति।। न द्वितीय इति।। अपदर्शनत्वादिति। प्रपञ्चे सदसद्वैलक्षण्यस्यैव तेन कक्षीकृतत्वादसत्त्वेऽङ्गीक्रियमाणेऽपसिद्धान्त इत्यर्थः। उपलक्षणमेतत्। व्याप्त्यादीनां जगदन्तर्गतत्वेनासत्यत्वापत्त्याऽनुमानत्वव्याघातादित्यपि बोध्यम्। सद्विविक्तत्वं वेति कल्पं निराचष्टे।। न तृतीय इति। तस्येति शेषः।। परजातीति। सत्ताजातिराहित्यमित्यर्थः। अब्रह्मत्वं ब्रह्मान्यत्वं ब्रह्मत्वाबावो वा।। तेनापीति। मिथ्यात्ववादिनाऽपि। जगति सत्ताजातेरङ्गीकारेण जगत्सत्तारहितमिति साधनेऽपसिद्धान्त इति भावः। न केवलं सत्यत्ववादिभिस्तार्किकादिभिरपि तु तेनापीत्यपेरर्थः।। सिद्धसाधनत्वादिति। विमतं ब्रह्मान्यदिति वा ब्रह्मत्वाभाववदिति वा प्रतिज्ञार्थः स्यात्तथा च जगति तद्‌द्वयस्यास्माभिरङ्गीकारात्सिद्धसाधनतेत्यर्थः। अबाध्येतरत्वं नामाबाध्यब्रह्मान्यत्वं वा बाध्येतरत्त्वाभावो वेत्यर्थः स्यात्तथा च बाध्यत्वमेवेत्यभिप्रेत्याद्यं निराह।। ब्रह्मेति।। द्वितीयमाशङ्क्य दूषयति।। अबाध्येति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B05_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। अन्यथेति। वस्तु येन प्रकारेण वर्तते ततोऽन्येन प्रकारेम रजतत्वादिना ज्ञातस्य सम्यक् तेनैव वस्तुगतप्रकारेण शुक्तित्वादिना ज्ञातत्वमित्यर्थः। प्रतिपन्नेति। प्रतिपन्नः प्रतीतो य उपाधिराश्रय आश्रयत्वेन यः प्रतीयत इत्यर्थः। तस्मिन्नित्यधिकरणसप्तमी। प्रतिपन्नोपाधिस्थनिषेधप्रतियोगित्वमित्यर्थः।। सिद्धसाधनत्वादिति। विमतं मिथ्येत्यस्यान्यथाज्ञातत्वे सति सम्यग्विज्ञातमित्यर्थः स्यात्तथा च सिद्धसाधनमित्यर्थ। तदेवाह।। अस्माभिरिति। न केवलं त्वयैव किन्त्वस्माभिरप्येवंविधबाध्यत्वस्याङ्गीकारादित्यपेरर्थः। सर्वस्यानिर्वचनीयत्वादिरूपवतः प्रपञ्चस्यानिर्वचनीयत्वक्षणिकत्व ब्रह्माकार्यत्वादिना पूर्वं ज्ञातस्य विशेषदर्शनानन्तरं सत्यत्वध्रुवत्व ब्रह्मकार्यत्वादिना विज्ञातत्वाङ्गीकारादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B06&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B06_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
द्वितीयमपि दूषयितुं पृच्छति।। किमिति। एकस्मिन्देशे एकस्मिन्काले प्रतिपन्नवस्तुनो देशान्तरे कालान्तरे विद्यमाननिषेध प्रतियोगित्वमित्यर्थः। कालन्तरादावित्यादिपदेन देशपरिग्रहः। तेन यथायोगं सम्बन्धः।। त्रिकालेति। निषेधशब्दस्य त्रैकालिकनिषेधपरत्वे प्रतिपन्नोपाधेरन्यत्रासतः प्रतिपन्नोपाधावपि निषेधविवक्षायां त्रिकालाखिलदेशनिषेधप्रतियोगित्वं पर्यवस्यतीत्यभिप्रेत्येदमभिधानमिति बोध्यम्। अंश इत्युक्तमेवोपपादयति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B07&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B07_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
किञ्च प्रतिपन्नोपाधावित्यत्र प्रतिपन्नत्वं नाम यद्यदधिष्ठानकत्वेन प्रमितं तस्य तन्निष्ठनिषेधप्रतियोगित्वं यद्यदधिष्ठानकत्वेन भ्रान्तिविषयीभूतं तस्य तन्निष्ठनिषेधप्रतियोगित्वं वेति विकल्प्य दूषयितुं पृच्छति।। का चेति। किञ्चेति चार्थः। आद्ये यदधिष्ठानकत्वेन यत्प्रमितमित्यस्य क्वचिदधिष्ठाने प्रमितस्येत्यर्थं पर्यवसन्नं बुद्ध्वा दूषयति।। नाद्य इति।। प्रमाणप्रतिपन्नस्येति। क्वचिदधिष्ठान ति शेषः।। अतिप्रसङ्गादिति। शुक्तिरूप्यं नास्ति सत्यरूप्यमस्तीत्यादिसर्वव्यवहारोच्छेदः स्यादित्यर्थः। द्वितीयेऽपि निषेधशब्देन स्वरूपेण त्रिकालाखिलदेशस्थनिषेधप्रतियोगित्वमुत सत्त्वेनोक्तनिषेधप्रतियोगित्वं विवक्षितमिति विकल्प्य क्रमेण पक्षद्वयं प्रतिक्षिपति।। कोऽयमिति। आभाववेदनमिति स्वरूपेण निषेधबुद्धिः, सद्विविक्ततावेदनं सत्त्वेनोक्तनिषेधबुद्धिर्वेत्यर्थः। तवेति शेषः। किमभावं बुद्ध्यस उत सद्विविक्तत्वं बुद्ध्यस इति यावत्।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B08&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B08_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। प्रमाणमात्रेति। मात्रशब्दः कार्त्स्न्यपरः। प्रमाणसामान्याविषयत्वमित्यर्थः।। सिद्धसाधनत्वादिति। ऐन्द्रियकपदार्थस्य प्रत्यक्षादिप्रमाणत्रयवेद्यत्वसम्भवेऽपि घ्राणरसनत्वगादीन्द्रियनियतविषयाणां गन्धरसस्पर्शादीनां श्रोत्रत्वक् चक्षुराद्यविषयत्वस्य सिद्धत्वेनातीन्द्रियपदार्थेष्वीशादिप्रत्यक्षविषयत्व सम्भवेऽप्यस्मदादिप्रत्यक्षाविषयत्वस्य सिद्धत्वेन यत्किञ्चित्प्रमाणाविषयत्वं पक्षतावच्छेदकावच्छिन्ने सर्वत्रास्तीति सिद्धसाधनमित्यर्थः।। मिथ्यात्वापातादिति। त्वन्मते ब्रह्मणोऽवेद्यत्वरूपस्वप्रकाशत्वाङ्गीकारेण तस्य सर्वप्रमाणाविषयत्वादित्यर्थः। उपलक्षणमेतत्। शुक्तिरूप्यादौ भ्रमद्वाराऽनुव्यवसायरूपप्रमाणविषयत्वात्साध्यवैकल्यम्। साक्षादिति विशेषणेऽपि बाधकप्रमाणं प्रति निषेध्यत्वेन साक्षाद्विषयत्वात् साक्षात्सत्त्वेनेति विशेषणे लाघवेन सतत्वाभावस्यैव मिथ्यात्वौचित्यात् तस्य च सद्विविक्तत्वदूषणेन निरासादित्यपि बोध्यम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B09&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B09_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
दूषणान्तरमाह।। किञ्चिति। अतत्त्वावेदकं मिथ्यात्वग्राह्कम्।। प्रमाणं चेति। सत्यार्थग्राहकमित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B10&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B10_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अविद्यायां लक्षणप्रमाणयोरभावेनाविद्यास्वरूपमेवालीकायितमिति वक्तुं लक्षणं तावद्दुदूषयिषुः पृच्छति।। केयमिति। कीदृग्लक्षणोपेतेत्यर्थः। तत्र परोक्तानि लक्षणान्यनुवदति।। अनादीति। अनादित्वे सत्यनिर्वाच्येत्यर्थः। अत्राविद्याकार्ये घटादावतिव्याप्तिवारणायानादीति। ब्रह्मण्यतिव्याप्तिवारणायानिर्वाच्येति। अत्रानादौ प्रागभावादावतिव्याप्तेरुच्या लक्षमान्तरमुट्टङ्कयति।। अनादिभावेति। विज्ञानविलाप्या विज्ञाननिवर्त्येत्यर्थः। अत्र सतिसप्तमीपहिम्नाऽनादि भावरूपत्वविज्ञानविलाप्यत्वयोः सामानाधिकरण्यादनादित्व भावरूपत्वोभयसमानाधिकरणं विज्ञानविलाप्यत्वं वाऽविद्यालक्षणमित्यर्थः। अत्र भ्रमप्रागभावयोरतिव्याप्तिवारणाय सत्यन्तम्। ब्रह्मणि तद्वारणाय विज्ञानविलाप्येति। अत्रानादिभावत्वे सतीति वक्तव्ये भावरूपत्वे सतीत्युक्तिर्वस्तुतस्तस्याभावत्वमपि नेति ख्यापनाय। अत्र साक्षाद्विज्ञानविलाप्यत्वं विवक्षितम्। तेन न जीवब्रह्मविभागादावतिव्याप्तिः। तस्याज्ञानद्वारा ज्ञाननिवर्त्यत्वात्। यद्वैतदस्वरसादाह।। भ्रमेति। भ्रमं प्रति परिणाम्युपादानमित्यर्थः। तेन विवर्तोपादाने ब्रह्मणि नातिव्याप्तिः। अत्र भ्रमेति मृत्पिण्डादावतिव्याप्तिवारणायेति। अप्रसिद्धेति। पक्षस्येति शेषः। विमतमनाद्यनिर्वाच्यतत्कार्यान्यतरदिति प्रतिज्ञार्थः स्यात्तथा चानिर्वाच्यस्योक्तरीत्याऽप्रसिद्ध्याऽप्रसिद्धविशेषणत्वं पक्षस्येत्यर्थः।। आकाशादाविति। आदिपदेन कालजीवब्रह्मविभागादेः परिग्रहः। आकाशदेर्ब्रह्मभिन्नत्वेनानिर्वाच्यत्वादनादित्वाच्चेत्यर्थः।। अनभ्युपगमादिति। मिथ्याभूतस्य तत्त्वतोऽनादित्वायोगादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B11&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B11_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। असम्भवित्वादिति। उक्तरीत्या वा विमतं नानादि भावत्वे सति विज्ञानविलाप्यत्वाच्छुक्तिरूप्यवदित्यनुमानेन वाऽनादित्वाभावेन विशेषणाभावेन विशिष्टस्यासम्भवित्वादित्यर्थः। उपलक्षणमेतत्। जीवब्रह्मविभागादावतिव्याप्तिश्च बोध्या। न च साक्षादिति विशेषणाददोष इति वाच्यम्। तथा सत्यनादिपदवैय्यर्थ्यात्। अज्ञानातिरिक्तस्य सर्वस्याप्यज्ञानद्वारेण ज्ञाननिवर्त्यत्वात्। तावत एवोक्तौ चाभावारोपोपादानाज्ञाने भावत्वाभावेन चरमसाक्षात्कारनन्तरभाविनि जीवन्मुक्त्युनुवृत्तेऽज्ञाने च ज्ञाननिवर्त्यत्वाभावेनाव्याप्तेः। जीवन्मुक्त्यनुवृत्ताज्ञानस्य ज्ञाननिवर्त्यत्वे स्वकार्यैः प्रारब्धकर्मभिः सह पूर्णेणैव साक्षात्कारेण निवृत्तिः स्यान्न तूत्तरेणेति सद्यः शरीरपातापत्त्या जीवन्मुक्तिवार्ता लुप्येतेत्यलम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B12&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B12_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
परमते इदमंशावच्छिन्नचैतन्यावरकाज्ञानं रूप्यात्माना ज्ञानात्मना च परिणमत इत्युभयोर्भ्रमत्वाभ्युपगमेन भ्रमोपादानमित्यत्र भ्रमशब्देन किं विवक्षितमिति विकल्प्य दूषयति।। भ्रमेति। भ्रमविषयो वा भ्रमज्ञानं वेत्यर्थः।। असत्त्वेनेति। पूर्वोक्तरीत्या भ्रमविषयस्यासत्त्वेन नृशृङ्गादिवन्निरुपादानकत्वेन भ्रमविषयोपादानकत्वमसम्भवीत्यर्थः। ।। अतिव्याप्तेरिति। कामः सङ्कल्पो विचिकित्सा श्रद्धाऽश्रद्धा धृतिरधृतिर्हीर्धीर्भीरित्येतत्सर्वं मन एवेति श्रुत्या ज्ञानं प्रत्यन्तःकरणस्योपादानत्वेन भ्रमोपादानत्वं तत्रातिव्याप्तमित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C04_S01_B13&lt;br /&gt;
| id       = VA_C04_S01_B13_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
असिद्धिमेवोपपादयति।। तत्त्वावेदकस्यापीति। शुद्धचैतन्यविषयकस्यवेदान्ततात्पर्यजन्यचरमसाक्षात्कारादेरित्यर्थः।। आविद्यकत्वेति। मिथ्यात्वेत्यर्थः। अपिरनुक्तसमुच्चयार्थः। तेन परोक्षज्ञानव्यवहारयोः सत्यत्वेऽपि तद्विषयस्य खपुष्पादेरसत्त्वस्य साक्षिवेद्यज्ञानसुखादेर्मिथ्यात्वस्याभ्युपगमादित्यन्वयव्यभिचारोऽपि बोध्यः। एवं व्याप्त्यभावमुपपाद्य ज्ञानासत्त्वस्य सत्त्वानुभवबाधितत्वान्न विपर्यये पर्यवसानमित्याह।। एतावन्तमिति ।। रजतमभाद्रजतज्ञानमासीदित्यर्थः। न चायमनुभावो भ्रमः बाधकाभावादिति भावः। ज्ञाने सत्त्वानुभवस्यान्यथा सिद्धिमाशङ्क्याह।। अनिर्वचनीयस्यापीति। सदसद्विलक्षणस्यापीत्यर्थः।। अभावविलक्षणतयेति। असद्विलक्षणतयेत्यर्थः तथात्वेन सत्त्वेन।। नेति। आसीदिति स्वरूपसत्त्वस्यैव प्रतीतेर्नासद्वैलक्षण्येनोपपत्तिरिति भावः। अन्यथा सदसद्विलक्षणत्वेनासीदित्यनुसन्धानापातात्। तस्मात्सत्त्वानुसन्धाने सत्त्वमेव प्रयोजकं नासद्वैलक्षण्यमिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 5 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C05_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C05_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवमविद्यालक्षणानि निरस्य प्रमाणमपि व्युदसितुं पृच्छति।। अविद्यायामिति। एवंविधायामुक्तलक्षणविशिष्टायाम्। अनेनाविद्याया भवद्भिरङ्गीकारात्तत्र प्रमाणखण्डनादि व्याहतमिति निरस्तम्। पराङ्गीकृतायामेव तस्यां प्रमाणादिनिराकरणात्। तथा च वक्ष्यति स्वयमेव। किमित्याक्षेपे न किमपीत्यर्थः। चित्सुखोक्तमनुमानमाशङ्कते।। देवदत्तेति। तत्स्थो देवदत्तगतो यो देवदत्तप्रमाप्रमाप्रागभावस्तदतिरिक्तस्येत्यर्थः। अनेनानादिभावरूपज्ञाननिवर्त्यज्ञानसिद्धिः।। अविगीतप्रमेति। मैत्रप्रमा यथेत्यर्थः। दृष्टान्ते मैत्रप्रमायां देवदत्तगतप्रमाप्रागभावातिरिक्तस्या नादेर्मैत्रप्रमाप्रागभावस्य ध्वंसकत्वमादाय साध्यं बोध्यम्। अत्र मैत्रादिप्रमायां तत्तत्प्रागबावध्वंसित्वमादायांशे सिद्धसाधनतावारणाय देवदत्तेति पक्षविशेषणम्। पक्षविशेषणाभावे पक्षतावच्छेदकहेत्वोरभेदेन व्याप्तिग्रहदशायामेव पक्षतावच्छेदकसामानाधिकरण्येन विवक्षितसाध्यसिद्धेः सिद्धसाधनमेव दोषः। दृष्टान्तासिद्धिश्चेत्यप्याहुः। साध्ये पूर्वज्ञानध्वंसित्वेनार्थान्तरवारणायानादेरिति। प्रमाप्रागभावमादाय तद्‌व्यावृत्तये प्रमाप्रागभावातिरेकिण इति। साध्याप्रसिद्धिवारणाय तत्स्थेति विशेषणम्। एवमाशङ्कितमनुमानमाभाससाम्येन दूषयति।। नेति। अन्यथा तत्राप्यनादिभावरूपत्वे सति घटनिवर्त्यः कश्चन पदार्थः सिध्येदिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 6 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विवरणोक्तमनुमानमाशङ्कते।। अथेति। साध्ये स्वपदेन प्रमाणज्ञानं गृह्यते। विशेषणचतुष्टयमपि वस्त्वन्तरविशेषणम्। अत्र प्रमाणेति विशेषणं भ्रान्तावंशतो बाधवारणाय। ज्ञानमिति तु प्रमाणशब्दस्य भावसाधनत्वज्ञापनाय। तेन करणमादाय न बाधः शङ्कनीयः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवमनूदितमनुमानं दूषयति।। नेति। अत्र प्रमाणज्ञानमित्यनेन चैतव्यं पक्षीक्रियते उत वृत्तिर्वा। आद्ये दोषमाह।। जड इति। &amp;quot;आश्रयत्वविषयत्वभागिनी निर्विशेषचितिरेव केवला। पूर्वसिद्धतमसो हि पश्चिमो नाश्रयो भवति नापि गोचर&amp;quot; इति विवरणोक्तेर्जड विषयकाज्ञानानभ्युपगमेनेत्यर्थः।। ज्ञानानामिति। जडविषयकाणामिति शेषः।। तथाविधेति। स्वप्रागभावेत्यादि विशेषणविशिष्टेत्यर्थः। इदं तु साध्याभावोपपादनाय। अनैकान्तिकत्वादित्युपलक्षणम्। सुखादिविषयकचैतन्ये बाधोऽपि बोध्यः। द्वितीयेऽपि परोक्षवृत्तिर्वाऽपरोक्षवृत्तिर्वा। आद्येऽप्याह।। जड इति। ज्ञानानां परोक्षज्ञानानामित्यर्थः।  द्वितीयेऽप्याह।। जड इति। ज्ञानानामपरोक्षज्ञानानाम्। पक्षद्वये बाधोऽपि बोध्यः। स्वविषयावरणवस्त्वन्तरस्याभावात्। साध्ये विशेषणवैय्यर्थ्यं चाह।। व्यर्थं चेति।। तर्हि प्रागभावव्युदासः कथमित्यत आह।। स्वेति। तदेवोपपादयति।। न हीति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
किञ्च वस्त्वन्तरपूर्वकत्वमित्यत्र सत्यवस्त्वन्तरपूर्वकत्वं, साध्यमुतानिर्वचनीयवस्त्वन्तरपूर्वकत्वमाहोस्वित्सत्यानिर्वचनीय साधारणवस्त्वन्तरपूर्वकत्वमिति त्रेधा विकल्पं हृदि कृत्वा क्रमेण निरस्यति।। किञ्चिति।। तथाविधेति।। उक्तविशेषणविशिष्टेत्यर्थः।। सिद्धसाधनमिति। सत्यभावरूपाज्ञानस्यास्माभिरङ्गीकारादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C06_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C06_S01_B04_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं प्रतिज्ञांशं निरस्याप्रकाशितार्थप्रकाशकत्वादिति हेतुं च दूषयितुं पृच्छति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 7 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C07_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C07_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं सौषुप्तिकानुभवस्य ज्ञानाभावविषयकत्वेनान्यथासिद्धिमुक्त्वाकेनचिदुक्तमज्ञानसाधकं न्यायमपाकर्तुमनुवदिति।। यत्त्विति। यदाह तदसदित्यन्वयः। न किञ्चिदवेदिषमित्यादिना सिद्धमज्ञानं पक्षः। न ज्ञानाभाव इति साध्यम्। अभावमानागम्यत्वादुपलब्ध्यभावागम्यत्वात्प्रमाणगम्यत्वाच्चेत्यर्थः।। सम्प्रतिपन्नवदिति। हेतुसाध्यवत्तया सम्मतपटादिवदित्यर्थः। द्वितीये व्यतिरेकदृष्टान्त इति भावः। नन्वभावस्याप्यनुपलब्धिमानागम्यत्वे कथं ताभ्यां हेतुभ्यां ज्ञानाभावरूपत्वाभावसाधनं विरुद्धत्वादित्यत आह।। अभाव इति। घटपटादिप्रमेयाभाव इत्यर्थः।। अभावस्येति। प्रतियोग्युपलब्ध्यभावस्येत्यर्थः। अभावस्यानुपलब्धिमानगम्यत्वं प्रसिद्धमिति हिशब्देनाह। अभावममानागम्यत्वादिति हेत्वोरसिद्धिं परिहर्तुमज्ञानस्य प्रमाणमात्राविषयत्वं समर्थयते। अज्ञानं चेति।। सम्प्रतिपन्नवदिति। शुक्तितरूप्यवदित्यर्थः। अविद्याया अविद्यात्वे इदमेवहि लक्षणम्। मिनाधातासहिष्णुत्वमसाधारणमिष्यत इति सुरेश्वरोक्तेरिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C07_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C07_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्यवहारस्य ज्ञानाभावविषयत्वेनान्यथोपपत्तिं वक्तुं त्वदुक्तमर्थं न जानमीत्यनुवादः केन प्रकारेणेति पृच्छति।। किमत्रेति। त्वदुक्तमर्थं न जानामीत्यत्रेत्यर्थः।। सर्वेति। इदं न जानामीदं न जानामीति विशिष्ट प्रातिस्विकरूपेणेत्यर्थः।। सामान्यत इति। अर्थत्वेन रूपेण न तु तत्तद्विशेषेणेत्यर्थः।। तादृशेति। प्रातिस्विकरूपेण न जानामीत्येवंरूपेत्यर्थः ।। भावे वेति।। तादृशव्यवहरस्येति सम्बन्धः।। न प्रमाणत इति। तथा च परोक्तवाक्याभासावगतं तं तं विशेषं प्रातिस्विकरूपेणानूद्य तत्तद्विशेषविषयकप्रमाणवृत्त्यभावो व्यवहर्तुं शक्य एवेति भावः। सुप्रसिद्धं चैतदित्याह ।। प्रतिवादीति।। अनुवादेति। प्रातिस्विकरूपेणेति। शेषः। त्वदुक्तं न प्रमाणतो जानामीत्यत्र व्याहतिमाशङ्कते।। न चेति। त्वदुक्त इति विषयसमप्तमी। त्वदुक्तार्थविषयकमित्यर्थः।। विशिष्टेति। अर्थावच्छिन्न प्रमाणज्ञानाभावविषयज्ञानस्येत्यर्थः।। तद्विशेषणतयेति। निषेधप्रतियोगिप्रमाणज्ञानावच्छेदकतयेत्यर्थः।। व्याघात इति। मेयं न मानोपक्षमितिवत्स्वक्रियाविरोध इति भावः। निषेध्यप्रमाणज्ञानविशेषणतया प्रमाणविषयत्वेऽपि न साक्षात्प्रमाणज्ञानविषयत्वं साक्षात्प्रमाणज्ञानाभावविषयत्वेन च न जानामीति व्यवहारोपपत्तिर्युक्तेति भावेन परिहरति।। एतदिति। प्रमाणनिषेधविषयकप्रमाणज्ञानस्येत्यर्थः।। प्रमाणेति। साक्षात्प्रमाण सामान्याभावविषयकत्वेऽपीत्यर्थः। तदर्थस्य निषेध्यप्रमाणज्ञानावच्छेदकार्थस्य।। अनेतदिति। साक्षात्तद्विषयत्वाभावादित्यर्थः। परसम्परया प्रमाणविषयकस्यापि प्रामामिकत्वेन व्याघातकीर्तनेऽतिप्रसङ्गमाह।। अन्यथेति।। विशिष्टेति। विषेषणविशेष्यभावापन्नेत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C07_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C07_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सामान्यानुवादेन न जानामीति व्यवहार इति द्वितीयं निराह।। नेति।। विशेषेति।। तत्तदर्थविशेषविषयकज्ञानाभावविषयकतया त्वदुक्तमर्थं न जानामिति व्यवहारोपपत्तेर्न भावरूपाज्ञानकल्पकत्वमित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 8 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C08_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C08_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वज्ञानस्य भवद्भिरप्यङ्गीकारात्तन्निराकरणं व्याहतमिति शङ्कते।। न चेति। परमत एवैते दोषा नास्मन्मत इत्याह।। परेति। स्वमते तु स्वभावाज्ञानवादस्य निर्दोषत्वान्न तद्भवेदित्यादौ शास्त्रे तद्व्युत्पादनं व्यक्तमिति भावः। स्वसमानाधिकरणात्यन्ताभावप्रतियोगित्वं मिथ्यात्वमिति पक्षं प्रतिक्षिपति।। न सप्तम इति।। असत्त्वेति। स्वरूपेणात्यन्ताभावास्यासत्त्वे पर्यवसानादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 9 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C09_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C09_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं प्रतिज्ञांशं दूषयित्वा हेत्वंशमपि दूषयति।। नापीति। निरुक्तिरिति सम्बध्यते। न केवलं मिथ्यात्वस्येत्यपेरर्थः।। अनैकान्त्यादिति। ब्रह्मणि वृत्तिविषयत्वे सत्यपि मिथ्यात्वाभावादिति भावः। हेतोरभावान्न व्यभिचार इत्याशङ्क्याह।। तस्येति। अन्यथा ब्रह्मपराणां वेदान्तानां ब्रह्मज्ञानार्थं श्रवणादिविधेश्च वैय्यर्थं स्यात्। ब्रह्मविचारवतोर्गुरुशिष्ययोः क्रमेण मौनं मौढ्यं च स्यादिति भावः। यत्तु विपक्षे धर्मिसमसत्त्वस्य हेतोस्सत्त्वे व्यभिचारः। न त्वारोपितस्यानुमानमात्रोच्छेदात्। दृश्यत्वं च व्याहारिके जगतीव पारमार्थिके ब्रह्मण्यपि व्यावहारिकमेवेति न व्यभिचार इति। तत्तुच्छम्। ब्रह्मजगतोः पारमार्थिकत्वव्यावहारिकत्वविभागस्य मिथ्यात्वसिद्ध्युत्तरकालीनत्वात्। यदपि धर्मिसमसत्त्वं हेतुविशेषणमिति तदपि न चारु। ब्रह्मणि धर्ममात्रस्याप्यभावेन धर्मिसमसत्त्वं हेतुविशेषणमिति तदपि न चारु। ब्रह्मणि धर्ममात्रस्याप्यभावेन धर्मिसमसत्त्वविषयत्वमात्रस्य हेतुत्वसम्भवेन शेषवैय्यर्थ्यादित्यलम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C09_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C09_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पररीत्या च दूषयति।। अतीतेति। नन्वतीतानागतयोरपि कदाचिज्ज्ञातताधारत्वादित्यरुच्याऽऽह।। नित्यानुमेयेष्विति। तत्र कदाऽप्यभावादिति भावः। एतेन वृत्तिप्रतिफलितं चैतन्यं फलमिति नवीनमतमपि प्रत्युक्तम्। अस्मन्मते घटादावप्यबावेनासिद्धेः। त्वन्मते चातीतानागतयोरभावात्। तयोः कदाचित्तत्सम्भवेऽपि नित्यानुमेये कटाऽप्यभावेन भागासिद्धेः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C09_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C09_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। स्वव्यवहार इति। स्वगोचरव्यवहार इत्यर्थः।। स्वतिरिक्तेति। स्वाभिन्नेत्यर्थः। ब्रह्मणः स्वप्रकाशत्वेन स्वव्यवहारे न ज्ञानान्तरापेक्षाघटादेरस्वप्रकाशत्वेन स्वव्यवहारेऽन्यापेक्षत्वमिति भावः। स्वव्यवहार इति व्यवहारपदेन सविकल्पव्यवहारो वा निर्विकल्पकव्यवहारो वा विवक्षित इति विकल्प्याद्ये दोषमाह।। तर्हीति। एकमेवाद्वितीयमित्यादिवेदान्तवाक्यजन्यवृत्तिमपेक्ष्यैवाद्वितीयं स्वप्रकाशमित्यादिविशिष्टव्यवहारविषयत्वाद्ब्रह्मणि व्यभिचार इति भावः। द्वितीयं शङ्कते।। निर्विकल्पकेति। अद्वितीयत्वादिधर्मशून्यात्मस्वरूपमात्रगोचरव्यवहार इत्यर्थः।। तथैवेति। निर्विकल्पके स्वव्यवहारे ज्ञानान्तरानवेक्ष इत्यर्थः।। असिद्धिरिति। उक्तरूपदृश्यत्वस्येति शेषः। मानाभावेन घटादौ तता व्यवहार एव नास्तियेनासिद्धिः स्यादिति शङ्कते।। घट इति। नास्त्येवेति।। तथा च व्यभिचार इति भावः। सुप्तावात्मनि तथा व्यवहारोऽस्तीति शङ्कते।। सुषुप्ताविति।। तस्यापीति। सौषुप्तिकव्यवहारस्यापीत्यर्थः।। विवादादिति। एतावन्तं कालं सुखमहमस्वाप्समिति परामर्शेन तस्य विशिष्टत्वेनैव सिद्धेरिति भावः। चित्सुखोक्तमाशङ्कते।। अवेद्यत्व इति। घटादावतिव्याप्तिवारणाय विशेषणम्। नित्यातीन्द्रियेऽतिव्याप्तिवारणाय विशेष्यमित्याहुः। अत एव तदभावरूपदृश्यत्वं च घटादौ विशेषणाभावेन नित्यातीन्द्रिये विशेष्याभावेनेति विशिष्टाभावरूपमनुगतमिति भावः। अत्रापरोक्षव्यवहारपदेन तद्विषयापरोक्षज्ञानजन्यव्यवहारो विवक्षित उत व्यवह्रियतेऽनेनेति व्युत्पत्त्याऽपरोक्षज्ञानं वा। पक्षद्वयमपि न सम्भवतीत्याह।। व्याहतत्वेनेति। अवेद्यत्वे सतीति ज्ञानसामान्याविषयत्वाभ्युपगमेन विशिष्टं व्याहतमिति तदभावरूपदृश्यत्वमसिद्धमिति भावः। नन्ववेद्यत्वं चिदविषयत्वं वृत्तिप्रतिफलितचिदविषयत्वं वा। न तु वृत्त्यविषत्वं येन व्याघातः स्यादित्याशङ्क्याह।। कथञ्चिदिति। अपिशब्देनात्राप्यरुचिमाह।। तद्बीजं तु चित एव चिद्विषयापरोक्षव्यवहारहेतुत्वेन स्वस्य स्वाविषयत्वमङ्गीकृत्य स्वगोचरव्यवहारे हेतुत्वाभ्युपगमे व्याहतिरिति। तथाऽपि तुष्यतु दुर्जन इति न्यायेन दोषान्तरमाह।। विशेषणेति।। किं विशेष्येणेति। आद्ये वेद्यत्वे सत्यपरोक्षव्यवहारयोग्यत्वं दृश्यत्वमिति हेत्वर्थः स्यात्। तत्र विशेष्यभागस्य ब्रह्मण्यपि सत्त्वेन वेद्यत्वादित्यस्य व्यभिचारावारकत्वाद्व्यर्थविशेष्यकत्वमित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 10 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
किञ्च दृश्यत्वमित्यत्र दृक्शब्देन प्रमोच्यते भ्रमो वेति विकल्प्याद्ये तवासिद्धिः। अन्त्येऽस्माकमसिद्धिरित्याह।। दृश्यत्वमिति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। नन्वेवमपि रूप्ये दृगुल्लेखित्वेनापि दृस्यत्वमागतमिति शङ्कते। नन्विति। तर्ह्यपि दृग्विषयत्वाभावेऽपीत्यर्थः। कथञ्चिदृगुल्लेखित्वेन दृश्यताऽस्तीत्यन्वयः।। दृश्यत्वाभासत्वादिति । रजते दृश्यत्वस्य कल्पितत्वादित्यर्थः। रजतं दृष्टमिति भ्रममात्रत्वादिति भगवत्पादोक्तेरिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु नात्मनो दृश्यत्वं न च व्याहतिः स्वप्रकाशत्वेन स्वतःसिद्धे वृत्त्या दृश्यत्वनिषेधसम्भवात्। अत एवानुमा न मानम्। विपक्षे बाधकाभावात्। श्रुतयोऽपि यत्तदद्रेश्यमित्यादिविरोधाद्विशिष्टपरा इत्यतो बाधकान्तरमाह।। किञ्चेति। आत्मन इति शेषः। आत्मनो वृत्तिव्याप्यत्वाभावे तदाच्छादकमूलाज्ञाननिवृत्तिर्न स्यात्। ज्ञानस्याज्ञाननिवर्तकत्वे समानविषयत्वस्य तन्त्रत्वात्। न चेष्टापत्तिः। अज्ञाननिवृत्तेरेव त्वन्मते मोक्षत्वेन तदभावप्रसङ्गेन मोक्षसास्त्रवैय्यर्थ्यप्रसङ्गादित्यर्थः। नन्वात्मज्ञानेन तदज्ञाननिवृत्तिः। आत्मज्ञानं च नात्मविषयकं किन्तु तदन्याविषयकम्। तदज्ञाननिवर्तकत्वे ज्ञानस्य तदन्याविषयकत्वस्य तन्त्रत्वात्। तथा च न कोऽपि दोष इत्यत आह।। न चेति। त्वत्पक्ष इति परसम्मत्यर्थमुक्तम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B04_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
।। आत्माकार एवेति। आत्मनो योऽयमाकारः स एवाकारो यस्येत्यर्थः। आत्माकार इवेति मध्यमपदलोपीसमासः। आत्मैवाकारो धर्मो यस्येति तृतीयकल्पार्थः। आत्मनोऽपि ज्ञानानन्दाद्यपरिच्छेद रूपासाधारणाकारोऽभिमत उत सत्तारूपसाधारणाकार इति विकल्प्याद्ये दोषमाह।। ज्ञानज्ञेययोरिति। द्वितीयमाशङ्कते।। एकैवेति।। अनुगतेति। अस्माभिरिति शेषः। अतिप्रसङ्गं चाह।। सत्तयेति।। अत्यन्तसादृश्यस्येति। ज्ञानान्दाद्यपरिच्छेदरूपस्येत्यर्थः।। किञ्चिदिति। सत्तयेत्यर्थः।। प्रागिवेति। वेदान्तज्ञानस्य घटाकारत्वं स्यादित्यर्थः।। आधारेति। आकारो ह्याकारिणि वर्तते। न ह्यात्मा वृत्तिज्ञानमाश्रित्य तिष्ठति। येनात्मा ज्ञानस्याकारः स्यादित्यर्थः। तदाकारत्वखण्डनस्य प्रकृतोपयोगं दर्शयति।। अत इति। तस्यैव विवरणं परिशेषादिति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C10_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C10_S01_B05_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आत्मनि व्यभिचारपरिजिहीर्षया प्राङ्निराकृतमपि दूषणान्तरं वक्तुं पुनराङ्कते।। नन्विति। इदमनैकान्त्यादि।। स्वप्रतिबद्धेति। स्वोल्लेखीत्यर्थः। आत्मन्यद्वितीयत्वादिविशिष्टव्यवहारे विशेषणोपनायकापेक्षया स्वातिरिक्तसंविदपेक्षत्वेऽपि निर्विकल्पकस्वव्यवहारे तदपेक्षाभावेन तत्र व्यभिचारवारणायैव नियतिपदम्।। कथितेति। असिद्धविरुद्धानैकान्तिकादिषूषणगणस्पृष्टा कथं न कथमपीत्यर्थः।। तवेति। त्वया पारमार्थिकबेदस्यानङ्गीकारादित्यर्थः।। ममेति। अनिर्वचनीयभेदस्य मयाऽनङ्गीकारादिति भावः। नन्वाविद्यकपारमार्थिकसाधारणभेदवत्त्वं विवक्षितमित्यत आह।। सामान्यत इति।। प्रागेवेति। न हि जलनभोनलिनयोर्नलिनत्वसामान्यमस्तीत्यादिनेत्यर्थः। अनिर्वचनीयभेदश्च नभोनलिनायित इति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 11 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु माऽस्तु दृश्यत्वं हेतुः। जडत्वं हेतुर्भविष्यतीत्यतस्तदप्युक्तदूषणेनैव निरस्तमित्याह।। न च जडत्वेति। जङ्घालो जङ्घावान्। प्राणिस्थादातो लजन्यतरस्यामिति मत्वर्थे लच्। तदप्युक्तदूषणानि नातिक्रामेदित्यर्थः। न हि प्रतिज्ञामात्रेणार्थसिद्धिरित्यतस्तान्युपपादयितुं प्रतिजानीते।। तथा हीति।। ज्ञानानाधारत्वमिति। ज्ञातृत्वाभाव इत्यर्थः। अज्ञानरूपत्वं ज्ञानरूपत्वाभावः। अस्वप्रकाशत्वं स्वप्रकाशत्वाभावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आत्मत्वानाधारत्वं जडत्वमिति द्वितीयस्य द्वितीयं निराह।। न द्वितीय इति। तत्र हेतुमाह।। आत्मत्वस्येति।। प्रागुक्तेति। सत्त्वविरहेऽसत्त्वमसत्त्वविरहे सत्त्वमित्यत्रासत्त्वविरहसत्त्वविरहयोर्व्याप्ति समर्थनप्रस्तावोक्तात्मविकल्पेष्वन्यतमाङ्गीकारे साध्यविशिष्टतादिदोषाः प्रादुष्युरित्यर्थः। तथा हि। किमात्मत्वानाधारत्वम्मात्मत्वरूपजात्यनाधारत्वं वा सत्त्वानाधारत्वं वाऽबाध्यत्वानाधारत्वं वा ज्ञानत्वानाधारत्वं वा ज्ञानाधारत्वानाधारत्वं वा स्वप्रकाशत्वानाधारत्वं वाऽऽत्मपदवाच्यत्वानाधारत्वं तल्लक्ष्यत्वानाधारत्वं वा। आद्ये आत्मनि व्यभिचारः। तस्यैकव्यक्तित्वेन तत्रात्मत्वरूपजातेरयोगात्। विशिष्टात्मनां भेदेऽपि तेषां पक्षनिक्षिप्ततया भागासिद्धेः। न द्वितीयतृतीयौ। साध्याविशिष्टतापत्तेः। न चतुर्थपञ्चमौ। यथाक्रमं वृत्तिज्ञाने विशिष्टात्मसु च भागासिद्धेः। शुद्धात्मनो ज्ञानत्वस्य निरसिष्यमाणत्वेन निर्धर्मकत्वेन ज्ञानाधारत्वाभावेन चानैकान्त्यात्। न षष्ठः। अस्वप्रकाशत्वरूपहेतुखण्डन प्रस्तावोक्तरीत्याऽनैकान्त्यापत्तेः। न सप्तमः। अवाच्ये आत्मन्यनैकान्त्यात्। आत्मपदवाच्ये देहादावसिद्धेश्च। नाष्टमः। इन्द्रियादावात्मपदलक्ष्ये भागासिद्धेरिति। अत्रासिद्धिपदं भागासिद्धिपरम्। अतो न कश्चिद्दोषः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आत्मनि ज्ञानरूपत्वाभावहेतोर्व्यभिचारं च वक्तुमात्मनो ज्ञानत्वनिरासाय प्रस्तावं करोति।। आत्मन इति। त्वन्मत इति शेषः।। तज्ज्ञानमिति। आत्मरूपं ज्ञानमित्यर्थः।। स्ववृत्तीति। स्वस्यैव स्वाकारवृत्तिरूपत्वायोगात्। विषयत्वं हि पराक्त्वम्। विषयित्वं तु प्रत्युक्त्वं तदुभयमेकत्र विरुद्धम्। न हि स्वनखाग्रेण स्वनखाग्रमेव छेद्यमुपलब्धमिति त्वयाऽङ्गीकारादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C11_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C11_S01_B04_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अस्वप्रकाशत्वं जडत्वमिति पक्षं निराचष्टे।। न चतुर्थं इति। अस्य प्राङ्निराकरणेऽपि प्रकारान्तरेणात्मनि व्यभिचारेण दुदूषयिषुस्तत्र हेतुसत्त्वं वस्तुमाह।। स्वेति।। स्वप्रकाशान्तरस्येति। पराभिमतस्यावेद्यत्वे सत्यपरोक्षव्यवहारयोग्यत्वादिरूपस्येत्यर्थः। उत्तरत्रेति। विप्रतिपन्नं सत्यं प्रमाणदृष्टत्वाद्ब्रह्मवदित्यनुमाने हेतोर्दृष्टान्ते साधनवैकल्यनिरासप्रस्ताव इत्यर्थः। तथा च व्यभिचार इति शेषः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 12 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C12_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C12_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु माऽस्तु जडत्वं, परिच्छिन्नत्वं तु हेतुः स्यादित्यत आह।। परिच्छिन्नत्वेति। न केवलं दृश्यत्वजडत्वे इत्यपेरर्थः। प्रतिज्ञातं परिच्छिन्नत्वस्य साधकत्वाभावमुपपादयितुं पृच्छति।। परिच्छिन्नत्वमिति।। कालतो वेति। परिच्छिन्नत्वमिति सम्बन्धः। वस्तुतः परिच्छिन्नत्वं तृतीयकोटिस्तदभिप्रायकथनमन्योन्येति।। कालाकाशादीति। कालशब्देनात्रांशी कालो गृह्यते। न तु क्षणलवाद्यंशः। आकाशशब्देन चाव्याकृताकाशः। न तु भूताकाशः। येन तयोर्जन्यत्वेन यथायोगं देशकालपरिच्छिन्नत्वेनासिद्धिर्नस्यात्। आदिपदेनाज्ञानं पराभिमतो रूप्यादेर्जगतश्च प्रतिपन्नोपाधिस्थत्रैकालिकनिषेधश्च गृह्यते। न च कालादिव्यतिरिक्तस्य पक्षतेति वाच्यम्। तत्र मिथ्यात्वासिद्ध्यापत्तेः। दृश्यत्वादेर्दूषितत्वादिति भावः। कालादौ भागासिद्धेरेव द्वितीयोऽप्यपास्त इत्याह।। अत एवेति। पक्षद्वयेऽपि नासिद्धिरिति शङ्कते।। ब्रह्मेति।। सर्वस्य देशकालाभ्यां परिच्छेदे उक्तं व्याघातं प्रतिपिपादयिषुर्देशतः परिच्छेदं तावदुपपादयितुं देशतः परिच्छिन्नत्वं निर्धारयति।। देशत इति। अस्त्वेवं प्रकृते किमित्यत आह।। तथा चेति। अत्र हेतुमाह।। अभावस्येति। तथा च सुस्थो व्याघात इत्याह।। तथा चेति। इदमुक्तं भवति। सर्वस्य देशतः परिच्छेदे हि सर्वं कस्मिंश्चिद्देशेऽस्ति कस्मिंश्चिद्देशे नास्तीति वक्तव्यम्। तथा च सर्वाभावाधिष्ठानत्वेन देशशब्दितमाकाशमङ्गीकृत्य पुनस्तस्याप्यभावाभिधाने माता वन्ध्येतिवद्व्याघात इति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C12_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C12_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं व्याघातेन कालाकाशयोर्देशकालाभ्यां परिच्छिन्नत्वं नेति व्युत्पाद्य प्रमाणाभावाच्च तयोर्न देशकालाभ्यां परिच्छिन्नत्वमित्याह।। कुतश्चेति। किञ्चेति चार्थः। न कस्मादपि प्रमाणादित्याक्षेपार्थः किंशब्दः। आदिपदेन कालाज्ञानादेर्ग्रहणम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 13 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं दृश्यत्वादिहेतून् प्रातिस्विकरूपेणासिद्धविरुद्धानैकान्तिकत्वैर्निराकृत्याधुना सर्वसाधारण्येन बाधितविषयत्वरूपदोषेणापि दुष्टतां वक्तुमाह।। सन्निति। आदिपदात्सन्पटः सत्सुखमित्यादि गृह्यते।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
निषेधति।। मैवमिति। किमक्षस्य प्रामाण्येऽपि त्रिकालाबाध्यत्व ग्रहणाक्षमतेत्यभिप्राय उत तस्य गन्धर्वनगरप्रत्यक्षवत्प्रामाण्यमेव नेति विकल्प्याद्ये यदनुमाननिषेध्यमाबाध्यत्वं तदेव प्रत्यक्षग्राह्यं तथा च ग्राह्या भावावगाहित्वेनाक्षस्यानुमानबाधकत्वं युक्तमिति भावेनाह।। अबाध्यताया इति। नन्वाबाध्यत्वं कालत्रये बाधाभावः। एवञ्च वर्तमानमात्रग्राहिप्रत्यक्षं कालान्तरीयबाधाभावं कथं गृह्णीयादित्याशङ्क्य निषेधति।। न चेति। प्रत्यक्षस्य वर्तमानसत्त्वग्राहित्वेऽपि स्वकाले स्वविषयसत्त्वं गृह्णत्प्रत्यक्षं त्रिकालासत्त्वं प्रतिबध्नात्येवेति भावेनाह।। तदानीमति। स्वयं यदा विषयं गृह्णाति तदानीमित्यर्थः। तत्सिद्धेस्त्रिकालबाधाभावरूपाबाध्यत्वग्रहणसिद्धेरित्यर्थः। अयमाशयः। त्रिकालासत्त्वाभावो हि द्वेधा। कदाचित्सत्त्वेन वा कालत्रयेऽपि सत्त्वेन वा। तत्र कालत्रयसत्त्वग्रहणे सामर्थ्याभावेऽपि कदाचित्सत्त्वग्रहणसमर्थेनाक्षेण कथं कालत्रयासत्त्वं न प्रतिबध्यमिति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु घटादिसत्त्वग्राहिणो बाधकादर्शनादित्युक्तमयुक्तम्। मिथ्यात्त्वानुमानस्य जागरूकत्वादिति द्वितीयं शङ्कते।। अस्त्विति।। प्रत्यक्षस्य घटादिसत्त्वग्राहिण इत्यर्थः। नानुमानं प्रत्यक्षबाधकम्।। तस्यानुमानाद्यगृहीतदरेखोपरेखादिविशेषविषयकत्वेन तदनिवर्तितदिङ्मोहादिनिवर्तकत्वेन जात्याऽनुमानापेक्षितपक्षलिङ्गव्याप्त्यादिग्राहित्वेन तज्ज्ञानानां प्रामाण्यग्राहित्वेन विशेषदर्शनजन्यसमानविषयकज्ञानान्तररूपसजातीयसंवादादिरूप परिक्षासध्रीचीनत्वेन च प्रबलतया तद्बाधितस्य मिथ्यात्वानुमानस्य कुतस्तन्निरोधकत्वं कुतस्तरां च तद्बाधकत्वं कुतस्तमां च प्रत्यक्षस्याप्रामाण्यमित्याशयेन परिहरति।। नेति। विरोधेन बाधेनेत्यर्थः।। प्राप्तेति। निश्चितप्रमेयापहाररूपाप्रामाण्यस्येत्यर्थः। बाधकत्वं दूरापेतमिति भावः। स्यादेतत्। अनुमानस्य प्रत्यक्षापेक्षया स्वतो दौर्बल्येऽपि व्यावहारिकसत्त्वविषयकप्रत्यक्षापेक्षया तात्त्विकमिथ्यात्वविषयकत्वेन प्राबल्यसम्भवात्। अत एव पूर्वतन्त्रे आद्यस्य तृतीये शिष्टाकोपाधिकरणे वेदं कृत्वा वेदिं कुर्यादिति दर्भमुष्टिवेदिकरणयोः क्रमप्रतिपादकश्रुतिविरुद्धाया अपि क्षुत आचमेदिति वेदवेदिकरणयोर्मध्ये क्षुतनिमित्ताचमनप्रतिपादकस्मृतेः पदार्थधर्मभूतक्रमप्रतिपादकश्रुत्यपेक्षयाऽऽचमनरूपपदार्थविषयकत्वेन प्राबल्यमुक्तमित्याशङ्क्योपजीव्यप्रत्यक्षविरोधेन तस्य तात्त्विकार्थविषयकत्वमेव न सम्भवत्यन्यथा दहानानौष्ण्यानुमानस्यापि व्यावहारिकोष्णत्वग्राहिप्रत्यक्षापेक्षया तात्त्विकानौष्ण्यग्राहित्वेन प्राबल्यप्रसक्त्या कालात्ययापदिष्टमात्रोच्छेदप्रसङ्ग इति भावेनोत्तरमाह। अन्यथेति। तात्त्विकविषयकत्वेनानुमानस्यैव बाधकत्व इत्यर्थः। अत्र केनचित्प्रलपितं दहनानौष्ण्यानुमानं न श्रुत्यनुगृहीतम्। मिथ्यात्वानुमानं तु नेह नानेत्यादिश्रुत्यनुगृहीतमिति बाधकमिति। तन्न। अनुमानप्राप्तातात्त्विकमिथ्यात्वानुवादित्वेनापि श्रुतेरुपपत्त्या दुर्बलत्वेनाननुग्राहकत्वात्। यदपि मिथ्यात्वानुमानं तर्कानुगृहीतं न शैत्यानुमानमिति तदपि न। अक्षबाधेन तर्काणामप्याभासतयाऽननुग्राहकत्वात्। उक्तं च त्वयैव सुरेश्वरवार्तिके स्थायित्वप्रत्यभिज्ञानेन क्षणिकतर्काणामाभासत्वं&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C13_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C13_S01_B04_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कालान्तरे किमपि बाधकमस्य भविष्यतीति तृतीयपक्षमाशङ्कते।। प्रत्यक्षत्वादिति।। विप्रतिपन्नमिति। सत्त्वग्राहिप्रत्यक्षमित्यर्थः।। भ्रान्तमिति। अत्रापि कालान्तरे बाधसम्भवादिति भावः। यदि क्वचित्प्रत्यक्षं बाधितमुपलब्धमित्येतावता सर्वत्रापि बाधशङ्कया प्रामाण्येऽविश्वासस्तदा वाक्याभासे प्रामाण्यादर्शनेनात्माद्वैतादिबोधकवाक्येऽपि तच्छङ्कया त्वदभिमतात्मादिसिद्धिरपि न स्यादित्याह।। तर्हीति। क्वचिद्व्यभिचारदर्शनेन सर्वत्रानाश्वास इत्यर्थः।। जरद्गवेति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 14 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C14_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C14_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तदेवं प्रत्यक्षे स्वतः प्राप्तप्रामाण्यस्य बाधकाभावेन निश्चितप्रामाण्यकेन प्रबलेन प्रत्यक्षेण मिथ्यात्वानुमानस्य बाधमुक्त्वाऽऽगमबाधं चाह ।। विश्वमिति। विश्वं सत्यं मघवाना युवोरिदापश्चन प्रमिनन्ति व्रतं वामिति श्रुतेरयमर्थः। हे मघवानौ धनवन्तौ धनवन्तौ युवयोः सम्बन्धीदं विश्वं सङ्कोचकाभावात्प्रत्यक्षादिसिद्धं सर्वं सत्यं ब्रह्मवदबाध्यम्। अत एव तादृशविश्वान्तर्गतत्वादेव वां व्रतं तदर्थं कर्मविशेषम्। आपश्चनाबभिमानिन्यो देवता अपि प्रमिनन्ति प्रतीत्या विषयीकुर्वत इति। आदिपदेन यच्चिकेत सत्यमित्तन्न मोघं वसुस्पार्हमुत जेतोत दाता। याथातथ्यतोऽर्थान्व्यदधाच्छाश्वतीभ्यः समाभ्यः। सत्यःसो अस्य महिमा अथैनमाहुः सत्यकर्मेति। सत्यं ह्येवेदं विश्वमसौ सृजते। कथमसतः सज्जायेतेत्यादिश्रुतयः। विरोधो बाध इत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C14_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C14_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सत्त्ववाक्यस्य निषेध्यार्थकत्वे जगद्विषयकवाक्येऽतिप्रसङ्गमभिधाय ब्रह्मविषयकवाक्येऽपि तमाह।। किञ्चेति। केचित्तु निषेधशास्त्रस्य निषेधप्रतियोग्यनपेक्षकं प्रति तत्समर्पकत्वमयुक्तम्। सत्यत्वं च न सप्रतियोगिकमिति तथैवातिप्रसङ्गान्तरमाह। किञ्चेतीत्यापाततः पूर्वफक्विकार्थं गृहीत्वाऽवतारयन्ति। इदमग्रेऽस्य जगतः पुरा। असदासीत्सदभाव आसीदित्यर्थः। तथा च तत्र प्रतियोग्यर्पकं सत्यज्ञानादिवाक्यमिति भावः। नन्वसदिति वाक्यं सृष्टेः प्रागव्याकृतनामरूपत्वमिदंशब्दार्थस्य प्रपञ्चस्याह न तु ब्रह्मसत्त्वाभावम्। तथा चेदं जगदसदासीदिति सामानाधिकरण्योपपत्तौ न तस्य शब्दार्थताकल्पनमपीति चेन्न। असदित्यस्याव्याकृतनामरूपत्वार्थकत्वेऽमुख्यत्वप्रसङ्गात्। किञ्च। अथ तस्यायमादेशो नान्तःप्रज्ञं न बहिःप्रज्ञं नोभयतःप्रज्ञं नप्रज्ञं नाप्रज्ञं न प्रज्ञानघनमलक्षणमचिन्त्यमव्यपदेश्यमित्यत्रालक्षणमिति साक्षादेव सत्त्वादिरूपब्रह्मलक्षणनिषेधावगमाच्च। तथा तदाहुः किं तदासीत्तस्मै स होवाच न सन्नासन्न सदसत्तस्मात्तमः सञ्जायत इत्यादि सुबालोपनिषदि स्पष्टं तन्निषेधाच्चेति न कोऽपि दोषः। अत एवाकरे आदिपदप्रयोगः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 15 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C15_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C15_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं श्रुतिविरोधमुक्त्वा विश्वमिथ्यात्वस्य स्मृत्या निन्दनाच्च न तद्बाध्यमित्याह।। असत्यमिति। त आसुराः स्वयं नष्टा जगतः क्षयकारिण इत्युत्तरार्धेन तेषां निन्दनादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 16 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं मिथ्यात्वहेतूनां प्रत्यक्षागमविरोधमभिधायाधुनाऽनुमानविरोधं चाह।। विप्रतिपन्नमिति। अत्र यद्यपि प्रत्यक्षविरोधकथनानन्तरं क्रमप्राप्तानुमानविरोधमुक्त्वा पश्चादागमविरोधकथनमुचितम्। तथाऽप्यनुमानस्य स्वातन्त्र्येण साधकबाधकत्वान्यतराशक्तत्वात्प्रत्यक्षागमान्यतरमूलकस्यैव तच्छक्तत्वेन तदुभयनिरूपणान्तरमेतन्निरूपणमिति ध्येयम्। विप्रतिपन्नं स्त्यत्वमिथ्यात्वाभ्यां विवादविषयीभूतम्। असत्प्रातिभासिकब्रह्मान्यजगदित्यर्थः। सत्यमबाध्यम्। प्रमाणदृष्टत्वात्प्रमाणजन्यज्ञानं प्रत्यनिषेध्यत्वेनसाक्षाद्विषयत्वादित्यर्थः। दृष्टत्वाज्ज्ञानविषयत्वादित्युक्तौ शुक्तिरूप्ये व्यभिचारः। अतः प्रमाणेति। प्रमितिविषयत्वादित्यर्थः। तावत्युक्तेऽपि रूप्यज्ञानवानहमिति व्यवसायद्वारा शुक्तिरूप्यस्यापि साक्ष्यादिरूपप्रमाविषयत्वाद्व्यभिचार एव। अतः साक्षादिति। अव्यवधानेनेत्यर्थः। तावत्युक्तेऽप्यसद्रजतमिति बाधरूपप्रमां प्रति साक्षाद्विषयत्वेन पुनर्व्यभिचारः। अतो निषेध्यत्वेनेति विशेषणम्।। ब्रह्मवदिति। शुद्धब्रह्मवदित्यर्थः। ब्रह्मणो वृत्तिव्याप्यत्वमतेनेदं दृष्टान्तकथनमतो न साधनवैकल्यम्। अत्र व्याप्त्यनाभिधानं तदभिधाननियमाभाववसूचनाय।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आद्यपक्षमभ्युपेत्य तत्रासिद्धिमुद्वरति।। प्रत्यक्षादीति। यथायथं घटपटादिप्रपञ्चग्राहकप्रत्यक्षादिप्रमाणानामित्यर्थः।। मानाभावादिति। न च विश्वमिथ्यात्वमेव तन्मानमिति वाच्यम्। मिथ्यात्वसिद्धौ प्रत्यक्षादेरतत्त्वावेदकत्वसिद्धिरतत्त्वावेदकत्वसिद्धौ मिथ्यात्वसिद्धिरित्यन्योन्याश्रय इति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु यद्येवं हेतुस्तदा वादिनो व्यर्थविशेषणत्वं व्यावर्त्याभावादित्यनुशयेनाह।। किञ्चेति। असिद्धिमुद्धृत्य प्रमाणदृष्टत्वमात्रस्य व्यभिचारं चोद्धरति।। न हीति। नन्ववेद्ये ब्रह्मणि प्रमाणविषयत्वाभाव इत्याशङ्क्य तदभ्युगन्तृमतेनेदमभिधानमित्याह ।। वृत्तीति। अन्तःकरणपरिणामरूपज्ञानविषयताया इत्यर्थः। एवमसिद्धिव्यभिचारसाधनवैकल्यानामुद्धारेऽप्यधुना साध्यावौशिष्ट्यं शङ्कते।। तथाऽपीति। स्वरूपासिद्ध्याद्यत्वाभावेऽपीत्यर्थः। प्रमाणदृष्टत्वादित्यस्य प्रामाणिकत्वं पर्यवसितमित्यभिप्रेत्योक्तं प्रामाणिकत्वेति। प्रामाणिकत्वमेव सत्यत्वमिति वादिप्रतिवादिनोरन्यतरस्यापि न सम्मतमित्युक्तम्। तत्क्रमेणोपपादयति।। न तावदित्यादिना वृत्त्ययोगादित्यन्तेन।। प्रमाणविषयस्येति। वृत्यवेद्यत्ववादिमतेनेदं बोध्यम्।। प्रमाणिकत्वातिरिक्तस्येति। असति प्रमाणाप्रवृत्त्या तद्विषयत्त्वात्प्राक् तद्विषयत्वप्रयोजकस्यान्यस्यैवाबाध्यत्त्वादि रूपस्य वक्तव्यत्वादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B04_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनुत्तरत्वमेव विशदयति।। सिद्धीति।। दत्तोत्तरत्वादिति। दृश्यत्वहेतुदूषणावसरे स्वप्रकाशताया दूषितत्वादित्यर्थः। यद्वा स्वप्रकाशमिति स्वेनैव स्वयं प्रकाशत इत्यर्थ उत प्रमाणं विनेति। आद्ये स्वस्मिन्स्वस्य कारकताऽनभ्युपगमात्। द्वितीयेऽनुत्तरत्वादित्युक्तरीत्या दत्तोत्तरत्वादित्यर्थः। एवं प्रमाणदृष्टत्वेन जगतः सत्यत्वं प्रसाद्यानुमानान्तरेणापि तत्साधयति।। अर्थक्रियेति। अयमत्र प्रयोगः। विप्रतिपन्नं सत्यमर्थक्रियाकारित्वादात्मवदिति। अत्र साध्यं पूर्ववद्व्याख्येयम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B05_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु सर्पादिज्ञानस्य भयादिजनकत्वेऽप्यर्थानवच्छिन्नस्य केवलज्ञानस्य वा तज्जनकत्वमुतार्थावच्छिन्नस्य विशिष्टस्य वा। आद्यस्यातिप्रसङ्गदुष्टतया द्वितीयेऽङ्गीकार्ये आगतमसतोऽप्यर्थक्रियाकारित्वमिति भावेन शङ्कते।। नन्विति।। ज्ञानमात्रमिति। न त्वर्थविशेषितमित्यर्थः।। सकलेति। घटादिज्ञानानामपीत्यर्थः।। सर्पस्यापीति। विशेषणानन्वयिनो विशिष्टान्वयायोगादिति भावः। अर्थावच्छिन्नं ज्ञानं भयादिजनकमेवमपि न सर्पस्यार्थक्रियाकारितेति भावेन परिहरति।। नेति। रज्जोरेवाधिष्ठानभूताया इति शेषः। सर्पज्ञानं प्रति तस्या एव विषयत्वेन विषयस्यैव व्यावर्तकत्वात्तस्य च सत्यत्वेन न काचिदनुपपत्तिरित्यर्थः। इदं चार्थावच्छिन्नं ज्ञानं हेतुरित्यभ्युपेत्योक्तम्। वस्तुतस्त्वर्थानवच्छिन्नं सर्पादिज्ञानमेव भयादिहेतुः। न चासर्पज्ञानस्यापि हेतुताप्रसङ्गः। विषयावच्छेदमन्तरेण धर्मान्तरेणासर्पज्ञानाव्यावृत्तेः। तथा हि। सर्पज्ञानमसर्पज्ञानव्यावर्तकधर्मेपेतं ततो व्यावृत्तत्वात्सम्मतवदित्यनुमानात्तत्सिद्धिः। न च विषयेणार्थान्तरता। तस्यातद्धर्मत्वात्। नापि विषयसम्बन्धेन। ज्ञानज्ञेययोः संयोगादेरभावात्। स्वरूपप्रत्यासत्तेश्च ज्ञानस्वरूपानतिरिक्तत्वेन तद्व्यावर्तकत्वायोगात्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C16_S01_B06&lt;br /&gt;
| id       = VA_C16_S01_B06_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु सविशषणे हीति न्यायेनातिरिक्तत्वरूपविशेषणमात्रमेव मिथ्या न तु विशेष्यमपि तत्सत्त्वबोधकानेकागमविरोधात्। तथा च न दोष इत्यनुशयेनाह।। किञ्चिति।। आत्मांशस्येति। विशिष्टान्वयिनो विशेष्यान्वयस्य नियतत्वात्।। स्वर्गी ध्वस्तो, लोहितोष्णीषा, ऋत्विजः प्रचरन्ति, न जीर्णमलवद्वासाः स्नातकः स्यादित्यादौ विशेष्यान्वयेन न विशिष्टान्वयोऽपि तु विशेषणमात्रान्वयित्वमेवेति ध्येयम्।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 17 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C17_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C17_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं मिथ्यात्वहेतूनां प्रत्यक्षागमानुमानैर्बाधितविषयत्वमभिधायाधुनोपाधिं चाह।। दोषेति। चशब्दो दूषणसमुच्चयार्थः। दोषेण गम्यत्वं दोषगम्यत्वं दोषजन्यज्ञानविषयत्वमित्यर्थः। मिथ्यात्वेन सम्मते शुक्तिरूप्यादौ तस्य सत्त्वेन साध्यव्यापकत्वात् साधनवति पक्षे क्लृप्तातिदूरस्थत्वातिसामीप्यसौक्ष्म्यसमानद्रव्यभिघातादिदोषाणामभावस्य निश्चितत्वेन दोषगम्यत्वस्याभावात्साधनाव्यापकत्वमिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 18 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C18_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C18_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं मिथ्यात्वहेतूनां सोपाधिकत्वमुक्त्वा दृष्टन्ते साध्यवैकल्यं चाह।। अनिर्वचनीयत्वेति। निदर्शनस्य शुक्तिरूप्यस्यासत्त्वसद्विविक्तत्वादिरूपमिथ्यात्वे विवक्षिते तस्य शुक्तिरूप्यादौ सिद्धान्तेऽपि सत्त्वान्न साध्यहीनतेत्यत उक्तमनिर्वचनीयत्वेति। तथा चानिर्वचनीयत्वस्याविद्यात्कार्ययोरन्यतरत्वस्य वा मिथ्यात्वस्य विवक्षायां साध्यहीनतेत्यर्थः। तयोः सिद्धान्ते तत्राङ्गीकारादिति।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 19 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मिथ्यात्वहेतूनां प्रतिकूलपराहतिं चाह।। किञ्चेति।। कल्प्यमानेति। कल्प्यमानं यज्जगत्तत्सदृशं सत्यभूतं यदधिष्ठानं यच्च प्रधानं तत्पूर्वकं स्यादित्यर्थः। यद्भ्रान्तिकल्पितं तत्तादृशसत्यवस्तुद्वयपूर्वकं यथा शुक्तिरूप्यमिति व्याप्तेरिति भावः। आपाद्यस्यानिष्टत्वमाह।। न चेति। कुतो न युक्तमित्यतो दृष्टान्तपूर्वं हेतुमाह।। पिण्याकेति। कश्चित्कञ्चित्पुरुषं पिण्याकं भक्षयितुं ययाचे। तदा स एनं बद्ध्वा खारीपरिमाणकं तैलं मह्यं दत्वा गच्छेत्युक्ते तर्हि दास्यामीति प्रतिज्ञा यथाऽधिका तद्वदेकस्य मिथ्यात्वं वक्तुमागतस्य तव सत्यवस्तुद्वयाङ्गीकारापातोऽधिक इत्यर्थः। विपर्यये पर्यवसानमाह।। तत इति। सत्यद्वयाङ्गीकारस्यायोगादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उक्तानुमाने च निरधिष्ठानत्वहेतोर्व्याप्तिहीनतामाशङ्कते।। नन्विति ।।व्यभिचारादिति। तत्र भ्रान्तिकल्पितत्वसत्त्वेऽपि साधिष्ठानत्वाभावादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पूर्वोक्तदूषणान्युद्धर्तुं शङ्कामुपक्षिपति।। नन्विति। उपादानानुपलम्भं समर्थयिष्यमाणस्तदनुगुणमुपादानमाह।। वासनेति। संस्कारेत्यर्थः। तत्र निमित्तकारणकर्तृजिज्ञासायामाह।। निमित्तेति। आदिपदार्थः कर्ता।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B04_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वस्तु भ्रान्तिदृष्टस्य साधिष्ठानत्वनियमः। इहापि प्रपञ्चाध्यासे आत्मरूपाधिष्ठानमस्त्येव। स हि सर्वस्योपादानतया श्रुयते न चापरिणामिनः सा सम्भवति। अतोऽविद्योपादानके प्रपञ्चारोपेऽधिष्ठानमेव सिध्यतीति निरधिष्ठानत्वमसिद्धमिति शङ्कते।। निराधिष्ठानत्वमिति।। अविषयत्वादिति। घटादिप्रतीताविति शेषः अध्यस्तसम्भिन्नत्वेन प्रतीतस्यैवाधिष्ठानत्वात्। न हि शुद्धस्वरूपं घट इति प्रतीयत इति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B05_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
युक्तन्तरेणापि जगत आत्मन्यारोपितत्वं निषेधति।। किञ्चेति। द्वितीय आह।। न चेदिति। अन्यत्र सत्त्वं न चेदित्यर्थः। रूप्यस्याप्यन्यत्र सत एव शुक्तिकादावारोपो दृष्ट इति भावः। तदेवोपपादयति।। न हीति। प्रधानस्यान्यत्र सत्त्वाभावे आरोप एव न सम्भवतीत्येतदभिप्रायकत्वं किञ्चेति ग्रन्थस्य बुद्‌ध्वाऽन्यत्र सत एवान्यत्रारोप इत्यभिप्रायं बुद्‌ध्वा चोदयति।। नास्माभिरिति। किन्त्वित्यादिनोक्तस्याभिप्रायं त्रेधा विकल्प्य दूषयति।। अनात्मेति।। किमिति। नञस्तदन्यतद्विरुद्धतदभावार्थकत्वादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C19_S01_B06&lt;br /&gt;
| id       = VA_C19_S01_B06_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्याप्तिमुपपाद्यानुमानमाह।। विमत इति। तस्मान्निरधिष्ठानत्वान्न भ्रान्तिकल्पितमित्यनुमानं सुस्थमित्याखण्डलकतात्पर्यार्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 20 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C20_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C20_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदि जगद्भ्रान्तिकल्पितमित्याद्यवान्तरप्रमेयस्योपयोगं दर्शयन्परमतमुपसंहरति।। एवमिति।। एवमुक्तप्रकारेण। त्रिविधमनुमानमिति शेषः।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 21 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C21_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C21_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं मिथ्यात्वहेतूनां बाधादिदोषानभिधायाधुनाऽनुकूलतर्काभावान्मिथ्यात्वहेतवः सर्वेऽप्रयोजका इति वक्तुं प्रतिजानीते।। किञ्चेति। दृशत्वमस्तु मिथात्वं मास्तु एवं सति न किञ्चिद्बाधकं पश्याम इत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C21_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C21_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वृत्तिर्वेति द्वितीयं पक्षं निराह।। न द्वितीय इति। आध्यासिकसम्बन्धाभावेऽपि विषयविषयिभावरूपसम्बन्धेनैव वृत्तेरर्थप्रकाशकत्वोपपत्तेरित्यर्थः। नन्वान्तरस्य वृत्तिरूपस्य बाह्यघटादिसम्बन्धः कथं स्यात्। तथात्वे सर्वेणापि सम्बन्धः स्यादविशेषादित्यत उक्तं करणसामर्थ्यादिति। त्वयाऽपि प्रतिकर्मव्यवस्थासिद्ध्यर्थं तत्तत्सन्निकृष्टकरणजन्यतदाकारवृत्तिद्वारकसम्बन्धस्यावश्यं वक्तव्यत्वादिति भावः। कर्णसन्निकर्षादिकं नियामकं त्वयाऽप्यवश्यं वाच्यम्। अन्यथाऽतिप्रसङ्गः स्यादिति भावेनाध्यासिकसम्बन्धपक्षे बाधकमाह।। किञ्चिति। ऐक्यवादिनो हि द्विविधाः। एकजीववादिनो बहुजीववादिनश्चेति। एक एव ब्रह्म प्रतिबिम्बभूतो जीवोऽन्ये जीवा जडवत्स्वरूपेणैव कल्पिता यथा स्वप्न इत्येकजीववादिमतम्। बहुजीववादिनां तु मुखमिव दर्पणेष्वनेकाविद्यासु प्रतिबिम्बितं ब्रह्मानेकजीवभावमापद्यत इति तत्र भेदमात्रमसत्यं जीवास्त्वनन्ताः स्वरूपेण सत्या एवेति। मतद्वयेऽपि शुद्धं ब्रह्म जगदुपादानभूताविद्याधिष्ठानमिति। मतद्वयेऽपि जगदारोपाधिष्ठानं जीवो वा ब्रह्म वेति विकल्प्यैकजीवपक्षे प्रथमतो दोषमाह ।। जीव इति। तस्य सर्वदाऽहमिति भासमानत्वेन तत्राध्यस्तत्वे सर्वदा प्रपञ्चभानापत्तेरित्यर्थः। उपलक्षणमेतत्। तस्य विशिष्टस्य कल्पितत्वेनाधिष्ठानत्वायोगाच्चेत्यपि बोध्यम्। ब्रह्मणीति। तस्यासंसारमज्ञानावृतत्वेनाधिष्ठान प्रकाशभूतस्याध्यस्तस्फुरणोपायस्याभावादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C21_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C21_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
चतुर्थं शङ्कते।। न चेति। लक्षणवत्तयेति शेषः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 22 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मिथ्यात्वहेतूनां प्रतिकूलपराहतिं चाह।। किञ्चेति।। कल्प्यमानेति। कल्प्यमानं यज्जगत्तत्सदृशं सत्यभूतं यदधिष्ठानं यच्च प्रधानं तत्पूर्वकं स्यादित्यर्थः। यद्भ्रान्तिकल्पितं तत्तादृशसत्यवस्तुद्वयपूर्वकं यथा शुक्तिरूप्यमिति व्याप्तेरिति भावः। आपाद्यस्यानिष्टत्वमाह।। न चेति। कुतो न युक्तमित्यतो दृष्टान्तपूर्वं हेतुमाह।। पिण्याकेति। कश्चित्कञ्चित्पुरुषं पिण्याकं भक्षयितुं ययाचे। तदा स एनं बद्ध्वा खारीपरिमाणकं तैलं मह्यं दत्वा गच्छेत्युक्ते तर्हि दास्यामीति प्रतिज्ञा यथाऽधिका तद्वदेकस्य मिथ्यात्वं वक्तुमागतस्य तव सत्यवस्तुद्वयाङ्गीकारापातोऽधिक इत्यर्थः। विपर्यये पर्यवसानमाह।। तत इति। सत्यद्वयाङ्गीकारस्यायोगादित्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उक्तानुमाने च निरधिष्ठानत्वहेतोर्व्याप्तिहीनतामाशङ्कते।। नन्विति ।।व्यभिचारादिति। तत्र भ्रान्तिकल्पितत्वसत्त्वेऽपि साधिष्ठानत्वाभावादिति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
पूर्वोक्तदूषणान्युद्धर्तुं शङ्कामुपक्षिपति।। नन्विति। उपादानानुपलम्भं समर्थयिष्यमाणस्तदनुगुणमुपादानमाह।। वासनेति। संस्कारेत्यर्थः। तत्र निमित्तकारणकर्तृजिज्ञासायामाह।। निमित्तेति। आदिपदार्थः कर्ता।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B04&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B04_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
नन्वस्तु भ्रान्तिदृष्टस्य साधिष्ठानत्वनियमः। इहापि प्रपञ्चाध्यासे आत्मरूपाधिष्ठानमस्त्येव। स हि सर्वस्योपादानतया श्रुयते न चापरिणामिनः सा सम्भवति। अतोऽविद्योपादानके प्रपञ्चारोपेऽधिष्ठानमेव सिध्यतीति निरधिष्ठानत्वमसिद्धमिति शङ्कते।। निराधिष्ठानत्वमिति।। अविषयत्वादिति। घटादिप्रतीताविति शेषः अध्यस्तसम्भिन्नत्वेन प्रतीतस्यैवाधिष्ठानत्वात्। न हि शुद्धस्वरूपं घट इति प्रतीयत इति भावः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B05&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B05_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
युक्तन्तरेणापि जगत आत्मन्यारोपितत्वं निषेधति।। किञ्चेति। द्वितीय आह।। न चेदिति। अन्यत्र सत्त्वं न चेदित्यर्थः। रूप्यस्याप्यन्यत्र सत एव शुक्तिकादावारोपो दृष्ट इति भावः। तदेवोपपादयति।। न हीति। प्रधानस्यान्यत्र सत्त्वाभावे आरोप एव न सम्भवतीत्येतदभिप्रायकत्वं किञ्चेति ग्रन्थस्य बुद्‌ध्वाऽन्यत्र सत एवान्यत्रारोप इत्यभिप्रायं बुद्‌ध्वा चोदयति।। नास्माभिरिति। किन्त्वित्यादिनोक्तस्याभिप्रायं त्रेधा विकल्प्य दूषयति।। अनात्मेति।। किमिति। नञस्तदन्यतद्विरुद्धतदभावार्थकत्वादिति भावः।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C22_S01_B06&lt;br /&gt;
| id       = VA_C22_S01_B06_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्याप्तिमुपपाद्यानुमानमाह।। विमत इति। तस्मान्निरधिष्ठानत्वान्न भ्रान्तिकल्पितमित्यनुमानं सुस्थमित्याखण्डलकतात्पर्यार्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 23 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C23_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C23_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यदि जगद्भ्रान्तिकल्पितमित्याद्यवान्तरप्रमेयस्योपयोगं दर्शयन्परमतमुपसंहरति।। एवमिति।। एवमुक्तप्रकारेण। त्रिविधमनुमानमिति शेषः।। छ ।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 24 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C24_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C24_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु माऽस्तु दृश्यत्वादिकं मिथ्यात्वे मानम्। तथाऽप्ययं पट एतत्तन्तुनिष्ठात्यन्ताभावप्रतियोगी अंशित्वात्पटत्वाद्वा पटान्तरवदिति तत्त्वप्रदीपोक्तानुमानात्तत्सिद्धेः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अध्याय 25 ==&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C25_S01_B01&lt;br /&gt;
| id       = VA_C25_S01_B01_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अंशित्वानुमानस्य तर्कपराहतिं च वक्तुं पूर्ववदेवसाध्यं विकल्पयति ।। किञ्चेति। तर्कपराहतत्वप्रतिपादनपरत्वान्नपौनरुक्त्यमिति बोध्यम्।। संसर्गेति। आधाराधेयभावलक्षणेत्यर्थः।। त्त्वद्दर्शनविरोधादिति। त्वयाऽपि पटोदेर्व्यावारिकत्वरूपसत्त्वाभ्युपगमेनासत्त्वेऽभिधीयमानेऽपसिद्धान्त इत्यर्थः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C25_S01_B02&lt;br /&gt;
| id       = VA_C25_S01_B02_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु न प्रत्यक्षमनुमानबाधकं नबोनीलमित्यक्ष बाधेनारूपित्वानुमापकामूर्तत्वाद्यनुमानस्येवात्राप्यक्षबाधेनैवानुमानागम प्रवृत्तिसम्भवादित्याशङ्क्यातिप्रसङ्गमुत्तरयति।। नन्विह नभसीत्यादिना।। प्रत्यक्षेति। प्रत्यक्षत्वेनाभिमतो यस्तद्वाधेनारूपित्वसाध्यकानुमानप्रवृत्तिवदित्यर्थः।। अप्रतिबद्धेति। प्रत्यक्षाप्रतिबद्धप्रवृत्त्या बाधवार्ताया अपन्हवः स्यात्। बाधोच्छेद इति यावत्। यद्यपीदं प्रागेवाशङ्क्य समाहितम्। तथाऽप्यधिकं विवृण्वन्पुनरेतदवतारितमित्यदोषः।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Teeka&lt;br /&gt;
| verse_id = VA_C25_S01_B03&lt;br /&gt;
| id       = VA_C25_S01_B03_Bhavadipika&lt;br /&gt;
| name     = Bhavadipika&lt;br /&gt;
| label    = भावदीपिका&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ननु श्रुतिपुराणादिष्वाकाशस्य शब्दगुणकत्वं प्रसिद्धमिति तद्विरोधोऽशब्दगुणकत्वसाधकानुमानस्येत्याशङ्क्य तुल्यमित्याह।। अथेति।। अरूपित्वमिति। यल्लोहितं तेजसो यच्छुक्लं तदपां यत्कृष्णं तदन्नस्येति रूपस्य पृथिव्यादित्रितयगतत्वस्यैवोक्तेरिति भावः। एवमुपपादितं प्रत्यक्षविरोधमुपसंहरति।। तस्मादिति। प्रत्यक्षस्यानुमानबाध्यत्वासम्भवादित्यर्थः। अत्राप्यंशित्वानुमानेऽपीत्यर्थः। सा कालातीतेत्यर्थः। तेनायं पटात्यन्ताभाव एतत्तन्तुनिष्ठ एतन्पटानाद्यभावत्वात्। एतत्पटप्रागभाववदित्यादीनि नवीनानुमानानि प्रत्याख्यातानि बोध्यानि। प्रत्यक्षबाधादिदोषस्य सर्वत्र प्रसरादिति।।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Vyakhya]]&lt;br /&gt;
[[Category:Padyamala]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://grantha.io/index.php?title=Bhagavadgitatatparya&amp;diff=4842</id>
		<title>Bhagavadgitatatparya</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://grantha.io/index.php?title=Bhagavadgitatatparya&amp;diff=4842"/>
		<updated>2026-04-15T11:09:53Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Chandrashekars: Imported from pramati-sarvamoola XML (grantha.io importer v3)&lt;/p&gt;
&lt;hr /&gt;
&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-doc-title&amp;quot;&amp;gt;श्रीमद्भगवद्गीताप्रस्थानम्&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__TOC__&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;gr-doc-teekas&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
* [[Bhagavadgitatatparya/Vyakhya/Nyayadeepika|गीतातात्पर्यनिर्णयटीका — न्यायदीपिका]] — जयतीर्थीया&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== प्रथमोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 1&lt;br /&gt;
| title        = प्रथमोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
समस्तगुणसम्पूर्णं सर्वदोषविवर्जितम् ।&lt;br /&gt;
नारायणं नमस्कृत्य गीतातात्पर्यमुच्यते ॥&lt;br /&gt;
शास्त्रेषु भारतं सारं तत्र नामसहस्रकम् ।&lt;br /&gt;
वैष्णवं कृष्णगीता च तज्ज्ञानान्मुच्यतेञ्जसा ॥&lt;br /&gt;
न भारतसमं शास्त्रं कुत एवानयोः समम् ।&lt;br /&gt;
भारतं सर्ववेदाश्च तुलामारोपिताः पुरा ॥&lt;br /&gt;
देवैर्ब्रह्मादिभिः सर्वैर्ऋषिभिश्च समन्वितैः ।&lt;br /&gt;
व्यासस्यैवाज्ञया तत्र त्वत्यरिच्यत भारतम् ।&lt;br /&gt;
महत्त्वाद् भारवत्त्वाच्च महाभारतमुच्यते ॥&lt;br /&gt;
निरुक्तमस्य यो वेद सर्वपापैः प्रमुच्यते ।&lt;br /&gt;
स्वयं नारायणो देवैर्ब्रह्मरुद्रेन्द्रपूर्वकैः ॥&lt;br /&gt;
अर्थितो व्यासतां प्राप्य केवलं तत्त्वनिर्णयम् ।&lt;br /&gt;
चकार पञ्चमं वेदं महाभारतसञ्ज्ञितम् ॥ इति ब्रह्माण्डे ।&lt;br /&gt;
तत्र साक्षादिन्द्रावतारमुत्तमाधिकारिणमात्मनः प्रियतमर्जुनं क्षत्रियाणां विशेषतोपि परमधर्मं नारायणद्वितदनुबन्धिनिग्रहं बन्धुस्नेहादधर्मत्वेनाशङ्क्य ततो निवृत्तप्रायं स्वविहितवृत्त्या भक्त्या भगवदाराधनमेव परमो धर्मः, तद्विरुद्धः सर्वोप्यधर्मः, भगवदधीनत्वात् सर्वस्येति बोधयति भगवान् नारायणः । सर्वं चैतदत्रैवावगम्यते -&lt;br /&gt;
&#039;&#039;अथ चेत्त्वमिमं धर्म्यं सङ्ग्रामं न करिष्यसि ।&lt;br /&gt;
ततः स्वधर्मं कीर्तिं च हित्वा पापमवाप्स्यसि&#039;&#039; ॥ (२-३३)&lt;br /&gt;
इत्यादिना युद्धस्य स्वधर्मत्वम् ।&lt;br /&gt;
यतः प्रवृत्तिर्भूतानां येन सर्वमिदं ततम् ।&lt;br /&gt;
स्वकर्मणा तमभ्यर्च्य सिदि्धं विन्दति मानवः ॥ (१८-४६)&lt;br /&gt;
श्रेयान् स्वधर्मो विगुणः परधर्मात् स्वनुष्ठितात् ।&lt;br /&gt;
स्वधर्मे निधनं श्रेयः परधर्मो भयावहः ॥ (१८-४७)&lt;br /&gt;
सर्वगुह्यतमं भूयः शृृणु मे परमं वचः ।&lt;br /&gt;
इष्टोसि मे दृढमिति ततो वक्ष्यामि ते हितम् ॥&lt;br /&gt;
मन्मना भव मद्भक्तो मद्याजी मां नमस्कुरु ।&lt;br /&gt;
मामेवैष्यसि सत्यं ते प्रतिजाने प्रियोसि मे ॥&lt;br /&gt;
सर्वधर्मान् परित्यज्य मामेकं शरणं व्रज ।&lt;br /&gt;
अहं त्वा सर्वपापेभ्यो मोक्षयिष्यामि मा शुचः ॥ (१८-६४-६६)&lt;br /&gt;
इत्यादिना स्वधर्मेणैव भगवदाराधनस्यैव कर्तव्यत्वं तदन्यस्य त्याज्यत्वं च ।&lt;br /&gt;
नाहं वेदैर्न तपसा न दानेन न चेज्यया ।&lt;br /&gt;
शक्य एवं विधो द्रष्टुं दृष्टवानसि मां यथा ॥&lt;br /&gt;
भक्त्या त्वनन्यया शक्य अहमेवंविधोर्जुन ।&lt;br /&gt;
ज्ञातुं द्रष्टुं च तत्त्वेन प्रवेष्टुं च परन्तप ॥ (११-५३, ५४)&lt;br /&gt;
इत्यादिना विष्णुभक्तेरेव सर्वसाधनोत्तमत्वं परोक्षापरोक्षज्ञानयोर्ज्ञानिनोपि मोक्षस्य तदधीनत्वं च ।&lt;br /&gt;
मत्कर्मकृन्मत्परमो मद्भक्तः सङ्गवर्जितः ।&lt;br /&gt;
निर्वैरः सर्वभूतेषु यः स मामेति पाण्डव ॥ (११-५५)&lt;br /&gt;
इत्यादिना भक्तस्यापि तत्कर्म विकर्मत्यागश्च ।&lt;br /&gt;
&#039;&#039;कुरु कर्मैव तस्मात् त्वं पूर्वैः पूर्वतरं कृतम् ।&amp;quot; (४-१५)&lt;br /&gt;
इत्यादिना ज्ञानिनोपि भगवत्कर्म ।&lt;br /&gt;
सुदुर्दर्शमिदं रूपं दृष्टवानसि यन्मम ।&lt;br /&gt;
देवा अप्यस्य रूपस्य नित्यं दर्शनकाङ्क्षिणः ॥ (११-५२)&lt;br /&gt;
इष्टोसि मे दृढमिति ततो वक्ष्यामि ते हितम् । (१८-६४)&lt;br /&gt;
दैवीसम्पद्विमोक्षाय निबन्धायासुरी मता ।&lt;br /&gt;
मा शुचः सम्पदं दैवीमभिजातोसि पाण्डव ॥ (१६-५)&lt;br /&gt;
महात्मानस्तु मां पार्थ दैवीं प्रकृतिमाश्रिताः ।&lt;br /&gt;
भजन्त्यनन्यमनसो ज्ञात्वा भूतादिमव्ययम् ॥ (९-१३)&lt;br /&gt;
&#039;दर्शयात्मानमव्ययं&#039;&#039;&lt;br /&gt;
दर्शयामास पार्थाय परमं रूपमैश्वरम् । (११-९)&lt;br /&gt;
इत्यादिनार्जुनस्योत्तमाधिकारित्वमपरोक्षज्ञानित्वं च ।&lt;br /&gt;
न मे विदुः सुरगणाः प्रभवं न महर्षयः ।&lt;br /&gt;
अहमादिर्हि देवानां महर्षीणां च सर्वशः ॥&lt;br /&gt;
यो मामजमनादिं च वेत्ति लोकमहेश्वरम् ।&lt;br /&gt;
असम्मूढः स मर्त्येषु सर्वपापैः प्रमुच्यते ॥&lt;br /&gt;
बुदि्धर्ज्ञानमसम्मोहः क्षमा सत्यं दमः शमः । (१०, २-४)&lt;br /&gt;
&#039;महर्षयः सप्त पूर्वे&#039;&#039; ... । (१०-६)&lt;br /&gt;
&#039;एतां विभूतिं योगं च&#039;&#039; ... । (१०-७)&lt;br /&gt;
अहं सर्वस्य प्रभवो मत्तः सर्वं प्रवर्तते ।&lt;br /&gt;
इति मत्वा भजन्ते मां बुधा भावसमन्विताः ॥ (१०-८)&lt;br /&gt;
&#039;तेषामेवानुकम्पार्थमहमज्ञानजं तमः ।&lt;br /&gt;
नाशयामि&#039;&#039; (१०-११)&lt;br /&gt;
&#039;तेषामहं समुद्धर्ता मृत्युसंसारसागरात्&#039;&#039; । (१२-७)&lt;br /&gt;
भोक्तारं यज्ञतपसां सर्वलोकमहेश्वरम् ।&lt;br /&gt;
सुहृदं सर्वभूतानां ज्ञात्वा मां शान्तिमृच्छति ॥ (५-२९)&lt;br /&gt;
ज्ञानं तेहं सविज्ञानमिदं वक्ष्याम्यशेषतः ।&lt;br /&gt;
यज्ज्ञात्वा नेह भूयोन्यज्ज्ञातव्यमवशिष्यते ॥ (७-२)&lt;br /&gt;
अहं कृत्स्नस्य जगतः प्रभवः प्रलयस्तथा ।&lt;br /&gt;
मत्तः परतरं नान्यत् किञ्चिदस्ति धनञ्जय ॥&lt;br /&gt;
मयि सर्वमिदं प्रोतं सूत्रे मणिगणा इव । (७-६,७)&lt;br /&gt;
इदं तु ते गुह्यतमं प्रवक्ष्याम्यनसूयवे ॥&lt;br /&gt;
ज्ञानं विज्ञानसहितं यज्ज्ञात्वा मोक्ष्यसेशुभात् ।&lt;br /&gt;
&#039;राजविद्या राजगुह्यम्&#039;&#039; ... । (९-१,२)&lt;br /&gt;
मया ततमिदं सर्वं जगदव्यक्तमूर्तिना ।&lt;br /&gt;
मत्स्थानि सर्वभूतानि न चाहं तेष्ववस्थितः ॥ (९-४)&lt;br /&gt;
&#039;भूतभृन्न च भूतस्थः&#039;&#039; ... । (९-५)&lt;br /&gt;
&#039;न त्वत्समोस्त्यभ्यधिकः कुतोन्यः&#039;&#039; (११-४३)&lt;br /&gt;
परं भूयः प्रवक्ष्यामि ज्ञानानां ज्ञानमुत्तमम् । (१४-१)&lt;br /&gt;
मम योनिर्महद्ब्रह्म तस्मिन् गर्भं दधाम्यहम् ॥&lt;br /&gt;
सम्भवः सर्वभूतानां ततो भवति भारत । (१४-३)&lt;br /&gt;
ब्रह्मणो हि प्रतिष्ठाहममृतस्याव्ययस्य च ॥&lt;br /&gt;
शाश्वतस्य च धर्मस्य सुखस्यैकान्तिकस्य च । (१४-२७)&lt;br /&gt;
द्वाविमौ पुरुषौ लोके क्षरश्चाक्षर एव च ।&lt;br /&gt;
क्षरः सर्वाणि भूतानि कूटस्थोक्षर उच्यते ॥&lt;br /&gt;
उत्तमः पुरुषस्त्वन्यः परमात्मेत्युदाहृतः ।&lt;br /&gt;
यो लोकत्रयमाविश्य बिभर्त्यव्यय ईश्वरः ॥&lt;br /&gt;
यस्मात्क्षरमतीतोहमक्षरादपि चोत्तमः ।&lt;br /&gt;
अतोस्मि लोके वेदे च प्रथितः पुरुषोत्तमः ॥&lt;br /&gt;
यो मामेवमसम्मूढो जानाति पुरुषोत्तमम् ।&lt;br /&gt;
स सर्वविद् भजति मां सर्वभावेन भारत ॥&lt;br /&gt;
इति गुह्यतमं शास्त्रमिदमुक्तं मयानघ ।&lt;br /&gt;
एतद्बुध्वा बुदि्धमान् स्यात्कृतकृत्यश्च भारत ॥ (१५, १६-२०)&lt;br /&gt;
न मे पार्थास्ति कर्तव्यं त्रिषु लोकेषु किञ्चन ।&lt;br /&gt;
नानवाप्तमवाप्तव्यम् ... ॥ (३-२२)&lt;br /&gt;
इत्यादिना सर्वस्माद् भगवतो भेदः, सर्वस्य तदधीनत्वं, तस्यानन्याधीनत्वं, सर्वोत्तमत्वं, सर्वगुणपूर्णत्वं, सर्वशास्त्राणां तत्परत्वं, तथा तज्ज्ञानादेव मोक्ष इत्यादि ।&lt;br /&gt;
&#039;अधा ते विष्णो विदुषा• चिदर्ध्यः स्तोमो• यज्ञश्च राध्यो• हविष्म•ता&#039;&#039; । (ऋ.मं १, सू. १५६-१)&lt;br /&gt;
पश्यन्नपीममात्मानं कुर्यात् कर्माविचारयन् ।&lt;br /&gt;
यदात्मनः सुनियतमानन्दोत्कर्षमाप्नुयात् ।&lt;br /&gt;
भक्त्या प्रसन्नः परमो दद्याज्ज्ञानमनाकुलम् ।&lt;br /&gt;
भक्तिं च भूयसीं ताभ्यां प्रसन्नो दर्शनं व्रजेत् ॥&lt;br /&gt;
ततोपि भूयसीं भक्तिं दद्यात्ताभ्यां विमोचयेत्&lt;br /&gt;
मुक्तोपि तद्वशो नित्यं भूयो भक्तिसमन्वितः ।&lt;br /&gt;
सान्द्रानन्दस्वरूपैव भक्तिर्नैवात्र साधनम्&lt;br /&gt;
ब्रह्मरुद्ररमादिभ्योप्युत्तमत्वं स्वतन्त्रताम् ॥&lt;br /&gt;
सर्वस्य तदधीनत्वं सर्वसद्गुणपूर्णताम् ।&lt;br /&gt;
निर्दोषत्वं च विज्ञाय विष्णोस्तत्राखिलाधिकः ॥&lt;br /&gt;
स्नेहो भक्तिरिति प्रोक्तः सर्वोपायोत्तमोत्तमः ।&lt;br /&gt;
तेनैव मोक्षो नान्येन दृष्ट्यादिस्तस्य साधनम् ॥&lt;br /&gt;
अधमाधिकारिणो मर्त्या मुक्तावृष्यादिकाः समाः ।&lt;br /&gt;
अधिकार्युत्तमा देवाः प्राणस्तत्रोत्तमोत्तमः ।&lt;br /&gt;
नैव देवपदं प्राप्ता ब्रह्मदर्शनवर्जिताः ।&lt;br /&gt;
तिरोहितं तथाप्येते शृण्वन्ति क्रीडयाथवा ॥&lt;br /&gt;
बहुवारतदभ्यासात्तिरोभावोपि नो भवेत् ।&lt;br /&gt;
यथा व्यासानुशिष्टानां देवानां क्षत्रजन्मनाम् ॥&lt;br /&gt;
पार्थानामतिरोधानं ज्ञानं सुस्थिरतां गतम् ।&lt;br /&gt;
अस्य देवस्य मी•हुषो वया विष्णोरेषस्य प्रभृथे हविर्भिः ।&lt;br /&gt;
विदेहि रुद्रो रुद्रियं महित्वं यासिष्टं वर्तिरश्विना विरावत् ॥ (ऋ. ७-४०-५)&lt;br /&gt;
&#039;एको नारायण आसीन्न ब्रह्मा न च शङ्करः&#039;&#039; ।&lt;br /&gt;
स मुनिर्भूत्वा समचिन्तयत्तत एते व्यजायन्त&lt;br /&gt;
विश्वो हिरण्यगर्भोग्निर्यमो वरुणरुद्रेन्द्रा इति&#039;&#039; ।श्व&lt;br /&gt;
&#039;एको नारायण आसीन्न ब्रह्मा नेशानः&#039;&#039; ।&lt;br /&gt;
&#039;वासुदेवो वा इदमग्र आसीन्न ब्रह्मा न च शङ्करः&#039;&#039; ।&lt;br /&gt;
&#039;यं यं कामयते विष्णुस्तं ब्रह्माणं च शङ्करम् ।&lt;br /&gt;
शक्रं सूर्यं यमं स्कन्दं कुर्यात् कर्तास्य न क्वचित्&#039;&#039; ॥&lt;br /&gt;
सर्वोत्कर्षे देवदेवस्य विष्णोर्महातात्पर्यं नैव चान्यत्र सत्यम् ।&lt;br /&gt;
अवान्तरं तत्परत्वं तदन्यत् सर्वागमानां पुरुषार्थस्ततोतः ॥ इति पैङ्गिश्रुतिः ।&lt;br /&gt;
&#039;परो मात्रया तन्वा वृधान न ते महित्वमन्वश्नुवन्ति&#039;&#039; । (ऋ. ६-९९-१)&lt;br /&gt;
&#039;अनन्तगुणमाहात्म्यो निर्दोषो भगवान् हरिः ।&lt;br /&gt;
न समो वाधिको वापि विद्यते तस्य कश्चन ।&lt;br /&gt;
नासीन्न च भविष्यो वा परतः स्वत एव च&#039;&#039; । इत्यादिश्रुतेश्च ।&lt;br /&gt;
&#039;यस्त्वात्मरतिरेव स्याद्&#039;&#039; इत्यादि तु मुक्तविषयम् ।&lt;br /&gt;
यस्त्वेवात्मरतो मुक्तः कार्यं तस्यैव नास्ति हि ।&lt;br /&gt;
तस्मात् कुर्वीत कर्माणीत्याह कृष्णोर्जुनं स्मयन् ॥ इति च स्कान्दे ।&lt;br /&gt;
ज्ञानयोगेन साङ्ख्यानाम् इत्यादि तु बाह्यकर्मसङ्कोचापेक्षया ।&lt;br /&gt;
न हि कश्चित्क्षणमपि जातु तिष्ठत्यकर्मकृत् । (३-५)&lt;br /&gt;
शरीरयात्रापि च ते न प्रसिद्ध्येदकर्मणः । (३-८)&lt;br /&gt;
एतान्यपि तु कर्माणि सङ्गं त्यक्त्वा फलानि च ।&lt;br /&gt;
कर्तव्यानीति मे पार्थ निश्चितं मतमुत्तमम्&#039;&#039; । (१८-६)&lt;br /&gt;
&#039;ज्ञानी च कर्माणि सदोदितानि कुर्यादकामः सततं भवेत ।&#039;&#039;&lt;br /&gt;
न सर्वकर्मणां त्यागः कस्यचिद् भवति क्वचित् ।&lt;br /&gt;
त्यागिनो यतयोपि स्युः सङ्कोचाद् बाह्यकर्मणाम् । इत्यादि ।&lt;br /&gt;
&#039;उपदेक्ष्यन्ति ते ज्ञानं ज्ञानिनस्तत्वदर्शिनः&#039;&#039; इत्यादि चोत्पन्नज्ञानतिरो-भावनिवृत्त्यर्थम् ॥&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = धर्मक्षेत्रे कुरुक्षेत्रे समवेता युयुत्सवः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मामकाः पाण्डवाश्चैव किमकुर्वत सञ्जय॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|धृतराष्ट्र उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दृष्ट्वा तु पाण्डवानीकं व्यूढं दुर्योधनस्तदा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आचार्यमुपसङ्गम्य राजा वचनमब्रवीत्॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|सञ्जय उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पश्यैतां पाण्डुपुत्राणामाचार्य महतीं चमूम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = व्यूढां द्रुपदपुत्रेण तव शिष्येण धीमता॥३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अत्र शूरा महेष्वासा भीमार्जुनसमा युधि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = युयुधानो विराटश्च द्रुपदश्च महारथः॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = धृष्टकेतुश्चेकितानः काशिराजश्च वीर्यवान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पुरुजित् कुन्तिभोजश्च शैब्यश्च नरपुङ्गवः॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = युधामन्युश्च विक्रान्त उत्तमौजाश्च वीर्यवान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सौभद्रो द्रौपदेयाश्च सर्व एव महारथाः॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अस्माकं तु विशिष्टा ये तान् निबोध द्विजोत्तम ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नायका मम सैन्यस्य सञ्ज्ञार्थं तान् ब्रवीमि ते॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = भवान् भीष्मश्च कर्णश्च कृपश्च समितिञ्जयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अश्वत्थामा विकर्णश्च सौमदत्तिस्तथैव च॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अन्ये च बहवः शूरा मदर्थे त्यक्तजीविताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नानाशस्त्रप्रहरणाः सर्वे युद्धविशारदाः॥९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अपर्याप्तं तदस्माकं बलं भीष्माभिरक्षितम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पर्याप्तं त्विदमेतेषां बलं भीमाभिरक्षितम्॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अयनेषु च सर्वेषु यथाभागमवस्थिताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भीष्ममेवाभिरक्षन्तु भवन्तः सर्व एव हि॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तस्य सञ्जनयन् हर्षं कुरुवृद्धः पितामहः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सिंहनादं विनद्योच्चैः शङ्खं दध्मौ प्रतापवान्॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ततः शङ्खाश्च भेर्यश्च पणवानकगोमुखाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सहसैवाभ्यहन्यन्त स शब्दस्तुमुलोभवत्॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ततः श्वेतैर्हयैर्युक्ते महति स्यन्दने स्थितौ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = माधवः पाण्डवश्चैव दिव्यौ शङ्खौ प्रदध्मतुः॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पाञ्चजन्यं हृषीकेशो देवदत्तं धनञ्जयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रौण्ड्रं दध्मौ महाशङ्खं भीमकर्मा वृकोदरः॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनन्तविजयं राजा कुन्तीपुत्रो युधिष्ठरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नकुलः सहदेवश्च सुघोषमणिपुष्पकौ॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = काश्यश्च परमेष्वासः शिखण्डी च महारथः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = धृष्टद्युम्नो विराटश्च सात्यकिश्चापराजितः॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = द्रुपदो द्रौपदेयाश्च सर्वशः पृथिवीपते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सौभद्रश्च महाबाहुः शङ्खान् दध्मुः पृथक् पृथक्॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = स घोषो धार्तराष्ट्राणां हृदयानि व्यदारयत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नभश्च पृथिवीं चैव तुमुलो व्यनुनादयन्॥१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अथ व्यवस्थितान् दृष्ट्वा धार्तराष्ट्रान् कपिध्वजः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पृवृत्ते शस्त्रसम्पाते धनुरुद्यम्य पाण्डवः॥२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = हृषीकेशं तदा वाक्यमिदमाह महीपते ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यावदेतान् निरीक्षेहं योद्धुकामानवस्थितान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कैर्मया सह योद्धव्यमस्मिन् रणसमुद्यमे॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = योत्स्यमानानवेक्षेहं य एतेत्र समागताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = धार्तराष्ट्रस्य दुर्बुद्धेर्युद्धे प्रियचिकीर्षवः॥२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|सञ्जय उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एवमुक्तो हृषीकेशो गुडाकेशेन भारत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सेनयोरुभयोर्मध्ये स्थापयित्वा रथोत्तमम्॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = भीष्मद्रोणप्रमुखतः सर्वेषां च महीक्षिताम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = उवाच पार्थ पश्यैतान् समवेतान् कुरूनिति॥२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तत्रापश्यत् स्थितान् पार्थः पितॄनथ पितामहान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आचार्यान् मातुलान् भ्रातॄन् पुत्रान् पौत्रान् सखींस्तथा॥२६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = श्वशुरान् सुहृदश्चैव सेनयोरुभयोरपि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तान् समीक्ष्य स कौन्तेयः सर्वान् बन्धूनवस्थितान्॥२७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कृपया परयाविष्टो विषीदन्निदमब्रवीत् ।&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सीदन्ति मम गात्राणि मुखं च परिशुष्यति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वेपथुश्च शरीरे मे रोमहर्षश्च जायते॥२९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V30&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = गाण्डीवं स्रंसते हस्तात् त्वक् चैव परिदह्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न च शक्नोम्यवस्थातुं भ्रमतीव च मे मनः॥३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V31&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = निमित्तानि च पश्यामि विपरीतानि केशव ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न च श्रेयोनुपश्यामि हत्वा स्वजनमाहवे॥३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V32&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न काङ्क्षे विजयं कृष्ण न च राज्यं सुखानि च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = किं नो राज्येन गोविन्द किं भोगैर्जीवितेन वा॥३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V33&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = येषामर्थे काङ्क्षितं नो राज्यं भोगाः सुखानि च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = त इमेवस्थिता युद्धे प्राणांस्त्यक्त्वा धनानि च॥३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V34&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आचार्याः पितरः पुत्रास्तथैव च पितामहाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मातुलाः श्वशुराः पौत्राः श्यालाः सम्बन्धिनस्तथा ॥३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V35&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एतान्न हन्तुमिच्छामि घ्नतोपि मधुसूदन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अपि त्रैलोक्यराज्यस्य हेतोः किं नु महीकृते॥३५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V36&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = निहत्य धार्तराष्ट्रान् नः का प्रीतिः स्याज्जनार्दन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पापमेवाश्रयेदस्मान् हत्वैतानाततायिनः॥३६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V37&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तस्मान्नार्हा वयं हन्तुं धार्तराष्ट्रान् स्वबान्धवान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्वजनं हि कथं हत्वा सुखिनः स्याम माधव॥३७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V38&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यद्यप्येते न पश्यन्ति लोभोपहतचेतसः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कुलक्षयकृतं दोषं मित्रद्रोहे च पातकम्॥३८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V39&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कथं न ज्ञेयमस्माभिः पापादस्मान्निवर्तितुम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कुलक्षयकृतं दोषं प्रपश्यद्भिर्जनार्दन॥३९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V40&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कुलक्षये प्रणश्यन्ति कुलधर्माः सनातनाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = धर्मे नष्टे कुलं कृत्स्नमधर्मोभिभवत्युत॥४० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V41&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अधर्माभिभवात् कृष्ण प्रदुष्यन्ति कुलस्त्रियः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्त्रीषु दुष्टासु वार्ष्णेय जायते वर्णसङ्करः॥४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V42&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सङ्करो नरकायैव कुलघ्नानां कुलस्य च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पतन्ति पितरो ह्येषां लुप्तपिण्डोदकक्रियाः॥४२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V43&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दोषैरेतैः कुलघ्नानां वर्णसङ्करकारकैः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = उत्साद्यन्ते जातिधर्माः कुलधर्माश्च शाश्वताः॥४३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V44&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उत्सन्नकुलधर्माणां मनुष्याणां जनार्दन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नरके नियतं वासो भवतीत्यनुशुश्रुम॥४४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V45&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अहो बत महत् पापं कर्तुं व्यवसिता वयम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यद् राज्यसुखलोभेन हन्तुं स्वजनमुद्यताः॥४५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V46&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदि मामप्रतीकारमशस्त्रं शस्त्रपाणयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = धार्तराष्ट्रा रणे हन्युस्तन्मे क्षेमतरं भवेत्॥४६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C01_V47&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C01&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एवमुक्त्वार्जुनः सङ्ख्ये रथोपस्थ उपाविशत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विसृज्य सशरं चापं शोकसंविग्नमानसः॥४७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|सञ्जय उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C01_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे अर्जुनविषादयोगो नाम प्रथमोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
== द्वितीयोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 2&lt;br /&gt;
| title        = द्वितीयोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तं तथा कृपयाविष्टमश्रुपूर्णाकुलेक्षणम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विषीदन्तमिदं वाक्यमुवाच मधुसूदनः॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|सञ्जय उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कुतस्त्वा कश्मलमिदं विषमे समुपस्थितम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनार्यजुष्टमस्वर्ग्यमकीर्तिकरमर्जुन॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्री भगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = क्लैब्यं मा स्म गमः पार्थ नैतत्त्वय्युपपद्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = क्षुद्रं हृदयदौर्बल्यं त्यक्त्वोत्तिष्ठ परन्तप॥३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कथं भीष्ममहं सङ्ख्ये द्रोणं च मधुसूदन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इषुभिः प्रतियोत्स्यामि पूजार्हावरिसूदन॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अजुर्न उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = गुरूनहत्वा हि महानुभावान्&lt;br /&gt;
| verse_line2  = श्रेयो भोक्तुं भैक्ष्यमपीह लोके ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = हत्वार्थकामांस्तु गुरूनिहैव&lt;br /&gt;
| verse_line4  = भुञ्जीय भोगान् रुधिरप्रदिग्धान्॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न चैतद्विद्मः कतरन्नो गरीयो&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यद्वा जयेम यदि वा नो जयेयुः ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = यानेव हत्वा न जिजीविषाम–&lt;br /&gt;
| verse_line4  = स्तेवस्थिताः प्रमुखे धार्तराष्ट्राः॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कार्पण्यदोषोपहतस्वभावः&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पृच्छामि त्वा धर्मसम्मूढचेताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = यच्छ्रेयः स्यान्निश्चितं ब्रूहि तन्मे&lt;br /&gt;
| verse_line4  = शिष्यस्तेहं शाधि मां त्वां प्रपन्नम्॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न हि प्रपश्यामि ममापनुद्याद्&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यच्छोकमुच्छोषणमिंद्रियाणाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = अवाप्य भूमावसपत्नमृद्धं&lt;br /&gt;
| verse_line4  = राज्यं सुराणामपि चाधिपत्यम्॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एवमुक्त्वा हृषीकेशं गुडाकेशः परन्तपः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न योत्स्य इति गोविन्दमुक्त्वा तूष्णीं बभूव ह॥९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|सञ्जय उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तमुवाच हृषीकेशः प्रहसन्निव भारत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सेनयोरुभयोर्मध्ये विषीदन्तमिदं वचः॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अशोच्यानन्वशोचस्त्वं प्रज्ञावादांश्च भाषसे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = गतासूनगतासूंश्च नानुशोचन्ति पण्डिताः॥११ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id    = BGT_C02_V11&lt;br /&gt;
| id          = BGT_C02_V11_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text        =&lt;br /&gt;
ज्ञानिनो अर्जुनस्येषन्मोहप्रकारनिरूपणम्&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V11&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V11_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रकर्षेण जानन्तीति प्रज्ञाः, तदवादः प्रज्ञावादः । प्राज्ञमतविरुद्धवादं वदसि । कथम् ? गतासून् ॥ ११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न त्वेवाहं जातु नासं न त्वं नेमे जनाधिपाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न चैव न भविष्यामः सर्वे वयमतः परम्॥१२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V12_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
बन्धुस्नेहादि्ध त्वया स्वधर्मनिवृत्तिः क्रियते । तत्र देहनाशभयात् किं वा चेतननाशभयात्? देहस्य सर्वथा विनाशित्वान्न तत्र भये प्रयोजनम् । न च चेतननाशभयात् । तस्याविनाशित्वादेव । न तावत्परमचेतनस्य मम नाशोस्ति । एवमेव तवान्येषां च ।&#039;नित्यो नित्यानां चेतनश्चेतनानाम् एको बहूनां यो विदधाति कामान्&#039;&#039; ॥ इत्यादिश्रुतेः ।&#039;स्वदेहयोगविगमौ नाम जन्ममृती पुरा ।इष्येते ह्येव जीवस्य मुक्तेर्न तु हरेः क्वचित्&#039;&#039; ॥ इति स्कान्दे ।ईश्वरस्यापि युद्धगतत्वान्मोहात् तस्याप्युभयविधानित्यत्वशङ्काप्राप्तौ तदपि निवार्यते न त्वेवाहमिति । यद्यप्येषा शङ्कार्जुनस्य नास्ति । तथापि प्राप्तलोकोपकारार्थं भगवता निवार्यते । एकान्ते कथयन्नपि व्यासरूपेण तदेव लोके प्रकाशयिष्यति हि ॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = देहिनोस्मिन् यथा देहे कौमारं यौवनं जरा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तथा देहान्तरप्राप्तिर्धीरस्तत्र न मुह्यति॥१३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V13_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मम स्वकीयदेहान्तरप्राप्तिरपि नास्तीति दर्शयितुं देहिन इति विशेषणम् । भवदादीनां सा भविष्यतीत्यपि शोको न कर्तव्यः । देहस्येदानी- मप्यन्यथात्वदर्शनात् ॥ १३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मात्रास्पर्शास्तु कौन्तेय शीतोष्णसुखदुःखदाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आगमापायिनोनित्यास्तांस्तितिक्षस्व भारत॥१४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V14_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तददर्शनादिनिमित्तं सोढव्यमित्याह - मात्रास्पर्शा इति । विषयसम्बन्धाः ॥ १४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यं हि न व्यथयन्त्येते पुरुषं पुरुषर्षभ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = समदुःखसुखं धीरं सोमृतत्वाय कल्पते॥१५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V15&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V15_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
फलमाह । यं हीति । न केवलमव्यथामात्रेणामृतत्वं किन्तु पुरुषम् ।&lt;br /&gt;
&#039;पुरु ब्रह्म गुणाधिक्यात् तज्ज्ञानात्पुरुषः स्मृतः&#039;&#039; । इति प्रवृत्ते । पुरुसरणात् पुरुष इत्यर्थः ॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नासतो विद्यतेभावो नाभावो विद्यते सतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = उभयोरपि दृष्टोन्तस्त्वनयोस्तत्त्वदर्शिभिः॥१६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V16&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V16_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
न च युद्धात्परलोकदुःखमिति शोकः । असत्कर्मणः सकाशात् भावो नास्ति सत्कर्मणः सकाशात् अभावो नास्तीति नियतत्वात् ।&#039;सद्भाववाचिनः शब्दाः सर्वे ते सुखवाचकाः ।अभाववाचिनः शब्दाः सर्वे ते दुःखवाचकाः&#039;&#039; ॥ इति शब्दनिर्णये ।&#039;सद्भावे साधुभावे च सदित्येतत्प्रयुज्यते ।प्रशस्ते कर्मणि तथा सच्छब्दः पार्थ युज्यते ॥&#039;&#039; इति वक्ष्यमाणत्वात् ।(गीता. १७-२६)&#039;असन्नेव स भवति, असद्ब्रह्मेति वेद चेत्&#039;&#039; इत्यादेश्च ।अन्तो निर्णयः । न चाविद्यामानविद्यमानयोरुत्पत्तिनाशनिषेधकोयं श्लोकः । प्रत्यक्षविरोधात् । सन्निति व्यवह्रियमाणमेव पदार्थस्वरूपमुत्पत्तेः प्राङ्ग्नाशोत्तरं च नास्तीति सर्वलोको व्यवहरति । न च विपर्यये किञ्चिन्मानम् । इदं तु वाक्यमन्यथासिद्धम् ।&#039;आद्यन्तयोः सर्वकार्यमसदेवेति निश्चितम् ।यद्यसन्न विशेषोत्र जायते कोत्र जायते ॥व्यक्तावपि समं ह्येतदनवस्थान्यथा भवेत् ।एवं नाशेपि बोद्धव्यमतोसन्नेव जायते ॥तथाप्यभेदानुभवात् कार्यकारणयोः सदा ।भेदस्य चाविशेषेण देहोगात् क्षितितामिति ॥ व्यवहारो भवेद्यस्माद्बल्येवानुभवः सदा ॥&#039;&#039; इति ब्रह्मतर्के ।न च सदसद्विलक्षणं किञ्चिदस्तीत्यत्र किञ्चिन्मानम् । न चासतः ख्यात्ययोगात् सतो बाधायोगादुभयविलक्षणं भ्रान्तिविषयम् । असतः ख्यात्ययोगादिति वदतोसतः ख्यातिरभून्न वा ? यदि नाभूत् न तत्ख्यातिनिराकरणम् । यद्यभूत् तथापि । न चासतोसत्वेन भ्रान्तौ सत्वेन च ख्यातिर्नास्तीत्यत्र किञ्चिन्मानम् । असद्व्यवहारलोपप्रसङ्गाच्च । यदविद्यमानं रूपं तस्य सत्त्वेन प्रतीतेरेव भ्रान्तित्वाच्च । अनिर्वचनीयत्वपक्षेपि सदिदं रजतमित्यविद्यमानसत्त्वप्रतीतिं विना न हि भ्रान्तित्वम् । भ्रान्तिसत्त्वाङ्गीकारेप्यभ्रान्तं सदिदं रजतमित्यविद्यमानसत्वप्रतीतौ हि प्रवर्तते । तस्मादुभयविलक्षणं न किञ्चित् ।&#039;विश्वं सत्यम्&#039;&#039; । &#039;यच्चिकेत सत्यमित्&#039;&#039; । &#039;कविर्मनीषी परिभूः स्वयम्भूर्याथातथ्यतोर्थान् व्यदधाच्छाश्वतीभ्यः समाभ्यः&#039;&#039; इत्यादिश्रुतेश्च ॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अविनाशि तु तद् विदि्ध येन सर्वमिदं ततम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विनाशमव्ययस्यास्य न कश्चित् कर्तुमर्हति॥१७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V17_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यद्यपि नित्यत्वं जीवस्याप्यस्ति । तथापि सर्वप्रकारेणाविनाशित्वं विष्णोरेवेति तुशब्दः ।&#039;अनित्यत्वं देहहानिर्दुःखप्राप्तिरपूर्णता ।नाशश्चतुर्विधः प्रोक्तस्तदभावो हरेः सदा ।तदन्येषां तु सर्वेषां नाशाः केचिद् भवन्ति हि&#039;&#039; ॥ इति महावाराहे ।&#039;देशतः कालतश्चैव गुणतश्च त्रिधा ततिः ।सा समस्ता हरेरेव न ह्यन्ये पूर्णसद्गुणाः&#039;&#039; ॥ इति परमश्रुतिः ॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अन्तवन्त इमे देहा नित्यस्योक्ताः शरीरिणः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनाशिनोप्रमेयस्य तस्माद् युद्ध्यस्व भारत॥१८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V18&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V18_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
शरीरिणां तु देहहान्यादिनाशो विद्यत एव । &#039;येन सर्वमिदं ततम्&#039;&#039; इति तस्यैव लक्षणकथनात् न जीवानां देशतो गुणतश्च पूर्णता । अनिच्छया देहहान्यादेरेव दुःखावाप्तिः सिद्धा । तस्मादनाशिनोप्रमेयस्य विष्णोः पूजार्थं युद्ध्यस्व । तत्प्रसादाधीनत्वाद् दुःखनिवृत्तेः सुखस्य च ।&#039;ये तु सर्वाणि कर्माणि मयि संन्यस्य मत्पराः ।तेषामहं समुद्धर्ता&#039;&#039; (गीता १२-६) इत्यादेः ।जीवपक्षे &#039;नित्यस्योक्ताः&#039;&#039; इत्युक्तत्वात् &#039;अनाशिनः&#039;&#039; इति पुनरुक्तिः । &#039;अविनाशि, येन सर्वमिदं ततम्&#039;&#039; इत्युक्तस्यैव &#039;अनाशिनोप्रमेयस्य&#039;&#039; इति प्रत्यभिज्ञानाच्च । &#039;इमे देहाः&#039;&#039; इति विशेषणान्नित्यश्चिदानन्दात्मकः स्वरूपभूतो देहो मुक्तानामपि विद्यत इति ज्ञायते ।&#039;न वर्तते यत्र रजस्तमस्तयोः सत्वं च मिश्रं न च कालविक्रमः ।न यत्र माया किमुतापरे हरे- रनुव्रता यत्र सुरासुरार्चिताः ॥ श्यामावदाताः शतपत्रलोचनाः पिशङ्गवस्त्राः सुरुचः सुपेशसः ।सर्वे चतुर्बाहव उन्मिषन्मणि - प्रवेकनिष्काभरणाः सुवर्चसः ॥ प्रवालवैडूर्यमृणालवर्चसां परिस्फुरत्कुण्डलमौलिमालिनाम् ।भ्राजिष्णुभिर्यः परितो विराजते लसद्विमानावलिभिर्महात्मनाम् ॥ विद्योतमानप्रमदोत्तमाभिः सविद्युदभ्रावलिभिर्यथा नभः&#039;&#039; ॥ इति हि भागवते ।चिदानन्दशरीरेण सर्वे मुक्ता यथा हरिः ।भुञ्जते कामतो भोगांस्तदन्तर्बहिरेव च ॥ इति परमश्रुतिः । न च जीवेश्वरैक्यं मुक्तावपि ।&#039;इदं ज्ञानमुपाश्रित्य मम साधर्म्यमागताः ।सर्गेपि नोपजायन्ते प्रलये न व्यथन्ति च&#039;&#039; । (गीता, १४-२) &#039;यो वेद निहितं गुहायां परमे व्योमन् ।सोश्नुते सर्वान्कामान्सह ब्रह्मणा विपश्चिता&#039;&#039; ।&#039;एतमानन्दमयमात्मानमुपसङ्क्रम्य ।इमान् लोकान् कामान्नी कामरूप्यनुसञ्जरन् ।एतत्सामगायन्नास्ते&#039;&#039; ।&#039;सर्वे नन्दन्ति यशसागतेन सभासाहेन सख्या सखायः ।किल्बिषस्पृत्पितुषणिर्ह्येषामरं हितो भवति वाजिनाय&#039;&#039; ।&#039;ऋचां त्वः पोषमास्ते पुपुष्वान् गायत्रं त्वो गायति शक्वरीषु ।ब्रह्मा त्वो वदति जातविद्यां यज्ञस्य मात्रां विमिमीत उ त्वः&#039;&#039; ।&#039;परं ज्योतिरुपसम्पद्य स्वेन रूपेणाभिनिष्पद्यते&#039;&#039; &#039;स तत्र पर्येति जक्षन् क्रीडन् रममाणः स्त्रीभिर्वा यानैर्वा&#039;&#039; ।&#039;तदा विद्वान्पुण्यपापे विधूय निरञ्जनः परमं साम्यमुपैति&#039;&#039; ।&#039;मुक्ताः प्राप्य परं विष्णुं तद्देहं संश्रिता अपि ।तारतम्येन तिष्ठन्ति गुणैरानन्दपूर्वकैः ।भूपा मनुष्यगन्धर्वा देवाः पितर एव च ।आजानेयाः कर्मदेवास्तत्त्व(रूपाः)देवाः पुरन्दरः ।शिवो विरिञ्चिरित्येते क्रमाच्छतगुणोत्तराः ।मुक्तावपि तदन्ये ये भूपाच्छतगुणावराः ।न समो ब्रह्मणः कश्चिन्मुक्तावपि कथञ्चन ।ततः सहस्रगुणिता श्रीस्ततः परमो हरिः ।अनन्तगुणितत्वेन तत्समः परमोपि न&#039;&#039; ।&#039;अक्षण्वन्तः कर्णवन्तः सखायो मनोजवेष्वसमा बभूवुः ।आदघ्नास उपकक्षास उ त्वे ह्रदा इव स्नात्वा उ त्वे ददृश्रे ।कामस्य यत्राप्ताः कामास्तत्र माममृतं कृधीन्द्रायेन्द्रो परिस्रव ।इत्यादि मोक्षानन्तरमपि भेदवचनेभ्यः । न च &#039;यत्र त्वस्य सर्वमात्मैवाभूत्तत्केन कं पश्येत्&#039;&#039; ।&#039;यद्वै तन्न पश्यति पश्यन्वै तन्न पश्यति&#039;&#039; ।&#039;न हि द्रष्टुर्दृष्टेर्विपरिलोपो विद्यते&#039;&#039; ।&#039;अविनाशित्वान्न तु तद्द्वितीयमस्ति । ततोन्यद्विभक्तं यत्पश्येत्&#039;&#039; ।&#039;परमं ब्रह्म वेद ब्रह्मैव भवति&#039;&#039; ।&#039;तत् त्वमसि&#039;&#039; &#039;अहं ब्रह्मास्मि&#039;&#039; इत्यादिवाक्यविरोधः ।&#039;सञ्ज्ञानाशो यदि भवेत्किमुक्त्या नः प्रयोजनम् ।मोहं मां प्रापयामास भवानत्रेति चोदितः ।याज्ञवल्क्यः प्रियामाह नाहं मोहं ब्रवीमि ते ।भूतजज्ञानलोपः स्यान्निजं ज्ञानं न लुप्यते ।न च ज्ञेयविनाशः स्यादात्मनाशः कुतः पुनः ।स्वभावतः पराद्विष्णोर्विश्वं भिन्नमपि स्फुटम् ।अस्वातन्त्र्याद्भिन्नमिव स्थितमेव यदेदृशम् ।तदा घ्राणादिभोगः स्यात्स्वरूपज्ञानशक्तितः ।तदात्मानुभवोपि स्यादीश्वरज्ञानमेव च ।यदान्यं न विजानाति नात्मानं नेश्वरं तथा ।पुरुषार्थता कुतस्तु स्यात्तदभावाय को यतेत् तस्मात्स्वभावज्ञानेन भिन्ना विष्णुसमीपगाः ।भुञ्जते सर्वभोगांश्च मुक्तिरेषा न चान्यथा ।यन्न पश्येत्परो विष्णुर्द्वितीयत्वेन स स्वतः ।तद्द्वितीयं न भवति प्रादुर्भावात्मकं वपुः ।प्रधानपुरुषादन्यद्यत्तस्माद्भिन्नमीश्वरः ।विभक्तत्वेन नियतं यस्मात्पश्यति सर्वदा ।पश्यन्नेव यतो विष्णुस्तदभेदं न पश्यति ।चेतनाचेतनस्यास्य नाभेदोस्ति ततोमुना ।न हि ज्ञानविलोपोस्ति सर्वज्ञस्य परेशितुः ।ब्रह्माणि जीवाः सर्वेपि परब्रह्माणि मुक्तिगाः प्रकृतिः परमं ब्रह्म परमं महदच्युतः नैव मुक्ता न प्रकृतिः क्वापि हि ब्रह्मवैभवम् ।प्राप्नुवन्त्यपि तज्ज्ञानान्निजं ब्रह्मत्वमाप्यते ।&amp;gt;यद्यस्य परमेशि(श)त्वं तदा स्याद्दुःखिता कुतः ।दुःखी चेत्कुत ईशत्वमनीशो ह्येव दुःखभाक् ।कुतः सर्वविदोज्ञत्वं क्व भ्रमोप्यज्ञतां विना ।तस्मान्नैवेश्वरो जीवस्तत्प्रसादात्तु मुच्यते ।ओयत्वादहंनामा भगवान्हरिरव्ययः ।ब्रह्मासौ गुणपूर्णत्वादस्म्यसावसनान्मितेः ।असनादसिनामासौ तेजस्त्वात्त्वमितीरितः ।सर्वैः क्रियापदैश्चैव सर्वैर्द्रव्यपदैरपि ।सर्वैर्गुणपदैश्चैव वाच्य एको हरिः स्वयम् ।युष्मत्पदैः प्रातियोग्यात्तद्युतैश्च क्रियापदैः ।अस्मत्पदैरान्तरत्वात्क्रियार्थैश्च तदन्वयैः ।परोक्षत्वात्तत्पदैश्च मुख्यवाच्यः स एव तु ।सर्वान्वेदानधीत्यैव प्रज्ञाधिक्येन हेतुना श्वेतकेतुरहङ्कारात्प्रायशो नास्मि मानुषः ।देवो वा केशवांशो वा नैषा प्रज्ञान्यथा भवेत् ।एवं महत्त्वबुद्ध्यैव दर्पपूर्णोभ्यगात्पितुः ।सकाशमकृताचारं तं दृष्ट्वा स्तब्धमज्ञवत् ।पितोवाच कुतः पुत्र स्तब्धता त्वामुपागता ।प्रायो नारायणं देवं नैव त्वं पृष्टवानसि ।यस्मिन् ज्ञाते त्वविज्ञातज्ञानादीनां फलं भवेत् ।प्राधान्यात्सदृशत्वाच्च तदधीनमिति स्फुटम् ।तत्सृष्टं चेति विज्ञातं फलवदि्ध भवेज्जगत् ।स्वातन्त्र्येणास्य विज्ञानं मिथ्याज्ञानमनर्थकृत् ।यथाचैवैकमृत्पिण्डज्ञानादेः सदृशत्वतः ।मृण्मयं तदकार्यं च ज्ञातं मृदिति वै भवेत् ।यथैव मृत्तिकेत्यादिनित्यनामप्रवेदनात् ।वाचारब्धमनित्यं तु ज्ञातं तन्मूलमित्यपि ।एवं कारणभूतोसौ भगवान्पुरुषोत्तमः ।प्रधानश्च स्वतन्त्रश्च तन्मूलमखिलं जगत् ।तदाधारं विमुक्तौ च तदधीनं सदा स्थितम् ।स सूक्ष्मो व्यापकः पूर्णस्तदीयमखिलं जगत् ।तस्मात्तदीयस्त्वमसि नैव सोसि कथञ्चन ।यथा पक्षी च सूत्रं च नानावृक्षरसा अपि ।यथा नद्यः समुद्रश्च यथा वृक्षपरावपि ।यथा धानाः परश्चैव यथैव लवणोदके ।यथा पुरुषदेशौ च यथाज्ञज्ञानदावपि ।यथा स्तेनापहार्यौ च तथा त्वं च परस्तथा ।भिन्नौ स्वभावतो नित्यं नानयोरेकता क्वचित् ।एवं भेदोखिलस्यापि स्वतन्त्रात्परमेश्वरात् ।परतन्त्रं स्वतन्त्रेण कथमैक्यमवाप्नुयात् ।स जीवनामा भगवान्प्राणधारणहेतुतः ।उपचारेण जीवाख्या संसारिणि निगद्यते ।तदधीनमिदं सर्वं नान्याधीनः स ईश्वरः ।जीवेश्वरभिदा चैव जडेश्वरभिदा तथा ।जीवभेदो मिथश्चैव जडजीवभिदा तथा ।जडभेदो मिथश्चेति प्रपञ्चो भेदपञ्चकः ।विष्णोः प्रज्ञामितं यस्माद्द्वैतं न भ्रान्तिकल्पितम् ।औतः परमार्थोसौ भगवान्विष्णुरव्ययः ।परमत्वं स्वतन्त्रत्वं सर्वशक्तित्वमेव च ।सर्वज्ञत्वं परानन्दः सर्वस्य तदधीनता ।इत्यादयो गुणा विष्णोर्नैवान्यस्य कथञ्चन ।अभावः परमद्वैते सन्त्येव ह्यपराणि तु ।विकल्पो विनिवर्तेत कल्पितो यदि केनचित् ।औतं ज्ञानिनां पक्षे न तस्माद्विद्यते क्वचिद्&#039;&#039; ।इत्यादिश्रुतिभ्योर्थान्तरस्यैवावगतत्वात् । एकपिण्डनामधेयेतिशब्दानां वैयर्थ्यं चान्यथा । न चैकविज्ञानेन सर्वविज्ञानं तत्पक्षे । न हि शुक्तिज्ञो रजतज्ञ इति व्यवहारः । नवकृत्वोपि भेद एव दृष्टान्तोक्तेश्च । तस्मादतत्त्वमसीत्येवोच्यते । ऐतदात्म्यमित्येतदात्मसम्बन्धि । तत्स्वामिकम् । त्वमपि तदैतदात्म्यमित्येतदात्मसम्बन्धि । तत्स्वामिकम् । त्वमपि तदैतदात्म्यमेवासि न सोसीति वा । तदिति लिङ्गसाम्यं चात्र । अविद्यमानमेवेश्वरं सृष्ट्यादिकं चाप्राप्तमेवात्मनो भिन्नत्वेन प्रापयित्वा तन्निषेधे कथं श्रुतेरुन्मत्तवाक्यत्वं न स्यात् ? अनुवादोपि &#039;यदिदं वदन्ति तन्न युज्यते&#039;&#039; इत्यादिवाक्यं परिहारे विशेषयुक्तिं च विना न दृष्टः । अतिप्रसङ्गश्चान्यथा । अभेदानुवादेन भेदोपदेशः किमिति न स्यात् ? सर्वशाखान्ते भेदोक्तेश्चैतदेव युक्तम् ।&#039;नासंवत्सरवासिने प्रब्रूयात् नाप्रवक्त्र इत्याचार्या आचार्याः&#039;&#039; ।&#039;अहं विश्वं भुवनमभ्यभवाम्&#039;&#039; ।&#039;अनन्ते स्वर्गे लोके ज्येये प्रतितिष्ठति प्रतितिष्ठति इति ब्रह्मविदो विदुः&#039;&#039; ।&#039;नमो विष्णवे महते करोमि&#039;&#039; । &#039;पश्यन्त्यात्मन्यवस्थितम्&#039;&#039; ।इत्यादि । न चेश्वरस्तद्भेदो वा प्रत्यक्षादिसिद्धः । तत्पक्षे त्वैक्यादेरपि मिथ्यात्वात्स्वरूपस्य च सिद्धत्वाद्व्यर्थैव श्रुतिः । लक्षितस्वरूपस्यापि न स्वरूपाद्विशेषः । निर्विशेषत्वोक्तेः । मिथ्याविशेषोक्तौ चाप्रामाण्यं श्रुतेः । मिथ्यात्वं च मिथ्यैव तेषाम् । अतः सत्यत्वं सत्यं स्यात् । उपाधिकृतभेदेप्युपाधेर्मिथ्यात्वे त्वप्राप्तमेवोपाधिभेदं प्रापयित्वा पुनर्निषिद्ध्यत इति स एव दोषः । सत्योपाधिपक्षेपि हस्तपादाद्युपाधिभेदेपि भोक्तुरेकत्वदृष्टेरेकेनैवेश्वरेण सर्वोपाधिगतं सुखं दुःखं भुज्यतेत्येवमादयो दोषाः समा एव । अचेतनानामनुभवाभावान्न तत्साम्यम् । अतो जीवेश्वरयोर्भेद एवेति सिद्धम् ॥ १८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = य एनं वेत्ति हन्तारं यश्चैनं मन्यते हतम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = उभौ तौ न विजानीतो नायं हन्ति न हन्यते॥१९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V19_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
य एनं जीवं वेत्ति हन्तारं स्वातन्त्र्येण । अन्यथा &#039;मया हतांस्त्वं जहि&#039;&#039; इत्यादिविरोधः । चेतनं प्रति य एनमिति परमात्मनोपि समम् ॥ १९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न जायते म्रियते वा कदाचि-&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न्नायं भूत्वा भविता वा न भूयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = अजो नित्यः शाश्वतोयं पुराणो&lt;br /&gt;
| verse_line4  = न हन्यते हन्यमाने शरीरे॥ २० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V20_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जीवेश्वरयोर्नित्यत्वे मन्त्रवर्णोप्यस्तीत्याह । न जायते म्रियत इति । अयं ना परमपुरुषो भूत्वा विद्यमान एव देहसम्बन्धरूपेणापि भविता न । मरणं तु देहवियोग इति प्रसिद्धमेव । न हि घटादीनां मरणव्यवहारः । स्वरूपानाशः कैमुत्येनैव सिद्धः । अयं जीवोप्यजो नित्यश्च । अन्यथा पुनरुक्तेः । शाश्वतश्च । न कदाचिदस्वातन्त्र्यादिकं जीवस्वरूपं जहाति ।&#039;अल्पशक्तिरसार्वज्ञं पारतन्त्र्यमपूर्णता ।उपजीवकत्वं जीवत्वमीशत्वं तद्विपर्ययः ।स्वाभाविकं तयोरेतन्नान्यथा स्यात्कथञ्चन ।वदन्ति शाश्वतावेतावत एव महाजनाः&#039;&#039; ॥ इति महाविष्णुपुराणे ।पुराण्यणति गच्छतीति पुराणः ॥२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वेदाविनाशिनं नित्यं य एनमजमव्ययम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कथं स पुरुषः पार्थ कं घातयति हन्ति कम्॥२१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V21&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V21_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अविनाशिनं शरीरापायादिवर्जितम् । नित्यं स्वरूपतः । एनं परमेश्वरम् ।&lt;br /&gt;
&#039;कर्तृत्वं तु स्वतन्त्रत्वं तदेकस्य हरेर्भवेत् ।&lt;br /&gt;
तच्चाव्ययं तस्य जानन् कथं कर्ता स्वयं भवेत्&#039;&#039; ॥ इति परमश्रुतिः ।&lt;br /&gt;
अन्यथाविनाशिनं नित्यमिति पुनरुक्तिः ॥२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वासांसि जीर्णानि यथा विहाय&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नवानि गृह्णाति नरोपराणि&lt;br /&gt;
| verse_line3  = तथा शरीराणि विहाय जीर्णा-&lt;br /&gt;
| verse_line4  = न्यन्यानि संयाति नवानि देही॥ २२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V22&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V22_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जीवस्यापि शरीरसंयोगवियोगावेव जनिमृती यतस्ततो न दुःखकारणमित्याह । वासांसीति ॥ २२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = &#039;नैनं छिन्दन्ति शस्त्राणि नैनं दहति पावकः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नचैनं क्लेदयन्त्यापो न शोषयति मारुतः॥२३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V23_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कारणतोपि नेश्वरस्यान्यथात्वमित्याह - नैनं छिन्दन्तीति ॥२३॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अच्छेद्योयमदाह्योयमक्लेद्योशोष्य एव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नित्यः सर्वगतस्थाणुरचलोयं सनातनः॥२४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V24_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अच्छेद्यत्वादिकं जीवस्यापि तत्सममित्याह - अच्छेद्योयमिति । नित्यं सर्वगते स्थितः अणुश्चायमिति सर्वगतस्थाणुः । सर्वगतो विष्णुस्तदधीनत्वादिकं तत्स्थत्वम् । हेतुतोपि तत्स्थत्वान्न चलतीत्यचलः । नादेन शब्देन सह वर्तत इति सनादन एव सनातनः ।&#039;नित्यं सर्वगते विष्णावणुर्जीवो व्यवस्थितः ।न चास्य तदधीनत्वं हेतुतोपि विचाल्यते ।निषेधविधिपात्रत्वात्सनातन इति स्मृऽतः&#039;&#039; ॥ इति महाविष्णुपुराणे ।अच्छेद्योयमित्यादिपुनरुक्तिश्चान्यथा । यस्मिन्नयं स्थितः सोव्यक्ताचिन्त्यादिरूपः । एवं ज्ञातः परमेश्वरः सर्वदुःखनाशं करोतीति नानुशोचितुमर्हसि । &#039;तेषामहं समुद्धर्ता&#039;&#039; इत्यादेः ।&#039;न त्वेवाहं जातु नासं न त्वम्&#039;&#039; इत्युभयोरपि प्रस्तुतत्वात् । देहिनः शरीरिणः देहीति विशेषितत्वाच्च जीवस्य तत्र तत्र ।&#039;अविनाशि तु ।&#039;&#039; &#039;येन सर्वमिदं ततम् ।&#039;&#039; &#039;अनाशिनोप्रमेयस्य ।&#039;&#039; &#039;न म्रियते ।&#039;&#039; &#039;भूत्वा भविता न ।&#039;&#039; &#039;अविनाशिनम् ।&#039;&#039; &#039;अव्ययम् ।&#039;&#039; &#039;अव्यक्तोयमचिन्त्योयमविकार्योयम्&#039;&#039; । इत्यादि परमात्मनश्च । न हि जीवेन ततं सर्वम् । न च मुख्यतोप्रमेयोसौ । न च न म्रियते । न चाविनाशिनं नित्यमिति नित्यत्वातिरिक्तमविनाशित्वं तस्य । न चाव्यक्तत्वमविकार्यत्वं च मुख्यम् । न च भूत्वा भविता वा नेति देहस्याप्यनुत्पत्तिः । परमात्मनस्तु देहवियोगादिकमपि नास्तीत्यविनाशि त्वित्यादिविशेषणम् । यस्मादेवं भूतस्तस्मात्स एव स्वतन्त्रः । तदधीनमन्यत्सर्वम् । अतः स एव सर्वपुरुषार्थदः । अतस्तत्पूजा सत्कर्मैव । अतस्तदर्थं युध्यस्व । अन्येषां त्वन्तवन्त एव देहाः । प्राकृतदेहिनश्च । अतोस्वतन्त्रत्वान्न हन्तुं तेषां सामर्थ्यम् । नित्यत्वान्न हन्यते च । तस्माद्धन्ता हत इति मन्यमानौ न विजानीतः । यस्मादयमेव परमेश्वरः शरीरवियोगरूपेणापि न म्रियते तत्संयोगरूपेणापि न जायते जीववत्कदापि । अतः स एव स्वतन्त्रत्वात्सर्वस्य हन्ता । जीवस्तु तेन शरीरे हन्यमाने स्वयं न हन्यत इत्येतावत् । अत एवमविनाशित्वादेः स्वातन्त्र्यात् सर्वकर्तारं परमात्मानं यो वेद स कथं घातयति हन्ति वा ? वाससो जरावत्स्वशरीरजरादावस्वातन्त्र्यदर्शनात्सर्वत्रास्वातन्त्र्यं ज्ञातव्यं जीवस्य । ईश्वरस्य तु देहस्यापि च्छेदादेरभावात्स्वातन्त्र्यम् । नैनं छिन्दन्तीति च्छेदनाद्यभावः साक्षादेव दर्शयितुं शक्यते स्वदेहस्येति वर्तमानापदेशः । छेदनादिकं त्वीश्वरो मोहाय मृषैव दर्शयति ॥ २४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अव्यक्तोयमचिन्त्योयमविकार्योयमुच्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्मादेवं विदित्वैनं नानुशोचितुमर्हसि॥२५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V25&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V25_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सर्वगतश्चेत्परमात्मा किमिति तथा न दृश्यत इत्यतो वक्ति - अव्यक्तोयमिति । कथमेतद्युज्यते ? अचिन्त्यशक्तित्वात् । न च सा शक्तिः कदाचिदन्यथा भवति । अविकार्यत्वात् । यानि यान्यस्य रूपाणि तानि सर्वाण्यप्येवं भूतानीति दर्शयितुमेनमयमित्यादिपृथग्वचनम् । जीवे तु सर्वजीवेष्वनुगमार्थम् । सर्वं चैतत् श्रुतिसिद्धम् ।&#039;सद्देहः सुखगन्धश्च ज्ञानभाः सत्पराक्रमः ।ज्ञानज्ञानः सुखसुखः स विष्णुः परमोक्षरः&#039;&#039; । इति पैङ्गिश्रुतिः ।&#039;ओहो देहवांश्चैकः प्रोच्यते परमेश्वरः ।अप्राकृतशरीरत्वाददेह इति कथ्यते ।शिरश्चरणबाह्वादिविग्रहोयं स्वयं हरिः ।स्वस्मान्नान्यो विग्रहोस्य ततश्चादेह उच्यते ।स्वयं स्वरूपवान्यस्माद्देहवांश्चोच्यते ततः ।शिरश्चरणबाह्वादिः सुखज्ञानादिरूपकः ।स च विष्णोर्न चान्योस्ति यस्मात्सोचिन्त्यशक्तिमान् ।देहयोगवियोगादिस्ततो नास्य कथञ्चन ।गुणरूपोपि भगवान् गुणभुक्च सदा श्रुतः ।अहमित्यात्मभोगो यत्सर्वेषामनुभूयते ।अभिन्नेपि विशेषोयं सदानुभवगोचरः ।विशेषोपि हि नान्योतः स च स्वस्यापि युज्यते ।नानवस्था ततः क्वापि परमैश्वर्यतो हरेः ।युक्तायुक्तत्वमपि हि यदधीनं सदेष्यते ।प्रमाणावगते तत्र कुत एव ह्ययुक्तता&#039;&#039; ॥ इत्यादिपरमश्रुतिः ।&#039;गुणाः श्रुताः सुविरुद्धाश्च देवे सन्त्यश्रुता अपि नैवात्र शङ्का ।चिन्त्या अचिन्त्याश्च तथैव दोषाः श्रुताश्च नाज्ञैर्हि तथा प्रतीताः&#039;&#039; ॥ इत्यादि च ऋग्वेदे सौपर्णशाखायाम् ।&#039;एकमेवाद्वितीयं&#039;&#039; &#039;नेह नानास्ति किञ्चिन&#039;&#039; ।&#039;मृत्योः स मृत्युमाप्नोति य इह नानेव पश्यति&#039;&#039; ।&#039;यथोदकं दुर्गे वृष्टं पर्वतेषु विधावति ।एवं धर्मान् पृथक्पश्यंस्तानेवानुविधावति&#039;&#039; ।&#039;मत्स्यकूर्मादिरूपाणां गुणानां कर्मणामपि ।तथैवावयवानां च भेदं पश्यति यः क्वचित् ।भेदाभेदौ च यः पश्येत्स याति तम एव तु ।पश्येदभेदमेवैषां बुभूषुः पुरुषस्ततः ।अभेदेपि विशेषोस्ति व्यवहारस्ततो भवेत् ।विशेषिणां विशेषस्य तथा भेदविशेषयोः ।विशेषस्तु स एवायं नानवस्था ततः क्वचित् ।प्रादुर्भावादिरूपेषु मूलरूपेषु सर्वशः ।न विशेषोस्ति सामर्थ्ये गुणेष्वपि कदाचन ।मत्स्यकूर्मवराहाश्च नृसिंहवटुभार्गवाः ।राघवः कृष्णबुद्धौ च कल्किव्यासैतरेयकाः ।दत्तो धन्वन्तरिर्यज्ञः कपिलो हंसतापसौ ।शिंशुमारो हयास्यश्च हरिः कृष्णश्च धर्मजः ।नारायणस्तथेत्याद्याः साक्षान्नारायणः स्वयम् ।ब्रह्मरुद्रौ शेषविपौ शक्राद्या नारदस्तथा ।सनत्कुमारः कामभवोप्यनिरुद्धो विनायकः ।सुदर्शनाद्यायुधानि पृथ्वाद्याश्चक्रवर्तिनः ।इत्याद्या विष्णुनाविष्टा भिन्नाः संसारिणो हरेः ।तेष्वेव लक्ष्मणाद्येषु त्रिष्वेवं च बलादिषु ।नरार्जुनादिषु तथा पुनरावेश उच्यते ।स्वल्पस्तु पुनरावेशो धर्मपुत्रादिषु प्रभोः ।एतज्जानाति यस्तस्मिन्प्रीतिरभ्यधिका हरेः ।सङ्करज्ञानिनस्तत्र पातस्तमसि च ध्रुवम्&#039;&#039; ॥ इत्यादि महावराहे ॥२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अथ चैनं नित्यजातं नित्यं वा मन्यसे मृतम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तथापि त्वं महाबाहो नैनं शोचितुमर्हसि॥२६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V26_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तिष्ठतु तावदयं विस्तारः । यावन्मोक्षं जीवस्य जन्ममरणे स्वयमेव मन्यसे न तु नियमेन । तथापि तावन्मात्रेणापि ज्ञानेन शोचितुं नार्हसि ।&#039;नित्यं सनातनं प्रोक्तं नित्यं नियतमेव च&#039;&#039; । इति शब्दनिर्णये ।अत्र तु नियतम् । &#039;जातस्य हि ध्रुवः&#039;&#039; इति प्रकाशनात् ॥२६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = जातस्य हि ध्रुवो मृत्युर्ध्रुवं जन्म मृतस्य च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्मादपरिहार्येर्थे न त्वं शोचितुमर्हसि॥२७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V27_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तस्मान्नात्राश्चर्यबुदि्धः कर्तव्या ॥ २७-२८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अव्यक्तादीनि भूतानि व्यक्तमध्यानि भारत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अव्यक्तनिधनान्येव तत्र का परिदेवना॥२८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आश्चर्यवत् पश्यति कश्चिदेनमाश्चर्यवद् वदति तथैव चान्यः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आश्चर्यवच्चैनमन्यः शृणोति&lt;br /&gt;
| verse_line3  = श्रुत्वाप्येनं वेद नचैव कश्चित्॥ २९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V29&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V29_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
किं तर्ह्याश्चर्यो भगवानेवेत्याह । आश्चर्यवदिति । आश्चर्यमेव सन्तमेनमाश्चर्यवत्पश्यति न पुनरनाश्चर्यम् ।&#039;गगनं गगनाकारं सागरः सागरोपमः&#039;&#039; । इत्यादिवत् ।&#039;आश्चर्यो भगवान्विष्णुर्यस्मान्नैतादृशः क्वचित् ।तस्मात्तद्गोचरं ज्ञानं तद्गोचरवदेव तु&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्मतर्के ।अनाश्चर्यवदप्यसुरादयः पश्यन्तीति कश्चिदिति विशेषणम् ॥२९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V30&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = देही नित्यमवध्योयं देहे सर्वस्य भारत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्मात् सर्वाणि भूतानि न त्वं शोचितुमर्हसि॥३० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V30&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V30_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
देही कुतोवध्यः ? यस्मादयमीश्वरः सर्वस्य जीवस्य सूक्ष्मे स्थूले च देहे रक्षकत्वेनावस्थितः अत एवावध्यः । न स्वसामर्थ्यं कस्यापि ।&#039;द्रव्यं कर्म च कालश्च स्वभावो जीव एव च ।यदनुग्रहतः सन्ति न सन्ति यदुपेक्षया&#039;&#039; ॥इति हि भागवते ।&#039;तत्र तत्र स्थितो विष्णुर्नित्यं रक्षति नित्यदा ।अनित्यदैवानित्यं च नित्यानित्ये ततस्ततः ।भावाभावनियन्ता हि तदेकः पुरुषोत्तमः&#039;&#039; ॥ इति पाद्मे ॥३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V31&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = स्वधर्ममपि चावेक्ष्य न विकम्पितुमर्हसि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = धर्म्यादि्ध युद्धाच्छ्रेयोन्यत् क्षत्रियस्य न विद्यते॥३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V32&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदृच्छया चोपपन्नं स्वर्गद्वारमपावृतम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सुखिनः क्षत्रियाः पार्थ लभन्ते युद्धमीदृशम्॥३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V33&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अथ चेत् त्वमिमं धर्म्यं सङ्ग्रामं न करिष्यसि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ततः स्वधर्मं कीर्तिं च हित्वा पापमवाप्स्यसि॥३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V34&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अकीर्तिं चापि भूतानि कथयिष्यन्ति तेव्ययाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सम्भावितस्य चाकीर्तिर्मरणादतिरिच्यते॥३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V35&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = भयाद् रणादुपरतं मंस्यन्ते त्वां महारथाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = येषां च त्वं बहुमतो भूत्वा यास्यसि लाघवम्॥३५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V36&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अवाच्यवादांश्च बहून् वदिष्यन्ति तवाहिताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निन्दन्तस्तव सामर्थ्यं ततो दुःखतरं नु किम्॥३६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V37&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = हतो वा प्राप्स्यसि स्वर्गं जित्वा वा भोक्ष्यसे महीम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्मादुत्तिष्ठ कौन्तेय युद्धाय कृतनिश्चयः॥३७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V37&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V37_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जित्वा स्वर्गं महीं च ।&#039;ये युद्ध्यन्ते प्रधनेषु शूरासो ये तनुत्यजः&#039;&#039; इति श्रुतेः ॥३७-३८॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V38&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सुखदुःखे समे कृत्वा लाभालाभौ जयाजयौ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ततो युद्धाय युज्यस्व नैवं पापमवाप्स्यसि॥३८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V39&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एषा तेभिहिता साङ्ख्ये बुदि्धर्योगे त्विमां शृणु ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = बुद्ध्या युक्तो यया पार्थ कर्मबन्धं प्रहास्यसि॥३९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V39&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V39_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सम्यक् ख्यातिर्ज्ञानं साङ्ख्यम् । युज्यतेनेनेति योगस्तदुपायः ।&#039;सम्यक्तत्वदृशिः साङ्ख्यं योगस्तत्साधनं स्मृऽतम्&#039;&#039; । इति शब्दनिर्णये ।&#039;ब्रह्मतर्कस्तर्कशास्त्रं विष्णुना यत्समीरितम् ।अक्षपादकणादौ च साङ्ख्ययोगौ च हैतुकाः ।बौद्धपाशुपताद्यास्तु पाषण्डा इति कीर्तिताः ।मीमांसा त्रिविधा प्रोक्ता ब्राह्मी दैवी च कार्मिकी ।ब्रह्मतर्कं च मीमांसां सेवेत ज्ञानसिद्धये ।वैदिकज्ञानवैरूप्यान्नान्यत्सेवेत पण्डितः&#039;&#039; ॥ इत्यन्यसाङ्ख्ययोगयोर्निषिद्धत्वान्नारदीये । साङ्ख्यस्य निरीश्वरत्वादुक्तत्वाच्चेश्वरस्य । साङ्ख्यैर्योगैश्च विहितहिंसाया अप्यनर्थहेतुत्वाङ्गीकारात् । अत्र तु युद्धविधानाच्च मोक्षार्थत्वेनैव कर्मबन्धं प्रहास्यसीति । परमसाङ्ख्ययोगयोश्चोक्तार्थत्वेनैव न विरोधः ॥३९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V40&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नेहाभिक्रमनाशोस्ति प्रत्यवायो न विद्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्वल्पमप्यस्य धर्मस्य त्रायते महतो भयात् ॥४० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V40&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V40_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;प्रारम्भमात्रमिच्छा वा विष्णुधर्मे न निष्फला ।न चान्यधर्माकरणाद्दोषवान्विष्णुधर्मकृत्&#039;&#039; ॥ इत्याग्नेये ।&#039;स्वोचितेनैव धर्मेण विष्णुपूजामृते क्वचित् ।नाप्रवृत्तिः प्रवृत्तिर्वा यत्र धर्मः स वैष्णवः ।एनं धर्मं च देवाद्या वर्तन्ते सात्त्विका जनाः ।एष कार्तयुगो धर्मः पाञ्चरात्रश्च वैदिकः ।तत्प्रीत्यर्थं विनान्यस्मै नोदबिन्दुं न तण्डुलम् ।दद्यान्निराशीश्च सदा भवेद्भक्तश्च केशवे ।नैतत्समेधिके वापि कुर्याच्छङ्कामपि क्वचित् ।जानीयात्तदधीनं च सर्वं तत्तत्त्ववित्सदा ।यथाक्रमं तु देवानां तारतम्यविदेव च ।एष भागवतो मुख्यस्त्रेतादिषु विशेषतः ।एष धर्मोतिफलदो विशेषेण पुनः कलौ ।एवं भागवतो यस्तु स एव हि विमुच्यते ।त्रैविद्यस्त्वपरो धर्मो नानादैवतपूजनम् ।तत्रापि विष्णुर्ज्ञातव्यः सर्वेभ्योभ्यधिको गुणैः ।समर्पयति यज्ञाद्यमन्ततस्त्वेव विष्णवे ।त्रैविद्यधर्मा पुरुषः स्वर्गं भुक्त्वा निवर्तते ।पुनः कुर्यात्पुनः स्वर्गं याति यावद्धरेर्वशे ।सर्वान्देवान्प्रविज्ञाय तत्कर्मैव सदा भवेत् ।सम्यक्तत्वापरिज्ञानादन्यकर्मकृतेरपि ।स्वर्गादिप्रार्थनाच्चैव रागादेश्चापरिक्षयात् ।सदा विष्णोरस्मरणात् त्रैविद्यो नाप्नुयात्परम् ।क्रमेण मुच्यते विष्णौ कर्माण्यन्ते समर्पयन् ।यदि सर्वाणि नियमाज्जन्मभिर्बहुभिः शुभैः ।परं विष्णुं न यो वेत्ति कुर्वाणोपि त्रयीक्रियाः ।नासौ त्रैविद्य इत्युक्तो वेदवादी स उच्यते ।वादो विवादः सम्प्रोक्तो वादो वचनमेव च ।वेदोक्ते विष्णुमाहात्म्ये विवादात्पठनादपि ।अथवा निरर्थकात्पाठाद्वेदवादी स उच्यते ।वेदवादरतो न स्यान्न पाषण्डी न हैतुकी ।तेभ्यो याति तमो घोरमन्धं यस्मान्न चोत्थितिः ।अनारम्भमनन्तञ्च नित्यदुःखं सुखोज्झितम् ।वव्रं यद्वेदगदितं तत्र यान्त्यसुरादयः&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्मवैवर्ते ॥४० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V41&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = व्यवसायात्मिका बुदि्धरेकेह कुरुनन्दन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = बहुशाखा ह्यनन्ताश्च बुद्धयोव्यवसायिनाम्॥४१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V41&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V41_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;बुदि्धर्निर्णीततत्त्वानामेका विष्णुपरायणा ।बहुशाखा ह्यनन्ताश्च बुद्धयोव्यवसायिनाम्&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्मवैवर्ते ॥४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V42&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यामिमां पुष्पितां वाचं प्रवदन्त्यविपश्चितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वेदवादरताः पार्थ नान्यदस्तीति वादिनः॥४२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V43&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कामात्मानः स्वर्गपरा जन्मकर्मफलप्रदाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = क्रियाविशेषबहुलां भोगैश्वर्यगतिं प्रति॥४३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V44&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = भोगैश्वर्यप्रसक्तानां तयापहृतचेतसाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = व्यवसायात्मिका बुदि्धः समाधौ न विधीयते॥४४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V44&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V44_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अव्यवसायबुदि्धः केषाम् ? यां वाचमविपश्चितः प्रवदन्ति । तयापहृतचेतसाम् । बुदि्धर्व्यवसायात्मकत्वेन समाधानेन वर्तते ।&#039;यथावस्तु यथा ज्ञानं तत्साम्यात्सममीरितम् ।विषमं त्वन्यथाज्ञानं समाधानं समस्थितिः ।न तद्भवत्यसद्वाक्यैर्विषमीकृतचेतसाम् ।स्वर्गादिपुष्पवाद्येव वचनं यदचेतसाम् ।न मन्यन्ते फलं मोक्षं विष्णुसामीप्यरूपकम् ।फलदं च न मन्यन्ते तं विष्णुं जगतः पतिम् ।भोगैश्वर्यानुगत्यर्थं क्रियाबाहुल्यसन्तताम् ।बहुसंसारफलदामन्ते तमसि पातिनीम् ।यां वदन्ति दुरात्मानो वेदवाक्यविवादिनः ।तया सम्मोहितधियां कथं तत्त्वज्ञता भवेत्&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;इष्टापूर्तं मन्यमाना वरिष्ठं नान्यच्छ्रेयो वेदयन्ते प्रमूढाः ।नाकस्य पृष्ठे सुकृते तेनुभूत्वा इमं लोकं हीनतरं वा विशन्ति&#039;&#039; ॥ इति च आथर्वणश्रुतिः ।&#039;वेदवादरतो न स्यान्न पाषण्डी न हैतुकी&#039;&#039; ॥इति हि भागवते ।&lt;br /&gt;
            &#039;ये न जानन्ति तं विष्णुं याथातथ्येन संशयात् ।जिज्ञासवश्च नितरां श्रद्धावन्तः सुसाधवः ।निर्णेतॄणामभावेन केवलं ज्ञानवर्जिताः ।यैर्निश्चितं परत्वं तु विष्णोः प्रायो न यातनाम् ।ब्रह्महत्यादिभिरपि यान्त्याधिक्ये चिरं न तु ।ये तु भागवताचार्यैः सम्यग्यज्ञादि कुर्वते ।बहिर्मुखा भगवतो निवृत्ताश्च विकर्मणः ।दक्षिणातर्पितानां तु ह्याचार्याणां तु तेजसा ।यान्ति स्वर्गं ततः क्षिप्रं तमोन्धं प्राप्नुवन्ति च ।तदन्ये नैव च स्वर्गं यान्ति विष्णुबहिर्मुखाः&#039;&#039;॥ इति नारदीये ।॥ ४२-४४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V45&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = त्रैगुण्यविषया वेदा निस्त्रैगुण्यो भवार्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निर्द्वन्द्वो नित्यसत्त्वस्थो निर्योगक्षेम आत्मवान्॥४५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V45&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V45_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
त्रैगुण्याख्यं विषं यापयन्ति अपगमयन्तीति त्रैगुण्यविषयाः ।&lt;br /&gt;
&#039;आश्रित्य वेदांस्तु पुमांस्त्रैगुण्यविषहारिणः ।&lt;br /&gt;
निस्त्रैगुण्यो भवेन्नित्यं वासुदेवैकसंश्रयः&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
&#039;सत्त्वं साधुगुणाद्विष्णुरात्मा सन्ततिहेतुतः&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
सन्ततविष्णुस्मरणं नित्यसत्त्वस्थत्वम् । परमात्मा मम स्वामीति ज्ञानमात्मवत्त्वम् । तेनैक्यज्ञानं निवारयति । विरुद्धयोगक्षेमेच्छावर्जितः । अन्यथोत्थानादेरप्ययोगात् ॥४५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V46&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यावानर्थ उदपाने सर्वतः सम्प्लुतोदके ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तावान् सर्वेषु वेदेषु ब्राह्मणस्य विजानतः॥४६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V46&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V46_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;उद्रेकात्पातृराहित्यादनत्वाच्चाखिलस्य च ।&lt;br /&gt;
प्रलयेप्युदपानोसौ भगवान् हरिरीश्वरः ।&lt;br /&gt;
प्रकृतिर्ह्युदरूपेण सर्वमावृत्य तिष्ठति ।&lt;br /&gt;
प्रलयेतो लयं प्राहुः सर्वतः सम्प्लुतोदकम्&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
&#039;यावत्प्रयोजनं विष्णोः सकाशात्साधकस्य च ।&lt;br /&gt;
धर्ममोक्षादिकं तावत्सर्ववेदविदो भवेत् ।&lt;br /&gt;
वेदार्थनिर्णयो यस्माद्विष्णोर्ज्ञानं प्रकीर्तितम् ।&lt;br /&gt;
ज्ञानात्प्रसन्नश्च हरिर्यतोखिलफलप्रदः&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
सर्वतः सम्प्लुतोदकेप्युद्रिक्तः पालकवर्जितः । कालाद्यनश्च यो विष्णुस्तस्माद्यावत्फलं तावत्सर्ववेदेषु विशेषज्ञस्यैव भवतीत्यर्थः । सर्वे हि विष्णोरन्ये प्रलयकाले नोद्रिक्ताः । ये चोद्रिक्ता मुक्ता रमा च तेपि न पालकवर्जिताः, विष्णुपाल्यत्वात् । न च मुक्ताः कालादिचेष्टकाः । नचोद्रिक्तत्वं तेषां तद्वत् । अत उदपानो विष्णुरेव । प्रलये विशेषतोपि ।&lt;br /&gt;
&#039;आनीदवातं स्वधया तदेकं तस्माद्धान्यन्न परः किञ्चनास ।&lt;br /&gt;
तम आसीत्तमसा गू•हमग्रे अप्रकेतं सलिलं सर्वमा इदम्&#039;&#039; ।&lt;br /&gt;
&#039;आपो वा इदमग्रे सलिलम् आसीत् सलिल एको द्रष्टाद्वैतो भवति&#039;&#039; ॥ इत्यादि श्रुतिभ्यः ॥४६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V47&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कर्मण्येवाधिकारस्ते मा फलेषु कदाचन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मा कर्मफलहेतुर्भूर्मा ते सङ्गोस्त्वकर्मणि॥४७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V47&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V47_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कर्माधिकारिण एव त्वदादयो जीवाः । फलं तु मदायत्तमिति भावः । मा कर्मफलहेतुर्भूः नेश्वरोहमिति भावं कुरु ।&#039;एष उ एव शुभाशुभैः कर्मफलैरेनं संयोजयति न स्वयं संयुक्तो भवति यदेनं कर्मफलैः संयोजयति न स्वयं संयुक्तो भवति तस्मादन्य एवासौ भगवान्वेदितव्य&#039;&#039; इति पैङ्गिश्रुतिः ॥४७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V48&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = योगस्थः कुरु कर्माणि सङ्गं त्यक्त्वा धनञ्जय ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सिद्ध्यसिद्ध्योः समो भूत्वा समत्वं योग उच्यते॥४८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V48&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V48_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सङ्गं फलस्नेहम् ॥ ४८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V49&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दूरेण ह्यवरं कर्म बुदि्धयोगाद् धनञ्जय ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = बुद्धौ शरणमन्विच्छ कृपणाः फलहेतवः॥४९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V49&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V49_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
बुद्धौ जातायामपि विष्णुमेव शरणमन्विच्छ ।&#039;अज्ञानां ज्ञानिनां चैव मुक्तानां शरणं हरिः ।तं ये स्वैक्येन मन्यन्ते सर्वभिन्नं गुणोच्छ्रयात् ।कृपणास्ते तमस्यन्धे निपतन्ति न संशयः ।न तेषामुत्थितिः क्वापि नित्यातिशयदुःखिनाम् ।गुणभेदविदां विष्णोर्भेदाभेदविदामपि ।देहकर्मादिषु तथा प्रादुर्भावादिकेपि वा ।स्वोद्रिक्तानां तदीयानां निन्दां कुर्वन्ति येपि च ।सर्वेषामपि चैतेषां गतिरेषा न संशयः&#039;&#039; ॥ इति नारदीये ॥४९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V50&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बुदि्धयुक्तो जहातीह उभे सुकृतदुष्कृते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्माद्योगाय युज्यस्व योगः कर्मसु कौशलम्॥५० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V50&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V50_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यथावद्विष्णुं ज्ञात्वा तदर्थत्वेन कर्मकरणमित्येतत्कर्मकौशलमेव योगः । भगवज्झानमेव बुदि्धः ॥ ५०, ५१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V51&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कर्मजं बुदि्धयुक्ता हि फलं त्यक्त्वा मनीषिणः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = जन्मबन्धविनिर्मुक्ताः पदं गच्छन्त्यनामयम्॥५१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V52&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदा ते मोहकलिलं बुदि्धर्व्यतितरिष्यति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तदा गन्तासि निर्वेदं श्रोतव्यस्य श्रुतस्य च॥५२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V53&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = श्रुतिविप्रतिपन्ना ते यथा स्थास्यति निश्चला ॥&lt;br /&gt;
| verse_line2  = समाधावचला बुदि्धस्तदा योगमवाप्स्यसि॥ ५३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V53&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V53_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
निर्वेदं नितरां लाभम् ।&#039;बुदि्धमोहो यदा न स्यादन्यथाज्ञानलक्षणः ।श्रोतव्यश्रुतसाफल्यं तदा प्राप्नोति मानवः ॥ श्रुतिमार्गं प्रपन्ना तु तदर्थज्ञाननिश्चला ।समाधानेन तु पुनरापरोक्ष्याच्च निश्चला ॥ विष्णौ प्राप्स्यति तद्योगं मुक्तो भूत्वा तदश्नुते&#039;&#039; ॥इति च पैङ्गिश्रुतौ विशेषेण प्रतिपन्ना ॥ ५२, ५३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V54&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = स्थितप्रज्ञस्य का भाषा समाधिस्थस्य केशव ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्थितधीः किं प्रभाषेत किमासीत व्रजेत किम्॥५४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V54&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V54_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
का भाषा ? कथं भाष्यते ? कैर्गुणैः ? समाधिस्थस्य विषमबुदि्धवर्जितस्य ॥ ५४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V55&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रजहाति यदा कामान् सर्वान् पार्थ मनोगतान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आत्मन्येवात्मना तुष्टः स्थितप्रज्ञस्तदोच्यते॥५५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V55&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V55_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;सर्वकामनिवृत्तिस्तु जानतो न कथञ्चन ।&lt;br /&gt;
अनिषिद्धकामितैवातो ह्यकामित्वमितीर्यते ।&lt;br /&gt;
अपरोक्षदृशोपि स्याद्यदा नास्त्यपरोक्षदृक् ।&lt;br /&gt;
क्वचिद्विरुद्धकामोपि यथायुद्ध्यद्धरो हरिम् ।&lt;br /&gt;
अतोनभिभवो यावद्दृशस्तावन्निगद्यते ।&lt;br /&gt;
स्थितप्रज्ञस्तथाप्यस्य कादाचित्क्यपि या दृशिः ।&lt;br /&gt;
नियमेनैव मोक्षाय भवेद्योग्या भवेद्यदि ।&lt;br /&gt;
अयोग्या भक्तिजाता चेत्क्रमान्मुक्त्यै भवेत्तथा&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
आत्मनि विष्णौ, आत्मना विष्णुना । तत्प्रसादादेव तुष्टः ॥५५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V56&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दुःखेष्वनुद्विग्नमना सुखेषु विगतस्पृहः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वीतरागभयक्रोधः स्थितधीर्मुनिरुच्यते॥५६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V57&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यः सर्वत्रानभिस्नेहस्तत्तत् प्राप्य शुभाशुभम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नाभिनन्दति न द्वेष्टि तस्य प्रज्ञा प्रतिष्ठिता॥५७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V58&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदा संहरते चायं कूर्मोङ्गानीव सर्वशः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इंद्रियाणींद्रियार्थेभ्यस्तस्य प्रज्ञा प्रतिष्ठिता॥५८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V59&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = विषया विनिवर्तन्ते निराहारस्य देहिनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = रसवर्जं रसोप्यस्य परं दृष्ट्वा निवर्तते॥५९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V59&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V59_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
रसो रागः ॥ ५९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V60&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यततो ह्यपि कौन्तेय पुरुषस्य विपश्चितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इंद्रियाणि प्रमाथीनि हरन्ति प्रसभं मनः॥६० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V61&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तानि सर्वाणि संयम्य युक्त आसीत मत्परः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वशे हि यस्येंद्रियाणि तस्य प्रज्ञा प्रतिष्ठिता॥६१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V62&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ध्यायतो विषयान् पुंसः सङ्गस्तेषूपजायते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सङ्गात् सञ्जायते कामः कामात् क्रोधोभिजायते॥६२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V63&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = क्रोधाद् भवति सम्मोहः सम्मोहात् स्मृऽतिविभ्रमः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्मृऽतिभ्रंशाद् बुदि्धनाशो बुदि्धनाशाद् प्र(वि)नश्यति ॥६३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V63&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V63_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
संमोहान्मिथ्याज्ञानात् । ज्ञातमप्यन्यथा स्मर्यते । वाक्यार्थानामन्यथा स्मरणान्निर्णीतं ज्ञानमपि नश्यति ॥ ६२,६३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V64&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = रागद्वेषवियुक्तैस्तु विषयानिंद्रियैश्चरन् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आत्मवश्यैर्विधेयात्मा प्रसादमधिगच्छति॥६४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V64&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V64_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
शान्तिर्भगवन्निष्ठा । &#039;शमो मन्निष्ठता&#039;&#039; इति हि भागवते ॥६४-६६॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V65&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रसादे सर्वदुःखानां हानिरस्योपजायते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रसन्नचेतसो ह्याशु बुदि्धः पर्यवतिष्ठति॥६५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V66&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नास्ति बुदि्धरयुक्तस्य न चायुक्तस्य भावना ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न चाभावयतः शान्तिरशान्तस्य कुतः सुखम्॥६६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V67&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इंद्रियाणां हि चरतां यन्मनोनुविधीयते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तदस्य हरति प्रज्ञां वायुर्नावमिवाम्भसि॥६७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V68&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तस्माद्यस्य महाबाहो निगृहीतानि सर्वशः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इंद्रियाणींद्रियार्थेभ्यस्तस्य प्रज्ञा प्रतिष्ठिता॥६८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V69&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = या निशा सर्वभूतानां तस्यां जागर्ति संयमी ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यस्यां जाग्रति भूतानि सा निशा पश्यतो मुनेः॥६९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V69&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V69_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;देवेभ्योन्ये यदा ब्रह्म पश्यन्त्यन्यन्न दृश्यते ।निशायामिव सुव्यक्तं यथान्यैर्ब्रह्म नेयते ।आश्चर्यवस्तुदृग्यद्वद्व्यक्तमन्यन्न पश्यति ।ऐकाग्र्याद्वा सुखोद्रोकाद्देवाः सूर्यवदेव च ।प्रायशः सर्ववेत्तारस्तत्रापि ह्युत्तरोत्तरम्&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्मतर्के ॥६९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V70&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आपूर्यमाणमचलप्रतिष्ठं समुद्रमापः प्रविशन्ति यद्वत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तद्वत् कामा यं प्रविशन्ति सर्वे स शान्तिमाप्नोति न कामकामी॥ ७० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V70&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V70_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;भुञ्जानोपि हि यः कामान् मर्यादां न तरेत्क्वचित् ।&lt;br /&gt;
समुद्रवद्धर्ममयीं नासौ कामी स उच्यते ।&lt;br /&gt;
केति कुत्सितवाची स्यात्कुत्सितं मानमेव तु ।&lt;br /&gt;
कामो मोक्षविरोधी स्यान्न सर्वेच्छाविरोधिनी&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
न च सर्वेच्छाभावे जीवनं भवति । &#039;शान्तिर्मोक्षो यतो ह्यत्र विष्णुनिष्ठा भवेद्ध्रुवा&#039;&#039; इति च ॥७० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V71&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = विहाय कामान् यः सर्वान् पुमांश्चरति निःस्पृहः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निर्ममो निरहङ्कारः स शान्तिमधिगच्छति॥७१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V71&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V71_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
निषिद्धस्पृहाभावमात्रेण सर्वविषयान् विहाय ।&lt;br /&gt;
&#039;अस्वरूपे स्वरूपत्वमतिरेव ह्यहङ्कृतिः ।&lt;br /&gt;
त्याज्या सर्वत्र ममता ज्ञात्वा सर्वं हरेर्वशे&#039;&#039; ॥ इति च ॥७१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C02_V72&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C02&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एषा ब्राह्मी स्थितिः पार्थ नैनां प्राप्य विमुह्यति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्थित्वास्यामन्तकालेपि ब्रह्म निर्वाणमृच्छति॥७२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V72&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V72_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे साङ्ख्ययोगो नाम द्वितीयोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V72&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V72_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये द्वितीयोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C02_V72&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C02_V72_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ब्राह्मी ब्रह्मविषया । ज्ञानिनामप्यन्तकालेन्यमनसां प्रारब्धकर्मभावाज्जन्मान्तरम् । प्रारब्धकर्मनाशकाले नियमेन भगवत्स्मृऽतिर्भवति । ततो मोक्षश्च । &#039;यं यं वापि स्मरन् भावम्&#039;&#039; इति हि वक्ष्यति । बाणं शरीरम् ।&lt;br /&gt;
&#039;अभावाज्जडदेहस्य विष्णुर्निर्बाण उच्यते ।&lt;br /&gt;
भिन्नदेहाभावतो वा स सहस्रशिरा अपि&#039;&#039; ॥ इति च ॥७२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== तृतीयोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 3&lt;br /&gt;
| title        = तृतीयोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
आत्मस्वरूपं ज्ञानसाधनं चोक्तं पूर्वत्र ।&lt;br /&gt;
ज्ञानसाधनत्वेनाकर्म विनिन्द्य कर्म विधीयत उत्तराध्याये-&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ज्यायसी चेत् कर्मणस्ते मता बुदि्धर्जनार्दन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत् किं कर्मणि घोरे मां नियोजयसि केशव॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = व्यामिश्रेणैव वाक्येन बुदि्धं मोहयसीव मे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तदेकं वद निश्चित्य येन श्रेयोहमाप्नुयाम्॥२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V02&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V02_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानं योगश्चोक्तौ । तत्र कर्मयोगं विशेषतः प्रपञ्चयत्यनेनाध्यायेन । &#039;दूरेण ह्यवरं कर्म&#039;&#039; इति प्रश्नबीजम् ॥ १,२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = श्रीभगवानुवाच&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V03_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानप्रचुरो योगो ज्ञानयोगः । कर्मप्रचुरोन्यः ।&#039;साङ्ख्या ज्ञानप्रधानत्वाद् देवाश्च यतयस्तथा ।मुख्यसाङ्ख्यास्तत्र देवा ज्ञानमेषां महद् यतः ।बहुकर्मकृतोप्येते ततोपि बहुवेदनात् ।मुख्यसाङ्ख्या इति ज्ञेयास्तदन्ये कर्मयोगिनः ।ज्ञानिनोप्यतिबाहुल्यात् कर्मणः कर्मयोगिनः ।नोभयं तद् विना कश्चित् पुमान् हि पुरुषार्थभाक् ।न हि कश्चित् क्षणमपि जातु तिष्ठत्यकर्मकृत् ।न च ज्ञानं विना कर्म पुरुषार्थकरं भवेत्&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्मवैवर्ते ।निष्ठा पर्यवसितिर्मुक्तिः ।&#039;ज्ञानिनो मोक्षनियमस्तथापि शुभकर्मणा ।आनन्दवृदि्धरन्येन ह्रासो ज्ञानं तु कर्मणा&#039;&#039; ॥ इति परमश्रुतेः ।&#039;न कर्मणा न प्रजया धनेन&#039;&#039; इत्यादिविरोधो न । अन्यथा &#039;न कर्मणामनारम्भात्&#039;&#039; इत्याद्युभयसमवाक्यशेषविरोधश्च । समत्वं च &#039;न हि कश्चित्&#039;&#039; इत्यादेः । &#039;नान्यः पन्थाः&#039;&#039; इत्यपि ज्ञानमृते न मोक्ष इत्येवाह ॥ ३,४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न कर्मणामनारम्भान्नैष्कर्म्यं पुरुषोश्नुते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न च संन्यसनादेव सिदि्धं समधिगच्छति॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न हि कश्चित् क्षणमपि जातु तिष्ठत्यकर्मकृत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कार्यते ह्यवशः कर्म सर्वः प्रकृतिजैर्गुणैः॥५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V05_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;कर्तृत्वं द्विविधं प्रोक्तं विकारश्च स्वतन्त्रता ।विकारः प्रकृतेरेव विष्णोरेव स्वतन्त्रता&#039;&#039; ॥ इति पैङ्गिश्रुतेः ।&lt;br /&gt;
            &#039;कार्यते ह्यवश&#039;&#039; इत्यत्रावशो विष्णुवशः । &#039;अः इति ब्रह्म&#039;&#039; इत्यादिश्रुतेः ॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कर्मेंद्रियाणि संयम्य य आस्ते मनसा स्मरन् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इंद्रियार्थान् विमूढात्मा मिथ्याचारः स उच्यते॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यस्त्विंद्रियाणि मनसा नियम्यारभतेर्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कर्मेंद्रियैः कर्मयोगमसक्तः स विशिष्यते॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नियतं कुरु कर्म त्वं कर्म ज्यायो ह्यकर्मणः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शरीरयात्रापि च ते न प्रसिद्ध्येदकर्मणः॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यज्ञार्थात् कर्मणोन्यत्र लोकोयं कर्मबन्धनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तदर्थं कर्म कौन्तेय मुक्तसङ्गः समाचर॥९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V09_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कर्मणा बध्यते जन्तुरित्यादिकमप्यवैष्णवकर्मविषयमित्याह - यज्ञार्थादिति ।&#039;ज्ञो नाम भगवान्विष्णुस्तं यात्युद्देश एष यः ।स यज्ञ इति सम्प्रोक्तो विहिते कर्मणि स्थितः&#039;&#039; ॥ इति बर्कश्रुतिः ॥९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सहयज्ञाः प्रजाः सृष्ट्वा पुरोवाच प्रजापतिः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनेन प्रसविष्यध्वमेष वोस्त्विष्टकामधुक्॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = देवान् भावयतानेन ते देवा भावयन्तु वः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = परस्परं भावयन्तः श्रेयः परमावाप्स्यथ॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इष्टान् भोगान् हि वो देवा दास्यन्ते यज्ञभाविताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तैर्दत्तानप्रदायैभ्यो यो भुङ्क्ते स्तेन एव सः॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यज्ञशिष्टाशिनः सन्तो मुच्यन्ते सर्वकिल्बिषैः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भुञ्जते ते त्वघं पापा ये पचन्त्यात्मकारणात्॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अन्नाद् भवन्ति भूतानि पर्जन्यादन्नसम्भवः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यज्ञाद् भवति पर्जन्यो यज्ञः कर्मसमुद्भवः॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कर्म ब्रह्मोद्भवं विदि्ध ब्रह्माक्षरसमुद्भवम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्मात् सर्वगतं ब्रह्म नित्यं यज्ञे प्रतिष्ठितम्॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एवं प्रवर्तितं चक्रं नानुवर्तयतीह यः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अघायुरिंद्रियारामो मोघं पार्थ स जीवति॥१६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V16&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जननात् परसस्यादेः पर्जन्यो मेघसन्ततिः ।स यज्ञात् कर्मणः सोपि समस्तं कर्म केशवात् ॥ स नित्योप्यक्षरततिरूपाद्वाक्यादि्ध गम्यते ।वाक्यमुच्चार्यते भूतैस्तान्यन्नात्तच्च मेघतः ॥ तस्मात्सर्वगतो विष्णुर्नित्यं यज्ञे प्रतिष्ठितः ।एवं प्रवर्तितं चक्रं नानुवर्तयतीह यः ।स पापो विश्वहन्तृत्वान्नरके मज्जति ध्रुवम् ॥ वाचिको मानसो यज्ञो न्यासिनां तु विशेषतः ।वनस्थस्याक्रतुर्यज्ञः क्रत्वादिर्ग्रहिणोखिलः ॥ शुश्रूषाद्यात्मको यज्ञो विहितो ब्रह्मचारिणः ।विद्याभयादिदानं च सर्वेषामपि सम्मतम् ॥ गृहिणो वित्तदानं तु वनस्थस्यान्नपूर्वकम् ।सर्वैः कार्यं तपो घोरमिति सर्वे त्रिकर्मिणः ॥ इति नारदीये ।ब्रह्माक्षरशब्दार्थयोर्व्यत्यासे तस्मात्सर्वगतं ब्रह्म इति प्रत्यभिज्ञाविरोधश्चक्राप्रवेशश्च ॥ १४-१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यस्त्वात्मरतिरेव स्यादात्मतृप्तश्च मानवः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आत्मन्येव च सन्तुष्टस्तस्य कार्यं न विद्यते॥१७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तृप्तिसन्तोषशब्दयोः पर्यायत्वेपि परमात्मना तृप्तः परमात्मनि तृप्त इति विशेषः ।&#039;विष्णुप्रसादाद्रतिमांस्तृप्तो विष्णुप्रसादतः ।विष्णावेवातितृप्तश्च मुक्तोसौ विध्यगोचरः&#039;&#039; ॥ इत्याग्नेये ।&lt;br /&gt;
          &#039;रतिरानन्द उद्दिष्टस्तृप्तिस्तु कृतकृत्यता ।प्रीतिस्तु द्विविधः स्नेहः कर्मजो निज एव च&#039;&#039; ॥ इति शब्दनिर्णये ।&#039;सन्तोषस्तृप्तिरापूर्तिः प्रीतिः पर्यायवाचकाः&#039;&#039; । इत्यभिधानम् ॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नैव तस्य कृतेनार्थो नाकृतेनेह कश्चन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न चास्य सर्वभूतेषु कश्चिदर्थव्यपाश्रयः॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तस्मादसक्तः सततं कार्यं कर्म समाचर ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = असक्तो ह्याचरन्कर्म परमाप्नोति पूरुषः॥१९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V19_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यस्मादमुक्तस्य कार्यमस्त्येव तस्मादसक्तः । असक्त आचरन्नेव यस्मा-त्परमाप्नोति । मुक्तस्यैव कार्यं नास्तीत्येवकारार्थोपि यस्त्विति तुशब्देनावगतः । &#039;तस्मात् कर्म समाचर&#039;&#039; इत्युपसंहारविरोधश्चान्यथा ।&lt;br /&gt;
&#039;ब्रह्मनिष्ठा ब्रह्मरता ब्रह्मज्ञानसुतर्पिताः ।&lt;br /&gt;
पाण्डवानां च मुक्तानामन्तरं किञ्चिदेव हि&#039;&#039; ॥ इति भविष्यत्पर्ववचनाच्च नार्जुनस्यामुख्याधिकारिता । आत्मरतिरेव स्यात् इत्येवशब्देन मुक्तानामेभ्यो विशेषो दर्शितः । एषां कदाचिद् दुःखाभासस्यापि भावात् ॥१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कर्मणैव हि संसिदि्धमास्थिता जनकादयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = लोकसङ्ग्रहमेवापि सम्पश्यन् कर्तुमर्हसि॥२० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V20_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;सहैव कर्मणा सिदि्धमास्थिता जनकादयः ।&lt;br /&gt;
ज्ञाननिष्ठा अपि ततः कार्यं वर्णाश्रमोचितम्&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
अज्ञानां ज्ञानदं कर्म ज्ञानिनां लोकसङ्ग्रहात् ।&lt;br /&gt;
अद्धैव तुष्टिदं मह्यं सा मुक्तानन्दपूर्तिदा ॥२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यद्यदाचरति श्रेष्ठस्तत्तदेवेतरो जनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स यत्प्रमाणं कुरुते लोकस्तदनुवर्तते॥२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न मे पार्थास्ति कर्तव्यं त्रिषु लोकेषु किञ्चन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नानवाप्तमवाप्तव्यं वर्त एव च कर्मणि॥२२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V22&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V22_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;ममैव केवलं नास्ति केनाप्यर्थस्तथाप्यहम् ।कर्मकृल्लोकरक्षायै तस्मात् कुर्वीत मत्परः&#039;&#039; ॥इति कृष्णसंहितायाम् ।&#039;रक्षया वाथ सृष्ट्या वा संहृत्यादेर्न तु क्वचित् ।अर्थो विष्णोस्तथाप्येष स्वभावात्सर्वकर्मकृत् ।मत्तो नृत्तादिकं यद्वत्कुर्यात्सुखविशेषतः ।परमानन्दरूपत्वात् कुर्याद्विष्णुस्तथैव तु&#039;&#039; ॥ इति बर्कश्रुतिः ॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदि ह्यहं न वर्तेयं जातु कर्मण्यतंद्रितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मम वर्त्मानुवर्तन्ते मनुष्याः पार्थ सर्वशः॥२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उत्सीदेयुरिमे लोका न कुर्यां कर्म चेदहम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सङ्करस्य च कर्ता स्यामुपहन्यामिमाः प्रजाः॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सक्ताः कर्मण्यविद्वांसो यथा कुर्वन्ति भारत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कुर्याद्विद्वांस्तथासक्तश्चिकीर्षुर्लोकसङ्ग्रहम्॥२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न बुदि्धभेदं जनयेदज्ञानां कर्मसङ्गिनाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = जोषयेत्सर्वकर्माणि विद्वान् युक्तः समाचरन्॥२६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रकृतेः क्रियमाणानि गुणैः कर्माणि सर्वशः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अहङ्कारविमूढात्मा कर्ताहमिति मन्यते॥२७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तत्त्ववित्तु महाबाहो गुणकर्मविभागयोः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = गुणा गुणेषु वर्तन्त इति मत्वा न सज्जते॥२८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रकृतेर्गुणसम्मूढाः सज्जन्ते गुणकर्मसु ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तानकृस्नविदो मन्दान् कृत्स्नविन्न विचालयेत्॥२९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V30&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मयि सर्वाणि कर्माणि संन्यस्याध्यात्मचेतसा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निराशीर्निर्ममो भूत्वा युद्ध्यस्व विगतज्वरः॥३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V31&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ये मे मतमिदं नित्यमनुतिष्ठन्ति मानवाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = श्रद्धावन्तोनसूयन्तो मुच्यन्ते तेपि कर्मभिः॥३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V32&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ये त्वेतदभ्यसूयन्तो नानुतिष्ठन्ति मे मतम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वज्ञानविमूढांस्तान् विदि्ध नष्टानचेतसः॥३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V33&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सदृशं चेष्टते स्वस्याः प्रकृतेर्ज्ञानवानपि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रकृतिं यान्ति भूतानि निग्रहः किं करिष्यति॥३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V34&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इंद्रियस्येंद्रियस्यार्थे रागद्वेषौ व्यवस्थितौ ॥ तयोर्न वशमागच्छेत् तौ ह्यस्य परिपन्थिनौ॥ ३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V35&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = श्रेयान् स्वधर्मो विगुणः परधर्मात् स्वनुष्ठितात् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्वधर्मे निधनं श्रेयः परधर्मो भयावहः॥३५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V35&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V35_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;नाहं कर्ता हरिः कर्ता तत्पूजा कर्म चाखिलम् ।तथापि मत्कृता पूजा तत्प्रसादेन नान्यथा ।तद्भक्तिस्तत्फलं मह्यं तत्प्रसादः पुनः पुनः ।कर्मन्यासो हरावेवं विष्णोस्तृप्तिकरः सदा ।यस्मात्स्वतन्त्रकर्तृत्वं विष्णोरेव न चान्यगम् ।तदधीनं स्वतन्त्रत्वं स्वावरापेक्षयैव तु ।जीवस्य विकृतिर्नाम कर्तृत्वं जडसंश्रयम् ।पुमान्दोग्धा च गौर्दोग्ध्री स्तनो दोग्धेतिवत्क्रमात्&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्मतर्कवचनादीश्वरजीवप्रकृत्यादीनां कर्तृत्वमकर्तृत्वं च विभागेन ज्ञातव्यं सर्वत्र ।&#039;क्वचित् स्वभावः प्रकृतिः क्वचिच्च त्रिगुणात्मिका ।क्वचित् प्रकृष्टकर्तृत्वाद् भगवान्प्रकृतिर्हरिः&#039;&#039; ॥ इति शब्दनिर्णये ।&lt;br /&gt;
          &#039;स्वभावतस्त्रिधा जीवा उत्तमाधममध्यमाः ।उत्तमास्तत्र देवाद्या मर्त्यमध्यास्तु मध्यमाः ।अधमा असुराद्याश्च नैषामस्त्यन्यथाभवः ।शरीरमात्रान्यथात्वे स्वजातिं पुनरेष्यति ।उत्तमा मुक्तियोग्यास्तु सृतियोग्यास्तु मध्यमाः ।अपरेन्धतमोयोग्याः प्राप्तिः साधनपूर्तितः ।पूर्त्यभावेन सर्वेषामनादिः संसृतिः स्मृऽता ।नैव पूर्तिश्च सर्वेषां नित्यकालहरीच्छया ।अतोनुवर्तते नित्यं संसारोयमनादिमान् ।अतोधमानां जीवानां मिथ्याज्ञानादयोखिलाः ।स्वाभाविका गुणा ज्ञेया मध्यमर्त्येषु मिश्रिताः ।तत्वज्ञानं विष्णुभक्तिरित्याद्या देवतादिषु ।कार्यते ह्यवशः कर्म सर्वैस्तैः प्राकृतैर्गुणैः ।स्वाभाविकगुणानेतान् हेतुं कृत्वैव विष्णुना ।कर्मसु क्रियमाणेषु कर्ताहमिति मूढधीः ।मन्यते तत्वविद्विष्णोर्गुणा इच्छादयस्तु ये ।स्वाभाविकेषु जीवस्य कामाद्येषु सदैव तु ।प्रेरकत्वेन वर्तन्ते स्वातन्त्र्यं मम न क्वचित् ।इति मत्वा न सक्तः स्यात्प्रीतोस्य भवति प्रभुः ।स्वभावगुणसम्मूढा ज्ञानादिगुणवत्तरम् ।स्वातन्त्र्येणैव कर्तारं चात्मानं प्रतिजानते ।तान्गुणान् कर्म तच्चैव विष्ण्वधीनं न ते विदुः ।तेष्वयोग्येषु तत्वज्ञस्तत्त्वं नातिप्रकाशयेत् ।वदेद्विवादरूपेण नोपदेशात्मना क्वचित् ।सभ्यरूपेण वा ब्रूयात्पृष्टेव्यक्तिकृदेव वा ।बुद्ध्वाप्यसौ यतो नित्यं स्वभावानुगचेष्टितः ।स्वभावं यान्ति भूतानि निग्रहः किं करिष्यति&#039;&#039; ॥ इत्यादि प्रकाशसंहितायाम् ॥ २७-३५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V36&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अथ केन प्रयुक्तोयं पापं चरति पूरुषः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनिच्छन्नपि वार्ष्णेय बलादिव नियोजितः॥३६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V36&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V36_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
परमेश्वराद्देवेभ्यश्चार्वाक्तनप्रेरकं पृच्छति । अथ केनेति ॥ ३६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V37&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = काम एष क्रोध एष रजोगुणसमुद्भवः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = महाशनो महापाप्मा विद्ध्येनमिह वैरिणम्॥३७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V38&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = धूमेनाव्रियते वह्निर्यथादर्शो मलेन च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यथोल्बेनावृतो गर्भस्तथा तेनेदमावृतम्॥३८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V39&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आवृतं ज्ञानमेतेन ज्ञानिनो नित्यवैरिणा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कामरूपेण कौन्तेय दुष्पूरेणानलेन च॥३९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V40&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इंद्रियाणि मनोबुदि्धरस्याधिष्ठानमुच्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एतैर्विमोहयत्येष ज्ञानमावृत्य देहिनम्॥४० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V41&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तस्मात्त्वमिंद्रियाण्यादौ नियम्य भरतर्षभ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पाप्मानं प्रजहि ह्येनं ज्ञानविज्ञाननाशनम्॥४१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V41&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V41_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;अखिलप्रेरको विष्णुर्ब्रह्माद्यास्तदवान्तराः ।असुरा अशुभेष्वेव कामादेरभिमानिनः ।तत्र कामः कालनेमिः सर्वं धूममलोल्बवत् ।शुभमध्याधमजनं क्रमादावृत्य तिष्ठति ।महाशनस्य तस्येदं नालं तेनानलोग्निवत् ।भुञ्जान इंद्रियाविष्टो ज्ञानास्त्रेणैव (दह्यते)हन्यते&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्मतर्के ।ज्ञानावरणरूपेणेदमावृणोतीत्यावृतं ज्ञानमिति पुनराह । न केवलं दुष्पूरो नालमिति मन्यते चेत्यनलः । &#039;अग्नेरप्यनलः कामो यन्नालमिति मन्यत&#039;&#039; इति च ॥ ३७-४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V42&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इंद्रियाणि पराण्याहुरिंद्रियेभ्यः परं मनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मनसस्तु परा बुदि्धर्यो बुद्धेः परतस्तु सः॥४२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C03_V43&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C03&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एवं बुद्धेः परं बुद्ध्वा संस्तभ्यात्मानमात्मना ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = जहि शत्रुं महाबाहो कामरूपं दुरासदम्॥४३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V43&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V43_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे कर्मयोगो नाम तृतीयोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V43&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V43_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीमद्भगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये तृतीयोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C03_V43&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C03_V43_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;सर्वेभ्यः प्रवरा देवा इन्द्राद्या इंद्रियात्मकाः ।तेभ्यो मनोभिमानी तु रुद्रस्तस्मात्सरस्वती ।बुध्द्यात्मिका ततो ब्रह्मा महानात्मा परः स्मृऽतः ।अव्यक्तरूपा लक्ष्मीश्च वरातोतो हरिः स्वयम् ।न तत्समोधिको वेति ह्यानुपूर्वी प्रकीर्तिता ।यथाक्रमप्रबोधेन नाश्याः कामादिशत्रवः ।प्राप्यते च परं स्थानं विष्णोरतुलमञ्जसा&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;न चेंद्रियेभ्यः परा ह्यर्था रुद्रोहङ्कृतिरूपकः&#039;&#039; । इत्यादिविरोधः ।&#039;सर्वाभिमानिनो देवाः सर्वेपि ह्युत्तरोत्तरम् ।आधिक्यं वक्तुमेवैषां पृथक्स्थानमुदीर्यते ।आधिक्यक्रम एवात्र शास्त्रतात्पर्यमिष्यते ।स्थानेषु त्ववरेषां च परे सन्ति न चेतरे ।तथापि पितुरर्थो यः पुत्रस्याप्युपचर्यते ।अव्यक्तादिपदार्थानां सर्वे तदभिमानिनः&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;यत्र ह क्व च पुत्रस्य तत्पितुर्यत्र वा पितुस्तद्वा पुत्रस्येत्येतदुक्तं भवति&#039;&#039; । इत्यादिश्रुतेश्च ।&#039;बहुवाचिनां तुशब्दानां लिङ्गप्रकरणादिभिः ।प्रवृत्तिहेतोश्चाधिक्यान्निर्णयोर्थेषु गम्यते&#039;&#039; ॥ इति शब्दनिर्णये ।&#039;लिङ्गादिसाम्यं यत्र स्यात्प्रयोगाधिक्यमेव तु ।निर्णायकं भवेत्तत्र तेन स्यात्सुबहुश्रुतः&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्मतर्के ॥४२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== चतुर्थोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 4&lt;br /&gt;
| title        = चतुर्थोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
बुद्धेः परस्य माहात्म्यं कर्मभेदो ज्ञानमाहात्म्यं चोच्यतेस्मिन्नध्याये ।&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इमं विवस्वते योगं प्रोक्तवानहमव्ययम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विवस्वान्मनवे प्राह मनुरिक्ष्वाकवेब्रवीत्॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एवं परम्पराप्राप्तमिमं राजर्षयो विदुः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स कालेनेह महता योगो नष्टः परन्तप॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = स एवायं मया तेद्य योगः प्रोक्तः पुरातनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भक्तोसि मे सखा चेति रहस्यं ह्येतदुत्तमम्॥३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V03_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उक्तयोर्ज्ञानकर्मणोरुभयोर्विशेषविस्तरात्मकोयमध्यायः ।&#039;ब्रह्मरुद्रेन्द्रसूर्याणां यद्दत्तं विष्णुना पुरा ।पञ्चरात्रात्मकं ज्ञानं व्यासोदात्पाण्डवेषु तत् ।तेषामेवावतारेषु सेनामध्येर्जुनाय च ।प्रादाद्गीतेति निर्दिष्टं सङ्क्षेपेणायुयुत्सवे ।यथा कुर्वन्ति कर्माणि यथा जानन्ति देवताः ।सर्वे कार्तयुगाश्चैव नृपाश्च मनुपूर्वकाः ।ज्ञातव्यं चैव कर्तव्यं यथा सर्वैर्मुमुक्षुभिः ।त्रैतादित्रिषु जातैश्च गीतायां तदुदाहृतम् ।पाण्डवाद्याः क्षेमकान्ताः करिष्यन्ति च जानते ।तथैव तेन गीताया नास्ति शास्त्रं समं क्वचित् ।वेदार्थपूर्वकं ज्ञेयं पञ्चरात्रं यतोखिलम् ।तत्सङ्क्षेपश्च गीतेयं तस्मान्नास्याः समं क्वचित्&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्मवैवर्ते ॥ १-३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अपरं भवतो जन्म परं जन्म विवस्वतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कथमेतद्विजानीयां त्वमादौ प्रोक्तवानिति॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बहूनि मे व्यतीतानि जन्मानि तव चार्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तान्यहं वेद सर्वाणि न त्वं वेत्थ परन्तप॥५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V05_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;जानन्तोपि विशेषार्थज्ञानाय स्थापनाय वा ।&lt;br /&gt;
पृच्छन्ति साधवो यस्मात्तेन पृच्छसि पार्थिव ॥&#039;&#039; इत्याग्नेयवचनान्नार्जुनो भगवन्तं न जानाति ॥ ४-५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अजोपि सन्नव्ययात्मा भूतानामीश्वरोपि सन् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रकृतिं स्वामधिष्ठाय सम्भवाम्यात्ममायया॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदा यदा हि धर्मस्य ग्लानिर्भवति भारत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अभ्युत्थानमधर्मस्य तदात्मानं सृजाम्यहम्॥७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V07_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आत्ममायया आत्मेच्छया । प्रकृतिं स्वामधिष्ठाय स्वभावम् । &#039;देवस्यैष स्वभावोयम्&#039;&#039; इत्यादिश्रुतेश्च । अत एव स्वशब्देन विशेषणं &#039;प्रकृतिं स्वामवष्टभ्य&#039;&#039; इत्यादिषु । &#039;मयाध्यक्षेण प्रकृतिः&#039;&#039; इत्यादिषु तु न स्वशब्दः । &#039;प्रकृतिं विदि्ध मे पराम्&#039;&#039; इत्यादिषु सम्बन्धित्वेन प्रतीतेरन्या । अत्र तु स्वशब्दः स्वरूपवाची । स्वभाव इत्यत्रापि स्वाख्यो भावः स्वभावः । भावशब्दस्तु सम्बन्ध्याशङ्कानिवृत्तये । स्वस्वभाव इति तु स्वस्वरूपमितिवदुपचारत्वाशङ्कां निवर्तयति ।&#039;स्रष्टृत्वादिस्वभावत्वात्स्वेच्छया विष्णुरव्ययः ।सृष्ट्यादिकं करोत्यद्धा स्वयं च बहुधा भवेत्&#039;&#039; ॥&amp;gt; इति नारायणश्रुतिः॥ ६,७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = परित्राणाय साधूनां विनाशाय च दुष्कृताम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = धर्मसंस्थापनार्थाय सम्भवामि युगे युगे॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = जन्म कर्म च मे दिव्यमेवं यो वेत्ति तत्त्वतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = त्यक्त्वा देहं पुनर्जन्म नैति मामेति सोर्जुन॥९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V09_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;येषां गुणानां ज्ञानेन मुक्तिरुक्ता पृथक्पृथक् ।&lt;br /&gt;
वेदेषु चेतिहासेषु सा तु तेषां समुच्चयात् ।&lt;br /&gt;
एवमेव शमादीनां नान्यथा तु कथञ्चन&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्मवैवर्तवचनाज्जन्म कर्म चेत्यादिषु न तावन्मात्रेण मोक्षः ॥९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वीतरागभयक्रोधा मन्मया मामुपाश्रिताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = बहवो ज्ञानतपसा पूता मद्भावमागताः॥१० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V10&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V10_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;मयं प्रधानमुद्दिष्टं प्राधान्यं यैर्हरेर्मतम् ।&lt;br /&gt;
भगवन्मयास्ते विज्ञेयास्ते मुच्यन्ते न चापरे&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
मयि भावो मद्भावः ॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ये यथा मां प्रपद्यन्ते तांस्तथैव भजाम्यहम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मम वर्त्मानुवर्तन्ते मनुष्याः पार्थ सर्वशः॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = काङ्क्षन्तः कर्मणां सिदि्धं यजन्त इह देवताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = क्षिप्रं हि मानुषे लोके सिदि्धर्भवति कर्मजा॥१२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V12_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तथैव भजामि । तदनुसारिफलदानरूपेण । अन्यदेवतायाजिनामपि मत्समर्पणेन वैष्णवमार्गानुवर्तनेनैव सम्यक् फलं भवति ॥&lt;br /&gt;
अन्यदैवतपूजापि यस्मिन्नन्ते समर्पिता स्वर्गादिफलहेतुः स्यात् नान्यथा तं भजेद्धरिम् ॥ इत्याग्नेये ॥ ११-१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = चातुर्वर्ण्यं मया सृष्टं गुणकर्मविभागशः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्य कर्तारमपि मां विद्ध्यकर्तारमव्ययम्॥१३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V13_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;सत्वसत्वाधिकरजोरजोभिस्तमसा तथा ।वर्णा विभक्ताश्चत्वारः सात्विका एव वैष्णवा&#039;&#039; इति च ।कर्मविभागं शमो दम इत्यादिना वक्ष्यति ।&#039;वैष्णवाः सात्विका एव तामसा एव चापरे ।दौर्लभ्यसुलभत्वेन तेषां वर्णादिभिन्नता&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;स्वाभाविको ब्राह्मणादिः शमाद्यैरेव भिद्यते ।योनिभेदकृतो भेदो ज्ञेय औपाधिकस्त्वयम् ।विष्णुभक्तिश्चानुगता सर्ववर्णेषु विश्पतिम् ।आरभ्य हीयतेथापि भेदः स्वाभाविकस्ततः&#039;&#039; ॥ इति नारदीये ।&#039;कर्तापि भगवान्विष्णुरकर्तेति च कथ्यते ।तस्य कर्ता यतो नान्यः स्वतन्त्रत्वात्परात्मनः&#039;&#039; ॥ इति च ।अपिशब्दो गुणसमुच्चयार्थः । कर्ता मे नास्तीत्यपि विद्धीति ॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न मां कर्माणि लिम्पन्ति न मे कर्मफले स्पृहा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इति मां योभिजानाति कर्मभिर्न स बद्ध्यते॥१४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V14_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जीवाभेदनिवृत्त्यर्थं मामिति विशेषणम् ॥ १४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एवं ज्ञात्वा कृतं कर्म पूर्वैरपि मुमुक्षुभिः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कुरु कर्मैव तस्मात्त्वं पूर्वैः पूर्वतरं कृतम्॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = किं कर्म किमकर्मेति कवयोप्यत्र मोहिताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत्ते कर्म प्रवक्ष्यामि यज्ज्ञात्वा मोक्ष्यसेशुभात्॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कर्मणो ह्यपि बोद्धव्यं बोद्धव्यं च विकर्मणः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अकर्मणश्च बोद्धव्यं गहना कर्मणो गतिः॥१७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V17_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कर्मापि नो मत्त इति बोद्धव्यमित्यादि ॥ १७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कर्मण्यकर्म यः पश्येदकर्मणि च कर्म यः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स बुदि्धमान्मनुष्येषु स युक्तः कृत्स्नकर्मकृत्॥१८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V18&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V18_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कर्मणि जीवे अस्वातन्त्र्यादकर्म कर्मविधिफलयोरभावात् । अकर्मणि विष्णौ । स्वातन्त्र्यात्सर्वकर्तृत्वम् ।करोस्मिन् मीयत इति कर्म जीव उदाहृतः ।विधिशब्देनामितत्वात् अकर्म भगवान् हरिः ॥ इति नारदीये ।कर इति सकारान्तः अदृष्टवाची । क्रियावाची वा । तदधीनत्वात् । प्रसिद्धश्च जीवे कर्मशब्दः पञ्चरात्रे । कृत्स्नफलवत्वात् कृत्स्नकर्मकृत् ।॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यस्य सर्वे समारम्भाः कामसङ्कल्पवर्जिताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ज्ञानाग्निदग्धकर्माणं तमाहुः पण्डितं बुधाः॥१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = त्यक्त्वा कर्मफलासङ्गं नित्यतृप्तोनिराश्रयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कर्मण्यभिप्रवृत्तोपि नैव किञ्चित्करोति सः॥२० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V20_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनिराश्रयो भगवदाश्रयत्वात् । मुक्तस्य स्वातन्त्र्याभिमानात् ॥२०॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = निराशीर्यतचित्तात्मा त्यक्तसर्वपरिग्रहः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शारीरं केवलं कर्म कुर्वन्नाप्नोति किल्बिषम्॥२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदृच्छालाभसन्तुष्टो द्वन्द्वातीतो विमत्सरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = समः सिद्धावसिद्धौ च कृत्वापि न निबद्ध्यते॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = गतसङ्गस्य मुक्तस्य ज्ञानावस्थितचेतसः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यज्ञायाचरतः कर्म समग्रं प्रविलीयते॥२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ब्रह्मार्पणं ब्रह्म हविर्ब्रह्माग्नौ ब्रह्मणा हुतम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ब्रह्मैव तेन गन्तव्यं ब्रह्मकर्मसमाधिना॥२४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V24_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कथमभिमानत्यागः ? ब्रह्मार्पणमित्यादि । ब्रह्मण्यर्पणं ब्रह्मार्पणम् । ब्रह्मणो हविः । ब्रह्मणोग्नौ । ब्रह्मणः कर्मसमाधिना सह । समाधिरपि तदधीना इत्यर्थः ।&#039;एकः स्वतन्त्रो भगवान् तदीयं त्वन्यदुच्यते&#039;&#039; । इति भारते ॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दैवमेवापरे यज्ञं योगिनः पर्युपासते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ब्रह्माग्नावपरे यज्ञं यज्ञेनैवोपजुह्वति॥२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = श्रोत्रादीनींद्रियाण्यन्ये संयमाग्निषु जुह्वति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शब्दादीन्विषयानन्य इंद्रियाग्निषु जुह्वति॥२६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V26_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
दैवं विष्णुमेव यज्ञ इत्युपासते । स्वभोग्यत्वात्स्वयमेव यज्ञः । ब्रह्मा-ख्याग्नौ क्रियायज्ञं तेनैव यज्ञाख्येन विष्णुना समर्पयन्ति । तत्पूजात्वेन श्रोत्रादिसंयमं कुर्वन्ति । तत्पूजात्वेन विषयान् भुञ्जते ॥ २५, २६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वाणींद्रियकर्माणि प्राणकर्माणि चापरे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आत्मसंयमयोगाग्नौ जुह्वति ज्ञानदीपिते॥२७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V27_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्पूजात्वेनेंद्रियादिसंयमं कुर्वन्ति । यज्ञेनैवेति सर्वत्राप्यन्वीयते ।&#039;तेनैव तं पूजयेद्वा विहितैर्वान्यसाधनैः ।स एव विष्णोर्यज्ञः स्यान्मानसो वा स बाह्यकः&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्मवैवर्ते॥ २७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = द्रव्ययज्ञास्तपोयज्ञा योगयज्ञास्तथापरे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्वाध्यायज्ञानयज्ञाश्च यतयः संशितव्रताः॥२८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अपाने जुह्वनि प्राणं प्राणेपानं तथापरे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्राणापानगती रुद्ध्वा प्राणायामपरायणाः॥२९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V30&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अपरे नियताहाराः प्राणान् प्राणेषु जुह्वति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वेप्येते यज्ञविदो यज्ञक्षपितकल्मषाः॥३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V31&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यज्ञशिष्टामृतभुजो यान्ति ब्रह्म सनातनम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नायं लोकोस्त्ययज्ञस्य कुतोन्यः कुरुसत्तम॥३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V32&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एवं बहुविधा यज्ञा वितता ब्रह्मणो मुखे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कर्मजान्विदि्ध तान् सर्वानेवं ज्ञात्वा विमोक्ष्यसे॥३२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V32&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V32_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
श्रोत्रादीनित्यादिष्विज्यानुक्तेरिज्योन्य इति शङ्कां निवारयति । वितता ब्रह्मणो मुख इति । &#039;सर्वयज्ञैः परं ब्रह्म याज्यं विष्ण्वाख्यमव्ययम्&#039;&#039; । इति च ॥ ३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V33&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = श्रेयान् द्रव्यमयाद्यज्ञाज्ज्ञानयज्ञः परन्तप ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वं कर्माखिलं पार्थ ज्ञाने परिसमाप्यते॥३३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V33&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V33_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सर्वं कर्माखिलम् आसमन्तादल्पं ज्ञाने परिसमाप्यते । ज्ञाने जाते पूर्यते ।&lt;br /&gt;
&#039;समाप्तविद्यान् धनुषि श्रेष्ठान् यान् सप्त मन्यसे ।&#039;&#039; इतिवत्समाप्तिशब्दोत्र पूर्तिवाची । ज्ञानासिनात्मनः ।&lt;br /&gt;
&#039;छित्त्वैनं संशयं योगमातिष्ठोत्तिष्ठ&#039;&#039; इत्यादि पुनर्योगकथनात् ॥३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V34&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तद्विदि्ध प्रणिपातेन परिप्रश्रेन सेवया ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = उपदेक्ष्यन्ति ते ज्ञानं ज्ञानिनस्तत्वदर्शिनः॥३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V35&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यज्ज्ञात्वा न पुनर्मोहमेवं यास्यसि पाण्डव ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = येन भूतान्यशेषेण द्रक्ष्यस्यात्मन्यथो मयि॥३५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V35&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V35_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;ज्ञानं तेहं सविज्ञानम्&#039;&#039; इति वक्ष्यमाणत्वात्स्वयमेवोपदेक्ष्यति ॥ ३४ ॥&lt;br /&gt;
आत्मनि व्याप्ते मयि । अथो तस्माद्य्वाप्तत्वादेव ॥ ३५ ॥&lt;br /&gt;
करणभूतज्ञानं स्तौति पुनः श्लोकत्रयेण-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V36&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अपि चेदसि पापेभ्यः सर्वेभ्यः पापकृत्तमः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वं ज्ञानप्लवेनैव वृजिनं सन्तरिष्यसि॥३६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V37&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यथैधांसि समिद्धोग्निर्भस्मसात्कुरुतेर्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ज्ञानाग्निः सर्वकर्माणि भस्मसात्कुरुते तथा॥३७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V38&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न हि ज्ञानेन सदृशं पवित्रमिह विद्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत्स्वयं योगसंसिद्धः कालेनात्मनि विन्दति॥३८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V39&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = श्रद्धावाल्लभते ज्ञानं मत्परः संयतेंद्रियः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ज्ञानं लब्ध्वा परां शान्तिमचिरेणाधिगच्छति॥३९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V40&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अज्ञश्चाश्रद्दधानश्च संशयात्मा विनश्यति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नायं लोकोस्ति न परो न सुखं संशयात्मनः॥४० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V41&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = योगसंन्यस्तकर्माणं ज्ञानसञ्छिन्नसंशयम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आत्मवन्तं न कर्माणि निबध्नन्ति धनञ्जय॥४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C04_V42&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C04&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तस्मादज्ञानसम्भूतं हृत्स्थं ज्ञानासिनात्मनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = छित्त्वैनं संशयं योगमातिष्ठोत्तिष्ठ भारत॥४२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V42_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे ज्ञानयोगो नाम चतुर्थोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V42_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये चतुर्थोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C04_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C04_V42_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आत्मवन्तं परमात्मभक्तम् ॥ ४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== पञ्चमोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 5&lt;br /&gt;
| title        = पञ्चमोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
तृतीयाध्यायोक्तमेव कर्मयोगं प्रपञ्चयत्यनेनाध्यायेन -&#039;यदृच्छालाभसन्तुष्टः&#039;&#039; इत्यादि सन्न्यासम् ; &#039;कुरु कर्म&#039;&#039; इत्यादि कर्मयोगं च-&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = संन्यासं कर्मणां कृष्ण पुनर्योगं च शंससि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यच्छ्रेय एतयोरेकं तन्मे ब्रूहि सुनिश्चितम्॥१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगसंन्यासयोर्लक्षणं स्पष्टयत्यनेनाध्यायेन । योगसंन्यस्तकर्माणमित्यादौ न्यासशब्दः सर्वकर्मत्यागविषयः इत्याशङ्क्य योगसंन्यासयोर्भिन्नपुन्निष्ठत्वाभिप्रायेण पृच्छति । संन्यासमिति ॥१॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = संन्यासः कर्मयोगश्च निःश्रेयसकरावुभौ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तयोस्तु कर्मसंन्यासात्कर्मयोगो विशिष्यते॥२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्री भगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V02&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V02_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एकपुंयोग्यावेतौ तयोर्मध्ये योग एव विशिष्ट इति परिहाराभिप्रायः । उभौ समुच्चितौ । &#039;संन्यासस्तु महाबाहो दुःखमाप्तुमयोगत&#039;&#039; इति वक्ष्यमाणत्वात् ॥ २ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ज्ञेयः स नित्यसंन्यासी यो न द्वेष्टि न काङ्क्षति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निर्द्वन्द्वो हि महाबाहो सुखं बन्धात्प्रमुच्यते॥३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V03_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
द्वेषादिवर्जनमेव संन्यासशब्दार्थो न यत्याश्रमोत्राभिप्रेत इत्याह ज्ञेय इति । न च &#039;काम्यानां कर्मणां न्यासम्&#039;&#039; इत्यनेन विरोधः । तेनापि सहितस्य न्यासत्वात् । न च त्यागस्य पृथग्वचनाद्विरोधः । कुरुपाण्डववत् न्यासावान्तरभेदत्वात्त्यागस्य ॥ ३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = साङ्ख्ययोगौ पृथग्बालाः प्रवदन्ति न पण्डिताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एकमप्यास्थितः सम्यगुभयोर्विन्दते फलम्॥४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V04&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V04_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
बालास्तु न्यासशब्देन यत्याश्रममेव स्वीकृत्य तत्स्थानामेव साङ्ख्य-शब्दोदितज्ञानाधिकारो गृहस्थानामेव योगशब्दोदितकर्माधिकार इति मन्यन्ते । तन्न पण्डिता मन्यन्ते । कुतः ? यस्माज्ज्ञानमार्गं कर्ममार्गं च सम्यगास्थितः उभयोरपि फलं प्राप्नोति ॥ ४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यत्साङ्ख्यैः प्राप्यते स्थानं तद्योगैरपि गम्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एकं साङ्ख्यं च योगं च यः पश्यति स पश्यति॥५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V05_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तस्माज्ज्ञानिनां कर्माप्यनुष्ठेयम् । कर्मिणामपि गृहस्थानां ज्ञातव्यो भगवान् । न हि ज्ञानं विना कर्मणः सम्यगनुष्ठानं भवति ।&#039;निष्कामं ज्ञानपूर्वं च निवृत्तमिह चोच्यते ।निवृत्तं सेवामानस्तु ब्रह्माभ्येति सनातनम् ।बुद्ध्याविहिंसन् पुष्पैर्वा प्रणवेन समर्चयेत् ।वासुदेवात्मकं ब्रह्म मूलमन्त्रेण वा यतिः ।मुक्तिरस्तीति नियमो ब्रह्मदृग्यस्य विद्यते ।तस्याप्यानन्दवृदि्धः स्याद्वैष्णवं कर्म कुर्वतः ।कर्म ब्रह्मदृशा हीनं न मुख्यमिति कीर्तितम् ।तस्मात्कर्मेति तत्प्राहुर्यत्कृतं ब्रह्मदर्शिना ।एतस्मान्न्यासिनां लोकं संयान्ति गृहिणोपि हि ।ज्ञानमार्गः कर्ममार्ग इति भेदस्ततो न हि ।तस्मादाश्रमभेदोयं कर्मसङ्कोचसम्भवः&#039;&#039; ॥ इति व्यासस्मृऽतेः ॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = संन्यासस्तु महाबाहो दुःखमाप्तुमयोगतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = योगयुक्तो मुनिर्ब्रह्म नचिरेणाधिगच्छति॥६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V06_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;मोक्षोपायो योग इति तद्रूपो न्यास एव तु ।&lt;br /&gt;
विष्ण्वर्पिततया भद्रो नान्यो न्यासः कथञ्चन&#039;&#039; । इत्याग्नेये । विष्ण्वर्पितत्वादियोगरूपत्वं विना केवलकर्मत्यागो नरकफल एव । &#039;यं संन्यासमिति प्राहुर्योगं तं विदि्ध पाण्डव&#039;&#039; । इति वक्ष्यमाणत्वात् । योगविशेषत्वान्न्यासस्य पृथगुक्तिः ॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = योगयुक्तो विशुद्धात्मा विजितात्मा जितेंद्रियः&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वभूतात्मभूतात्माकुर्वन्नपि न लिप्यते॥ ७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V07_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सर्वभूतात्मभूतात्मेति मुख्ययोगः ।&lt;br /&gt;
&#039;आदानात्सर्वभूतानां विष्णुरात्मा प्रकीर्तितः ।&lt;br /&gt;
सर्वभूतात्मभूतात्मा तत्र भूतमनाः पुमान्&#039;&#039; ॥ इति च ॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नैव किञ्चित्करोमीति युक्तो मन्येत तत्त्ववित् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पश्यन् शृृण्वन् स्पृशन् जिघ्रन् अश्नन् गच्छन् स्वपन् श्वसन् ॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रलपन् विसृजन् गृह्णन् उन्मिषन् निमिषन् अपि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इंद्रियाणींद्रियार्थेषु वर्तन्त इति धारयन्॥९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V09_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यथा न्यासस्य योगरूपत्वं तथाह नैव किञ्चिदित्यादिना ।&lt;br /&gt;
&#039;विष्णुनार्थेष्वीरितानि मन आदीनि सर्वशः ।&lt;br /&gt;
वर्तन्तेन्यो न स्वतन्त्र इति जानन् हि तत्ववित्&#039;&#039; ॥ इति च ॥ ८, ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ब्रह्मण्याधाय कर्माणि सङ्गं त्यक्त्वा करोति यः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = लिप्यते न स पापेन पद्मपत्रमिवाम्भसा॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कायेन मनसा बुद्ध्या केवलैरिंद्रियैरपि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = योगिनः कर्म कुर्वन्ति सङ्गं त्यक्त्वात्मशुद्धये॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = युक्तः कर्मफलं त्यक्त्वा शान्तिमाप्नोति नैष्ठिकीम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अयुक्तः कामकारेण फले सक्तो निबध्यते॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वकर्माणि मनसा संन्यस्यास्ते सुखं वशी ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नवद्वारे पुरे देही नैव कुर्वन्न कारयन्॥१३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V13_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्पूजात्मकानि तत्कृतानि मम शुभार्थमिति ब्रह्मण्याधानम् । स्वातन्त्र्याभावापेक्षयैव जीवस्याकर्तृत्वम् ।&lt;br /&gt;
&#039;स्ववन्दनं यथा पित्रा कारितं शिशुकर्तृकम् ।&lt;br /&gt;
एवं पूजा विष्ण्वधीना भवेज्जीवकृतेत्यपि&#039;&#039; ॥ इति प्रवृत्ते ।&lt;br /&gt;
अतो मनसैव कर्मन्यासोस्वातन्त्र्यापेक्षया ॥ १०-१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न कर्तृत्वं न कर्माणि लोकस्य सृजति प्रभुः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न कर्मफलसंयोगं स्वभावस्तु प्रवर्तते॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नादत्ते कस्यचित्पापं न चैव सुकृतं विभुः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अज्ञानेनावृतं ज्ञानं तेन मुह्यन्ति जन्तवः॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ज्ञानेन तु तदज्ञानं येषां नाशितमात्मनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तेषामादित्यवज्ज्ञानं प्रकाशयति तत्परम्॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तद्बुद्धयस्तदात्मानस्तन्निष्ठास्तत्परायणाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = गच्छन्त्यपुनरावृत्तिं ज्ञाननिर्धूतकल्मषाः॥१७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V17_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यथा पितॄदत्तं पालकत्वं राजपुत्राणाम् एवं परमात्मदत्तं क्रियास्वातन्त्र्य-लक्षणं कर्तृत्वम् । क्रियानिष्पन्नधर्मादिरूपकर्मणि स्वातन्त्र्यं च जीवानामप्यस्तीत्याशङ्कां परिहरति । न कर्तृत्वमित्यादिना । क्रियायामदृष्टोत्पादने फले च स्वातन्त्र्यं लोकस्य न सृजतीश्वर इत्यर्थः । अन्यथा लोकस्येति विशेषणं व्यर्थम् । जनपदे निवसतां तद्वित्त-भोजिनामप्याधिपत्यादानान्न दत्ता जनपदा राज्ञा स्वपुत्राणामितिवत्कर्मफलादिसंयोगिनामपि तत्स्वातन्त्र्यादानान्न सृजतीति युज्यते । स्वयमेव भवति भावयति चेति स्वभावो भगवान् । स्वभावत्वात्स्वयमेव कर्तृत्वादिषु प्रवर्तते ।&#039;स्वातन्त्र्याद्भगवान्विष्णुः स्वभाव इति कीर्तितः ।तत्स्वातन्त्र्यं कदाप्येष नान्यस्य सृजति क्वचित् ।स्वातन्त्र्यादेव पापादिसम्बन्धः कुर्वतोपि न ।अज्ञानावृतबुदि्धत्वादीदृशं तं न जानते&#039;&#039; ॥ इति महावाराहे । &#039;अहं सर्वस्य प्रभवः&#039;&#039; । &#039;तपाम्यहमहं वर्षं निगृह्णामि&#039;&#039; ।&#039;परास्य शक्तिर्विविधैव श्रूयते स्वाभाविकी ज्ञानबलक्रिया च ।&#039;&#039; &#039;न ऋते त्वत्क्रियते किञ्चिनारे&#039;&#039; । &#039;देवस्यैष स्वभावोयम्&#039;&#039; ।&#039;लोकवत्तु लीलाकैवल्यम्&#039;&#039; । इत्यादेर्नास्यास्वाभाविकं कर्तृत्वमकर्तृत्वं वा । विपरीतप्रमाणाभावाच्च । अनिर्वाच्यनिरासादेव च निरस्तोयं पक्षः । न च सर्वविशेषराहित्यवादिनां शून्यवादात्कश्चिद्विशेषः । न हि सर्वविशेषरहितमित्युक्ते तदस्तीति सिद्ध्यति । वाच्यत्वलक्ष्यत्वास्तित्वादीनामपि विशेषत्वात् । अन्यथास्ति ब्रह्मेत्यादीनां शब्दानामपि पर्यायत्वादयो दोषाः । व्यावर्त्यविशेषश्च व्यावृत्तविशेषनिबन्धन एव । अन्यथा वैयर्थ्यमेव स्यात् । न च सर्वशब्दावाच्यस्य लक्ष्यत्वम् । न च सर्वप्रमाणागोचरमस्तीत्यत्र किञ्चिन्मानम् । नास्तित्वं तु सप्तमरसादिवददर्शनात्सिद्ध्यति ।स्वप्रकाशत्वं च न अमानं सिद्ध्यति । स्वयम्प्रकाशत्वं च ततोतिरिक्तं चेद्विशेषाङ्गीकारः । न चेत्तदेव प्रमाणगोचरम् । तत्प्रमाणाभावे परप्रकाशत्वमात्रनिरासे स्वप्रकाशत्वे प्रमाणाभावादप्रकाशत्वमेव स्यात् । अर्थतः सिदि्धरित्यर्थापत्तितः सिदि्धस्तत्प्रमाणतः सिदि्धर्वा । उभयथापि प्रमेयत्वमेव स्यात् ।स्वप्रकाशशब्देन स्वमितत्वानङ्गीकारात्परमितत्वानङ्गीकाराच्चासिदि्धरेव । प्रकाश इत्युक्तेपि स्वमन्यं वा किञ्चित्प्रकाश्यं विना न दृष्ट एव भोजनादिवत् । कर्तृकर्मविरोधश्चानुभवविरुद्धः । ज्ञानं च ज्ञेयं ज्ञातारं च विना न दृष्टम् । अतः शून्यवादान्न कश्चिद्विशेषः । अतोनन्तदोषदुष्टत्वादुपरम्यते ।हरिः स्वभावतः कर्ता सर्वमन्यत्तदीरितम् ।अतः सा कर्तृता तस्य न कदाचिद्विनश्यति ॥ इति पैङ्गिश्रुतिः ।॥ १४-१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = विद्याविनयसम्पन्ने ब्राह्मणे गवि हस्तिनि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शुनि चैव श्वपाके च पण्डिताः समदर्शिनः॥१८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V18&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V18_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;विषमेष्वपि जीवेषु समो विष्णुः सदैव तु ।&lt;br /&gt;
यत्तृणादिगतस्यापि गुणाः पूर्णा हरेः सदा&#039;&#039; ॥ इति च ॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इहैव तैर्जितः सर्गो येषां साम्ये स्थितं मनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निर्दोषं हि समं ब्रह्म तस्माद् ब्रह्मणि ते स्थिताः॥१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न प्रहृष्येत्प्रियं प्राप्य नोद्विजेत्प्राप्य चाप्रियम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्थिरबुदि्धरसंमूढो ब्रह्मविद्ब्रह्मणि स्थितः॥२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
संन्यासयोगज्ञानानि मिलित्वा प्रपञ्चयत्यध्यायशेषेण-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बाह्यस्पर्शेष्वसक्तात्मा विन्दत्यात्मनि यत्सुखम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स ब्रह्मयोगयुक्तात्मा सुखमक्षयमश्नुते॥२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ये हि संस्पर्शजा भोगा दुःखयोनय एव ते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आद्यन्तवन्तः कौन्तेय न तेषु रमते बुधः॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शक्नोतीहैव यः सोढुं प्राक्शरीरविमोक्षणात् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कामक्रोधोद्भवं वेगं स युक्तः स सुखी नरः॥२३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V23_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
इदानीमपि परमात्मनि स्मृऽतमात्रे सुखं विन्दतीति यत्तदा स एव सम्यगुक्तः किमु ॥ २१-२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_gadya&lt;br /&gt;
| extra_class = gr-verse-text gr-gadya&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानिलक्षणं प्रपञ्चयत्युत्तरश्लोकैः-&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = योन्तः सुखोन्तरारामस्तथान्तर्ज्योतिरेव यः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स योगी ब्रह्मनिर्वाणं ब्रह्मभूतोधिगच्छति॥२४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V24_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ब्रह्मणि भूतः । अन्यथा पुनर्ब्रह्म गच्छतीति विरोधाच्च । अन्तस्सुखादिकं च ब्रह्मदर्शनात् ॥ २४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = लभन्ते ब्रह्मनिर्वाणमृषयः क्षीणकल्मषाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = छिन्नद्वैधायतात्मानः सर्वभूतहिते रताः॥२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कामक्रोधवियुक्तानां यतीनां यतचेतसाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अभितो ब्रह्मनिर्वाणं वर्तते विदितात्मनाम्॥२६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = स्पर्शान्कृत्वा बहिर्बाह्यांश्चक्षुश्चैवान्तरे भ्रुवोः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्राणापानौ समौ कृत्वा नासाभ्यन्तरचारिणौ॥२७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यतेंद्रियमनोबुदि्धर्मुनिर्मोक्षपरायणः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विगतेच्छाभयक्रोधो यः सदा मुक्त एव सः॥२८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V28_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये पञ्चमोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V28_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;अमुक्तो मुक्तसादृश्यान्मुक्त एव हि तत्त्वदृक् ।&lt;br /&gt;
किमु मुक्तिगतस्तस्माज्ज्ञानमेवाधिकं नरे&#039;&#039; ॥ इति नारदीये ॥ २७, २८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C05_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C05&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = भोक्तारं यज्ञतपसां सर्वलोकमहेश्वरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सुहृदं सर्वभूतानां ज्ञात्वा मां शान्तिमृच्छति॥२९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C05_V29&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C05_V29_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे कर्मसन्न्यासयोगो नाम पञ्चमोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== षष्ठोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 6&lt;br /&gt;
| title        = षष्ठोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
ज्ञानान्तरङ्गं समाधियोगमाहानेनाध्यायेन ध्यानमत्रोच्यते ।&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनाश्रितः कर्मफलं कार्यं कर्म करोति यः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स संन्यासी च योगी च न निरग्निर्न चाक्रियः॥१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्री भगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;स ब्रह्मनिष्ठस्तु यतिर्महात्मा शारीरमग्निं च मुखे जुहोति&#039;&#039; ।&lt;br /&gt;
इत्यादेर्न यतेरप्यनग्नित्वम् । आत्मसमारोपणाच्च ॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यं संन्यासमिति प्राहुर्योगं तं विदि्ध पाण्डव ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न ह्यसंन्यस्तसङ्कल्पो योगी भवति कश्चन॥२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V02&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V02_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
योगविशेष एव संन्यास इत्यर्थः ॥ २ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आरुरुक्षोर्मुनेर्योगं कर्म कारणमुच्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = योगारूढस्य तस्यैव शमः कारणमुच्यते॥३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V03_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सम्पूर्णोपायो योगारूढः ।&#039;नानाजनस्य शुश्रूषा कर्मेति करवन्मितेः ।योगार्थिना तु सा कार्या योगस्थेन हरौ स्थितिः ।तेनापि स्वोत्तमानां तु कार्यान्यैरखिलेष्वपि ।शक्तितः करणीयेति विशेषोसिद्धसिद्धयोः ।प्राप्तोपायस्तु सिद्धः स्यात् प्रेप्सुः साधक उच्यते ।तस्य प्राण्युपकारेण सन्तुष्टो भवतीश्वरः ।सिद्धोपायेन विष्णोस्तु ध्यानव्याख्यार्चनादिकम् ।कार्यं नान्यत् तस्य तेन तुष्टो भवति केशवः&#039;&#039; ॥ इति प्रवृत्तवचनान्न विरोधः ।&#039;शमो मन्निष्ठता बुद्धेर्दम इंद्रियनिग्रहः&#039;&#039; । इति भागवते ॥३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदा हि नेंद्रियार्थेषु न कर्मस्वनुषज्जते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वसङ्कल्पसंन्यासी योगारूढस्तदोच्यते॥४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V04&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V04_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कथं नानुषज्यते ? सर्वसङ्कल्पसंन्यासी ।&lt;br /&gt;
&#039;मयि सर्वणि कर्माणि&#039;&#039; इत्युक्तत्वात् ।&lt;br /&gt;
&#039;मदधीनमिदं ज्ञात्वा मत्संन्यासीति चोच्यते&#039;&#039; । इति च ॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उद्धरेदात्मनात्मानं नात्मानमवसादयेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आत्मैव ह्यात्मनो बन्धुरात्मैव रिपुरात्मनः॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बन्धुरात्मात्मनस्तस्य येनात्मैवात्मना जितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनात्मनस्तु शत्रुत्वे वर्तेतात्मैव शत्रुवत्॥६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V06_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;उद्धरेतैव संसाराज्जीवात्मानं परात्मना ।&lt;br /&gt;
विष्णुर्बन्धुः सतां नित्यं परात्मा ह्यसतामरिः ।&lt;br /&gt;
तत्प्रसादजया भक्तया जितो यस्य वशेत्विव ।&lt;br /&gt;
वर्तते तस्य मित्रं स तदन्यस्य च शत्रुवत्&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
&#039;परमात्मा समाहितः&#039;&#039; इति वाक्यशेषाच्च ॥ ५, ६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = जितात्मनः प्रशान्तस्य परमात्मा समाहितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शीतोष्णसुखदुःखेषु तथा मानापमानयोः॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ज्ञानविज्ञानतृप्तात्मा कूढस्थो विजितेंद्रियः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = युक्त इत्युच्यते योगी समलोष्टाश्मकाञ्चनः॥८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V08&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V08_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;सर्वत्र विष्णोरुत्कर्षज्ञानं ज्ञानमितीर्यते ।&lt;br /&gt;
तद्विशेषपरिज्ञानं विज्ञानमिति गीयते&#039;&#039; ॥ इति च ॥ ७,८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सुहृन्मित्रार्युदासीनमध्यस्थद्वेष्यबन्धुषु ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = साधुष्वपि च पापेषु समबुदि्धर्विशिष्यते॥९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V09_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;यस्य यत्र यथा वृत्तिर्विहिता वर्तनं तथा ।ज्ञानं वापि समत्वं तद्विषमत्वमतोन्यथा&#039;&#039; ॥ इति महाविष्णुपुराणे ।&#039;अनिमित्तस्नेहवांस्तु सुहृज्ज्ञात्वोपकारकृत् ।मित्रं वधादिकृदरिर्द्वेष्यस्त्वप्रियमात्रकृत् ।उदासीनः स्नेहवतोप्यस्नेही तत्कृतानुकृत् ।&amp;gt;मध्यस्थ इति विज्ञेयः सुहृदेषु विशिष्यते&#039;&#039; ॥ इति नारदीये ॥ ९-१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = योगी युञ्जीत सततमात्मानं रहसि स्थितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एकाकी यतचित्तात्मा निराशीरपरिग्रहः॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शुचौ देशे प्रतिष्ठाप्य स्थिरमासनमात्मनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नात्युच्छ्रितं नातिनीचं चैलाजिनकुशोत्तरम्॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तत्रैकाग्रं मनः कृत्वा यतचित्तेंद्रियक्रियः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = उपविश्यासने युञ्ज््याद्योगमात्मविशुद्धये॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = समं कायशिरोग्रीवं धारयन्नचलं स्थिरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सम्प्रेक्ष्य नासिकाग्रं स्वं दिशश्चानवलोकयन्॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रशान्तात्मा विगतभीर्ब्रह्मचारिव्रते स्थितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मनः संयम्य मच्चित्तो युक्त आसीत मत्परः॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = युञ्जन्नेवं सदात्मानं योगी नियतमानसः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शान्तिं निर्वाणपरमां मत्संस्थामधिगच्छति॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नात्यश्नतस्तु योगोस्ति न चैकान्तमनश्नतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न चातिस्वप्नशीलस्य जाग्रतो नैव चार्जुन॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = युक्ताहारविहारस्य युक्तचेष्टस्य कर्मसु ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = युक्तस्वप्नावबोधस्य योगो भवति दुःखहा॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदा विनियतं चित्तमात्मन्येवावतिष्ठते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निःस्पृहः सर्वकामेभ्यो युक्त इत्युच्यते तदा॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यथा दीपो निवातस्थो नेङ्गते सोपमा स्मृऽता ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = योगिनो यतचित्तस्य युञ्जतो योगमात्मनः॥१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यत्रोपरमते चित्तं निरुद्धं योगसेवया ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यत्र चैवात्मनात्मानं पश्यन्नात्मनि तुष्यति॥२० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V20_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
आत्मानं विष्णुम् । आत्मना तत्प्रसादेन (तत्प्रसादादेव) ॥ २० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सुखमात्यन्तिकं यत्तद्बुदि्धग्राह्यमतींद्रियम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वेत्ति यत्र न चैवायं स्थितश्चलति तत्त्वतः॥२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यं लब्ध्वा चापरं लाभं मन्यते नाधिकं ततः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यस्मिन्स्थितो न दुःखेन गुरुणापि विचाल्यते॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तं विद्याद्दुःखसंयोगवियोगं योगसञ्ज्ञितम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स निश्चयेन योक्तव्यो योगोनिर्विण्णचेतसा॥२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = संङ्कल्पप्रभवान्कामांस्त्यक्त्वा सर्वानशेषतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मनसैवेंद्रियग्रामं विनियम्य समन्ततः॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शनैः शनैरुपरमेद्बुद्ध्या धृतिगृहीतया ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आत्मसंस्थं मनः कृत्वा न किञ्चिदपि चिन्तयेत्॥२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यतो यतो निश्चरति मनश्चञ्चलमस्थिरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ततस्ततो नियम्यैतदात्मन्येव वशं नयेत्॥२६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रशान्तमनसं ह्येनं योगिनं सुखमुत्तमम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = उपैति शान्तरजसं ब्रह्मभूतमकल्मषम्॥२७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V27_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ब्रह्मणि भूतम् ॥ २७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = युञ्जन् एवं सदात्मानं योगी विगतकल्मषः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सुखेन ब्रह्मसंस्पर्शमत्यन्तं सुखमश्नुते॥२८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वभूतस्थमात्मानं सर्वभूतानि चात्मनि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ईक्षते योगयुक्तात्मा सर्वत्र समदर्शनः॥२९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V29&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V29_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सर्वभूतेषु स्थितं परमात्मानम् ॥ २९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V30&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यो मां पश्यति सर्वत्र सर्वं च मयि पश्यति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्याहं न प्रणश्यामि स च मे न प्रणश्यति॥३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V31&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वभूतस्थितं यो मां भजत्येकत्वमास्थितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वथा वर्तमानोपि स योगी मयि वर्तते॥३१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V31&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V31_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सर्वत्र विष्णुरेक इति स्थितः ॥ ३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V32&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आत्मौपम्येन सर्वत्र समं पश्यति योर्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सुखं वा यदि वा दुःखं स योगी परमो मतः॥३२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V32&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V32_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अतो विष्ण्वनुवर्तिषु स्ववत् स्नेहः कर्तव्यः ॥ ३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V33&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = योयं योगस्त्वया प्रोक्तः साम्येन मधुसूदन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एतस्याहं न पश्यामि चञ्चलत्वात्स्थितिं स्थिराम्॥३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V34&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = चञ्चलं हि मनः कृष्ण प्रमाथि बलवद्दृढम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्याहं निग्रहं मन्ये वायोरिव सुदुष्करम्॥३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V35&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = असंशयं महाबाहो मनो दुर्निग्रहं चलम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अभ्यासेन तु कौन्तेय वैराग्येण च गृह्यते॥३५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V36&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = असंयतात्मना योगो दुष्प्राप इति मे मतिः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वश्यात्मना तु यतता शक्योवाप्तुमुपायतः॥३६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V37&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अयतिः श्रद्धयोपेतो योगाच्चलितमानसः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अप्राप्य योगसंसिदि्धं कां गतिं कृष्ण गच्छति॥३७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V37&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V37_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अयतिः अप्रयत्नः । &#039;&#039;प्रयत्नाद्यतमानस्तु&amp;quot; इति वाक्यशेषात् । योगशब्द-स्योपायार्थत्वेप्यत्रोपायविशेष एव ध्यानयोगादिर्विवक्षित इति न विरोधः॥ ३७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V38&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कच्चिन्नोभयविभ्रष्टश्छिन्नाभ्रमिव नश्यति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अप्रतिष्ठो महाबाहो विमूढो ब्रह्मणः पथि॥३८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V39&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एतन्मे संशयं कृष्ण छेत्तुमर्हस्यशेषतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = त्वदन्यः संशयस्यास्य छेत्ता न ह्युपपद्यते॥३९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V40&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पार्थ नैवेह नामुत्र विनाशस्तस्य विद्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न हि कल्याणकृत्कश्चिद्दुर्गतिं तात गच्छति॥४० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V41&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्राप्य पुण्यकृतान् लोकानुषित्वा शाश्वतीः समाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शुचीनां श्रीमतां गेहे योगभ्रष्टोभिजायते॥४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V42&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अथवा योगिनामेव कुले भवति धीमताम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एतदि्ध दुर्लभतरं लोके जन्म यदीदृशम्॥४२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V43&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तत्र तं बुदि्धसंयोगं लभते पौर्वदेहिकम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यतते च ततो भूयः संसिद्धौ कुरुनन्दन॥४३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V44&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पूर्वाभ्यासेन तेनैव ह्रियते ह्यवशोपि सः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = जिज्ञासुरपि योगस्य शब्दब्रह्मातिवर्तते॥४४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V44&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V44_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;मोक्षोपायस्य जिज्ञासुरपि केवलपाठकात् ।विशिष्टः किमु तद्विद्वान् किं पुनर्यस्तदास्थितः&#039;&#039; ॥ इति परमयोगे ॥४४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V45&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रयत्नाद्यतमानस्तु योगी संशुद्धकिल्बिषः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनेकजन्मसंसिद्धस्ततो याति परां गतिम्॥४५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V46&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तपस्विभ्योधिको योगी ज्ञानिभ्योपि मतोधिकः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कर्मिभ्यश्चाधिको योगी तस्माद्योगी भवार्जुन॥४६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C06_V47&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C06&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = योगिनामपि सर्वेषां मद्गतेनान्तरात्मना ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = श्रद्धावान् भजते यो मां स मे युक्ततमो मतः॥४७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V47&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V47_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे समाधियोगप्रपञ्चनं नाम षष्ठोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V47&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V47_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये षष्ठोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C06_V47&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C06_V47_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;तपसश्चैव यज्ञादेर्ध्यानमेव विशिष्यते ।अज्ञानिध्यानतो ज्ञानं ध्यानं सज्ज्ञानमप्यतः ।तत्रापि मय्यभक्तस्य नान्यद्ध्यानं प्रयोजकम् ।अन्यसामान्यविद् यो मे यश्चान्यं नेति पश्यति ।अवरत्वदृगुदासीनो विद्वेषी चेत्यभक्तयः ।मद्भक्तोपि हि कार्यार्थं यो ध्यायेदन्यदेवताः ।परिवारतामृते तस्मात् केवलं मदुपासकः ।वरोन्यान् मदधीनांश्च सर्वान् जानन् विशुद्धधीः&#039;&#039; ॥ इति च दत्तात्रेयवचनम् ॥ ४६,४७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== सप्तमोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 7&lt;br /&gt;
| title        = सप्तमोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
साधनं प्राधान्येनोक्तमतीतैरध्यायैः । उत्तरैस्तु षड्भिर्भगवन्माहात्म्यं प्राधान्येनाह-&lt;br /&gt;
भगवन्महिमा विशेषत उच्यते ।&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मय्यासक्तमनाः पार्थ योगं युञ्जन्मदाश्रयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = असंशयं समग्रं मां यथा ज्ञास्यसि तच्छृणु॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ज्ञानं तेहं सविज्ञानमिदं वक्ष्याम्यशेषतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यज्ज्ञात्वा नेह भूयोन्यज्ज्ञातव्यमवशिष्यते॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मनुष्याणां सहस्रेषु कश्चिद्यतति सिद्धये ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यततामपि सिद्धानां कश्चिन्मां वेत्ति तत्त्वतः॥३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V03_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;अनन्तानां तु जीवानां यतन्ते केचिदेव तु ।मुक्त्यै तेषु च मुच्यन्ते केचिन्मुक्तेषु च स्फुटम् ।केचनैव हरिं सम्यग् ब्रह्मरुद्रादयो विदुः ।अन्येषां यावता मुक्तिस्तावत् ज्ञानं हरौ परम्&#039;&#039; ॥ इति पाद्मे ।&lt;br /&gt;
          &#039;मुक्तानामपि सिद्धानां नारायणपरायणः ।सुदुर्लभः प्रशान्तात्मा कोटिष्वपि महामते&#039;&#039; ॥ इति भागवते ।&lt;br /&gt;
          &#039;सर्वे मुक्ता हरौ भक्तास्तेषु ब्रह्मैव मुख्यतः ।विष्णोः परमभक्तस्तु तस्मात् जीवघनो मतः&#039;&#039; ॥ इति सत्तत्त्वे ॥३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = भूमिरापोनलो वायुः खं मनो बुदि्धरेव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अहङ्कार इतीयं मे भिन्ना प्रकृतिरष्टधा॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अपरेयमितस्त्वन्यां प्रकृतिं विदि्ध मे पराम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = जीवभूतां महाबाहो ययेदं धार्यते जगत्॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एतद्योनीनि भूतानि सर्वाणीत्युपधारय ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अहं कृत्स्नस्य जगतः प्रभवः प्रलयस्तथा॥६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V06_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;अचेतना चेतनेति द्विविधा प्रकृतिर्मता ।&lt;br /&gt;
त्रिगुणाचेतना तत्र चेतना श्रीर्हरिप्रिया ।&lt;br /&gt;
ते उभे विष्णुवशगे जगतः कारणे मते ।&lt;br /&gt;
पिता विष्णुः स जगतो माता श्रीर्या त्वचेतना ।&lt;br /&gt;
उपादानं तु जगतः सैव विष्णुबलेरिता&#039;&#039; ॥ इति ॥ ४-६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मत्तः परतरं नान्यत्किञ्चिदस्ति धनञ्जय ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मयि सर्वमिदं प्रोतं सूत्रे मणिगणा इव॥७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V07_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मत्तोन्यत् परतरं नास्ति । परतरस्त्वहमेवेत्यर्थः । अन्यथान्यदिति व्यर्थम् ।&lt;br /&gt;
&#039;अवरा दुःखसम्बन्धाज्जीवा एव प्रकीर्तिताः ।&lt;br /&gt;
नित्यनिर्दुःखरूपत्वात् परा श्रीरेकलैव तु ।&lt;br /&gt;
दुःखासम्पीडितत्वात्तु मध्यमो वायुरुच्यते ।&lt;br /&gt;
अनन्याधीनरूपत्वादसमाधिकसौख्यतः ।&lt;br /&gt;
तत्तन्त्रत्वाच्च सर्वस्य स विष्णुः परतमो मतः ।&lt;br /&gt;
अभावादन्तरान्यस्य त्विहैकार्थौ तरप्तमौ ।&lt;br /&gt;
यस्याः सम्बन्धयोग्यत्वाज्जीवा अप्यवरा मताः ।&lt;br /&gt;
तस्या जडायाः प्रकृतेरवरत्वे क्व संशयः ।&lt;br /&gt;
अथावरतरा ये तु विमुखाश्चेतना हरेः ।&lt;br /&gt;
नित्यदुःखैकयोग्यत्वान्न ह्येतत् स्यादचेतने ।&lt;br /&gt;
अतः परत(रं)मं विष्णुं यो वेत्ति स विमुच्यते ।&lt;br /&gt;
मुक्तस्तु स्यात् पराभासः सुनित्यसुखभोजनात् ।&lt;br /&gt;
तत्रापि तारतम्यं स्यात् तेषु ब्रह्माधिको मतः ।&lt;br /&gt;
विष्णोराधिक्यसंवित्तिः सर्वस्माज्ज्ञानमुच्यते ।&lt;br /&gt;
एवं विविच्य तज्ज्ञानं विज्ञानमिति कीर्तितम् ।&lt;br /&gt;
एतच्च तारतम्येन वर्तते केशवादिषु ।&lt;br /&gt;
मुख्यविज्ञान्यतो विष्णुः किञ्चिद्विज्ञानिनोपरे ॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = रसोहमप्सु कौन्तेय प्रभास्मि शशिसूर्ययोः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रणवः सर्ववेदेषु शब्दः खे पौरुषं नृषु॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पुण्यो गन्धः पृथिव्यां च तेजश्चास्मि विभावसौ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = जीवनं सर्वभूतेषु तपश्चास्मि तपस्विषु॥९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बीजं मां सर्वभूतानां विदि्ध पार्थ सनातनम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = बुदि्धर्बुदि्धमतामस्मि तेजस्तेजस्विनामहम्॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बलं बलवतां (चाहं) अस्मि कामरागविवर्जितम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = धर्माविरुद्धो भूतेषु कामोस्मि भरतर्षभ॥११ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V11&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V11_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सोप्सु स्थित्वा रसयति रसनामा ततः स्मृऽतः ।&lt;br /&gt;
सूर्यचन्द्रादिषु स्थित्वा प्रभानामा प्रभासनात् ।&lt;br /&gt;
वेदस्थः प्रणवाख्योसावात्मानं यत् प्रणौत्यतः ।&lt;br /&gt;
खे स्थितः शब्दनामासौ यच्छब्दयति केशवः ॥८ ॥ पुण्यापुण्यं गन्धयति स्वयं पुण्यो धरास्थितः ।&lt;br /&gt;
तेजयत्यग्निसंस्थः (स) सन् भूतस्थो जीवनप्रदः ।&lt;br /&gt;
तपस्विसंस्थस्तपति ... ... ॥९ ॥ ... व्यञ्जनाद् बीजसञ्ज्ञितः ।&lt;br /&gt;
बोधनाद् बुदि्धनामासौ बुदि्धमत्सु व्यवस्थितः ॥१० ॥ नित्यपूर्णबलत्वात्तु बलकामविवर्जितः ।&lt;br /&gt;
अरा(जस)गजबलश्चैव स्थानेभ्योन्येष्वयोजनात् ।&lt;br /&gt;
एतादृशबलात्मासौ बलिनां बलदः स्वयम् ।&lt;br /&gt;
बेति पूर्णत्ववाची स्यात् तद्रतेर्बलमुच्यते ।&lt;br /&gt;
प्रायो हि कामिता अर्था धर्मं हन्युर्हरिः पुनः ।&lt;br /&gt;
न धर्महानिकृत् किन्तु कामितो धर्मवृदि्धकृत् ।&lt;br /&gt;
धर्माविरुद्धकामोतो विष्णुर्भूतेषु संस्थितः ।&lt;br /&gt;
एवं स सर्वतश्चान्यः स्वतन्त्रश्चैव सर्वगः ।&lt;br /&gt;
व्यवस्थयैव सर्वेषां सर्वदा सर्वदः प्रभुः ॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ये चैव सात्त्विका भावा राजसास्तामसाश्च ये ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मत्त एवेति तान्विदि्ध न त्वहं तेषु ते मयि॥१२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V12_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ये चैव सात्त्विका भावा राजसास्तामसाश्च ये ।&lt;br /&gt;
तत एव नचान्यस्मात् तदायत्तमिदं न सः ॥ अन्यायत्तः ... ॥ १२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = त्रिभिर्गुणमयैर्भावैरेभिः सर्वमिदं जगत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मोहितं नाभिजानाति मामेभ्यः परमव्ययम्॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दैवी ह्येषा गुणमयी मम माया दुरत्यया ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मामेव ये प्रपद्यन्ते मायामेतां तरन्ति ते॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न मां दुष्कृतिनो मूढाः प्रपद्यन्ते नराधमाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = माययापहृतज्ञाना आसुरं भावमाश्रिताः॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = चतुर्विधा भजन्ते मां जनाः सुकृतिनोर्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आर्तो जिज्ञासुरर्थार्थी ज्ञानी च भरतर्षभ॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तेषां ज्ञानी नित्ययुक्त एकभक्तिर्विशिष्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रियो हि ज्ञानिनोत्यर्थमहं स च मम प्रियः॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उदाराः सर्व एवैते ज्ञानी त्वात्मैव मे मतम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आस्थितः स हि युक्तात्मा मामेवानुत्तमां गतिम्॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बहूनां जन्मनामन्ते ज्ञानावान्मां प्रपद्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वासुदेवः सर्वमिति स महात्मा सुदुर्लभः॥१९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V19_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
... अचेतनया तन्मेयत्वात्तु मायया ।&lt;br /&gt;
लक्ष्म्या वशगया लोको विष्णुनैव विमोहितः ।&lt;br /&gt;
ये तु विष्णुं प्रपद्यन्ते ते मायां (तु) तां तरन्ति हि ।&lt;br /&gt;
लक्ष्मीः सा जडमायाया देवता ते उभे अपि ।&lt;br /&gt;
विष्णोर्वशे ततोनन्यभक्त्या तं शरणं व्रजेत् ।&lt;br /&gt;
यादृशी तत्र भक्तिः स्यात् तादृश्यन्यत्र नैव चेत् ।&lt;br /&gt;
अनन्यभक्तिः सा ज्ञेया विष्णावेव तु सा भवेत् ।&lt;br /&gt;
अन्येषु वैष्णवत्वेन लक्ष्मीब्रह्महरादिषु ।&lt;br /&gt;
कुर्याद् भक्तिं नान्यथा तु तद्वशा एव ते यतः ।&lt;br /&gt;
एवं जानंस्तमाप्नोति नान्यथा तु कथञ्चन ।&lt;br /&gt;
पूर्णं वस्तु यतो ह्येको वासुदेवो नचापरः ।&lt;br /&gt;
एवंविद् दुर्लभो लोके यत् सर्वे मिश्रयाजिनः ॥ १३-१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कामैस्तैस्तैर्हृतज्ञानाः प्रपद्यन्तेन्यदेवताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तं तं नियममास्थाय प्रकृत्या नियताः स्वया॥२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यो यो यां यां तनुं भक्तः श्रद्धयार्चितुमिच्छति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्य तस्याचलां श्रद्धां तामेव विदधाम्यहम्॥२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = स तया श्रद्धया युक्तस्तस्याराधनमीहते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = लभते च ततः कामान्मयैव विहितान्हि तान्॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अन्तवत्तु फलं तेषां तद्भवत्यल्पमेधसाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = देवान्देवयजो यान्ति मद्भक्ता यान्ति मामपि॥२३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V23_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
... ... यत् सर्वे मिश्रयाजिनः ॥ &#039;विष्णुं तत् परमज्ञात्वा रमाब्रह्महरादिकान् ।&lt;br /&gt;
यजन्नपि तमो घोरं नित्युदुःखं प्रयाति हि ।&lt;br /&gt;
अज्ञानां तु कुले जातो यावद् विष्णोः समर्चनम् ।&lt;br /&gt;
विष्णुतत्त्वं च जानीयात् तावत् सेवा पृथक् कृता ।&lt;br /&gt;
विद्याद्यैहिकभोगाय यदि बुद्ध्वा पुनर्न तु ।&lt;br /&gt;
परिवारतामृते कुर्यादन्यदेवार्चनं क्वचित् ।&lt;br /&gt;
अजानता कृतं त्यक्तं न दोषाय भविष्यति ।&lt;br /&gt;
जन्मादिप्रदमेव स्यादत्यागे पुनरेव तु ।&lt;br /&gt;
क्षिप्रं च ज्ञापयत्येव भगवान् स्वयमेव तु ।&lt;br /&gt;
यदि जन्मान्तरे स्वीयो निमित्तीकृत्य कञ्चन&#039;&#039; ॥ इत्यादि च ।&lt;br /&gt;
&#039;मत्त एवेति तान् विदि्ध&#039;&#039; इत्युपसंहाराच्च तत्तत्कारणत्वात् तत्तन्नामेत्यवसीयते । &#039;&#039;मयि सर्वमिदं प्रोतम्&amp;quot; इति भेदेनैवोपक्रमाच्च । आप्नोति विष्णुमित्येवात्मशब्दो ज्ञानिनि । &#039;यच्चाप्नोति यदादत्ते&#039;&#039; इत्यादेः । &#039;आस्थितः स हि&#039;&#039; &#039;मां प्रपद्यते&#039;&#039; इत्यादिवाक्यशेषाच्च । बहूनां जन्मनामन्ते ज्ञानवान् भवति । ततो मां प्रपद्यते । वासुदेवः सर्वमिति पूर्णमिति जानन् । &#039;प्रपद्यन्तेन्यदेवताः&#039;&#039; इत्यादिवाक्यशेषे भेददर्शनाच्च । &#039;देवान् देवयजो यान्ति मद्भक्ता यान्ति मामपि&#039;&#039; इति च ॥ २०-२२ ॥ &#039;ज्ञात्वा परत्वं विष्णोस्तु पृथग् देवान् यजन्नरः ।&lt;br /&gt;
याति देवांस्तदज्ञात्वा तम एव प्रपद्यते ।&lt;br /&gt;
तथापि यावदन्यैस्तु साम्यं हीनत्वमेकताम् ।&lt;br /&gt;
न निश्चिन्वन्ति जायन्ते संसारे ते पुनः पुनः&#039;&#039; ॥ इति च ॥२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अव्यक्तं व्यक्तिमापन्नं मन्यन्ते मामबुद्धयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = परं भावमजानन्तो ममाव्ययमनुत्तमम्॥२४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V24_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;अव्यक्तः परमात्मासौ व्यक्तो जीव उदाहृतः ।&lt;br /&gt;
मन्यते यस्तयोरैक्यं स तु यात्यधरं तमः&#039;&#039; ॥ इति च ॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नाहं प्रकाशः सर्वस्य योगमायासमावृतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मूढोयं नाभिजानाति लोको मामजमव्ययम्॥२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वेदाहं समतीतानि वर्तमानानि चार्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भविष्याणि च भूतानि मां तु वेद न कश्चन॥२६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V26_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;यथात्मानं हरिर्वेत्ति तथान्ये नैव तं विदुः ।&lt;br /&gt;
जानन्ति किञ्चित् क्रमशो रमाद्यास्तत्प्रसादतः&#039;&#039; ॥ इति च ॥२६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इच्छाद्वेषसमुत्थेन द्वन्द्वमोहेन भारत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वभूतानि संमोहं सर्गे यान्ति परन्तप॥२७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V27_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
द्वन्द्वमोहो मिथ्याज्ञानम् ।&#039;तमस्तु शार्वरं विद्यान्मोहश्चैव विपर्ययः&#039;&#039; । इति भारते ।जीवेश्वरादिकं द्वन्द्वम् । तद्विषयो मोहो द्वन्द्वमोहः । सम्मोहः तदाग्रहः&#039;तदाग्रहो महामोहस्तामिस्रः क्रोध उच्यते&#039;&#039; । इत्युक्तत्वात् ।सर्गे सर्गकाल एव ।&#039;जीवधर्मानीश्वरे तु यो जीवेष्वैश्वरानपि ।विद्याज्जीवेश्वरैक्यं वा द्वन्द्वमोही स उच्यते&#039;&#039; ॥ इत्याग्नेये ॥२७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = येषां त्वन्तगतं पापं जनानां पुण्यकर्मणाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ते द्वन्द्वमोहनिर्मुक्ता भजन्ते मां दृढव्रताः॥२८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = जरामरणमोक्षाय मामाश्रित्य यतन्ति ये ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ते ब्रह्म तद्विदुः कृत्स्नमध्यात्मं कर्म चाखिलम्॥२९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C07_V30&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C07&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = साधिभूताधिदैवं मां साधियज्ञं च ये विदुः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रयाणकालेपि च मां ते विदुर्युक्तचेतसः॥३० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V30&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V30_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे ज्ञानविज्ञानयोगो नाम सप्तमोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V30&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V30_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये सप्तमोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C07_V30&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C07_V30_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;तद् ब्रह्म&#039;&#039; इत्युक्तेन्यत्वाशङ्कां निवारयति साधिभूताधिदैवं मामिति ।&lt;br /&gt;
॥३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अष्टमोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 8&lt;br /&gt;
| title        = अष्टमोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
मरणकालकर्तव्यगत्याद्यस्मिन्नध्याये उपदिशति-&lt;br /&gt;
उक्तव्याख्यानपूर्वकं ब्रह्मप्राप्तिरुच्यते ।&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = किं तद्ब्रह्म किमध्यात्मं किं कर्म पुरुषोत्तम ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अधिभूतं च किं प्रोक्तमधिदैवं किमुच्यते॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अधियज्ञः कथं कोत्र देहेस्मिन्मधुसूदन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रयाणकाले च कथं ज्ञेयोसि नियतात्मभिः॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अक्षरं ब्रह्म परमं स्वभावोध्यात्ममुच्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भूतभावोद्भवकरो विसर्गः कर्मसञ्ज्ञितः॥३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V03_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तदिति विशेषणात् ब्रह्मेत्युक्तमन्यदेव प्रकृत्यादीनां मध्ये किञ्चित्; उपरि &#039;साधियज्ञं च&#039;&#039; इति चशब्दादधिभूतादिसहितत्वेन विष्णुज्ञानमन्यदेवेति संशयः &#039;किं तद् ब्रह्म&#039;&#039; इति प्रश्नकारणम् ॥ १,२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अधिभूतं क्षरो भावः पुरुषश्चाधिदैवतम् ॥&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अधियज्ञोहमेवात्र देहे देहभृतां वर॥ ४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V04&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V04_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
परमाक्षरं विष्णुरेव मुख्यत इति प्रसिद्धत्वात् तथैव (परिहार इति) परिहरति । अज्ञानां तदपि ज्ञापयितुं तथैव परिहारः । पुनरहमिति नोक्तमित्याशङ्का &#039;अव्यक्तं व्यक्तिमापन्नम्&amp;quot; इति विष्णावेव प्रयुक्तेनाव्यक्तशब्देन &#039;अव्यक्तोक्षर इत्युक्तः&#039;&#039; इति परिह्रियते । &#039;ये चाप्यक्षरमव्यक्तम्&#039;&#039; इत्यत्र तु पृथक् प्रश्नादुपासकयोः फलतारतम्यकथनात् &#039;कूटस्थोक्षर उच्यते&#039;&#039; इत्युक्ताक्षरादपि चोत्तमः इति विष्णोरुत्तमत्वकथनाच्चान्यदेवेत्यवसीयते । &#039;अधियज्ञोहमेव&#039;&#039; इति साधियज्ञमित्युक्त्या प्राप्तभेदनिवृत्त्यर्थम् । तस्यैव सर्वप्राणिदेहस्थित-रूपान्तरापेक्षया सहितत्वं युज्यते ।&#039;प्राणिनां देहगो विष्णुरधियज्ञ इतीरितः ।स एव व्याप्तरूपेण ब्रह्मेति परिकीर्त्यते ।तैस्तैरधिकयाज्यत्वाद् बृंहितत्वाच्च हेतुतः ।अध्यात्मं तत्स्वभावो यदधिकः परमात्मगः ।पुंसां सजडभावानां सर्गः कर्म हरेः स्मृऽतम् ।भूताधिकत्वतो जीवा अधिभूतमितीरिताः ।अधिको दैवतं विष्णुरेव यस्यास्तु सा रमा ।पुरुप्राणाधिदैवाख्या त्विति ज्ञेयमिदं नरैः&#039;&#039; ॥ इति तत्त्वविवेके ।कथंरूपोधियज्ञ इति प्रश्नस्तु &#039;अहमेव&#039;&#039; इत्युक्तत्वात् तल्लक्षणोक्त्यैव परिहृतः ॥॥ ३,४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अन्तकाले च मामेव स्मरन्मुक्त्वा कलेवरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यः प्रयाति स मद्भावं याति नास्त्यत्र संशयः॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यं यं वापि स्मरन् भावं त्यजत्यन्ते कलेवरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तं तमेवैति कौन्तेय सदा तद्भावभावितः॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तस्मात्सर्वेषु कालेषु मामनुस्मर युद्ध्य च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मय्यर्पितमनोबुदि्धर्मामेवैष्यस्यसंशयः॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अभ्यासयोगयुक्तेन चेतसा नान्यगामिना ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = परमं पुरुषं दिव्यं याति पार्थानुचिन्तयन्॥८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V08&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V08_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मद्भावं मयि भावम् । सदा तद्भावभावितानामेव स्मरंस्त्यजतीति केवलतत्कालस्मरणं भवति । न चेत् स्मरतोपि समाधिस्थस्खलनवत् पूर्वकर्मानुसारिस्मृऽत्या तत्प्राप्तिरेव भवति । अपरोक्षज्ञानिनां प्रारब्धकर्मावसाने स्मरंस्त्यजतीति भवत्येव । &#039;प्रयाणकालेपि च मां ते विदुः&#039;&#039; इत्युक्तत्वात् । &#039;युक्तचेतसः&#039;&#039; इति विशेषणान्नित्यं स्मरतामेवापरोक्षज्ञानं जायते ।&lt;br /&gt;
&#039;भक्त्या ज्ञानान्निषिद्धानां त्यागान्नित्यहरिस्मृऽतेः ।&lt;br /&gt;
अरागाद् विहितात्यागादित्येतैरेव संयुतैः ।&lt;br /&gt;
अपरोक्षदर्शनं विष्णोर्जायते नान्यथा क्वचित्&#039;&#039; ॥ इति सत्तत्त्वे ॥ ५-८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कविं पुराणमनुशासितारम् अणोरणीयांसमनुस्मरेद्यः।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वस्य धातारमचिन्त्यरूपम् आदित्यवर्णं तमसः परस्तात् ॥॥ ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रयाणकाले मनसाचलेन भक्त्या युक्तो योगबलेन चैव ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भ्रुवोर्मध्ये प्राणमावेश्य सम्यक् स तं परं पुरुषमुपैति दिव्यम् ॥॥ १० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V10&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V10_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तमसः परस्तात् अप्राकृतदेहम् ॥ ९, १० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदक्षरं वेदविदो वदन्ति विशन्ति यद्यतयो वीतरागाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यदिच्छन्तो ब्रह्मचर्यं चरन्ति तत्ते पदं सङ्ग्रहेण प्रवक्ष्ये ॥॥ ११ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V11&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V11_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मन आदीनां ब्रह्मणि चरणं ब्रह्मचर्यम् ॥ ११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वद्वाराणि संयम्य मनो हृदि निरुध्य च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मूध््नर्याधायात्मनः प्राणमास्थितो योगधारणाम्॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ओमित्येकाक्षरं ब्रह्म व्याहरन् मामनुस्मरन् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यः प्रयाति त्यजन् देहं स याति परमां गतिम्॥१३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V13_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एकाक्षरवाच्यत्वादेकाक्षरं परं ब्रह्म ॥ १३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनन्यचेताः सततं यो मां स्मरति नित्यशः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्याहं सुलभः पार्थ नित्ययुक्तस्य योगिनः॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मामुपेत्य पुनर्जन्म दुःखालयमशाश्वतम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नाप्नुवन्ति महात्मानः संसिदि्धं परमां गताः॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आब्रह्मभवनाल्लोकाः पुनरावर्तिनोर्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मामुपेत्य तु कौन्तेय पुनर्जन्म न विद्यते॥१६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V16&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V16_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;नियमाज्जन्मनोभावो मुक्तस्यैव तथापि तु ।महर्लोकमतीतानां न जन्मांशलयौ विना ।तत्राप्यवश्यं तत् स्थानं तैः क्षिप्रं पुनराप्यते&#039;&#039; ॥ इति पाद्मे ॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सहस्रयुगपर्यन्तमहर्यद्ब्रह्मणो विदुः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = रात्रिं युगसहस्रान्तां तेहोरात्रविदो जनाः॥१७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V17_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सहस्रमिति बह्वेव । ब्रह्मणः परब्रह्मणः ।&lt;br /&gt;
&#039;अव्यक्ताद् व्यक्तयः सर्वाः प्रभवन्त्यहरागमे रात्र्यागमे प्रलीयन्ते तत्रैवाव्यक्तसञ्ज्ञके&#039;&#039; ॥ इति वाक्यशेषात् ।&lt;br /&gt;
नहि विरिञ्चाहन्येव सर्वव्यक्तलयः ।&lt;br /&gt;
&#039;नित्यस्यापि हरेः कालो द्विपरार्धात्मकस्त्वयम् ।&lt;br /&gt;
अहःश्चासौ(श्वासो) निमेषश्चेत्यप्रवृत्त्योपचर्यते&#039;&#039; ॥ इति च ॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अव्यक्ताद्व्यक्तयः सर्वाः प्रभवन्त्यहरागमे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = रात्र्यागमे प्रलीयन्ते तत्रैवाव्यक्तसञ्ज्ञके॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = भूतग्रामः स एवायं भूत्वा भूत्वा प्रलीयते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = रात्र्यागमेवशः पार्थ प्रभवत्यहरागमे॥१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = परस्तस्मात्तुभावोन्योव्यक्तोव्यक्तात्सनातनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यः स सर्वेषु भूतेषु नश्यत्सु न विनश्यति॥२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अव्यक्तोक्षर इत्युक्तस्तमाहुः परमां गतिम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यं प्राप्य न निवर्तन्ते तद्धाम परमं मम॥२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पुरुषः स परः पार्थ भक्त्या लभ्यस्त्वनन्यया ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यस्यान्तःस्थानि भूतानि येन सर्वमिदं ततम्॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यत्र काले त्वनावृत्तिमावृत्तिं चैव योगिनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रयाता यान्ति तं कालं वक्ष्यामि भरतर्षभ॥२३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V23_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
यत्र कालाभिमानिदेवतासु मृत्यनन्तरं प्रयाताः । अग्निर्ज्योतिर्धूमानामकालाभिमानित्वेपि कालप्राचुर्यात् काल इत्युच्यते ॥ २३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अग्निर्ज्योतिरहः शुक्लः षण्मासा उत्तरायणम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत्र प्रयाता गच्छन्ति ब्रह्म ब्रह्मविदो जनाः॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = धूमो रात्रिस्तथा कृष्णः षण्मासा दक्षिणायनम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत्र चान्द्रमसं ज्योतिर्योगी प्राप्य निवर्तते॥२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शुक्लकृष्णे गती ह्येते जगतः शाश्वते मते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एकया यात्यनावृत्तिमन्ययावर्तते पुनः॥२६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V26_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;अग्निर्ज्योतिरिति द्वेधा वह्नेः पुत्रो व्यवस्थितः ।तं प्राप्य याति ब्रह्मिष्ठो दिवसाद्यभिमानिनः&#039;&#039; ॥ इति सत्तत्त्वे ।तत्कालमरणविवक्षायामग्निज्योतिर्धूमानामयोगः । &#039;अथ यो दक्षिणे प्रमीयते पितॄणामेव महिमानं गत्वा चन्द्रमसः सायुज्यं गच्छत्येतौ वै सूर्याचन्द्रमसोर्महिमानौ ब्राह्मणो विद्वानभिजयति तस्माद् ब्रह्मणो महिमानमाप्नोति&#039;&#039; इति विदुषो दक्षिणायनमरणेप्यपुनरावृत्त्या ब्रह्मप्राप्तिश्रुतेः । &#039;विद्वान् ब्रह्म समाप्नोति यत्र तत्र मृतोपि सन्&#039;&#039; इति च पाद्मे ॥ २४-२६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नैते सृती पार्थ जानन् योगी मुह्यति कश्चन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तस्मात्सर्वेषु कालेषु योगयुक्तो भवार्जुन ॥२७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C08_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C08&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वेदेषु यज्ञेषु तपःसु चैव दानेषु यत्पुण्यफलं प्रदिष्टम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अत्येति तत्सर्वमिदं विदित्वा योगी परं स्थानमुपैति चाद्यम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = ॥२८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V28_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे अक्षरब्रह्मयोगो नाम अष्टमोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V28_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये अष्टमोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C08_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C08_V28_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;मार्गौ ब्रह्म च यः पश्येत् साक्षादेवापरोक्षतः ।&lt;br /&gt;
सर्वपुण्यातिगोमुह्यन् यात्यसौ ब्रह्म तत् परम्&#039;&#039; ॥ इति च ।॥ २७-२८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== नवमोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 9&lt;br /&gt;
| title        = नवमोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
सप्तमाध्यायोक्तं स्पष्टयत्यस्मिन्नध्याये-&lt;br /&gt;
सप्तमोक्तं प्रपञ्चयति ।&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इदं तु ते गुह्यतमं प्रवक्ष्याम्यनसूयवे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ज्ञानं विज्ञानसहितं यज्ज्ञात्वा मोक्ष्यसेशुभात्॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = राजविद्या राजगुह्यं पवित्रमिदमुत्तमम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रत्यक्षावगमं धर्म्यं सुसुखं कर्तुमव्ययम्॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अश्रद्दधानाः पुरुषा धर्मस्यास्य परन्तप ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अप्राप्य मां निवर्तन्ते मृत्युसंसारवर्त्मनि॥३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मया ततमिदं सर्वं जगदव्यक्तमूर्तिना ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मत्स्थानि सर्वभूतानि न चाहं तेष्ववस्थितः॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न च मत्स्थानि भूतानि पश्य मे योगमैश्वरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भूतभृन्न च भूतस्थो ममात्मा भूतभावनः॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यथाकाशस्थितो नित्यं वायुः सर्वत्रगो महान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तथा सर्वाणि भूतानि मत्स्थानीत्युपधारय॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वभूतानि कौन्तेय प्रकृतिं यान्ति मामिकाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कल्पक्षये पुनस्तानि कल्पादौ विसृजाम्यहम्॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रकृतिं स्वामवष्टभ्य विसृजामि पुनः पुनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भूतग्राममिमं कृत्स्नमवशं प्रकृतेर्वशात्॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न च मां तानि कर्माणि निबध्नन्ति धनञ्जय ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = उदासीनवदासीनमसक्तं तेषु कर्मसु॥९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V09_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;विष्णुगान्यप्यतत्स्थानि भूतान्येष ह्यसङ्गतः&#039;&#039; इति च । ममात्मा मम देह एव । तदनन्यत्वात् । देहस्याचेतनत्वाशङ्कानिवृत्तये &#039;ममात्मा&#039;&#039; इत्याह ॥ ४-९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मयाध्यक्षेण प्रकृतिः सूयते सचराचरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = हेतुनानेन कौन्तेय जगद्विपरिवर्तते॥१० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V10&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V10_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;अध्यक्षोधिपतिः प्रोक्तो यदक्षाण्यस्य चोपरि&#039;&#039; । इति शब्दनिर्णये ।॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अवजानन्ति मां मूढा मानुषीं तनुमाश्रितम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = परं भावमजानन्तो मम भूतमहेश्वरम्॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मोघाशा मोघकर्माणो मोघज्ञाना विचेतसः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = राक्षसीमासुरीं चैव प्रकृतिं मोहिनीं श्रिताः॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = महात्मानस्तु मां पार्थ दैवीं प्रकृतिमाश्रिताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भजन्त्यनन्यमनसो ज्ञात्वा भूतादिमव्ययम्॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सततं कीर्तयन्तो मां यतन्तश्च दृढव्रताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नमस्यन्तश्च मां भक्त्या नित्ययुक्ता उपासते॥१४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V14_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मानुषीं मनुष्यसदृशीम् &#039;तन्वा विष्णुरनन्योपि स्वाधीनत्वात् तदाश्रितः&#039;&#039; । इति च ।&#039;ब्रह्मरुद्ररमादीनां साम्यदृष्टिरनन्यता ।प्रादुर्भावगतस्यापि दोषदृष्टिरपूर्णता ।धर्मदेहावतारादेर्भेददृष्टिश्च सङ्करः ।अवतारेष्विति ज्ञेयमवज्ञानं जनार्दने ।सर्वं मोघं शुभं तस्य योवजानाति केशवम् ।अवरं याति च तमः प्रादुर्भावगतोप्यतः ।ज्ञेयः केवलचिद्देहो विदोषः पूर्णसद्गुणः&#039;&#039; ॥ इति च भविष्यत्पर्वणि ॥ ११-१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ज्ञानयज्ञेन चाप्यन्ये यजन्तो मामुपासते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एकत्वेन पृथक्त्वेन बहुधा विश्वतोमुखम्॥१५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V15&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V15_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;एकमूर्तिश्चतुर्मूर्तिरथवा पञ्चमूर्तिकः ।&lt;br /&gt;
द्वादशादिप्रभेदो वा पूज्यते सज्जनैर्हरिः&#039;&#039; ॥ इति च ॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अहं क्रतुरहं यज्ञः स्वधाहमहमौषधम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मन्त्रोहमहमेवाज्यमहमग्निरहं हुतम्॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पिताहमस्य जगतो माता धाता पितामहः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वेद्यं पवित्रमोङ्कार ऋक्साम यजुरेव च॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = गतिर्भर्ता प्रभुः साक्षी निवासः शरणं सुहृत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रभवः प्रलयः स्थानं निधानं बीजमव्ययम्॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तपाम्यहमहं वर्षं निगृह्णाम्युत्सृजामि च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अमृतं चैव मृत्युश्च सदसच्चाहमर्जुन॥१९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V19_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;अर्च्यत्वादृक्समत्वाच्च निजरूपेषु साम सः ।याज्यत्वात् स यजुर्यज्ञः सार्वज्ञ्यात् पुरुषोत्तमः ।&#039;क्रतुः कृतिस्वरूपत्वात् स्वधानन्यधृतो यतः ।मानात् त्रातीति मन्त्रोयमुष्टानां निधिरौषधम् ।आ ज्यायस्त्वादाज्यनामा दर्भोदरधरो यतः ।अहूतत्वाद्धुतं चायमग्निर्नेतागतेर्यतः&#039;&#039; ॥ इत्यादि च ।&#039;तत्तत्पदार्थभिन्नोपि तत्तन्नामैवमच्युतः ।स्वातन्त्र्यात् सर्वकर्तृत्वात् गुणानन्त्याच्च केवलम्&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;ओमित्याक्रियते यस्मादोङ्कारो भगवान् (हरिः) परः&#039;&#039; इति च ।&#039;पातीति पिता मानान्माता यत् स पितुर्महान् ।पितामहो निधातृत्वान्निधानं भीतरक्षणात् ।शरणं व्यञ्जनाच्चैव बीजमित्युच्यते प्रभुः&#039;&#039; ॥ इति च ।प्रलयकाले संहर्तृत्वात् प्रलयः । अन्यदापीति मृत्युः&#039;प्राणगः प्राणधर्ता यदमृतं प्रविलापयन् ।विश्वं प्रलय इत्युक्तो मृत्युरन्यत्र मारणात्&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;सत् साधुगुणपूर्णत्वादस्मान्नान्यो गुणाधिकः ।यतोतोसदिति प्रोक्तं विष्ण्वाख्यं परमं पदम्&#039;&#039; ॥ इति शब्दनिर्णये ।॥ १६-१९ ॥ त्रैविद्या मां सोमपाः पूतपापा यज्ञैरिष्ट्वा स्वर्गतिं प्रार्थयन्ते ।ते पुण्यमासाद्य सुरेन्द्रलोकं अश्नन्ति दिव्यान् दिवि देवभोगान्॥ २० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ते तं भुक्त्वा स्वर्गलोकं विशालं&lt;br /&gt;
| verse_line2  = क्षीणे पुण्ये मर्त्यलोकं विशन्ति ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = एवं त्रयीधर्ममनुप्रपन्ना&lt;br /&gt;
| verse_line4  = गतागतं कामकामा लभन्ते॥ २१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनन्याश्चिन्तयन्तो मां ये जनाः पर्युपासते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तेषां नित्याभियुक्तानां योगक्षेमं वहाम्यहम्॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = येप्यन्यदेवता भक्ता यजन्ते श्रद्धयान्विताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तेपि मामेव कौन्तेय यजन्त्यविधिपूर्वकम्॥२३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V22&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V22_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;अनन्यदेवतायागाद् भक्त्युद्रेकादकामनात् ।&lt;br /&gt;
सदा योगाच्च वैशिष्ट्यं त्रैविद्याद् वैष्णवादपि ।&lt;br /&gt;
स्यादि्ध भागवतस्यैव तेन ब्रह्मादयोखिलाः ।&lt;br /&gt;
अश्वमेधादिभिर्यज्ञैरपि केशवयाजिनः ।&lt;br /&gt;
वैष्णवा इति बुद्ध्यैव मानयन्त्यन्यदेवताः ॥&#039;&#039; इत्याग्नेये ।&lt;br /&gt;
&#039;सम्यग्गुणगणज्ञानादुपासा पर्युपासना&#039;&#039; । इति च ॥ २०-२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अहं हि सर्वयज्ञानां भोक्ता च प्रभुरेव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न तु मामभिजानन्ति तत्त्वेनातश्च्यवन्ति ते॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यान्ति देवव्रता देवान् पितॄन् यान्ति पितॄव्रताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भूतानि यान्ति भूतेज्या यान्ति मद्याजिनोपि माम् ॥॥ २५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पत्रं पुष्पं फलं तोयं यो मे भक्त्या प्रयच्छति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तदहं भक्त्युपहृतमश्नामि प्रयतात्मनः॥२६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यत्करोषि यदश्नासि यज्जुहोषि ददासि यत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यत्तपस्यसि कौन्तेय तत् कुरुष्व मदर्पणम्॥२७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शुभाशुभफलैरेवं मोक्ष्यसे कर्मबन्धनैः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = संन्यासयोगयुक्तात्मा विमुक्तो मामुपैष्यसि॥२८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V27_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मामिष्ट्वा प्रार्थयन्त इत्युक्तत्वाज्जानन्तोपि नाभिजानन्ति तत्त्वेन ।&lt;br /&gt;
&#039;सर्वदेववरत्वेन यो न जानाति केशवम् ।&lt;br /&gt;
तस्य पुण्यानि मोघानि याति चान्धं तमो ध्रुवम्&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
&#039;मोघाशा मोघकर्माणः&#039;&#039; इत्युक्तत्वाच्च न केवलाज्ञविषयं मिथ्याज्ञानिविषयं वा &#039;च्यवन्ति ते&#039;&#039; इत्यादि । अतः सर्वाधिक्यं विष्णोर्ज्ञात्वापि ब्रह्मादीनां तत्परिवारत्वादिकमजानतामिदं फलम् ॥ २४-२८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = समोहं सर्वभूतेषु न मे द्वेष्योस्ति न प्रियः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ये भजन्ति तु मां भक्त्या मयि ते तेषु चाप्यहम् ॥२९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V28_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;नास्य भक्तोपि यो द्वेष्यो नचाभक्तोपि यः प्रियः ।किन्तु भक्त्यनुसारेण फलदोतः समो हरिः&#039;&#039; इति पाद्मे ।प्रीत्या मयि ते ॥२९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अपि चेत्सुदुराचारो भजते मामनन्यभाक् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = साधुरेव स मन्तव्यः सम्यग्व्यवसितो हि सः॥३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V30&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = क्षिप्रं भवति धर्मात्मा शश्वच्छान्तिं निगच्छति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कौन्तेय प्रतिजानीहि न मे भक्तः प्रणश्यति॥३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V31&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मां हि पार्थ व्यपाश्रित्य येपि स्युः पापयोनयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्त्रियो वैश्यास्तथा शूद्रास्तेपि यान्ति परां गतिम्॥३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V32&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = किं पुनर्ब्राह्मणाः पुण्या भक्ता राजर्षयस्तथा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनित्यमसुखं लोकमिमं प्राप्य भजस्व माम्॥३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C09_V33&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C09&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मन्मना भव मद्भक्तो मद्याजी मां नमस्कुरु ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मामेवैष्यसि युक्त्वैवमात्मानं मत्परायणः॥३४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V33&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V33_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे राजविद्याराज्यगुह्ययोगो नाम नवमोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V33&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V33_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये नवमोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C09_V33&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C09_V33_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;पापादिकारिताश्चैव पुंसां स्वाभाविका अपि ।&lt;br /&gt;
विप्रत्वाद्यास्तत्र पुण्याः स्वाभाव्या एव मुक्तिगाः ।&lt;br /&gt;
यान्ति स्त्रीत्वं पुमांसोपि पापतः कामतोपि वा ।&lt;br /&gt;
न स्त्रियो यान्ति पुंस्त्वं तु स्वभावादेव याः स्त्रियः ।&lt;br /&gt;
पुंसा सहैव पुन्देहस्थितिः स्याद् वरदानतः ।&lt;br /&gt;
तज्जन्मनि वराः पापजाताभ्यो निजसत्स्त्रियः ।&lt;br /&gt;
सर्वेषामपि जीवानामन्त्यदेहो यथा निजः। मुक्तौ च निजभावः स्यात् कर्मभोगान्ततोपि वा&#039;&#039; इति भविष्यत्पर्ववचनात् पापयोनयः पुण्या इति विशेषणम् ।&lt;br /&gt;
॥ ३२-३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== दशमोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 10&lt;br /&gt;
| title        = दशमोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
उपासनार्थं विभूतीर्विशेषकारणत्वं च केषाञ्चिदनेन अध्यायेनाह-&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = भूय एव महाबाहो शृृणु मे परमं वचः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यत्तेहं प्रीयमाणाय वक्ष्यामि हितकाम्यया॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न मे विदुः सुरगणाः प्रभवं न महर्षयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अहमादिर्हि देवानां महर्षीणां च सर्वशः॥२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V02&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V02_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
उपलक्षणार्थं सुरगणा इत्यादि ॥ १,२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यो मामजमनादिं च वेत्ति लोकमहेश्वरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = असंमूढः स मर्त्येषु सर्वपापैः प्रमुच्यते॥३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V03_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनस्यापि आदिः अनादिः ॥ ३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बुदि्धर्ज्ञानमसंमोहः क्षमा सत्यं दमः शमः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सुखं दुःखं भवोभावो भयं चाभयमेव च॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अहिंसा समता तुष्टिस्तपो दानं यशोयशः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भवन्ति भावा भूतानां मत्त एव पृथग्विधाः॥५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V05&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V05_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;बुदि्धर्बोधनिधित्वात् तदन्तःकरणमुच्यते&#039;&#039; । इति शब्दनिर्णये ।॥ ४-५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = महर्षयः सप्त पूर्वे चत्वारो मनवस्तथा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मद्भावा मानसा जाता येषां लोक इमाः प्रजाः॥६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V06_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;मरीचिरत्र्यङ्गिरसौ पुलस्त्यः पुलहः क्रतुः ।वसिष्ठश्च महातेजाः पूर्वे सप्तर्षयः स्मृऽताः&#039;&#039; ॥ इति ब्राह्मे ।&#039;मनवो बोधवैशेष्याद् देवा ब्रह्मादयः स्मृऽताः ।विप्रादिवर्णभेदेन चत्वारो बहवोपि ते ।दीनत्वाद् देवनामानस्त्वन्ये ब्रह्मादिनामकाः ।अवैष्णवकृतो यज्ञो दीनैर्देवैस्तु भुज्यते ।वैष्णवैस्तु कृतो यज्ञो देवैर्हि मनुनामकैः ।मरीच्याद्यास्तु तत्पुत्रा मानवा नामतः स्मृऽताः ।तत्पुत्रपौत्रा मुनयस्तथा मानवमानवाः ।तेभ्यो मनुष्या इत्येषा सृष्टिर्विष्णोः समुत्थिता&#039;&#039; ॥ इति महाविष्णुपुराणे ॥॥ ६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एतां विभूतिं योगं च मम यो वेत्ति तत्त्वतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सोविकम्पेन योगेन युज्यते नात्र संशयः॥७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V07_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;युज्यते येन योगोसावुपायः शक्तिरेव वा&#039;&#039; । इति च । विशिष्टभवनं विभूतिः । महत्त्वम् । विविधभवनं वा । योगः सामर्थ्यम् ॥ ७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अहं सर्वस्य प्रभवो मत्तः सर्वं प्रवर्तते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इति मत्वा भजन्ते मां बुधा भावसमन्विताः॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मच्चित्ता मद्गतप्राणा बोधयन्तः परस्परम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कथयन्तश्च मां नित्यं तुष्यन्ति च रमन्ति च॥९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तेषां सततयुक्तानां भजतां प्रीतिपूर्वकम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ददामि बुदि्धयोगं तं येन मामुपयान्ति ते॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तेषामेवानुकम्पार्थमहमज्ञानजं तमः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नाशयाम्यात्मभावस्थो ज्ञानदीपेन भास्वता॥११ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V11&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V11_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;भजन्ते माम्&#039;&#039; इत्यनेन जीवेश्वरैक्यशङ्कां निवर्तयति ॥ ८ ॥&lt;br /&gt;
मद्गतप्राणाः मद्विषयचेष्टाः ॥ ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = परं ब्रह्म परं धाम पवित्रं परमं भवान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पुरुषं शाश्वतं दिव्यमादिदेवमजं विभुम्॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आहुस्त्वामृषयः सर्वे देवर्षिर्नारदस्तथा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = असितो देवलो व्यासः स्वयं चैव ब्रवीषि मे॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वमेतदृतं मन्ये यन्मां वदसि केशव ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न हि ते भगवन्व्यक्तिं विदुर्देवा न दानवाः॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = स्वयमेवात्मनात्मानं वेत्थ त्वं पुरुषोत्तम ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भूतभावन भूतेश देवदेव जगत्पते॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वक्तुमर्हस्यशेषेण दिव्या ह्यात्मविभूतयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = याभिर्विभूतिभिर्लोकानिमांस्त्वं व्याप्य तिष्ठसि॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कथं विद्यामहं योगिंस्त्वां सदा परिचिन्तयन् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = केषु केषु च भावेषु चिन्त्योसि भगवन्मया॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = विस्तरेणात्मनो योगं विभूतिं च जनार्दन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भूयः कथय तृप्तिर्हि शृृण्वतो नास्ति मेमृतम्॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = हन्त ते कथयिष्यामि दिव्या ह्यात्मविभूतयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्राधान्यतः कुरुश्रेष्ठ नास्त्यन्तो विस्तरस्य मे॥१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अहमात्मा गुडाकेश सर्वभूताशयस्थितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अहमादिश्च मध्यं च भूतानामन्त एव च॥२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आदित्यानामहं विष्णुर्ज्योतिषां रविरंशुमान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मरीचिर्मरुतामस्मि नक्षत्राणामहं शशी॥२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वेदानां सामवेदोस्मि देवानामस्मि वासवः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इंद्रियाणां मनश्चास्मि भूतानामस्मि चेतना॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = रुद्राणां शङ्करश्चास्मि वित्तेशो यक्षरक्षसाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वसूनां पावकश्चास्मि मेरुः शिखरिणामहम्॥२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पुरोधसां च मुख्यं मां विदि्ध पार्थ बृहस्पतिम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सेनानीनामहं स्कन्दः सरसामस्मि सागरः॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = महर्षीणां भृगुरहं गिरामस्म्येकमक्षरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यज्ञानां जपयज्ञोस्मि स्थावराणां हिमालयः॥२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अश्वत्थः सर्ववृक्षाणां देवर्षीणां च नारदः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = गन्धर्वाणां चित्ररथः सिद्धानां कपिलो मुनिः॥२६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उच्चैःश्रवसमश्वानां विदि्ध माममृतोद्भवम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ऐरावतं गजेन्द्राणां नराणां च नराधिपम्॥२७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आयुधानामहं वज्रं धेनूनामस्मि कामधुक् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रजनश्चास्मि कन्दर्पः सर्पाणामस्मि वासुकिः॥२८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनन्तश्चास्मि नागानां वरुणो यादसामहम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पितॄणामर्यमा चास्मि यमः संयमतामहम्॥२९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V30&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रह्लादश्चास्मि दैत्यानां कालः कलयतामहम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मृगाणां च मृगेन्द्रोहं वैनतेयश्च पक्षिणाम्॥३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V31&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पवनः पवतामस्मि रामः शस्त्रभृतामहम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = झषाणां मकरश्चास्मि स्रोतसामस्मि जाह्नवी॥३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V32&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्गाणामादिरन्तश्च मध्यं चैवाहमर्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अध्यात्मविद्या विद्यानां वादः प्रवदतामहम्॥३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V33&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अक्षराणामकारोस्मि द्वन्द्वः सामासिकस्य च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अहमेवाक्षयः कालो धाताहं विश्वतोमुखः॥३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V34&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मृत्युः सर्वहरश्चाहं उद्भवश्च भविष्यताम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कीर्तिः श्रीर्वाक् च नारीणां स्मृऽतिर्मेधा धृतिः क्षमा ॥३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V35&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बृहत्साम तथा साम्नां गायत्री छन्दसामहम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मासानां मार्गशीर्षोहं ऋतूनां कुसुमाकरः॥३५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V36&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = द्यूतं छलयतामस्मि तेजस्तेजस्विनामहम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = जयोस्मि व्यवसायोस्मि सत्त्वं सत्त्ववतामहम्॥३६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V37&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वृष्णीनां वासुदेवोस्मि पाण्डवानां धनञ्जयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मुनीनामप्यहं व्यासः कवीनामुशना कविः॥३७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V38&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दण्डो दमयतामस्मि नीतिरस्मि जिगीषताम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मौनं चैवास्मि गुह्यानां ज्ञानं ज्ञानवतामहम्॥३८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V39&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यच्चापि सर्वभूतानां बीजं तदहमर्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न तदस्ति विना यत्स्यात् मया भूतं चराचरम्॥३९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V40&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नान्तोस्ति मम दिव्यानां विभूतीनां परन्तप ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एष तूद्देशतः प्रोक्तो विभूतेर्विस्तरो मया॥४० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V40&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V40_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;येषां विष्णुस्वरूपाणां सन्निधेरन्यवस्तुषु ।&lt;br /&gt;
विशिष्टत्वं स्वजातेः स्याद् विभूत्याख्यानि तानि तु ।&lt;br /&gt;
ब्रह्मनामा ब्रह्मगतः सर्वदैवतसञ्चयात् ।&lt;br /&gt;
आधिक्यहेतुर्भगवान् सामस्थः सामनामकः ।&lt;br /&gt;
आधिक्यहेतुर्वेदेभ्यस्तथाश्वत्थस्थितो हरिः ।&lt;br /&gt;
उत्कर्षहेतुर्वृक्षेभ्यो य एवाश्वत्थनामकः&#039;&#039; ॥ इत्यादि विभूतितत्त्वे ।&lt;br /&gt;
&#039;केषु केषु च भावेषु&#039;&#039; इत्युक्तत्वाच्च ब्रह्मादिजीवेभ्योन्यदेव विभूतिरूपम् ।&lt;br /&gt;
&#039;द्विविधं वैभवं रूपं प्रत्यक्षं च तिरोहितम् ।&lt;br /&gt;
कपिलव्यासकृष्णाद्यं प्रत्यक्षं वैभवं स्मृऽतम् ।&lt;br /&gt;
भिन्नं ब्रह्मादिजीवेभ्यो जडेभ्यश्चापि तद्गतम् ।&lt;br /&gt;
स्वजात्याधिक्यदं तेषां तत् तिरोहितवैभवम्&#039;&#039; ॥ इत्यादि च ।&lt;br /&gt;
&#039;आत्माततगुणत्वेन रवज्ञेयो यतो रविः ।&lt;br /&gt;
उदवन्मेघचलनान्मरीचिः साम साम्यतः ।&lt;br /&gt;
सुखात् सुखत्वात्तु शशी वेदो वेदनतो हरिः ।&lt;br /&gt;
वासवर्ती वासवोसौ चेतोनेता तु चेतना ।&lt;br /&gt;
पालकैर्वननीयत्वात् पवनो बोधनान्मनः ।&lt;br /&gt;
पावकः शोधनान्मेरुरीरो यन्मास्य सागरः ।&lt;br /&gt;
सारस्य गरणात् स्कन्दो जगतः स्कन्दनाद् भृगुः ।&lt;br /&gt;
भर्जनाज्जपयज्ञश्च जातपो याज्य एव च ।&lt;br /&gt;
अश्वाकारस्थितोश्वत्थ ऐरा श्रीश्च तदाश्रयः ।&lt;br /&gt;
ऐरावतो नराणां यद् दद्यात् सर्वं स नारदः ।&lt;br /&gt;
ह्रीश्रीसमाश्रयत्वाच्च हिमालय इतीरितः ।&lt;br /&gt;
वर्ज्यत्वादरिभिर्वज्रो वैनतेयो नतास्पदः ।&lt;br /&gt;
वासुकिर्वाससुखदः कन्दर्पः सुखभेदपः ।&lt;br /&gt;
अर्यमा ज्ञेयमातृत्वात् काल आकालनादपि ।&lt;br /&gt;
वरुणो वरणाद् द्वन्द्वो द्विरूपोन्तर्बहिर्यतः ।&lt;br /&gt;
मकरो मानकर्तृत्वाद् यमः संयमनाद् विभुः ।&lt;br /&gt;
प्रह्लादः स महानन्दो मृगेन्द्रो मृगयत्पतिः ।&lt;br /&gt;
जाह्नवी जहतां स्थानमध्यात्मं चात्मनां पतिः ।&lt;br /&gt;
विद्या ज्ञप्तिस्वरूपत्वाद् वादो वाच्यत्वतो हरिः ।&lt;br /&gt;
कीर्त्यो वक्ताश्रयः कीर्तिर्वाक् श्रीरिति च नामतः ।&lt;br /&gt;
स्मरणीयः स्मृऽतिर्मेधा क्षमारूपस्तथेर्यते ।&lt;br /&gt;
द्यूतं क्रीडापरत्वाच्च गायत्री त्राति गायकान् ।&lt;br /&gt;
सत्त्वं साधुगुणत्वाच्च दण्डनाद्दण्ड उच्यते ।&lt;br /&gt;
बृहत्सारोप्यमेयश्च बृहत्सामोशनोशतेः ।&lt;br /&gt;
शुभाशुभज्ञानकरः कुसुमाकर ईरितः ।&lt;br /&gt;
ज्ञानं ज्ञानात्मतो मौनं मुनीड््यो नीतिरानयन् ।&lt;br /&gt;
मार्गाणामन्तगत्वात्तु मार्गशीर्षः प्रकीर्तितः ।&lt;br /&gt;
सुखं पिबन् लीलयैव कपिलो व्यास एव च ।&lt;br /&gt;
विशिष्टत्वाद् विष्णुनामा विशिष्टप्राणसौख्यतः ।&lt;br /&gt;
एवं नानागुणैर्विष्णुर्नानानामभिरीरितः ।&lt;br /&gt;
नानाप्राण्यादिसंस्थश्च विभूतिरिति शब्दितः ।&lt;br /&gt;
शश्यादिषु विजातीयस्वाम्यदः सारदः क्वचित् ।&lt;br /&gt;
शर्वादिषु सजातीयश्रैष्ठ्यदत्वेन संस्थितः ।&lt;br /&gt;
शक्रोशनार्जुनाद्येषु सजातीयैकदेशतः ।&lt;br /&gt;
देवेष्वभ्यधिको ब्रह्मा यतो विष्णोरनन्तरः ।&lt;br /&gt;
कवित्वादिगुणेष्वेवं यत्समो नास्ति कश्चन ।&lt;br /&gt;
तथा भीमश्च पार्थेषु ज्ञानं यज्ञेषु चोत्तमम् ।&lt;br /&gt;
सुदर्शनश्चायुधेषु वेदेष्वृग्वेद एव च&#039;&#039; ॥ इत्यादि विभूतितत्त्वे ।&lt;br /&gt;
क्वचित् साम्न आधिक्यमभिमान्यपेक्षया &#039;ऋचः श्रीर्गीरुमाद्याश्च साम्नः प्राणशिवादयः&#039;&#039; इत्याद्यभिमानिभेदात् । तत्रापि यथायोग्यम् ।&lt;br /&gt;
॥ २१-४० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V41&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यद्यद्विभूतिमत्सत्त्वं श्रीमदूर्जितमेव वा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत्तदेवावगच्छ त्वं मम तेजोंशसम्भवम्॥४१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V41&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V41_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मम तेजोंशेन संयुक्तं भवति ॥ ४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C10_V42&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C10&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अथवा बहुनैतेन किं ज्ञातेन तवार्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विष्टभ्याहमिदं कृत्स्नं एकांशेन स्थितो जगत्॥४२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V42_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे विभूतियोगो नाम दशमोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V42_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये दशमोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C10_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C10_V42_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;किं ज्ञातेन&#039;&#039; इति वक्ष्यमाणस्याधिकफलत्वज्ञापकमेव । अन्यथोक्तेरेव वैयर्थ्यात् ।&lt;br /&gt;
&#039;अन्याधिक्यज्ञापनार्थं शुभं चाक्षिप्यते क्वचित् ।&lt;br /&gt;
न तावतास्य निन्द्यत्वं ज्ञेयैवान्यवरिष्ठता ।&lt;br /&gt;
उभयं मिलितं चैव ततोप्यधिकशोभनम्&#039;&#039; ॥ इति च ॥४२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== एकादशोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 11&lt;br /&gt;
| title        = एकादशोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
था श्रुते ध्यानं कर्तुं शक्यं तथा स्वरूपस्थितिरनेनाध्यायेनोच्यते-&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मदनुग्रहाय परमं गुह्यमध्यात्मसञ्ज्ञितम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यत्त्वयोक्तं वचस्तेन मोहोयं विगतो मम॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = भवाप्ययौ हि भूतानां श्रुतौ विस्तरशो मया ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = त्वत्तः कमलपत्राक्ष माहात्म्यमपि चाव्ययम्॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एवमेतद्यथात्थ त्वमात्मानं परमेश्वर ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = द्रष्टुमिच्छामि ते रूपमैश्वरं पुरुषोत्तम॥३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मन्यसे यदि तच्छक्यं मया द्रष्टुमिति प्रभो ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = योगेश्वर ततो मे त्वं दर्शयात्मानमव्ययम्॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पश्य मे पार्थ रूपाणि शतशोथ सहस्रशः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नानाविधानि दिव्यानि नानावर्णाकृतीनि च॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पश्यादित्यान्वसून् रुद्रानश्विनौ मरुतस्तथा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = बहून्यदृष्टपूर्वाणि पश्याश्चर्याणि भारत॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इहैकस्थं जगत्कृत्स्नं पश्याद्य सचराचरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मम देहे गुडाकेश यच्चान्यद्द्रष्टुमिच्छसि॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न तु मां शक्यसे द्रष्टुमनेनैव स्वचक्षुषा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दिव्यं ददामि ते चक्षुः पश्य मे योगमैश्वरम्॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एवमुक्त्वा ततो राजन्महायोगेश्वरो हरिः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दर्शयामास पार्थाय परमं रूपमैश्वरम्॥९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|सञ्जय उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनेकवक्त्रनयनमनेकाद्भुतदर्शनम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनेकदिव्याभरणं दिव्यानेकोद्यतायुधम्॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दिव्यमाल्याम्बरधरं दिव्यगन्धानुलेपनम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वाश्चर्यमयं देवं अनन्तं विश्वतो मुखम्॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दिवि सूर्यसहस्रस्य भवेद्युगपदुत्थिता ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यदि भाः सदृशी सा स्याद्भासस्तस्य महात्मनः॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तत्रैकस्थं जगत्कृत्स्नं प्रविभक्तमनेकधा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अपश्यद्देवदेवस्य शरीरे पाण्डवस्तदा॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ततः स विस्मयाविष्टो हृष्टरोमा धनञ्जयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रणम्य शिरसा देवं कृताञ्जलिरभाषत॥१४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V14_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;आत्मानमव्ययम्&#039;&#039; &#039;परमं रूपमैश्वरम्&#039;&#039; &#039;सर्वाश्चर्यमयं देवमनन्तं विश्वतो-मुखम्&#039;&#039; इत्यादिरूपविशेषणाच्च रूपस्येश्वरसाक्षात्स्वरूपत्वं नित्यत्वं तत एव चिदानन्दाद्यात्मकत्वं च सिद्धम् । &#039;मम देहे&#039;&#039; इत्युक्तत्वाच्चादित्यादीनां भेदः सिद्धः । &#039;मे रूपाणि&#039;&#039; &#039;सर्वतोनन्तरूपम्&#039;&#039; इत्यादेः &#039;द्रष्टुमिच्छामि ते रूपम्&#039;&#039; इत्यादेश्चैकस्यैवाभिन्नानन्तरूपत्वं च ।&#039;एकं रूपं हरेर्नित्यमचिन्त्यैश्वर्ययोगतः ।बहुसङ्ख्यागोचरं च विशेषादेव केवलम् ।अभावो यत्र भेदस्य प्रमाणावसितो भवेत् ।विशेषनामा तत्रैव विशेषव्यवहारवान् ।विशेषोपि स्वरूपं स स्वनिर्वाहक एव च ।द्रव्यात्मना स नित्योपि विशेषात्मैव जायते ।नित्या एव विशेषाश्च केचिदेवं द्विधैव सः ।वस्तुस्वरूपमस्त्येवेत्येवमादिष्वभेदिनः ।विशेषोनुभवादेव ज्ञायते सर्ववस्तुषु ।नचाविशेषितं किञ्चिद् वाच्यं लक्ष्यं तथा मितम् ।विशिष्टस्य स्वतोन्यत्वे स्वस्यामेयत्वहेतुतः ।नैव ज्ञेयं विशिष्टं च मानाभावाच्च नो भवेत् ।स्वयमित्यपि हि स्वत्वविशेषेण विवर्जितम् ।न ज्ञेयं तद्विशेष्यं च तथैवेत्यनवस्थितिः ।अभेदे न विरोधोस्ति ज्ञाताज्ञातं यतोखिलम् ।तदेव ज्ञातरूपेण ज्ञातमज्ञातमन्यथा ।अभिन्नस्य विशिष्टत्वान्न दोषद्वयमप्युत ।एकत्वानुभवाच्चैव विशेषानुभवादपि ।तज्ज्ञानानुभवाच्चैव न दोषद्वयसम्भवः ।भेदाभेदौ च तेनैव (तौ नैव) कर्तृभोक्तृविशेषणे ।मदन्य इत्यनुभवो यतो नैवास्ति कस्यचित् ।भेदो विशेषणस्यापि नान्तरस्य क्वचिद् भवेत् ।शुद्धस्वरूप इत्यादावभेदस्यैव दर्शनात् ।अपृथग्दृष्टिनियमाद् बलज्ञानादिकस्य च ।ऐक्यं बाह्यविशेषाणां पृथग्दृष्ट्यैव तन्न तु ।विशेषहेत्वभावेपि द्वैविध्यं कल्प्यते यदि ।कल्पनागौरवाद्यास्तु दोषास्तत्रातिसङ्गताः ।नैकत्वं वापि नानात्वं नियमादस्त्यचेतने ।भेदाभेदावनुभवादतस्तत्रान्यथागतेः ।एको मदन्यतोन्यश्चेत्येवमेव व्यवस्थितौ ।भेदाभेदौ चेतनेषु तस्मान्नैकप्रकारता ।एकमित्येव यज्ज्ञातं बहुत्वेनैव तत् पुनः ।पटाद्यं ज्ञायते यस्माद् भेदाभेदौ कुतो न तत् ।तन्तुभ्योन्यः पटः साक्षात् कस्य दृष्टिपथं गतः ।अनन्यश्चेत् तन्तुभावे पटाभावः कुतो भवेत् ।न चात्मनि विशेषोत्र दृष्टान्तत्वं गमिष्यति ।शुद्धोहम्प्रत्ययो यस्मात् तत्राभेदप्रदर्शकः ।अत्रावयवभेदेन स्यादेव ह्यनवस्थितिः ।न चानवयवं वस्तु क्वचित् स्यान्मानगोचरम् ।पूर्वापरादिभेदेन यतोंशोस्यावगम्यते ।उपाधिरप्येकदेशसम्बद्धः सन्तमेव हि ।ज्ञापयेद् भेदमखिलं ग्रसन् स विभजेत् कथम् ।तस्माद् गुणादिकमपि नास्त्यनंशतया क्वचित् ।भावाभावव्यवहृतेर्विद्यमानेपि वस्तुनि ।भेदाभेदौ गुणादेश्च जडे वस्तुनि संस्थितौ ।चेतने शक्तिरूपेण गुणादेर्भाव इष्यते ।सुप्तोयं बलवान् विद्वानित्यादिव्यवहारतः ।नचैवं शक्तिरूपेण जडे व्यवहृतिः क्वचित् ।एकमेवाद्वितीयं तन्नेह नानास्ति किञ्चन ।मृत्योः स मृत्युमाप्नोति य इह नानेव पश्यति ।यथोदकं दुर्गे वृष्टं पर्वतेषु विधावति ।एवं धर्मान् पृथक् पश्यंस्तानेवानुविधावति ।इत्यादिश्रुतिमानाच्च परमैश्वर्यतस्तथा ।सर्वं तु घटते विष्णौ यत् कल्याणगुणात्मकम्&#039;&#039; ॥ इत्यादि ब्रह्मतर्के ।॥ १-१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पश्यामि देवांस्तव देव देहे सर्वांस्तथा भूतविशेषसङ्घान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ब्रह्माणमीशं कमलासनस्थं ऋषींश्च सर्वान् उरगांश्च दिव्यान्॥ १५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V15&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V15_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कमलासने ब्रह्मणि स्थितं रुद्रम्&#039;विष्णुं समाश्रितो ब्रह्मा ब्रह्मणोङ्कगतो हरः ।हरस्याङ्गविशेषेषु देवाः सर्वेपि संस्थिताः&#039;&#039; ॥ इति पाद्मे ॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनेकबाहूदरवक्त्रनेत्रं पश्यामि त्वां सर्वतोनन्तरूपम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नान्तं न मध्यं न पुनस्तवादिं पश्यामि विश्वेश्वर विश्वरूप॥ १६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = किरीटिनं गदिनं चक्रिणं च तेजोराशिं सर्वतो दीप्तिमन्तम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पश्यामि त्वां दुर्निरीक्ष्यं समन्ताद्दीप्तानलार्कद्युतिमप्रमेयम्॥ १७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = त्वमक्षरं परमं वेदितव्यं त्वमस्य विश्वस्य परं निधानम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = त्वमव्ययः शाश्वतधर्मगोप्तासनातनस्त्वं पुरुषो मतो मे॥ १८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनादिमध्यान्तमनन्तवीर्यमनन्तबाहुं शशिसूर्यनेत्रम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पश्यामि त्वां दीप्तहुताशवक्त्रं स्वतेजसा विश्वमिदं तपन्तम्॥ १९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = द्यावापृथिव्योरिदमन्तरं हि व्याप्तं त्वयैकेन दिशश्च सर्वाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दृष्ट्वाद्भुतं रूपमुग्रं तवेदं लोकत्रयं प्रव्यथितं महात्मन्॥ २० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V20_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
द्यावापृथिव्योरन्तरमेकेनैव रूपेण व्याप्तम् । &#039;नान्तं न मध्यम्&#039;&#039; इत्युक्त-त्वात् पुनः &#039;अनादिमध्यान्तम्&#039;&#039; इति गुणानन्त्यापेक्षया । &#039;त्वया ततं विश्वमनन्तरूप&#039;&#039; इति कालापेक्षया । स्वयमन्तं विद्यमानमपि न पश्यतीत्याशङ्क्य &#039;त्वया ततं विश्वम्&#039;&#039; इत्याह । अन्यत् तात्पर्यज्ञापनायाभ्यासरूपम् । &#039;सर्वं समाप्नोषि ततोसि सर्वः&#039;&#039; इति &#039;सर्वं खल्विदं ब्रह्म&#039;&#039; इत्यादिषु सर्वशब्दव्याख्यानरूपम् ।&lt;br /&gt;
&#039;त्रिलोकेषु स्थितैर्भक्तैरर्जुनाय प्रदर्शितम् ।&lt;br /&gt;
दृष्टं विष्णोर्विश्वरूपं स्वयोग्यत्वानुरूपतः ।&lt;br /&gt;
प्रायः सहैव पार्थेन प्रायो भीताश्च तेखिलाः ।&lt;br /&gt;
दर्शनाभ्यासतो दृष्टिरानन्दोद्रेकता भवेत् ।&lt;br /&gt;
तस्मिन् काले तु भूमेश्च भारहारार्थमुद्यमात् ।&lt;br /&gt;
उग्रत्वमिव सर्वत्र न भीतिर्ब्रह्मदर्शिनाम् ।&lt;br /&gt;
अर्जुनादधिका ये तु तेषां भीतिर्न चाभवत् ।&lt;br /&gt;
श्रीब्रह्मरुद्रपूर्वाणां कृष्णाया भीमरामयोः&#039;&#039; ॥ इत्याग्नेयवचनात् ।&lt;br /&gt;
&#039;दृष्ट्वाद्भुतं रूपम्&#039;&#039; इत्यादि युज्यते ॥ १९,२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अमी हि त्वां सुरसङ्घा विशन्ति केचिद्भीताः प्राञ्जलयो गृणन्ति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्वस्तीत्युक्त्वा महर्षिसिद्धसङ्घाः स्तुवन्ति त्वां स्तुतिभिः पुष्कलाभिः॥ २१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = रुद्रादित्या वसवो ये च साध्या विश्वेश्विनौ मरुतश्चोष्मपाश्च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = गन्धर्वयक्षासुरसिद्धसङ्घा वीक्षन्ते त्वां विस्मिताश्चैव सर्वे॥ २२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = रूपं महत्ते बहुवक्त्रनेत्रं महाबाहो बहुबाहूरुपादम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = बहूदरं बहुदंष्ट्राकरालं दृष्ट्वा लोकाः प्रव्यथितास्तथाहम्॥ २३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नभःस्पृशं दीप्तमनेकवर्णं व्यात्ताननं दीप्तविशालनेत्रम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दृष्ट्वा हि त्वां प्रव्यथितान्तरात्मा धृतिं न विन्दामि शमं च विष्णो॥ २४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दंष्ट्राकरालानि च ते मुखानि दृष्ट्वैव कालानलसन्निभानि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दिशो न जाने न लभे च शर्म प्रसीद देवेश जगन्निवास॥ २५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अमी च त्वां धृतराष्ट्रस्य पुत्राः सर्वे सहैवावनिपालसङ्घैः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भीष्मो द्रोणः सूतपुत्रस्तथासौ सहास्मदीयैरपि योधमुख्यैः॥ २६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वक्त्राणि ते त्वरमाणा विशन्ति दंष्ट्राकरालानि भयानकानि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = केचिद्विलग्ना दशनान्तरेषु सन्दृश्यन्ते चूर्णितैरुत्तमाङ्गैः॥ २७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यथा नदीनां बहवोम्बुवेगाः समुद्रमेवाभिमुखा द्रवन्ति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तथा तवामी नरलोकवीरा विशन्ति वक्त्राण्यभिविज्वलन्ति॥ २८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यथा प्रदीप्तं ज्वलनं पतङ्गा विशन्ति नाशाय समृद्धवेगाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तथैव नाशाय विशन्ति लोका- स्तवापि वक्त्राणि समृद्धवेगाः॥ २९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V30&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = लेलिह्यसे ग्रसमानः समन्तात्- लोकान् समग्रान्वदनैर्ज्वलद्भिः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तेजोभिरापूर्य जगत्समग्रं भासस्तवोग्राः प्रतपन्ति विष्णो॥ ३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V31&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आख्याहि मे को भवानुग्ररूपो नमोस्तु ते देववर प्रसीद ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विज्ञातुमिच्छामि भवन्तमाद्यं न हि प्रजानामि तव प्रवृत्तिम्॥ ३१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V31&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V31_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मुक्ताः सुरसङ्घा विशन्ति । &#039;प्रवेशो निर्गमश्चैव मुक्तानां स्वेच्छया भवेत्&#039;&#039; । इति हि ब्रह्माण्डे ॥ २१-२५ ॥&lt;br /&gt;
अन्यचेष्टां कुर्वतामपि भगवच्चेष्टयैव प्रलये प्रजानां प्रवेशवत् प्रवेशो युज्यते । सेनामध्यतो भगवन्मुखानामुभयाभिमुखत्वाच्चोभे सेने तत्र प्रविशतः । ये तु तस्मिन्नेव मुहूर्ते मरिष्यन्ति तेषां दशनान्तरेषु चूर्णितमपि शिरः सूक्ष्मदृष्टिगोचरत्वान्मानुषदृष्ट्या तथा न दृश्यते । यथा भिन्नमपि घटादिकं यावत् पृथङ्ग् न पतति तावन्मन्ददृष्टीनां न ज्ञायते । यथा पुरूरवसो जराश्विभ्यामेव दृष्टा ॥ २६-३० ॥&lt;br /&gt;
विशेषगुणकर्मविषय एव प्रश्नः । &#039;विष्णो&#039;&#039; इति सम्बोधनात् ॥ ३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V32&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कालोस्मि लोकक्षयकृत्प्रवृद्धो लोकान् समाहर्तुमिह प्रवृत्तः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ऋतेपि त्वा न भविष्यन्ति सर्वे येवस्थिताः प्रत्यनीकेषु योधाः॥ ३२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V32&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V32_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;कालः कलितसम्पूर्णसद्गुणत्वाज्जनार्दनः ।संहारात् सर्ववित्त्वाद् वा सर्वविद्रावणेन वा&#039;&#039; ॥इति महावराहे ।अपिशब्देन भ्रात्रादीन् अपि ऋते ॥३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V33&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तस्मात्त्वमुत्तिष्ठ यशो लभस्व जित्वा शत्रून् भुङ्क्ष्व राज्यं समृद्धम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मयैवैते निहताः पूर्वमेव निमित्तमात्रं भव सव्यसाचिन्॥ ३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V34&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = द्रोणं च भीष्मं च जयद्रथं च कर्णं तथान्यानपि योधवीरान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मया हतांस्त्वं जहि मा व्यथिष्ठा युध्यस्व जेतासि रणे सपत्नान्॥ ३४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V34&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V34_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जयद्रथस्य पितुर्वरादेव विशेषः । निहताः निहतप्राया । पश्चादर्जुनेपि स्थित्वा स एव हनिष्यति ॥ ३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V35&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एतच्छ्रुत्वा वचनं केशवस्य कृताञ्जलिर्वेपमानः किरीटी ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नमस्कृत्वा भूय एवाह कृष्णं सगद्गदं भीतभीतः प्रणम्य॥ ३५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|सञ्जय उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V36&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = स्थाने हृषीकेश तव प्रकीर्त्या जगत्प्रहृष्यत्यनुरज्यते च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = रक्षांसि भीतानि दिशो द्रवन्ति सर्वे नमस्यन्ति च सिद्धसङ्घाः॥ ३६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V37&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कस्माच्च ते न नमेरन्महात्मन् गरीयसे ब्रह्मणोप्यादिकर्त्रे ॥ अनन्त देवेश जगन्निवास त्वमक्षरं सदसत्तत्परं यत्॥ ३७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V38&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = त्वमादिदेवः पुरुषः पुराण- स्त्वमस्य विश्वस्य परं निधानम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वेत्तासि वेद्यं च परं च धाम त्वया ततं विश्वमनन्तरूप॥ ३८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V39&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = वायुर्यमोग्निर्वरुणः शशाङ्कः प्रजापतिस्त्वं प्रपितामहश्च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नमो नमस्तेस्तु सहस्रकृत्वः पुनश्च भूयोपि नमो नमस्ते॥ ३९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V39&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V39_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वायुर्बलज्ञानयोगात् शशाङ्कोतिसुखाङ्कितः ।&lt;br /&gt;
इन्द्रः स परमैश्वर्यादिति नानाभिधो हरिः । इति च ॥३९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V40&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नमः पुरस्तादथ पृष्ठतस्ते नमोस्तु ते सर्वत एव सर्व ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनन्तवीर्यामितविक्रमस्त्वं सर्वं समाप्नोषि ततोसि सर्वः॥ ४० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V41&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सखेति मत्वा प्रसभं यदुक्तं हे कृष्ण हे यादव हे सखेति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अजानता महिमानं तवेदं मया प्रमादात् प्रणयेन वापि॥ ४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V42&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यच्चापहासार्थमसत्कृतोसि विहारशय्यासनभोजनेषु ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एकोथवाप्यच्युत तत्समक्षं तत्क्षामये त्वामहमप्रमेयम्॥ ४२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V42_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एकः सर्वोत्तमोप्यसत्कृतः । &#039;एकः सर्वाधिको ज्ञेय एष एव करोति यत्&#039;&#039; इति च ॥ ४२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V43&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पितासि लोकस्य चराचरस्य त्वमस्य पूज्यश्च गुरुर्गरीयान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न त्वत्समोस्त्यभ्यधिकः कुतोन्यो लोकत्रयेप्यप्रतिमप्रभाव॥ ४३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V44&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तस्मात्प्रणम्य प्रणिधाय कायं प्रसादये त्वामहमीशमीड््यम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पितेव पुत्रस्य सखेव सख्युः प्रियः प्रियायार्हसि देव सोढुम्॥ ४४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V45&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अदृष्टपूर्वं हृषितोस्मि दृष्ट्वा भयेन च प्रव्यथितं मनो मे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तदेव मे दर्शय देव रूपं प्रसीद देवेश जगन्निवास॥ ४५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V46&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = किरीटिनं गदिनं चक्रहस्त- मिच्छामि त्वां द्रष्टुमहं तथैव ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तेनैव रूपेण चतुर्भुजेन सहस्रबाहो भव विश्वमूर्ते॥ ४६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V46&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V46_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तेनैव रूपेण भवेति अनन्तरूपगोपनेन तदेव प्रकाशयेत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
&#039;पञ्चाननं चिन्त्यमचिन्त्यरूपं पद्मासनं गोपितविश्वरूपम्&#039;&#039; ।&lt;br /&gt;
इति हि वैहायससंहितायाम् ॥४६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V47&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मया प्रसन्नेन तवार्जुनेदं रूपं परं दर्शितमात्मयोगात् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तेजोमयं विश्वमनन्तमाद्यं यन्मे त्वदन्येन न दृष्टपूर्वम्॥ ४७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V47&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V47_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;विश्वनामा स भगवान् यतः पूर्णगुणः प्रभुः&#039;&#039; । इति पाद्मे ।&#039;त्वदन्येन न दृष्टपूर्वम्&#039;&#039; इत्यनेन तेनैवेन्द्रशरीरेण दृष्टमिति ज्ञायते । त्वदन्येनेति तदवरापेक्षया । तैरपि तद्वन्न दृष्टमित्येव ।&#039;विश्वरूपं प्रथमतो ब्रह्मापश्यच्चतुर्मुखः ।तच्छतांशेन रुद्रस्तु तच्छतांशेन वासवः ।यथेन्द्रेण पुरा दृष्टमपश्यत् सोर्जुनोपि सन् ।तदन्ये क्रमयोगेन तच्छतांशादिदर्शिनः&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्माण्डे ॥४७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V48&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न वेदयज्ञाध्ययनैर्न दानै- र्न च क्रियाभिर्न तपोभिरुग्रैः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एवंरूपः शक्य अहं नृलोके द्रष्टुं त्वदन्येन कुरुप्रवीर॥ ४८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V48&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V48_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वेदादिभिरपि त्वदवरेणैवं द्रष्टुमशक्यः । अन्यथा &#039;दृष्ट्वाद्भुतं रूपम्&#039;&#039; इत्यादिविरोधः ॥ ४८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V49&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मा ते व्यथा मा च विमूढभावो दृष्ट्वा रूपं घोरमीदृङ्ग्ममेदम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = व्यपेतभीः प्रीतमनाः पुनस्त्वं तदेव मे रूपमिदं प्रपश्य॥ ४९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V50&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इत्यर्जुनं वासुदेवस्तथोक्त्वा स्वकं रूपं दर्शयामास भूयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आश्वासयामास च भीतमेनं भूत्वा पुनः सौम्यवपुर्महात्मा॥ ५० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|सञ्जय उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V50&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V50_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
स्ववत् क्रियत इति स्वकं रूपम् । विश्वरूपमज्ञानां स्वरूपवन्न दर्शयति । एतदज्ञानामपि तथैव दर्शयतीति विशेषः । अन्यथा &#039;द्रष्टुमिच्छामि ते रूपम्&#039;&#039; इति विरुद्धं स्यात् ।&lt;br /&gt;
&#039;परावरविभेदस्तु मुग्धदृष्टिमपेक्ष्य तु ।&lt;br /&gt;
प्रादुर्भावस्वरूपाणां विश्वरूपस्य च प्रभोः ।&lt;br /&gt;
अन्यथा न विशेषोस्ति व्यक्तिर्ह्यज्ञव्यपेक्षया&#039;&#039; ॥ इति च ॥५० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V51&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दृष्ट्वेदं मानुषं रूपं तव सौम्यं जनार्दन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इदानीमस्मि संवृत्तः सचेताः प्रकृतिं गतः॥५१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V51&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V51_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
किञ्चित् मनुष्यवद् दृश्यमानत्वात् मानुषम् ॥ ५१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V52&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सुदुर्दर्शमिदं रूपं दृष्टवानसि यन्मम ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = देवा अप्यस्य रूपस्य नित्यं दर्शनकाङ्क्षिणः॥५२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V52&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V52_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये एकादशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V52&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V52_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ये दर्शनकाङ्क्षिणस्तैरपीदानीं दृष्टप्रायः ॥ ५२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V53&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नाहं वेदैर्न तपसा न दानेन न चेज्यया ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शक्य एवंविधो द्रष्टुं दृष्टवानसि मां यथा॥५३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V54&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = भक्त्या त्वनन्यया शक्य अहमेवंविधोर्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ज्ञातुं द्रष्टुं च तत्त्वेन प्रवेष्टुं च परन्तप॥५४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C11_V55&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C11&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मत्कर्मकृन्मत्परमो मद्भक्तः सङ्गवर्जितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निर्वैरः सर्वभूतेषु यः स मामेति पाण्डव॥५५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C11_V55&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C11_V55_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे विश्वरूपदर्शनयोगो नाम एकादशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== द्वादशोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 12&lt;br /&gt;
| title        = द्वादशोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
अव्यक्तोपासनाद् भगवदुपासनस्योत्तमत्वं प्रदर्श्य तदुपायं प्रदर्शयत्यस्मिन्नध्याये-&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एवं सततयुक्ता ये भक्तास्त्वां पर्युपासते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ये चाप्यक्षरमव्यक्तं तेषां के योगवित्तमाः॥१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
साधननिर्णयोत्र ।&lt;br /&gt;
श्रिये जातः श्रिय आ निरियाय श्रियं वयो जरितृभ्यो दधाति । श्रियं वसाना अमृतत्वमायन् भवन्ति सत्या समिथा मितद्रौ&#039;&#039; &#039;उपासिता मुक्तिदा सद्य एव ह्यस्येशाना जगतो विष्णुपत्नी । या श्रीर्लक्ष्मीरौपला चाम्बिकेति ह्रीश्चेत्युक्ता संविदग््रया सुविद्या&#039;&#039; इत्यादिश्रुतिभ्यः ।&lt;br /&gt;
&#039;श्रीः सुतुष्टा हरेस्तोषं गमयेत् क्षिप्रमेव तु ।&lt;br /&gt;
अतुष्टा तदतुष्टिं च तस्माद् ध्येयैव सा सदा ।&lt;br /&gt;
अव्यक्तं प्रकृतिं प्राहुः कूटस्थं चाक्षरं च ताम् ।&lt;br /&gt;
प्रधानमिति च प्राहुर्महापुरुष इत्यपि ।&lt;br /&gt;
तां ब्रह्म महदित्याहुः परं जीवं परां चितिम् ।&lt;br /&gt;
तस्यास्तु परमो विष्णुः यो ब्रह्म परमं महत्&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्माण्डवचनाच्चाव्यक्तोपासनान्मोक्षाशङ्कया पृच्छति । &#039;कूटस्थोक्षर उच्यते&#039;&#039; इत्युत्तरवचनात् &#039;कूटस्थमचलम्&#039;&#039; इत्यत्राप्युक्तेरव्यक्तशब्दश्चित्प्रकृतिवाची । अन्यथा &#039;ये त्वां पर्युपासते, ये चाप्यक्षरम्, तेषां के योगवित्तमाः&#039;&#039; इति भेदेन प्रश्नानुपपत्तिः । &#039;परं ब्रह्म परं धाम पवित्रं परमं भवान्&#039;&#039; इति तेनैवोक्तत्वात् । ये तु &#039;ते मे युक्ततमा मताः&#039;&#039; &#039;मय्येव मन आधत्स्व&#039;&#039; इत्यादौ भगवतोक्तेप्यव्यक्तोपासकानामाधिक्यं वदन्ति ते त्वपलापकत्वादेवाति-साहसिका इति सुशोच्या एव ॥ १ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मय्यावेश्य मनो ये मां नित्ययुक्ता उपासते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = श्रद्धया परयोपेतास्ते मे युक्ततमा मताः॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ये त्वक्षरमनिर्देश्यमव्यक्तं पर्युपासते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वत्रगमचिन्त्यं च कूटस्थमचलं ध्रुवम्॥३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सन्नियम्येंद्रियग्रामं सर्वत्र समबुद्धयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ते प्राप्नुवन्ति मामेव सर्वभूतहिते रताः॥४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V04&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V04_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;अविष्णुज्ञैरतद्भक्तैस्तदुपासाविवर्जितैः ।शपेदुपासिताप्येषा श्रीस्तांस्तद्धरितत्त्ववित् ।तद्भक्तस्तमुपास्यैव श्रियं ध्यायीत नित्यदा ।तेन तुष्टा तु साच्छिद्रं दद्याद् विष्णोरुपासनम् ।ततस्तद्दर्शनान्मुक्तिं यात्यसौ नात्र संशयः ।तथापि सर्वपरमां सर्वदोषविवर्जिताम् ।ज्ञात्वा श्रियं तत्परमं तत्पतिं पुरुषोत्तमम् ।विज्ञायोपासते नित्यं ते हि युक्ततमा मताः ।यतः क्लेशोधिकस्तेषां पृथक् श्रियमुपासताम् ।विष्णुना सहिता ध्याता सापि तुष्टिं परां व्रजेत् ।अन्यथा तु पुनर्विष्णोः श्रीपतित्वेन चिन्तनम् ।अच्छिद्रमेव कर्तव्यमिति मुक्तिश्चिराद् भवेत् ।तस्मादक्लेशतो मुक्तिः क्षिप्रं विष्णुमुपासताम्&#039;&#039; ॥ इति परमश्रुतिः ।युक्ततमाः साधकतमाः ॥२ ॥ &#039;न चलेत् स्वात् पदाद् यस्मादचला श्रीस्ततो मता&#039;&#039; । इत्याग्नेये ।&#039;सूक्ष्मत्वादप्रसिद्धत्वाद् गुणबाहुल्यतस्तथा ।अनिर्देश्यौ तथाव्यक्तावचिन्त्यौ श्रीश्च माधवः&#039;&#039; ॥ इति नारदीये ॥३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = क्लेशोधिकतरस्तेषामव्यक्तासक्तचेतसाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अव्यक्ता हि गतिर्दुःखं देहवद्भिरवाप्यते॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ये तु सर्वाणि कर्माणि मयि संन्यस्य मत्पराः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनन्येनैव योगेन मां ध्यायन्त उपासते॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तेषामहं समुद्धर्ता मृत्युसंसारसागरात् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भवामि न चिरात्पार्थ मय्यावेशितचेतसाम्॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मय्येव मन आधत्स्व मयि बुदि्धं निवेशय ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निवसिष्यसि मय्येव अत ऊर्ध्वं न संशयः॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अथ चित्तं समाधातुं न शक्नोषि मयि स्थिरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अभ्यासयोगेन ततो मामिच्छाप्तुं धनञ्जय॥९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अभ्यासेप्यसमर्थोसि मत्कर्मपरमो भव ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मदर्थमपि कर्माणि कुर्वन्सिदि्धमवाप्स्यसि॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अथैतदप्यशक्तोसि कर्तुं मद्योगमाश्रितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वकर्मफलत्यागं ततः कुरु यतात्मवान्॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = श्रेयो हि ज्ञानमभ्यासात् ज्ञानाद्ध्यानं विशिष्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ध्यानात्कर्मफलत्यागस्त्यागाच्छान्तिरनन्तरम्॥१२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V12_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;विष्णोरन्यं न स्मरेद् यो विना तत्परिवारताम् ।तदधीनतां वानन्ययोगी स परिकीर्तितः&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;अन्तवत्तु फलं तेषाम्&#039;&#039; इत्यादिनान्यदेवोपासनायाः पूर्वमेव निन्दितत्वात् लक्ष्म्यास्त्वतिसामीप्याद् विशेषमाशङ्क्य तदुपासनाविषय एव प्रश्नः कृतः ।&#039;वैष्णवान्येव कर्माणि यः करोति सदा नरः ।जपार्चामार्जनादीनि स्वाश्रमोक्तानि यानि च ।स तत्कर्मेति विज्ञेयो योन्यदेवादिपूजनम् ।कृत्वा हरावर्पयति स तु तद्योगमात्रवान् ।तत्र पूर्वोविशिष्टः स्यादादिमध्यान्ततः स्मृऽतेः ।अवान्तरे च नियमाद् विष्णोस्तद्दासतास्य यत् ।मनसा वर्ततेन्योपि यथाशक्ति हरिस्मृऽतेः ।पूर्वोक्तयोग्यो भवति यदि नित्यं तदिच्छति ।असम्यग्ज्ञानिनो ध्यानाज्ज्ञानमेव विशिष्यते ।ज्ञात्वा ध्यानं ततस्तस्मात् तत् फलेच्छाविवर्जितम् ।तस्माज्ज्ञानाद् भवेन्मुक्तिस्त्यागाद्ध्यानयुतात् स्फुटम्&#039;&#039; इति च । शान्तिर्मुक्तिः ॥ ४-१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ओष्टा सर्वभूतानां मैत्रः करुण एव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निर्ममो निरहङ्कारः समदुःखसुखः क्षमी॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सन्तुष्टः सततं योगी यतात्मा दृढनिश्चयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मय्यर्पितमनोबुदि्धर्यो मद्भक्तः स मे प्रियः॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यस्मान्नोद्विजते लोको लोकान्नोद्विजते च यः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = हर्षामर्षभयोद्वेगैर्मुक्तो यः स च मे प्रियः॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनपेक्षः शुचिर्दक्ष उदासीनो गतव्यथः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वारम्भपरित्यागी यो मद्भक्तः स मे प्रियः॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यो न हृष्यति न द्वेष्टि न शोचति न काङ्क्षति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शुभाशुभपरित्यागी भक्तिमान् यः स मे प्रियः॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = समः शत्रौ च मित्रे च तथा मानापमानयोः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शीतोष्णसुखदुःखेषु समः सङ्गविवर्जितः॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तुल्यनिन्दास्तुनिर्मौनी सन्तुष्टो येन केनचित् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनिकेतः स्थिरमतिर्भक्तिमान् मे प्रियो नरः॥१९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V19_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अवैष्णवसर्वारम्भपरित्यागी । सर्वारम्भाभिमानत्यागेन फलत्यागेन भगवति समर्पणरूपेण च त्यागी । &#039;सर्वकर्मफलत्यागं प्राहुस्त्यागं विचक्षणाः&#039;&#039; &#039;मयि सर्वाणि कर्माणि सन्न्यस्याध्यात्मचेतसा&#039;&#039; ॥ इत्यादेः ॥ &#039;भक्तिं ज्ञानं च वैराग्यमृते यो नेच्छति क्वचित् ।शुभाशुभपरित्यागी विद्वद्भिः कीर्तितो हि सः&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;प्रायः सुखादिषु समः प्रायो हर्षादिवर्जितः ।तथोच्यते यथाल्पस्वो निःस्व इत्युच्यते बुधैः ।न हि मुख्यतया साम्यं कस्यचित् सुखदुःखयोः ।न च हर्षादिसन्त्यागो यावन्मुक्तिः कुतश्चन&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;हृतिर्मदादधर्माय हर्षो नाम प्रकीर्तितः&#039;&#039; ।इति शब्दनिर्णये ॥१६-१९॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C12_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C12&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ये तु धर्म्यामृतमिदं यथोक्तं पर्युपासते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = श्रद्दधाना मत्परमा भक्तास्तेतीव मे प्रियाः॥२० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V20_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे भक्तियोगो नम द्वादशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V20_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये द्वादशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C12_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C12_V20_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
व्यस्तेन प्रियाः समस्तेनातीव प्रियाः । भक्तिस्तु व्यस्तेप्युक्तैव । यस्मान्नोद्विजते इत्यत्रापि स चेत्यनेन भक्तिरनुषज्यते । धर्मसाधनं धर्म्यं तदेवामृतसाधनममृतं धर्म्यामृतम् ॥ २० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== त्रयोदशोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 13&lt;br /&gt;
| title        = त्रयोदशोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
पूर्वोक्तज्ञानज्ञेयक्षेत्रपुरुषान् पिण्डीकृत्य विविच्य दर्शयत्यनेनाध्यायेन ।सर्वार्थसङ्क्षेपोयम् ॥ १ ॥&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रकृतिं पुरुषं चैव क्षेत्रं क्षेत्रज्ञमेव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एतद्वेदितुमिच्छामि ज्ञानं ज्ञेयं च केशव॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इदं शरीरं कौन्तेय क्षेत्रमित्यभिधीयते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एतद्यो वेत्ति तं प्राहुः क्षेत्रज्ञ इति तद्विदः॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = क्षेत्रज्ञं चापि मां विदि्ध सर्वक्षेत्रेषु भारत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = क्षेत्रक्षेत्रज्ञयोर्ज्ञानं यत्तज्ज्ञानं मतं मम॥३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तत्क्षेत्रं यच्च यादृक्च यद्विकारि यतश्च यत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स च यो यत्प्रभावश्च तत्समासेन मे शृणु॥४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V04&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V04_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;हिंसाहेतुश्च जीवस्य परेण प्रेर्यते च यत् ।अव्यक्तादि शरीरं तत् तत्क्षेत्रं क्षीयतेत्र यत् ।इच्छा द्वेषः सुखं दुःखं देहो व्याप्तिश्च चेतसः ।तद्विकारा इति ज्ञेयाश्चिद्रूपेच्छादिमिश्रिताः ।विकारेच्छादिनिर्मुक्तश्चिन्मात्रेच्छादिसंयुतः ।मुक्त इत्युच्यते जीवो मुक्तिश्च द्विविधा मता ।चिन्मात्रद्वेषदुःखे च देहो मिथ्यादृगात्मकः ।निषिद्धेच्छा च यत्र स्युर्नित्या सा मुक्तिरासुरी ।चिन्मात्रा वैष्णवी भक्तिर्देहः सम्यग्दृगात्मकः ।सुखमिच्छानुकूला च धृतिर्दैवी तु सा मता&#039;&#039; ॥ इति नारायणश्रुतिः ॥२ ॥ &#039;क्षेत्रज्ञो भगवान् विष्णुर्नह्यन्यः क्षेत्रमञ्जसा ।वेत्त्यसौ भगवान् ज्ञेयो व्यक्ताव्यक्तविलक्षणः ।स तु जीवेषु सर्वेषु बहिश्चैव व्यवस्थितः ।विलक्षणश्च जीवेभ्यः सर्वेभ्योपि सदैव च ।सर्वतः पाणिपादादिर्यतः पाण्यादिशक्तिमान् ।केशादिष्वपि सर्वत्र कृष्णकेशो हि यादवः ।अणोरणुतरै रूपैः पाणिपादादिसंयुतैः ।सर्वत्र संस्थितत्वाद् वा सर्वतः पाणिपादवान् ।सर्वेंद्रियाणां विषयान् वेत्ति सोप्राकृतेंद्रियः ।यतोतोनिंद्रियः प्रोक्तो यन्न भिन्नेंद्रियोथवा ।गुणैः सत्त्वादिभिर्हीनः सर्वकल्याणमूर्तिमान् ।अन्यथाभावराहित्यादचरश्चर एव च ।&#039;चरणात् सर्वदेशेषु व्याप्तोणुर्मध्यमस्तथा ।सर्वगत्वात् समीपे च दूरे चैवान्तरे च सः ।अनन्ताव्ययशक्तित्वात् तदन्यत्र विरोधिनः ।सन्ति सर्वे गुणास्तत्र न च तत्र विरोधिनः&#039;&#039; ॥ इति च ।न च जीवस्य क्षेत्रज्ञनाम- &#039;क्षेत्रज्ञ एता मनसो विभूतीर्जीवस्य मायारचिता अनित्याः ।आविर्हिताश्चापि तिरोहिताश्च शुद्धो विचष्टे ह्यविशुद्धकर्तुः&#039;&#039; ॥ इति हि भागवते ।अतः &#039;एतद् यो वेत्ति&#039;&#039; इत्युक्ते जीवस्यापि किञ्चिज्ज्ञानात् तत्प्राप्तेस्तन्निवारणार्थं &#039;क्षेत्रज्ञं चापि मां विदि्ध&#039;&#039; इत्याह । अन्यथा &#039;एतद् यो वेत्ति&#039;&#039; इत्युक्तेनैव सिद्धत्वात् &#039;क्षेत्रज्ञं चापि&#039;&#039; इति व्यर्थम् । भेदपक्षे तु नामनिरुक्त्यर्थं &#039;एतद् यो वेत्ति&#039;&#039; इति । सर्वाभेदमपि केचिद् वदन्तीति क्षेत्रं च ज्ञश्चेति व्युत्पत्तिं निवारयति । क्षेत्रज्ञं मां सर्वक्षेत्रेषु स्थितत्वेन विद्धीत्यर्थः । तत्पक्षे तु &#039;यो वेत्ति&#039;&#039; इत्युक्ते ईश्वरस्यापि क्षेत्रज्ञत्वं सिद्धमेव । सर्वाभेदविवक्षायां च सर्वं क्षेत्र(ज्ञ)मिति वक्तव्यम् । &#039;सर्वक्षेत्रेषु&#039;&#039; इति व्यर्थम् । न च तत्पक्षे मामित्यस्य कश्चिद् विशेषः । किन्त्वेक एव क्षेत्रज्ञ (अहम्) इति वक्तव्यम् ।॥३ ॥ यतश्च यत् । यतः परमेश्वरानुमतेरिदं याति प्रवर्तते । स चानुमन्ता यः । अनुसारिणी मतिरनुमतिः प्रेरणारूपा ।प्रेरणानुमतिः प्रोक्ता क्वचित् संवाद उच्यते ।प्रेरकत्वात्तु भगवाननुमन्ता प्रकीतितः ॥ इति च ।उपद्रष्टानुमन्ता चेत्यनेनैवानुमतिरनुमन्ता चोक्तः । ज्ञेयं यत्तदित्यादिना &#039;यत्प्रभाव&#039;&#039; इत्यपि ॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ऋषिभिर्बहुधा गीतं छन्दोभिर्विविधैः पृथक् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ब्रह्मसूत्रपदैश्चैव हेतुमद्भिर्विनिश्चितैः॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = महाभूतान्यहङ्कारो बुदि्धरव्यक्तमेव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इंद्रियाणि दशैकं च पञ्च चेंद्रियगोचराः॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इच्छा द्वेषः सुखं दुःखं सङ्घातश्चेतना धृतिः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एतत्क्षेत्रं समासेन सविकारमुदाहृतम्॥७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V07_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
चेतना चित्तव्याप्तिः ।&lt;br /&gt;
&#039;सङ्घातो देह उद्दिष्टश्चित्तव्याप्तिस्तु चेतना&#039;&#039; । इति च ॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अमानित्वमदम्भित्वमहिंसा क्षान्तिरार्जवम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आचार्योपासनं शौचं स्थैर्यमात्मविनिग्रहः॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इंद्रियार्थेषु वैराग्यमनहङ्कार एव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = जन्ममृत्युजराव्याधिदुःखदोषानुदर्शनम्॥९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = असक्तिरनभिष्वङ्गः पुत्रदारगृहादिषु ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नित्यं च समचित्तत्वमिष्टानिष्टोपपत्तिषु॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मयि चानन्ययोगेन भक्तिरव्यभिचारिणी ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विविक्तदेशसेवित्वमरतिर्जनसंसदि॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अध्यात्मज्ञाननित्यत्वं तत्त्वज्ञानार्थदर्शनम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एतज्ज्ञानमिति प्रोक्तमज्ञानं यदतोन्यथा॥१२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V12_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्त्वज्ञानविषयस्य विष्णोः । अपरोक्षदर्शनं तत्त्वज्ञानार्थदर्शनम् । ज्ञायतेनेनेति ज्ञानम्, ज्ञप्तिर्ज्ञानमिति व्युत्पत्त्या &#039;एतज्ज्ञानम्&#039;&#039; इति ज्ञानसाधनं ज्ञानं चोक्तम् ॥ १२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ज्ञेयं यत्तत्प्रवक्ष्यामि यज्ज्ञात्वामृतमश्नुते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अनादिमत्परं ब्रह्म न सत्तन्नासदुच्यते॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वतः पाणिपादं तत्सर्वतोक्षिशिरोमुखम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वतः श्रुतिमल्लोके सर्वमावृत्य तिष्ठति॥१४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V14&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V14_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अनादीत्युक्ते स्वयं कारणं न भवतीत्याशङ्का स्यादिति तन्निवृत्त्यर्थं &#039;अनादिमत्&#039;&#039; इत्याह ।&lt;br /&gt;
&#039;मुख्यतो गुणपूर्णत्वात् परं ब्रह्म जनार्दनः ।&lt;br /&gt;
मूर्तामूर्तव्यतीतत्वान्न सन्नैवासदुच्यते&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
&#039;मूर्तं सदवगम्यत्वादज्ञेयत्वादसत् परम् ।&lt;br /&gt;
पुंसामर्थ्यादगम्यत्वात् सर्ववेदप्रसिदि्धतः ।&lt;br /&gt;
विलक्षणः सदसतोर्भगवान् विष्णुरव्ययः&#039;&#039; ॥ इति च ॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वेंद्रियगुणाभासं सर्वेंद्रियविवर्जितं ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = असक्तं सर्व(भृच्चैव)भुक्चैव निर्गुणं गुणभोक्तृ च॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बहिरन्तश्च भूतानामचरं चरमेव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सूक्ष्मत्वात्तदविज्ञेयं दूरस्थं चान्तिके च तत्॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अविभक्तं च भूतेषु विभक्तमिव च स्थितम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भूतभर्तृ च तज्ज्ञेयं ग्रसिष्णु प्रभविष्णु च॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ज्योतिषामपि तज्जयोतिस्तमसः परमुच्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ज्ञानं ज्ञेयं ज्ञानगम्यं हृदि सर्वस्य विष्ठितम्॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इति क्षेत्रं तथा ज्ञानं ज्ञेयं चोक्तं समासतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मद्भक्त एतद्विज्ञाय मद्भावायोपपद्यते॥१९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V19_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ज्ञानेन मुक्तौ प्राप्यत्वाज्ज्ञानगम्यम् । &#039;स्वयमेवात्मनात्मानं वेत्थ&#039;&#039; इति स्वज्ञेयत्वाज्ज्ञेयम् । अन्यज्ञेयत्वस्य &#039;ज्ञेयं यत् तत्&#039;&#039; इति पूर्वमेव सिद्धत्वात् । कर्तृकर्मविरोधवादिमतं निराकरोत्युत्तरज्ञेयशब्देन ।&lt;br /&gt;
स्ववेत्ता वेदनं च स्वं स्वेन वेद्यश्च केशवः ।&lt;br /&gt;
परस्य वेत्ता वित्तिश्च वेद्यश्च स्यात् परैः क्वचित् ।&lt;br /&gt;
तत्प्रसादं विना कश्चिन्नै(नं)वं वेत्तुं हि शक्नुयात् ।&lt;br /&gt;
स्ववेदनेन्यवित्तौ वा नासावन्यदपेक्षते ।&lt;br /&gt;
स्वप्रकाश इति प्रोक्तस्तेनैकः पुरुषोत्तमः ।&lt;br /&gt;
जीवानां स्वप्रकाशत्वं तत्प्रसादात् स्ववेदनम्&#039;&#039; । इति च ।&lt;br /&gt;
मद्भावाय मयि भावाय ॥ १५-१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रकृतिं पुरुषं चैव विद्ध्यनादी उभावपि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विकारांश्च गुणांश्चैव विदि्ध प्रकृतिसम्भवान्॥२० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V20_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;प्रकृतिं पुरुषं च&#039;&#039; इत्यत्र पुरुषशब्देन जीवपरयोः प्रकृतिशब्देन चेतना-चेतनप्रकृत्योः स्वीकाराय उभावपीति । विकाराणां सत्वादीनां चोपादानत्वविवक्षया प्रकृतिसम्भवत्वम् । स्वातन्त्र्यं तु परमेश्वरस्यैव । &#039;उपद्रष्टानुमन्ता च&#039;&#039; इत्यादिवक्ष्यमाणत्वात् । गुणानां च विकारत्वेप्यधिकविकारत्वविवक्षयान्येषां &#039;विकारांश्च गुणांश्च&#039;&#039; इति पृथगुक्तिः ॥ २० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कार्यकारणकर्तृत्वे हेतुः प्रकृतिरुच्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पुरुषः सुखदुःखानां भोक्तृत्वे हेतुरुच्यते॥२१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V21&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V21_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;स्वदेहेंद्रियहेतुत्वं यज्जीवस्य स्वकर्मभिः ।&lt;br /&gt;
आवृत्य विष्णुतत्त्वं तद्धेतुश्चित्प्रकृतिर्मता ।&lt;br /&gt;
जीवस्य सुखदुःखानां भोगशक्तिप्रदः सदा ।&lt;br /&gt;
परमः पुरुषो विष्णुः सर्वकर्तापि सन् सदा ।&lt;br /&gt;
विशेषकर्ता केषाञ्चिदुक्तो यद्वद् विकुण्ठपः ।&lt;br /&gt;
उच्यते सर्वपालोपि विशेषेण स कर्मणा&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
परमेश्वरस्यैव सर्वकर्तृत्वेपि भोक्तृत्वदाने देव्या अल्पप्रवृत्तिरिति दर्शयितुं &#039;उच्यते&#039;&#039; इति स्थानद्वयेप्युक्तम् । कर्तृत्वेपि स एव मुख्यहेतुः । तथापि भोक्तृत्वापेक्षया तस्या अधिकप्रवृत्तिरिति &#039;कर्तृत्वे हेतुः प्रकृतिरुच्यते&#039;&#039; इति, सर्वहेतुत्वेपि विष्णोः प्रकृतेर्जीवं प्रति भोक्तृत्वदानेल्पप्रवृत्तिरिति &#039;पुरुषो भोक्तृत्वे हेतुरुच्यते&#039;&#039; इति विशेषहेतोरेवमुच्यत एव । मुख्यतस्तु सर्वहेतुत्वं विष्णोरेवेति भावः ।&lt;br /&gt;
॥२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पुरुषः प्रकृतिस्थो हि भुङ्क्ते प्रकृतिजान् गुणान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कारणं गुणसङ्गोस्य सदसद्योनिजन्मसु॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उपद्रष्टानुमन्ता च भर्ता भोक्ता महेश्वरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = परमात्मेति चाप्युक्तो देहेस्मिन्पुरुषः परः॥२३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V23_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;पुरुषः प्रकृतिस्थः&#039;&#039; इत्यत्र पुरुषशब्दो जीवे । उभयोरपि पुरुषशब्देन पूर्वं प्रस्तुतत्वात् । यथायोग्यमुपपत्तेः । कार्यकारणसम्बन्धं भोगं च मिथ्येति वदतां निवारणायाह । &#039;पुरुषः प्रकृतिस्थो हि&#039;&#039; इति । हीत्यनुभवविरोधं दर्शयति तेषाम् । न हि ज्ञाना-ज्ञानसुखदुःखादिविषयस्यान्तरानुभवस्य भ्रान्तित्वं क्वचिद् दृष्टम् । नचास्य मिथ्यात्वे किञ्चिन्मानम् । शरीरमारभ्यैव ह्यपरोक्षभ्रमो दृष्टः । तत्रापि बलवत्प्रमाणविरोधादेव भ्रान्तित्वं कल्प्यम् । साक्षिसिद्धस्यापि भ्रान्तित्वाङ्गीकारे येन सर्वस्य भ्रान्तित्वमभ्रान्तित्वं चात्मनोवगतं तदपि प्रमाणमात्मैव । व्यवहारतोप्यस्तीत्यत्र प्रमाणाभावाद् भ्रान्तिर-भ्रान्तिर्वा न किञ्चित् सिद्ध्यति ।&lt;br /&gt;
अनुभवो भ्रान्तिः इत्युक्ते भ्रान्तित्वे प्रमाणं तत्प्रामाण्यं च कुतः सिद्ध्येत् ? व्यवहारतः सर्वमङ्गीकुर्म इत्युक्ते व्यवहारो व्यवहर्ता च कुतः सिद्धः ? प्रतीतित इत्युक्ते सैव कुतः ? स्वत इत्युक्ते स्वस्य भ्रान्तित्वे प्रतीतिं विनैव प्रतीतिरस्तीति भ्रान्तिः स्यात् । स्वाभावोपि स्यात् । स्वयमस्तीति च भ्रमः स्यात् । निरालम्बनो भ्रमो नोपपद्यत इत्यस्यापि भ्रमत्वोपपत्तेः । तत्प्रमाणमप्यप्रमाणमेव । प्रमाणत्वभ्रम इति न किञ्चित् सिद्ध्यति ।&lt;br /&gt;
भ्रम इत्यस्यैव भ्रमत्वे अन्यस्याभ्रमत्वमेव भवति । सुखदुःखादिविषयं ज्ञानमात्मस्वरूपमेवेति तस्य भ्रमत्वे छद्मना विनैव शून्यवादो भवति । न हि वृत्तिज्ञानविषयमज्ञानादिकं तेषामपि । भ्रमस्य चाविद्याकार्यत्वाङ्गीकारात् । आत्मस्वरूपस्याप्यविद्याकार्यत्वं स्यात् । दुर्घटत्वं भूषणमित्युक्ते दुर्घटत्वं सुघटत्वं चोभयं भूषणमस्माकमित्युत्तरम् । न हि प्रमाणसिद्धस्य दुर्घटत्वे सुघटत्वे वापवादो दृष्टः । दुर्घटत्वं भूषणमिति वदद्भिरात्मनोप्यविद्यात्वमङ्गीकृत्य तदयुक्तमित्युक्ते तत्रापि भूषणत्वं किमिति नाङ्गीक्रियते ? अतिसुकरत्वात् । न चात्मनोप्यविद्यात्वं वदतां तेषामुत्तरम् । अतोनन्तदोषदुष्टत्वाद्धीति प्रसिद्ध्यैव भगवता निराकृताः॥ २२ ॥ अस्य जीवस्य सदसद्योनिजन्मसु कारणं सत्त्वादिगुणसङ्गः । स्वतन्त्रकारणं तु परमेश्वर एवेत्याह उपद्रष्टानुमन्तेति ।&lt;br /&gt;
&#039;सर्वेभ्य उपरि द्रष्टा यदुपद्रष्टॄनामकः ।&lt;br /&gt;
स्वातन्त्र्यात् स्वानुकूल्येन मत्या पे्ररयति स्म यत् ।&lt;br /&gt;
अनुमन्तेति कथितः स्वयं प्रभुरजो हरिः ।&lt;br /&gt;
महाशक्तिर्यतो विष्णुर्महेश्वर इतीरितः ।&lt;br /&gt;
परमत्वाच्च तस्यैव ह्यनुमन्तृत्वमुच्यते ।&lt;br /&gt;
स एव सर्वदेहेषु देहिनोन्यो व्यवस्थितः&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
&#039;मां विदि्ध सर्वक्षेत्रेषु&#039;&#039; इति देहेप्युक्तः । तेनाहमेव स इति दर्शयति ।&lt;br /&gt;
॥२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = य (एनं) एवं वेत्ति पुरुषं प्रकृतिं च गुणैः सह ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वथा वर्तमानोपि न स भूयोभिजायते॥२४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V24_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;द्विविधं पुरुषं चैव प्रकृतिं द्विविधामपि ।&lt;br /&gt;
सह तत्तद्गुणैः सम्यग् ज्ञात्वा पश्यति यः पुमान् ।&lt;br /&gt;
सर्वथा वर्तमानोपि न स भूयोभिजायते&#039;&#039; ॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ध्यानेनात्मनि पश्यन्ति केचिदात्मानमात्मना ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अन्ये साङ्ख्येन योगेन कर्मयोगेन चापरे॥२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अन्ये त्वेवमजानन्तः श्रुत्वान्येभ्य उपासते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तेपि चातितरन्त्येव मृत्युं श्रुतिपरायणाः॥२६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V26_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;अनादियोग्यताभेदात् पुंसां दर्शनसाधनम् ।&lt;br /&gt;
नानैव तत्र विष्णोस्तु प्रसादाद् वैष्णवं वपुः ।&lt;br /&gt;
स्वयं विज्ञायते किञ्चित् श्रूयते किञ्चिदन्यतः ।&lt;br /&gt;
तथा ज्ञात्वा हरिं ध्यात्वा स्वान्तः पश्यन्ति केचन ।&lt;br /&gt;
ऋषयः केचिदृषयो नारदाद्या बहिस्त्वपि ।&lt;br /&gt;
देवा विष्णुप्रसादेन लब्धसत्प्रतिभाबलात् ।&lt;br /&gt;
सर्वं क्रमेण विज्ञाय प्रतिभास्पष्टताक्रमात् ।&lt;br /&gt;
पश्यन्ति बहिरन्तश्च विष्णुं ध्यानमृतेपि तु ।&lt;br /&gt;
येषां ध्यानमृते दृष्टिस्तेषां ध्यानेपि दर्शनम् ।&lt;br /&gt;
स्यादेव साङ्ख्ययोगास्ते देवा ब्रह्माधिकोत्र च ।&lt;br /&gt;
केचित्तु क्षत्रियवरा अश्वमेधादिकर्मभिः ।&lt;br /&gt;
यजन्तो भक्तिमन्तश्च यज्ञभागार्थमागतम् ।&lt;br /&gt;
श्रवणप्रतिभाभ्यां च स्मरन्तः पुरुषोत्तमम् ।&lt;br /&gt;
पश्यन्त्यन्ये तथान्येभ्यः सर्वं श्रुत्वानुमत्य च ।&lt;br /&gt;
उपास्यैव तु पश्यन्ति नान्यथा तु कथञ्चन ।&lt;br /&gt;
ऋषीन् राज्ञस्तथारभ्य प्रतिभाभ्यधिका क्रमात् ।&lt;br /&gt;
यावद् ब्रह्मा ब्रह्मणस्तु प्रायो नाप्रतिभासितम् ।&lt;br /&gt;
विष्णोः प्रीत्यर्थमेवास्य श्रोतव्यं प्रायशो हरेः ।&lt;br /&gt;
अन्येषां श्रवणाज्ज्ञानं क्रमशो मानुषोत्तरम् ।&lt;br /&gt;
अत्यल्पप्रतिभानत्वान्मानुषाः श्रुतवेदिनः ।&lt;br /&gt;
सर्वे ते दर्शनात् तस्मात् स्वयोग्यान्मुक्तिगामिनः&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
अन्येषामपि किञ्चिच्छ्रवणे विद्यमानेपि मानुषाणामत्यल्पप्रतिभानत्वात् &#039;श्रुत्वान्येभ्यः&#039;&#039; इति विशेषणम् । मनुष्याणां प्रतिभामूलप्रमाणापेक्षा प्रायो न सम्यगुत्पद्यते अल्पा चेति &#039;श्रुतिपरायणाः&#039;&#039; इति ।&lt;br /&gt;
&#039;अश्रुतप्रतिभा यस्य श्रुतिस्मृऽत्यविरोधिनी ।&lt;br /&gt;
विश्रुता नृषु जातं च तं विद्याद् देवसत्तमम् ।&lt;br /&gt;
यश्च स्वमुखमानेन नवाधोदेहवान् पुमान् ।&lt;br /&gt;
अष्टमानवती स्त्री च षण्णवत्यङ्गुलौ पुनः ।&lt;br /&gt;
दशताौ सप्तपादौ विद्यात् तौ च सुरोत्तमौ ।&lt;br /&gt;
यावत् पञ्चाङ्गुलोनं तद्देवमानं क्रमात् परम् ।&lt;br /&gt;
पादे त्वङ्गुलमात्रोनं तदूनं चतुरङ्गुलम् ।&lt;br /&gt;
यावद्देवोपदेवानां पादे चोनाङ्गुलं पुनः ।&lt;br /&gt;
तावन्मनुष्यमानं स्यात् ततोधस्त्वासुरं स्मृऽतम् ।&lt;br /&gt;
द्विचत्वार्यधिकं तस्मात् षण्णवत्यङ्गुलादधः ।&lt;br /&gt;
ज्ञेयमङ्गुलमानं तदुपदेवादिषु स्फुटम् ।&lt;br /&gt;
देवेष्ववरवज्ज्ञेयमृषीणां चक्रवर्तिनाम् ।&lt;br /&gt;
यावद् यावत् प्रियो विष्णोस्तावत् स्त्रीपुंस्वरूपिणः ।&lt;br /&gt;
हरेः सादृश्यमस्य स्यादनादिक्रमसुस्थिरम्&#039;&#039; ॥ इति च ॥ २५-२६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यावत्सञ्जायते किञ्चित्सत्त्वं स्थावरजङ्गमम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = क्षेत्रक्षेत्रज्ञसंयोगात्तद्विद्वि भरतर्षभ॥२७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = समं सर्वेषु भूतेषु तिष्ठन्तं परमेश्वरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विनश्यत्स्वविनश्यन्तं यः पश्यति स पश्यति॥२८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = समं पश्यन् हि सर्वत्र समवस्थितमीश्वरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न हिनस्त्यात्मनात्मानं ततो याति परां गतिम्॥२९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V29&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V29_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;क्षेत्रक्षेत्रज्ञसंयोगात्&#039;&#039; इत्यत्र क्षेत्रं श्रीः&#039;मम योनिर्महद्ब्रह्म तस्मिन् गर्भं दधाम्यहम्&#039;&#039; इति वक्ष्यमाणत्वात् ।&#039;अव्यक्तं च महद् ब्रह्म प्रधानं क्षेत्रमित्यपि ।उच्यते श्रीः सदा विष्णोः प्रिया निर्दोषचिद्घना ।सा हि न व्यज्यते विष्णुरत्र क्षेति महागुणा ।जीवोत्तमा च तेनैतैः शब्दैरेकाभिधीयते ।महान् ब्रह्मा जीवमहान् परात्मप्रेरिताः क्रियाः ।अहं कर्तेति येनायं जीवो मंस्यत्यसौ शिवः ।सोहङ्कार इति प्रोक्तो जीवाहङ्कृतिकृद् यतः ।उमा बुदि्धरिति ज्ञेया शब्दादिज्ञानदा यतः ।मतिदो मन उद्दिष्ट इन्द्रः स्कन्दोपि तत्सुतः ।श्रोत्रं तु श्रावयंश्चन्द्रः स्पर्शो वायुसुतो मरुत् ।चक्षुः सूर्यश्चक्षयति जिह्वा वारिपतिर्हृतेः ।अश्विनौ घ्राणमाघ्रातेर्वागग्निर्वचनादपि ।हस्तौ वायुसुतौ ज्ञेयौ मरुतौ हानिलाभयोः ।पादौ तु विष्णुनाविष्टौ यज्ञशम्भू शचीसुतौ ।पदनादेव पायुश्च भुक्तस्यैवाप्ययाद् यमः ।सन्तत्युपस्थितिकृतेरुपस्थः सशिवो मनुः ।विनायकस्तथाकाशो निरावृत्या प्रकाशनात् ।प्रधानवायुजो भूतवायुर्नाम्ना मरीचिकः ।अग्निश्च पृथिवी चैव प्रसिद्धौ वरुणो जलम् ।अदनात् प्रथनाज्जन्मजयहेतोस्तथाभिधाः ।शब्दाद्याः पञ्च शिवजाः शब्दनात् स्पर्शनादपि ।रूपणाद् रसनाच्चैव गन्धनाच्च तथाभिधाः ।सुखं धृतिश्चेतना च सुखनाद् विधृतेरपि ।चेतोनेतृत्वतश्चैव मुख्यवायुः सरस्वती ।श्रीश्चेच्छा चैव सा वायोः पत्नी त्वे(वं)व धृतिर्मता ।इच्छादानात्तु सैवेच्छा स्थानभेदात्तु देवताः ।पृथक् पृथक् च कथ्यन्ते लक्ष्म्याद्या उदिता अपि ।दुःखद्वेषौ कलिश्चैव द्वापरो ब्रह्मणः सुतौ ।प्रवरावसुराणां तौ सङ्घातश्चेतनाः परे ।एतैरभिमतं यच्च तत्तन्नाम्नाभिधीयते ।चेतनाचेतनं त्वेतत् सर्वं क्षेत्रमितीरितम् ।क्षितिरेतद् भगवतो यदतः क्षेत्रमीर्यते ।क्षिणोति त्राति चैवैतत् सोतो वा क्षेत्रमुच्यते ।क्षितिं कृत्वा त्राति चैतदतो वा क्षेत्रमीरितम् ।एतस्मात् क्षीणमेतेन त्रातमित्यथवा पुनः ।इच्छाद्यानां क्षेत्रनाम्नामपि नामान्तरं स्मृऽतम् ।विकारा (विशेषा) इति यस्मात् ते विशेषविकृतिस्थिताः ।विशेषात् क्रियते यस्माद् विकारं कार्यम(न्तिमम्)न्तगम् ।विगतं करणं वात्र पुनर्नाशमृते यतः ।तत्सम्बन्धाद् विकाराख्या इच्छाद्या अभिमानिनः ।एतत् सर्वं सर्वदैव निर्दोषेणैव चक्षुषा ।प्रेरयन्नेव जानाति यत् क्षेत्रज्ञो हरिस्ततः&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;यस्यात्मा शरीरम्&#039;&#039; इत्यादिश्रुतेश्चेतनस्यापि &#039;इदं शरीरं कौन्तेय&#039;&#039; इति शरीरत्वोक्तिर्युज्यते ।&#039;सत्त्वं जीवः क्वचित् प्रोक्तः क्वचित् सत्त्वं जनार्दनः ।सत्त्वं नाम गुणः क्वापि क्वचित् साधुत्वमुच्यते&#039;&#039; ॥ इति शब्दनिर्णये ।&#039;तयोरन्यः पिप्पलं स्वाद्वत्तीति सत्त्वम्&#039;&#039; इति च पैङ्गिश्रुतिः ।&#039;जनी प्रादुर्भावे&#039;&#039; इति धातोर्जीवस्यापि शरीरे व्यक्त्यपेक्षया जनिर्युज्यते ।॥२७ ॥ जीवेषु दुःखयोगादिरूपेण विनश्यत्स्वप्यतथाभूतम् &#039;दुःखयोगादिरूपेण जीवेषु विनश्यत्स्वपि ।दुःखयोगादिरहितः सर्वजीवेष्ववस्थितः ।गुणैः सर्वैः समो नित्यं न हीनो हीनगोपि सन् ।इति पश्यति यो विष्णुं स एव न तमो व्रजेत्&#039;&#039; ॥ इति पाद्मे ॥ २८,२९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V30&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रकृत्यैव च कर्माणि क्रियमाणानि सर्वशः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यः पश्यति तथात्मानमकर्तारं स पश्यति॥३० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V30&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V30_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रकृत्य स्वयमेव प्रारभ्य विष्णुना क्रियमाणानि । विष्णोर्नान्य पूर्वप्रेरक इति । &#039;पूर्वं तु बादरायणो हेतुव्यपदेशात्&#039;&#039; इति भगवद्वचनात् ।&#039;द्रव्यं कर्म च कालश्च स्वभावो जीव एव च ।यदनुग्रहतः सन्ति न सन्ति यदुपेक्षया&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;स्वयं प्रकृत्य भगवान् करोति निखिलं जगत् ।नैव कर्ता हरेः कश्चिदकर्ता तेन केशवः&#039;&#039; ॥ इति स्कान्दे ।तेनेति प्रस्तुतत्वादेव सिद्धम् । &#039;अहं सर्वस्य प्रभवः&#039;&#039; &#039;स हि कर्ता&#039;&#039; &#039;कर्तारमीशं पुरुषं ब्रह्मयोनिम्&#039;&#039; &#039;जन्माद्यस्य यतः&#039;&#039; &#039;मत्त एवेति तान् विदि्ध&#039;&#039; इत्यादिसकलप्रमाणविरोधश्चान्यथा । &#039;प्रकृत्यैव च&#039;&#039; इति चशब्दाच्चैतेनैवेति सिद्ध्यति ।&#039;प्रकृतेन क्रियायोगं चशब्दः क्वचिदीरयेत् ।क्वचित् समुच्चयं ब्रूयात् क्वचिद् दौर्लभ्यवाचकः&#039;&#039; ॥ इति शब्दनिर्णये ।प्रकृतेः कर्तृत्वं &#039;रचनानुपपत्तेश्च नानुमानम्&#039;&#039; इत्यादिना च निरस्तम् । &#039;न ऋते त्वत् क्रियते किञ्चनारे&#039;&#039; इति च । केवलप्रकृतेः कर्तृत्वाङ्गीकारे चशब्दोपि व्यर्थः । &#039;तत एव च विस्तारम्&#039;&#039; इति वाक्यशेषविरोधश्च । &#039;अहं बीजप्रदः पिता&#039;&#039; इति वक्ष्यमाणमत्रापि &#039;क्षेत्रक्षेत्रज्ञसंयोगात्&#039;&#039; इति प्रकृतमिति तेनापि विरोधः । अचेतनं करोतीति स्वोक्तिविरोधश्च ।&#039;इच्छापूर्वक्रियादानं कर्तृत्वं मुख्यमीरितम्&#039;&#039;  इति हि पैङ्गिश्रुतिः । विकारलक्षणं कर्तृत्वं तु प्रकृतेरङ्गीकृतमेव । तथापि लक्ष्मीपरमेश्वरमुक्तचेष्टासु तदभावात् &#039;सर्वशः&#039;&#039; इत्यस्य सङ्कोचप्राप्तिः ।&#039;अचेतनाश्रितं कर्म विकारात्मकमीरितम् ।यत्तु केवलचित्संस्थं प्रत्यभिज्ञाप्रमाणतः ।अविकारात्मकं ज्ञेयं तन्न तत् प्राकृतं भवेत्&#039;&#039; ॥ इति च ॥३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V31&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदा भूतपृथग्भावमेकस्थमनुपश्यति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत एव च विस्तारं ब्रह्म सम्पद्यते तदा॥३१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V31&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V31_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;एकविष्ण्वा(श्रितानां)श्रयाणां तु जीवानां भेदमेव यः ।&lt;br /&gt;
ततः परस्परं चैव तारतम्येन पश्यति ।&lt;br /&gt;
विष्णोरेव च विस्तारं जगतः स विमुच्यते&#039;&#039; ॥ इति च ॥३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V32&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनादित्वान्निर्गुणत्वात्परमात्मायमव्ययः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शरीरस्थोपि कौन्तेय न करोति न लिप्यते॥३२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V33&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यथा सर्वगतं सौक्ष्म्यादाकाशं नोपलिप्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वत्रावस्थितो देहे तथात्मा नोपलिप्यते॥३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V34&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यथा प्रकाशयत्येकः कृत्स्नं लोकमिमं रविः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = क्षेत्रं क्षेत्री तथा कृत्स्नं प्रकाशयति भारत॥३४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V34&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V34_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
शरीरस्थो जीवः । &#039;स्वप्नेन शारीरमभिप्रहत्य असुप्तः सुप्तानभिचाकशीति&#039;&#039; इति श्रुतेः ।&#039;शरीरस्थस्तु संसारी शरीराभिमतेर्मतः ।विष्णुः शरीरगोप्येष न शरीरस्थ उच्यते ।शरीराभिमतिर्यस्मान्नैवास्यास्ति कदाचन ।तद्गतानां तु दुःखानां भोगोभिमतिरुच्यते ।तदभावान्नाभिमानी भगवान् पुरुषोत्तमः&#039;&#039; ॥ इति च ।अनादित्वान्निर्गुणत्वाच्च परमात्मा जीवोपि न । किमुत जडं न भवतीति ? शरीरोत्पत्तिलक्षणमप्यादिमत्त्वं परमस्य नास्तीति विशेषः । जीवस्य हि तदस्तीति । सत्त्वादिगुणसम्बन्धश्च । सर्वं करोति परमात्मा । तथापि न लिप्यते । वादिसिद्धत्वादेव &#039;इष्टापूर्तं मन्यमाना वरिष्ठम्&#039;&#039; इत्यादिवन्निषेधः ।&#039;कुर्वाणोपि यतः सर्वं पुण्यपापैर्न लिप्यते ।जन्ममृत्यादिरहितः सत्त्वादिगुणवर्जितः ।विष्णुस्तद्विपरीतस्तु जीवोतस्तौ पृथक् सदा&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;स एष नेति नेति&#039;&#039; इत्यादि च ॥ ३२-३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C13_V35&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C13&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = क्षेत्रक्षेत्रज्ञयोरेवमन्तरं ज्ञानचक्षुषा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भूतप्रकृतिमोक्षं च ये विदुर्यान्ति ते परम्॥३५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V35&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V35_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे क्षेत्रक्षेत्रज्ञयोगो नाम त्रयोदशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V35&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V35_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये त्रयोदशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C13_V35&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C13_V35_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जीवानामचेतनप्रकृतेर्मोक्षं भूतप्रकृतिमोक्षम् ॥ ३५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== चतुर्दशोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 14&lt;br /&gt;
| title        = चतुर्दशोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
साधनं प्राधान्येनोत्तरैरध्यायैर्वक्ति-&lt;br /&gt;
क्षेत्रक्षेत्रज्ञसंयोगस्पष्टीकरणपूर्वकं त्रैगुण्यं विविच्य दर्शयति ।&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = परं भूयः प्रवक्ष्यामि ज्ञानानां ज्ञानमुत्तमम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यज्ज्ञात्वा मुनयः सर्वे परां सिदि्धमितो गताः॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इदं ज्ञानमुपाश्रित्य मम साधर्म्यमागताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्गेपि नोपजायन्ते प्रलये न व्यथन्ति च॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मम योनिर्महद्ब्रह्म तस्मिन् गर्भं दधाम्यहम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सम्भवः सर्वभूतानां ततो भवति भारत॥३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V03_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;योनिर्भार्या तथा स्थानं योनिः कारणमेव च&#039;&#039;इति शब्दनिर्णये । अत्र योनिर्भार्या &#039;तस्मिन् गर्भं दधाम्यहम्&#039;&#039; इति वाक्यशेषात् ॥ ३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वयोनिषु कौन्तेय मूर्तयः सम्भवन्ति याः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तासां ब्रह्म महद्योनिरहं बीजप्रदः पिता॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सत्त्वं रजस्तम इति गुणाः प्रकृतिसम्भवाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निबध्नन्ति महाबाहो देहे देहिनमव्ययम्॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तत्र सत्त्वं निर्मलत्वात्प्रकाशकमनामयम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सुखसङ्गेन बध्नाति ज्ञानसङ्गेन चानघ॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = रजो रागात्मकं विदि्ध तृष्णासङ्गसमुद्भवम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तन्निबध्नाति कौन्तेय कर्मसङ्गेन देहिनम्॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तमस्त्वज्ञानजं विदि्ध मोहनं सर्वदेहिनाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रमादालस्यनिद्राभिस्तन्निबध्नाति भारत॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सत्त्वं सुखे सञ्जयति रजः कर्मणि भारत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ज्ञानमावृत्य तु तमः प्रमादे सञ्जयत्युत॥९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = रजस्तमश्चाभिभूय सत्त्वं भवति भारत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = रजः सत्त्वं तमश्चैव तमः सत्त्वं रजस्तथा॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वद्वारेषु देहेस्मिन्प्रकाश उपजायते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ज्ञानं यदा तदा विद्याद्विवृद्धं सत्त्वमित्युत॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = लोभः प्रवृत्तिरारम्भः कर्मणामशमः स्पृहा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = रजस्येतानि जायन्ते विवृद्धे भरतर्षभ॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अप्रकाशोप्रवृत्तिश्च प्रमादो मोह एव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तमस्येतानि जायन्ते विवृद्धे कुरुनन्दन॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदा सत्त्वे प्रवृद्धे तु प्रलयं याति देहभृत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तदोत्तमविदां लोकानमलान् प्रतिपद्यते॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = रजसि प्रलयं गत्वा कर्मसङ्गिषु जायते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तथा प्रलीनस्तमसि मूढयोनिषु जायते॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कर्मणः सुकृतस्याहुः सात्त्विकं निर्मलं फलम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = रजसस्तु फलं दुःखमज्ञानं तमसः फलम्॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सत्त्वात्सञ्जायते ज्ञानं रजसो लोभ एव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रमादमोहौ तमसो भवतोज्ञानमेव च॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ऊर्ध्वं गच्छन्ति सत्त्वस्था मध्ये तिष्ठन्ति राजसाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = जघन्यगुणवृत्तिस्था अधो गच्छन्ति तामसाः॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नान्यं गुणेभ्यः कर्तारं यदा द्रष्टानुपश्यति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = गुणेभ्यश्च परं वेत्ति मद्भावं सोधिगच्छति॥१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = गुणानेतानतीत्य त्रीन्देही देहसमुद्भवान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = जन्ममृत्युजरादुःखैर्विमुक्तोमृतमश्नुते॥२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कैर्लिङ्गैस्त्रीन् गुणानेतानतीतो भवति प्रभो ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = किमाचारः कथं चैतांस्त्रीन् गुणानतिवर्तते॥२१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V21&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V21_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एतेभ्यः सत्त्वादिगुणेभ्योन्यं कर्तारमीशं यदा पश्यति तदैवायं ना पुरुषः । अन्यथा पशुसमः । न केवलमन्यत्वेन पश्यन् ना तं कर्तारं विष्णुम् किन्तु गुणेभ्य उत्तमत्वेन च । कथं स एव ना ? यस्मात् &#039;मद्भावं सोधिगच्छति&#039;&#039; ।&#039;महालक्ष्मीरिति परा भार्या नारायणस्य या ।प्रकृतिर्नाम सा ज्ञेया प्रकर्षेण करोति यत् ।तस्यास्तु त्रीणि रूपाणि सत्त्वं नाम रजस्तमः ।सृष्टिकाले विभज्यन्ते सत्त्वं श्रीः सद्गुणप्र(भा)दा ।रजो रञ्जनकर्तृत्वाद् भूः सा सृष्टिकरी यतः ।यदावेशादियं पृथ्वी भूमिरित्येव कथ्यते ।जीवानां ग्लपनाद् दुर्गा तम इत्येव कीर्तिता ।एताभिस्तिसृभिर्जीवाः सर्वे बद्धा अमुक्तिगाः ।सर्वान् बध्नन्ति सर्वाश्च तथापि तु विशेषतः ।श्रीर्देवबन्धिका नॄणां भूर्दैत्यानामथापरा ।एताभ्योन्यं परं चैव विष्णुं ज्ञात्वा विमुच्यते ।सामर्थ्यातिशयादासां नैताभ्यो विद्यते परः ।इति यावद् विजानाति तावत् तं नृपशुं विदुः ।तस्मादाभ्योधिकगुणो विष्णुर्ज्ञेयः सदैव च&#039;&#039; ॥ इति महाविष्णुपुराणे ।&#039;रजसस्तु फलं दुःखम्&#039;&#039; इत्यत्र दुःखमिति दुःखमिश्रं सुखम्- &#039;दुखं दुरिति सम्प्रोक्तं खं नाम सुखमुच्यते&#039;&#039; । इति शब्दनिर्णये ।&#039;कर्मणो राजसस्योक्तं दुःखमिश्रं सुखं फलम् ।अज्ञानजं तामसस्य नित्यदुःखं फलं विदुः&#039;&#039; । इति स्कान्दे ॥१६-२१॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रकाशं च प्रवृत्तिं च मोहमेव च पाण्डव ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न द्वेष्टि सम्प्रवृत्तानि न निवृत्तानि काङ्क्षति॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उदासीनवदासीनो गुणैर्यो न विचाल्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = गुणा वर्तन्त इत्येव योवतिष्ठति नेङ्गते॥२३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V23&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V23_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;लोकस्थितान् प्रकाशादीन् प्रायो न द्वेष्टि नेच्छति ।स्वयम्प्रकाशी मोहोज्झस्तथापि पुनरिच्छति ।विष्णौ प्रकाशं तं चैव नित्यभक्त्याभिसेवते ।सुखदुःखादिभावेपि विष्णुभक्तौ समः सदा ।अर्थार्थं वा प्रियार्थं वा निन्दादीनां भयादपि ।न विष्णुभक्तिह्रासोस्य किन्तु साम्यमथोन्नतिः ।अवैष्णवारम्भवर्जी विष्णुं याति न संशयः&#039;&#039; ॥ इति च ॥२२ ॥ उदासीनवदित्युक्तेश्च न केवलोदासीनत्वम् । नेङ्गते इत्युदासीनप्रवृत्ति-निषेधः । सर्वारम्भपरित्यागीति विशेषप्रयोजनापेक्षयापि न अवैष्णवारम्भः इति । &#039;इङ्गनं क्षणिकं कर्म दीर्घमारम्भ उच्यते&#039;&#039; इति शब्दनिर्णये ॥ २३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = समदुःखसुखः स्वस्थः समलोष्टाश्मकाञ्चनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तुल्यप्रियाप्रियो धीरस्तुल्यनिन्दात्मसंस्तुतिः॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मानापमानयोस्तुल्यस्तुल्यो मित्रारिपक्षयोः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वारम्भपरित्यागी गुणातीतः स उच्यते॥२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मां च योव्यभिचारेण भक्तियोगेन सेवते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स गुणान् समतीत्यैतान् ब्रह्मभूयाय कल्पते॥२६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V26_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;लक्ष्म्यादिभिः कृतो बन्धो योनादिः पुरुषस्य तु ।&lt;br /&gt;
तमत्येतीह यो विद्वान् स विज्ञेयो गुणात्ययी&#039;&#039; ॥ इति च प्रवृत्ते ।&lt;br /&gt;
तत्कृतबन्धात्ययात् तदधिकविष्णुप्राप्तेश्च तदत्ययीत्युच्यते । यथा द्वारपालमतीत्य राजानं गच्छतीति । ब्रह्मणि भूयं ब्रह्मभूयम् । ब्रह्मेति प्रकृता महालक्ष्मीः &#039;अतीत्य त्रीणि रूपाणि महालक्ष्मीं प्रपद्यते ।&lt;br /&gt;
तया त्वनुगृहीतोसौ वैष्णवो विष्णुगो भवेत्&#039;&#039; ॥ इति च ॥२६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C14_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C14&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ब्रह्मणो हि प्रतिष्ठाहममृतस्याव्ययस्य च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शाश्वतस्य च धर्मस्य सुखस्यैकान्तिकस्य च॥२७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V27_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे प्रकृतिगुणत्रयविभागयोगो नाम चतुर्दशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V27_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये चतुर्दशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C14_V27&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C14_V27_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
ब्रह्म प्राप्तो मत्प्राप्त (इव) एव भवतीत्याह- ब्रह्मणो हीति । मदवियोगात् तस्या अपि मत्स्थ एव भवतीत्यर्थः । तथापि प्राप्तिक्रमविवक्षया तदुक्तिः । एकान्तिकस्य सुखस्य मोक्षस्य ॥ २७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== पञ्चदशोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 15&lt;br /&gt;
| title        = पञ्चदशोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
संसारस्वरूपतदत्ययोपायविज्ञानान्यस्मिन्नध्याये दर्शयति-&lt;br /&gt;
त्रयोदशोक्तं विविच्य दर्शयति-&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ऊर्ध्वमूलमधःशाखं अश्वत्थं प्राहुरव्ययम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = छन्दांसि यस्य पर्णानि यस्तं वेद स वेदवित् ॥१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्री भगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V01&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V01_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;पृथङ्ग् मूलं हरिस्त्वस्य जगद्वृक्षस्य भूमिवत् ।&lt;br /&gt;
सत्त्वादियुक्ते चिदचित्प्रकृती मूलभागवत् ।&lt;br /&gt;
अत्रापि चिदचिद्योगो वृक्षवत् सम्प्रकीर्तितः ।&lt;br /&gt;
पृथिवीदेवतावत् तद्धरिर्मृद्वदचेतना ।&lt;br /&gt;
उत्तमत्वात्तु मूलानामूर्ध्वमूलस्त्वयं स्मृऽतः ।&lt;br /&gt;
नीचास्ततो महदहम्बुद्धयो भूतसंयुताः ।&lt;br /&gt;
शाखाश्छन्दांसि पर्णानि काममोक्षफले ह्यतः&#039;&#039; ॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अधश्चोर्ध्वं प्रसृतास्तस्य शाखा गुणप्रवृद्धा विषयप्रवालाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अधश्च मूलान्यनुसन्ततानि कर्मानुबन्धीनि मनुष्यलोके ॥ २ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V02&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V02_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
कारणेषु स्थितं कार्यं व्याप्तं कार्येषु कारणम् ।&lt;br /&gt;
अन्योन्यसंयुताः शाखाः मूलानि च सदैव तु ।&lt;br /&gt;
विषयाः दर्शनीयत्वात् प्रवालसदृशाः मताः ॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न रूपमस्येह तथोपलभ्यते नान्तो न चादिर्न च सम्प्रतिष्ठा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अश्वत्थमेनं सुविरूढमूल- मसङ्गशस्रेण दृढेन छित्त्वा॥ ३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ततः परं तत्परिमार्गितव्यं यस्मिन् गता न निवर्तन्ति भूयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तमेव चाद्यं पुरुषं प्रपद्ये यतः प्रवृत्तिः प्रसृता पुराणी॥ ४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V04&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V04_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
जगद्वृक्षोयमश्वत्थो ह्यश्ववच्चञ्चलात्मकः ।&lt;br /&gt;
अव्ययोयं प्रवाहेण स्वस(क्ति)क्तज्ञानहेतिना ।&lt;br /&gt;
विष्णोः सम्यक् पृथग्दृष्टिनामच्छेदनभाक् सदा ।&lt;br /&gt;
अव्यक्तादिसमस्तं तु नेति नेत्यादिवाक्यतः ।&lt;br /&gt;
बोधेनैव पृथग् विष्णोः कृत्वा मृग्यः स केशवः ।&lt;br /&gt;
तमेवाद्यं प्रपद्येत यदंशाभासको ह्ययम् ।&lt;br /&gt;
जीवराशिः समस्तोपि ब्रह्मरुद्रेन्द्रपूर्वकः ॥ ३-४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = निर्मानमोहा जितसङ्गदोषा अध्यात्मनित्या विनिवृत्तकामाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = द्वन्द्वैर्विमुक्ताः सुखदुःखसञ्ज्ञै- र्गच्छन्त्यमूढाः पदमव्ययं तत्॥ ५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न तद्भासयते सूर्यो न शशाङ्को न पावकः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यद्गत्वा न निवर्तन्ते तद्धाम परमं मम॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ममैवांशो जीवलोके जीवभूतः सनातनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मनःषष्ठानींद्रियाणि प्रकृतिस्थानि कर्षति॥७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V07_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
किञ्चित् सादृश्यमात्रेण भिन्नोप्यंश इवोच्यते ।&lt;br /&gt;
ईश्वरस्तु यदा त्वस्य शरीरं विशति प्रभुः ।&lt;br /&gt;
मनःपष्ठानींद्रियाणि प्रकृतिस्थानि कर्षति ॥ शब्दादीन् प्रति ... ॥ ७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शरीरं यदवाप्नोति यच्चाप्युत्क्रामतीश्वरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = गृहीत्वैतानि संयाति वायुर्गन्धानिवाशयात्॥८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V08&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V08_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
... अथ यदा जीवमादाय यात्यतः ।&lt;br /&gt;
गृहीत्वैतानि संयाति वायुर्गन्धानिवाशयात् ॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = श्रोत्रं चक्षुः स्पर्शनं च रसनं घ्राणमेव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अधिष्ठाय मनश्चायं विषयानुपसेवते॥९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उत्क्रामन्तं स्थितं वापि भुञ्जानं वा गुणान्वितम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विमूढा नानुपश्यन्ति पश्यन्ति ज्ञानचक्षुषः॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यतन्तो योगिनश्चैनं पश्यन्त्यात्मन्यवस्थितम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यतन्तोप्यकृतात्मानो नैनं पश्यन्त्यचेतसः॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदादित्यगतं तेजो जगद् भासयतेखिलम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यच्चन्द्रमासि यच्चाग्नौ तत्तेजो विदि्ध मामकम्॥१२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V12_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
भुङ्क्ते हरिः शुभान् भोगानिंद्रियेषु व्यवस्थितः ।&lt;br /&gt;
पूर्णानन्दोपि भगवान् क्रीडया भुङ्क्त एव तु ॥ ९-१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = गामाविश्य च भूतानि धारयाम्यहमोजसा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पुष्णामि चौषधीः सर्वाः सोमो भूत्वा रसात्मकः॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अहं वैश्वानरो भूत्वा प्राणिनां देहमाश्रितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्राणापानसमायुक्तः पचाम्यन्नं चतुर्विधम्॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वस्य चाहं हृदि संनिविष्टो मत्तः स्मृऽतिर्ज्ञानमपोहनं च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वेदैश्च सर्वैरहमेव वेद्यो वेदान्तकृद्वेदविदेव चाहम्॥ १५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = द्वाविमौ पुरुषौ लोके क्षरश्चाक्षर एव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = क्षरः सर्वाणि भूतानि कूटस्थोक्षर उच्यते॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = उत्तमः पुरुषस्त्वन्यः परमात्मेत्युदाहृतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यो लोकत्रयमाविश्य बिभर्त्यव्यय ईश्वरः॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यस्मात्क्षरमतीतोहमक्षरादपि चोत्तमः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अतोस्मि लोके वेदे च प्रथितः पुरुषोत्तमः॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यो मामेवमसंमूढो जानाति पुरुषोत्तमम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स सर्वविद्भजति मां सर्वभावेन भारत॥१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C15_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C15&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इति गुह्यतमं शास्त्रमिदमुक्तं मयानघ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = एतद्बुद्ध्वा बुदि्धमान् स्यात्कृतकृत्यश्च भारत॥२० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V20_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे पुराणपुुरुषोत्तमयोगो नाम पञ्चदशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V20_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये पञ्चदशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C15_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C15_V20_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सौम्यत्वात् सोमनामासौ सोममण्डलगः सदा ।स एवाग्निस्थितो विष्णुः नाम्ना वैश्वानरः सदा ।सर्वेषां स नराणां यदुपजीव्यः सदैव च ।स एव व्यासरूपेण वेदान्तकृदुदाहृतः ।ब्रह्मरुद्रादयः सर्वे शरीरक्षरणात् क्षराः ।श्रीरक्षरात्मेत्युदिता नित्यचिद्देहका यतः ।चेतनाचेतनस्यास्य राशेः संस्थापकत्वतः ।कूटस्थ आत्मा सा ज्ञेया परमात्मा हरिः स्वयम् ।&#039;क्षराक्षरात्मनोर्यस्मादुत्तमः स सदानयोः ।पुरुषोत्तमनाम्नातः प्रसिद्धो लोकवेदयोः&#039;&#039; ॥ इति नारायणश्रुतिः ।॥ १३-२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== षोडशोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 16&lt;br /&gt;
| title        = षोडशोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
पुमर्थसाधनविरोधीनि अनेनाध्यायेन दर्शयति-&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अभयं सत्त्वसंशुदि्धर्ज्ञानयोगव्यवस्थितिः। दानं दमश्च यज्ञश्च स्वाध्यायस्तप आर्जवम्॥ १ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अहिंसा सत्यमक्रोधस्त्यागः शान्तिरपैशुनम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दया भूतेष्वलोलुत्वं मार्दवं ह्रीरचापलम्॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तेजः क्षमा धृतिः शौचमद्रोहो नातिमानिता ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भवन्ति सम्पदं दैवीमभिजातस्य भारत॥३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दम्भो दर्पोभिमानश्च क्रोधः पारुष्यमेव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अज्ञानं चाभिजातस्य पार्थ सम्पदमासुरीम्॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दैवी सम्पद्विमोक्षाय निबन्धायासुरी मता ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मा शुचः सम्पदं दैवीमभिजातोसि पाण्डव॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = द्वौ भूतसर्गौ लोकेस्मिन् दैव आसुर एव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दैवो विस्तरशः प्रोक्त आसुरं पार्थ मे शृृणु॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रवृत्तिं च निवृत्तिं च जना न विदुरासुराः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न शौचं नापि चाचारो न सत्यं तेषु विद्यते॥७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = असत्यमप्रतिष्ठं ते जगदाहुरनीश्वरम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अपरस्परसम्भूतं किमन्यत्कामहैतुकम्॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एतां दृष्टिमवष्टभ्य नष्टात्मानोल्पबुद्धयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रभवन्त्युग्रकर्माणः क्षयाय जगतोहिताः॥९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = काममाश्रित्य दुष्पूरं दम्भमानमदान्विताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मोहाद्गृहीत्वासद्ग्राहान्प्रवर्तन्तेशुचिव्रताः॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = चिन्तामपरिमेयां च प्रलयान्तामुपाश्रिताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कामोपभोगपरमा एतावदिति निश्चिताः॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आशापाशशतैर्बद्धाः कामक्रोधपरायणाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ईहन्ते कामभोगार्थमन्यायेनार्थसञ्चयान्॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इदमद्य मया लब्धमिमं प्राप्स्ये मनोरथम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इदमस्तीदमपि मे भविष्यति पुनर्धनम्॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = असौ मया हतः शत्रुर्हनिष्ये चापरानपि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ईश्वरोहमहं भोगी सिद्धोहं बलवान् सुखी॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आढ््योभिजनवानस्मि कोन्योस्ति सदृशो मया ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यक्ष्ये दास्यामि मोदिष्य इत्यज्ञानविमोहिताः॥१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनेकचित्तविभ्रान्ता मोहजालसमावृताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रसक्ताः कामभोगेषु पतन्ति नरकेशुचौ॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आत्मसम्भाविताः स्तब्धा धनमानमदान्विताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यजन्ते नामयज्ञैस्ते दम्भेनाविधिपूर्वकम्॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अहङ्कारं बलं दर्पं कामं क्रोधं च संश्रिताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मामात्मपरदेहेषु प्रद्विषन्तोम्यसूयकाः॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तानहं द्विषतः क्रूरान्संसारेषु नराधमान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = क्षिपाम्यजस्रमशुभानासुरीष्वेव योनिषु॥१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आसुरीं योनिमापन्ना मूढा जन्मनि जन्मनि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मामप्राप्यैव कौन्तेय ततो यान्त्यधमां गतिम्॥२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = त्रिविधं नरकस्येदं द्वारं नाशनमात्मनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कामः क्रोधस्तथा लोभस्तस्मादेतत्त्त्रयं त्यजेत्॥२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एतैर्विमुक्तः कौन्तेय तमोद्वारैस्त्रिभिर्नरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आचरत्यात्मनः श्रेयस्ततो याति परां गतिम्॥२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यः शास्त्रविधिमुत्सृज्य वर्तते कामकारतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न स सिदि्धमवाप्नोति न सुखं न परां गतिम्॥२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C16_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C16&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तस्माच्छास्त्रं प्रमाणं ते कार्याकार्यव्यवस्थितौ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ज्ञात्वा शास्त्रविधानोक्तं कर्म कर्तुमिहार्हसि॥२४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C16_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C16_V24_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे दैवासुरसम्पद्विभागयोगो नाम षोडशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C16_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C16_V24_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये षोडशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C16_V24&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C16_V24_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
देवासुरलक्षणम्- &#039;येतिमानेन मन्यन्ते परमेशोहमित्यपि मिथ्या जगदिदं सर्वं भ्रमजत्वान्न तिष्ठति ।मिथ्यात्वान्नेश्वरोस्यास्ति परेभ्यो न च जायते ।स्वस्मिन्नपि तथान्यस्मिन् नियन्तान्य इतीरिते ।प्रद्विषन्त्यसुरास्ते तु सर्वे यान्त्यधरं तमः ।अयोग्येशत्वकामत्वात् लोभाच्चात्मसमर्पणे ।तत्त्व(वेदेषु)वादिषु कोपाच्च तत(तम)स्तेषां न दुर्लभम् ।अक्षानुमागमानां च स्वोक्तेरपि विरोधिनः ।यस्मात् तेतोसुरा ज्ञेया एवमन्येपि तादृशाः ।ये तु विष्णुं परं ज्ञात्वा यजन्तेनन्यदेवताः ।प्रत्यक्षाद्यविसंवादिज्ञानादेव विमुक्तिगाः&#039;&#039; ॥ इति ब्रह्मवैवर्ते ।&#039;निबन्धाय&#039;&#039; नीचस्थानेन्धे तमसि बन्धाय ।&#039;सर्गाणां सुबहुत्वेपि शुभाशुभपथाधिकौ ।देवासुराख्यौ द्वावेव गन्धर्वाद्यास्तदन्तराः ।मुक्तिगा एव विज्ञेया देवा एव विमुक्तिगाः&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;विमोक्षाय&#039;&#039; इत्यत्र वीत्युपसर्गादेव च मोक्षनानात्वं ज्ञायते ।&#039;देवासुरनरत्वाद्या जीवानां तु निसर्गतः ।निसर्गो नान्यथैतेषां केनचित् क्वचिदेव वा ।देवाः शापबलादेव प्रह्लादादित्वमागताः ।अतः पुनश्च देवत्वं ते यान्ति निजमेव तु ।हेतुतः सोन्यथाभावो रक्तता स्फटिके यथा ।ततो नित्यश्च नाप्येष स्वभाव विनिवर्तकः ।किञ्चाक्रम्यैव तं तिष्ठेद् देवसर्गस्ततो हि यः ।अशोच्य एव विज्ञेयो मोक्षयोग्यो हरेः प्रियः&#039;&#039; ॥ इति च ॥ १-२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== सप्तदशोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 17&lt;br /&gt;
| title        = सप्तदशोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
गुणभेदान् प्रपञ्चयत्यनेनाध्यायेन ।सदसत्कर्मविवेकः ।&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ये शास्त्रविधिमुत्सृज्य यजन्ते श्रद्धयान्विताः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तेषां निष्ठा तु का कृष्ण सत्त्वमाहो रजस्तमः॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = त्रिविधा भवति श्रद्धा देहिनां सा स्वभावजा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सात्त्विकी राजसी चैव तामसी चेति तां शृृणु॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सत्त्वानुरूपा सर्वस्य श्रद्धा भवति भारत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = श्रद्धामयोयं पुरुषो यो यच्छ्रद्धः स एव सः॥३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V03_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सत्त्वानुरूपा जीवानुरूपा अतो ये सात्त्विकश्रद्धास्ते सात्त्विका इति (ज्ञेयाः) ज्ञायन्तेन्येन्य इति । श्रद्धामयः श्रद्धास्वरूपः ।&lt;br /&gt;
&#039;श्रद्धा स्वरूपं जीवस्य तस्माच्छ्रद्धाविभेदतः ।&lt;br /&gt;
उत्तमाधममध्यास्तु जीवा ज्ञेयाः पृथक् पृथक् ।&lt;br /&gt;
स्वरूपभूता श्रद्धैव तमोगानां च मोक्षिणाम् ।&lt;br /&gt;
शिष्यते संसृतिस्थानां श्रद्धारूपं मनोपरम् ।&lt;br /&gt;
तत्र स्वरूपश्रद्धैव व्यज्यते प्रायशः क्वचित् ।&lt;br /&gt;
सात्विकस्य तमोरूपा श्रद्धान्तःकरणात्मिका ।&lt;br /&gt;
सात्त्विकी तामसस्यापि भूयस्त्वात् तद् विविच्यते ।&lt;br /&gt;
श्रद्धेत्यास्तिक्यनिष्ठोक्ता सा येषां दैवतोत्तमे ।&lt;br /&gt;
विष्णौ तद्भक्तबुद्ध्यैव रमाब्रह्मादिकेषु तु ।&lt;br /&gt;
ते सात्त्विका इति ज्ञेयास्तैरिष्टं विष्णुरेव तु ।&lt;br /&gt;
श्रीश्च साध्यक्षविद्याख्या ब्रह्मेन्द्राद्याश्च देवताः ।&lt;br /&gt;
विबुधत्वात्तु मन्वाख्या भुञ्जते प्रीतिपूर्वकम् ।&lt;br /&gt;
व्यामिश्रयाजिनो ये तु विष्ण्वाधिक्ये ससंशयाः ।&lt;br /&gt;
स्वरूपमात्रे देवानां श्रद्धायुक्ताश्च सर्वदा ।&lt;br /&gt;
राजसास्ते तु विज्ञेयास्तैरिष्टं यक्षराक्षसाः ।&lt;br /&gt;
दीनत्वाद् देवनामानो ब्रह्मेन्द्रादिसनामकाः ।&lt;br /&gt;
गृह्णन्ति ये हरिं त्वन्यदेवादिसममेव वा ।&lt;br /&gt;
नीचं ब्रह्माद्यनन्यं वा मन्यन्ते नेति चाखिलम् ।&lt;br /&gt;
तत्तच्छ्रद्धायुतास्ते तु तामसाः परिकीर्तिताः ।&lt;br /&gt;
भूतप्रेतास्तु तैरिष्टं शिवस्कन्दादिनामकाः ।&lt;br /&gt;
साक्षाच्छिवपरीवारा भुञ्जते ह्यतितामसाः ।&lt;br /&gt;
मोक्षः साङ्कल्पिकः स्वर्गो भूतादित्वं फलं क्रमात् ।&lt;br /&gt;
त्यक्त्वापि शास्त्रविहितं मिथ्याज्ञानविवर्जिताः ।&lt;br /&gt;
भक्त्या विष्णुं यजन्तो ये निषिद्धाचरणोज्ज्ञिताः ।&lt;br /&gt;
तेपि यान्ति हरिं शास्त्रविधानस्थाः कुतः पुनः ॥३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यजन्ते सात्त्विका देवान्यक्षरक्षांसि राजसाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रेतान्भूतगणांश्चान्ये यजन्ते तामसा जनाः॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अशास्त्रविहितं घोरं तप्यन्ते ये तपो जनाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दम्भाहङ्कारसंयुक्ताः कामरागबलान्विताः॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कर्शयन्तः शरीरस्थं भूतग्राममचेतसः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मां चैवान्तः शरीरस्थं तान्विद्ध्यासुरनिश्चयान्॥६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आहारस्त्वपि सर्वस्य त्रिविधो भवति प्रियः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यज्ञस्तपस्तथा दानं तेषां भेदमिमं शृृणु॥७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V07_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अशास्त्रविहितं घोरं तप्यन्ते ये तपोधनाः (तपो जनाः) ।डम्भाहङ्कारसंयुक्ताः कामरागबलान्विताः ।अकृशानपि लक्ष्म्यादीन् देवान् विष्णुपरायणान् ।विष्णुं च सर्वदेहस्थान् कृशत्वेन विजानते ।तेषामल्पगुणत्वेन कल्पनात् ते तमो ध्रुवम् ।यान्ति ज्ञेयाश्च ते दैत्याः पिशाचा वाथ राक्षसाः ॥ अन्नैश्चैवाथ यज्ञाद्यैः प्रायो ज्ञेया इमे नराः ।सात्त्विका सात्त्विकान् कुर्युर्यस्मादन्ये तथेतरान् ॥ ओन्तत्सदिति यद् विष्णोर्नामत्रयमुदाहृतम् ।प्रसिद्धं वैदिकं तस्मात् कर्म सद्विषयं हि सत् ।तत्राश्रद्धाकृतं तस्मादसदित्येव कीर्त्यते ।विप्रा वेदाश्च यज्ञाश्च यस्मादोताः परस्परम् ।विहिता विष्णुना तेन विष्णुरोमिति कीर्तितः ।ओतमस्मिन्निदं सर्वमिति चोक्तः स ओमिति ।तस्मादोमिति यज्ञादीन् प्रवर्तन्ते हि वैदिकाः ।अनोङ्कृतं ह्यासुरं स्याद् यत् तस्मादोङ्कृतं त्वपि ।ओङ्कारार्थहरेः सम्यगज्ञानादासुरं भवेत् ।फलं त्वनभिसन्धाय तद् ब्रह्म स्यान्ममास्पदम् ।इति यत् क्रियते कर्म तन्नामातो जनार्दनः ।अभिसन्धितं हि तत् प्रोक्तं ततं वा स्वगुणैः सदा&#039;&#039; ॥ इत्यादि च ।&#039;मयः(मयं) प्रधानमुद्दिष्टं स्वरूपं कार्यमेव च&#039;&#039; इति शब्दनिर्णये ।शास्त्रविहितमपि भगवच्छ्रद्धाहीनमसदेवेति वक्ष्यति&#039;अश्रद्धया हुतम्&#039;&#039; इति । भगवच्छ्रद्धारहितत्वादेव चाशास्त्रविहितं भवति । &#039;विष्णुभक्तिविधानार्थं सर्वं शास्त्रं प्रवर्तते&#039;&#039; ॥ इति पैङ्गिश्रुतिः ।॥ ४-७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = आयुःसत्त्वबलारोग्यसुखप्रीतिविवर्धनाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = रस्याः स्निग्धाः स्थिरा हृद्या आहाराः सात्त्विकप्रियाः ॥८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V08&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V08_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
स्थिराः स्थिरगुणाः घृतादयः । कवादीनामप्यारोग्यरसाद्यर्थत्वेन सात्त्विकत्वमेव । रस्यादीनामपि राजसत्वमनारोग्यादिहेतुत्वे ।&#039;दुःखशोकामयप्रदाः&#039;&#039; इत्युक्तेः । सत्त्वं साधुभावः । भवति हि सोपि शुच्यन्नात् ।&#039;हृद्यं पश्चान्मनोहारि प्रियं तत्कालसौख्यदम् ।सुखदं दीर्घसुखदं रस्यमभ्यास सौख्यदम्&#039;&#039; ॥ इति शब्दनिर्णये ॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कवाम्ललवणात्युष्णतीक्ष्णरूक्षविदाहिनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = आहारा राजसस्येष्टा दुःखशोकामयप्रदाः॥९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V09_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
रूक्षं नीरसम् । तीक्ष्णं सर्षपादि ॥ ९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यातयामं गतरसं पूति पर्युषितं च यत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = उच्छिष्टमपि चामेध्यं भोजनं तामसप्रियम्॥१० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V10&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V10_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;यामान्तरितपाकं तु यातयाममुदीर्यते ।क्वचिच्च गतसारं स्यान्नियम्यं यातमस्य यत्&#039;&#039; ॥ इति च ।पूर्वं स्वादु पश्चादन्यथाजातं गतरसम्&#039;शुद्धभागवतानां तु स्वभावापेक्षयैव तु ।स्वादुत्वादि विजानीयात् पदार्थानां न चान्यथा&#039;&#039; ॥ इति सूदशास्त्रे ।॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अफलाकाङ्क्षिभिर्यज्ञो विधिदृष्टो य इज्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यष्टव्यमेवेति मनः समाधाय स सात्त्विकः॥११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अभिसन्धाय तु फलं दम्भार्थमपि चैव यत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इज्यते भरतश्रेष्ठ तं यज्ञं विदि्ध राजसम्॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = विधिहीनमसृष्टान्नं मन्त्रहीनमदक्षिणम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = श्रद्धाविरहितं यज्ञं तामसं परिचक्षते॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = देवद्विजगुरुप्राज्ञपूजनं शौचमार्जवम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ब्रह्मचर्यमहिंसा च शारीरं तप उच्यते॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनुद्वेगकरं वाक्यं सत्यं प्रियहितं च यत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्वाध्यायाभ्यसनं चैव वाङ्मयं तप उच्यते॥१५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V15&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V15_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;यागात्तु राजसात् स्वर्गः साङ्कल्पिक उदाहृतः ।लोकः स दीनदेवानां सनाम्नां वासवादिभिः ।विष्णावश्रद्धयायोग्यकामाच्चैषां पुनर्भवेत् ।नरकं च विना यज्ञं राजसा नरलोकगाः ।निषिद्धकर्म कुर्युश्चेदीयुस्ते नरकं ध्रुवम् ।&#039;कदाचित् सात्त्विकाः कुर्युः कर्म राजसतामसम् ।अन्येन्यच्च तथाप्येषां स्थितिः स्वाभावि(की)के पुनः ।स्वं स्वं कर्म तु सर्वेषां सदैव स्यान्महत्फलम् । अन्यदल्पफलं चैव बाहुल्यं तेषु लक्षणम्&#039;&#039; ॥ इति पाद्मे ॥ १२-१५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मनः प्रसादः सौम्यत्वं मौनमात्मविनिग्रहः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भावसंशुदि्धरित्येतत्तपो मानसमुच्यते॥१६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V16&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V16_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मौनं मननम् ॥ १६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = श्रद्धया परया तप्तं तपस्तत्त्रिविधं नरैः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अफलाकाङ्क्षिभिर्युक्तैः सात्त्विकं परिचक्षते॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सत्कारमानपूजार्थं तपो दम्भेन चैव यत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = क्रियते तदिह प्रोक्तं राजसं चलमध्रुवम्॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मूढग्राहेणात्मनो यत्पीडया क्रियते तपः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = परस्योत्सादानर्थं वा तत्तामसमुदाहृतम्॥१९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दातव्यमिति यद्दानं दीयतेनुपकारिणे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = देशे काले च पात्रे च तद्दानं सात्त्विकं स्मृऽतम्॥२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यत्तु प्रत्युपकारार्थं फलमुद्दिश्य वा पुनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दीयते च परिक्लिष्टं तद्दानं राजसं स्मृऽतम्॥२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ओशकाले यद्दानमपात्रेभ्यश्च दीयते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = असत्कृतमवज्ञातं तत्तामसमुदाहृतम्॥२२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V22&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V22_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
युक्तैः भगवदर्पणादियोगयुक्तैः । युक्तैरिति दानादिषु सर्वत्र समम् ॥ १७-२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ॐ तत्सदिति निर्देशो ब्रह्मणस्त्रिविधः स्मृऽतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ब्राह्मणास्तेन वेदाश्च यज्ञाश्च विहिताः पुरा ॥२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तस्मादोमित्युदाहृत्य यज्ञदानतपःक्रियाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रवर्तन्ते विधानोक्ताः सततं ब्रह्मवादिनाम् ॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तदित्यनभिसन्धाय फलं यज्ञतपःक्रियाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = दानक्रियाश्च विविधाः क्रियन्ते मोक्षकाङ्क्षिभिः॥२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सद्भावे साधुभावे च सदित्येतत्प्रयुज्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रशस्ते कर्मणि तथा सच्छब्दः पार्थ युज्यते॥२६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यज्ञे तपसि दाने च स्थितिः सदिति चोच्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कर्म चैव तदर्थीयं सदित्येवाभिधीयते॥२७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C17_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C17&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अश्रद्धया हुतं दत्तं तपस्तप्तं कृतं च यत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = असदित्युच्यते पार्थ न च तत्प्रेत्य नो इह॥२८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V28_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे श्रद्धात्रयविभागयोगो नाम सप्तदशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V28_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये सप्तदशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C17_V28&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C17_V28_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तत्सम्बन्धित्वादेव कर्मादि सत् । ओं तत्सदिति नाम्नां विष्णौ प्रसिद्धत्वात् । &#039;&#039;स्रवत्यनोङ्कृतं ब्रह्म परस्ताच्च विशीर्यते । अनोङ्कृतं आसुरं कर्म&amp;quot; इति श्रुतेः अनोङ्कृतस्य आसुरत्वप्रसिद्धेः ।&#039;&#039;अनर्थज्ञोदितो मन्त्रो निरर्थस्त्राति मानतः ।यन्मन्त्रस्तेन कथितो मन्त्रार्थो ज्ञेय एव तत्&amp;quot; ॥ इति पैङ्गिश्रुतेश्च ।तदर्थत्वेन फलानभिसन्धिपूर्वककर्मणः एव सात्विकत्वाच्च । तद्भक्त्या तत्स्मरणपूर्वकमेव कर्म सत् अन्यदसदेवेति भावः । राजसस्यापि असदन्तर्भाव एव । विष्णुश्रद्धारहितत्वात् ॥ &#039;सात्त्विकं मोक्षदं कर्म राजसं सृतिदुःखदम् ।तामसं पातदं ज्ञेयं तत् कुर्यात् कर्म वैष्णवम्&#039;&#039; ॥ इत्याग्नेये॥२३-२८॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== अष्टादशोऽध्यायः ==&lt;br /&gt;
{{Adhyaya&lt;br /&gt;
| document_id  = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_num  = 18&lt;br /&gt;
| title        = अष्टादशोऽध्यायः&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
पूर्वोक्तं साधनं सर्वं सङ्क्षिप्योपसंहरति अनेनाध्यायेन-&lt;br /&gt;
सर्वाध्यायोक्तधर्मस्य समासतो निर्णयात्मकोनुक्तत्रैगुण्यवादी चायम् ।&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V01&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = संन्यासस्य महाबाहो तत्त्वमिच्छामि वेदितुम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = त्यागस्य च हृषीकेश पृथक्केशिनिषूदन॥१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V02&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = काम्यानां कर्मणां न्यासं सन्यासं कवयो विदुः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वकर्मफलत्यागं प्राहुस्त्यागं विचक्षणाः॥२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|श्रीभगवानुवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V03&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = त्याज्यं दोषवदित्येके कर्म प्राहुर्मनीषिणः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यज्ञदानतपः कर्म न त्याज्यमिति चापरे॥३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V03&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V03_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;मनीषिणः&#039;&#039; इत्युक्तत्वात् तेप्यनिन्द्याः । अतः &#039;त्याज्यं दोषवत्&#039;&#039; इत्यस्यार्थः &#039;सङ्गं त्यक्त्वा फलं च&#039;&#039; इति ॥ ३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V04&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = निश्चयं शृृणु मे तत्र त्यागे भरतसत्तम ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = त्यागो हि पुरुषव्याघ्र त्रिविधः सम्प्रकीर्तितः॥४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V05&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यज्ञदानतपः कर्म न त्याज्यं कार्यमेव तत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यज्ञो दानं तपश्चैव पावनानि मनीषिणाम्॥५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V06&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = एतान्यपि तु कर्माणि सङ्गं त्यक्त्वा फलानि च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कर्तव्यानीति मे पार्थ निश्चितं मतमुत्तमम्॥६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V06&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V06_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
द्रव्ययज्ञादीनां मध्ये स्वोचितो यज्ञो विद्यादानादिषु स्वोचितं दानं स्वोचितं तपश्च सर्वैर्वर्णाश्रमिभिरन्यैश्च कार्यमेवेत्यर्थः । विष्णुनामस्वाध्यायोन्त्यानां सत्योपवासादितपश्च ॥ ५,६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V07&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नियतस्य तु संन्यासः कर्मणो नोपपद्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मोहात्तस्य परित्यागस्तामसः परिकीर्तितः॥७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V07&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V07_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सङ्गफलत्यागमृते स्वरूपत्यागः कार्य इति मिथ्याज्ञानाख्यमोहात् । &#039;स्वयज्ञादीन् परित्यज्य निरयं यात्यसंशयम्&#039;&#039; । इति पाद्मे ॥ ७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V08&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = दुःखमित्येव यत्कर्म कायक्लेशभयात्त्यजेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स कृत्वा राजसं त्यागं नैव त्यागफलं लभेत्॥८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V09&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कार्यमित्येव यत् कर्म नियतं क्रियतेर्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सङ्गं त्यक्त्वा फलं चैव स त्यागः सात्त्विको मतः॥९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V09&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V09_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
मोहं विना दृष्टदुःखमित्येव । दुःखशब्देन केवलमानसम् । कायक्लेशस्य पृथगुक्तेः ।&#039;दुःखं तु मानसं ज्ञेयमायासो बाह्य उच्यते ।&#039;दुःखं तु मानसं ज्ञेयमायासो बाह्य उच्यते ।विशेषस्य विवक्षायामन्यथा सर्वमेव तु&#039;&#039; ॥ इति शब्दनिर्णये ॥ ८,९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V10&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न द्वेष्ट्यकुशलं कर्म कुशले नानुषज्जते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = त्यागी सत्त्वसमाविष्टो मेधावी छिन्नसंशयः॥१० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V11&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न हि देहभृता शक्यं त्यक्तुं कर्माण्यशेषतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = यस्तु कर्मफलत्यागी स त्यागीत्यभिधीयते॥११ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V11&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V11_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;न द्वेष्ट्यकुशलं कर्म केवलं दृष्टदुःखदम् ।&lt;br /&gt;
जन्मान्तरकृते पुण्ये न सज्जेत् सात्त्विकश्चले ।&lt;br /&gt;
यः सम्यक् तत्त्वविद् विष्णोस्तदर्पणधियैव तु ।&lt;br /&gt;
फलेच्छावर्जितस्तस्य कर्मबन्धाय नो भवेत् ।&lt;br /&gt;
बहुलं चेदल्पदोषं यावदेवापरोक्षदृक्&#039;&#039; ॥ इति च ॥ १०,११ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V12&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनिष्टमिष्टं मिश्रं च त्रिविधं कर्मणः फलम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भवत्यत्यागिनां प्रेत्य न तु संन्यासिनां क्वचित्॥१२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V12&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V12_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अन्येषामिष्टम् । अस्य तु त्यागित्वादेव नेष्टम् ।&lt;br /&gt;
&#039;ज्ञानादेर्मोक्षभोग्याच्च नान्यत् स्यात् कर्मणः फलम् ॥ त्यागिनस्तत्त्वसंवेत्तुरन्येषां तदृते फलम्&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
केवलकाम्यकर्मणां फलानपेक्षयाप्यकरणमित्येतावांस्त्यागात् संन्यासस्य विशेष इत्यत्यागिनां प्रतियोगित्वेन न्यासिन उक्ताः । त्यागित्वं तेषामपि ह्यस्ति ।&lt;br /&gt;
&#039;परेच्छयापि ये काम्यं कर्म कुर्युर्न तु क्वचित् ।&lt;br /&gt;
न्यासिनो नाम तेन्येभ्यः फलत्यागिभ्य उत्तमाः&#039;&#039; ॥ इति च ॥१२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V13&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पञ्चैतानि महाबाहो कारणानि निबोध मे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = साङ्ख्ये कृतान्ते प्रोक्तानि सिद्धये सर्वकर्मणाम्॥१३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V13&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V13_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;कथितं परमं साङ्ख्यं कपिलाख्येन विष्णुना ।&lt;br /&gt;
सेश्वरं वैदिकं साक्षाज्ज्ञेयमन्यदवैदिकम्&#039;&#039; ॥ इति च ॥१३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V14&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अधिष्ठानं तथा कर्ता करणं च पृथग्विधम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विविधाश्च पृथक्चेष्टा दैवं चैवात्र पञ्चमम्॥१४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V15&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शरीरवाङ्मनोभिर्यत्कर्म प्रारभते नरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न्याय्यं वा विपरीतं वा पञ्चैते तस्य हेतवः॥१५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V15&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V15_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अधिष्ठानं शरीरादि ॥ १४, १५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V16&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तत्रैवं सति कर्तारमात्मानं केवलं तु यः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = पश्यत्यकृतबुदि्धत्वान्न स पश्यति दुर्मतिः॥१६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V17&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यस्य नाहङ्कृतो भावो बुदि्धर्यस्य न लिप्यते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = हत्वापि स इमाल्लोकान्न हन्ति न निबध्यते॥१७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V17&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V17_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;स्वातन्त्र्यमीश्वरे वेत्ति नैवात्मनि कदाचन ।&lt;br /&gt;
ईश्वराधीनमेवात्मन् स्वातन्त्र्यं तु जडान् प्रति ।&lt;br /&gt;
तारतम्येन लक्ष्म्यादेर्जीवान् प्रति च सर्वशः ।&lt;br /&gt;
यस्तदर्थं समुत्पन्नो यथा रुद्रो यथा यमः ।&lt;br /&gt;
हत्वापि स इमान् लोकान् न हन्ति न निबद्ध्यते ।&lt;br /&gt;
अज्ञस्तदर्थं जातोपि ब(व)द्ध्यते दैत्यवद् ध्रुवम् ।&lt;br /&gt;
अपरोक्षदृङ्ग् न जातो यस्तदर्थं मुक्तिगं सुखम् ।&lt;br /&gt;
ह्रसेत् तस्य परोक्षज्ञः किञ्चिद् दोषेण लिप्यते&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
अस्वातन्त्र्यज्ञानात् हन्मीति भावोप्यस्य नास्तीति न हन्ति । अन्यस्य भावोस्तीति विशेषः । &#039;बुदि्धर्यस्य न लिप्यते&#039;&#039; इति । रागान्न हन्ति, किन्तु धर्मबुद्ध्या ।&lt;br /&gt;
&#039;स्वातन्त्र्यं मन्यमानस्य रागाद् धर्मं च कुर्वतः ।&lt;br /&gt;
तन्निमित्तस्तु दोषः स्याद् गुणश्च स्यात् सुकर्मजः&#039;&#039; ॥ इति च ॥१७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V18&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ज्ञानं ज्ञेयं परिज्ञाता त्रिविधा कर्मचोदना ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = करणं कर्म कर्तेति त्रिविधः कर्मसङ्ग्रहः॥१८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V18&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V18_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;सम्प्रेरयितुरीशस्य कर्मस्वखिलचेतनान् ।&lt;br /&gt;
ज्ञातृज्ञेयज्ञानरूपा प्रेरणा सा स एव यत् ।&lt;br /&gt;
स्वरूपेणैव नित्या सा विशेषात्मतया भवेत् ।&lt;br /&gt;
विशेषोपि स्वरूपेण नित्यश्च स्याद् विशेषतः ।&lt;br /&gt;
स्वनिर्वाहकता यस्मान्नानवस्था विशिष्टवत् ।&lt;br /&gt;
विशेष्यस्य विशिष्टस्याप्यभेदे(प्य)पि विवादिनि ।&lt;br /&gt;
विशेषोस्त्येव नात्रापि ह्यनवस्था कदाचन ।&lt;br /&gt;
ज्ञातुरन्योहमिति तु कस्याप्यनुभवो न हि ।&lt;br /&gt;
अस्मि ज्ञातैवाहमिति भेदस्तस्मात् तयोः कुतः ।&lt;br /&gt;
पश्यामीति विशेषोयमिदानीं मे समुत्थितः ।&lt;br /&gt;
इत्याद्यनुभवाद् भेदो न विशेष्यविशिष्टयोः ।&lt;br /&gt;
विशेषणं तु द्विविधं विशेषाख्यं तथेतरत् ।&lt;br /&gt;
विशेषमणयेद् येन प्रोक्तं तेन विशेषणम् ।&lt;br /&gt;
विशेषोपि विशेषस्य स्वस्यैव गमको भवेत्&#039;&#039; ॥ इत्यादि तत्त्वविवेके ।&lt;br /&gt;
सङ्ग्रहः पञ्चकारणानां सङ्क्षेपः । अधिष्ठानस्य करणेन्तर्भावात् । दैवशब्दोदितेश्वरस्यैव मुख्यकर्तृत्वात् स्वतन्त्रकर्त्रोः कर्तृशब्देनैवोक्तेः त्रैविध्यम् । कर्म चेष्टा ॥१८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V19&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ज्ञानं कर्म च कर्ता च त्रिधैव गुणभेदतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रोच्यते गुणसङ्ख्याने यथावच्छृणु तान्यपि॥१९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V19&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V19_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
एवं गुणसङ्ख्याने परमसाङ्ख्यशास्त्रे ॥ १९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V20&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वभूतेषु येनैकं भावमव्ययमीक्षते ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अविभक्तं विभक्तेषु तज्ज्ञानं विदि्ध सात्त्विकम्॥२० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V20&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V20_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;अस्तित्वाद् भूतनामभ्यः सर्वजीवेभ्य एव यत् ।&lt;br /&gt;
मुक्तेभ्योपि पृथक्त्वेन विष्णोः सर्वत्रगस्य च ।&lt;br /&gt;
ऐक्येन च स्वरूपाणां प्रादुर्भावादिकात्मनाम् ।&lt;br /&gt;
तारतम्येन जीवानां भेदेनैव परस्परम् ।&lt;br /&gt;
जडेभ्यश्चैव जीवानां जडानां च परस्परम् ।&lt;br /&gt;
तेभ्यो विष्णोश्च सम्यक् तल्लक्षणज्ञानपूर्वकम् ।&lt;br /&gt;
ज्ञानं सात्त्विकमुद्दिष्टं यत् साक्षान्मुक्तिकारणम्&#039;&#039; ॥२० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V21&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = पृथक्त्वेन तु यज्ज्ञानं नानाभावान् पृथग्विधान् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = वेत्ति सर्वेषु भूतेषु तज्ज्ञानं विदि्ध राजसम्॥२१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V22&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यत्तु कृत्स्नवदेकस्मिन्कार्ये सक्तमहैतुकम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अतत्त्वार्थवदल्पं च तत्तामसमुदाहृतम्॥२२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V22&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V22_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;विष्णोरन्यस्य याथार्थ्यज्ञानं राजसमुच्यते ।यदि विष्णुं न जानाति यदि वा मिश्रतत्त्ववित् ।अन्यथाकरणीयत्वात् कार्याख्यं जीवमेव यः ।अकार्यं ब्रह्म जानाति स एवाखिलमित्यपि । एकजीवपरिज्ञानात् कृत्स्नज्ञोस्मीति मन्यते ।युक्तिभिर्ज्ञान(युक्तिविज्ञान)राहित्यात् स्वपक्षस्याल्पयुक्तितः ।अयुक्ततामेव गुणं मन्यते चाल्पदर्शनः ।अतत्त्वार्थं जगद् ब्रूते तत्त्वार्थज्ञानवर्जनात् ।स मुख्यतामसज्ञानी ह्येकैकेनापि किं पुनः ।सर्वैरेतैर्विशेषैश्च युक्तः पापतमाधिकः&#039;&#039; ॥ इति पाद्मे ।&#039;पृथक्त्वेन तु यज्ज्ञानम्&#039;&#039; इत्यस्य व्याख्यानम्&#039;नानाभावान्&#039;&#039; इत्यादि । सर्वगतमेकमीश्वरं न जानातीत्येतावतैव राजसत्वम् । एकस्य कृत्स्नवज्ज्ञानमेव तामसम् । मुक्तत्वादिरूपेण अन्यथा करणीयत्वात् पराधीनत्वेनाल्पस्य जीवस्य स्वातन्त्र्यादिगुणपूर्णत्वात् कृत्स्नेन ब्रह्मणैक्यज्ञानं च महातामसम् । किं पुनस्तावन्मात्रं सर्वमिति ज्ञानम् । किं पुनस्तत्राप्येकजीवादन्यत् किमपि नास्तीति औतुकं ज्ञानं सर्वमपि तामसम् । किमु तदेवोक्तलक्षणम् । अतत्त्वार्थवत् सदसद्वैलक्षण्याद्यन्यथार्थकल्पनायुक्तमेव तामसम् । किमु तदेवोक्तविशेषणैर्युक्तम् । प्रायोल्पज्ञानमपि तामसम् । अज्ञानबहुलत्वात् किमु तदेवोक्तमिथ्याज्ञानबहुलमित्यपुनरुक्तिः । एकस्मिन् सर्ववज्ज्ञानं कार्ये जीवे पूर्णब्रह्मेति सक्तं ज्ञानं निर्युक्तिकं चातत्त्वार्थकल्पनायुक्तमल्पज्ञानं च पृथक्पृथगपि तामसानीति च । मायावादे त्वेतानि समस्तानि । अन्यत्रापि त्वहैतुकत्वादिकं विरुद्धवादिषु समं सर्वेषु ॥ २१,२२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V23&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नियतं सङ्गरहितमरागद्वेषतः कृतम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अफलप्रेप्सुना कर्म यत्तत्सात्त्विकमुच्यते॥२३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V24&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यत्तु कामेप्सुना कर्म साहङ्कारेण वा पुनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = क्रियते बहुलायासं तद्राजसमुदाहृतम्॥२४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V25&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अनुबन्धं क्षयं हिंसामनवेक्ष्य च पौरुषम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मोहादारभ्यते कर्म यत्तत्तामसमुच्यते॥२५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V25&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V25_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;मयि सर्वाणि कर्माणि संन्यस्याध्यात्मचेतसा&#039;&#039; इत्युक्त्वा &#039;ये मे मतम्&#039;&#039; &#039;ये त्वेतत्&#039;&#039; इति च तस्य मोक्षसाधनत्वस्याकरणे प्रत्यवायस्य चोक्तेर्भगवदर्पितत्वेन सर्वकर्मकरणं तस्य विष्णोः सर्वपरमत्वज्ञानं च नियतमेवेति ज्ञायते । &#039;अध्यात्मचेतसा&#039;&#039; इत्युक्तत्वात् तत्स्व(तत्व)रूपयाथार्थ्यज्ञानादि । &#039;ये तु सर्वाणि&#039;&#039; इत्यस्मिन् श्लोकेध्यात्मचेतस्त्वस्य &#039;मत्पराः अनन्येनैव योगेन मां ध्यायन्तः&#039;&#039; इति व्याख्यातत्वात् । एवं सर्वमपि भगवद्भक्तियुक्तमेव सात्त्विकम् ।&lt;br /&gt;
॥ २३-२५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V26&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मुक्तसङ्गोनहंवादी धृत्युत्साहसमन्वितः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सिद्ध्यसिद्ध्योः निर्विकारः कर्ता सात्विक उच्यते॥२६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V26&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V26_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सर्वस्य भगवदधीनत्वनिश्चयादेवानहंवादी ॥ २६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V27&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = रागी कर्मफलप्रेप्सुर्लुब्धो हिंसात्मकोशुचिः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = हर्षशोकान्वितः कर्ता राजसः परिकीर्तितः॥२७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V28&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अयुक्तः प्राकृतः स्तब्धः शठो नैष्कृतिकोलसः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विषादी दीर्घसूत्री च कर्ता तामस उच्यते॥२८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V29&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बुद्धेर्भेदं धृतेश्चैव गुणतस्त्रिविधं शृृणु ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रोच्यमानमशेषेण पृथक्त्वेन धनञ्जय॥२९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V29&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V29_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;भगवद्भक्तिसामर्थ्यात् प्रकृष्टो न कृतो हि यः ।&lt;br /&gt;
स प्राकृतो दीर्घसूत्री कुर्यां पश्चादिति स्मरन्&#039;&#039; ॥ इति शब्दतत्त्वे ।&lt;br /&gt;
प्राप्तकालस्य कर्मणो दीर्घकालेनैव कृतिं सूचयन् दीर्घसूत्रीत्यर्थः ।&lt;br /&gt;
&#039;अलसो दीर्घसूत्री च सत्त्वयुक् तामसो मतः ।&lt;br /&gt;
अयुक्तो राजसः स्तब्धः प्राकृतो नैकृतिः शठः ।&lt;br /&gt;
एकैकेनैव दोषेण प्रोक्तस्तामसतामसः ।&lt;br /&gt;
दुर्नरत्वं च तिर्यक्त्वं तमश्चैतत्फलं क्रमात्&#039;&#039; ॥ इति च ॥ २८-२९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V30&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = प्रवृत्तिं च निवृत्तिं च कार्याकार्ये भयाभये ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = बन्धं मोक्षं च या वेत्ति बुदि्धः सा पार्थ सत्त्विकी ॥३० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V31&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यया धर्ममधर्मं च कार्यं चाकार्यमेव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अयथावत्प्रजानाति बुदि्धः सा पार्थ राजसी॥३१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V32&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अधर्मं धर्ममिति या मन्यते तमसावृता ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वार्थान्विपरीतांश्च बुदि्धः सा पार्थ तामसी॥३२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V32&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V32_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;किञ्चिद् यथावद् धर्मादीनयथावच्च पश्यति ।&lt;br /&gt;
यया बुद्ध्या राजसी सा मिथ्यादृक्त्वेव तामसी&#039;&#039; ॥ इति च ॥३१,३२॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V33&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = धृत्या यया धारयते मनःप्राणेंद्रियक्रियाः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = योगेनाव्यभिचारिण्या धृतिः सा पार्थ सात्त्विकी॥३३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V34&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यया तु धर्मकामार्थान् धृत्या धारयतेर्जुन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = प्रसङ्गेन फलाकाङ्क्षी धृतिः सा पार्थ राजसी॥३४ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V34&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V34_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;वैष्णवो भक्तियोगो यस्त(दुक्ता)द्युक्ता सात्त्विकी धृतिः&#039;&#039; । इति च । विहित-विषयैवेत्यव्यभिचारिणी ॥ ३३,३४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V35&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यया स्वप्नं भयं शोकं विषादं मदमेव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न विमुञ्चति दुर्मेधा धृतिः सा पार्थ तामसी॥३५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V36&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सुखं त्विदानीं त्रिविधं शृृणु मे भरतर्षभ ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अभ्यासाद्रमते यत्र दुःखान्तं च निगच्छति॥३६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V36&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V36_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;स्वप्नं भयम्&#039;&#039; इत्यादि सर्वनिषिद्धोपलक्षणम् ।&#039;तत्तत् सात्त्विकमेव स्याद् यद्यद् वृद्धाः प्रचक्षते ।निन्दन्ति तामसं तत्तद् राजसं तदुपेक्षितम्&#039;&#039; ॥ इति हि भागवते ।&#039;महात्मानस्तु मां पार्थ&#039;&#039; &#039;अभयं सत्त्वसंशुदि्धः&#039;&#039; इत्यादिना वृद्धाश्चोक्ताः ॥ ३५, ३६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V37&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यत्तदग्रे विषमिव परिणामेमृतोपमम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत्सुखं सात्त्विकं प्रोक्तमात्मबुदि्धप्रसादजम्॥३७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V37&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V37_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;विष्णोः प्रसादात् स्वमनःप्रसादात् सात्त्विकं सुखम्&#039;&#039; इति पाद्मे ।&lt;br /&gt;
॥३७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V38&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = विषयेंद्रियसंयोगाद्यत्तदग्रेमृतोपमम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = परिणामे विषमिव तत्सुखं राजसं स्मृऽतम्॥३८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V39&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदग्रे चानुबन्धे च सुखं मोहनमात्मनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = निद्रालस्यप्रमादोत्थं तत्तामसमुदाहृतम्॥३९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V40&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न तदस्ति पृथिव्यां वा दिवि देवेषु वा पुनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सत्त्वं प्रकृतिजैर्मुक्तं यदेभिः स्यात्त्रिभिर्गुणैः॥४० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V41&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ब्राह्मणक्षत्रियविशां शूद्राणां च परन्तप ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कर्माणि प्रविभक्तानि स्वभावप्रभवैर्गुणैः॥४१ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V41&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V41_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
सत्त्वं जीवजातम् । मुक्तानां गुणातीतत्वात् &#039;पृथिव्यां दिवि देवेषु वा&#039;&#039; इति विशेषः ।&lt;br /&gt;
&#039;यथेष्टं सञ्चरन्तोपि मुक्ता भूम्यादिगा न तु ।&lt;br /&gt;
ग्रामस्था अपि न ग्राम्या वैलक्षण्यादि्ध सज्जनाः ।&lt;br /&gt;
नराधमास्तामसेषु सात्त्विकास्तत्र राजसाः ।&lt;br /&gt;
दैत्यभृत्या महादैत्या मुख्यतामसतामसाः ।&lt;br /&gt;
राजसास्तु नरास्तत्र विप्रा राजससात्त्विकाः ।&lt;br /&gt;
तत्रस्थशुद्धसत्त्वास्तु परहंसाः प्रकीर्तिताः ।&lt;br /&gt;
हंसो बहूदः कुटिको वनस्थो नैष्ठिको गृही ।&lt;br /&gt;
क्रमाद् रजोधिका बाह्यं कर्मैषामधिकं यतः ।&lt;br /&gt;
धर्माः परमहंसानां ब्राह्मा एव शमादिकाः ।&lt;br /&gt;
देवादेः कर्मबाहुल्यं न लिङ्गं रजसः क्वचित् । न हि विष्णोश्चलेत् तेषां मनः कर्मकृतावपि ।&lt;br /&gt;
अन्येषां चलचित्तत्वात् प्रायः स्यात् कर्म राजसम् ।&lt;br /&gt;
यदि तत् स्मारकं विष्णोर्विद्यात् सात्त्विकमेव तत् ।&lt;br /&gt;
धर्मार्थहिंसनाग्निश्च विशेषो ब्रह्मचारिण; ।&lt;br /&gt;
पैतृकं चापि यतितो दारास्तु गृहिणस्ततः ।&lt;br /&gt;
असर्गो (असङ्गो) ग्राम्यसन्त्यागः पश्वहिंसा गृहस्थतः ।&lt;br /&gt;
वनस्थस्य विशेषोयं सर्वेषामितरत् समम्&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
&#039;सात्त्विकाः स्वल्परजसः क्षत्रियाः सत्त्वराजसाः ।&lt;br /&gt;
वैश्याः शूद्रा अतिस्वल्पसत्त्वाधिक्येन तामसाः ।&lt;br /&gt;
ये तु भागवता वर्णास्तेषां भेदोयमीरितः ।&lt;br /&gt;
सत्त्वाधिकः पुल्कसोपि यस्तु भागवतः सदा ।&lt;br /&gt;
त्रैविद्यमात्रा विष्णोर्ये सर्वाधिक्ये ससंशयाः ।&lt;br /&gt;
अन्याधिक्यं न मन्यन्ते श्रीशाद् राजसराजसाः ।&lt;br /&gt;
अज्ञा विष्णौ द्वेषहीनाः सर्वे राजसतामसाः ।&lt;br /&gt;
पितृगन्धर्वपूर्वाश्च मुनयो देवता इति ।&lt;br /&gt;
सात्त्विकास्त्रिविधास्तत्र श्रेष्ठा एवोत्तरोत्तराः ।&lt;br /&gt;
देवा इन्द्रो विरिञ्चाद्या इति त्रेधैव देवताः ।&lt;br /&gt;
क्रमोत्तराः शिवो वाणी ब्रह्मा चैवोत्तरोत्तराः ।&lt;br /&gt;
सत्त्वसत्त्वमहासत्त्वसूक्ष्मसत्त्वश्चतुर्मुखः ।&lt;br /&gt;
तस्माद् यावद् विमुक्तिः स्यान्मुक्तावेवं सुखक्रमः&#039;&#039; ॥ इति च ।&lt;br /&gt;
विष्णौ किञ्चिदप्रीतियुक्तास्तामसमध्ये सात्त्विका नराधमा इत्यर्थः । राजसानां मध्ये सात्त्विका एव भागवतविप्रादयः ।&lt;br /&gt;
राजसस्थसात्त्विकेष्वेव शुद्धसात्त्विकाः किञ्चिद्रजोयुक्तसात्त्विकाः समरजोयुक्तसात्त्विकाः सत्त्वात् किञ्चिदूनतमोयुक्तसात्त्विका इति वर्णभेदः । सत्त्वप्रधानत्वादेव तानारभ्योत्तरोत्तरं सर्वेपि मोक्षयोग्याः । &#039;सत्त्वात् सञ्जायते ज्ञानम्&#039;&#039; इत्यादेः ।&lt;br /&gt;
&#039;सत्त्वाधिको मोक्षयोग्यो योग्योन्धतमसस्तथा ।&lt;br /&gt;
तम उत्तरो रजो भूयान् समो वा सृतिपात्रकः&#039;&#039; ॥ इति च ॥ ४०,४१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V42&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शमो दमस्तपः शौचं क्षान्तिरार्जवमेव च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ज्ञानं विज्ञानमास्तिक्यं ब्रह्मकर्म स्वभावजम्॥४२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V42&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V42_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;शमो दमस्तपः शौचं क्षान्तिरार्जवमेव च ।&lt;br /&gt;
ज्ञानं विज्ञानमास्तिक्यं ब्रह्मकर्म (विप्रकर्म) स्वभावजम् ।&lt;br /&gt;
एते गुणाः किञ्चिदूना विप्रात् क्षत्रिय एव च ।&lt;br /&gt;
अधिका वा ब्राह्मणेभ्यः केषुचिच्चक्रवर्तिषु ।&lt;br /&gt;
ऋषयस्त्वेव विज्ञेयाः कार्तवीर्यादयो नृपाः ॥४२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V43&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = शौर्यं तेजो धृतिर्दाक्ष्यं युद्धे चाप्यपलायनम् ॥ दानमीश्वरभावश्च क्षात्रं कर्म स्वभावजम्॥ ४३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V43&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V43_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;शौर्यं तेजो धृतिर्दाक्ष्यं युद्धे चाप्यपलायनम् ।&lt;br /&gt;
दानमीश्वरभावश्च क्षत्रिये(भ्यो)न्ये गुणा अपि ॥४३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V44&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कृषिगोरक्षवाणिज्यं वैश्यकर्म स्वभावजम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = परिचर्यात्मकं कर्म शूद्रस्यापि स्वभावजम्॥४४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V45&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = स्वे स्वे कर्मण्यभिरतः संसिदि्धं लभते नरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्वकर्मनिरतः सिदि्धं यथा विन्दति तच्छृणु॥४५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V46&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यतः प्रवृत्तिर्भूतानां येन सर्वमिदं ततम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्वकर्मणा तमभ्यर्च्य सिदि्धं विन्दति मानवः॥४६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V47&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = श्रेयान् स्वधर्मो विगुणः परधर्मात् स्वनुष्ठितात् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्वभावनियतं कर्म कुर्वन्नाप्नोति किल्बिषम्॥४७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V48&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सहजं कर्म कौन्तेय सदोषमपि न त्यजेत् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सर्वारम्भा हि दोषेण धूमेनाग्निरिवावृताः॥४८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V48&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V48_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;क्षत्रियोनब्रह्मगुणो वैश्यः कृष्यादिजीवनः ।&amp;gt;तत ऊनः शमाद्यैर्यः शुश्रूषुः शूद्र उच्यते ।अधिकाश्चेद् गुणाः शूद्रे ब्राह्मणादिः स उच्यते ।ब्राह्मणोप्यल्पगुणकः शूद्र एवेति कीर्तितः ।नरोपि यो देवगुणो ज्ञेयो देवो नृतां गतः&#039;&#039; ॥ इति च ।नरोपि यो देवगुणो ज्ञेयो देवो नृतां गतः&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;स्वकर्मणा तमभ्यर्च्य&#039;&#039; इति वचनाच्च क्षत्रियादिष्वपि शमाद्यनुवृत्ति-र्ज्ञायते । न हि शमादिकं विना तस्याभितोर्चनं भवति । सम्यक् शमादिभिरर्चनं ह्यभ्यर्चनम् । न च शमादीन् विना सिदि्धं विन्दति । &#039;यज्ञदानतपः कर्म न त्याज्यम्&#039;&#039; इत्युक्तत्वाच्च । &#039;शमो मन्निष्ठता बुद्धेर्दम इंद्रियनिग्रहः&#039;&#039; इति हि भागवते । न च क्षत्रियादिभिरपि शौचतपःक्षमा(शमा)दिभिर्हीनैर्भाव्यमिति तत्तद्धर्मेषूच्यते । युक्ता ह्येतैः सर्वैर्गुणैर्जनकतुलाधारादयः । अतो युद्धेपलायनमैश्वर्यं च क्षत्रियस्य विशेषगुणौ । तौ, च कृष्यादयः, जीवनार्थं शुश्रूषा, याजनं, जीवनार्थं प्रतिग्रहश्चेत्येत एवान्येषां परधर्माः ।&#039;शौर्यं तेजो धृतिर्दाक्ष्यं दानं च क्षत्रियेधिकाः ।तद्धीना ब्राह्मणे तस्माद् वैश्ये शूद्रे ततोल्पकाः ।अध्यापनं च शुश्रूषा जीवनार्थमृते सदा (सताम्) ।विप्रादिषु क्रमात् ज्ञेयाः शूद्रस्याध्यापनं विना ।तस्माच्छूद्रोल्पशुश्रूषुः स्वभावाज्जीवनं विना ।एते नैसर्गिका भावाः स्याद् भावोन्योपि कुत्रचित् ।बलाद् विरुद्धभावस्तु हेयः स्वाभाविकोपि यः ।अनिसर्गोपि हि शुभो वर्धनीयः प्रयत्नतः ।याजनैश्वर्यपूर्वास्तु नान्यैः कार्याः शुभा अपि ।अपलायनं च शूद्राणां ब्रह्मक्षत्रार्थमिष्यते&#039;&#039; ॥ इति च ।&#039;प्रसह्य वित्ताहरणं शारीरो दण्ड एव च ।अशिष्याणां शासनं च तथैवार्थविनाशनम् ।एष ईश्वरभावः स्यान्न कार्यः क्षत्रियेतरैः ।सर्वे विधर्मिणः शास्याः क्षत्रियैर्यत्नतः सदा ।अङ्गाद्यहानिकृद् दण्डः शिष्येषु ब्राह्मणादिभिः ।कार्यो देहेपि शिष्यश्च स्वामिना स्वेन वार्पितः ।पुत्रानुजादयः सर्वे शिष्या एव निसर्गतः ।गुरवश्चैव मित्राणि सखिसब्रह्मचारिणः ।सम्बन्धिनश्च सर्वेपि तत्तद्योग्यतयाखिलैः ।शिक्षणीयेषु भावेषु शिक्षणीयाः प्रयत्नतः ।उन्मादे बन्धानाद्यैर्वा ताडनं न गुरोः क्वचित् ।पापं चरन्तस्त्वन्येपि सर्वैर्दृष्टिपथं गताः ।शक्तितो वारणीयाः स्युर्देशकालानुसारतः ।तदुत्तमविरोद्धारः सन्त्याज्या गुरवोपि तु ।यथाशक्त्यनुशास्यैव कालतोपि न चेच्छुभाः ।विष्णौ परमभक्तस्तु न त्याज्यः शास्य एव च ।शिक्षयंश्च गुरून् शिष्यो गुरुवन्नैव शिक्षयेत् ।महान्तो नानुशास्याश्च विरुद्धाचरिता अपि ।यदि च स्वोत्तमानां ते विरोधं नैव कुर्वते&#039;&#039; ॥ इत्यादि च ।&#039;आपत्सु विप्रः क्षात्रं तु विशां वा धर्ममाचरेत् ।क्षात्रासिद्धौ न शूद्रस्तु विप्रक्षत्रिययोः क्वचित् ।क्षत्रियो ब्राह्ममापत्सु तदापत्सु विशामपि ।क्षत्रियो विप्रधर्मापि नैव भैक्ष्यप्रतिग्रही ।वैश्य आपत्सु शौद्रं तु धर्ममेकं न चापरम् ।&amp;gt;शूद्र आपत्सु विड्धर्मा तदापत्सु च कारुकः ।शूद्रस्तु वैश्यधर्मापि नैव वेदाक्षरो भवेत् ।अत्यापदि क्षत्रियोपि पादशुश्रूषणं विना ।शौद्रधर्मं चरन् विप्रक्षत्रियेषु न दुष्यति ।येषु कर्मसु याच्यः स्यात् स्वामिनापि न याचिता ।शौद्राण्यपि स्वधर्मत्वे क्षत्रियस्यापदो यदि ।आत्मनश्चेद् बलाधिक्यं सानुबन्धादपि प्रभोः ।धर्मार्थं सेवतोर्थार्थं विप्रधर्माधिकाद् वरः ।प्रभुणा याच्यवृत्तिस्तु विशेषेणापि धर्मभाक् ।बाह्वोर्बलेधिको यः स्यात् क्षत्रियो विद्ययाधिकः ।विप्रो भागवतौ चैतौ सेशा लोकास्तयोरिमे&#039;&#039; ॥ इति व्यासस्मृऽतौ ।॥ ४४-४८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V49&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = असक्तबुदि्धः सर्वत्र जितात्मा विगतस्पृहः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = नैष्कर्म्यसिदि्धं परमां सन्न्यासेनाधिगच्छति॥४९ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V49&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V49_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;नैष्कर्म्यसिदि्धम्&#039;&#039; अनिष्टसर्वकर्मनाशाख्यसिदि्धम् ॥ ४९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V50&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सिदि्धं प्राप्तो यथा ब्रह्म तथाप्नोति निबोध मे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = समासेनैव कौन्तेव निष्ठा ज्ञानस्य या परा॥५० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V51&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = बुद्ध्या विशुद्धया युक्तो धृत्यात्मानं नियम्य च ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = शब्दादीन्विषयांस्त्यक्त्वा रागद्वेषौ व्युदस्य च॥५१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V52&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = विविक्तसेवी लघ्वाशी यतवाक्कायमानसः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ध्यानयोगपरो नित्यं वैराग्यं समुपाश्रितः॥५२ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V52&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V52_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
वक्ष्यमाणप्रकारेण वर्तमानस्तदनन्तरं नैष्कर्म्यसिदि्धं प्राप्तो भूत्वा ब्रह्मा-ख्यायाः महालक्ष्म्याः सकाशं यथाप्नोति तथा निबोध । &#039;मम योनिर्महद् ब्रह्म&#039;&#039; &#039;ब्रह्मणो हि प्रतिष्ठाहम्&#039;&#039; इत्युक्तत्वात् । &#039;ब्रह्मभूतः प्रसन्नात्मा&#039;&#039; इत्युक्त्वा &#039;मद्भक्तिं लभते पराम्&#039;&#039; इति वक्ष्यमाणत्वाच्च ।&#039;सर्वपापक्षयाद् देहं त्यक्त्वा देवान् क्रमाद् व्रजन् ।प्राप्य लक्ष्मीं तत्प्रसादात् पुनः स्वृद्धा हरौ यदा ।भक्तिस्तया पुनर्ज्ञाने स्वृद्धे विष्णुं प्रपद्यते ।अपरोक्षदृशो विष्णोः शरीरेपि सतः पुरा ।त्यक्तदेहादिकस्यापि यावद् विष्णुं प्रपद्यते ।तावद् गुणा विवर्धन्ते स्थिताः स्युः प्राप्य केशवम्&#039;&#039; ॥ इति महावराहे॥ ५०-५२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V53&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अहङ्कारं बलं दर्पं कामं क्रोधं परिग्रहम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विमुच्य निर्ममः शान्तो ब्रह्मभूयाय कल्पते॥५३ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V53&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V53_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;विमुच्य निर्ममः शान्तः&#039;&#039; नैष्कर्म्यसिदि्धं प्राप्तो भूत्वा ब्रह्मणि भूयाय भवतीत्यर्थः ॥ ५३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V54&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ब्रह्मभूतः प्रसन्नात्मा न शोचति न काङ्क्षति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = समः सर्वेषु भूतेषु मद्भक्तिं लभते पराम्॥५४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V55&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = भक्त्या मां अभिजानाति यावान्यश्चास्मि तत्त्वतः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ततो मां तत्त्वतो ज्ञात्वा विशते तदनन्तरम्॥५५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V56&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वकर्माण्यपि सदा कुर्वाणो मद्व्यपाश्रयः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मत्प्रसादादवाप्नोति शाश्वतं पदमव्ययम्॥५६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V56&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V56_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
विहितानि सर्वकर्माण्यपि मद्व्यपाश्रयो भूत्वा सदा कुर्वाणः । न हि यथेष्टाचरणे तात्पर्यमत्र । तथा सति विहिताकरणेपि समत्वात् &#039;मामनुस्मर युद्ध्य च&#039;&#039; &#039;ततः स्वधर्मं किर्तिं च&#039;&#039; इत्यादिप्रस्तुतविरोधः । अपिशब्दस्त्वेकमपि कर्मातदाश्रयेण न कार्यमित्यर्थे ॥ ५६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V57&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = चेतसा सर्वकर्माणि मयि संन्यस्य मत्परः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = बुदि्धयोगमुपाश्रित्य मच्चित्तः सततं भव॥५७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V57&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V57_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
भगवत्संश्रितस्य त्रैविद्यस्य च चेतसैव विशेष इत्याहचेतसा सर्व-कर्माणीति । स एव सर्वस्मात् परम इति भावोस्येति तत्परः । तत्र चित्तवृत्तिनिरोधोपि यो बुदि्धयोगः प्रत्याहारादिः ॥ ५७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V58&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मच्चित्तः सर्वदुर्गाणि मत्प्रसादात्तरिष्यसि ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अथ चेत्त्वमहङ्कारान्न श्रोष्यसि विनङ्क्ष्यसि॥५८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V59&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यदहङ्कारमाश्रित्य न योत्स्य इति मन्यसे ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मिथ्यैष व्यवसायस्ते प्रकृतिस्त्वां नियोक्ष्यति॥५९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V60&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = स्वभावजेन कौन्तेय निबद्धः स्वेन कर्मणा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कर्तुं नेच्छसि यन्मोहात्करिष्यस्यवशोपि तत्॥६० ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V60&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V60_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
प्रकृतिरीश्वरेच्छा । &#039;प्रकृतिर्वासनेत्येवं तवेच्छानन्त कथ्यते&#039;&#039; इत्यादि-वचनात् । एषा तु &#039;प्रकृत्यैव च कर्माणि&#039;&#039; इत्यादिष्वपि युज्यते । तस्या एव हि मुख्यतो नियोक्तृत्वं स्वभावकर्मादिभिर्बद्ध्वा ॥ ५९,६० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V61&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = ईश्वरः सर्वभूतानां हृद्देशेर्जुन तिष्ठति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भ्रामयन् सर्वभूतानि यन्त्रारूढानि मायया॥६१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V62&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तमेव शरणं गच्छ सर्वभावेन भारत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत्प्रसादात्परां शान्तिं स्थानं प्राप्स्यसि शाश्वतम्॥६२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V63&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इति ते ज्ञानमाख्यातं गुह्यात् गुह्यतरं मया ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विमृश्यैतदशेषेण यथेच्छसि तथा कुरु॥६३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V64&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वगुह्यतमं भूयः शृृणु मे परमं वचः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = इष्टोसि मे दृढमिति ततो वक्ष्यामि ते हितम्॥६४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V65&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = मन्मना भव मद्भक्तो मद्याजी मां नमस्कुरु ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = मामेवैष्यसि सत्यं ते प्रतिजाने प्रियोसि मे॥६५ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V65&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V65_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
तदेवाह ईश्वरः सर्वभूतानामिति ।&#039;निश्चितार्थः स तु ज्ञेयो यत्रात्मैव परोक्षतः ।उच्यते विष्णुना यद्वत् तद् ब्रह्मेत्यादि कथ्यते&#039;&#039; ॥ इति शब्दनिर्णये ।&#039;मन्मनाः&#039;&#039; इत्युपसंहाराच्च ॥६१ ॥ शाश्वतं स्थानं वैकुण्ठादि- &#039;श्रीरेव लोकरूपेण विष्णोस्तिष्ठति सर्वदा ।अतो हि वैष्णवा लोका नित्यास्ते चेतना अपि&#039;&#039; ॥ इत्याग्नेये ।&#039;न वर्तते यत्र रजस्तमस्तयोः सत्त्वं च&#039;&#039; इत्याद्युक्तं च ॥६२ ॥ तत्त्वसारकथनं &#039;द्वाविमौ पुरुषौ&#039;&#039; इत्यत्रैवोपसंहृतम् । तत्त्वप्रशंसार्थमेव तद्बुदि्धप्रशंसा कृता । अत्र तु साधनसारोपसंहारः सर्वगुह्यतममिति । &#039;मन्मनाः&#039;&#039; इत्यादेः पूर्वमेवोक्तत्वात् भूय इति । अर्थतस्त्वत्रापि विष्ण्वाधिक्यमेवोक्तं भवति ॥ ६४,६५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V66&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = सर्वधर्मान् परित्यज्य मामेकं शरणं व्रज ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = अहं त्वा सर्वपापेभ्यो मोक्षयिष्यामि मा शुचः॥६६ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V66&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V66_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अन्यसर्वधर्मान् परित्यज्येत्युक्तशेषत्वेनैव सर्वधर्मानिति वचनम् । &#039;मामेकं शरणं व्रज&#039;&#039; इत्यपि &#039;मन्मना&#039;&#039; इत्याद्युक्तनिगमनात्मना तद्व्याख्यानम् ।&#039;सर्वोत्तमत्वविज्ञानपूर्वं तत्र मनः सदा ।सर्वाधिकप्रेमयुक्तं सर्वस्यात्र समर्पणम् ।अखण्डा त्रिविधा पूजा तद्रत्यैव स्वभावतः ।रक्षतीत्येव विश्वासस्तदीयोहमिति स्मृऽतिः ।शरणागतिरेषा स्याद् विष्णौ मोक्षफलप्रदा&#039;&#039; । इति महाविष्णुपुराणे ।अनादिजन्मकृतसर्वपापेभ्यः । अत्र प्राप्त्यभावात् । धर्मपरित्यागे पापपरित्यागस्य कैमुत्येनैव सिद्धत्वात् ॥६६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V67&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इदं ते नातपस्काय नाभक्ताय कदाचन ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = न चाशुश्रूषवे वाच्यं न च मां योभ्यसूयति॥६७ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V67&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V67_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
अतपस्कायैव न वाच्यम् । अशुश्रूषवे पुनश्चेति दोषाधिक्यमशुश्रूषोर्दर्शयितुं चशब्दः । एवमभक्ताय कदापि न वाच्यम् । कदाचिदल्पतपसोल्पशुश्रूषोरपि भक्त्याधिक्ये वाच्यं भवतीति कदाचनेति विशेषः । अभक्ताच्च न वाच्यमसूयोरिति तत्रापि चशब्दः ।&#039;समुच्चये तथाधिक्ये न्यूनत्वे चः प्रयुज्यते&#039;&#039; । इति शब्दनिर्णये ।&#039;अभक्तादपि पापः स्यादसूयुर्दोषदृग् यतः&#039;&#039;इति च पाद्मे ॥६७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V68&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = य इदं परमं गुह्यं मद्भक्तेष्वभिधास्यति ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भक्तिं मयि परां कृत्वा मामेवैष्यत्यसंशयः॥६८ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V69&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = न च तस्मान्मनुष्येषु कश्चिन्मे प्रियकृत्तमः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = भविता न च मे तस्मादन्यः प्रियतरो भुवि॥६९ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V70&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = अध्येष्यते च य इमं धर्म्यं संवादमावयोः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = ज्ञानयज्ञेन तेनाहमिष्टः स्यामिति मे मतिः॥७० ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V71&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = श्रद्धावाननसूयश्च शृृणुयादपि यो नरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = सोपि मुक्तः शुभान् लोकान् प्राप्नुयात्पुण्यकर्मणाम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line3  = ॥७१ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V72&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = कच्चिदेतत् श्रुतं पार्थ त्वयैकाग्रेण चेतसा ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = कच्चिदज्ञानसंमोहः प्रनष्टस्ते धनञ्जय॥७२ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V73&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = नष्टो मोहः स्मृऽतिर्लब्धा त्वत्प्रसादान्मयाच्युत ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = स्थितोस्मि गतसन्देहः करिष्ये वचनं तव॥७३ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|अर्जुन उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V74&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = इत्यहं वासुदेवस्य पार्थस्य च महात्मनः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = संवादमिममश्रौषमद्भुतं रोमहर्षणम्॥७४ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Uvacha|सञ्जय उवाच}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V75&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = व्यासप्रसादात् श्रुतवानेतद्गुह्यमहं परम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = योगं योगेश्वरात्कृष्णात्साक्षात् कथयतः स्वयम्॥७५ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V76&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = राजन् संस्मृऽत्य संस्मृऽत्य संवादमिममद्भुतम् ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = केशवार्जुनयोः पुण्यं हृष्यामि च मुहुर्मुहुः॥७६ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V77&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = तच्च संस्मृऽत्य संस्मृऽत्य रूपमत्यद्भुतं हरेः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = विस्मयो मे महान् राजन् हृष्यामि च पुनः पुनः ॥७७ ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{VerseBlock&lt;br /&gt;
| verse_id      = BGT_C18_V78&lt;br /&gt;
| document_id   = BGT&lt;br /&gt;
| chapter_id    = BGT_C18&lt;br /&gt;
| verse_type    = shloka&lt;br /&gt;
| verse_line1  = यत्र योगेश्वरः कृष्णो यत्र पार्थो धनुर्धरः ।&lt;br /&gt;
| verse_line2  = तत्र श्रीर्विजयो भूतिर्ध्रुवा नीतिर्मतिर्मम॥७८ ॥&lt;br /&gt;
| commentary1   = bhagavadgitatatparya&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V78&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V78_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ ओं तत्सदिति श्रीमद्भगवद्गीतासु उपनिषत्सु ब्रह्मविद्यायां योगशास्त्रे श्रीकृष्णार्जुनसंवादे मोक्षसन्न्यासयोगो नाम अष्टादशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V78&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V78_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
॥ इति श्रीमदानन्दतीर्थभगवत्पादाचार्यविरचिते श्रीभगवद्गीतातात्पर्यनिर्णये अष्टादशोध्यायः ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V78&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V78_author-note&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
गीताप्रस्थानं समाप्तम् श्रीकृष्णार्पणमस्तु&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
{{Bhashyam&lt;br /&gt;
| verse_id = BGT_C18_V78&lt;br /&gt;
| id       = BGT_C18_V78_B01&lt;br /&gt;
| text     =&lt;br /&gt;
&#039;सोपि मुक्तः&#039;&#039; &#039;न च तस्मान्मनुष्येषु&#039;&#039; इत्युक्तेश्च मुक्तानां महत् तारतम्यं ज्ञायते । &#039;मनुष्येषु&#039;&#039; इति विशेषणात् तत्रापि देवानामाधिक्यं च ।&lt;br /&gt;
&#039;मुक्तिर्ज्ञात्वापि विष्णुं स्याच्छास्त्रं श्रुत्वा ततोधिकम् ।&lt;br /&gt;
मुक्तौ सुखं तत्पठतस्ततोप्यधिकमिष्यते ।&lt;br /&gt;
व्याख्यातुस्तु समं मुक्तौ सुखं नान्यस्य कस्यचित् ।&lt;br /&gt;
ततोधिकं तु देवानां मुख्यव्याख्याकृतो यतः&#039;&#039; ॥ इति ॥ ६८-७२ ॥ &#039;यथेच्छसि तथा कुरु&#039;&#039; इत्याक्षेपपरिहाराय &#039;करिष्ये वचनं तव&#039;&#039; इत्यनुसरति भगवन्तम् ॥ ७३-७८ ॥ नमस्ते वासुदेवाय प्रेयसां मे प्रियोत्तम ।&lt;br /&gt;
समस्तगुणसम्पूर्णनिर्दोषानन्ददायिने ॥ यस्य त्रीण्युदितानि वेदवचने रूपाणि दिव्यान्यलं ब तद्दर्शतमित्थमेव निहितं देवस्य भर्गो महत् ।&lt;br /&gt;
वायो रामवचोनयं प्रथमकं पृक्षो द्वितीयं वपुः मध्वो यत्तु तृतीयमेव हि कृतो ग्रन्थोमुना केशवे ॥ निःशेषदोषरहित कल्पाणाखिलसद्गुण ।&lt;br /&gt;
भूतिस्वयम्भुशर्वादिवन्द्यं त्वां नौमि मे प्रियम् ॥&lt;br /&gt;
}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[Category:Sanskrit Documents]]&lt;br /&gt;
[[Category:Bhagavadgitatatparya]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Chandrashekars</name></author>
	</entry>
</feed>